Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-05 / 31. szám

fm IfBCÍÍ» V'/fírlap 1961. FEBRUÁR 5. VASÄRNAP A falu szellemi megújulása Egy ötezer lakosú al_ földi faluban nőttem fel, ahol az „intelligenciát” a főjegy­ző, a pap, a községi orvos képviselte. Hozzájuk tarto­zott még a felsőtanyai inté­ző és a patikus is. összejár­tak kártyázni, iszogatni, zsú- rozni. Éltek gondtalanul, fe­lelőtlenül, uralkodva a falu lakosságán, lenézték a sze­gényembert Szegény pedig volt bőven, a lakosság 45—50 százaléka summásként, ré­szesaratóként, cselédként ten­gette életét. A falu urai olyan dölyfösen pöffeszkedtek a fa­lusi ranglétra legfelső fokán, mintha az isten rakta volna őket oda. Közben esy lépést se tettek az áldatlan falusi helyzet megváltoztatása ér­dekében. Néhány tanító is élt a faluban, de őket az in­telligencia nem fogadta be. szegényeknek. kopottaknak tartották őket. Valóban, a ^.nemzet napszámosai” vol­tak, akik egész életüket a műveltség terjesztésére szen­telték, s a betű ismeretét, a szellemi világosságot ültet­ték el a gyermekek fejében. Küzdeniük kellett, felfelé a közöny, a nemtörődömség, és lefelé a megszokottság. a tu­datlanság ellen. Az én jó öreg igazgató-tanítóm ilyen, a népért élő, a nyomor enyhí­tésén munkálkodó, a szellemi világosságot terjesztő falusi értelmiség mintaképe volt. Ö képviselte igazán az értel­met, a szellemi felvilágosult- ságot, mégsem becsülték ér­te „fölül”, annál inkább sze­rette és megbecsülte őt a nép. A felszabadulás után az ér­telmiségi munkának új értel­me támadt. Megindult a nagy népnevelés, régi és új értel­miségiek fogtak össze, hogy a magyar falut kiemeljék az el­maradottságból. A felső „úri körnek” mind kevesebb sze­rep jutott, és egyre több meg­becsülésben részesült a név­vel együtt élő. érte fáradozó, nevelő. értelmiségi ember. Ma is megbecsüléssel gondo­lunk a Szabad Föld téli es­ték- előadóira: tanárokra,' ta­nítókra, falusi orvosokra, mezőgazdászokra és más szel­lemi foglalkozásúakra, akik sokat, nagyon sokat tettek a szocialista kultúra terjesztése érdekében, és a társadalom, a kulturális élet, a termé­szettudomány alapjaival is­mertették meg a falusiakat. Nagyon sokan éppen a Sza­bad Föld téli esték, vagy az ezüstkalászosgazda-tanfolya- mok előadásain lettek sze­relmesei a jó könyvnek, az olvasásnak, a kultúrmunká- nak, és ma már önállóan gyarapítják tudásukat.-Napjainkra még jobban megváltozott a falu arcula­ta, kiteljesedett a falusi ér­telmiségi munka. Az értelmi­ségiek tábora is megnőtt. Szin­te minden faluban van or­vos. gyógyszerész, állator­vos, pedagógus, földműves­szövetkezeti tisztviselő, me­zőgazdász és más szakember, akik a helyi állami gazda­ságban. termelőszövetkezet­ben, gépállomáson, vagy más üzemágban dolgoznak. Mun­kájukat nem „uralkodás”. ha­nem a név szolgálata jel­lemzi. Ehhez az értelmiségi táborhoz tartozik még egy másfajta értelmiségi réteg b, — amelynek tagjai nem hordanak ugyan zsebükben diplomát, érettségi bizonyít­ványt, de munkájúkkal, szel­lemi színvonalukkal mára már nyugodtan a falusi ér­telmiségiek közé számíthat­juk. A névfőiskolát, szak­tanfolyamokat. politikai is­kolát, akadémiákat végzett tsz-elnökökre, állami gazda­sági igazgatókra, v árttitká- j tokra, tanácselnökökre es ^ más vezetőkre gondolunk. 6 A mezőgazdaság szociális- J ta átszervezésében falusi ér- ^ télmiségünk legjobbjai dere- ^ kásán kivették részüket, so- í kan közülük már tsz-elnök- Z ként. könyvelőként veszik z munkájukat. Ott álltak a /. parasztok mellett, amikor / dönteni kellett, segítették a í kételyeket, eloszlatni, és egyen- ^ getni sr utat a szövetkezést felé. Most a szövetkezet meg-^ szilárdítása - parasztság «on- z dolkodásmódjának megváltoz-J tatása van soron. S ebben so- 2 kát tehetnek a falusi értei-1 mi «ásíek < Űj falu. új arcú parasztság ^ van kialakulóban. Most télié- j sednek a régi vágyak és ál­mok. A nincstelenség, a nyo­mor eltűnt. Ma érdemes taní­tónak, orvosnak, mezőgazdász­nak lenni falun! Van értelme a népnevelésnek, a műveltség, a szellemi világosság terjesz­tésének. Ehhez a munkához, televízió, könyvtár, mozi, meg­annyi más kulturális lehetőség áll rendelkezésére a nép fel- emelkedéséért küzdő értelmi­séginek. Az egyéni gondokat a közös­ségi élet váltja föl. A közössé­gi érzés kialakítása azonban nem megy máról holnapra. Ehhez sok időre, nagy mun­kára van szükség. Az értelmi­ségiek, különösen a pedagó­gusok, akik ismerik a falut, ők maguk is élik a falusi éle­tet, 25—30—40 éve tanítanak már egy helyen, s a mai fel­nőtt nemzedéket is tanították az iskolákban és jól ismerik őket. A „tanító bácsira” ma is szívesen hallgatnak. Nem öröm az a tanítónak, ha lát­ja, hogy az egykori szegény gyerekből mára traktoros, bri­gádvezető, vagy szövetkezeti elnök lett, és megváltoztak az életkörülményei ? A pedagógusok egy ré­sze részt vett az 1930-as nép- számláláson és az 1960-ason. A két időszakot össze lehet ha­sonlítani. Mit talált akkor a falusi házakban és mit látott 1960-ban? Csak egy példát: 1930-ban a földmunkások, me­zőgazdasági cselédek és tör­pebirtokosok rétegeiből ösz- szetevődő szegényparasztság az ország lakosságának 35 százalékát jelentette és sorai­ból csak 844 (1,3 százalék) gye­rek járt középiskolába és 256 gyerek (1,5 százalék) végzett főiskolát. A munkásokkal együtt is a főiskolát és közép­iskolát végzetteknek csak 3,5 százaléka volt ilyen származá­sú. Ma pedig a főiskolát vég­zetteknek 52 százaléka mun­kás- és parasztszármazású. Ma a falu szellemi megúju­lásának vagyunk a tanúi. Egy­re több parasztgyerek érettsé­gizik, végez főiskolát és kerül vissza .fhlüjába IhézőgázdáSz- nak, tanárnak, nevelőnek, vagy orvosnak. A párt és a kormány is megbecsüli a falusi értelmiségieket, bizalommal és megbecsüléssel tekint rá­juk és igyekszik anyagi ellá­tottságukat is tovább javíta­ni... Az értelmiségiekre széP és nemes feladat vár: az új falu, az új arcú parasztság, az egységes paraszti osztály ne­velése, műveltségének foko­zása. Summázva: tudjuk, hogy a parasztság problémáit az értelmiség nem oldhatja meg, de segítségére siethet a falu kérdéseinek megoldásá­nál. Tudjuk, hogy nem dol- ízhat a parasztság helyett, e segítheti, hogy az megta­lálja az utat. Ezért mindent el kell követnie„ hogy paraszt­ságunk politikai öntudata, szocialista értelme minél előbb kialakuljon, hogy az új szövet­kezeti faluban jómódú, mű­velt, a közösségben élő és gon­dolkodó parasztság jöjjön lét­re. Ennél szebb és nemesebb hi­vatás nem lehet. Gáli Sándor fe Tíz új repülőgépet kapott a növényvédelmi szolgálat Az Országos Növényvédel­mi Szolgálat repülőgépes ál­lomása tíz új Plz típusú, kor­szerű repülőgéppel gyarapo­dott. Az új gépek Lengyel- országból érkeztek a buda­örsi repülőtérre. A növényvé­delmi szolgálatnak jelenleg 22 korszerű repülőgép áll rendelkezésére. A megnöve­kedett repülőgéppark idei munkaterve kereken két és félszerese a múlt évinek: az idén legalábbis negyedmillió holdon végeznek fejtrágyá­zást, növényvédő permete­zést. porozást. gyomirtást, valamint rizsvetést. (MTI) Zárszámadás után a halásztelki Szabad Május Tsz-ben 32 forint 14 fillért ért egy munkaegység — Talajjavítás 146 holdon A termelőszövetkezetek zár­számadásai idején, a megszo­kott első kérdés: „Mennyit fizetett a munkaegység?” Ma­gam is ezzel a kérdéssel kö­szöntöttem volna be a szövet­kezeti irodába, ha útközben a verebek fülembe nem csiripel­ték volna. Mert bizony ezek­ben a napokban a verebek még Halásztelken is csiripel­nek. Bátran csiripelhetik, nem válik szégyenére a Sza­bad Májusnak a 32 forint 14 fillér, sem a negyedik hely, amit e téren biztosított magá­nak a ráckevei járásban. Az elnököt, Jenei Károlyt kerestem, akiről ugyanosak // Készül" a primőr Jeges februári szél hordozza odakinn a maradék havat, idebent, a kocséri Új Élet Tsz üvegházában valóságos nyár van. Háromezer kis cserépben zöldell mgr a korai paprika­palánta, amint Szabó Ferenc, a szövetkezet kertésze mondja — „készül” a primőr. Szakértelemben, gondosságban nincs hiány, a kertész most is olyan féltve ápolgatja a kis palántákat, mintha saját magának termelne korai paprikát. Tavaly lépett be a ter­melőszövetkezetbe, fölajánlotta az üvegházát és azóta szor­galmasan kertészkedik a közösben. Most a paprikát piki- rozza, de már a paradicsompalánták is szárba szöktek. A pap­rika március végéig itt marad az üvegházban, április elején aztán átkerül a hollandi ágyba. Ha minden jól megy — ked­vez az időjárás —■ május utolsó heteiben a szövetkezet vi­heti piacra a paprikát. Jövőre már az új üvegház is elkészül — most építik —, s ebben salátát is termelnek majd. Szabó Ferenc egyébként nemcsak konyhakertészeti növényeket ter­mel, hanem nagy barátja a kaktuszféleségeknek is. Az egzo­tikus növényekből több mint kétszáz fajtát gyűjtött már ösz- sze, s azokat is nagy hozzáértéssel gondozza. Gondos munkát igényelnek a palánták — is kapják Szabó Ferenctől mindezt meg Készül az új üvegház. jövőre itt már primőr salátát is termelnek sok dicsérő szót hallottam — ezúttal egy autóbuszbeli úti­társamtól. ö azonban éppen Ráckevén volt a járási ta­nácsnál. Hanem a fiatal Horváth László mezőgazdász hamaro­san bemutatja nekem a szö­vetkezetét. Mindössze 647 holdon, 79 családból 93 taggal, gaz­dálkodik a szövetkezet. Szántó 440 hold (ebből 15 kh konyhakertészet), 104 hold gyümölcsös, 9 hold szőlő, a többi háztáji gazdaság, rét, valamicske erdő, meg nádas. — Gazdálkodásunkban ab­ból az adottságunkból indu­lunk ki — mondja —, hogy sok a nagy trágyaigényes te­rületünk. Ezért az állattartás számunkra nélkülözhetetlen. Főként szarvasmarha-te­nyésztéssel, meg hizlalás­sal foglalkozunk. Negyvenkét tehenünk van. A tenyésztésben célunk a saját állomány folytonos javítása. Ezt családtenyésztéssel érjük el. Például a 36-os Borcsa családja már nyolc tagból áll. Háromszáz napos tejterme­lésre 3781 litert, de van jobb tejelőnk is, a 35-ös Bárány 4848 litert, a 71-es Szegfű 4077 litert ad. Valamennyi magyar-tarka. Messze va­gyunk még a tíz-tizenegyezer literes országos rekordtól, de céltudatosan törekszünk a te- jelési átlag javítására. — Hízott marhát évente 60—70 darabot adunk át. Mar­hahizlalásból az elmúlt évben 410 ezer forint bevétele volt a szövetkezetnek, kereken 90 ezer forinttal több, mint amennyit terveztünk. És folytatja a sertéshizlalás­sal. 24 kocájuk van, átlagosan nyolc szaporulattal egy-egy el­lesnél. A múlt évben 60 darab hízott sertésből 128 ezer forint bevételük volt. Majd áttér a juhászaira. 190 darab juhot tartanak, ebből 160 darab anya. A múlt évi gyapjühozam egyenként 4,43 kilogramm volt, s gyapjúból 35 ezer forint, tej­termékből 19 ezer forint volt a bevétel. A szántóföldi termelésről be­szélgetve, megtudjuk, hogy fő­leg takarmánynövényeket ter­mesztenek, kevesebb burgo­nyát, kukoricát, kenyérgabo­nát. — Hogyan alakultak a ter­mésátlagok? — kérdezem. — Erről jobb lenne nem be­szélni — mondja. Azért mégis csak beszélünk róla. — A búza 12 mázsa 60 kilót adott, a rozs közel nyolc mázsát, az őszi ár­pa hat és fél mázsát, a burgo­nya 76 mázsát, a cukorrépa 185 mázsát, a lucerna 13 mázsa 30 kilót és a kukorica alig 11 mázsát. Aztán szó esik a talaj­összetételről, meg a szárazság­ról, a munkaerőhiányról... — Természetesen ezen vál­toztatni kell — magyarázza to­vább. Éppen ezért jelenleg 146 holdon végzünk talajjavítást. Homokos talajunk van, se így lignitporos-lápföldes javítást végzünk. Holdanként száz-száz má­zsa lignit port és lápföldet, kilencven-száz mázsa Is­tállótrágyát szántunk alá 35 Centiméterre. Ennek az eljárásnak öt-hat évig marad a hatása. Tavasz- szal aztán kukoricát, burgo­nyát meg takarmánynövénye­ket vetünk a megjavított föl­dekbe. — És a gyümölcsös? — ér­deklődöm tovább. — Sok a kiöregedett fa, meg nagyon foghíjas a terület — kezdi a gyengébb oldaláról. De aztán elmondja, hogy vannak új telepítések, almából, kajszi- barackból, meg szilvából és fgy a kiöregedő gyümölcsösök he­lyébe lépnek ezek, s a későbbi telepítések. A gyümölcsösről szólva áttérünk a szövetkezet új szeszfőzdéjére. A napokban indult meg a főzés, friss ered­ményről hát nem beszélhe­tünk. Megtudom azonban, hogy évente a szeszfőzde — még a régi — 90—100 ezer forintot hozott a szövetkezetnek. Beszélgetésünk végén mégis­csak szóba kerül a munkaegy­ség is. Kiderül, hogy volt már 45 forintos munkaegység, de volt 1958-ban kevesebb is. Az­óta a szövetkezet munkája fo­kozatosan javul, a munkafe­gyelem mindinkább kielégítő­vé válik. Egy közepesen dolgozó fér­fi átlagosan 500 munka­egységet szerzett, ami évi 16 ezer forint részesedés­nek felel meg. A nők átlagosan 350—400 mun­kaegységet teljesítettek, s átla­gosan 11—12 ezer forintos ré­szesedéshez jutottak. Voltak kiemelkedő . eredmények is, mint az 1128 munkaegységet szerzett Végh Lajos, meg a 901 munkaegységet elért Radványi László. Előbbi több mint 36 ezer forintos, utóbbi közel 30 ezer forintos részesedést bizto­sított így magának. Erről is csiripelhetnek a verebek, s lég­ióként elgondolkodhatnak az emberek. F. L. Közgyűlésre készülnek a földművesszövetkezetek A Pest megyei földműves- szö vetkezetek február 15. és március 31. között tartják meg mérlegmegállapító évi rendes közgyűlésüket. Ezek a közgyűlések olyan időszak­ról számolnak be. amikor a dolgozó parasztság döntő többsége a nagyüzemi gaz­dálkodás útját választotta, és ba# jelentett, de maguk­ban mulatták is a kényes- kedő ember tétova mozgá­sán. Azóta is mondják a ta­nyán, ha valaki helyet ke­res a lépésnek, hogy: — Pipiskedik, mint az ak- tatáskás bankár!... Persze, ennek már van vagy húsz esztendeje. Annak ide­jén Fodróczi Pál, aki már családos emberként élt apja tanyáján, maga is jót mula­tott a vasalt úriemberen, s most lám, öregségére ő is aktatáskás ember lett, a csa­lád, meg a rokonság nagy derültségére. I ász év alatt nagyot vál­tozott a világ a Fodró- czi-tanyán is. A diófa, ame­lyet Pali bácsi még legény- korában ületett, s amely olyan nehezen akart megerősödni, ma már tavaszonként bebo­rítja lombjával az egész há­zat, a nádtető szinte elvesz az ágak kuszaságában, Uj Hl ezzel lényegében befejező­dött falun a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ez a körülmény megnöveli a földművesszövetkezeti köz­gyűlések jelentőségét. Ez al­kalommal határozzák meg ugyanis most mór valameny- nyi földművesszövetkezetnél , azokat a feladatokat, ame- : lyeket a termelőszövetkezetek, : s egyszerűbb szövetkezetek j gazdálkodásának megalapozá- ; sa, és a mezőgazdasági ter- : melés továbbfejlesztésének ; elősegítésére a földművesszö- : vetkezeti mozgalomban is el : kell végezni. Közgyűlést tart valameny- ; nyi földművesszövetkezet, fo- ; gyasztási szövetkezet, taka- ; rék-. méhész-, tej-, falusi ; ifjúsági szövetkezet, terme- : lői szakcsoport, mezőgazda- í sági társulás és a MÉK. Ezt í megelőzően küldöttválasztó j tagértekezletekre is sor ke- ; rül. a SZÖVOSZ V. konfi- ; resszusára való felkészülés i jegyében. — A RÁCKEVEI JÁRÁS legeredményesebben dolgo­zó szövetkezete a laksonyi Egyesült Erő Tsz. Több mint 41 forintot fizetnek munka­egységenként. — ARANYLAKODAL­MÁT ünnepelte a zárszám­adással egyidőben Orbán István, a karcagi Május 1 Tsz alapitó tagja. lével a hóna alatt jött haza, mígnem egyszer csaknem el­ázott az egész. Másnap reggel aztán Ju­liska néni, Pali bácsi fele­sége a kopott, repedezett, barna aktatáskába rakta a papíroltat, szépen, rendben, megszárogatva, kisimítva Pali bácsi azóta aktatáskával a kezében ballag hajnalonként a dűlöúton, a falu irányába. Pestre pedig nem is egy csomag ment, hanem kettő. Juliska néni a legközelebbi piaci napon - bement a faluba és a szövetkezeti boltban vett egy vadonat új, szép, Icanári sárga aktatáskát. Ép­pen olyat, mint a bankárnak volt... — Az újat küldjed!... — mondta Pali bácsi, mikor fe­lesége megmutatta a szerze­ményt. — Ilyen úri portékát már mégsem vehetek a ke­zembe! __ a disznótoros csomagot ps- /l dig egy öreg fonottko­sárba rakták és külön ad­ták fel, hogy be ne zsírozza Palika új táskáját! Tenkely Miklós góré épült azóta, meg egy kis dohánypajla. Telepes rádiót is vettek harmadéve. Jóska pedig, a legidősebb fiú, tanult ember lett: er- dőmémök... De atkatáska csak a múlt karácsonykor került a házhoz, most is vé­letlenül ... Jóska volt itt­hon a családjával, és Palika, a kisunoka felejtette itt. Szilveszter előtt már úgy volt, hogy utánuk küldik Pest­re. azt gondolták azonban, üresen mégse menjen, előbb megvárják a második hízó elhalálozását... A tervből azonban mégse lett semmi. A táska maradt. Január első hetében ugyan­is Fodróczi Pali bácsi is szö­vetkezeti tag lett, mégpedig bizalmi ember. Az első ve­zetőségi ülésen őt jelölték ki a leltározó bizottság el­nökének. Attól kezdve pedig esténként batyura való lis­tával, kimutatással, számo­lással, meg egyéb papírfé­-Jz ahtcitásLci a Fodróczi-féle tanyán zl emberemlékezet óta csak egyetlen olyan férfiember fordult meg, aki felnőtt lé­tére aktatáskával a kezében járta a dűlőutat. Igaz, nem gyalog közlekedett, hanem homokfutó hozta ki, egyszer, nyár derekán, a reggeli órákban. Elmaradott kamat behajtása végett jött a hátai hitelszövetkezettől, az öreg Fodróczihoz, Fodróczi Pál, ; jelenlegi gazda boldogult ; apjához. ; Kövérkés, kopaszodó, ne- \ hezen lélegző emberke volt, i aki azt se tudta, hová lép- i jen iényes lakkcipőjében, mi- •velhogy éppen almozás köz- : ben találta a gazdát. Topor- l gott, forgolódott, míg be \ nem hívták a házba és fe- \ hér, szeplős, rőtszálú sző- ! rökkel benőtt kezében szo- í rongatta a nagy, sárga akta- í táskát, amelyet a tanyai csa- ; Iád tagjai úgy tekintettek, l mint a bank hatalmi jelvé- i nyét. Szorongtak, mert az lakta :a megjelenése ebben '■ a szokatlan környezetben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom