Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-11 / 36. szám
APA ÉS LEÁNYA Ml A DIÉTA? III. Sokan nincsenek tisztában a varrás legegyszerűbb oltási formáival sem. A tájékozatlanok azt hiszik, hogy a kézivarrásra a varrógép általános elterjedése idejében már egyáltalán nincs szükség. Ez tévedés! Még a legfejlettebb konfekcióipar sem nélkülözheti a kézi munkát. Gondoljunk a kabát újjabé- lésének bevarrására, vagy a szoknya felaljazására! Gondos háziasszonynak odahaza, a varródobozában legnémi gyakorlatunk is van, a tűre 4—5 öltés is szúrható, s ha a tű már félig tele Van, akkor húzzuk a szállal együtt keresztül. Ezt az öltést használjuk két anyag legegyszerűbb összevarrásánál, ha valamit ráncolni akarunk, vagy 'egyszerű heszegésnél. A VISSZAÖLTÉS (2-es ábra) hasonlít az előöltésre. Ha azonban jól megfigyeljük a rajzot, látjuk, hogy n visz- szaöltésnél. ha beleszórjuk a tűt az anyagba, hat szál után A diétás konyhatechnika legnagyobb problémája az ételek ízesítése, fűszerezése. Az egészséges ember ételeit olyan fűszerekkel ízesítjük, amelyek erősen ingerük a gyomor bélrendszerét és ez az inger elősegíti az emésztést. Ilyen erős fűszerek a borsfélék, fűszerpaprika, torma, mustár, ecet, vöröshagyma. fokhagyma, csípős zöldpaprika stb. A beteg diétájában a fenti izgató anyagok közül csak keveset használhatunk fel, nem ritkán teljesen eltiltják őket. Ezenkívül az egészséges ember ételeit erősen megpiríthatjuk, füstölhetjük, pácolhatjuk, hogy íze kifejezettebb, határozottabb legyen. A legtöbb diétában a füstölés, pácolás, erős sózás, a túlzott pirításkor keletkezett pörzs- kéreg ingerlő hatása miatt nem kívánatos. A diétás élelmezésben is felhasználhatunk fűszerezésre édes- nemes paprikát, ha az orvos megengedi. Ugyancsak jól felhasználható ízesítésre, színezésre a húsos zöldpaprika vagy paradicsompaprika erejétől és csumájától megtisztítva, vízben megfőzve, szitán áttörve. Köménymag egészben vagy megtörve, gürített paradicsom, petrezselyemlével, reszelt sajt, ctt-. rom héja és leve, vanília, tejföl, tejszín, habart aludttej, barnára pirított cukor (karamell) és zsírban párolt zöldség vagy gomba széles lehetőséget nyújt az enyhe, kellemes fűszerezésre. Egyszerű eljárások ezek, és erősen izgató fűszerek nélkül is _ igen jó ízű, a legtöbb beteg által szívesen fogyasztott ételek elkészítését teszik lehetővé Amikor az édes-nemes, nem. csípős paprika használata nincs eltiltva, mérsékelt mennyiségben használhatjuk színezésre. Leghatásosabb a színezés oly módon, hogy a fűszerpaprikát nem főzzük együtt az étellel, mert akkor kissé megbámul, elszürkül. Inkább meleg zsiradékban feloldva, vagy langyos tejfölbe keverve adjuk hozzá a tálalandó ételhez. Szép, kívánatos, piros színt ad a paradicsompürével színezett zsiradék vagy tejföl is. A paradicsom lehúzott héja tiszta, meleg helyen megszárítva egészben vagy pirítva ugyancsak színesít, de ízesít is. Mártásokat, krémeket, savanykás leveseket meggylével, ribizkelével, málnalével színesítünk. Kellemes rózsaszínű lesz tőlük az étel. A karamellizált cukor oldata étvágygerjesztő barna színt ad. A zsiradékban pirított sárgarépareszelék fénylő, sárgás árnyalatúvá teszi az ételt. A tejfölös habarás fehérít, a futtatott vagy nyers vagdalt petrezselyemlevél zöldes színt ad. A. sajtreszelék világossárga, a reszelt citromhéj sötétebb sárga színűvé teszi a tálalt étel felületét. A fényesítés elérhető langyos vajjal, tojássárgájával, de könnyű barnás fényt kapnak az egyes ételek úgy is, hogy tálalás előtt néhány percre sütőbe tesszük őket. (Folytatjuk) ^VVNXXXVXXXXXXXXNXXXXXVXVXXXXXXVXXXXVXXVVSNNV HÓEMBER KALAPJA Ha a hóembernek Érző szíve volna, Csupa könnyé válna S lassan széjjelfolyna. De akkor Is olyan Hetyke a kalapja, Mikor éhes cinkék Sirdogálnak rajta. Darázs Endre xxxxvxxvwwxxxxs LEGNAGYOBB - LEGKISEBB alább három-négy féle vastagságú tűje mindig legyen. A tű vastagságát az anyag minőségéhez mérjük. Vékony selyemhez vékony tűt, posztóhoz természetesen vastagabbat használhatunk. Ez vonatkozik a fonalra is. Nagyon fontos az is, hogy ne legyen túlságosan hosszú a befűzött szál. mert az meglassítja a munkát, és össze- gubancolódásával sok bosszúságot okoz. Ebben a kis ismertetőben ismét keresztülszúrjuk. Aztán az iménti kiszúrástól három szállal visszább (jobbra) újból beleszúrunk, és hat szál után szúrjuk ismét ki. Természetesen nem lehet ezt minden anyagnál pontosan, szál szerint ölteni. A lényeg az, hogy lehetőleg egyenletes öltéstávolságok legyenek. A TÜZÖÖLTÉS (3-as ábra) lényegében ugyanaz, mint a visszaoltés, amíg azonban a visszaöltésnél mindig csak három szál után öltünk viszA diétától nemcsak azért fél a beteg, mert íztelennek tartja, hanem attól is visz- szairiad, hogy ezentúl csak fehér vagy jelleg nélküli, színű ételecet fogyaszthat. Miután az áttört (passzíro- zott)_ ételek valóban „se- színűek”, a beteg ilyen irányú aggálya jogos lehet. Az étvágykeltéshez az étel íze. illata, sőt színe és formája is szükséges. A fűszerezésen kívül tehát az ételek színe- : zésével is foglalkoznunk kell. i ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\vvxww,YA^vv „Lángoló“ tiltakozás a televízió ellen A szicíliai Cataniában „szándékos gyújtogatásért” felelősségre vontak egy családapát, aki felgyújtotta televíziós készülékét, mert akadályozta őt a pihenésben, Giuseppe Scanso, mint mondotta, kimerültén lefeküdt és aludni szeretett volna, családja azonban bekapcsolta a televíziót és több mint négy óra hosszat nézte, úgy, hogy Scanso képtelen volt elaludni. Mivel családtagjai többszörös felszólítás ellenére sem voltak hajlandók kikapcsolni a készülékeit, Scanso olyan éktelen dühbe gurult, hogy olajat öntött a televízióra és meggyújtotta, * GYERMEKREJTVENY FÉMGYŰJTÉS Vízszintes: í. Meg lehet vásárolni. €. Egyszerű hangszer. 7. Amerikai mesefilm címe. 9. Félig mond! 10. Skót mérnök, aki 1785 körül kezdte építeni a róla makadám- nak nevezett utakat. 13. Mely személy részére. 14. Ragályos megbetegedés. 16. Minden étkezés kezdete?!? 17. Vörös színű félnemes nehéz fém. salétromsavban oldódik. 18; V. O. 20. Háziállat. 21. Gyors mozdulatokkal elsuhan. Függőleges: 1. Ezüstfehér rideg fém, karcolja az üveget. 2. Petőfi Sándor. 3. Magyarul kéneső, szobahőmérsékleten cseppfolyós fém. 4. A. p. 5. A leglágyabb nehézfém, színe kékesfehér. 8. Ilyen zajt csap a vonat. 9. Tengeri hal, húsa ízletes, a konzervgyárak dolgozzák fel. 11. Rideg fehéres fém, tartós ötvözete a vörösréz. 12. Kedves — angolul (DEAR). 14. Levágott gabonacsomó. 15. Erős illatú gáz. 19. Hamis. Pajtások! Gyűjtsétek össze a rejtvényben szereplő fémek nevét, és levelezőlapon 1981. február 20-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők között könyvjutalmat osztunk szét. Az 1961. január 28-i számunkban közölt rejtvény helyes megfejtése: A leghidegebb hónap az évben. Könyvet nyertek: Palkó vies József, Monor. Liliom u. 40. _ Boros Mária, Ráckeve. Gábor Áron u. 46. — Petrö Mihály, Cegléd- bercel. Iskola u. 3. — Horváth Csilla. Szentendre, somogyi B. part 3. — Kiig Béla, Nagykörös. Itt., Örkényi u. 28. — Gyurcsán Sándor, Vecsés. Berzsenyi u. 32. — Thoma Teréz, Pilisvörösvár, Rózsa F. u. 29. _ Sipos Attila, Cegléd. Malom u. 3. A könyveket postán küldjük el. A szertár becsukott ajtaján keresztül hang foszlányok érkeztek hozzám: „Nem, nem merek bemenni, mit fog szólni, hogy kezdjem el, mit mondjak, biztosan kidob.” Majd egy másik, biztató hangot hallok: „Menj csak nyugodtan, meglátod, nem lesz semmi baj, majd megmondja, mit lehet tenni. Még soha senkit sem küldött el, ha valamit kérdezett tőle.” Azt hittem, hogy valamelyik tanuló nem érti a feladott leckét, s most nem meri megkérdezni a számára nehezen érthető anyagrészt. Kinyitottam az ajtót. Két lány állt előttem. Az osztályomba járó Margit — ő volt a biztató — és egy félénk, sápadt kislány, akit csak látásból ismertem, mert nem tanítottam. Margit betuszkolta védencét, Erzsit a szertárba. „No szólj már, biztatgatta tovább s látszott rajta, hogy magabiztosságát szeretné társába beleönteni. Erzsi félszegen állt egy darabig, talán meg is bánta, hogy idáig eljött, szeretett volna kiszaladni. Gyámoltalanul kapaszkodott a levegőbe, izgatottan gyűrögette kötényét. Hol piros volt, hol pedig hófehér. A két lány leült. Margit bátorítóan tette kezét Erzsi vállára, Erzsi a szék szélére ült, majd leesett róla. Egy darabig ültek csendesen, majd Erzsi dadogva, nagyon halkan megszólalt: „Tessék mondani, hogyan lehet otthon közölni, ha valakinek elégtelen a dolgozata?” „Nem arról van szó — tette hozzá magyarázatul Margit—, hogy le akarja tagadni, vagy a saját felelősségét akarná elhárítani, csak arról van szó, hogy nagyon kikap apukájától, ha valami nem sikerül Erzsinek.” Erzsi hálásan nézett barátnőjére, azután vizsgálódva megszemlélt engem. Ügy látszik megnyugtató lehetett tekintetem, mert most már valamivel bátrabban, valamivel hangosabban folytatta: „Édesanyám meghalt, mikor én hetedik általánosba jártam. Azóta ketten élünk apukámmal. Apu nagyon sokat dolgozik, alig van valamit otthon, ezért is vagyok én tanulószobás. Otthon a főzésen kívül mindent nekem kell elvégeznem. Apa azt mondja, hogy nem valami jól csinálom-, a szomszéd néni meg azt mondja, hogy azért nem rossz, amit elvégzek. De ezt a véleményét ö sem meri apukának megmondani, mert akkor vele is kiabál és azt mondja, hogy nem szabad egy gyereket megdicsérni, mert akkor elbízza magát. Apa tartja is magát ehhez, mert még sohasem fordult elő, hogy legalább ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v azt mondta volna, hogy az igyekezetemet elismeri. Az a véleménye, hogy valamit , jól csinálni kötelesség, s ha valamit elrontunk, azért büntetés jár. Ö ezt is betartja. Mindig megver mindenért. A múltkor véletlenül eltörtem mosogatásnál egy poharat és úgy megvert érte, hogy még másnap is fájt a karom, ahogyan odaütött. Egy alkalommal már előfordult, hogy a dolgozatom nem sikerült, akkor olyan pofont kaptam, hogy nekiestem az ajtónak és abba is beleütöttem magam. Most úgy, de úgy félek. Mi lesz velem, hogyan mondjam meg? Nem azért nem sikerül néha a dolgozatom, mert nem> tudom megírni, hanem írás köztien is arra gondolok, hogy mi lesz, ha nem sikerül. Felelni könnyebb, ott az ember kap a tanártól segítő kérdést, de az is elég, ha rámosolyognak az emberre és akkor mindjárt elfelejtem, hogy félek. Mi lesz velem?” — tette fel már ki tudja, hányadszor a gyötrő kérdést. Mi lesz vele? Ezt kérdezem én is az ilyen apától. Mi lesz, ha gyermekét ilyen módon akarja helytállásra nevelni. Nem jutott még sohasem eszébe a saját elve — jól végezni valamit kötelesség — saját gyermekének neveléséit vei kapcsolatban olyan for- £ mában, hogy egy apának is £ kötelessége jól végezni a gyér- 4 meknevelést? ^ Mivé nevelte eddig? ^ A gyerek félszeg, alig mer% megszólalni, bátortalan, nincs 0 önbizalma és egyetlen érzést $ ismer csak, de azt legalább % az apa viselkedése alapján $ többféle változatban, s ez a^ félelem. Erzsi úgy tudja ma-£ gáról, 'hogy ő nagyon csúnya, ^ „olyan kis penészvirág”, mint£ ahogyan az apja mondta neki.£ Saját magával nincs tisztá-f ban. Az apa értékelése sze- ? rint buta is, mert | okos gyerekkel nem fordulhat elő, hogy gyengén feleljen, vagy$ rossz dolgozatot írjón. Ügyet-$ len, mert hosszabb időbe te- $ lik a házi munka alapos el- % végzése, mint bárki másnak. % Nem elég gondos, mert időn- ként elfelejti, hogy mit kell $ vásárolni, vagy azt, hogy hány < órakor megy haza az apja. £ Nem elég hálás, mert azt az % anyagi támogatást, amit az £ apa nyújt neki, azt nem tő- £ kéletes munkavégzéssel hono- f rálja. Erzsi van az apa szá-1 mára, mert megszületett és kötelessége felnevelni, de $ semmi örömet nem okoz az% apának. Ö nem elfogult apa ő látja a gyermeke hibáit legalábbis ezt mondta, ami- $ kor Erzsi osztályfőnöke meg- % látogatta, hogy nevelési taná- csókkal lássa el az apát. S mi % a gyerek fő hibája? Az, ami% .az apa nevelési módszeréből % j fakad. f \ Erzsiék lakása nagyon tiszta í • és rendes. A kislány naponta \ ■ reggel öt órakor kel fel azért, \ hogy a lakást rendbehozza,'{ • mielőtt iskolába megy. Elké- $ • szíti apja reggelijét, kitisztítja% \ a ruháját, cipőjét. Az apa is • és a lánya is mindig olyan % \ rendes, mintha „skatulyából $ : húzták volna ki”. Fél hatig % : az iskolában vált. Ha haza % í megy, már nem tanulhat, £ í mert mosni kell, vasalni kell, % ' javítgatni kell. Szórakozása a ^ rádión kívül semmi más jí : nincs. Még az a megnyugtató ? érzése sincs, hogy támasza az % apja, hogy védelemért hozzá í fordulhat, mert éppen ő az, jí aki elnyomja. Sajnos, az apát az osztály-% \ főnöknek sem sikerült meg- < győznie. Ö azonban mindebbe {• \nem nyugodott bele. Egy má-fy sik osztályban hasonló össze- ^ í tételű családról tudtunk, olyanról, ahol az anya el- f hagyta férjét és két gyerme- $ két, s az apa neveli most egy- maga a két gyermeket, derű- $ vei, nyugalommal, kiegyensú- % lyozott légkört teremtve maga $ körül. Az apa és két gyér- $ meke között í í a legnagyobb megértés ^ és bizalom uralkodik, pedig $ valószínűleg itt is az az apa 0 i törekvése, hogy becsületes, % ; helyüket mindenütt megálló £ |felnőttek legyenek lányai. Itt'fy \ még az anya magatartása is £ ; kísérthetne, s jogosnak látsza- j írnék az apa félelme. Ezzel az% > apával sikerült megismertetni ^ i Erzsi papáját. Kezdetben ne-| \ hezen ment a tanácsadás, s £ {főleg nehezen annak elfoga-f idása. Most azonban már el-'j \ könyvelhetjük a teljes sikert. ^ '{ A napokban határozott ko-$ { pogás után boldog, derűs arc- £ ; cal megjelent nálam két év % '{után ismételten Erzsi. Kicsit $ í megnyúlt, arca kiformálódott. ^ íCsak azt akarta bejelenteni, t {hogy félévre valószínűleg je-^ ! les lesz és azt is megemlí-1 ; tette, hogy az ő apja a leg-f •aranyosabb ember a világon,$ ‘{mert karácsonyra vett neki$ í egy sorozat poharat, amire azfy • volt ráírva: „hogy legyen mit £ ! eltörni”. Ugye, hogy lehet fel- ^ Inött^embert is megnevelni, *>n ' • az maga is akar nevelődni? i í (M. L.) '' behajtjuk, azután kihúzunk 2—3 szálat az anyagból, s ezen a vonalon végig csináljuk a tűzőöltést. Arra kell ügyelnünk, hogy a tű mind a három szövetrétegen keresztül hatoljon. A SZEGÖÖLTÉSNÉL (5-ös ábra) először is az anyagot szál szerint vágjuk le, mert ha nem egyenes az anyag széle, nem lesz egyenes a szeges sem. Ezután a szövet szélét — lehetőleg egész hosszúságában — hajtsuk be. Ha így előkészítettük az anyagot, akkor valamivel a behajtás alatt szúrjunk bele. hogy a behajtás felett valamivel magasabban újra kihúzzuk. Így tehát a szál mindig kissé ferdén halad. Ezt az eljárást szokták használni vékony selyem és batiszt női zsebkendők szélének rolnizására. Ekkor azonban csak az alsó és középső rétegen szabad beszúrni. nehogy az anyag „színén” is látszódion az öltés. A KERESZT-SZEGÖÖETÉS (6-os ábra) úgy készül, mint a szegőöltés, azzal a különbséggel, hogy kétszer megyünk végig az anyag szélén. Ha egyik irányban készen vagyunk, akkor ellenkező irányban ugyanúgy csináljuk, arra ügyelve, hogy az öltések mindig találkozzanak egymással. Ezt az öltést alkalmazhatjuk flanelL és nvapiú takarók beszegésére. F. A. sza, addig a tűzőöltésnél mindig ugyanoda öltünk visz- sza, ahol az előbbi öltésnél kiszúrtunk. Vigyáznunk kell. hogy n távolságok egyenletesek legyenek. Ez annál inkább fontos, mert a tűzőöltésnek általában az a célja, hogy mindkét oldalon egyforma le. gyen a varrás. A TŰZÖSZEGÉLYHEZ (4-es ábra) is ezt az öltést használjuk. Az anyagot szélesen a hat leggyakrabban előforduló öltést mutatjuk be. AZ ELÖÖLTÉS (1-es ábra) a legegyszerűbb és leggyakrabban alkalmazott. A cérnát megerősítjük az anyag szélén. ahol a varrást kezdjük. Nem görccsel! — hanem néhány oda-vissza öltéssel. A tűt 3—4 szál alatt, majd 3—4 szál felett függőlegesen szúrjuk bele az anyagba. Ha elég puha az anyagunk, és A varrás ÁBOie A mérsékelt égöv alatt élő madarak közül a legnagyobb a daru; csőrétől a farka végéig 150 cm, a legrövidebb az ökörszem: 10 centiméter.
