Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-08 / 33. szám

1961. FEBRUAR 8, SZERDA "“^rrfciD Ne a vadkárok felelősét - a megoldást keressék Vadvándorlás a Börzsönyben — Bekerítik a rezervátumokat — A dúvadak nem kímélik a háztájit sem A budai, a szentendrei, a szobi járásban bár évenként ismétlődött, de olyan mérték­ben nem jelentkezett a vadak okozta kártevés, mint az el­múlt esztendőben. A megyei tanács vadászati és erdészeti előadóját, Molnár Istvánt kér­tük meg tájékoztassa olva­sóinkat a jelenlegi helyzetről. — Valóban ugrásszerűen nőtt a vadkárt igénylők- szá­ma, olyan helyekről is, ahol a múltban vad egyáltalán nem volt. vagy ha igen, csak szór­ványosan jelentkezett, kárt alig okozva. Ilyen hely Szentendre vá­rosa, ahol az idén 133 jegy­zőkönyvet vettek fel a vadkárbecslö bizottságok, 58 ezer forintos kárössze­get állapítva meg. Dunabogdányról 105 bejelentés érkezett, Visegrádiéi 138, Pi- lisvörösvárról 150, Pilisszántó­ról 33, Pilisszentkeresztről 79. Az igényelt teljes kárösszeget még nem állapítottuk meg, a bejelentések felülvizsgálata most folyik, de bizonyos, hogy a kárösszeg eléri a több száz­ezer forintot. — Mi az oka a vadak ilyen nagymérvű elszaporodásának, történtek-e intézkedések a ká­rok elhárítására? — Két jelenséget kell figye­lembe venni. Egyrészt azt, hogy egyes területekről a va­dak elvádoroltak. Például va­lamely erdőség közelében na­gyobb szabású építkezés indul, ami zavarja nyugalmukat. Ilyenkor más, csendesebb he­lyet keresnek. Ez történt pél­dául a Börzsönyben, ahol nagyarányú vándorlást figyel­hettünk meg az elmúlt évben. Ekkor következik be, hogy az addig vadkármentes területet elözönlik az állatok és a véde­kezésre fel nem készült ter­melőket kellemetlen meglepe­tés éri. A másik ok valóban a va­dak mértéktelen elszaporo­dása, az utóbbi évek szá­mukra kedvező természeti adottságai miatt. — Az erdőnek megvan a maga vadeltartó képessége. Ha a természetadta keretnél több az állat, már a vetett területre megy élelmet keresni. A ta­pasztalatok szerint egy szarvas hetvenöt hektár területet igé­nyel, a dámvad ötven hektárt, az őz csak húszat. A vaddisz­nó az erdő mindenese, mindent felfal, amit talál. Ö a legsza­porább dúvadunk, védelmi ide­je nincs is, csak a malacozás, amikor kíméleti időt állapí­tunk meg számára. Hasonló kártevő a muflon, amely a Pi­lisi Erdőgazdaság területén a múltban meglehetősen gyéren fordult elő. Ma már komoly kárt okozott a szőlőkben. De lejjebb is merészkedett, az er­dők szélén levő falvakban még a tulipánt is lelegelte. Egyéb­ként a jelentősebb kárt a vad­disznók és a szarvasok okoz­zák. — Mit lehet tenni annak ér­dekében, hogy a vadak megta­lálják élelmüket az erdőben, s ne szoruljanak ki a földekre? — Tervszerűen kell róluk gondoskodni. Az erdőkben mindenütt úgynevezett vad­földet kell létesíteni. Ez az összterület egy szá­zaléka kell, hogy legyen, ta­karmányfélével megfelelően bevetve. Ha ezt a területet meghagyjuk számukra, s nincs túlszaporulat, a vadkár a mi­nimumra csökkenthető. — Minthogy most jelentős szaporulatról beszélhetünk, mi a védekezés módja? — Egyrészt a földtulajdono­sok kötelessége védeni földjei­ket, riasztani az állatokat, másrészt a vadásztársaságok feladata a megállapított kilö­vési tervet teljesíteni. — Sok szóbeszéd hangzik el afelől, hogy az erdőgazdaságok tudatosan nem tesznek sem­mit a vadak elszaporodása el­len azért, hogy a vadásztársa­ságoknak, a külföldieknek kel­lő zsákmányt biztosíthassa­nak. — Ez tényleg csak szóbe­széd, méghozzá nem is a leg­jobb indulatú. A megyénk területén levő rezervátumok mesterséges felszaporítás nél­kül is kellő számú vaddal ren­delkeznek. Az tény, hogy a külföldi vadászok ittléte ko­moly nemzetgazdasági hasz­not jelent. De nagyon rossz gazdák lennénk, ha azt, amit ezen a réven beteszünk az egyik zsebünkbe, a másikból kivennénk vadkár térítésre. Ha túlszaporodnak az ál­latok, mint jelen esetben is, lényegesen felemeljük a vadásztársaságok kilövé­si keretét. És hogy a kilövési terv ne csak papíron valósuljon meg, arról oly módon gondosko­dunk, hogy a vadásztársaságo­kat anyagilag érdekeltté tesz- szük a kilövési számok telje­sítésében. Abban az esetben, ha a vadkárbecslő bizottság megállapítja, hogy a vad/ valamely vadásztársaság terü­letéről jár ki, az így keletke­zett kárt nekik, az érintettek­nek kell megfizetniük. Ez igen figyelemre méltó összeget te­het ki, mert a becslés alapja a termény állami felvásárlási ára. — Hogyan védekezhetnek még a vadrezervátumok és erdőgazdaságok? — Kerítéssel. Ez igaz, nagy befektetést jelent, de idővel megtérül, mert a bekerített területről az állat már nem tud kitörni. A Gödöllői Er­dőgazdaság területének jelen­tős részén már felállították a drótkerítést. Ellátogattunk Szentendré­re és Dunabogdányba, ahol a gazdákat igen jelentős káro­sodás érte. A Szentendrei Városi Ta­nácsnál Tóth Istvánná és Csetrák Józsefné foglalkoz­nak a benyújtott vadkár-jegy. zőkönyvekkel. — Hadilábon állunk a Pilisi Erdőgazdasággal, amelynek rezervátuma itt terül el ha­tárunkban. Éppen most küld­ték vissza beadványunkat, amelyben komoly összegű vadkártérítést kértünk. Az erdőgazdaság véleménye sze­rint az érdekeltek a hibá­sak. mert nem védekeztek kellőképpen, elmulasztották a vadak hatásos riasztását. Mi ezzel az állásponttal nem ér­tünk egyet. A szokásos védekezési mód — a rongybaba, kereplő és a tűzrakás — az idén nem volt elegendő. Éjjel-nappal pedig nem lehet ott valaki, hogy rendszeresen riasztólövéseket adjon le, ami­től az állatok a legjobban fél­nek. Szerintünk az erdőgaz­daság is követett el mulasz­tást. Több vadőrük van, aki maga is károsultként jelent­kezik. Dunabogdányban Kollár Elek tanácselnök örömmel fogadta, hogy erről a kérdés­ről szándékszunk írni. — Községünkben idén 105 vadkár-jegyzőkönyvet vettünk fel. Főleg a vaddisznók annyira el­szaporodtak, hogy egy alkalommal fényes nap­pal bejöttek a Duna part­ján lakó mézeskalácsos udvarára, kukoricáért. — A lakosság nagy része g megfelelően védekezett. Sokan ^ egész éjjel lámpát égettek ^ kinn a földjükön, vagy fel-le ^ sétáltak, hogy az állatok el-í riadjanak. Előfordult olyan í eset is, hogy éjjel a vaddisz- í nők megtámadták a kutyával 5 őrködő embert. — Az Ü ttörő Tsz-nek 90 ^ százalékos vadkára volt. Ci-g rokföldjük olyan volt a vadak £ elvonulása után, mintha út- ^ hengerrel elsimították volna. £ Különösen érzékenyen érinti | a kár a tagok háztáji földjét, J amelyben főleg kukoricát tér- ^ mesztenek. De ^ a vadak nem válogatósak, $ még a málna- és egres- } bokrokat is kitúrják. — A nyáron megállapodást^ kötöttünk a Pilisi Erdőgazda-J sággal, vállaltuk társadalmi } munkában a kerítés elkészítő- í sét, ha a megfelelő anyagot } biztosítják. A mi szakaszunk} Tahitótfalutól Visegrádig tart, í körülbelül ezer méterrel márj elkészültünk. Végezetül Dvorak Oszkárral, j a Pilisi Erdőgazdaság vadá-j szati felügyelőjével beszél- j tünk, megkérdeztük, mi azj erdőgazdaságnak, mint kárté­rítésre kötelezhető fél állás­pontja a- vadkárokkal? — A probléma nekünk is sok gondot okoz. Fenntartjuk azonban azt a véleményün­ket, hogy elsősorban nem az erdőgazdaság a felelős. Kilövési tervünket például ebben az évben három­szorosára teljesítettük. Minden erővel szorgalmazzuk a kerítések megépítését, bár ez igen komoly anyagi áldo­zatot jelent, amely nem fize- tődik ki azonnal. Ugyanakkor a már meg­épített kerítéseinket nem egy helyen kidöntik. Nem az állatok, hanem az em­berek, többek között a fatolvajok. Az így keletkezett réseken az­tán ahol van is kerítés, az állatok míg észre nem vesz- szük, utat kapnak a földekre. Valamennyi érdekelt meg­hallgatása után valóban nem könnyű eldönteni, kit terhel a bekövetkezett vadkárokért a felelősség. Egy azonban bizo­nyos: latolgatás helyett közös összefogással a vadkároknál súlyosabb problémákat is megoldottunk már. Tehát itt az ideje, hogy ezen a terüle­ten is az egymást vádolgatás helyett megvalósuljon az ösz- szefogás. Komáromi Magda Nagy arányú kutatási program az ország talajvízkészletének feltárására A Vízgazdálkodási Tudo­mányos Kutató Intézetben most készült el a tanulmány az alföldi Duna-szakasz bal­partjának talajvizeiről. A munka része annak a nagy­arányú programnak, amely­nek megvalósításával az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság részletesen feltárja az or­szág talajvíz-kincsének el­helyezkedését és mennyiséi gét. 1959-ben először a Csengő­di Állami Gazdaságban al­kalmazták, s azóta már szé­lesebb körben elterjedt az új módszer: a talajvizet hasz­nosító csőkutas öntözés. Ez­zel mesterséges csapadékot lehet biztosítani az élővizek­től — folyóktól, patakoktól, vagy vízkivételi művektől távol fekvő területeken is, érthető tehát az állami gaz­daságok, termelőszövetkeze­tek nagy érdeklődése. Az eddigi vizsgálatok sze­rint a Kis-Alföld és a Nagy- Alföld Duna menti részének mintegy hatszázezer holdas területéből 175 000 hold kap­hat talajvízből mesterséges csapadékot, a VITUKI-ban most elkészült térképek alap­ján az illetékes vízügyi igaz­gatóságok pontosan meg tud­ják határozni, hogy ezen a két vidéken hol érdemes cső­kutat létesíteni és milyen vízhozamra lehet számítani. Politikai zsákutca — továbbra is? Kétnapos mezőgazdasági gépesítési tanácskozás kezdődött Budapesten A Magyar Agrártudományi Egyesület gépesítési társa­sága és a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület rendezésében kiétnapos országos mezőgaz­dasági gépesítési tanácskozás kezdődött kedden a Technika Házában. A tanácskozás első előadó­ja, Legány Miklós, a Földmű­velésügyi Minisztérium osz­tályvezetője, a gépesítés fej­lődését ismertette. A gépesítési tanácskozás ma folytatja munkáját. Március végéig 700000 fejessalátát értékesítenek Pest megye kertészkedő termelőszövetkezetei A Pest megyei termelőszö­vetkezetek az idén is az el­sők között jelentkeznek ko­rai zöldségáruikkal a fővá­ros piacain. Több ezer me- legágyi ablak alatt szedésre érett az első primőrcikk, a fejessaláta, amelyből az első szállítmányokat a napokban indítják útnak. A Pest kör­nyéki kertészkedő közös gaz­daságok az év első negye­dében több mint 700 000 fej melegágy! salátát értékesíte­nek a külföldi piacokon és Budapesten. A megye egyik legnagyobb kertészete, a szentendrei Április 4 Terme­lőszövetkezet melegházaiban 90 000 fej saláta szállítását készítik elő. Egyedül ebből az árucikkből több mint 180 000 forint bevétele lesz a közös gazdaságnak az év elején. A főváros másik pri­mőr szállítója, a szentlőrinc­kátai Uj Világ Termelőszö­vetkezet február végén és március első napjaiban 50 000 fej friss salátát ad közfo­gyasztásra. A dabasi járás szövetkezeti kertészei a sa­látán kívül rövidesen meg­kezdik a hónaposretek szál­lítását is. É rdekes útja van néha egy hírnek. Az UPI ameri­kai hírügynökség december­ben a következő hírt röpítette világgá: „Az amerikai kor­mány megbízható körök­ből származó értesülés sze­rint biztos tudomást^ szer­zett arról, hogy nagyszámú észak-vietnami (vágyis a Viet­nami Demokratikus Köztár­saságbeli) katona lépte át a laoszi határt és agressziót kö­vetett el... Az amerikai kormány ebből természete­sen levonja a szükséges kö­vetkeztetéseket.” Az Eisenhower-kormány va­lóban sietett is levonni a következtetést és a Boun Oum—Nosavan klikkre tá­maszkodva megdöntötte a törvényes laoszi kormányt. Ezek után nem volt meglepő az újabb hír, miszerint a puccsal uralomra jutott Boun Oum kormány ENSZ-képvi- selője, 1961. január 2-án (ugyancsak az UPI jelentése szerint) „Hivatalosan beje­lentette, hogy Észak-Viet- namból hat zászlóaljnyi ka­tonaság nyílt és nem pro. vokált agressziót hajtott végre Laosz ellen,” Ezzel kapcsolatosan — amint azt a The Guardian című tekin­télyes angol lap 1961. ja­nuár 28-i számában megjegy­zi — „Az amerikai külügy­minisztérium átvette a ref­rént és a következő nap meg­erősítette, hogy szovjet (!) és észak-vietnami repülőgépek­ről „nagyszámú,” észak-viet­namit — feltehetően kato­nákat — dobtak le ejtőer­nyővel Laoszban.” S ezután jött a hatalmas meglepetés! A laoszi kormány, a New York Times című amerikai lap jelentése sze­rint (idézet a tudósításból) „Elismerte, hogy valójában nem volt invázió." Ezt a ki­jelentést ugyanis nem akár­ki tette, hanem a puccsista kormány oktatásügyi minisz­tere, olyan ülésen, ahol je­len volt, sőt elnökölt maga Boun Oum miniszterelnök is. pvrre azután rákapcsolt az -Ej an,goi sajtó, amely amúgy is leplezetlen kár­örömmel szemlélte szövetsé­gesének laoszi vergődését a hazugság tengerében. A már említett The Guardian egye­nesen azt írta, hogy Boun Oum beismerő vallomása — bármilyen indító oka is volt — sajnos megtörtént, de ön­kéntelenül is felvetődik a kér­dés: mit tesz majd a köz­ben kormányra lépő új ame­rikai kormány, Kennedy 'ca­binet je? És mi lesz Boun Oum helyzete mindezek után? Es mi lesz Washington visz- szahatása, ha egy bármilyen kormány valaha is agresszió­ról panaszkodnék? Csakugyan, szinte az egész világ várta a történtek után* milyen lesz a Kennedy-kor- mány állásfoglalása ebben az egészen nyilvánvaló ügyben. Hiszen ezúttal feketén-fehé- ren lelepleződött egy szemér­metlen, ostoba hazugság, melynek gyalázatos „eredmé­nye” lett az egész laoszi nép támogatását élvező Souvanna Phouma-kormány megdöntése és annak helyébe egy gyűlölt amerikabarát kormány állí­tása. Feltette tehát a világ a kérdést: mit mond Kennedy? S Kennedy állást foglalt. Kijelentette: „A laoszi válság okát a Laosz ellen történt kommunista beavatkozásban kell keresni.” Most a jámbor olvasó bizony törölgetheti a ’ szemét, jól olvassa-e az újsá­got, létezhet-e olyasmi, hogy olyan dinamikusnak, intelli­gensnek kikiáltott ember, mint az új amerikai elnök, Ken­nedy, ne tudna arról, ami mindössze néhány nappal ez­előtt látott napvilágot az egész világsajtóban? Éppen ő ne lenne tájékozva arról, hogy a kommunista beavatkozás hazug hírét maga Boun Oum, az amerikaiak bizalmi embere cáfolta meg? Tudjuk, az Eisenhower-kor- mányzatban sok hiba volt, de azt éppenséggel nem hisszük el, hogy erről a fiaskóról ne tájékoztatták volna Kennedy! Ám mégis a tény, sajnos, tény, Kennedy hű maradt a mindenki által lelepleződött alaptalan állításhoz, s ezzel elhintheti a magját egy olyan politikai koncepciónak, amely nem is olyan régen alapjaiban bukott meg. E politikai zsák­utcát alig néhány héttel ez­előtt egy dinamikus, intelli­gens úriember a legélesebb, leghevesebb bírálatokkal il­lette, amivel elérte, hogy e zsákutca politikusai meg is buktak az elnökválasztáson, z az úriember John Fitz­gerald Kennedy volt, a bukott politikus pedig Dwigth Eisenhower. Bácskai László Ez Zebegényben tartják a Pest megyei tsz-ek növényvédelmi felelőseinek tanfolyamát A növényvédelem fokozatos ellátása érdekében kiadott rendelet szerint minden me­zőgazdasági üzemben növény- védelmi felelőst kellett kijelöl­ni. A Pest megyei termelőszö­vetkezetek növényvédelmi fe­V\\\\\\\\\\\\\\\\>\Vv\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^ i I Nagy a hordó - jó a bor Ezek a hatalmas hordók az Állami Pincegazdaság tápió- szelei pincészetében láthatók. A fiatal pincemester büsz­kén mutatja, hogy a nagy hordóban finom, zamatos bor található, amiben kedve telik a farsangolóknak Időseinek szakmai tovább­képzését a megyei tanács me­zőgazdasági osztálya kötelező­en előírta és a növényvédő állomás szakemberei útján a Ruházati Dolgozók Szakszer­vezetének zebegényi üdülőjé­ben biztosította. A tanfolyam több turnusban folyik és egy- | egy tanfolyam egy hétig tart. a Az első egyhetes tanfolyam j január 30-tól február 4-ig í tartott a ceglédi, gödöllői ? járás, valamint Cegléd és ^ Nagykőrös városhoz tartozó ^ termelőszövetkezetek 45 nö- í vényvédelmi felelőse részére, í A hallgatók elszállásolását, § étkezési és útiköltségét a me- ^ gyei tanács mezőgazdasági | osztálya fedezte. A tanfolya- í mon részt vevő hallgatók az a előírt tanterv alapján ki- ^ képzést nyernek a növényvé- £ delmi ismeretekből és így gazdaságuk növényvédelmé- !5 nek irányítását szakszerűen el á tudják látni. y Az egyhetes tanfolyamokat í az alábbi ütemezés szerint | tartják meg. ^ Február 6-tól 11-ig a váci, ^ ráckevei és gödöllői járás. ^ Február 13-tól 18-ig a budai ^ és nagykátai járás. Február ^ 20-tól 25-ig az aszódi, monori ^ és szobi járás. Február 27-től í március 4-ig a dabasi és szent- ^ endrei járás. !\ A növényvédelmi tanfolyam ^ előadói: a Pest megyei Nö- ^ vényvédő Állomás vezetői, ^ Tóth András igazgató, Tövissi ^ József főagronómps és Or- ^ bán Kálmán körzeti agronó- a mus, akik az elméleti növény­védelmi szakelőadásokon kívül gyakorlati bemutatókat és filmvetítéseket is tartanak a hallgatóság számára. Igen nagy mezőgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek jól kép­zett növényvédelmi felelősök­kel rendelkezzenek, akik a tanfolyamon tanult szakisme­reteket a tsz-gazdaságokban hasznosítják. Ezért a tsz ve­zetősége a növényvédelmi fe­lelősöket a zebegényi egyhe­tes tanfolyamra a beütemezés és külön kapott felhívás sze­rint feltétlenül küldje el. A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya elhatározta, hogy március első napjaiban a növényvédelmi nagyüzemi gépekkel rendelkező termelő- szövetkezetek gépkezelőit a növényvédő állomás szakem­berei háromnapos szakmai ok­tatásban részesítsék. Fehér Aladár megyei növényvédelmi felügyelő Új típusú hollandi melegágyi keretet kaphatnak a termelőszövetkezetek A Kertészeti és Szőlésze­ti Főiskolán több éven át folytatott kísérletekkel új­fajta hollandi melegágyi al­só-keretet alakítottak ki, s a kedvező gyakorlati tapaszta­latok után most a Kertimag Vállalat több ezret bocsát belőlük a termelők rendel­kezésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom