Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-05 / 31. szám

1961. FEBRUÁR 5, VASÁRNAP "k/CMoi) 7 Kicsiben az egész Látogatás a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat budakeszi részlegében Másfélszer több társadalmi munka Miért kapott dicséretet a szobi járás községfejlesztési eredményeiért ? Ötvenkilenc március elsején mindössze négy asszony meg egy szabász tett-nett itt, ma három és félszáz embernek adunk munkát ebben a rész­legben — mondta Bence Pá] üzemágvezető, miután végig­jártuk a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat buda­keszi kötőnészlegét. — Jellemző az akkori álla­potokra —■ folytatta —, hogy amikor a szabászt megkérdez­tem, hol vannak a szabászmin- tái, a fejére mutatott. Műszaki leírás, szabászati előírások, műszaki dokumentáció — is­meretlen fogalmák voltak. — Az is hátráltatta a mun­kát, hogy addig Szentendrén, Vácott, Gyomron egy-egy és Budapesten két, egymástól független apró kötőüzem mű­ködött. Mindenütt a bedolgo­zók által készített félkész ter­mékek feldolgozását végezték. A fenti időponttól az emlí­tett részlegek az abonyi sző­nyegszövőkkel együtt egyesül­tek. Ekkor kezdődött el iga­zán a vállalat fonalfeldolgozó részlegének fejlődése, amely na már csaknem hétszáz em­bert foglalkoztat. ^ Nem akarjuk számokkal un­tatni az olvasót, ezért csupán néhány fontosat ismertetünk a termelési mutatók közül. Az egész üzemág több. mint nyolc és félmilliós tervet kapott 1960-ra, s ezt 143 ezerrel túl­teljesítette. A fejlődést mutat­ja, hogy tavaly már exportra is dolgoztak. Másfél milliós ex­porttervet kaptak az abonyi szőnyegre, s ezt közel három millióra teljesítették hl idén 12 milliós a terv, eb­ből már öt és félmilliós érték megy exportra. Ez a szám azonban máris módosult, mert az ÁRTEX újabb igénnyel állt elő, másfél millió forint értékűvel több kell az abonyi százezer csomós, kártolt gyap­jú perzsa összekötő 'gzőliyég- bő] külföldre. ”• Ennyivel magasabb a terv. Azt is mondhatták volna erre a másfél millióra, hogy nem tudják megcsinálni. De nem ez volt a válasz, hanem rövi­den csak ennyi: — Kérünk anyagot és meg­lesz. Az exportáru fele Nyugatra, a másik fele pedig a baráti or­szágokba kerül. Tavaly 96,4 százalékos aránybak minőségi árut készí­tettek (hulladékanyagból dol­goznak), azt is elmondták, hogy 1959-ig mindhárom rész- : leg veszteséges volt. Az év má- j sodik feléiben azonban már j külön-külön is nyereségesek.: íme a bizonyíték: a 100 forint; kifizetett munkásbérre jutó: megtermelt érték a harmadik : negyedévben 354 forint, a ne-; gyedi'k negyedben pedig 403 forint volt. Arra is kíváncsiak voltunk azonban; hogyan jutottak el idáig. — Nem volt ördöngösség —- így mondja Bence elv­társ. — Vegyünk egy egysze­rű példát válaszul. A síkkö­tött árunál csak azzal, hogy idomok szerint dolgozunk, az engedélyezett 23 száza­lékról 18,7 százalékra csök­kent a szabási hulladék. Halott lett volna az olvasó velünk ezen az üzemlátoga­táson, nyilván mosolyogna, ha most a műszaki fejlesz- \ tésröl kezdenénk beszélni. Mert, ha nem Is minden gé­pük elavult, nagyrészt régi masinákkal dolgoznak. En­nek ellenére mégis van mű­szaki fejlesztés. Ha csalt a már említett idomozást hoz­zuk fel példaként, itt az is nagy eredmény. Jóllehet nin­csenek milliós beruházások, automata gépeket se állítot­tak munkába, de az adott körülmények között javít­gatták a gyártási technoló­giákat, átszervezték az egyes munkahelyeket és ennek eredményeként nagyot léptek előre. Tanulhatnának tőlük néhány nagyvá’lalatunknál is. mert — bár elégedettek lehetné­nek az elért eredményekkel, novemberben és december­ben megkezdték a normák felülvizsgálatát. Gondos időelemzés alapján eddig 20 új normát határoz­tak meg a dolgozókkal való megbeszélés kíséretében. — Talán mondani sem kell, mert a munka természetéből következik, hogy nálunk több­ségben asszonyok és lányok dolgoznak. Félreértés ne es­sék, nem lekicsinylésképpen mondom ezt, ellenltezőleg. Bizonyításképpen elmond­ta, hogy a budakeszi kötő- részlegben 18 munkásnő kö­zül a „legöregebbek” hat hó­napja dolgoznak, a „legfia­talabb” most tanul. Rajkai Istvániné és Bandi Zoltán csoportvezetők foglalkoznak velük. Ezek a munkásnők nem­csak a munka fogásokat sajá­tították el, hanem összeba­rátkoztak, közösséggé vál­tak. Sőt, mi több, ők hatá­rozták el, hogy ' versenyez­nek a szocialista brigád" cí­mért. i— Ha mások is ezt teszik, mi is jobban igyekszünk — mondták, és felhívást tettek közzé a vállalat összes rész­legeihez, a vállalati Híradó­ban. — Sajnos — mondják most — felhívásunkra nem érke­zett válasz. Bár minket ez nem tör le, mégis jobban sze­retnénk, ha egy-két brigád ve­Az állami gazdaságok az utóbbi években ugrásszerűen növelték a szemeskukorica ve­tésterületét. Tavaly 150 000 holdon termett ez a. növény, az idén pedig 200 000 holdon vetnek kukoricát. * A nagy fejlődés annak kö- [ szönhető, hogy egyre inkább kialakulnak a nagyüzemi tér- mesztés feltételei. Az idén már a kukorica- terület 60 százalékán szu- perszelektív gyomirtósze­reket használnak, a beta­karításnál újabb gépeket állítanak munkába és adapterek felszerelésével a gabonakombájnokat is igénybe veszik. lünk együtt versenyezne, a vállalaton belül. Van még javítanivaló a munkájukon? Bizonyára igen, mert amint a vállalat igazga­tója, Váradi László mondot­ta. folyamatosabb termelésre van szükség náluk. Csökken- teniök kell az átállások ide­jét, s egyáltalán, az átállások számát kell redukálni. — Meg kell tanulniok — mondotta —, hogy nem keres­kedelmi, hanem ipari válla­lat vagyunk. Csökkenti a termelékenységet, ha sok-sok kis apró tételt gyártanak köz­vetlenül az áruházak meg­rendelésére. S a kereskedelem se úgy növelje a választékot, hogy egy vállalaton belül gyártat le sokféle cikket, ha­nem úgy, hogy ossza el ezeket a vállalatok között. Ki kell ezt javítani? Igen. Mégsem írhatjuk a sok átál­lást, a sokféle cikket hibaként a vállalat dolgozóinak számlá­jára, ellenkezőleg, ez is igye­kezetüket dicséri, azt bizonyít­ja, hogy eleget akarnak tenni a követelményeknek. Ezért pedig dicséret illeti őket. Az is igaz, hogy nép- gazdasági szemszögből nézve, így drágább a termelés, de ezen felsőbb szerveknek kell változtatni, s akkor ezeknek a derék embereknek a szorgal­ma még több hasznot hajt az országnak, s természetesen sa­ját maguknak is. Farkas István Sok gazdaságban 2000 hold­nál nagyobb területen ter­mesztenek kukoricát, sőt, azo­kon a helyeken, ahol a felté­telek különösen’ * • kedvezőek, 3000 hold fölé .' omelkedi^,^ a küköricatehnö terület. A terület növelésén kívül a terméseredményeket is sike­rült fokozni. Az elmúlt évben az állami gazdaságok ku­korica — szemes — ter­mésátlaga meghaladta a 20 mázsát, ami nemzetközi viszonylatban figyelemre méltó eredmény. A jó termés eléréséhez az idén is kedvezőek a feltételek. A gazdaságok ugyanis a vető­magtermő területeket kivéve I csak hibridkukoricát vetnek. A szobi járás is azok kö­zött a járások között szere­pel, amelyeknek községfej­lesztési eredményeit a me­gyei tanácsnál kiemelkedően jónak találták. Ennek pedig azért van különös jelentősé­ge, mert eddig Pest megye legelmaradottabb járásaként élt a köztudatban. A felsza­badulás előtt nem is • tarto­zott Pest megyéhez, csak a háború után végrehajtott köz- igazgatási átszervezéssel ke­rült hozzá, némi kárpótlásként a szomszéd megyékhez csa­tolt déli területekért. Ebben az új járásban van a legtöbb I pótolni való. itt a leggyön- I gébb a kereskedelmi hálózat, itt vár kielégítésre a legtöbb egészségügyi követelmény, viszont a vidék — a Duna és az Ipolv völgye — olyan gaz- I dag természeti szépségek- I ben. hogy ezen a téren szin­te versenyen felül áll. Bartá Antallal, a járási ta­nács vb-elnökével beszélge­tünk a szobi tanácsházán a dicséretről, amelyet a járás a múlt évben elért községfej­lesztési eredményei alapián kapott a megyei szervektől. — A legfontosabb ered­ménynek azt tartom — mond­ja a vb-elnök — hogy . a községfejlesztési ter­vek végrehajtása során tavaly má/ határozott tormában megnyilatkozott a járás lakosságának egy­re fokozódó kötelesség­tudata. — I Szinte személy szerint min­denki érezte, hogy a terveket végre kell hajtani, örvende­tes, hogy a kitűzött felada­tokat műszakilag megvalósí­tottuk, községeink legtöbb­ször saját kezelésben való­sították meg terveiket, jár­dákat, utakat, orvosi laká­sokat építettek, de az talán ! még biztatóbb a, jövő szem­pontjából, hogy a lakosság egyre több társadalmi mun­kával segíti községét előre a fejlődés útján. A helyi tanácsok ma már a községfejlesztési terveket éppen olyan feladatnak te­kintik. mint az állami költ­ségvetési feladatok Végre­hajtását. A községfejlesztési terveket a múlt évben már kizárólag a községi tanács jóváhagyásával módosítot­ták. tehát megszűnt a ko­rábban tapasztalt önkényes­kedés. Örvendetes végül az is, hogy a községfejlesztést mindenütt összekapcsolták á tisztasági mozgalommal, ami sok helyen figyelemre mél­tó eredményeket hozott. — Járásunk üdülőjeliegű járás — tette az elmondottak­hoz még Barta elnök — és ez szintén mindjobban meglát­szik a községfejlesztési mun­kán is. Az idegenforgalmi szem­pontok érvényesülnek a község Ceil eszi esi tervek­ben. Duna-parti és börzsönyi köz­ségeink mindent elkövetnek, hogv mesteremtsék mindazt, I ami szebbé, kellemesebbé te­szi a helyet az üdülők és ki­rándulók számára. Az elért eredményekről Himmel Lőrinctől. a járási tanács vb-titkárától kapunk részletes tájékoztatót. A já­rás községei a múlt évben községfejlesztési célokra 3 374 000 forint bevételt irá­nyoztak elő. tényleges bevé­telük azonban 3 538 000 fo­rint volt. a tervet tehát pénz­ügyi szempontból 107 száza­lékra teljesítették, A befolyt összegből közel két és három­negyed millió forintot köl­töttek el. a különbözet, szá­mos. tavaly megkezdett mun­ka idei befejezésére biztosít lehetőséget. A társadalmi munka értéke szinte ugrásszerűen emelke­dett: az év végéig 46 százalék­kal haladta meg az előirány­zottat, ami azt mutatja, hogy a községfejlesztés már szív­ügye a lakosságnak. A negy­venhat százalékos többlet a já­rási átlagot mutatja, Bemecebaráti a tervezett 30 ezer forint értékű tár­sadalmi munka helyett 90 ezer forint értékűt végzett, i Igen sok járdát épített, a köz­ségfejlesztési alap jövedelmé­ből készpénzben 143 ezer fo­rintot költött erre a célra, a lakosság viszont 87 ezer forint értékű társadalmi munkával támogatta a járdásítást. Közel ötezer négyzetméter új járda készült a faluban, de építettek egy autóbuszmegállót, egy sportöltözőt és egy új kutat is. Ipolytölgyes befejezte új művelődési otthonának építé­sét. A múlt évben 230 ezer fo­rint készpénzt és 36 ezer forint értékű társadalmi munkát adott bele. Az új ipolytölgyesi termelőszövetkezet az új kul­túrotthon ban tartotta már ün­nepélyes alakuló közgyűlését. Nagymaros közel háromszáz- ezer forint költséggel — 32 ezer forintra értékelték az itt végzett társadalmi munkát — mintegy két kilométer hosszú korszerű utat épített, könyvtá­rának fejlesztésére ötezer, sportfelszerelésre négyezer fo­rintot költött. Nógrádverőce az állomás előtti terét parkosította és kő­burkolatot épített az útjaira. 333 ezer forintot fordított erre a célra, a 13 ezer forint érté­kű társadalmi munkán kívül villanyhálózatának bővítésére pedig 26 ezer forintot. A veze­ték oszlopait a lakosság társa­dalmi munkában állította fel. Szobnak, a járási székhely­nek a múlt évi községfe.ileszté- si terve mindössze 121 ezer forint bevételt irányzott elő, de a járás 400 ezer forintot adott hozzá. A pénz legna­gyobb részét utcakövezésre és a megrongálódott útburkola­tok rendbehozására fordítot­ták. Járdaépítésre 82 ezer, fá­sításra és parkosításra 8000 fo­rint jutott. Rokolyán befejezték az új orvoslakás építését és 18 ezer forintos költséggel befejezték a sportpálya építését is. Zebegény közei ötvenezer fo­rint értékű járdát épített, Kis­maros pedig patakja fölé 140 ezer forintos hidat. — Járásunkban körülbelül kétezer ember végzett tavaly társadalmi munkát. Az idei községfejlesztési tervek előké­szítése most folyik. Az érdek­lődés mindenütt igen nagy iránta. Községeinkben kisgyülése- ket tartanak, Így állapít­ják megy hogy mi a lakos­ság kívánsága ezen a té­ren. Társadalmi bizottságok is ala­kúnak és azt kutatják, hogy milenne a legfontosabb, a leg­sürgősebb teendő. A napokban ül össze a járá­si tanács végrehajtó bizottsága, hogy meghallgassa a múlt évi eredményekről szóló jelentést és megtárgyalja az idei terve­ket. Magyar László 200 000 holdra növekszik a kukorica termőterülete az állami gazdaságokban hun királ/ székhelyére. Bi­zonyos, hogy ez a hely Kecs­kemétnél északabbra feküdt. Még mielőtt a görög küldött­ség odaért volna, találkozott a szintén Attilához igyekvő nyugat-rómaiakkal. Mind a követségek, mind Attila út­ja látható a tápiószelei mú­zeum történeti termében ki­függesztett térképen. Az út­vonalak metszéspontja Tá- piőszentmárton határára esik... Egv nem régi keletű kato­nai térképen ma is felismer­hető az a plató, amelyen egy­kor Attila palotája állt. Kör­nyékén bukkantak a kutatók — Csalog József, a kiváló ásató-régész útmutatása nyo­mán — több ezer sírra be­csült késő-szarmatakori te­metőre. Erről a történelmi helyről származik az ország­szert e ismert, tűzben aranyo­zott fehér szkíta szarvas: ugvánitt vetett ki az ásó a földből királyi ékszernek be­illő kúpos arany fülbevalót. Igen valószínű, hogy az itt megtalált sok-sok fémsalak a király elégett bútorainak veretéiből származik. Mind­ezek közelében egy. buzo­gánnyal összetört női csont­vázat is találtak. Könnyen lehet, hogy a gót Ildikóé, akin Vs felháborodott hunok így torolták meg uralkodó­juk megölését. * Pogány esküvés záróakkord i^kónt nemritkán ebet fe’eziok le - titoktartást fogadók, ezzel a kiáltással: „Aki titkunkat elárulja, úgy vesszen el, mint ez a kutya...!” A tápiószentmártoni határ­ban két. űgynévezett álsírt ta­láltak. Ezek egyike iókora termetű, lefejezett eb csont­vázát rejtette, orra előtt egyetlen konccal. Elgondol­kodtató lelet... Nagyonis le­hetséges. hogy akkor került a földbe, amikor Attila te­metésének rendezői befejez­ték komor feladatukat. A hozzáértőt fontos követ­keztetésekhez segítheti az a kutatóárok is, amelyet éppen Blaskovich János javaslatára ástak 1942-ben. Ez az Attila- korabeli terepszinten egy bronzkori öntözőcsatornát tárt fel. Nem lehetetlen, hogy e kanálisnak nem öntözés, ha­nem megkövesedett löszréteg keresése volt az eredeti ren­deltetése. Tudnunk kell, hogy a tápió­szentmártoni határ lösztalaja helyenként kőkemény — az ásatásokon munkálkodókat is megtévesztő — réteggé szi­lárdul. Mi sem könnyebb, mint ilyen réteg alól kiter­melni a löszt s így üreget ké­szíteni. így, mintegy mes­terséges medert alkotva, le­het „folyóágyba temetni” — egy frissen vízmentesített fo­lyóágba azonban (mint azt az Ipolyi—Jókai monda tart­ja), nem. Az ősz, nagytapasztalatú ku­tató nézete szerint teljesen valószínűtlen, hogy a nagy királyt alattvalói székhelyétől messze temették volna el. Er­re már csak azért sem kerít­hettek sort, mivel Attila ha­lála után a gót törzsekkel el­lenséges állapotba kerültek — olyanok közepette pedig alig­ha kockáztatták, hogy a ki­rály koporsóját kocsira téve szállítsák messze mérföldekre. Dohog a mén. csattog a csákány Jornandes gót író tudósít bennünket arról, hogy a gyá­szolókat válogatott lovagok versenyfutása, római mintára színlelt csaták lejátszása szó­rakoztatta, míg a temetés elő­készületei folytak. Abban a korban megszokott volt az efféle. Blaskovich János úgy véli, hogy mind a nagy zaj­jal járó lovasverseny, mind a harcijátékok lármája másra is volt hivatott: arra, hogy hallhatatlanná tegye a közel­ben — a föld alatt — fáradozó rabszolgák munkájának roba­ját. Terjedelmi korlátáink miatt — sajnos — nem ismertethet­jük Blaskovich János vala­mennyi, a tápiószentmártoni Attila-sír mellett felsorakoz--- tatott érvét. Az archeológiái leletek közül azonban még egyet feltétlen meg kell emlí­tenünk: azokat a kő alapía- lakat, amelyek Tápiószent- mártonban Attila dombjának közelében találhatók. A fa­lubeliek szerint ezek fölött hajdan egy templom állott, amelyet még a törökök ágyúztak porrá. Am az a tény. hogy az állítólagos templom mellett valaha mo­csár terült el, s hogy Attila dombjának túloldalán római erőd magasodott — egy­aránt arra enged következtet ni, hogy a „katolikus temp­lom” valójában római fürdő volt; éppen az a fürdő, me­lyet Priskos Rhetor a palo­ta kerítésétől nem messze látott. A tények beszélnek Valóban Tápiószentmárton­ban nyugszik-e hát Attila? Blaskovich János erre a kér­désre már 1923-ban határozott „igen!”-nel felelt „Attila vá­rosa” című röpiratában. Fel­tevésének sok a híve, de akad­nak ellenzői is. Nézetünk sze­rint csak egyetlen mód kínál­kozik arra, hogy ezt az igen lényeges történelemtudomá­nyos kérdést végérvényesen el­döntsék: szakszerű, különös gonddal végzett ásatások; Fontosságukra körülbelül egy évvel ezelőtt élőszóval is utalt a tápiószelei múzeum vezetője; akkor, midőn a Ha­zafias Népfront felkérésére kutatásairól nyilvános elő­adáson számolt be. Az előadáson szép számmal képviseltette magát a nagy- kátai járás ifjúsága is. Több KISZ-szervezet azonnal fel­ajánlotta segítségét; a diákok — mint mondották — nyári vakációjukat örömmel tölte­nék az ásatásokon. Talán le­hetne módot találni arra, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum szakképzett régészt küldjön a tápiószentmártoni határba ... Az 6 és Blasko­vich János tudományos, a környékbeli fiatalság « ’kézi munkássága bizonnyal érté­kes leletekkel gyarapítaná a Nemzeti Múzeumot, tenné gaz­dagabbá történeti ismeretein­ket. Borváró Zoltán « / Arany, ezüst, vas, hármas i koporsóba rejtették a hunok ; „isten ostorának” tetemét, s : a Tisza vizét bocsátották sír- I jára — így beszélik ezt or- ; szágszerte. A monda — amint ; azt a fáradhatatlan Móra Fe- : renc kiderítette —, idestova : mindössze száz esztendős. Ipo- ; lyi Arnold említi először i 1854-ben megjelent „Magyar i Mythologia” című munkájá- ; ban: ebből merítette Jókai í Mór. Az ő ragyogó stílusa, i mesemondó kedve tette nép- ; szerűvé. Mire támaszkodott : Ipolyi Arnold? Nem tudjuk... < ! Másfél évezred alatt tudó- \ sok. kincskeresők kutatták : Attila sírját. Holléte ma is : titok, a királyi sírra még i nem sikerült rábukkanni. 1 Üjabb. meggondolásra mél- j tó tények azonban felmerül- j tek Blaskovich Jánosnak, a j tápiószelei múzeum vezető- í iének kutatása nyomán. ; Priskos Rhetor útleírása, j amely nem sokkal írójának \ Attila udvarában tett látoga- ; tása után keletkezett, erede- j tiben nem maradt fenn. Jor- ! nande« gót író, valamint egy ! ismeretlen ravennai másoló ! kezemunkája nyomán azon- ; ban pontosan ismerjük unnak ! tartalmát. Priskor Rhetor \ feljegyzése nem hagv kétsé- ; get az iránt, hogy a kelet­római követség, miután egv- í ízben átkelt a Tiszán, a fo­2 lyó úiabb érintése nélkül ér- 5 kezett — n Dun*—Tisza kö- ' zén észak felé haladva — a Tápiószentmártonban nyugszik Attila? Kiszesek, diákok társadalmi munkát ajánlottak fel az ásatásokhoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom