Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-04 / 30. szám

‘xvojcwa

ÄVvVÄVCSXVVi

^V\\\\\V\VÄ\ÄYA\>?\\\\\\^^^

MI A DIÉTA?

NYÁR A TÉLBEN

(II. rész)

A BETEGEK és az őket ellátó családtagok körében általában az a helytelen nézet terjedt el, hogy a diéta az addigi étkezésektől teljesen eltérő, egyhangú, unalmas ételek fogyasztásával együtt járó kel- lemetla*, de a gyógyulás érdekében elviselendő „gyógykezelés”. A diétás étel valamilyen átmenet a keserű orvosság és a jóízű étel között, de

színében, formájában messze elmarad az addig megszokott, kellemes ételektől. Ezenkívül a diéta megdrágítja a háztartást is, mert más ételt kell készíteni az egészséges családtagoknak és mást a betegnek.

Ez a nézet ma már túlhaladott. Ha okosan állítjuk ösz- sze az egész család étrendjét, akkor a diétás étel készítése

csak igen kis munkatöbblettel jár, és anyagilag sem terheli meg a háztartást. A diétára szoruló betegnek sem különleges finomságokat, sem pedig unalmas vagy éppen megutált ételeket nem kell adni. A megszokott ételek túlnyomó részét továbbra is fogyaszthatja, csak másképpen kell azokat elkészíteni.

Éppen ez a „másképp” okoz sok nehézséget, és ezen a nehézségen kíván segíteni az alábbi fejezet.

A diétás konyhatechnika

Amikor a beteg az orvosi vizsgálatról hazatér és közli, hogy „diétát” írtak elő számára, ő maga, de a háztartást vezető feleség vagy anya is úgy képzeli el a diétát, hogy az tejből, burgonyából, csirke-, vagy borjúhúsból áll, és hat-nyolc féle „diétás” ételnél többet nem is tud elkészíteni. A beteg már előre sajnálja, hogy nem eheti kedvenc ételeit, közben a háziasz- szony azon töri a fejét, hogy mennyivel több munkát és kiadást jelent majd számára a család ellátásán túl az újfajta, különleges ételek elkészítése.

RÉGEBBEN a diétán valóban elsősorban az élelmianyag előírását, illetve tiltását értették. Azt mondták, hogy a fiatal csirke húsa „diétás”, a marha- vagy a kövér disznóhús „nem diétás”. Ma azonban már mindinkább köztudottá válik: nem az élelmiszer, hanem annak elkészítési módja szabja meg, hogy a kész étel különleges diétás célokra .alkalmas-e vagy sem. A beteg által kedvelt, legtöbb megszokott étel diétásán is elkészíthető, és ez a készítési mód alig vágy egyáltalán nem különbözik a család egészséges tagjai részére készített ételtől. Nagy hiba, ha a diéta a betegre és a háziasszonyra egyaránt terhes, mert akkor idő előtt abbamarad a gyógykezelésnek ez a fontos segítője.

Természetesen van olyan élelmiszer is, amelyből csak igen körülményes módon lehetne diétás ételt készíteni. Például: inas marhahús, káposzta, száraz bab stb.

A szokásos ételek kialakult, hagyományos konyha- technikával készülnek, és egyes ételek, mint például a rétes, nehezen képzelhető el

FÜGGÖNY

üvegbetétes ajtóra - recehorgolással

f Fekete-fehérpettyes kétrészes nyári ruha, Joppy-model!

AZ ORIASOK

Kísérletek alapján megállapították, hogy élelmiszereink színe étvágyunkkal szoros kapcsolatban áll. A lila és a kék színű ennivalók elveszik az étvágyat,' a zöld színűek viszont növelik éhségérzetünket. Orvosok megállapítása szerint a sárga és a piros színű élelmiszerek éppenséggel farkasétvágyat keltenek.

Amerikában egyszer egy vacsorára lila és kék fénysugarakkal világították meg a felszolgált ételeket; a vendégek emiatt jóformán semmihez sem akartak hozzányúlni. Mihelyt kikapcsolták a fényszórókat és az ételek — amelyek főleg sárga, zöld és piros

..XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX

Goethe:

Vadrózsa

Rózsát lát meg egy legény, vadrózsát a réten;

Szép. akár a hajnalfény. fut a fiú könnyeden, erre vágyik régen.

Piros rózsa, rózsaszál vadvirág a réten.

Fiú szól: Letörlek én, vadvirág a réten!

Rózsa szól: Megszúrlak én, nyúlhatsz százszor is felém, nem szakítsz le mégsem.

Piros rózsa, rózsaszál, vadvirág a réten.

A fiú letépi már a rózsát a réten, jajgat, szúr a rózsaszál, íolvajával szembeszáll, nem menekszik mégsem Piros rózsa, rózsaszál, Vadvirág a réten.

(Képes Géza fordítása)

alatt nem is épül ,fel egy nagy ház, azért az előkészített épületrészekkel mi, emberek is úgy dolgozunk, mint valami mesebeli óriás. No meg segít nekünk a toronydaru, a markolókanál is. Tudod mit, Jánoskám? Holnap kiviszlek az építkezéshez. Hadd lássad te is, mire képes az EMBER.

Haj, de nehezen múlt el az éjszaka! János folyton felriadt izgalmában. Reggel aztán — úgyis délutános volt az iskolában — ott bandukolt munkába induló apja oldalán. Először a városi irodába mentek. Apja az íróasztalán, üvegkalitkába zárva mutogatta meg először az épülő házsort. A csinos, sok emeletes épületek gipszerkélyekkel, kedves apró alakocskákkaX mintha csak gyerekjátéknak készülted: volnál Még apró fák is álldogáltak a

házak melletti füves parkok közepén.

— Mi ez, apukám? Játék?

— No, nem éppen fiam. Makett- modellnek hívják ezeket. Ilyenek lesznek az épülő házak is. Persze, sokszoros nagyításban.

Az iroda után maga az építkezés következett. Autóval mentek ki, hogy megnézzék, hogyan halad a munka. A félig kész falak környékét szinte elsötétítették a gépek. Jánoska megszédült a nagy zakatolástól.

— Látod, ez a

toronydaru — mutatott apuka a legmagasabb L-alakú vasvázra, amelynek éppen mozgásba

jött a karja. Bizony, valóságos óriáskar volt ez, gyerekek. Mert nem kevesebbet, mint egy emeletes oldalfalat szorongatott és lendített át az épülő házhoz. Csak be kellett utána a helyére illeszteni. De

Virágmintás strandruha, Billet-kreáció

«\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^

GYERMEKREJTVÉNY

1

2

3

■

I*

5

R

6

■

8

V

■

*

11

m

13

lk

M

1C

ii

18

■

m

19

2ű

»

n

i

ZB

fl-versek címe: A tél halála. Téli éj. Tél végén. Téli esték.

Könyvet nyertek: Kovász László, Nagykőrös. 4. j. Bokros-d. 56/b. — Tatai Ágnes. Isaszeg. Rákóczi út 56. — Pálfalvi Gabriella, Nagymaros. Rákóczi út 58. — Pekker Misiké, Örkény. Árpád u. 33. — Xszák Marika, Pilisvörös- vár. Fő u. 48. — Mlzik Mária, Ráckeve, Árpád út 46. _ Bus

Margit, Tárnok. — Hajdú Lajos, Cegléd. XII.; Csengeriszél 34.

A könyveket postán küldjük el.

a cukorbeteg diétás előírásá- ^ ban. Pedig a cukorbajos be- ^ teg is szívesen fogyasztana ^ édes tésztát, de a cukrot szer- ^ vezete nem tudja, illetve csak ? korlátozott mennyiségben tud- f ja feldolgozni.

A DIÉTA előírásakor az or- f, vos meghatározott anyagokat f távol akar tartani a beteg ^ szervezetétől, " ugyanakkor ^ egyes anyagokat fokozottabb £ mértékben kíván biztosítani < számára. Az orvos által ár- f taímasnak tartott anyagok el- f távolításának legfontosabb f módja az élelmianyagok gon- f dós kiválogatása. Diétás cé- f lókra lehetőleg elsőrendű, ^ friss és kifogástalan élelmi- ^ szereket használjunk fel. Az;! egészséges ember a másod- osztályú vagy nem teljesen f friss élelmiszert is baj nél- f kül el tudja fogyasztani, de a ^ legyengült vagy túlérzékeny f, beteg szervezet már pana- f, szókkal, tünetekkel felel a ^ nem kifogástalan nyersanyag- j; ból készült ételekre. Ugyan- ^ akkor arra is kell gondolnunk, £ hogy a legtöbb beteg étvágya í csökkent és csak az étvágy- ^ gerjesztő, ízletes ételeket fo- f, gyasztja el szívesen.

Sokan a diétás ételeket alig, vagy egyáltalán nem fű- sí szerezik és az íztelen ételek nehezen élvezhetők vagy él- % vezhetetlenek. A diétás été- f leket is fűszerezni kell, leg- f feljebb más fűszerekkel, mint f az egészséges emberét. A ma- f gyáros konyhatechnikában f csaknem nélkülözhetetlen fű- szernövényeket, a hagymát és f a fokhagymát az orvos sok í betegségnél eltiltja. A be- f, teg a hagyma, fokhagyma nél- f kül készült ételeket íztelen- f, nek, unalmasnak tartja és nem f, szívesen fogyasztja, esetleg f előbb-utóbb meg is undoro- f dik tőlük. Ha a hagymát és f a fokhagymát forró vízben ^ kifőzzük és utána pirítjuk ;> meg zsírban, akkor azok iz- ^ gató illóolajtartalmuk jelen- 4 tős részét elvesztették, káro- f. sító hatásuk már alig van. A f beteg azonban a csökkentett f izgatóanyag-tartalmú hagyfná- f val készült ételt is örömmel fo- ‘f gyasztja el, mert változatos- f, ságot jelent egyhangú étrend- 5 jében. Általában az izgató j/ hatású anyagokat a fűszerek- j; bői forró vízzel kioldhatjuk, vagy hevítéssel csökkenthetjük f. az izgató hatást, és akkor fel- f használhatjuk a diétás étel í készítésénél.

(Folytatjuk)

Tfizony, Jánoska IJ nagyon szerette a meséket. Ha csak tehette, szabad idejében mindig mesét olvasott. Most is ott kuporgott a dívány sarkában és táguló szemekkel nézte: „... az óriások hatalmas köveket görgettek fel a hegyoldalra. Es másnap reggelre állt a vár...”

Amikor a könyvet összecsukta, sokáig gondolkozott rajta: milyen hatalmasok és ügyesek is azok a mesebeli óriások. „Ilyesmire még az én apám sem képes. pedig híres építész.” János annyira tele volt kíváncsisággal, hogy elaludni sem tudott. Pedig öreg este volt már, mire apukája, ; hazaért.

— Apa! Ugye, le- : hetetlen egy éjsza- i ka alatt házat épí- ; teni? — jelentette ; ki Jancsi diadalma- : san. — Ezt csak a : mesebeli óriások i tudják.

\ — Hát bizony,

; nem is olyan lehe- \ teilen, kisfiam — • felelt apuka. — Ha ' egyetlen éjszaka

nemcsak a toronydaru dolgozott. Markolt a markolóka- ; nál, maltert kevert ; a keverőgép és a : dömperek már a következő épülethez szállították a homokpótlást.

Nőtt, növekedett a házfal és egyre j feljebb, feljebb ke- j rült a tetejére ál- j lított, felszalagozott • kis fácska. Addig • emelkedik az, míg ■ csak készen nem áll \ a ház. A rákötözött í szalagokat pedig ví- \ gan lobogtatta a ! szél. !

T\él lett. Az épí- í Lr tők ebédelni ; vonultak. Es Jancsi ; ámulva nézte, hogy ; szemeláttára több ; mint két emeletnyit \ nőtt a ház. Ó mi- \ lyen más szemmel í nézte ezután apu- ! kaját. Büszke volt \ rá. Mint ahogy ar- j ra is büszke volt, \ hogy ö maga em- : bernek született. Hi- i szén az emberek \ nem a nyers ere- \ jükkel, de az ügyes- \ ségükkel és az j eszükkel többre ké- ; pesek még a mesebeli óriásoknál is.

Török Júlia

A néphit szerint, februárban, ha a medve meglátja a saját árnyékát, visszamegy aludni. Vajon miért? Megtudjátok a mai rejtvény vízszintes 4. és függőleges 13. soraiból.

Vízszintes:

1. Finom jégkristályok alakjában lecsapódó pára. 6. Vágtat. 8. A lét határai? 9. Ez már félig hiba! io. Megyek — német nyelven. 12. Halomba rakott mindenféle holmi. 14. Állandó lakóhelyül használt épület. 15. A középső részen halad? 16. Kötelező, szokásos — latinul (mivel nem mindenki tud latinul kiírjuk: OBLTGÁT). 18. Ételízesítő. 19. Folyadék. 20. Görbe — nagyon rossz magyarsággal. 22. Helyesen.

Függőleges:

1. Hirtelen keletkező, erős fokú harag. 2. Mennydörgéssel, villámlással járó zivatar. 3. Rácz Elemér. 4. Ezer, római számmal. 5. Eltávozik az élők világából. 7. Tagol mássalhangzói. 11. Nagy gyár a fővárosban. 13. A. Z. L. 17. Xgevégződés. 21. Létezik. 22. Jónás Sándor.

Pajtások! A rejtvényben szereplő két hosszú sor megfejtését levelezőlapon küldjétek be a szerkesztőséghez, 1961. február 13-ig. A helyes megfejtők között könyviutalmat osztunk szét. Az 1961. lanuár 21-1 számunkhsn közölt rejtvényben szereplő Petőszínűek voltak — ismét visz- szanyerték eredeti színüket, a vendégek egészsége és étvágya újból felébredt.

A lila és a kék szín elveszi az étvágyat

Technikája nagyon könnyű, s éppen ezért nem fölösleges munkát végzünk, mert a tartósságán keresztül fáradó-; zásunk kiegyenlítődik.

A függöny anyaga: 60-as hörolőcérna, 12-es horgolótűt; használjunk. A függöny mérete: 90 centiméter széles és 98; centiméter hosszú, 128 kockából, illetve 512 láncszemből állI az első sor és minden 4. láncszembe öltünk egy darab két-; ráhajtásos pálcát, majd pedig 3 láncszem + 1 darab kétráhaj- i tásos pálca váltakoznak.

A tömör kockákat 5 kétráhajtásos pálca képezi, míg az; üres kockákat (haladó sorban) már 3 láncszem + szélén 1+1; kétráhajtásos pálca. ;

A utolsó kocka-sarok (minta szerint) külön horgolandók,; mégpedig úgy, hogy egy cakknak megfelelő lyukakat leszá-i mólunk és azt fogyasztjuk, amíg 2 lyuk nem marad.

(A közölt minta szerint végezzük a horgolást.)

wxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxv