Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-08 / 33. szám

Szentendre V. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1961. FEBRUÁR 8, SZERDA MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A XVIII. és XIX. századi szentendrei szerb művészeti emlékek Szentendre életében a szer- bek nagyarányú letelepedését, az 1690-es sorsdöntő évet kö­vető korszakra mindinkább rányomta bélyegét ennek a szorgalmasan gazdálkodó, sok ágú ipart és kereskedelmet űző népnek a jellege. Hiszen ez időben nemcsak gazdaságilag virult fel a város, hanem az ország határán túl is kisugár­zott kultúrája, érdekes egyé­niségek emelkedtek ki a száza­dok folyamán és halványodtak el ismét. Itt szinte lépten-nyo­zül az egyik Mihajlo Milo­sevics budai görögkeleti ér­seket (1717—1728) ábrázolja. Mindkettő a szentendrei püs­pöki székesegyház központi kriptájában nyugszik. Érdekes egyéniséggel is­mertet meg Qschwing berli­ni festőművész Platon Ata- nackovicsot (1788—1867) áb­rázolja értékes portréja, aki egy ideig tanár is volt a szent, endrei szerb tanítóképzőben (most a múzeum épülete). Ké­sőbb budai püspök lett s A kiállítás megnyitása (Simonffy-foto) mon találkozunk a XVIII. és XIX. századi szentendrei szerb művészeti emlékekkel és ezek­ből idézi fel a múlt egy kis tö­redékét a Ferenczy Károly Múzeum f. hó 5-én, délelőtt fél 12 órakor megnyílt kiállítása. Szentendrének, ennek a kis kultúrközpontnak az életében ma is jelentős szerepet játszik a mintegy 20 000 kötetet szám­láló görögkeleti püspöki könyvtár. Budapesti és más tu­dományos kutatók szívesen, használják, hiszen kiváló, jó­részt délszláv szakanyagán kí­vül, öröm ezekben a csendes, finom hangulatú, ragyogóan tiszta helyiségekben dolgozni. A püspöki könyvtár alapját Sztojkovics Arzén (1804—1892) budai gk. püspök, későbbi pát­riárka vetette meg. Itt élt és halt meg Szentendrén és itt is van eltemetve. A kiállításon különféle idegennyelvű köny­veken keresztül a könyvtár sokoldalú profilját próbálják érzékeltetni, láthatók azonban értékes XVII. és XVIII. száza­di kéziratos könyvek s a könyvkötészetnek- egy-egy re­mek példánya. Ezenkívül be­mutatásra kerül a görögkeleti püspöki adattár két eredeti tö­rök fermánja s néhány művé­szi iniciáléjával és miniaturá- val díszített okirata is. Igaz, hogy csak másolatban láthatjuk, de a kiállítás alap­hangulatát megadja Paja Jo- vanovics (1897—1957) festőmű­vésznek a milleneumra készült s a szerbek betelepülését ábrá­zoló festménye, amelyen Cser- nojevics Arzén pátriárka veze­tésével hozzák Lázár cár tete­mét Szentendrére s amely 1690 —97-ig a Duna-parti emlékke­reszt helyén álló templomban nyugodott. Paja Jovánovicsnak más vo- < natkozásban is van Szentend- j révei kapcsolata, amennyiben ^ testvére, Sándor, aki 1919-ben ^ a Pest megyei Direktórium el- f nöke volt, itt nyaralt a vasúti í villasorban, a mostani óvoda j épületében. A régi Szentendre hangú- \ latát idézi Ilija Dimitrijevics j szerbiai festő 1864-ben ké-! szült két festménye, amelyek ) közül az egyik a Pozserovacs- \ ka, a másik pedig a Csipro- \ vacska (Pét^r-Pál) templomot i ábrázolja, korabeli ruházatú1 polgárokkal, szőlőültetőt ci-; pelő, népviseletbe öltözött férfival körülvéve. A bemutatásra kerülő fest­mények közül kiemelkedik két. ismeretlen festő műve a XVIII. század elejéről, amelyek kö­mint ilyen, ő is Szentendrén lakott. Részt vett különféle kulturális megmozdulásokban, írói álneve Sztarac Marko volt. 1848-ban a szerb hi­vatalos körök tiltakozása el­lenére a magyar szabadság- harc mellett állt ki. Három jónevű, közismert szerb festő munkájában is gyönyörködhetünk: Csortano- vics Péter (1799—1868) és fia, Csortanovics Pál (1830— 1903) szentendrei polgárokat ábrázoló portréiban és Ar- sza T eodorovics (1768—1826) Doszitej Obradovicsról, a szerb irodalmi nyelv egyik megteremtőjéről készült fest­ményben. Mindhárom mű­vész Bécsben végezte tanul­mányait. Több XIX. századi szentend. rei polgárt ábrázoló mű kö­zött találjuk Dumtsa Jenő szentendrei polgármester ké­pét is. A kiállítás hangulatát pár korabeli bútor és iparművé­szeti tárgy egészíti ki. A múzeum saját műtárgyain kívül a kiállítás jórészt a gö­rögkeleti püspöki képtár és könyvtár anyagából készült, amelyhez adatokkal is szol­gáltak. Ezenkívül egyes csa­ládok is hozzájárultak né­hány tárgy kölcsönzésével a kiállítás sikeréhez. A múzeum köszönettel tartozik azért, hogy megértésükkel és fá­radozásukkal a közönség ré­szére hozzáférhetővé tették ezeket az eddig ismeretlen műveket. Ónodi Béláné Hasznos tudnivalók az idős tsz-tagok állami támogatásáról Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik — férfiaknál — 70. életévüket, illetve — nőknél — 65. életévüket be­töltötték, a belépés napját követő hetedik hónap 1-től öregségi járadékot kaphat­nak az államtól. A járadék összege havi 260 forint. A járadékot az Országos Nyugdíjintézet által rendsze­resített „Igénybe jelentőlap mezőgazdasági termelőszövet­kezeti tag öregségi vagy munkaképtelenségi járadék megállapításához” című űr­lapon kell kérni. Az aláírt kérelmet a termelőszövetke­zetnél kell benyújtani. A tsz az űrlap adatait — hitelt érdemlő okmányok alapján — ellenőrzi, illetve kiállít­ja, a szükséges aláírások­kal és pecséttel ellátja, s a kérelmet javaslatával együtt a tanács végrehajtó bizott­ságának bemutatja. A tanács által láttamozott igénybeje­lentőlapot a tsz köteles az Országos Nyugdíjintézetnek (Bp. V., Guszev utca 10. szám) — 15 napon belül — megkül­deni. A járadék folyósításá­ról az Országos Nyugdíjin­tézet határozatot hoz. El­utasítás esetén 30 napon be­lül felszólalásnak van helye a termelőszövetkezeti nyug­díjügyi bizottságnál. Az öregségi járadékot igé­nyelheti minden 70., illető­leg 65. évét betöltött tsz- tag, ha 1. földjét, valamint beviteli kötelezettség alá eső egyéb vagyontárgyait a termelőszö­vetkezet közös használatába adta, továbbá 2. a termelőszövetkezet kö­zös munkájában rendszere­sen részt venni nem tud és 3. neki, vagy vele együtt­élő házastársának nincs ha­vi 260 forintot meghaladó keresete, jövedelme vagy nyugdíja. Aki tehát a belépéskor a földjét és egyéb vagyontár­gyait nem adta a közösség használatába, a járadékot nem igényelheti. Nem kaphat járadékot az sem, aki évente — férfiak esetében — 120 —, nőknél 80 munkaegységnél többet tud teljesíteni, illetőleg aki 120 vagy 80 munkaegységre osz­tott részesedésnél nagyobb jövedelemre tesz szert. Nem számít be azonban a jövede­lembe a háztáji gazdaság haszna és figyelmen kívül hagyják a földjáradékot 3s. Ha a termelőszövetkezeti tag esetleg havi 260 forin­tot el nem érő törvényszerű nyugellátásban (nyugdíj, já­radék, özvegyi, szülői ellá­tás * stb.) részesül, öregségi járadék címén a 260 forint és a ténylegesen élvezett nyugellátás összege közötti különbözeiét igényelheti. Szüneteltetni kell a járadé­kot természetesen azokra a naptári hónapokra, amelyek­ben a járadékos vagy há­zastársa munkaviszonyban áll vagy kereső foglalkozást folytat, ha az azokból szár­mazó kereset a havi 260 fo­rintot meghaladja. A visszaélések elkerülése cél jából mind az öregségi já­radékosnak, mind a terme­lőszövetkezetnek be kell je­lentenie az Országos Nyug­díjintézetnek azt, ha a) a járadékos tsz-tag mun­kaviszonyba lép vagy kereső foglalkozást kezd, b) a naptári év alatt 120 (nőknél SO) munkaegységnél több munkaegységet szerzett, c) a járadékos a termelő­szövetkezetből kilépett vagy jogerősen kizárták. Az öregségi járadékok költ­ségét a tsz-ek a használa­tukban álló földterület alap­ján kirótt hozzájárulás for­májában viselik. A hozzájá­rulás a tagok által bevitt föl­dek kataszteri tiszta jöve­delmének minden aranyko­ronája után évi 2 forint, az állami földek után pedig évi 3 forint. Természetesen fi­zetni köteles a termelőszövet­kezet az öregségi járadékban részesülő tagok után is a betegellátási és baleseti díjat. Aki a kifejtetteket részle­tesebben meg akarja ismer­ni, tanulmányozza át a 6/ 1960, 25/1960. Korm. számú rendeleteket és a 2/1960. Mü. M. számú rendeletet. M. L. JÁRÁSI elnökségi ülést tar­tott február 7-én a Hazafias Népfront járási vezetősége. Ülésükön tájékozódtak a járás 1961. évi községfejlesztési programjáról, majd időszerű feladatokat tárgyaltak meg. Még e héten, szombaton, a községi népfrontelnökök ré­szére is megbeszélést hívtak össze az időszerű feladatok megbeszélésére. Hetenként fogadónapot tart a Hazafias Népfront városi elnöksége Lovas József tanár, a Hazafias Népfront elnökének le­mondása után. a legutóbbi vezetőségi ülésen Horváth Leven­tét választották meg új elnöknek. Elhatározta egyúttal azt is a Hazafias Népfront, hogy a dolgozók minél aktívabb mun­kába vonása, valamint a tömegekkel való szoros kapcsolat kialakítása miatt február 1-től kezdve minden hét szerdáján, délelőtt 9 órától fogadónapot tartanak a tanácsháza épületé­ben (I. em. 4. szoba), ahol panaszával, kérésével bárki fel­keresheti az ott ügyeletet tartó elnökségi tagot. A tavaszi munkákra készül a gépállomás Meglátogattuk a napokban a Szentendrei Gépállomást és megkérdeztük Verbovszki Sán­dor igazgatót, hogyan készü­lődnek a tavaszi munkákra, mennyire haladt a gépek javí­tása. — Jelenleg 36 erőgépünk és 318 munkagépünk van — mon­dotta Verbovszki Sándor. —• Az előbbiekből eddig 24-et, az utóbbiakból 79-et javítottunk meg. Elsősorban azokat javít­juk, amelyek a legszükségeseb­bek a tavaszi munkáknál. így a műtrágyaszórókat, vetőgépe­ket, szántótraktorokat. Ez el­lentétes az elmúlt évek gya­korlatával, amikor a júliusban munkába álló gépeket is együtt javítottuk a tavaszi munkáknál szükséges gépek­kel. A jelenlegi módszerrel gyorsabban folyik a munka, mert egytípusú gépek kerülnek javításra. — A megjavított gépek szá­ma kevésnek tűnik. Minden gépnél megvan adva ugyanis az, hogy hány normálholdnyi elvégzett munka után kell fő­vagy folyójavítást végezni. Az újonnan bevezetett módszerrel elérjük, hogy egész évben fo­lyamatosan végezhetjük a ja­vítást és nem marad zömmel télire a munka. — Rendelkezésünkre áll a megfelelő műszaki gárda is. Van nyolc fő állandó műhely­munkásunk, három körzeti szerelőnk, négy traktorosgépé­szünk. Nagy munkát ró a gép­állomásra a megnövekedett te­rület is. Az eddigi 3600 hold­dal szemben most négyszeresé­re nőtt ez a terület. Ilyen nagy munka elvégzésére nincs meg­felelő gépparkunk, de ígéretet kaptunk, hogy újabb erő-, il­letve munkagépekkel fognak ellátni. — Célunk az is, hogy a me­zőgazdasági gépek kezelésében jártas embereket neveljünk a járás területén működő ter­melőszövetkezetek nagyüzemi gazdálkodásának kialakításá­hoz. Ezért a pártszervezettel és a szakszervezettel egyetér­tésben két tanfolyamot indítot­tunk. A középfokú tanfolyam­nak 55 hallgatója volt, a pápai traktorosgépészképző iskolára két főt küldtünk. Ezenkívül hajlandók vagyunk a megle­vő és újonnan alakult termelő- szövetkezetek és termelőszö­vetkezeti csoportok munkagé­peit soron kívül is megjavíta­ni. hogy semmiféle fennakadás ne legyen, ügy gondolom, hogy az eddigi munkaütemet betart­va a tavaszi munkák beindulá­sáig készen állnak majd gé­peink, hogy minden szövetke­zet rendelkezésére állhassa­nak — mondta befejezésül a gépállomás igazgatója. Hírek a járás és a város életéből TÁRSADALMI bizottság alakul február 15-én az egész­ségügyi miniszter tbc elleni küzdelemmel kapcsolatban ki­adott rendeletének végrehajtá­sára. A bizottság tevékenysége felöleli a járást és várost egy­aránt. Az alakuló ülés határo­zatainak ismertetésére vissza­térünk. SZOMBATON tartotta a já­rás termelőszövetkezetei közül elsőnek zárszámadó közgyűlé­sét a dunabogdányi Űttörő Termelőszövetkezet. A tagság örömmel vette tudomásul a vezetőség beszámolóját a jól végzett munkáról, a munka­egységenként jutó 52 forintról. További sikereket kívánunk valamennyiüknek. ALTATÓ Most elaltatlak. Nem mesélek, pedig gyerek vagy s kellene, fáradt vagyok ma s nem jön hozzám Andersen úr szelleme. Nem mesélek, simogatlak és egy kis dalt fütyülök, egy fiúról, aki álmos, mindig álmos, mindig örök. Örkatonáim majd vigyáznak, ne érjen árnya semmi gyász­nak, s köztük első mindig én: tente szépen, vágy-sereggel úgyis elvisz majd a reggel, de most alszom. Te: enyém. Csomaközi ÉRTESÍTÉS A Pilisi Állami Erdőgazda­ság I. számú szentendrei erdé­szete a kártevő ragadozó vadak irtását kezdte meg sztrichnin és foszforszörp méreggel, Leányfalu, Szentendre és Pi- lisszentlászló határában. Az irtás március hó 31-ig tart. A ragadozók irtása céljából kitett méreg mellé a követke­ző feliratú táblák vannak el­helyezve: „Mérgezett anyag, érinteni, elvinni nem szabad!” Felhívjuk a lakosság figyel­mét, hogy gyermekeiket, de különösen az olvasni nem tu­dókat figyelmeztessék a ve­szélyre és e helyeket a háziál­latokkal is kerüljék. A városi tanács v. b. igazgatási osztálya A múzeum múlt évi gyűjtései az új szerzemények között. Kezdjük talán a legrégibb emlékkel, a régészeti anyag­gal. A múlt évi ásatások so­rán Budakalászról, a rézkori sírokból, edények, használati tárgyak, ékszerek. Tahitőt- faluból bronzkori. Pócsme- gyerről vaskori edények ke­rültek elő. Pomázon egy ró­mai villa romiad közül hasz­nálati tárgyak, Szentendréről pedig középkori edénytöre­dékek és mintegy ötven darab régi pénz gazdagította a régé­szeti gyűjteményt. A helytörténeti és néprajzi gyűjtemény szintén igen je­lentős anyaggal gyarapodott. A mezőgazdaság átszervezé­se folytán, a nagyüzemi gaz­dálkodásra való áttérés a ha­gyományos. régi eszközök használatát jórészt felesle­gessé teszi. így egyik fő fel­adat éppen ezeknek a tár­gyaknak begyűjtése volt. Ré­gi, taligás ekét. boronát, dí­szesen faragott jármot és más eszközöket sikerült a környe­ző falvakból szerezni. Az egykor híres szőlőművelés számos felszerelési tárgya kö­zött — puttony, sajtár, met­szőkés stb. — különösen a Pomázról és Szigetmonostorról származó. 1827-ben. illetve 1856-ban készült két szőlő­prés érdemel figyelmet. A Tanácsköztársaság és a felszabadulással kapcsolatos írásos és tárgyi emlékek a A TIPOGRÁFIA Természet- barát SE papírgyári szakosz­tálya a vállalati KlSZ-szerve- zettel közösen rendezi meg idei hagyományos farsangi ál­arcosbálját február 11-én, szombaton este 7 órai kezdet­tel, a papírgyári KlSZ-fiata- Iok kultúrtermében. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. A FILMSZÍNHÁZ műsorán február 6-tól 8-ig a Sztyep­pék csendjében, 9-től 12-ig a Dr. Faustot elvitte az ördög című film szerepel. A MŰVELŐDÉSI HÁZ új, függetlenített igazgatójául Mo­hácsi L. György képzőművész rajztanárt nevezte ki a megyei tanács v. b. művelődésügyi osztálya. RENDKÍVÜLI tanácsülésen tárgyalja meg a városi tanács február 10-én, pénteken este 6 órai kezdettel a város általános rendezési tervét, amelyet a vá­ros főmérnöke, Ráth György elvtárs ismertet. A tanácsülés nyilvános. A v. b. vezetősége érdeklődőket szívesen vár. BUDAKALÁSZON Egyetér­tés, Csobánkán Alpesi gyopár, Pomázon Árpád fejedelem, Tahitótfalun Kék Duna, Kis- oroszin Dunakanyar, Pócsme- gyeren Aranykalász, Szigetmo­nostoron Béke néven alakultak meg az elmúlt hetekben a köz­ségek dolgozó parasztjait tö­mörítő termelőszövetkezeti csoportok. MEGKEZDTE munkáját a szentendrei Mathiász János gyümölcs- és szőlőtermelő szö­vetkezet agronómusa. Elek Ist­ván elvtárs, aki korábban a körzeti fmsz-nél tevékenyke­dett, mint agronómus. Sok si- : kert kívánunk munkájához. helytörténeti gyűteményt gaz­dagították. Régi szentendrei nyomtatványok, fényképek, egy 1742-ből származó kádár- gyalu, Stréger Ferenc opera­énekes emléktárgyai, céhem­lékek, kerámia tárgyak, bú­torok emelkednek Id a gyűj­tött anyagból. A képzőművészeti gyűjte­mény a közelmúltban elhunyt Deli Antal festőművész ha­gyatékával gyarapodott: az elhunyt örökösei a művész több mint 100 festményét, raj­zát és vázlatát ajándékozták a múzeumnak. A felsorolás csak ízelítőt adott a gazdag anyagból, a közel ezer tárgy tudományos feldolgozása már folyamatban van. s egy részük remélhető­leg. a múzeum új kiállítása­in rövidesen megtekinthető. —i — r. vxxv vx\\\xxXXXXXXXX\^X\XVXX^X\^^X^X^NXX^X^^X Az emúlt év a múzeum eddig is jelentős gyűjtemé­nyét közel ezer újabb tárgy- gyal gyarm'totta. Ez a jelen­tős mennyiség a legkülönbö­zőbb gyűjtési területek kö­zött oszlik meg, hiszen a mú­zeumnak egyik fontos fel- : adata, az élet minden terü- i letére vonatkozóan, a múlt i emlékeinek a gyűjtése, le- : gyen az akár egy római érem, í vagy egy régi fénykép. ! Szentendréről és a járás fal- \ vaiból összegyűjtött anyag ; mind-mind a múlt becses em- ; lékét képezi, közel- és rég- ; múlt korok tanúi, művészi '(értékei. j Ha végigtekintünk a lis- J tán. a rézkorszakból szárma- ^ zó mintegy 3000 éves éksze- rektől a Tanácsköztársaság í becses dokumentumaiig, ágén változatos anyagot találunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom