Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-25 / 48. szám
1981. FEBRUAR 35, SZOMBAT mr.r.Y «MßrrfttD Befejezte munkáját az (Folytatás as 1. oldalról) ni harc győzelmes előrehaladásáról beszélt. Ázsiában és Afrikában 1945 óta csaknem más- félmilliárd ember szabadult fel a gyarmati rabszolgaság igája alól, s a gyarmati rendszer a végleges megsemmisülés felé halad. Támogatjuk a gyarmati és félgyarmati népeknek a szabadságért, az önállóságért és függetlenségért folyó harcát. Az imperializmus igazi arca nem változott, s a burzsoázia hiába akarja magát álcázni a szabadságról, demokráciáról, valamiféle civilizációs hivatásról szóló frázisokkal — a gyarmatosítás lényege nem változott. Miként a múltban, ma is durván és nagyon is láthatóan elfojtják a demokráciát. A legszégyenletesebb módszerektől sem riadnak vissza, amikor az általuk elnyomott népek jogos követeléseiről, a szabadság és a demokrácia iránti igényeiről van szó. Ezt éppen a kongói események bizonyítják a legfényesebben. A gyarmatosítók bűnös módszereit leplezi le Patrice Lunuimbának, a kongói nemzetgyűlés által megválasztott miniszterelnöknek, a felszabadulásért küzdő kongói nép elismert vezetőjének bestiális meggyilkolása. Ez a gyilkosság a felháborodás új hullámait váltotta ki világszerte a gyarmatosítás ellen. Az elnök beszédének további részében arról szólt, hogy a szocializmus ma már világszerte százmilliók szívét és gondolatát hatja át. Negyvenhárom évvel ezelőtt egy országban győzedelmeskedett, ma pedig már Európában és Ázsiában egész sor ország eredményei szemléltetik a szocialista társadalmi rendszer előnyeit. A szocializmus, a kommunizmus építésének sikerei a Szovjetunióban, Magyarországon, nálunk és a többi szocialista országban is azt mutatják, hogy a dolgozó nép helyes utat választott. Ezt az utat szélesítik a Szovjetunió népeinek gazdag tapasztalatai. Antonin Novotny befejezésül még egyszer örömét fejezte ki afölött, hogy ő és a csehszlovák küldöttség tagjai megismerkedhettek országunkkal, népünkkel. — Mindkét fél számára hasznosak voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Népköztársaság kormányának vezető elvtársaival folytatott tárgyalásaink — mondotta. Kicseréltük forradalmi munkáspártjaink tapasztalatait és az időszerű nemzetközi kérdésekről, a kölcsönös együttműködésről vallott nézeteinket. Az ösz- szes megtárgyalt kérdésben egyetértettünk, egységes álláspontra jutottunk. Tovább erősítjük a szocialista tábor egységét a kommunista és munkáspártok moszkvai nyilatkozatának szellemében- A nemzetek közötti kölcsönös megértés, a világbéke érdekében fejtjük ki erőinket. Képviselő elv társak! Kívánjuk ön oknak, hogy virágozzék hazájuk, a Magyar Nép- köztársaság — a munkások, a parasztok, az értelmiség javára. Közös célunk és óhajunk, hogy a szocialista országok szilárd egységben haladjanak előre, a kommunizmus felé vezető győzelmes úton. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a két nép barátságának éltetésével fejezte be beszédet, amelyet a . képviselők .. hosszantartó, nagy tapssal fogadtak. A költségvetés vitája Rónai Sándor elnök ezután bejelentette, hogy napirend szerint az országgyűlés folytatja az 1961. évi állami költségvetés tárgyalását. Több hozzászólás után Rónai Sándor elnök — mielőtt szünetet rendelt el — megköszönte Antonin Novotnynak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének az országgyűléshez intézett üdvözlő szavait. (A képviselők felállva, hosszan ünnepelték Novotny elnököt, a két nép testvéri barátságát.) Szünet után folytatódott a vita. Pál Károly Pest megyei képviselő a költségvetés mezőgazdasági részéhez szólt hozzá. Beszámolt arról, hogy a Pest megyei dolgozó parasztok, akik csak a közelmúltban léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára, nagy lendülettel fogtak munkához és minden remény megvan arra, hogy már ebben a gazdasági évben több mezőgazdasági terméket, élelmiszert adnak népgazdaságunknak, mint egyéni gazda korukban. A képviselő egyebek között a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet példájával igazolta, hogy a közös gazdaságok viszonylag nagyon rövid idő alatt is gyors ütemben növelhetik eredményeiket. Ehhez természetesen az is szükséges — mutatott rá —, hogy a szövetkezet vezetése jó kezekben legyen. A nagykátai- ak például már elérték néhány termékből a közepesen gazdálkodó állami gazdaságok termelési színvonalát, s búzából 17 mázsás, cukorrépából pedig 240 mázsás átlagtermést értek el. A továbbiakban néhány hiányosságot tett szóvá. Megemlítette, hogy termelőszövetkezeteink ugyan szép számmal vásároltak RS—09-es traktort — ezekhez azonban még nem kapták meg a porozó-permete- ző felszereléseket. Indítványozta, hogy a Pénzügyminisztérium esetenként nyújtson j középlejáratú hiteleket a tsz- eknek állatállományuk bővítéséhez, tenyészállatok vásárlásához. A pénzügyminiszter válasza a felszólalásokra Befejezésül Nyers Rezső pénzügyminiszter válaszolt a felszólalóknak. Megállapította, hogy a költségvetési előirányzat fő összegével, az elosztás főbb arányaival a felszólalók egyetértettek, ugyanakkor hasznos javaslatokat tettek egy-egy terület kommunális, ipari, mezőgazdasági vagy szociális beruházási igényeinek kielégítésére. Megjegyezte, hogy a kormányzat ezeket a javaslatokat távlati Igényeknek tekinti, amelyeket az éves tervek során lehetőség szerint figyelembe vesznek. Két területen — a sütőipari üzemeknél, valamint a baromfitenyésztés fejlesztését elősegítő takarmánykeverő üzemek létesítésénél — már most lehetségesnek látszik a beruházási keretek növelése. Ennek megfelelően az Élelmezésügyi Minisztérium márciusban további 34 millió forintot kap sütőipari beruházásokra, a takarmánykeverő üzemek céljaira pedig a kormány a napokban engedélyezett megfelelő beruházási hitelt, ebből 14 megyében 38 új üzemet hoznak létre. E két módosítás figyelembe vételével a pénzügyminiszter kérte az 1961. évi költség- vetésről szóló törvényjavaslat elfogadását. Az elnök szavazásra tette fel a kérdést, amelynek eredményeként az országgyűlés az 1961. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta, s tudomásul vette a pénzügyminiszternek a két beruházás módosítására vonatkozó bejelentését. Ezután ebédszünet következett. A törvényesség tekintetében is folyamatos és következetes az előrehaladás A legfőbb ügyész beszámolója A délutáni tanácskozáson dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze tartott beszámolót. — A legfőbb ügyész 1959 februári országgyűlési beszámolója óta eltelt időszakot a törvényesség tekintetében is a folyamatos és következetes előrehaladás jellemzi. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével elért politikai cs gazdasági sikerek biztosították a törvényesség további megszilárdításának alapját, de fokozottan őrködtünk is a törvényesség felett — — kezdte beszámolóját, majd így foiytatta: A termelőszövetkezetek tömeges szervezésének befejezése után meg kell állapítani, hogy a fejlesztés az önkéntesség nagyfokú tiszteletben tartásával ment végbe. A szervezésben nem ismétlődtek meg a régi hibák. A parasztság egyetért a párt és a kormány mezőgazdasági politikájával: látja, hogy a nagyüzemi termelésre való áttérés nemcsak az ország, hanem egyéni érdekét is szolgálja. Jelentősnek mondható, hogy ellenséges tevékenység nem nyilvánult meg, izgatás is csak egészen szórványosán, de az is hatástalan volt. .A továbbiakban rámutatott arra. hogy a megyei — kisebb mértékben a járási — államigazgatási szervek munkáját a jogszabályok alaposabb ismerete- jellemezte, -fen- kozottan törekedtek a törvényesség következetes érvényesítésére. Az államigazgatás színvonalának javulását' többek között a panaszok számának jelentős csökkenése is mutatja. A közrend és közbiztonság helyzete szilárd — folytatta. Olyan cselekmények, amelyek a közrendet és a köz- biztonságot veszélyeztetik, kisebb számban fordultak elő, mint korábban bármikor. A büntető eljárások megalapozottsága, törvényessége folyamatosan javul. Az ügyészségek vádemelési gya- ’ korlata — ritka kivételtől eltekintve — megnyugtató. A büntetőbíróságok ítélkezési gyakorlatában a törvényesség további megszilárdulása tapasztalható. A büntetőpolitikai elveket sértő ítéletekkel igen ritkán találkozunk. Az állampolgárok tör- vénytiszteletc is megszilárdult, Eleget tesznek törvényes kötelezettségeiknek. hiszen látják, hogy uépi demokratikus államunk törvényei egyaránt szolgálják a közösség és az egyén érdekeit is. Hangsúlyozta, hogy az ügyészi szervezet a korábbinál jóval nagyobb figyelmet fordított a gazdálkodás törvényességére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a népgazdasági ágak együttműködését biztosító törvényes intézkedések pontos betartásának sokkal nagyobb a jelentősége, mint azt egyes gazdasági vezetők vélik, Még ma is komoly károkat okoz a kevés, vagy felületes ellenőrzés. Ez tette lehetővé, hogy egyes vállalatok megsértsenek fontos jogszabályokat, lebecsüljék szerződéses kötelezettségeiket és figyelmen kívül hagyják a terv- és beruházási fegyelmet, valamint elmulasszák a társadalmi tulajdonban akozott károk megtérítését. Számos példát sorol fel ezután az ellenőrzési fegyelem gyakorlása közben tapasztalt hibákról, majd így folytatta: — A gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat egyetlen gazdasági vezető se tekintse olyan akadékoskodásoknak, amelyek nehezítik a gazdasági eredmények elérését. A kormány egyik legutóbbi határozata nyomatékosan aláhúzza az ellenőrzés fokozásának szükségességét. Az ügyészi szervezet a jövőben is folytatja vizsgálatait és mindent megtesz a népgazdaság egyensúlyát veszélyeztető esetleges törvénysértések felszámolására, a törvénysértéseket elkövető személyek gyors felelős- ségrevonására. Akár fegyelmi, akár büntető eljárással gondoskodni kell az okozott kár minél nagyobb mértékű meg- téríttetéséről is. A tanácsi szerveit munkájában fokozatosan erősödik a törvényesség megtartása. Ez nagymértékben annak tulajdonítható, hogy mind több tanácsi dolgozó szerez magasabb képesítést egyetemeken, főiskolákon, szak- tanfolyamokon. Kormányunk is egyre következetesebben megköveteli a törvénytelenség elleni következetes fellépést, A megyei tanácsi szerveknél teljes határozottsággal észlelhető is a törvényesség megszilárdulása, egyes járási, valamint több községi tanácsi szervnél viszont még találkozunk kisebb- nagyobb törvénysértéssel. Lényegesen kedvezőbb lenne a helyzet, ha a fölöttes tanácsi szervek eleget tennének a jogszabályban előírt ellenőrzési, irányítási kötelezettségüknek. így nemigen akadna olyan község, ahol több mint három hónapja nem tartottak vb-ülést — mint például Ká- talyban. - fügevényjesség az. alsóbb tanácsi szerveknél is gyorsan tovább szilárdulna, ha a felsőbb tanácsi szervek még következetesebben fellépnének a lazaságok ellen és szükség esetén hatékonyan felelősségre vonnák a hibák, mulasztások elkövetőit. Ezért az ügyészi szervek feladatává tettem, hogy az érintett szerveknél szorgalmazzák az ellenőrzés fokozását. Az elmúlt két évben .segítettük a tsz-ek működésének törvényességét, a szövetkezeti demokrácia betartását, a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok érvényesülését. Különösen a vidéki jogászok nyújtottak sok segítséget az induló szövetkezeteknek. A következő időkben az állami szerveknek, a jogászoknak is fokozottan kell segíteniük az újonnan alakult szövetkezetek megszilárdítását, a helyes ügyvitelt, s így a szövetkezetek gazdasági eredményeit. A könyvelés elhanyagolása például jelentős visszaélések forrásává válhat. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a polgári jog- alkalmazásban. vagyis a Polgári Törvénykönyv alkalmazásában továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a helyes gyakorlat kialakítására, hogy ez a gyakorlat az életbe átültesse a törvényhozói elgondolásokat és a jog eszközeivel is segítse szocialista előrehaladásunkat. Az ügyészséghez • érkezett egy-egy jelzés például azt mutatja, hogy bajok vannak az újítási rendelet végrehajtása körül. Még mindig találkozunk olyan ügyekkel, amelyekből kiderül, hogy egyes vezetők nem érzik át az újítómozigalom népgazdasági jelentőségét és nemcsak a törvényt sértik meg. hanem a népgazdaságnak is kárt okoznak, amikor elzárkóznak az újítás elismerésétől, illetve a társadalmi tulajdon tévesen értelmezett védelme címén a megfelelő újítási díj kifizetésétől. Egyesek viszont csak akkor hajlandók az újítás népgazdasági előnyét kimutatni illetve elismerni, ha az nemcsak a népgazdaságnak és az újítónak, hanem nekik is biztosít előnyöket, jogtalan hasznot. Egyesek nem átallották úgynevezett kényszertársulást létrehozni az újítókkal — más szóval újítótársnak feltüntetni azokat, | akiknek befolyásán, vagy el- i lenállásán megbukhatott az I újítás elismerése. Az ilyen. I beosztásukkal visszaélő személyekkel szemben mefftet- i tűk a szükséges intézkedése- I két. Tapasztaltuk azt is. hogy | sem az érdekelt tárcák, de sokszor még a szakszervezet sem tesz eleget e téren a megkívánt felügyeleti kötelezettségének. A népgazdaság fejlesztése érdekében kívánatos. hogy a legjelentősebb újításokkal intenzívebben foglalkozzanak, s a törvényben előírt módon gyakorolják a felügyeletet. Ezután a bűncselekmények számának örvendetesen gyors csökkenéséről számolt be a legfőbb ügyész. A büntető eljárások számának határozott csökkenése önmagában is jelzi a törvényesség szilárdságát, a közrend és a köz- biztonság megnyugtató helyzetét. A bűncselekmények súlyosságának kedvező alakulását mutatja az a tény, hogy amíg 1958-ban a különböző bűncselekményeket elkövetők 22,3 százalékával szemben tekinthettünk el a bírósági eljárástól, addig 1960-ban már 30 százalékukkal szemben mellőzhették a bírósági eljárást, mert az általuk elkövetett "bünbséleRiTíény társadalmi veszélyessége csekély volt és alapjában véve megtévedt dolgozó emberekről volt szó, akik számára előlegezhetjük a bizalmat. Az eseteknek csak elenyészően csekély részében bizonyultak erre méltatlannak. Az elmúlt esztendők politikai és gazdasági eredményei, a lakosság életszínvonalának kedvező alakulása, a szocialista tudat és kulturáltság fejlődése — mind olyan tényező, amely hazánkban a bűnözés további csökkenésének irányában hat. A bűnözés csökkenése valamennyi bűncselekménykategóriára jellemző. így van ez a népgazdaság, az államhatalom, az állam- igazgatás rendje elleni bűncselekményeknél is. A törvényesség és az állampolgárok magatartása egyre inkább javul. Megmutatkozik ez abban is, hogy a politikai bűncselekmények elkövetőit jórészt a dolgozók segítségével sikerült leleplezni. És megmutatkozik abban is, hogy a társadalmi tulajdont sértő bűncselekményi vádemelések száma tavaly 34.2 százalékkal csökkent 1958-hoz képest. Fel kell számolnunk azonban a gazdasági bűnözés még tapasztalható lehetőségeit, nem szabad megtűrnünk a helyenként észlelhető szervezetlenséget. pazarlást. a könnyelmű ellenőrzést, vagy éppen a felettes szervek lazaságait. A legfőbb ügvész felhívta a figyelmet a termelőszövetkezeti vagyon védelmére is. A parasztság egyre inkább magáénak érzi a közös tulaidont. Példaként említette Gvőr-Sopron megyét, az ország első termelőszövetkezeti megyéjét, ahol az ’dősza-Vban fősen csökkent a szövetkezeti tulaidont sértő bűncselekmények száma is. súlya is. A nagyobb károkat okozó bűn- -c-.in.'kmém’ek szenvedő alanyai inkább az új. fiatal lenn"! üszővel kezetek, s ott is a hanvaeság és a nemtörődömség az ok. Erélyes eszközökkel kell gátat vetni az úavngv^zett fekete vágásoknak, meg kell akadályozni a zugmészárosok és spekulánsok tevékenységét. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az államigazgatásban dolgozók felelősségét azért, hogy megakadályozzák egyes, magukról megfeledkezett községi tanácsi dolgozók, vagy állatorvosok ilyen irányú bűnös kötelességszegéseit. Részletesen ismertette a fiatalkorúak bűnözésének kérdéseit, hangsúlyozva, hogy évről évre csökken azoknak a fiatalkorúaknak a száma, akikkel szemben büntetőeszközökhöz kell nyúlnunk. Tavaly három és fél százalékkal kevesebb fiatalkorú került eljtárás alá, mint az előző évben. A fiatalkorú terheltek számaránya a felnőttekhez képes 4.8 százalék. A fiatalkorúak bűnözésének több mint egynegyed része a fővárosban észlelhető. A fiatalkorúak bűnözésének legfőbb oka a rossz családi környezet hatása és a rossz társaság. A züllött és bűnöző barátok vezetnek egyes fiatalkorúakat az úgynevezett galerikbe, amelyek garázdálkodásairól mostanában oly sokat lehet hallani. A fiatalkorú bűnözés legdöntőbb oka a szülői kötelezettség elhanyagolása. Ennek kiküszöbölésére erélyes intézkedésekhez folyamodtunk és folyamodunk a jövőben is. Egyes szülők nem ellenőrzik megfelelően gyermekeik társaságát. Rendszerünk ellenségei megragadják az alkalmat és gyermekeket bírnak rá olyan cselekmények elkövetésére, amelyek jellegét a fiatalkorúak legtöbbször még csak nem is értik. — Meggyőződésünk, hogy a társadalom hathatós segítségével a jövőben még inkább vesztenek jelentőségükből a fiatalkorúak magatartásában tapasztalható káros jelenségek. A továbbiakban a bűnüldöző szervek munkájával foglalkozott, s a feladatokat a következőkben foglalta össze: tovább kell fokozni a rendőri szervek munkáját abban az irányban, hogy minél kisebbre szűkítsük állami, társadalmi és gazdasági rendünk ellenségeinek lehetőségeit. Növelni kell a nyomozások gyorsaságát s bűnüldöző szerveinknek hatékonyabban kell rea- gálniok a társadalmi előrehaladásunkat gátló jelenségekre. Kiemelte azt a segítséget, amelyet a társadalom, a társadalmi szervek nyújthatnak a rendőrségnek, ügyészségnek. Nógrád megyében például a társadalmi szervek elhatározták, hogy valamennyi járásiban figyelemmel kísérik azokat a családokat, ahol a férj notórius alkoholista vagy közismert verekedő. Foglalkoznak ezekkel az egyénekkel. A rendőri és társadalmi szervek több helyen segítik megjavulásukat, elhelyezésüket. Végül rámutatott arra, hogy a törvényesség terén elért eredményeinkben döntő része van a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa iránymutatásainak. A kongresszusi határozatok megvalósítása során jó együttműködés alakult ki az ügyészségek és pártbizottságok, továbbá a tanácsok, rendőrség, bíróság és több helyen a gazdasági szervek között. Az ügyészség, amelynek elsőrendű feladata a törvényesség ellenőrzése, csak akkor tudja még jobban elvégezni felelősségteljes munkáját, ha tovább szélesíti töniegkapcsolatait. Ehhez kedvező feltételt nyújt az egységes szocialista alap, a napról napra öntudatosabb, szocialista ember. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy jelentésemet elfogadni szíveskedjék — fejezte be beszámolóját a legfőbb ügyész. Az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette. A napirend szerint ezután interpellációk következtek. Az országgyűlés ezzel befejezte munkáját. Az ülésszak végén Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke jó munkát kívánt a képviselőknek, majd az ülést bezárta. 4
