Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-28 / 50. szám

1961, FEBRUAR 28. KEDD

^/Cíflan

Együtt a dolgozó parasztokkal ! Gondolatok a testvériségről

A ráckevei járás ipara és mezőgazdasága jelentős. Ipari termékeinek egy része exportra megy és a mezőgazdasági terményekből és termékekből is sok kerül exportra. A járás mezőgazdasága a megye többi, Budapest környéki járásáéval együtt, a főváros friss zöldségellátására is hivatott.

Intenzív állattenyésztése mellett dúsan termő Duna- ártéri talajai vannak, amelyek könnyen — egyszeri vízkiemeléssel — olcsón öntöz- hetők. Sok tóval és mintegy nyolc kilométer kiterjedésű csatornahálózattal rendelkezik. A mezőgazdaság korábbi széttagoltsága következtében nem gyitmölcsöz- tethették az öntözési lehetőségeket. Az öntözéses gazdálkodásra csak most nyílik igazán lehetőség, miután a mezőgazdaság nagyüzemivé való átszervezése befejeződött, hétezer dolgozó paraszt mintegy 35 000 kh-val gyarapította a szövetkezeteket. A járási pártbizottság úgy igyekezett a mezőgazdaság átszervezését megoldani, hogy tovább erősítve a munkás-paraszt szövetséget, a proletár állam politikai alapját, növelte a dolgozó parasztoknak a nagyüzemi gazdálkodásba vetett bizalmát és termelési kedvét. Vajon sikerült-e ezt elérni? Minden elbizakodottság nélkül elmond- hatjuk — sikerült. Mégpedig azért, mert e nagy forradalmi munkában dolgozó népnevelők megértettek, hogy a szövetkezetek szervezésében az eszmei fegyver a meggyőzés. így érték el. hogy mindössze pár nap alatt Dömsö- dön 1300 paraszt 6500, Kiskunlacházán közel 1000 dol- ‘ gozó paraszt csaknem 10 000

k.h. földdel választotta a szövetkezeti utat. A közelmúltban szervezett szövetkezetekkel együtt a járásban 8500 dolgozó parasztcsalád kezén van a járás szántóterületének

72.3 százaléka. Ez Is mutatja, hogy sr-köBségi es a járósi szervek, valamint a mezőgazdasággal foglalkozó intézmények előtt nagy feladatok állanak.

Mindez szükségessé teszi, hogy olyan szellemet alakítsanak ki és úgy gazdálkodjanak a régebben megalakult, de ma még gyengén gazdálkodó szövetkezetekben, mint ahogyan n taksonyi Egyesült Erő Tsz-ben vagy a szigetújfalui Béke Tsz-ben teszik. E szövetkezetek tagjaiban és vezetőiben nagy az élniakarás, gazdaságuk felvirágoztatásának vágya. Ezért tudták elérni Taksonyban, hogy egy kh. szántóra 3048, az egy dolgozó tagra eső gazdálkodási eredmény pedig 20 257 forint volt az 1960-as gazdasági évben. A taksonyi Egyesült Erő Tsz-ben 41.24 forint, a szigetújfalui Béke Tsz-ben pedig 38.20 forint volt az egy munkaegységre kiosztott termény és pénzbeni részesedés értéke. Mindezek ellenére az említett szövetkezetekben és a járás többi szövetkezeiében még korántsem használták ki ez évben azokat a lehetőségeket, amelyiket a nagyüzemi gazdálkodás rejt magában.

Azt tapasztaljuk az utóbbi hetekben, hogy a közelmúltban szövetkezeti útra lépett dolgozó parasztok mind jobban megértik: ingó és ingatlan vagyonával együtt övék a szövetkezet. Mind többen megértik, hogy sokszorta nyv- godtabban és jobban élhetnek a szövetkezetekben, ha bizakodással és nagy akarattal kezdenek a nagyüzem adta lehetőségek kihasználásához. Mindegyik paraszt- ember tudja azt is. hogy az eredményes szövetkezeti ’gazdálkodáshoz jó föld. sok szervestrágya és műtrágya, nemesített vetőmag, víz, fejlett technika és ami mindezeknél fontosabb, rátermett vezető, és szorgos tagság szükséges. Ha mindez adva van és az időjárás is kedvez, akkor boldogul a község és benne az egyén Is.

Amint a tények is mutatják, járásunk szövetkezeti parasztsága hozzá is fogott a legfontosabb tennivalókhoz.

Amíg az idő engedte. Lóréven, Makádon, V ömsödön,

Az ember nem élhet úgy egy országban, hogy ne szeresse a I szomszéd népeket. De szeretet | és szeretet között lehet kü- | lönbség. Ha húsz-harminc es2- j tendeje egy szegény magyar I és egy szegény zsehszlovák | összetalálkozott, egy volt a bá- ! natuk. a gondjuk, megértettek ; egymás gondolatát. De lalál- j kozhatni alig találkozhattak. j mert gyűlölködésből emelt vá- | laszfalat nép és nép közé a soviniszta uszítás.

A hivatalos közlemények mindig szárasak, hivatalos hangvételnek. Mégis: mi minden. az élet mekkora változása sűrűsödik egy mondatban Mennyire testvéri szeretetet fejez ki a vasárnap nyilvánosságra került magyar—csehszlovák közös közlemény, hol van már a soviniszta gyűlölködés mételye! A szabad magyar, a szabad csehszlovák találkozása ez, az egyenrangúak, másikat segítő testvér ölelkezése.

★

Dunának Oltnak egy a hangja — sóhajtott egykor a költő. Mi az elmúlt másfél évtizedben megtaláltuk ezt az egy hangot a körülöttünk élő népekkel. Magyar és román, magyar és csehszlovák. magyar és szovjet ember — testvér. Régi álom. Kossuth álma? Rákóczié? A Tanácsköztársaság harcoló proletárjaié? Régi álom, valóra vált álom. .Mi váltottuk valóra. És soha. de soha többé nem engedjük semmivé tenni. A szétszakíthatat- lan barátság — hangzatos frázis — a képmutatás világában. Mert .,szétszakíthatatlan” volt az országvesztő magyar urak

Mészáros Ottó

talpnyalása a hitleráj vezetőinél. De a nép? Ha mutatni alig mutathatta is. utálkozva gondolt erre a nem kívánt, nem akart, tei rőt, pusztulást jelentő ..barátságra’. A szétszakíthatatlan barátságot az jelképezi, hogy egy célért küzdő népek testvéri vádit vállhoz vetése. És mi ezt váltottuk valóra. Testvérek vagyunk, egyet akarunk, békét, szocializmust!

★

Szabadságunkat a szovjet katonák hozták. Véletlen-e, hogy azonnal testvéreknek, buráinak éreztük őket? Véletlen-e. hogy ma már ezernyi szál szövi át életünket, ezernyi baráti, testvéri szál a szovjet néppel, a szovjet emberekkel? Nem véletlen! Az érzelmek, s az értelem diktálta valóság ez. amely olt lakozik a szívekben és agyakban kitörölhetetlenül.

★

A ..magyar sorsról”, a magyar nép „küldetéséről’ sokat papoltak a hazaáruló urak. A nép mégsem jegyezte meg szavaikat. De megjegyezte a szabadság harcosaiét. Petőfiét. Kossuthét. mindazokét, akik a nép sorsáról, a népek összefogásáról beszéltek.

Tízmillió magyar. Maroknyi nép a világ tengerében. De büszke nép: történelmére és szabadságára büszke. És büszkék körülöttünk a többiek, akik velünk együtt levetve igát. elindullak az emberi élethez, a bőség asztalához.

a szocializmushoz. Lehet-e ennél erősebb összekötő szál a népek között?

★

Sok, magában szétforgacso- lódó erő egyenesedik világot formáló erővé a baráti népek összefogása által. Néhány év múlva már olaj fut végig az országhatárokat átszelő barátság olajvezetéken, s Százhalombattán a Szovjetunióból érkező olajat finomítanak. A Dunai Cement- és Mészmüvekben a Német Demokratikus Köztársaságban készült gépekben termelik majd a cementet. Kereskedés — mondhatnánk. De több el. Nem adok-veszek. Barátok összefogása ez. Együtt akarni, egyet akarni: jobb holnapot, szocialista rendet.

★

Vannak még. akik örömmel látnák a sovinizmus dudcá- ját erősödni. Itt-ott. egy-egy embernél még találhatnak talajra. De már a népet, az emberek többségét a sovinizmus maszlagéval megmételyezni nem lehet. Nem lehel például a szobi vasutasoknak azt állítani, hogy csehszlovák kollégáik nem, a barátaik. Nem lehet ezt elhitetni az Agráregyetem diákjaival sem. akik között távoli földrészek fiai tanulnak. A gyömröi kisze- sekkel. akik két feledhetetlen hetet töltöttek a bolgár nép között, Az emberek a tényeknek hisznek. És a tények, immár több mint másfél évtizede, a gyűlölködés helyett az egyre erősödő, tisztul- tabbá váló, népeinket boldogabb holnapba vezető barátságot tanúsítják.

Két hét múlva békekölcsön-sorsolás

46/ 150 kötvényre 93,9 millió forintot sorsolnak

Újabb kiállításokra készül a Mezőgazdasági Múzeum

Összegyűjtik a régi földművelő eszközöket és a kihaló mezőgazdasági ipari foglalkozások emlékeit

Az 'év első államkölcsön- sorsolását két hét múlva rendezi meg az Országos Takarékpénztár. Az I, az V. és a VI. Békekölcsön 1961. évi első félévi húzását március 12- én és 13-án a szakszervezetek Fehérvári úti művelődési otthonában tartják.

Március 12-én, vasárnap, az I. Békekölcsön húzását bonyolítják le. s 61 500 kötvényre 19 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és névérték formájában.

Március 13-án. - hétfőn'délután az V. és VI. Békekölcsönt húzzák. Az V. Békekölcsönből 164 500 kötvényre

30.4 millió forintot, az VI. Békekölcsönből 235 200 kötvényre 44.4 millió forintot kapnak a szerencsés kötvénytulajdonosok.

A kétnapos húzáson tehát a három békekölcsönből 461 150 kötvényre 93.8 millió forintot fizet vissza államunk. A nyertes kötvények beváltását március 16-án kezdik meg.

Az Európa szerte híres Mezőgazdasági Múzeum csarnokaiban. termeiben öt állandó és három időszakos jellegű kiállítás fogadja a látogatókat. A 10 éves állattenyésztési kiállítás egyik részét éppen bontják. Korszerűsítik. vagyis a szarvasmarha-tenyésztés és tartás, valamint a takarmányozás legújabb eredményeivel az új eljárások, eszközök modelljeivel egészítik ki a régi kiállítást.

A készülő új kiállításokról és a • távolabbi munka| kerülő szarvasmarha-tenyész- . tési és takarmányozási kiál- j.rlítást . május, közepén nyit-, j ják meg. Ugyancsak az idén újítják fel — a mezőgazda- j sági építészeti kiállítás helyén — a régi erdőtörténeti j és erdőművelési kiállítást.

I Mellette külön teremben az ország talaj- és éghajlati viszonyairól. ezek növénytermesztési hatásairól szóló dokumentumokat állítják ki; Az új feladatok közé tartozik a 200 éve született Pethe I Ferenc jeles magyar mező- I gazdász és mezőgazdasági szakíró emlékkiállításának í megrendezése.

í A második világháború ! alatt súlyos károkat szen- ! vedett múzeum szakemberei ; már a múlt évben elkezdték ! gyűjteni a régi földművelő ; eszközöket és az egyes, me- ; zőgazdasággai kapcsolatos.

; már kihalóban lévő foglal- f kozások emlékeit.

! A gyűjtőhálózatot az idén ' tovább bővítik, s a ter- ; vek szerint már a kö- : vetkező években befe- 1 jezik a gyűjtést az or- : szag valamennyi tájegy- ! - ségén,

; így a Mezőgazdasági Mú- ; zeumban láthatók lesznek ; az ősi halászat, vadászat, a i kezdetleges állattenyésztés és I földművelés eszköze: csak- ; úgy. mint a mai mezőgazda- | sági üzemek legkorszerűbb j gépei, eszközei. Az eredeti ; tárgyak tárában nem nép- : rajzi, hanem agronómiái és agrotechnika) csoportosításban szerepelnek majd az eszközök és gépek a pattintott kobaltétól, a 150 éves aratógépen és a járgányon át, egészen az ötödére kicsinyített. de pompásan működő. modem EMAG-kom- bájnig. (MTI)

Néprajzi gyűjtésekből kiállítás

A Néprajzi Múzeum és a Pedagógusok Szakszervezete rajzpedagógiai és képzőművészeti szakosztálya szakkörök és rajzpedagógusok néprajzi gyűjtéseiből, valamint néprajzi témát feldolgozó képző- művészeti alkotásokból kiállítást rendez. A kiállítás április 4-én nyílik meg a Néprajzi Múzeumban,

János bácsi meg az orvos

tavacsra. Nincs egyebem a két erős karomnál, de még saját fedelem sincsen, eljössz-e feleségnek hozzám — így kértem meg az aszszonyk&mat és eljött. Akkor aztán egy esztendő múlva megkérdeztem tőle: Akarsz-e a magadéban lakni? Már hogyne akart volna, de tudta, nincsen pénzem házat venni, óvott' hát az adósság csinálÁstól. Mégis megvettem a házat, törlesztésre. Aztán megint pár év múltán megkérdeztem: No, asszony, mit szólnál hozzá, ha gazda lennék. te meg gazdáné? Jaj, hiszen a házat se fizette még ki, még több adósságot akar csinálni? — sopánkodott az asszonykám. De én meg nem hallgattat- rá, olcsón kínálták, kölcsönt is kaptam. hát megvettem öt hold jó földe!. Harminc esztendeig dolgoztam aztán a magaméban. meg a máséban is napszámért, részért, mikor milyen munka kínálkozott, de egy krajcárig becsületesen kifizettem a ház meg a föld árát.

Mennyi mindent el lehet mondani szavakkal, de folytatása is ran a történetnek. János bácsi a vaslakodalmát is,már régen megülte a munkával, de még mindig dolgozik. A szőlejét maga takarja, bontja, kapálja, kötözi, ápol gat ja és egyhamar nem is szándékozik abbahagyni ezt. noha éppen most vonult nyugalomba. Belépett az Uj Élet Tsz-be. persze S3 éves létére csak nyugdíjas tagnak.

— Már én kérem nem tarthatok lépést a fiatalokkal. A háztájiban majd csak eldolgozgatok még, esetleg, ha valami könnyű munka akad, nem mondom, hogyha hívnak, el nem megyek a közösbe. de bizony az idő mégiscsak idő. Két éve még lovam is volt. magam szántottam. Csakhogy a szomszédok, meg az árra járók sűrűn kérdezgették: Elfáradt János bácsi, pihenget? Dehogy, feleltem, nem vagyok én fáradt, csak a lovakat pihentetem.

Ezen aztán jóízűet kacag, s hozzáteszi:

— Dehogy vallottam volna be, hogy nem a ló, de az ember fáradt, azért állok meg minduntalan.

— Pedig úgy látszik, jó az egészsége.

| hol is, a meglevő anyagi eszközökből traktort, munkagépet vásárolnak és közös állati férőhelyeket teremtenek. Azért teszik ezt, mint mondják. mert jó állattenyésztőmunka nélkül nincs jó •növénytermelés és fordítva. A íöld úgy terem, ha vissza is adlak azt a táperőt. amelyre szüksége van. A bő termés az anyagi jólét alapja, a jóiét pedig feltétele az emberek eondolatvilága megváltozásának. A járás kommunistái munkájukat igyekeznek úgy végezni, hogy minden tettükkel erősítsék és megszilárdítsák a közös gazdaságokat és vele együtt formáiiák az új szövetkezeti dolgozó parasztok gondolatvilágát. új. szocialista öntudatát.

A közösségi embertípus kinevelésében' rendkívül nagy szerepe van a párt-, az ifjúsági és más társadalmi szerveknek, azért nagy gondot fordítunk a gazdasági tennivalók megoldása mellett az új szövetkezetekben arra, hogy létrehozzuk a párt- az ifjúsági és a nőszervezeteket. Minden lehetőt elkövetünk az új szövetkezetek gazdasági, politikai megszilárdításáért, hiszen sok ezer dolgozó paraszt boldogulásáról van szó.

A szövetkezeti gazdálkodás nagy lehetőségeket nyújt a mezőgazdasági termelés felvirágoztatásához. A termelő- szövetkezetek iránti egészséges bizakodást tovább erősítjük az emberekben. Ez a párt politikája és mi ebben a szellemben dolgozunk.

Juhász János, az" MSZMP ráckevei járási bizottságának titkára

! Kiskunlacházán több száz hold mélyszántást végeztek. Most a melegágyakat készítik, a trágyát hordják, épü- letfát termelnek. Ugyanakkor a vetőmagvakat is hordják ösz- sze és a szövetkezeti alaphoz való pénzbeni hozzájárulást fizetik be, szervezik a munkát, felmérik a munkaerőt, kialakítják a munkaszervezetet és készítik a sző. vetkezetek termelési és beruházási, valamint pénzügyi j tervét.

A sok tennivaló közül mint j legfontosabbat. a tervezést • kell kiemelni. A szövetke- i zeteknek reális tervezésén ugyanis igen sok múlik. Mi- í vei a tervek annyit érnek, ! amennyit megvalósítanak be- j lőlük. ezért elsősorban a meglevő munkaerőt és a j gazdálkodáshoz rendelkezésre j álló eszközöket kell figyelembe venni. A termésátlagok tervezésénél a legutóbbi öt év termésátlagai legyenek az irányadók.

Az anyagi érdekeltség el- ; vének érvényesülése fontos tényező a termelés alakulá- 1 sánál. Ezért igyekszünk meg- j értetni a tagsággal: ahogyan j dolgoznak a közösben, úgy’ré- j szesednek a javakból. Ezért nem elég csak a földet és a j vagyontárgyakat a szövetke- j zetbe vinni, hanem minden i becsületes, dolgozó paraszt- j embernek vele együtt kell vinnie szívét, lelkét és nagy ] termelési tapasztalatait is.

Az elmúlt rövid idő alatt is I szembetűnt, hogy járásunk 1 dolgozó parasztjai akarnak — j és ehhez megvan a szorgalom ' is — jól gazdálkodni, az ed- j diginél többet termelni. Lőré- í ven, Kiskunlacházán, de más- ‘

tervekről Barbarits Lajos, a múzeum í'öigazgatóhelyette- se adott tájékoztatást. Elmondotta. hogy az állandó kiállítások mellett különösen a mezőgazdasági építészet fejlődését. korszerű formáit, valamint a mezőgazdaság gépesítését bemutató modellkiáliítás a legnépszerűbb.

Ezeket a termelőszövetkezeti városok és falvak lakói gyakran népes csoportokban látogatják. A most átépítésre

— Meghiszem azt, nem voltam én soha orvosnál. Gyerekkoromban. tán hétéves lehettem, akkor voltam utoljára beteg. Torokgyíkom volt, úgy mondták. Orvost is hívtak hozzám, el is jött kétszer, de egyszer sem tudott bejönni, édesanyám pontosan akkor szaladt el valamiért a szomszédba, vagy a boltba, vagy éppen a mezőn dolgozhatott. Azóta nem kelleti nekem orvos. Azaz, most harmadéve, nyolcvan esztendős koromban irtóztatóan sajgóit a fogam. No, mondom. most legalább megtu- : dóm, milyen az, ha orvoshoz megy az ember. Kihúz- í ta a doktor a fogamat és '• mondhatom, nagyon fájt. Pár ; hónap múlva másik fogam \ fájdult meg. Több orvosunk j van. hát a másikhoz mén- j

tem. De annál is csak na- \ gyón fájt a foghúzás. S hogy \ megint ■ beállt a fájás a húr- j módik fogamba, akkor már j a harmadikkal próbálkoztam. \ Az meg spriccelt valamit a ! számba és úgy húzta ki a í fogam, hogy nem fájt. Igaz. \ többet is számolt a fárad- í ságáért. *

t

/

— Egyszóval semmi tes- ;

ti panasza nincsen János bá- j esi? ;

— A kisbetűket már nem í

látom. \

/

— Miért nem megy szem- ;

orvoshoz. Adna az pápasze- j met. Hiszen tsz-tag most ; már pénzbe se kerül... ;

— Nem megyek én. mert ;

kérem szépen, ha pénzért í nem zaklattam soha. ingyért i csak nem zavarom a dók- ; tort. j

Szokoly Endre \

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXN

Mokány kis fürge ember nem egy találkozik úton-út- félen, mindről lehetne írni, hiszen valahány, annyi féle és mindegyikkel megesett már válami feljegyzésre- méltó történet. Ám, aki a minap a pilisi szőlők között szaporázta a lépést velem szemben, s olyan szőrmekucsmát visel, hogy azt még a divatos hölgyek is megirigyelnék. szó. ami szó, ritka sok érdekeset mondott. Például mindjárt. hogy megszólítom, kiderül róla. éppen most készül nyolc- vahharmadszor fogadni a tavaszt. íme. itt mosolyog ránk, ezen a képen, ki hinné róla, amikor még a bajuszát is alighogy megcsípte a dér.

— Hát a haja megöszült-e, vagy tán kihullott?

— Ráér az még erre is. arra is — mosolyog huncutul a szeme, s rándít egyel a vállán függő szeredáson mielőtt a kucsmát megeme- lintené. . hogy megmutassa, nem tar még a feje, de a hajában is csak itt-ott csillog fehér szál.

A pincébe igye'zszik Dob- rojinszki János, ahogy minden más téli délutánon. Ebéd- ; után egy pohár bort hör- : pint, ez a szokása, de ha !akad kivel koccintani, kettőt, •sőt hármat is. Szíves invitá- j lásának hát nem lehet el- • :entállni. Kár is lett volna I ellenkezni, mert amit két ' pohár között beszélgetve megtud tőle az ember, az egy akó bornál is többet ér.

, egy hosszú élet története:

’■ T- Pi'ony még a szerszá- : rriot is kölcsön -r1'em. am i- ’ vei elindultam dolgozni Pusz-