Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-21 / 44. szám

«ST MEG VEI kfMírhw 1961. FEBRUÁR 21, KEDD Villany és kultúra a Szabad Föld Tsz-ben adásokkal segítjük a szakok­tatást. A Petőfi Színpad és a Déryné Színház múlt évben legalább tíz esetben elláto­gatott a csemői művelődési házba. Mi minden esetben ott voltunk ezeken az előadáso­kon. Állítom, hogy tagjaink nagyon szívesen járnak szín­házba és arra még nem volt példa, hogy a‘nekünk jutta­tott 25—30 darab jegyből egyet is vissza kellett volna küldeni. Tagjainkat a tsz járműveivel szállítottuk el az előadásokra. Ha majd kigyúl a fény — A kulturális életet a ha­tárban élő ember számára nemcsak az újság, a, művelő­dési ház jelenti, hanem első­sorban a technika vívmányai­ban való részesedés. A Szabad Föld Tsz-nek nincsen villa­nya. Tagjaink csak telepes rádiót i hallgathatnak, hiába lenne rá pénzünk, nem ve­hetünk televíziós készüléket, mert nincsen villany. A táv­vezeték ugyan már eljutott a községbe, de ez tőlünk kere­A RÉGI SZENTENDRÉRŐL MESÉLŐ FESTMÉNYEK Kiállítás a Ferenczy Károly Múzeumban A csemői Szabad Föld Ter­melőszövetkezet házatáján rend van. A vezetőség elé­gedett a tagokkal, ugyanezt mondják a tagok a vezetőség­ről. Megelégedetten, nyugod­tan tekintenek vissza az 1960- as gazdasági évre és az elért eredményekre. 36,90 forint esett egy munkaegységre, a munkaegységek száma alapo­san túl van az átlagon és nem ritka az 500—600 munka­egység egy-egy családban. Je­lentősen erősítette a munka- fegyelmet az, hogy április egy­től kezdve átlagosan havi 15 forint előleget fizettek min­den munkaegységre és ez a magyarázata annak, hogy a Szabad Földben nem volt munkaerővándorlás, a tagok olyan gondosan szem előtt tartották a munkát, hogy nagy részük még a háztáji gazda­ságban is csak vasárnap dol­gozott. Az előlegfizetés egy­re erőteljesebb részvételre lel­kesítette a családtagokat. 50 000 forint kultúrára és szociális juttatásra Molnár László, a tsz elnöke, fiatal ember és ennek ellené- j re közel húszéves mezőgazda-q sági tapasztalattal került a; termelőszövetkezet élére. Na- j gyón jól ismeri a területet, j Több helyen dolgozott és igen < jó tapasztalatokat szerzett, í mint a járás mezőgazdasági i vezetője. Azt mondják kóla a ! tagok, hogy nem könnyű i megtalálni, mert idejének: nagy részét a földeken tölti, : mindent látni és tudni akar. \ Szerencsém volt, mert egy- j órás várakozás után éppen az í elnöki iroda küszöbén talál- j koztam vele. — Kereken ötvenezer fo- \ rintunk volt, ennyit tett ki a : felhasználható két százalék.: Húszezer forintot rövid úton : beállítottunk szociális juttatá- : sokra. Elég nagy számmal van- i nak nyugdíjasaink, akiknek: egy része a nyugdíjból meg a i háztáji gazdaságból gondtala­nul megél. De sajnos, vannak betegek, csökkent munkaké­pességűek, sőt, munkakép­telenek. Ezeket mindig kész­ségesen segítjük, . kisebb-na- gyobb összegekkel. Egy kis juttatással megkönnyítjüik a sorsukat és megszépítjük öreg napjaikat. Ez a dolgozó tagok tetszésével és őszinte elismerésével találkozott. — A szociális juttatások egy y másik része, amikor a tagok j családjában valami rendkívüli, \ néha előre nem látott esemény \ történik. Ha valamelyik tsz- ; tag bevonul katonának, két- \ száz forintot folyósítunk neki. j Fiatal házasok gondjában, ! problémáiban úgy veszünk i részt, hogy ötszáz forintot há- \ zassági segély címén adunk ; nekik; születésnél a családfő í háromhavi munkaegység áta-' lányát fizetjük. Halálesetnél ezer forintot juttatunk az el- húnyt hozzátartozóinak. Az első lépés: művelődési otthon — Egyesztendős fennállá­sunk óta sok mindenre kel­lett gondolnunk és a kultúra ügye csak másodsorban foglal­koztatott bennünket. Termé­szetesen ennek ellenére sem kell szégyenkeznünk. A kul­turális alap harmincezer fo­rintja megvan és azt becsü­lettel felhasználjuk. Először is ott kezdjük, hogy a tsz-nek nincsen kultúrotthona. Közgyű­léseinket a szomszédos állami gazdaság művelődési otthoná­ban tartottuk eddig. Közgyű­lésen elhatároztuk, hogy az eddig magtárnak használt épületet rendbehozatjuk és alkalmassá tesszük 250—300 személy befogadására. Nagy­terme alkalmas lesz nemcsak arra, hogy közgyűléseinket megtarthassuk a saját portán­kon, hanem otthont kap szín­játszó csoportunk, zenekarunk és a hamarosan megalakuló népitánc-csoportunk. Termé­szetesen berendezünk klubszo­bát is, veszünk rádiókészüléket és nem feledkezünk el arról, hogy szerény könyvtárunknak állandó helyet biztosítsunk. — A kulturális alap terhé­re minden kulturális megmoz­dulást szívesen támoga­tunk. Ezüstkalászosgazda-tan. folyamunk részére szaklapo­kat, szakkönyveket szerzünk be és kéthetenként filmelő­zött kincseiből. Kéziratos bi­zánci kották, régi egyházi énekek szövegei, szerb, né­met és latin nyelvű kötetek a könyvnyomtatás első száza­dából. Valamennyi Sztojko- vics Arzén (1804—1892) gö­rögkeleti püspök gyűjtemé­nye. ö alapította a jelenleg húszezer kötetes szentendrei püspöki könyvtárat, amely a maga nemében szinte egye­dülálló Magyarországon. Puzs- vik György, a könyvtár veze­tője vetette föl különben en­nek a kiállításnak a gondo­latát és ezzel leomlott ez a fal, amely eddig elzárta a nyil­vánosság elől Szentendre kul­túrtörténeti dokumentumainak jelentős részét. A vitrinek fölött érdekes okmány ékesíti a falat: Csar- nojavics Arzén ipeki pátriárka kutyabőrre írt eredeti meg­bízólevele. A pátriárka veze­tésével jöttek 1690-ben a tö­rök elöl menekülő szerb csa­ládok, az akkor szinte telje­sen elpusztult és elnéptelene­dett Szentendrére, és keltet­ték új életre a gyönyörű fek­vésű városkát. Igen érdekes darabja az első teremben kiállított gyűj­teménynek az a színes rajz, amely a püspöki templom 1790-ben épült eredeti tor­nyának képét örökíti mea. A templom ugyanis 1895-ben le­égett és nem az eredeti for-* májában építették újjá. A tö­rök világ hangulata árad a tussal, arannyal és karmin­mal írt eredeti két török fér- mánból. amely minden bt- zonnyal ékes keleti modor­ban közli a mindenható szul­tán rendelkezéseit a VXII. századbeli Szentendre ebhitű népével. A második teremben Szentendre régi nagyjainak olajba festett képmásait állí­tották ki. A képek mellett kis táblácskákon tömören meg­fogalmazott szöveg tájékoztat­ja a látogatókat, akik megil- letődve nézeaetik Platon Ata- nackovics budai püspök 1832- ben készült portréját, azét a magyar lelkű szerb papét, aki szívvel-lélekkel kiállt Kos­suth szabadságharca mellett. Arsza Teodorics szentend­rei művész ecsetje Doszitej Obranovica arcát örökítette meg, a szerb irodalmi nyelv megteremtő jéét. ; Ismeretlen művész munká- ja a régi Csiprovacska, a : mostani Péter-Pál templom \ képe, amelynek az előtérben I látható alakok adnak népraj- \ zi szempontból különös jelen- \ tőséget. Az egyik alak az egykori népviselet pontos \ rajzát mutatja, kezében szö- \ lőültető eszközt tart, ami \ Szentendre évszázados szolö- \ kultúrájának bizonyítéka. \ A legtöbb portré ismeret- | len művész munkája, és a \ város egykori nagyjait örö- 1 kíti meg. a többi között Enti- l miusz Nerkó városi tanácsost, \ Mihailov Milotevics budai \ érseket. Vaszilje Dimitijevi- \ eset, p püspöki templom épí- j tőjét. Megkapóan szép és l szinte mai Csortanovics Pé- \ tér szentendrei szerb festő ! női arcmása, egy hajdani \ szentendrei szépség: Marga­\ ritovics Pelagia képe. > l A leabelső szoba a XIX. I századé. Itt állították ki ! Dumtsa Jenő. a legelső szent- \ endrei polgármester arcké- ; pét, valamint a legtekinté­lyesebb szentendrei családok tagjairól készült portrékat. A kiállítás tulajdonképpen az első lépés egy szép terv ; megvalósítása felé. A Fe- i renczy Károly Múzeum ilyen \ kiállításokon akarja föltárni j a város múltjának kulturális J vonatkozású emlékeit. Ezen % a kiállításon, amelynek anya­igát március végéig tartják 1 együtt, a közönség csak íze- í lítőt kap abból az érdekes í anyagból. amelynek nagy Í részét a püspöki könyvtár ör- $ zi. de igen sok van a régi f szentendrei családok birto- í Igában is. % (magyar) V\\N\\\\\\\\\\\\\ | /A/A/EA/-ONNAN 2 Szabás-varrás tanfolyam Tápiószecsőn \ A tápiószecsői nőtanács íszabás-varrás tanfolyamot in- ídított az elmúlt napokban. A í tanfolyamot fiatalok és idö- \ sebbek egyaránt nagy kedv­ével látogatják. \ é Színjátszó-csoport í a tsz-ben í A tápiószecsői Egyetértés (Tz-ben színjátszó csoport ala- f kult, amelyet a művelődési ; otthon színjátszói patronál- ! nak. Először Urbán Ernő: Cse- í bérből a vödörbe című egyfel- ! vonásosát adják elő és már- ; fiúsra közös műsoros estet ter- : vőznek a művelődési otthon ' színjátszóival, akik jelenleg 'Mészöly Tibor: Dunántúli rap- !szódia című drámáját tanul- ' ják. Rádiószakkör Kókán : Kákán a KISZ-fiatalok rá­diós szakkört alakítottak. A ;szakkör keretén belül szóra- •kozva sajátítják el az elektro­technika tudományát. letét szinte élményszerűer, adja vissza — mint azt a kiállítást megnyitó Képet Géza, a finn költészet ki­váló magyar tolmácsolója it mondotta. A művész eszkö­zei pedig egyszerűek: a fe­kete és zöld tust gyors, biz­tos mozdulatokkal rakta fel A szinte félelmetesen ko­mor ég, az „Eső után” cí­mű képen, már az igazi északot idézi. A finn fala jellegzetességét tükrözi at „Udvar”. A falusi finn há­zak élénk olajfestékkel má­zolt tarkasága a művész számára is lehetőséget ad a színek gazdag kibontására s ezt csak fokozza az előtét csíkosruhás nőalakja. Ezen a képen igen szerencsésen keveredik az akvarell és a tus. A „Björkö-i házak” cí­mű kép érdekessége, hogy azt éjszaka, az éjféli nap­fény mellett festette a mű­vész. Az „Elhagyott halász­házak és a „Halászház” fe­kete-fehér tusrajzát éppen csak feloldja a tempera szi- nessége. Kiemelkedően szép olajfestménye a „Régi-temp­lom”, amelynek világos szí­nei az északi reneszánsz ezen hauho-i ősi épületének képét sajátos hangulati alá­festésben adják vissza. cá jába torkollhat. Ez a veszély \ azonban Garainál — úgy \ érezzük — nem forog fenn, | vagy legalábbis nagyon cse-: kély mértékben. ) Többi verseiben a töprengő : ember gondolatait szólaltatja, meg, vagy egyértelmű meg-: győződéséről, hitéről tesz ta-l núbizonyságot. Igen megka- : póak életképei. Vigyáznia kell azonban i arra, hogy gondolatisága ne váljon teljes elvonatkozássá,; valamiféle éteri filozc^álga- \ tássá, maradjon jobban em-j berközelben. A kötet utolsó része - német, ] angol,ófrancia és szovjet ver-: sek fordítását tartalmazza,; melyek Garai nem minden­napi tolmácsoló tehetségét bi­zonyítják. Különösen a Rilke- fordítások sikerültek jól.- b ­A z Emberi szertartás har­madik kötete a József > Attila-díjas költőnek s mond- : hatjuk, hogy méltó folytatása ! az előzőeknek: a Zsúfolt na- ! pok-nak és az Ének gyógyu- ! lásért-nak. ! Intellektuális, gondolati líra, j magas formai tökély — ezek «Garai legfőbb jellemzői.Szinte I klasszikusan megszerkesztett, Jmély gondolati tartalmú ver­eseket találhatunk ebben a kö- í tetben. Igen figyelemre méltó Ja költő néhány érdekes kísér­lete, különösképpen a Jób e könyvé ciklus, amelyben bib­liai keretekbe, terminológiába ! ágyazva kapjuk a minden kö- I rülmények között hű kommu- Snista ember rajzát, gondola- \ tait. Figyelemre méltó és sok É lehetőséget rejt magában ez í a modern-allegorizálás, bár '• könnyen a pietizmus zsókut­íGARAI GÁBOR: EMBERI SZERTARTÁS | A régmúlt idők emlé. \ keit. rendszerint különös han- : gúlát lebegi körül, mintha : őriznének valamit a letűnt kor : eleven valóságából is. Akar- ■ va, akaratlanul, láttukra meg- ; illetődik kissé az ember, mű­• ködni kezd a képzelete és : életre varázsolja egy-egy pil- : lanatra azt, ami régesrégen \ elsüllyedt. \ Ilyesféle hangulat tölti meg • most a szentendrei Ferenczy \ Károly Múzeum emeleti ter- I meit, ahol a város múltjá- ! nak két-háromszáz éves mű- ; vészi emlékeiből rendeztek ! kiállítást. A keret maga: a t műemlék-épületek ódon falai, • és körülöttük a műemlék-vá- \ roska, az ősi Szentendre, stí- ! lusosan fokozza a kiállítás ! hangulatát. A szó is elhalkul ! az ódon pergamenek, a meg- í bámult arcképek, a kéziratos \ könyvek között, amelyek rég \ elporladt emberekről, réa el- \ felejtett eseményekről, törté- ! nősekről mesélnek. í Az első terem vitrinjei adnak ízelítőt. amelyek a f múlt század elején alapított í püspöki könyvtár féltve őr- f. Baranyi Ferenc: Villámok balladája Nyárnapokon, ha az ég beborul s fekete csöndje csöppekben záporzik zuhogva a remegő földre, nyárnapokon, ha a mennyköves-ostorú orkán-legény éj-felhő nyájait riasztva durrogat az ég peremén, nyárnapokon. ha a tűz hadonász nyugtalan nyilaival — hallom, sikoltva töpreng a villáin, míg zeng a vihar: — Ö, a mi létünk ragyogó, percnyi ijesztés, ellobbanásra-ítélve mi csupán villanni lettünk! Cikázó haragunk a józanul kopogó esőben elvész, alattunk nyugodtan-ázó föld, közömbös, üres ég felel­tünk! Ragyogni-rendelt testvéreink, éjekbe csapódó fények, tűz-e a vakító, percre kimért dühöngés? Lobbanni, villanni itéltetett-é bennünk a lélek, vagy élni, miként a pisla, de szívósan égő örökmécs? — Nyárnapokon, ha az ég beborul s fekete csöndje csöppekben záporzik zuhogva a remegő földre, nyárnapokon, ha a mennyköves-ostorú orkán-legény éj-felhő nyájait riasztva durrogat az ég peremén, nyárnapokon, ha a tűz hadonász nyugtalan nyilaival — hallom: sikoltva töpreng a villám, míg zeng a vihar. JPinnorázácji LépeL — 1 \íp lösze dén * ztán a portrék: a „Le- zi ányfej” és az „Öreg ha­lász” azonos technikával ké­szült, míg a népviseletbe öltözött „Parasztlány" már az olajfestékkel való ábrá­zolás művészi színvonalá­ról tanúskodik. — Festő számára mindig öröm és bizonyos mértékig eredmény egy-egy kiállítás — mondja a művész. — Ne­kem ebben az örömben, gyors egymásutánban, két­szer is részem lesz, mert a Fényes Adolf teremben rendezett kiállításom anya­gát hamarosan Tápiószelén, a kísérleti gazdaság kultúr­termében is bemutathatom. Hogy miért éppen Tápió­szelén? Evek óta egy-két hónapot töltök az ottani ál­lami kísérleti gazdaságban. Sok portrét, tájképet fes­tettem ott. Magismerkedtem életükkel. Ma már sok igaz baráti szál fűz a gazdaság dolgozóihoz. Eddig én kap­tam tőlük: szeretetet, meg­becsülést. A Finnországi ké­pek tápiószelei kiállításával most én szeretnék adni ne­kik. * Reméljük, hogy a tápió­szelei kiállítás terve hama-. rosan meg is valósul. Győri Mihály ott töltött három hónap. A feladat is nagy és nehéz. Mint egyik kritikusom is ír­ta: ott más a növényzet, más az ég, más a világítás, az itthoni festő félreértheti rutinját, nem találja a ma­gyar tájon megszokott szí­neket, harmóniákat, riod László képeinek több- ű sége vízfestmény, tus­rajz, tusfestmény és gouache, vagyis olyan vízfestmény, amelynek felületét enyvvel megszilárdították és így újabb festékréteg rakható föl reája. A művész ezekben a képeiben is újat ad. Már a képek nagysága is megha­ladja a szokásos akvarell- méretet és így hatásukban is eleve mások. A „Szeles tengerpart” című képe a ten­ger sós, csípős, párás lehel­A Fényes Adolf teremben zi nemrég zárult Bőd László festőművész Finnor­szági képek című kiállítása. Számunkra szokatlan és is­meretlen tájon vezet ben­nünket végig a művész ecset­je. Mégsem érezzük idegen­nek, tőlünk távol állónak az északi fény országa tájait s e különös vidék kemény élet­módhoz szokott embereit. Oka talán abban keresendő, hogy a festő szemlélete idegen földön is megmaradt ittho­ninak, magyarnak s • így mi is egy ilyen itthoni szemüve­gen keresztül tekinthetünk szét az ezer tó országában. — Két évvel ezelőtt jár­tam Finnországban — mond­ja Bőd László. — Nagy él­mény volt számomra az

Next

/
Oldalképek
Tartalom