Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-18 / 42. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM 1961. FEBRUÁR 18, SZOMBAT „Tartsuk szem előtt: ne bántsd a másét, de ne hagyd a magadét sem!“ A Ü4Íkiicai Tormvlőssörvikeavt közgyűlésén Csütörtökön a Rákóczi Ter­melőszövetkezet tagjai gyűltek össze az Arany János Műve­lődési Ház színháztermében, hogy összegezzék az elmúlt év munkáját. A beszámolót Nekovetics Géza, a szövetkezet fiatal elnöke tartotta. A Rákóczi Tsz a város másik öt termelőszö­vetkezetéhez hasonló felté­telekkel indult a tavalyi esz­tendőben. Megnövekedett a föld területe 3296 holdra, gyarapodott a tagok létszáma is és ezzel együtt növekedtek a gondok is. A tagság zöme most dol­gozott először a közösben és az elmúlt gazdasági év­ben az időjárás sem ked­vezett a gazdáknak. Nekovetics Géza beszámolója első felében ismertette a szö­vetkezeti tagság által termelt értékek forint- és mázsaered­ményeit. Utalt a terméskiesés­ből származó következmé­nyekre is. Számszerűen is­mertette például az állatállo­mány helyzetét. — Terveztünk — mondotta — 95 szarvasmarhát a 60-as esztendőre, ezzel szemben ma 159 szarvasmarhánk van. A tervezett húsz ló helyett 104 lovunk és 12 csikónk van. 391 birka helyett 465 az állomány. Az állatelhullás az év folya­mán 1,3 százalék volt, ami az összes állatállománynak igen kicsiny százaléka. Valameny­nyi anyakoca törzskönyvezett. Rátért ezután az egyes nö­vényféleségeik terméseinek részletes elemzésére. A bevételünk 5 195 814 fo­rint volt, az összes zöldség­féleségeknél, ebből a virág­kertészet 33 000 forintot ter­melt. A paradicsomból, pap­rikából, uborkából a terület­kiesés miatt csak 60 százalé­kos volt a teljesítés. — A gyümölcsösöknél a rossz időjárás és termés mel­lett sok volt a „ha érem, vi­szem” tag, aki nem tudta megkülönböztetni, melyik az enyém és melyik a miénk. Az ilyen károkból év végén mu­tatkozik meg a közös kár. Szerencsére a szövetkezeti tagság zömét nem ezek képezik, sok-sok jól dolgo­zóról lehet számot adni. Például Szabó László, Pe­tő Imre, Nagy László, D. Szűcs László, id. Garai Antal, Pécs Ferencné be­csülettel helytállnak a munkában, de még sorol­hatnánk a névsort. — Szólnom kell azokról is — folytatta az elnök —, aki­ket ritkán láttunk dolgozni: Perlaki István, Öcsai Béla vagy Szele István. Jövedel­mük még a 100 forintot sem éri el. Fodor Ferenc, Tóth József és Vida Ferenc fia­tal létükre mindössze 86 munkaegységet teljesítettek. Ezek a tsz-tagok rontják a tag­ság össz-jövedelmét. — Ha ezek is jobban dolgoz­tak volna, akkor ma 23 fo­rint helyett többet fizetnénk egy munkaegységre. Szó volt a hitelekről, beru­házásokról, szociális alapról és a művelődési kérdésekről is. Hosszan szólt Nekovetics Géza elnök a társadalmi tu­lajdon védelméről is. — Elviszem, gondolja egy­két tag, a kosár szőlőt, mit számít az ilyen nagy gazda­ságban. Csakhogy az összes­ből a végén nagyon is számít, mert ha 100 kg-ot visz el a sokból, valóban úgy néz ki, csak egy csepp a tengerben, de 100 embertől lopott el egy- egy kilót az így gondolkodó tag. Zárszámadáskor mutat­kozik a kára ennek. Csípjük fülön az ilyeneket a magunk érdekében. Papp László itt folytatta mondanivalóját: Nemrég kerültem a lo­vakhoz és bizony látom, hogy a vezetőség kiadja az 1 vödör darát, ami 19 kg kéne, hogy legyen. Lemértem, csak 6 kg volt a vödörben. Hová lett? Emberek! Mindnyájan el­lenőrizzük egymást, ne csak a vezetőségtől vár­juk. Ne gondolják, hogy a semmitől mennek össze a I lovak. Emiatt van ez! x Hiába adja a vezetőség a jó Készülődés a tavaszra >' Az elszáradt fákat kivágják, hogy helyet adjnak az új facsemetéknek (Foto: Décsi Pál) T_T*r, Olrasónk írja ; Szeressék a fiatalok is nemzeti táncunkat termett? Elhatároztam már több­ször. hogy úi tudósítókat szer­vezek a Nagykőrösi Híradó részére. Elhatározásomat most tett követi. Bátorítás céljá­ból, kezdők részére eav in­terjút közlök, amely, mond­juk, egy festőművésznél való látogatáskor készült, kezdő riporter koromban, nyáron. A város szélén levő csen­des villájában kerestem fel a Művészt. A Művész — mintha átvette volna a reg­geli madárdalos természet fenséges nyugalmát — las­san közeledett felém, kimér­ten szíva cigarettáját. Az újoncoknál ismert lám­palázzal hebegtem el jöve­telem célját: interjút kérek a Nagykőrösi Híradó szá­mára. Ő csak jóságos pil­lantással válaszolt erőlködé­semre, s nyugodtan sétált to­vább. Én követtem. Múltak a percek, a tízper­cek. A nap egyre magasabb­ra emelkedett. A Művész vég­re leült és megszólalt: „Nem tudja, kivel játszik vasárnap a Nagykőrösi Kinizsi?” Nemleges válaszomra egé­szen belemerült « nyugodt szemlélődésbe. Az ilyen né­zésre mondhatta egyik osz­tálytársam művészettörténet órán: az ábrázolt képen a férfi maga elé nézésében több a semmi, mint a valami. Én pedig izzadva ráatam ceru­zámat, vajon milyen inter­jú lesz ebből? Arra a kérdésemre, hogy miért nem nősült meg, lesúj­tó pillantással válaszolt. Gon­doltam. az a véleménye a házasságról, hogy az olyan, mint a festmény: csak mesz- sziről nézve szép, és renge- teabe kerül. Nem is mertem tovább kérdezni. Néztem én is a hangyák erőlködését a fű­ben. A Művész nyugodt szem­lélődését csak hunyorgó Pil­lantásai oldották fel néha. Csodálatos ember! Nyugodt, békés, nem szószátyár. Fen­séges nyugalom töltött el min­dent, még a tücskök is hal­kabban ciripeltek körülöt­tünk. Hirtelen csengő hangja ha­sított át a légen. A Művész egy utolsó pillantást vetett rám, s hirtelen felugorva, vi­dáman sietett lakása felé. Alig ismertem rá. Meglepetésem­ben még köszönni is elfelej­tettem. Mennyi energia, gyorsaság, céltudatosság! Tűnődve ban­dukoltam eltűnt alakja után. Lakása előtt elhaladva meg­kérdeztem háziasszonyát: a csengetés vajon az ebéd ide­jét jelezte-e? Igenlő válaszára minden megvilágosodott előttem, és tapasztalatokban gazdagodva tértem vissza a szerkesztőség­be, hogy az interjúért felve­gyem a tiszteletdíjat. ko — zó Valahol már találkoztunk Nem tudom, helyesen te­szem-e. de mégis megírom. Azok közé az asszonyok kö­zé tartozom, akik még ma is a csárdást tartják a legszebb táncnak. Épp azért, amikor olvastam a közelmúltban az újságban, hogy a hagyomá­nyos farsangi cigánybálon a megnyitó tánc csárdás volt, ezúton kívánom szeretettel köszönteni- a cigányból ren­dezőjét és minden résztve­vőjét. Ezt pedig azért teszem, mert a mai fiatalok nem szeretik ezt a gyönyörű nem­zeti táncunkat. Ha véletlenül bármelyik ze­nekar azt muzsikál, félreáll­nak és nem táncolnak. Én egyszer egy összejövetelen vol­tam. ahol szovjet asszony­társak is voltak. Megkértük, táncolják el az ő nemzeti tán­cukat. Egy szóra már járták is. nem vonakodtak. Pedig az fárasztóbb, mint a mi csár­dásunk. És mégis, miért nem szeretik a mi fiataljaink? A mai modem táncokban vannak sokkal fárasztóbbak. Én tisztelem, becsülöm és sze­retem is a fiatalokat, éppen azért kérem őket, táncolja­nak néha egy kis csárdást is. Reszeli Istvánné Gombai u. 8, PINCÉR BAL Utána Vörös Sári, a rádió­ból jól ismert magyamóta- énekesnő lépett a zenekar elé s ajkairól egymás után csendültek fel a szebbnél- szebb dalok, amelyeket a há­lás közönség lelkes tapssal jutalmazott. A bált Németh Ambrus elnök ropogós csárdással nyi­totta meg, debreceni Rácz Béla zenekara pattogó rit­musára és példájukat a ven­dégek is csakhamar követ­ték. A táncszámoknál közre­működött a Kőrisfa Cuk­rászda tánczenekara is. Jó kedv, hangulat töltötte be a vendéglő nagytermét, s a bál a reggeli órákban fe­jeződött be. Rácz József (Igler Ferenc karikatúrája) SPORT Labdarúgás: Nagykőrösi Kinizsi—Kecs­keméti Lakatosipar 1:1 (1:0) A 16-án, csütörtökön Kecs­keméten lejátszott mérkőzé­sen a csapat állandósuló for­mát mutatott. A javuló csa­patjáték mellett még egy-két játékos erőnlétén van javí­tani való. Jók: Gömöri. Bél- teki, Lugosi, Csikós l. és De­csi. i Góllövő: Decsi. Nagykőrösi Kinizsi ifi— Kecskeméti Lakatos ifi. 2:0 (2:0). A Kinizsi ifjúsági csapa­tának iátéka iavuló formát mutatott. Jók: Vadnai. Kiss, Gulyás ll., Farkasinszki, Kálmán és Baloah. Góllövő: Kálmán és Kur- gyis. Pécsi Sándor A VASÁRNAP SPORTJA: ökölvívás: szombat-vasár­nap rendezik meg Kiskun­halason a területi ifjúsági ökölvívó-bajnokságot. Nagy­kőrös színeit 10 ifjúsági ök­löző képviseli. Sakk: a megyei sakkbaj­nokságban befejező mérkő­zést játszik csapatunk Nóg- rádverőcén. Erős ellenfelet kapnak sakkozóink a jó ké­pességű verőcei együttesben. Röplabda: a megyei terem­bajnokságban ismét Buda­pesten játszik csapatunk. Kezdeti idegesség leküzdésé­vel javul a teljesítményük. Labdarúgás: Nagykőrösön délután fél 2 órakor kezdő­dik az ifjúsági. 3 órakor a felnőtt visszavágó mérkőzés, a Kecskeméti Lakatosipar csapataival. — TERMELŐSZÖVETKE­ZETEINK a tavasz folyamán az alábbi szervestrágya ki­hordást fogják elvégezni: az Arany János Termelőszövet­kezet a zöldségessel és szántó­val együtt 53 tjold területre 209 vagon szervestrágyát hord ki. A Szabadság Termelőszö­vetkezet pedig 112 holdra 449 vagon trágyát szállít. — MEGGYESI József Hun­gária u. 3. szám alatti lakos állatait engedély nélkül a ter­melőszövetkezet területén le­geltette. A szabálysértési ha­tóság 200 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. — A FÖLDMŰ VESSZŐ VET- kezet bútorüzletébe gyönyörű bútorok érkeztek. Nagy válasz­tékban kaphatók konyhabúto­rok 2400 forinttól 2800 fo­rintig, és NDK hálószobabú­torok 11 000 forintos árban; — A KERAVILL-üzlet az el­múlt év során összesen 564 női, férfi- és gyermekkerék­párt adott el. — A FAÁRU- és Dohány­zócikk Vállalat ez évben is az Erzsébet festett hálók gyártá­sával foglalkozik és „Nagykő­rös” háromajtós fényezett szekrények készítésével, is, amely igen kedvelt a vásárlók körében. A Petőfi Termelőszövetkezet közgyűlése ma délelőtt 9 óra­kor kezdődik az Arany Já­nos Művelődési Ház színház- termében. A Itákóezi Termelőszövetkezet ma, szombaton este 7 órakor a volt tiszti klubban (Közpon­ti mellett) tartja a zárszám­adás utáni közös társasvacso­rát. A jól megérdemelt egész évi munka után közös szórako­zással fejezik be a zárszám­adást. Minden termelőszövetkeze­ti tagot szeretettel vár a ter­melőszövetkezet vezetősége. abrakot, ha eltűnik, míg az is- tálóba ér a 10 kg. — Zárjuk ki magunk közül az ilyen egyéneket! Tartsuk szem előtt azt a közmondást: Ne bánstd a máiét, de ne hagyd a magadét sem! Hatalmas taps köszöntötte e szavakat. Rá ez Gá bor fogatos is a lo­vakról szólt, majd kérte a ve­zetőséget, lihogy az utakat ja­víttassa meg még időben. Fodor Ferenc fájlalta, hogy az elnöki referátum nem emlí­tette a jól dolgozó szántóföldi tsz-tagokat, ehhez csatlakozott Dankáné is, aki a szőlészetben jól dolgozók felsorolását hiá­nyolta. Sokan szóltak hozzá a ház­táji földek dolgában, a mun­kaegység módosításáról és ki- sebb-nagyobb személyi ügyek­ről. Debiezky Béla, a termelő­szövetkezet főagronómusa a területvállalás néhány prob­lémájáról szólt. Ismertette az edidgi vállalási eredménye­ket. Az eredmények jók, külö­nösen kiemelkedő az ubor­ka-vállalás, mert a terve­zett 15 hold helyett 23 hold uborka művelését vállalták a tagok. Lemaradás van a kukorica- vállalásnál, pedig ennek fon­tosságával minden tsz-tag tisztában van. Biztatóak a jelek. A Rákó­czi Termelőszövetkezet tag­sága látja a jövőt, tudja, hogy munkája nyomán erősödik' a szövetkezet közös vagyona és ennek nyomán az ő egyéni jövedelmük is növekszik. A vállalási eredmények előre mutatnak. Maholnap itt a tavasz, munkához kell látni a jövő évi jobb, szebb eredmények elérésért. (t. p.) ^ Hangulatos bál zajlott le % szerdán este a földművesszö- $ vetkezet vendéglőjében. A $ már előre foglalt asztalök- % nál 9 órára helyezkedett el % a közönség és Horváth Kál- f mán vezető konferánsza ve- zette be a műsort. Í Meleg szavakkal köszön- ; lőtte az új pincérgeneráció i körében megjelent két végi í „főurat”: a közkedvelt Ha- Í lász Jani bácsit, aki már a \ kiérdemelt nyugdíját élvezi is Nagy Józsefet, aki szak- \ májában lett munkaképte- } len. Majd átérzéssel mondta ; el Arany János „öreg pin- ; cér" című költeményét, pár- í huzamot vonva a ma és a $ múlt pincérei között. Hogy mik vannak?! Halász János nyugdíjas főpin­cér. (Rácz József tusrajza.) INTERJÚ

Next

/
Oldalképek
Tartalom