Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-25 / 48. szám

í^nUiM r CEGLÉD, ALBE RT 1RS A, CÉG LÉ D B E R C EL, TORTEL ÉS CSEIAÖ RÉSZÉRE Együtt tanultak a tsz-ek párttagjai V. ÉVFOLYAM. 48. SZÁM 1961. FEBRUAR 25, SZOMBAT ISMÉT KIVÁLÓ EREDMÉNYEK SZÜLETTEK A CEGLÉDI SZESZIPARI VÁLLALATNÁL Tizenkétmillió forintos ter­melési tervfeladatot kapott a Ceglédi Szeszipari és Szik. vízgyártó Vállalat 1960. évre. Az éves gazdálkodás eredmé­nyeit tartalmazó éves mérleg a napokban készült el. A vál­lalat valamennyi dolgozója büszke lehet, mert a tervet nem kevesebb, mint másfél- millió forinttal túlteljesítet­ték. Megkérdeztük a mérleg ér­tékelésével dolgozó •főkönyve­lőt és a műszakiakat: — Minek köszönhető a terv- túlteljesítés? — Az elmúlt évek gyü­mölcstermelése nem volt va­lami kedvező a mi vállala­tunk szempontjából. Egyes gyümölcsféleségeket és külö­nösen a legnagyobb tételt je­lentő almát drágábban vásá­roltuk fel, mint ahogy számí­tottuk. Hogy mégis kedvező az eredmény, az főleg a szesz- főzési technológiánk fejleszté­sének és a belső szállítás gé­pesítésének köszönhető — vá­laszolja Kecskeméti Ferenc főkönyvelő. Németh Gábor műszaki ve­sető jogos megelégedettséggel mutatja a hivatalos adatokat: — Különösen a szeszkiho- zatal százalékának a növelé­sére fordítottunk nagy gondot. Az erjesztés új módosításai­val, a tárolás szakszerűségé- r&k növelésével elértük, hogy az idén majdnem háromszá­zalékos a mázsánkénti szesz- kihozatal. Ez fél százalékkal jobb, mint akármelyik előző évben. Csupán ebből a fél százalékból 400 000 -forint, jév.-. tékű többlettermeléshez jutot­tunk. — A vállalat országszerte híres az újításairól. Mostaná­ban nincs valami a tarsolyuk­ban? — Dehogynem. Grósz Sán­dor igazgató javaslata alapján hosszú ideig kísérleteztünk az eddig kiöntésre kerülő bor­seprő újraerjesztésével és másodszori kifőzésével. Talán elég annyit mondani: csupán ez az egy újítás 136 000 forin­tos megtakarítást hozott. — Hogyan alakult a palac­kozás és a bérfőzés? — Pálinkaféleségeink igen jó hírnévnek örvendenek. En­nek köszönhető, hogy a ceg­lédi címkékkel ellátott saját töltésű palackjaink minden valamirevaló budapesti üzlet­ben megtalálhatók. A fejlő­dést két szám szerinti adat­tal érzékeltethetném — vála­szolja kérdésünkre a főköny­velő. — 1959-ben mintegy százezer forint értékű saját palackozású árut szállítottunk el rendelőinkhez. Tavaly a részleg tevékenysége több mint a négyszeresére emelke­dett. A tiszta haszon csak eb­ből a kereskedelmi tevékeny­ségünkből közel 200 000 fo­rint. A probléma most már ott jelentkezik, hogy az üveg­gyárak nem tudnak elegendő palackot szállítani. Nagyon szeretnénk, ha a Hírlap segí­tene ebben a kérdésben. — Örömmel teszünk eleget a kérésnek, ám még valamit halljunk a bérfőzdéről. — A mezőgazdaság nagy­üzemi átalakulásának első évétől sokan azt várták, hogy a bérfőzés visszaesik. Az éves adataink fényesen bizonyítják, hogy az új termelőszövetkeze­tek féltő gonddal kezelték a kifőzésre alkalmas gyümölcsöt és törkölyt. Az előző évi ter­meléshez viszonyítva 80 000 forint összértékkel emelkedett a bérfőzdénk forgalma. És még nem vagyunk a bérfőzési szezon végén! ­— Mit várhatunk az 1961-es évtől? _ — Időben gondoskodtunk a nyersanyag-felvásárlásról. Je­lenleg tele vannak a tároló- medencéink. Ügy látszik, hogy az új gyümölcs megjelenéséig éppen hogy lesz időnk a nagy karbantartásra. Nyilvántartá­saink szerint 73 vagon nyers­anyaggal rendelkezünk. Az üzem azért éjjel-nappal megy. Dolgozóink jókedvűen végzik munkájukat, mert az éves mérleg adatai szerint április­ban ismét kioszthatjuk a nye­reségrészesedést tartalmazó borítékokat. — Dózsa — Akür selejt, akár nem. csak legyen A zavartalan motorozás igen sokszor alkatrész kér­dése. Egy jelentéktelen csavar vagy más apróság üzembiz­tossá teheti a gépet, aminek hiányában igen sokszor a mo­tor meg sem mozdul. Érthető, hogy a gyártómű elsősorban az új kiadású motorokhoz ké­szít alkatrészeket és termé­szetes, hogy a szakboltok el­sősorban ezeket az alkatrésze­ket tartják raktáron. De... ... és itt a bökkenő. Ceglé­dén legalább száz régi ki­adású 100-as Csepel van üzemben, amelyekhez lehetet­len alkatrészt kapni. Az in­dokolás természetes: Csepel gépeket már nem és ezért nem gyárt ezeket gyártja megfelelő alkatrészeket sem. De... ... tudtommal ilyen alkat­rész jelentős mennyiségben van a járműboltban, az alkat­részek azonban, mint elavult áruk. ki vannak selejtezve. Szóval nem értékesíthetők. Legalábbis így mondja az üz­letvezető. Az a kérésünk, hogy a vállalat változtasson ezen az állapoton és hozza forga­lomba az említett alkatrésze­ket, amelyeket a motorosok és műszerészek ezer örömmel megvásárolnának, nem selejt-, de rendes áron is. Közel száz ceglédi motoros nevében Podolák György Negyedmillió forint Nem kis összeg, különösen ha hozzátesszük, hogy ennyit költött Albertirsa az 1960. év­ben a községfejlesztési alap­ból községi beruházásokra. Tóth Irén gazdasági elő­adó nagyon szívesen beszél ezekről a beruházásokról. Fejből is tudja az adatokat, de a pontosság kedvéért pil­lanatok alatt kikeresi a meg­felelő iratokat és azokból olvassa az egyes tételeket. — Legnagyobb berházásunk volt a villamoshálózat bőví­tése. Ez 116 900 forintot igé­nyelt. 37 000 forintot költöt­tünk az új piactér kiépíté­sére. a sportpályára pedig 20 000 forintot. Napközi ott­honra 8000 forintot fordítot­tunk. 10 000 forinttal tata­roztuk a művelődési házat. Bölcsődéink beszerzésére 10 000 forintot adtunk, és ugyanannyit juttattunk könyvtárbővítésre és a szer­tári anyag kiegészítésére. — A távolabbi jövőre is gon­doltunk: a községfejlesztési dokumentációkra 25 000 fo­rintot szántunk. — Reméljük, hogy az 1961- es esztendőben sok szép be­ruházással szolgálhatjuk köz­ségünk lakóinak szebb és kulturáltabb életét. Albertirsai „műemlék' Romot általában ma na­gyobb mennyiségben csak a történelemkönyveinkben ta­lálhatunk és elvétve az or­szág kevésbé forgalmas ré­szén. Egyedül Albertirsán láthatunk ilyen látványos­ság számba menő dolgot, még­pedig — hogy senki se maradjon ki a szenzációból — közvetlenül, a nemzetközi betonút mellett, a község kö­zepén. Félre a tréfát. A körül­belül tizenöt évvel ezelőtt üzemen kívül helyezett pa­tika dülöngél a Vasút utca sarkán, egy része már be is dőlt, más része pedig csen­des agóniával néz farkas­szemet a könyörtelenül pusz­tító idővel. — Kié ez a vacak? — kér­dezem meg az első járókelő­től és bemutatok a néhai patika rogyadozó ajtaján. — A Fabók Endréé meg a Sepsi Gergelyé. Ketten vet­ték meg. Fabók Endrét nem talál­tam meg. de hozzátartozói kedvetlenül elmondották, hogy az egykori épületet a két tulajdonos azzal a cél­lal vásárolta meg, hogy le­bontják és a rom helyén a környezetnek megfelelő épü­letet építenek. Meg is kap­ták a bontási engedélyt, de szerenfcsétlenségükre néhány nap múlva a tanács egy kis családnak szükséglakáskép­pen rövid időre kiadta a düledező épületben levő la­kást. Azóta az a rész már beomlott és most a lakók egy másik részben szoron­ganak. Az épület életveszé­lyes. Akármelyik pillanat­ban bedőlhet, hiszen a nagy autóforgalom miatt az alap állandóan remeg. Fabókék minden próbálkozása ellenére sem tudnak a kis családnak cserelakást biztosítani. A tanács sürgős segítsége nélkül lehetetlen a problé­mát megoldani. Pedig két nyomós ok szól mellette. A kis család veszélyes helyzete és nem végső soron az a kö­rülmény, hogy a fontos nem­zetközi út panorámájában tűrhetetlen ez a romhalmaz. Csak nem arra várunk, hogy műemléknek nyilvánít­sák? A szerkesztőség postájából özv. L. J.-né, Déllő u. 11. szám alatti olvasónk pana­szolja, hogy már közel két hónapja bejelentette az il­letékes vállalatnál a mel­lékhelyiség kitakarítása irán­ti igényét, de még nem tör­tént intézkedés. ★ Igazat adunk Mátyás király utcai olvasónknak és nyil­vánosságra hozzuk jogos fel­háborodását azért, mert is­meretlen tettes a Mátyás ki­rály utca 24. szám előtt egy fiatal fa koronáját kegyet­lenül lefűrészelte. A városi tanács jelentó's összegeket fordít fásításra, igen sokan társadalmi munkában végzik a faültetést. Elszomorító do­log, hogy akadnak emberek, akik, bármilyen okból, nem kímélik az élő fát. ★ K. F. olvasónk panaszolja, hogy a Kossuth Filmszín­házban szinte lehetetlen a ruhatárhoz férni. Egy dolgo­zó van, aki az erős for­galmi percekben nem bírja a munkát. Száz százalékos lét­számemelést javasolunk; le­gyen két dolgozó a ruhatár­ban; H OL MŰVELŐDJÜNK OL SZÓRAKOZZUNK SZOMBATON: délután 3 órakor és este fél nyolc óra­kor a ceglédi Kossuth Lajos : gimnázium diákjai bemutat­ják Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya című háromfelvoná- sos vígjátékát. Az emeleti táncteremben este 8 órai kezdettel az MTH- iskola rendezi meg álarcos bálját. A művelődési ház táncinté­zetében 8 órai kezdettel össz­tánc lesz. A MEDOSZ kuVtúrottlionban szombaton televíziós közvetí­tés, majd „Hegedülnek, szépen muzsikálnak” címmel a városi KISZ-bizottság rendezésében magyamóta és népdalest. utá­na tánc. A Közlekedésépítési Gépja­vító Vállalat kultúrtermében szombaton délután három órai kezdettel a KGV kultúrotthon vezetősége vezetőségválasztó gyűlést tart. Este nyolc órai kezdettel a KGV KISZ-szervezete és a Ru­J. S.-né két dologgal ke­reste meg szerkesztőségünket. Az elsőben köszönetét mond Harnóczi István rendőrfő- törzsőrmestemck, aki példás modorban, készségesen fog­lalkozik még a hivatalos idő letelte után is a hozzá for­dulókkal. A második dolog azonban panasz. A 47-es húsbolt egyik fiatal dolgo­zója tiszteletlenül viselke­dett J. S.-névéi szemben, kinevette és gúnyos meg­jegyzéseket tett. J. S.-né egy kiló marhafarkat vásárolt és jogosan kívánhatott annyi megbecsülést, amennyi min­den vásárlót megillet a szo­cialista kereskedelemtől, te­kintet nélkül arra, hogy fü­let vagy farkat kér a bolt­ban. ★ Papp József, a földműves­szövetkezeti szdkvízüzem ve­zetője annak a közlésére kér­te szerkesztőségünket, hogy a néhány nappal ezelőtt la­punk hasábjain kifogásolt szák vizet nem a vezetése alatt álló üzemből szállítot­ták. Régebben a termelőszövet­kezetek párttagsága a saját tsz-ében szervezett, hosszabb ideig tartó szemináriumokon tanult. A nagy távolságok miatt, az ellenőrzés hiányos­sága, és más okok miatt, a tanulásnak nem mindig volt meg a kívánt eredménye. Ezért a múlt évben a váro­si pártbizottság kísérletkép­pen a tsz-ek párttagjait ösz- szevonta közös, egésznapos tanulásra a város belterüle­tén, lényegesen rövidebb idő­re, mindössze két hétre. Bejöttek reggel, hoztak ma­gukkal ebédet, kis ebédszü­nettel zavartalanul tanultak estig együtt. A tapasztalat azt mutatta, hogy a tsz-pártta- goknak ezzel a módszerrel- való oktatása sokkal eredmé­nyesebb. Ezt a módszert alkalmaz­ták az idei pártoktatásnál is. A tanítási idő két hét volt. Nyolc termelőszö­vetkezetből 66-an vettek részt. A Hunyadi és Kos­suth tsz-ek 14—14, ki­emelkedő létszámmal. Meglepő, hogy egyik leg­nagyobb tsz-ünkből, a Vörös Csillagból, csupán hárman tanultak. Az előadások anyaga az ideológiai kérdések mellett gazdasági, főként a termelő- szövetkezetekkel kapcsolatos problémák megvitatása volt: munkás-paraszt szövetség, eígységes paiasztoszfóly ki­alakítása. munkaszervezés, a munkafegyelem kérdése, anyagi érdekeltség fokozása, jövedelem elosztása stb. Ezen­kívül még több politikailag, gazdaságilag fontos kérdést tárgyaltak meg részletesen. Megnéztük a vitavezető naplóját, megállapítható be­lőle, hogy naponta sokan hozzászól­tak az egyes kérdések­hez, termékeny viták alakultak ki, ami az élénk érdeklődést, a tanulás eredményességét igazolja, A sikeresebb oktatás érdeké­ben több szakmai filmet is bemutattak. Az igaz, hogy a tanulás az első na­pokban nehézkesen, aka­dozva indult, de pár nap után egyenletessé, rend­szeressé vált. Ü.iból be­igazolódott, hogy az együt­tes, egésznapos tanulás jobb, nagyobb tanulási eredményt jelent. Alkalmazni kell az őszi-téli oktatásnál is, csak jobban elő kell készíteni, pontosab­ban meg kell szervezni. Az oktatásban való részvételért felelőssé kell tenni a tsz-ek párttitkárait és vezetőit. Fon­tos az is, hogy több, arra al­kalmas pártonkívülit vonja­nak be az oktatásba. Meg kell említeni azt a hiányos­ságot is, hogy kevés nő vett részt a tanulásban. Zsadon Miklós SZEPSEGHIBA A következő cégtáblaszöve­get olvastuk Albertirsán: Reis Gyula borbéyl és fod­rász. Ne törülgesse egyetlen olva­sónk a szemét és ne csóválja senki a fejét. Nem a mi saj­tóhibánk. A cégtáblán való­ban így áll: borbéyl. Még­pedig évek óta és ezt Albert­irsán senki sem vette észre. Pótoltuk a mulasztást! Ész­revettük! haipari Vállalat rendez farsan­gi jelmezbált. A bálon kívül szív küldi, jelmezverseny. Min­denkit szeretettel a vár a ren­dezőség. A Vasutas Otthonban szom­baton klubélet és televíziós közvetítés. VASÁRNAP: délelőtt 10 órakor az emeleti teremben a gyermekek számára mesedél- előtt lesz, belépődíj: 50 fillér. Ugyancsak vasárnap délután a járási úttörőszövetség jelme­zes karnevált rendez a Köztár­saság utcai táncintézetében. A délelőtti Híradó Mozi mű­sora áramszünet miatt elma­rad. A MEDOSZ kultúr otthonban délelőtt TV-matiné, délután mesedélután, este televízió, majd tánc. A KGV kultúrotthonban va­sárnap délelőtt a gyerekeknek TV-matiné, klubélet. A Vasutas Otthonban TV- közvetítés és klubélet. A Szabadság Filmszínház 25- én és 26-án a Különös kirán­dulás című színes angol film­vígjátékot vetíti. Szombaton és vasárnap a Kossuth Filmszínház az Aláza­tosan jelentem című magyar filmet tűzte műsorára. A Dózsa Filmszínház szom­bati és vasárnapi műsora a Sikoly az utcáról című angol film. — KÉSZ a tervdokumen­táció Törtei községben a Karai, Arad és Árpád utcák villamosítására. A munka el­végzése 300 000 forintba ke­rül. — 109 065 000 FORINTRA teljesítette 1960. évi terme­lési tervét a tervezett 100 827 000 forinttal szemben a Ceglédi Húsipari Vállalat. — 1960-BAN TEJHAMI- SITÁSÉRT 12, termelői iga­zolvány nélküli piaoi árusí­tásért 59, iskolamulasztási szabálysértésért pedig 16 főt bírságolt meg a városi ta­nács szabálysértési előadója. — A CSEMÖI Szabad Föld Termelőszövetkezet nagy gondot fordít a növény- ápolásra, A gyomirtásra 1 mázsa Dikonir vegyszeres gyomirtót kívánnak felhasz­nálni. — NAP MINT NAP töb­ben iratkoznak be a járási könyvtárba. Igen sok új könyv érkezett, s az idén újra beindítják a tavaly kitűnően bevált József Attila olvasómozgalmat. — A TÖRTELI tanácshá­zát 92 000 forintos költség­gel tatarozzák. — 477 154 KÖBMÉTER vi­zet termelt az 1960. évben a Ceglédi Községgazdálko­dási Vállalat vízmű rész­lege. — albertirsán foly­tatják a sportpálya futópá­lyájának tavaly elkezdett sa­lakozását. A salakozásnál 10 000 forint értékben társa­dalmi munkát is végez a la­kosság. EGY PILLANATRA Megtiltották a dohányzást Mert mindig fáj a fejem, Egy perc nyugtom sincs azóta S nem találom a helyem. A türelem mintaképe Bízvást mondom, én vagyok, Nem szívom még, pedig harminc Perce tart ez állapot. — O — Ma este: premier Munkájuk gyümölcsét ma este aratják a ceglédi Kossuth Lajos gimnázium színjátszói. A városi művelődési házban fél nyolc órai kezdettel Cso­konai Vitéz Mihály halhatat­lan remekművének, a Do­rottyának színpadi változa­tát mutatják be. A próbákon derekasan dolgozták a tanulók és így kíváncsian várjuk a bemu­tatót. A darabot Far’sas László, az intézet irodalom- tanára dramatizálta. A tán­cokat Varga Katalin taní­totta be, a díszleteket Pol­gár Lajos készítette. A főbb szerepeket a kö­vetkező tanulók alakítják: Nagy Andor (Opor), Re- vuezky Gyula (Hymen), Pongrácz Levente (Csoko­nai), Biró Tamás (Karnevál), Bakó Hajnalka (Rebeka). Miklós Irén (Eris). A cím­szerepben Vörös Juditot lát­hatjuk. A darabot Cs. Nagy Zol­tán tanár rendezte. — A — — A CEGLÉDI Kossuth Építők labdarúgó-csapata va­sárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel a gerjei sporttele­pen bajnoki mérkőzést ját­szik az Üllői Vasutas csa­pata ellen. — A CEGLÉDI Faipari Ktsz a budapesti BÚTORÉRT megrendelésére 200 darab lemezeit szólóágyat készít. — A TERMÉNYFORGAL­MI Vállalat a ceglédi terme­lőszövetkezetekkel 5 vagon marhatáp-cserére kötött szer­ződést A tsz-ek zömmel ár­pát és kukoricát szállítanak a takarmányüzembe, ami el­lenében különböző anyagok­kal szakszerűen kevert táp­anyagot kapnak. — HÉTFŐN délután tartja rendes havi párttaggyűlését a sütőipari vállalat. — 324 900 FORINTRA tel­jesítette 1960. évi javító és szolgáltató tervét a Ceglédi Vegyesruházati Ktsz. — CSÜTÖRTÖKÖN meg­alakult az Agrártudományi Egyesület ceglédi és járási csoportja. A csoport veze­tősége értesíti az érdeklődő­ket, hogy a művelődési ház igazgatója klubszobát bizto­sított a tagok részére. Az Ag­rártudományi Egyesület tag­jai vasárnap délelőtt 10 óra­kor találkoznak első alka­lommal a klubszobában. — VASÄRNAP délelőtt 10 órakor a művelődési ház klubszobájában tartja össze­jövetelét a növényvédelmi szakkör. A beállítandó kí­sérleteket beszélik meg. GÉPJÁRMŰVIZSGÁZTATÁS 1961. március 1-től minden héten pénteken délelőtt 9 órától 12 óráig lesz. Időszakos orvosi vizsga ugyancsak 1961. március hó első keddjén, tehát 7-én és azt követő minden hónap első keddjén lesz a Ceglédi Járási Kapitányság épületében, dél­előtt 9-től 10 óráig. Az orvosi vizsgához szük­séges tüdő- és röntgen-lelet, vizeletvizsgálati eredmény, 1 darab 20 forintos okmánybé­lyeg és 1 darab kitöltött be­tétlap. l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom