Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-26 / 49. szám

1961. FEBRUAR 26, VASÁRNAP * ~ J J HEGYEI /f{vino Elvarázsolt kastély a csepeli szigetcsúcson Először azon folyt a vita, hogy a tassi zsilip félrebil­lent gépháza Pest megye te­rületén fekszik-e? A kérdés nem volt egészen egyszerű, mert maga Tass közséR, amelyről a nevét kapta, a huszas években, amikor a zsi­lip felépült, még a régi Pest- Pilis—Solt—Kiskun várme­gye soltj járásának volt nagy­községe. csak a felszabadulás után végrehajtott átrendezés során került Bács-Kisikun me­gyéhez. A zsilip gépháza vi­szont szinte hajszálpontosan ott áll. ahol most három me­gye, ' Pest, Bács-Kiskun és a dunántúli Fejér megye ta­lálkozik: a Csepel-sziget dé­li csücskén. Mivel pedig az egész sziget Pest, megye te­rülete. gyorsan eldőlt a vi­ta. Ezen a ponton találta öt esztendővel ezelőtt, '1956 nyarán a pusztító árvíz, és csúfolta meg úgy, hogy ma úgyszólván a Duna-vidék leggroteszkebb látványossá­ga. Évek óta ámuldozva evez­nek el mellette a kirándulók és terjesztik a hírét, hogy hozzá képest a világhírű pi­sai ferdetorony kismiska. A zsilip gépházát a huszas évek végefelé építették gon­dos mérnöki munkával. A tervezők számoltak azzal, hogy a gyakran megáradó Duna állandó ostrom alatt tartja az épületet, ezért ha­talmas betontömbre állítot­ták. és ezt a betontömböt mé­lyen beleágyazták a kavi­csos, homokos talajba. Erre szerelték aztán a szinte el­pusztíthatatlan vasbetonváz- böl alkotott épületet. Vissza is verte az áradások gyak­ran megismétlődő rohamait, egészen 1956-ig. amikor a Duna a szokottnál is jobban megvadult, óriási károkat okozott mindenfelé, hatalmas területeket borított el. egész falvakat sodort magával.--. A tassi zsilip masszív géphá­zával most sem bírt. de alat­tomosan kimosta betonalapja alól a homokot. Egyszercsak megbillent az egész épület, déli sarka egyre mélyebbre süllyedt az áradatban, északi sarka viszont fölemelkedett. A vízmű dolgozói riadtan menekültek róla. mert szen­tül hitték, hosv pillanatok alatt darabokra törve omlik az egész a kavargó áradatba. Két napig süllyedt a ma­gas ház. de aztán félrebi.1- lenve. egészen lehetetlennek tűnő helyzetében, mozdulat­lanná merevedett. Egyetlen eblaka scan tört ki. falnvílá- ] sai nem deformálódtak, fala- í in. mennyezetén egyetlen re- \ pedés sem. keletkezett, sőt. \ helyükön maradtak a tete- ■ tét borító palalemezek is. \ Amikor a víz visszatakaro-! dott törvén vés medrébe, a ; félreblllent épület ijesztő lát- I ványt nvújtott. Huszonhét fokkal hajlottak el falai a függőlegestől, és me- \ rész, hegyesszöget alkotnak i azóta is a víz tükrével. , Hetekig közelíteni sem mer- ; tek hozzá. A szakemberek ké- : sőbb alaposan megvizsgálták : és megállapították, hogy töké- : Hetesen stabil, tovább nem süllyedhet, mert a betontöm- böi szilárdan fogja az alatta levő mély kavicsréteg. Az épület a vízmű számára azonban használhatatlanná vált. Géptermének elferdült betonpadlójáról leszerelték és biztonságos helyre szállították a sértetlenül maradt értékes turbinákat. A feladat nem volt könnyű, hiszen a szerelőmun­kások a ferde padlósíkon alig tudtak megállni. Végül mégis legyőzték a nehézségeket és a hatalmas gépeket emelőszerke­zetek segítségéve] kiemelték az épületből. Ki kellett azon­ban szélesíteni néhány ablakát és meg kellett bontani a sér­tetlenül maradt tetőt is. Azok a sérülések, amelyek jelenleg láthatók a ferde épületen, ak­kor keletkeztek. Azóta a hihetetlen mérték­ben elferdült ház elvarázsolt kastélyként áll a helyén, ezen a festői ponton, ahol a soroksá­ri Duna-ág ismét visszatér a Budapest alatt hűtlenül elha­gyott öreg Dunához és ahová már jól látszanák a légvonal­ban alig hat kilométerre fekvő Sztálinváros kontúrjai is. A közvetlen környezet vadregé­nyes, valóságos paradicsom a sporthorgászoknak, akik sze­zonjukban ellepik a partokat. Amerre néz az ember, minde­nütt kis kunyhókat lát. apró horgásztanyákat. A csendes Duna-ág tükrén már most is egész vadkacsa-csapatok úsz­kálnak, a nyári hónapokban pedig itt lelnek tanyát a ván­dorló vízimadarak ezrei. A dömsödi szigetcsúcs elva­rázsolt kastélyának jövendő sorsa évek óta foglalkoztatja az illetékeseket. Kiszámítot­ták, hogy az eredeti rendelte­tésére használhatatlan épület lebontása több. mint egymillió forintba kerülne. Mivel beton­alapját föl kellene robbantani, az épület anyagából nem sok használható maradna. Azt is megállapították, hogy lenne lehetőség az alaposan elferdült épület fölemelésére is. de ez a művelet lényegesen többe ke­rülne, mintha egy vadonatúj gépházat építenének a zsilip számára. A tanácskozások közben ve­tődött fö! a gondolat, hátha idegenforgalmi célokat szolgál­hatna mostani groteszk formá­jában. Erről volt szó azon a minap tartott helyszíni megbeszélé­sen, amelyen a zsilip gazdá­ját, a Vízügyi Főigazgatóságot Kocsis Árpád vezetőhelyettes és Bokor Mihály főmérnök, az Országos Tervhivatalt három szakember és a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatalt dr. Nagy Gyula hivatalvezető képviselte. A részvevők ala-1 pos helyszíni szemlét is tar­tottak, fölkapaszkodtak az el­varázsolt kastélyba, először kívülről szemlélték meg a ferde falakat, majd az egyik ablakon ót behatoltak a gép­terembe''is. Az épület' hafásd .belülről-;, még -., különösebb. Ferde padlóján alig lehet - megállni és ha kitekint a lá­togató valamelyik ablakon, úgy látja, mintha a víz tükre feküdne egészen ferde síkban. A gyöngébb idegzetű vendég­nek meg kell kapaszkodnia, mert olyasfélét érez, mintha tengeri betegség környékezné. A hatásos szemle után ar­ról folyt a szó, hogy mire is használhatná az Idegenfor­galmi Hivatal ezt a furcsa épületet? Igen sok érdekes ötlet merült fel. Itt lehetne berendezni — megfelelő belső korrekciókkal — a világ egyik leggroteszkebb vendéglőjét. — Bor nélkül is becsics- csenne benne a vendég — mondta tréfásan valaki. — Inkább a közelében, a part valamelyik alkalmas he­lyén kellene hangulatos, zsúp­vagy nádfedeles halászcsár­dát felállítani. Felvetődött az a gondolat is, hogy a ferde épület belsejé­ben állandó kiállítást lehetne berendezni az árvizek és az árvízvédelem tanulságos em­lékeiből, valamint a vízi élet, a halászat, a hajózás emlék­anyagából. A Pest megyei Idegenfor­galmi Hivatal vezetője kije­lentette, hogy a ferde épület igen vonzó látványossága len­ne a Csepel-szigetnek és hasznát is vehetnék, de csak akkor, ha a Vízügyi Főigaz­gatóság előbb elvégeztetné rajta a szükséges tatarozáso­kat, A tatarozás megközelítő­leg sem kerülne annyiba, mint az épület lebontása, tehát a népgazdaság igen tekintélyes összeget megtakaríthatna ez­zel a megoldással. Döntés természetesen még nem történt, de valószínűnek látszik, hogy a szigetcsúcs el­varázsolt kastélya, amely el­hajlásának arányával valóban túlszárnyalja a nyolcadik vi­lágcsodaként ismert pisai ferde tornyot, megmarad — idegenforgalmi attrakciónak. Magyar I.ászló A legkorszerűbb felszereléssel, kitűnő orvosi gárdával márciusban megkezdi működését Pest megye központi rendelőintézete Néhány héten belül új [ egészségügyi intézménnyel \ gyarapodik Pest megye egy- j re fejlődő egészségügyi, gvó- j gyító- és betegségmegelőző- hálózata. .Egy esztendei mun­ka után a közeli napokban teljesen befejeződik a me­gye: Semmel weis-kórház földszintjén folyó építkezés és a megye központi ren­delőintézet megkezdheti mű­ködését. Mostanáig az or­szág valamennyi megyéje kö­zül éppen az egvik legna­gyobb és 'egsűrnbben lakott Pest megye nélkülözte a kü­lön megyei rendelőintézetet, másul f a megyeszékhelyen a megyei kórházon kívül me­gyei rendelőintézet is műkö­dik. A menyei betegeket jelen­leg a fővárosi rendelőinté­zetek látják el, a betegbiz­tosításban részesülök szá­mának rohamos emelkedése és a biztosítottak ellátásá­nak sokrétűsége következté­ben azonban különben is nagy feladatokat ró vala­mennyi rendelőintézetre, s ígv a Pest megyei betegek ellátása fokozta a zsúfoltsá­got. Részben a túlzsúfoltság megszüntetése, másrészt pe­dig a megyei betegek gyor­sabb ellátásának érdekében Pest megye központi ren­delőintézetének felállítására elkerülhetetlenül szükség volt. Az építkezéshez I960 márciusában fogtak hozzá, jelenleg a tulajdonképpeni épí­tési munka már befe­jeződött, csupán a pad­ló- és falburkolás, vala­mint a festés és mázo­lás, az is csak részben, maradt hátra. Ezek a munkálatok március első harmadáig feltétlenül el­készülnek. . úgy. hogy min­den valószínűség «zerint jö­vő hó 15-én a rendelések is megkezdődnek az intézetben. Ettől kezdve a megyei kór­ház Irvatalos neve megválto­zik. Pest megyei Semmel­weis Kórház és Rendelőinté zet lesz, mert bár a rende­lőintézetnek dr. Németh Magda belgyógyász szemé­lyében külön igazgatója van. az intézet összefügg a kór­házzal. s a beteigek ellátása érdekében a legszorosabb kapcsolatban áll azzal. Egyébként a megyei rendelő­intézetnek. noha bizonvos szervezési, ellenőrzési szem­pontokból a megye 12 járási és vá­rosi szakorvosi rendelő­jének központja lesz. külön működési terüle­te a nagykátal, monori, aszódi és gödöllői járás. Ezekről a helyekről az ot­tani rendelőintézetekben hiányzó orvosi szakmák ke­zelésre szoruló betegeinek el­látása egyik fontos feladata. Feladata még a táppénzek nyilvántartása. ellenőrzése, kebelében alakul meg és működik a II. fokú munka- alkalmassáigi bizottság, to­vábbá az úgynevezett négy­hetes bizottság, amely a négy hétnél hosszabb ideje táppénzen levőket vizsgálja félti 1. Az igazgatón és a két felül­vizsgáló orvoson - kívül az intézetnek minden orvosi «.rákból lesst teanlnbb egy« hatórás főállásra kinevezett oivosa és szakmánként még egy-két-háromórás mellékál­lásra kinevezett orvosa is. Ez utóbbi állásokat nagy­részt a Semmelweis-kórház kitűnő orvosi tiarából jelent­kező orvosokkal töltik be. Azt talán megemlíteni is fe­lesleges. hogy a fő állásokba szintén a legkiválóbb szakképzett­ségű orvosokat válogat­ták össze. Kinevezésük csak közvetle­nül az intézet megnyitása előtt történik meg. A rendelőintézetben min­den orvosi szakma napi kí- lencórás, tehát délelőtti, dél­utáni rendelést tart, kivételt csupán a belgyógyászat és fo­gászat képez, ezeket napi 12 órán át kereshetik fel a be­tegek. Más rendelőintézetek­kel szemben országos viszony­latban is egyedülálló újítás a Pest megyei rendelőinté­zetben a gyermek-pszichiát­riai rendelés, amely az ideg- gyógyászati kezelésre szoru­ló gyermekeket látja el. Má­sik nagy jelentőségű újítás az audiológiai szolgálat, amely­nek feladata a nagyothallók kezelésén felül szűrővizsgála­tok megejtése zajártalmas üzemekben és iskolás gyer­mekek között. Ugyancsak nags« jelen­tőségű az intézeten be­lül meginduló iskolafogá­szati rendelés, tekintve, hogy ez az annyira fontos orvosi megelőző szol­gálat egyelőre a megyében még nincs teljesen kiépítve. Csupán néhány városban és egy-két «járásban működik ez idő szerint iskolafogorvos. A rendelőintézet széles fo­lyosóján, a tulajdonképpeni várócsarnokban két tucat pad és 120 szék áll a soruk­ra váró betegek és kísérőik rendelkezésére. Az igazgató és a felülvizsgáló orvosok szobáin kívül 12 rendelő- helyiségből áll az intézet; A rendelő részére a Né­met Demokratikus Köztár­saságból a legkorszerűbb röntgenkészüléket szállítot­ták és általában egész fel­szerelése, műszerei a lehető legmodernebbek. Megyei ren­delőnk tehát az öreg kór- ríítzi épületen belül az 'or­szág egyik legkorszei-űbbén ellátott és felszerelt rende­lőintézete lesz. Meg keli még jegyezni, hogy a rendelőintézettől füg­getlenül folytatja továbbra is működését a megyei TBC Beutaló Központ a Trefort utcában, valamint a megyei idegbeteggondozó és az on­kológiai gondozó a megyei kórházban. Szokoly Endre EGY HOLDKRÁTER REJTÉLYE Működő tűzhányó a Holdon? magyarázta, a villanásokat pedig a kiömlő láva fényével. A rögtöni színképelemzés a vulkán körzetében a szén mo­lekuláinak váratlan jelenlétét mutatta. Pár héttel utóbb az angol Wilkins élénkvörös — eddig ismeretlen — foltot észlelt a csúcstól délre. Egyes elgon­dolások szerint ez nem lehetett más, mint a hetekkel előbb még fehéren izzó láva, de már kihűlés közben. No­vember 22-én a budapesti Uránia munkatársa, ifj. Bar­tha Lajos ugyanezt a foltot már csak szürkének találta s a fényerősség-elemzés gránit­hoz hasonló kőzetet mutatott ki a folt helyén. Kérdezhetjük most már, hogy a rég kihűltnek .hitt Hold belsejében hogyan le­het mégis belső tűz, legalábbis helyenként? Egyed László magyar geofizikusnak a Föld és hasonló típusú bolygók belső szerkezetére vonatkozó elmélete alapján feltételezhe­tő, hogy a Hold belsejében óriási üregek léteznek, a korábbi kihűlés, illetve kéregösszehúzódás kö­vetkeztében. Lehetséges, hogy egyes, teljesen elzárt, 10—20— 50 kilométer átmérőjű barlan­gokban még mindig lappang az egykori belső tüzek marad­ványa. Az Alfonsus-kráter egyedülálló, központi hegy­csúcsa alatt ilyen hatalmas vények — zuzmóféleségek — holdbéli jelenlétével magya­rázzák. Ezek a zuzmók — fel­tevésük szerint — hajnaltól al­konyaiig — körülbelül 12—14 napig — élnek. Amikor a Nap a holdbéli delelőjén túl­jutott. a • növények életmű­ködése csökkenni kezd. majd végül elhalnak. Még számos más kráterben találtak már olyan foltokat, amelyeknek színe, alakja és mérete időnként változó. Rawstrom úgy gondolja, hogy egész csekély dérképződés — a Hold légkörében valamely páratartalmat is gyanítanak — "kozhatja ezeket. Elképzelhe­tő az is. hogy amikor a Holdon még számtalan tűzhányó mű­ködött. akkoriban gejzírek is szép számban törtek föl a mélységekből, váltakozó idő­közökben. A gejzírek, műkö­désük folyamán, a Hold bel­sejéből ásványi anyagokat so­dortak elő oldott állapotban, s ezekből épültek fel aztán a kicsiny méretű gejzírkráte­rek. lfj. Bartha Lajos figye­lemre méltó elmélete szerint e foltváltozások könnyen ma­gyarázhatók az apró — táv­csővel sem látható — krá- terecskék árnyékának válto­zásával. vándorlásával, aho­gyan a Nap felettük elhalad s különböző szögekből világítja meg őket. Az árnyékok nyúl­nak. rövidülnek, majd ismét meghosszabbodnak s így az árnyékok nagysága sokkal több e kráterecskél' jelenték­telen magasságú kúpocskái- nál. Darázs Endre 1 k A napfogyatkozásról beszá­moló február 16-i riportunk­ban említettük, hogy a gel­lérthegyi Uránia Csillagvizs­gáló egyik tudományos mun­katársa: if). Bartha Lajos 1958 késő őszén — N. Kozi­rev szovjet csillagász észlelé­se nyomán — vulkánkitörést figyelt meg a Hold Alfonsus nevű kráterének közepéből ki­emelkedő magányos hegycsú­cson. Több olvasónk érdeklődött, miként volt ez lehetséges? A közhiedelem azt tartja, de tankönyveink is általában úgy tanítják, hogy a Hold már "éges-régen kihűlt és élettelen bolygó. Úgy látszik — a leg­újabb felfedezések szerint —. hogy mégsem Így van. Miért? Erre a következőkben igyek­szünk válaszolni. Az emberiség mindig nehe- ben tudott belenyugodni ab­ba, hogy hűséges kísérőnk, a Hold, levegőtlen és halott vi­lág, ahol az életnek a legki­sebb szikrája sincs s csak a kéthetes nappalok és éjszakák váltogatják egymást a kopár hegységek, kráterek, hasadé- kok fölött. Még a múlt század közepén is akadt egy dél- afrikai „tudós”, aki vastag könyvben írta le „tudomá­nyos megfigyeléseit” a Hold ; csodálatos élőlényeiről s köny- : vét „hiteles” fényképekkel tar. i kítotla. Természetesen nem ; volt az egész mű más otrofn- : ba hamisításnál, hiszen még a ; mai, legnagyobb erősségű táv- ; csövekkel sem lehetne meg- \ látni ember-, de még ele fán t- ! nagyságú lényt sem. ■ — A csillagászoknak — lé­; vén a legközelebbi bolygó — a Hold állandó „vadászterüle­te”. A sok tízezer megfigyelés alkalmával — mintegy négy­száz év alatt, amióta a táv­csövet felfedezték — mégsem tudtak, egészen napjainkig, je lentősebb változást kimutatni a Hold felszínén. A XVIII. szá­zadban ugyan két híres csil­lagász — Herschel és Schrö­ter — feljegyezte, hogy műkö­dő holdvulkánokat láttak, később azonban kiderült, hogy csak a fénytörés játé­kai voltak az észlelt jelensé­gek. Mások a múlt század­ban véltek hasonlót felfedezni a Linné-kráterben — a Holdon körülbelül 30 000. eddig ismert kráter van —, de ők sem tudtak komoly bizonyításokat nyújtani. Az első, tudományosan alá­támasztott felfedezést a hold­tűzhányók valószínű működé­séről N. Kozirev szovjet csil­lagász tette a Krím-félszigeten levő szimeizi obszervatórium műszerei segítségével, 1958. november 3-ón. A Hold egyenlítőjétől körülbelül szúz kilométerrel délre fekvő . Al- fonsus-kráter középpontjában magányos hegycsúcs mered az égnek. Ez a hegycsúcs, amejy a rátűző erős nap­fénytől mindaddig erőtelje­sen világított volt. rohamo­san elsötétült, majd két órá­val később a csúcson vakító villanások jelentek meg. iV. Kozirev az ^sötétedést a csúcs nyílásá­ból kitóduló hamufelhővel üreg helyezkedhet el. A hő következtében előállott ret­tentő nyomás áttörhette a hegycsúcs sziklaboltozatát és így következhetett be a vá­ratlan kitöx'és. Az 1958 őszén észlelt ki­törés óta csak egy esetben véltek hasonló jelenséget az Alfomus-kráterben. 1959-ben egy angol csillagász jelenteti elszíneződést a csúcs környé­kén. de állítását tudományos adatokkal alátámasztani nem tudta. Az Alfonsus-kráterrel kap­csolatosan még más irdekíft- séget is meg kell említenünk. A legújabb észlelések szerint a Holdat egészen ritka levegő­burok fogja körül. Ugyanak­kor a nyitott üregekből még mindig gáz szivárog. Az Al- fonsus-kráterben már évek­kel ezelőtt felfedezett több csillagász — napkeltekor — zöldes foUokat. Valószínű, hogy a kráter talajában olyan fényérzékeny anyagok rejtőz­ködnek. amelyek a talaj fel- melegedésekor és a napsuga­rak hatására vegyileg átala­kulnak. Ekkor a színük meg­változik. zöldes lesz. Bebizo­nyított dolog, hogy a fény csökkenésekor e zöld szín el­halványul. majd teljességgel eltűnik. Ugyanezt tapasztala ták a Platon-kráterben is. Két csillagász, a német Klein és az amerikai Picke­ring, e változásokat igen ala­csonyrendű, szárazságtűrő nö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom