Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-05 / 31. szám
V. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM 1961. FEBRUÁR 5, VASÁRNAP A termelőszövetkezeti munka szervezéséről Járásunkban az 1960-as esztendőben a termelőszövetkezeti gazdálkodásban az alapvető fogyatékosságok egyike — amely a betervezett munkaegységérték csökkenéséhez is nagymértékben hozzájárult, a több százezerre tehető munkaegységhígítás útján — a munkaszervezés gyengesége volt. A munka- szervezés pedig nagy jelentőséggel bír a mezőgazdasági termelőszövetkezetek életében is. A munkaszervezés a munkatermelékenység növeléséinek fontos feltétéle, ugyanis a mezőgazdasági termelés jelenlegi technikai színvonala mellett a termelésben rendkívül nagy az élőmunka szerepe, az emberi munkafelhasználás tervszerű megszervezésével jelentősen csökkenthető az önköltség. Az 1960-as évben több tsz- ben végzett vizsgálat alapján megállapítható, hogy a ráfordításokból az élőmunka pénzben kifejezett értéke elég magas, kenyérgabonánál 38,1%, takarmánygabonánál 39,1%, burgonyánál 48,3%, kukoricánál 45,6%, cukorrépánál 52,2% volt A munkák körültekintő megszervezésével az emberi, gépi és fogatmunkák kellő összhangba hozásával a munkák időben elvégezhetők, számottevően növelhetők a hozamok, fejleszthető á mezőgazdaság belterjessége, növelhető az egységnyi területre jutó termelési érték. A munkák szervezése,a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a munkaerőgazdálkodás keretében történik. Munkaerőgazdálkodáson az élőmunkának olyan tervszerű felhasználását értjük, amely lehetővé teszi minden munka időbeni elvégzését és gazdaságos szervezését, a gépi és fogaterő kihasználását, a munka termelékenységének növelését, az önköltség csökkentését és végül, de nem utolsósorban 'a termelési tervben megszabott feladatok teljesítését. A termelőszövetkezeti munkaerőgazdálkodás eltér a többi szocialista nagyüzem munkaerőgazdálkodásától. Az eltérés a szövetkezeti gazdálkodás létrejöttének körülményeiből, a szövetkezeti gazdaságban kialakult sajátos tulajdonviszonyokból (a tagok tulajdonosok és egyben munkavállalók is) adódik. A szövetke. zeii munkaerőgazdálkodás alapját a tagok és a munkaképes családtagok képezik. Ezt kell a termelésben a legnagyobb tervszerűséggel foglalkoztatni. A tervszerű munkaerőgazdálkodás az évi munkaerő- mérleg, kampánytervek (igénytervek) elkészítéséből, a munkák napi megszervezéséből, a munkateljesítmény és a minőség ellenőrzésének, nyilvántartásának feldolgozásából áll. Az évi munkaerőmérleg jelentősége abban áll, hogy megfelelő feltételeket teremt a tervfeladatok teljesítéséhez szükséges és a rendelkezésre álló munkaerő tervszerű összehangolására. s már a gazdasági év elején megismerhető, hogy a tervezett növények termesztése során az év melyik időszakában várhatók hullámvölgyek, illetve munkacsúcsok. Ez lehetővé teszi, hogy időben tudunk változtatni — ha munkaerőhiányunk, illetve többletünk van — a vetés- szerkezeteken, vagy ha az népgazdasági okból nem lehetséges, tudunk intézkedni időben új agrotechnikai eljárások t'o,,^zetéséről, például kukork • '1 a vegyszeres gyomirtás. ikersoros vagy négyzetes vetés, dolgozók átcsoportosítása, gép-, illetve fogatkölcsönzés, ösztönző elosztási módszerek bevezetése stb. Évi munkaerőmérleget a növénytermelésben, a konyhakertészetben, szőlő- és gyümölcstermesztésben indokolt készíteni. Elkészítését a termelési tervvel egyidőben kell elvégezni, a tervfeladatok teljesítését figyelembe véve. A munkaerőlétszám megállapításánál először az állandó munkaerői kívánó területek (állattenyésztés, műhelyek, melléküzemek) munkaerőigényét kell megállapítani, először ezeknek a területeknek kell a folyamatos munkaerőt biztosítani. Egy dolgozóra, vasár- és ünnepnapokat leszámítva, egész évben háromszáz 10 órás munkanapot lehet számítani. A fennmaradó munkaerőlétszámot kell ezentúl nyilvántartásiba venni. Meg kell állapítani, hogy a tagok közül hány teljes munkabírású férfi és nő dolgozó van, és mennyi a csökkent munkaképességű férfiak .és nők száma, hány munkába bevonható munkaképes családtag van. Egy teljes munkabírású férfi dolgozóra a növénytermesztésben kétszázötven 10 órás munkanapot, nő dolgozókra és csökkent munkaképességű férfi dolgozókra 120—150 tíz órás munkanapot lehet számítani. Csökkent képességű női dolgozókra és a családtagokra munkaképességük és a munkában való részvételük figyelembevételével kell a ledolgozható munkanapok számát megállapítani. A növénytermesztésben, kertészetben foglalkoztatható munkaerőlétszám és a ledolgozható munkanapok alapján megállapítjuk, hogy a tagok az év folyamán hány 10 órás munkanapot (a tagok által ténylegesen ledolgozható munkaidő) tudnak dolgozni. A gépellátottság mértékét figyelembe véve, a helyi teljesítménynormák alapján megállapítjuk, hogy a termelési tervben szereplő növények termelésére a gazdasági év 5 főbb időszakában hány 10 órás munkanapra van szükség. A rendelkezésre álló munkaerő és a szükséges munkaerő alapján megállapítjuk, hogy az 5 főbb időszakban van-e munkaerőtöbblet. illetve hiány. Munka- szervezéc szempontjából az alábbi főbb időszakokat különböztetjük meg (az időszakok a növények főbb fejlődési szakaszait figyelembe véve lettek megállapítva): 1. időszak; tart november 1-től február 28-ig: főbb munkák. őszi vetések befejezése, őszi mélyszántás, trágyahordás vízlevezetés, magtá- ri munkák stb. 2. időszak; tart március 1-től április 30-ig: főbb munkák. a tavaszi talaielőkészí- tés és vetés, ősziek és évelő pillangósok növényápolása, 3. időszak; tart május 1-től június 30-ig: főbb munkáik, a növényápolás és a szénabetakarítás. 4. időszak; tart július 1-től augusztus 30-ig: főbb munkák, gabonaaratás, cséplés. tarlóhántás, nyári mélyszántás és trágyázás. 5. időszak; tart szeptember 1-től december 31-ig főbb munkák. vetőszántás. őszi vetés, őszi betakarítás, őszi mélyszántás és trágyázás. A munkaerőfelhasználás és a munkaszervezés szervezetté tétele érdekében a téli időszakot kivéve, kampányterveket kell készíteni. Ennek előnye, hogy az egyes időszakokra bontott évi munkaerömérleg számadatait 10 naponkénti bontásban a konkrét termelőfeladatok elvégzését figyelembe véve realizálják, ezzel elősegítjük a munkák időre való elvégzésének, és a tervszerű munkaerőgazdálkodás feltételeinek megteremtését. A kampánytervek elkészítésénél a következőket kell figyelembe venni: a) A tervfeladatok elvégzése érdekében a kampány-időszakokban milyen kézi, gépi és fogatmunkákat kell elvégezni. b) A munkák elvégzéséhez milyen kézi, gépi és fogatmunkaerő áll rendelkezésre. c) Hogyan tudják a tervidőszak alatt a helyi teljesítménynormák alapján a rendelkezésre álló munkaerővel a termelési feladatokat elvégezni. d) Milyen intézkedésre van szükség a kampányidőszakokban a hiányzó munkaerő pótlására, illetve a munkaerő- felesleg felhasználására. A kampányterveket minden esetben előzetesen közgyűlésen meg kell tárgyalni, hasonlóan meg kell tárgyalni a kampányidőszak végén a tervek teljesítésével kapcsolatos tapasztalatokat. A kampányterveket tekintve, hogy a munkaerőszükségletet nagyban befolyásoló gépi munkákat a gépállomás adja, az ÁMG szakembereivel közösen tíznapos bontásban kell elkészíteni olyanformán, hogy legalább egy munkanap minden dekádban (esős idő, géphibák miatti állás) tartalékban maradjon. Munkaszervezésen a műszaki felszerelés korszerű eszközeit felhasználva, a tagok munkaerejének a termelésben való ésszerű elosztását és felhasználását értjük. A munkák szervezésénél a tagok közötti szocialista együttműködés és munkamegosztás elveit messzemenően figyelembe kell venni. Az egyes dekádokban tervezett munkák végzésének módszereit vezetőségi ülésen tárgyalják meg. A vezetőség döntése alapján a főagronómus a feladatokat megbeszéli a beosztott agronómusokkal és a brigádokkal. Az eligazításon megállapodnak a munkák sorrendjében, az alkalmazott agrotechnikai módszerekben, a kézi, gépi, fogaterő megfelelő összhangba hozásában és csoportosításában. A munkák szervezésénél nagy gondot kell fordítani a legnagyobb teljesítményű, a munkatermelékenységet legjobban befolyásoló erő- és munkagépek kapacitásának kihasználására. A kapacitás teljes kihasználását kell biztosítani megfelelő kézi és fogat munkaerővel. Egy-egy nagyobb munkafolyamat (répaegyelés, kukoricakapálás, pillangósok betakarítása stb.) végzésének megkezdése előtt a brigádvezetők az agronómusokkal közösen végezzenek előzetes számításokat, hogyan lehetne a munkákat legkevesebb veszteséggel, legkevesebb ráfordítással, a legrövidebb idő alatt elvégezni. Ezeket a szempontokat figyelembe véve kell a szervezést elvégezni. (Folytatjuk) A városi tanácsnál hallottuk Cj kerékpárállványok készültek Kerek négyszáz kerékpár elhelyezésére alkalmas fémállványt készíttetett el a városi tanács. Ennek felét már kiadták a megőrzőhelyekre, és így mindenütt kicserélték a régi, korhadt faállványokat. Az elkészített állványok másik fele tartalékban maradt. Az n terv, hogy a vonaton munkahelyeikre utazó dolgozók régi kívánságának megfelelően, az első tavaszi napon megszervezik a vasútállomási kerékpármeg- őrző-helyet. Van bőven burgonya az üzletekben Jókor jött az enyhülés. A hosszú fogós idő alatt már fogytán volt az élelmiszerüzletek burgonyakészlete. Most a megenyhült idő lehetővé tette, hogy a MÉK felbontsa a Körösi üti vermeket. A burgonya beszállítása megkezdődött. Minden üzletbe bőven kerül belőle. Közel 3000 őstermelői igazolványt váltottak ki A városi tanács igazgatási osztályán naponta jókora várakozó tömeg lepte el a folyosót. Nem csoda, hiszen a nyilvántartások szerint, egy hónap alatt nem kevesebb mint 3000 őstermelői igazolványt adtak ki. Ha ehhez hozzászámítjuk a többi hatósági igazolványt kérőket, akkor kiderül. hogy egy közepes község lélekszámának megfelelő ügyféllel kellett az igazgatási osztály dolgozóinak foglalkoznak. A kereskedelmi csoport felvilágosítása szerint, a tavalyi őstermelői igazolványok már érvénytelenek. A piaci ellenőrzés tapasztalatai szerint, még mindig akadnak olyanok, akik vásárolt termékeket árusítanak őstermelői igazolványukra hivatkozva. Az elmúlt évben az ilyen leleplezett kupeckedők ellen 115 esetben indítottak szabálysértési eljárást. A tapasztalatok alapián megszigorították az ellenőrzést. « legújabban az ellenőrzés időpontját. helyét bejegyzik az igazolványba. így lepleződött le az a pilisi asszony, aki a ceglédi piacon vásárolta a baromfit. és Lőrincen a tyúkokat mint őstermelő akarta eladni. Gimnazistáink a Nemzeti Színházban „Akinek igaza van, nem halhat meg." — Nincs a közelben szövegkönyv, nem tudom, így van-e egészen pontosan a mondat, amely Kos Károly Budai . Nagy Antal című drámájának a végén elhangzik. Tartalmilag mindenesetre pontosan idéztem. Ezt a gondolatot szuggerálták mintegy két órán keresztül a Nemzeti Színház művészei kedden este hetven ceglédi diáknak. Bérletes előadás volt, elsősorban budapesti fiatalok számára, de mi is ott voltunk. Nem a darabnak vagy a színészek játékának értékelése a célom, hanem a mieinkről akarok beszélni. A hetven diákról* akik ott voltak, láttak és hallottak, gondolkodtak és éreztek, lelkesedtek. Nem kitalált mondat, egy diáklánytól hallottam az első rész szünetében: — Jobban kezdem érteni a történelmet. Ezt jólesett hallani. Társának a megjegyzését kevésbé: — Nagyon szép szája van a nőnek. Az egyik színésznőről mondta. Bizony, itt valami baj van a lényeglátással. Hazafelé a vonaton készakarva nem beszéltem a darabról. Vártam, hogy a gimnazistáink nyilatkozzanak először. Nyilatkoztak is. A vélemények végső összegezése ez volt: — Érdemes volt eljönni. A kísérő tanárok véleménye is ez. ... Huszadik századbeli diákok látták a XV. századot. És talán — hinni kell benne - a XV—et és a XX.-at összevetve jobban tudják, mi a dolguk, mit kell tenniük, hogy a XXL olyan legyen, amilyennek mi szeretnénk. — Farkas — Toll, toll, toll Apró pihék, pelyhek száll- i tak arcunkra, kabátunkra. i Ahogy beléptünk az ajtón, mindjárt nagy tollas zsákok közt találtuk magunkat. Gyorsan bemenekültünk az irodába. Méhész János, az albertirsai tollfeldolgozó telep vezetője éppen a fizetést adta ki a bedolgozó asszonyoknak. Közben azért arra is maradt ideje, hogy velünk foglalkozzon, elmondjon egypár érdekességet. — Jelenleg kalácskenőket gyártunk, nagy mennyiségben. A múlt évben ezekből 330 000 darab hagyta el a telepet. Külföldre szállítjuk ezeket, a baráti államoknak és a nyugati országoknak. — Ezzel a munkával sok arra rászoruló asszonyt tudunk foglalkoztatni. Bedolgozóink száma 120 körül van, telepünkön pedig 25-en dolgoznak állandóan. — A kalácskenők készítésén kívül számtalan más munka adódik nálunk. Amerikának végzünk bérmunkát. A nyers tollat hajón, majd vonaton szállítják hozzánk, s mi a kész árut küldjük vissza. Volt egy kis fennakadásunk az elmúlt hetekben, mert a belgiumi sztrájk nálunk is éreztette hatását: nem rakták ki a nyersanyagot az antwerpeni kikötőben. — A küldött marabutollakat a legkülönbözőbb módon dolgozzuk fel. így elsősorban televízióstúdiók falburkolására, színpadi díszletekhez, például a fák lombutánzatának használják. Ami a legérdekesebb: az indiánok számára ml exportáljuk a fejdíszeikhez szükséges tollakat. A párizsi kalapszalonokat különböző színűre festett dísztollakkal látjuk el. Ruhák prémutánzatát is készítik az itt feldolgozott toliakból. — A munka jellege (mivel poros és egészségtelen) megkívánja, hogy jobban törődjünk dolgozóinkkal. Öltöző, fűtött ebédlő, hideg-meleg zuhany áll rendelkezésükre. Mivel épületünk meglehetősen rozoga, az építőipari ktsz rövidesen megkezdi a tatarozást. Ismét a fizetésükért jött asszonyok közé kerültünk. Bércesi Károlyné már húsz éve dolgozik. Papp Mária is 12 évi munkára emlékszik, Ok már azt a munkát végzik, ami éppen adódik. Nagy gyakorlattal rendelkeznek. Bár nem lehet átlagkeresetnek mondani azt az 550 forintot, amit Papp Mária vett fel kétheti fizetésül, mégis szép keresetet jelent annak a 100 —120 asszonynak, akik otthon, házi elfoglaltságuk mellett végzik ezt a munkát. — Havonta 60—70 ezer forintot fizetünk ki dolgozóinknak keresetként — mondja Méhész János. Sok nő számára biztosítunk munkát. Igyekszünk mindig a legrá- szorultabbaknak juttatni a kereseti lehetőséget. Büszkék vagyunk rá, hogy az albertirsai telep is jelentős dollárvalutát hoz népgazdaságunknak. Tamasi Tamás — FITYÖ FERENC ceglédi lakos kerékpáron másodutasként felnőtt személyt szállított, ezért a szabálysértési hatóság 80 forint pénzbírsággal büntette. — A KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI Gépjavító Vállalat motor- szerelői január hóban 36 darab Csepel-Diesel és 12 darab KDM 46. típusú dieselmotor generáljavítását végezték el. — HALUSZKA JÁNOS este kivilágítatlan kerékpárral közlekedett, ezért 60 forint pénzbírságot fizetett. — A GÉPIPARI TUDOMÁNYOS EGYESÜLET ceglédi csoportja a hőkezelési tanfolyam második előadását február 8-án, szerdán délután négy órakor tartja a gimnáziumban. Előadó: Berán Lajos, a Danuvia Szerszámgépgyár gépészmérnöke./ Az előadáson való részvétel díjtalan. — A VÁROSI FOTOKLUB tagjai Tóth István vezetésével az elmúlt vasárnap fotosetát lettek Újváros és Gerje felé. Ezen a kiránduláson több művészi felvételt készítettek. — A CEGLÉDI KOSSUTH GIMNÁZIUM kosárlabda-csapata tegnap délután Tö- rökszentmiklósom az ottani gimnázium csapatával mérkőzött. — TEGNAP tartotta zárszámadó közgyűlését a Rákóczi Termelőszövetkezet. EGY PILLANATRA Gyümölcslére beszéltem rá Egy bánatos részeget, Megfigyelte, hogy mit mondok S így hangzott a felelet: Hiszem azt, hogy egészség«», Meg is iszom e levet, Ha megmondja, gyümölcslétől Jól berúgni hogy lehet. — O — — FEBRUÁR HATODIKAM a MEDOSZ-ban az iparitanulóintézet összevont szülői értekezletet tart, amelyre a munkáltatókat is meghívják. Jó hizlalással jó eredményt lehet elérni! A ceglédi Vörös Csillag Tsz január 24-én 54 darab sertést adott át, amiért kifizettek 135 000 forintot. Ebből csak nagyüzemi felár volt 15 476 forint. A Vörös Csillag Tsz 1961. évben is foglalkozik hizlalással. 1961. évre már leszerződött 816 darab sertést és most köt 30 darab hizómarhára szerződést. A sertések és a marhák eredményes hizlalása után jelentős jövedelemhez jut a tsz. A ceglédi Vörös Csillag Ts* eddigi hizlalás! eredményei is jók voltak. — TEGNAP délelőtt tartotta a Kossuth Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlését. — HOLNAP, hétfőn tartja meg zárszámadási közgyűlését a Hunyadi Tsz. CSALÁDIHÁZ-ÉPÍTTETŐK, FIGYELEM! A ceglédi városi és járási építési hatóság családi- ház-építésekkel kapcsolatos építési napokat rendez 1961. február 12-én a művelődési ház emeleti nagytermében. Megnyitó előadást fél tíz órakor a Pest megyei Tanács V. b. építési és közlekedési osztályának kiküldöttje tart a helyes és helytelen építési módról, az építési engedély megszerzéséről és az építkezések anyagellátásáról. A kiállításom bemutatásra kerülnek az országosan bevált és a legújabb, korszerű családi házak típustervei. Filmvetítéssel egybekötött előadásokat tartanak a magánépítkezésekről, a családiház-épít- kezések népszerűsítése és az építkezők érdekében. A kiállítás megtekinhető 1961. február 14-én 18 óráig. Nyitva naponta 10 órától 19 óráig. A belépés díjtalan. Támogassuk a ceglédi galambsportot A galambsportért városunkban több száz ember lelkesedik. A Minisztertanács által engedélyezett három egyesületben működnek és az egyesületek szociális összetétele igen változatos. A tagok között van ipari tanuló; munkás, vasutas, tsz-elnök, orvos, gyógyszerész, tanító, munkásőr, honvédtiszt és rendőr. A Szabadság téri helyiség több okból nem felelt meg és ezt a helyiséget a ceglédi galambászok a városi tanács kérésére elcserélték a Szolnoki úti helyiségért. Hetenként egyszer értékesítést és a szükségnek megfelelően esténként megbeszéléseket tartanak a galambászok. A ceglédi galambászok hazai és külföldi szereplései közismertek. Legközelebb a február 20-án megrendezésre kerülő németországi világkiállításon indul három Cegléden tenyésztett galamb. — FARKAS JÓZSEF ceglédi lakos ittas állapotban kivilágítatlan lovaskocsival közlekedett, ezért 120 forintra büntették.
