Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

MST MIHC1 V /if* 1961. FEBRÜÄR 1, SZERDA *■ Uj utat nyit az építési eljárások korszerűsítésében az áj magyar szabadalom, a héjfalazás Gazdaságosan, gépesítés nélkül felhasználhatók a helyi anyagok Meggyorsulhatnak a mezőgazdasági építkezések Erdély István és fia, Erdély Miklós építészmérnökök, há­rom éve próbálkoznak új épí­tési módszerrel, az úgyneve­zett héjfalazással, amely rö­viden így foglalható össze: megmaradó zsaluzatba öntött falazat, helyi anyagok fel- használásával. A feltalálók — eljárásukat ugyanis már több országban, mint szaba­dalmat elfogadták — először vékony betonlap-zsaluzattal próbálkoztak, amelynek szé­lei egymásba kapcsolódnak. Ezzel a módszerrel kilenc családi ház épült fel. de idő­közben továbbfejlesztették el­gondolásaikat. és az utóbbi félévben olyan ötleteket va­lósítottak meg, amelyek új utat nyitnak az építőiparban, szinte forradalmasíthatják az eddigi eljárásokat. Beton helyett égetett anyag­ból készül a héjfal, ugyan­úgy, mint a tégla, csak a tég­laprés szájnyílását, és így a tégla formáját változtatták meg. Egyszerre egy tömbben négy darab harmincszor huszonöt centiméter nagy­ságú, 3 centiméter szé­les, bordázott lap készül, egy tömb súlya körülbelül 8 kiló, s ez húsz téglát helyette­sít. Az Üjlaki Téglagyár megrendelésre már készít ilyen héjfalazó tömböt. A héjtégla tömbalakban ke­rül az építkezés színhelyére, így ugyanis nem törik, és egy­szerű pattintással választják szét a lapokat az erre a célra formált szerszámmal. Nem­csak a tömbök, hanem a bor­dázott lapók is kisebbre oszt­hatók, oly módon, hogy mind­egyiknek ugyanolyan egy­másba illeszthető végződése marad. Ezekből cellarend­szerben bármilyen fal, min­den falszerkezeti rész kiala­kítható. A héjtégla-zsaluza- tot bármilyen, helyszínen rendelkezésre álló földanyag­gal kitölthetik. Legegyszerűbb, ha az ala­pozásnál kiszedett föld­ből, vagy agyagból mész- tejjel habarcsot készíte­nek, s ebbe beletehetik a törmeléket is, de ugyanígy felhasználható az üzemek közelében a há­nyókon tárolt salak. A fal egyébként is jó hang- és hő­szigetelő, de ezt és a fal sú­lyát a töltőanyag kiválasztá­sával még szabályozhatják. Az eljárással több réteges fal is készíthető. A héjtégla egyes celláiban, csatornáiban he­lyet hagyva, könnyen elhelye­zik a csővezetékeket, ily mó­don a szerelőipari munkák­nál nincs szükség a fal vésé­sére. A héjfalazási eljárás beve­zetése nem igényel beruhá­zást, különösebb építőgépek sem kellenek. Földszintes épületeknél elegendő, ha egy betonkeverő áll rendelkezés­re. amivel a kitöltésre szánt helyi anyagot keverik. Az új eljárással azonban most már emeletes házak is építhetők, a szokásos vasbeton vázzal, csupán a tartóoszlopok zsalu­zatát itt nem fa. hanem a héjtégla alkotja. A fal és a vasbetonváz egyszerre, folya­matosan. gyorsan épül. Eme­letes háznál a „bélésanyag” adagolását, szállítását gépe­síthetik. A feltalálók megoldot­ták. hogy hé.itéglából a helyszínen összerakva, az eddiginél sokkal olcsób­ban, könnyen bemelhe- tö l'ödémgerendákat gyár­tanak. Az új módszerrel a falazás költségei mintegy 60 száza­lékkal csökkennek. Mivel többségében helyi anyagot használnak fel. a falazásnál 80 százalékkal kevesebb ne­mes építőanyag is elegendő, s a szállítási költség is általá­ban nyolcvan százalékkal csökken. Egy szakmunkás a szokásos módon nyolc óra alatt tíz négyzetméter főfa­lat rak, míg héjfalazással egy szakmunkás tíz négvzetmé- tert egy óra alatt készít el. A tagozott, bordázott fal­felület a vakolatot jól tartja és a szokásosnál vékonyabb vakolat is ele­gendő. Az új eljárás nagy segítsé­get nyújthat a családiház-épí- tőknek, de különösen jelen­tős a mezőgazdaság számára. A mezőgazdaság, és különö­sen a tsz-ek. istállók, raktá­rak és más építmények eme­lésénél gazdaságosan, jól al­kalmazhatják az új módszert. helyi anyagokkal, nagy be­ruházás nélkül, saját munka­erővel gyorsabban megold­hatják az építési feladatokat. A feltalálók most tárgyalnak a SZÖVOSZ és az OKISZ képviselőivel, hogy tavasszal már széleskörben felhasznál­hassák az új szabadalmat, amely iránt a külföldi szak­körökben is nagy az érdeklő­dés. A NIKEX Külkereske­delmi Vállalat már több kül­földi céggel tárgyal a szaba­dalom eladásáról. (MTI) Újabb merénylet Franciaországban a kommunista pártház ellen A keddre virradó éjszaka fasiszták felgyújtották a Quartier Latin-ben, párizsi diáknegyedben a Francia Kommunista Párt szervezeté­nek helyiségét. A kivonult tűz­oltók eloltották a tüzet. Az anyagi kár jelentős. VALAKI MULASZTÁST KÖVETETT EL A tunéziai külügyminiszter megérkezett az Arab Liga tanácsülésére Amint már jelentettük, a tunéziai kormány elfogadta a meghívást, hogy vegyen részt az Arab Liga Bagdad­ban megkezdődött tanácsülé­sén. Mokadem tunéziai kül­ügyminiszter kedden megér­kezett Bagdadba. Január 17-én Árvái Jó- zsefné, a gödöllői Ganz Árammérőgyár dolgozója ortopédiai rendelésre vitte a Pest megyei Tanács Sem- melweis-kórházába 10 éves, törött lábú Éva lányát. A kislány lába törés után rosszul forrt össze és a gö­döllői orvosok véleménye szerint újra kell tömi. Ezért küldték a gyermeket szakrendelésre. Fél tíztől fél kettőig négy teljes óra hosszat ácsorogtak dr. Szász Imre rendelőszobája előtt. Végül is a kórházból az orvos után telefonáltak és ekkor derült ki, hogy aznap nem tart rendelést, mert beteg. Adtak egy igazolást az el­töltött négy óráról és me­hettek dolgavégezetlenül ha­za. Senki sem vonja kétség­be: az orvos is lehet beteg. De ha Árvainé megbeteg­szik, az első teendője, hogy munluihelyét értesíti, pedig csak anyagkönyvelő, nin­csenek ügyfelei. Az orvos­nak viszont ügyfelei, be­tegei vannak, mégsem tele­fonál? Mert ha igen, feltétele­zem, a kórház vagy gon­doskodik helyettesről, vagy időben kiírják, hogy a ren­delés elmarad és átirányít­ják a beteget oda, ahol van rendelés. Akárhogy is tör­tént, valaki mulasztást kö­vetett el, s a gyerme'íert aggódó anya felháborodása indokolt. F. M. Mi okozza a mozgásszervi megbetegedéseket, a nyakcsigolyakopást? Tudományos vizsgálatokkal segítik az üzemegészségügy javítását a textiliparban Tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt nagy jelentőségű 20—40 millió éves egysejtűek maradványait találták meg hazánkban Itthon is, külföldön is nagy érdeklődést váltott ki egyik fiatal múzeológusunk nagy- jelentőségű lelete. A tengerek vizében az évek százmilliói óta élnek az apró egysejtűek, a foraminiferák ezrekre menő fajai. A tudo­mány ma már azt is tudja, melyik fajuk mikor élt, így előfordulásukból meg lehet állapítani annak a rétegnek a korát, amely maradványaikat annakidején magába zárta. Közülük az egyik legjelentő­sebb a miogypsinák nemzet­sége, amely földtani méretek­kel mérve viszonylag rendkí­vül rövid ideig élt: az oligo- cén közepén, mintegy 40 mil­lió évvel ezelőtt tűnt fel és a miocén tóján pusztult ki, körülbelül 20—25 millió éve. Ez alatt a faj igen gyors fejlődésen ment át és az előkerülő leleteken a fej­lődés egyes fokozatai ma is világosan felismerhe­tők. A szakértők ma már tudják mikor, hol tartottak a fejlő­désben, s annak melyik szaka­szába érkeztek el az oligocén végére és a miocén elejére. Ilyen egysejtűek maradvá­nyait sokfelé megtalálták már Európában és más föld­részeken is. Nálunk azonban — noha valamikor a Kárpát­medencében is tenger hul­lámzott —, egészen a leg­utóbbi időkig nem sikerüli rábukkani. Többek közötl ezért is volt eldöntetlen kér­dés egészen a múlt év köze­péig, hogy hazánkban melj rétegeknél válik szét az oli­gocén és a miocén. Néhány hónapja Nyíró Ré ka, a Magyar Nemzeti Mú­zeum Természettudomány Múzeuma föld- és őslénytá rának kutatója Eger kömyé kén először a téglagyár agyagban, azután Novaj iá jékán megtalálta végre í miogypsinák néhány fajtá jónak maradványait. Ezzel hazánkban is az ed diginél pontosabban szétvá laszthatók az oligocén- ille töleg miocénkori a mi földtani kutatásunk is bekapcsolódhatik abba az egy­re inkább kiépülő nemzetkö­zi együttműködésbe, amely a miogypsinák alapján is az eddiginél sokkal fi­nomabb, egységes térké­pét rajzolhatja * meg majd az egész világ föld­tani szerkezetének. Gyakorlatilag pedig újabb se­gítséget kap a nyersanyagku­tatás, mert a geológusok azt már tudják, hogy adott terü­leteken milyen korú rétegek­ben milyen nyersanyagok ke­resendők. Ha tehát valahol — akár a felszínen, akár a pró­bafúrások anyagmintáiban — előkerül ennek a 20—40 mil­lió éves egysejtűnek valame­lyik faja, a tudomány mai állása alapján az eddigieknél biztosabban lehet következ­tetni legalábbis arra, hogy a leletek alatt egyáltalán vár­ható — a valamilyen nyers­anyag, és ha igen, milyen. (MTI) Az egészségügyi kormányzat gondoskodásából évről évre fo­kozatosan javult a textilipari üzemek egészségügyi helyzete. Tavaly például több mint tíz, nagyobb üzemben meghonosí­tották a bőrgyógyászati szak- rendelést. Az állami támogatás mellett néhány figyelemre méltó szakszervezeti kezde­ményezés is segíti a dolgozók hatásos egészségvédelmét. Bizonyos betegségek gya­korisága például arra fi­gyelmeztet, hogy ebben a könnyűipari szakmában is szükség van a foglalko­zással járó betegségek okainak tudományos elem­zésére, s a hatékonyabb megelőzésre. Erre a célra felhasználják a hévízi gyógyüdülésben rész­vevők kórtörténeti statisztiká­ját is. Az elmúlt évben be­utalt nyolcezer dolgozó egész­ségi állapotának vizsgálata például kimutatta, hogy a mozgásszervi megbetegedések az elsők között vannak eb­ben a szakmában. A szövő­nők egy részénél a vetélőkar kezelésével járó fejmozgás gyakran okoz nyakcsigolya­kopást. A beutaltak mintegy egynegyede szenvedett ilyen betegségben. Az üdülőt most úgy kívánják fejleszteni, hogy ezek a betegek megfele­lő kezelést kapjanak üdülésük idején is. Kiterjedt tudományos vizs­gálatokat folytat a tex­tiles üzemekben az Or­szágos Munkaegészségügyi Intézet is. A többi között az üzemi bal­esetek okait kutatják, különö­sen azt, hogy az elfáradás mi­lyen mértékben idézhet elő balesetet. A tapasztalatok szerint a balesetek — a lét­számtól és a munka intenzitá­sától függően — az első mű­szak harmadik és negyedik órájában, továbbá a máso­dik műszakban a munkakez­dés utáni első órában fordul­nak elő a leginkább, viszont az éjszakai műszakban a leg­kisebb a baleseti arányszám. Kísérletképpen a Hódmezővá­sárhelyi Harisriyagyárban, a Szegedi Textilgyár gyűrűs­fonodájában négyóránként 15 perces munkaszünetet vezet­tek be, s a kedvező tapaszta­latok után ezt a módszert másutt is meghonosítják. Jó eredményeket várnak a textilipari üzemekben az idén először kidolgozásra kerülő üzemegészségügyi komplex­tervektől. E szerint a gazdasági ve­zetők, a szakszervezeti bi­zottság, az üzemorvos és a helyi vöröskereszt-szer­vezet feladata lesz az üzemegészségügy javítása figyelemmel kísérik az üzem- részenkénti megbetegedéseket, az új gyártási ágak kialakulá­sával fellépő esetleges egész­ségügy i ártalmakat, s teret dolgoznak ki ezek elhátá- sára. A természetes színekhez, a haj természeti eséséhez ragaszkodnak a fodrászok A vasárnap és hétfőn dél­után a Sportcsarnokban meg­rendezett nemzetközi fod- rászverseny eredményhirdeté­sére hétfőn a késő esti órák­ban került sor. Az első öt helyet magyar csapatok fog­lalták el. hatodik a lengyel csapat lett. Egy-egy csapat­ban három női és két férfi fodrász vett részt A győztes magyar csapat tagjai: ifj. Ba­bits László, if j. Rónai Lász­ló, Kovács Péter női fodrá­szok, Varga La jo« és Tóth Sándor férfi fodrászok, egyé­ni verseny nem volt, de több versenyzőt: olaszoka t1'0*71*- nokat, csehszlovákok íei}~ gyeleket tiszteletdíj* /©* szesített a Magyar aurász- klub. A budapesti őzetközi fodrászversenyen. an7elyen nyolc ország leg-*, fodrá­szai vetélkedtek, “r .bebi- zonyosodottt a r1 baj , c^~ sősége A fodrá' tovább­ra is a termesz* színekhez és a haj terr'f:es mesé­nek követésé ra baszkod­nak. Általát, aJ yflágos pasztell színe kedvelik. a frizurát lágy Za hullámú hajból form' A történet szereplői nem költött alakok. Nevüket azonban megváltoztattuk, hogy ne essék folt olyanok becsületén, akiket jóhiszemű naívságuk juttatott — o Skoda Feliciába. — Hallod, Frici — szólt a köpcös — a hölgyek hálásak akarnak lenni... — Hát adjunk nekik alkal­mat rá. A Skoda már az ország­úton száguldott. A kilométer- óra mutatója a százassal ka­cérkodott. A reflektor fényé­ben apró, falusi házak álmos ablakai hunyorognak vissza. — Itt a sarkon álljunk meg — szólt Pötyi. — Hohó, kisanyám, a fuvar­díjat le kell ám róni — válto­zott durvára a zsíros arcú hangja. — Bizony, csibikéim, drága a benzin — kontrázott barát­jának a sovány Frici. És a kocsi tovább rohant az éjszakában. Már eltűnt a fa­lu utolsó villanylámpája. A két lány előtt egyre ismeretle­nebb a kihalt országút. Vagy tíz kilométerrel odébb lassí­tott a Skoda, dűlőútra kanya­rodott be, majd egy fás, bokros helyen zökkenve meg­állt. Reflektorai kihunytak. — Mit akarnak tőlünk? — Te, Laji — szólt a so­vány —, hogy milyen buták ezek a mai lányok? — Tényleg, nem sejtitek, csiKük-w—v hogy mit aka­_JSl oda ^Jeficia J Elegáns Skoda Felicia stop- ^ polt a Lánchíddal szemben, a £ Gresham-palota közelében le- ^ vő autóbuszmegállónál. Ajta- í ja kinyílt és a vezető mellett í ülő, jólöltözött, keskeny arcú í férfi kiszállt belőle. ^ — Parancsoljanak, hölgyeim ^ — tárta szélesre a kocsiajtót a £ fázósan összehúzódó tizen- ^ nyolc év körüli két lány ^ előtt. — Bizonyára Budára tar- ^ tanak? Mi is arra megyünk, í szívesen átvisszük magukat. 6 — Óh, köszönjük, megvár­? juk a buszt — szabadkoztak a í lányok. J — Este tizenegy felé már á ritkán jár. Ám, ahogy gondol- á ják. J — Menjünk el, Pötyi, meg ^ lekésünk — súgta barátnőjé- ^ nek Marika. ^ A lányok beszálltak. A ko- í esi átsuhant a hídon, s már a | budai utcákon gördült. — Hová parancsolják, höl- á gyeim? — kérdezte a kor- | mány mellett ülő alacsony, £ kopaszodó, zsíros arcú férfi. — B. községben lakunk. In­nen, a Széna térről indul az autóbuszunk. — Ha megengedik, haza- t szállítjuk magukat. | — Tsy —! ' sek, nem is-láljuk meg. runk? Frici, te melyiket vá­lasztod? — Engedjenek, engedjenek! Segítség! — Ne ordíts, az anyád! — és a zsíros képű ökle lecsa­pott Marika szájára. A lány elterült a földön. Frici tende­re pedig a sikoltozó Pötyi szá­ját fogta be. Percek múltán a két megté­pett, szakadt ruhájú lány fut­va menekült az országút felé. Magassarkú cipőjükben cset- lenek-botlanak a göröngyö­kön. Közben az autó is meg­fordult, utolérte a lányokat. — Hé, lányok — kiáltott a szántóföldekre futó két lány után Laji — nem vagyunk mi rossz emberek. Megfizették a fuvardíjat visszafelé is. Ülje­nek be a kocsiba. Becssza­vamra, egy ujjal sem nyú­lunk magukhoz. Azokban a tűsarkú cipőkben reggelre sem érnek haza. Pötyi és Marika — mit te­hetett mást — ismét helyet foglalt a Skodában. — Nagy gyerekek maguk — szólalt meg Frici, amikor már az autó az országúton járt. — Ilyen kínos helyzetbe hozták a százados elvtársat. Mi lenne, ha most bevinnénk magukat? Jó, jó, ne sírjanak, nem rossz ember a mi száza­dosunk. A kocsi a faluba ért. Meg­állt — Na, lányok, adják ide az igazolványukat. így ni. Frici, írd fel a nevüket, címüket és holnap majd kiküldünk ér­tük! — Te Laji — akarom mon­dani, százados elvtárs, ne hoz­zuk őket kellemetlen hely­zetbe, maguktól is bejönnek ők. — Hogy neked milyen jó szíved van! Hát rendben! Ak­kor meg ne is az erkölcsrendé­szetre jöjjenek, hanem egy presszóban is kihallgathatjuk őket. Másnap Pötyi és Marika ott volt az eszpresszóban. A két férfi is hamarosan megje­lent. Nem sokat kellett a két lányt kapacitálni, hogy men­jenek vei, lakásu>tra a iSISfe» «Ä gépkocsidig csak ajtaját — T,niii ”százados elv­társ’’ U. az autó mel­lett Marika — megdkNmÍ GZt a hi­vatSnevát tudjuk ugs? , ’ de a kocsi reitük ™ m°Stjó1 Felicia olyan gyor­«' eJ az eszpresszó elől rgalmfd belvár°si rgalma csak megenged­Az autótulajdonos Laji a‘“nfc osztályának vezetője. Főiskolrátsámik fJ^eSZél0' mű~ veit ember. Társa cukrászs&rozatám' mondva haverságuk hasonló aljas kajgy a könrnfthet° vissza- Kerítöjük a Skoda Felhőknek a 2str°? képű l^aji mondja: „nagyon te ' valósággal b"kTrIjLu„n, „ »sas*« nek. A védekezés módja Wadják. A hehisójf^ jasságukat. A cselekmén. Védekezésül-a?*™ szemlfn is ügyesen lejátszották 'jelentés előtt tnhh ~-?Pízik’ hogy — állításuk szerirblást és az eröszakkt^i^fll mine nappal követték magánvádas hűn,-;*. , ™erletet- Már pedig törvényeinlll ieljeleTéstdiniek In­tetteknek egy hónapon éjszakára más-más haí^'- zésük alátámasztásába, hogy a hajnali órákig ea,rfZ igazol számukra alit y K»vutt „szórakoztak”. ‘ a legrosszabb fajtából Hisszük Laji és Frici h/teOtalálják a módiát hnn _szub’ igazságszolgáltató gátjának hosszú időre elvegy&^a szaki osztályvezetőtől mert — mint a példa is m* kedvét hasonló cPrvanytiprő huligán is. K~ tatja — létezik il r- - , .... Győri Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom