Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-19 / 43. szám

1961. FEBRUÁR 19, VASÁRNAP ttoai ti terei Kbftírlap ZÖLD UTAT A DCM-NEK! Minden erőt a nyáron induló szerelési munkák jó előkészítésére Munkaszerető■ egészségesebb nemzedék Milyen új egészségügyi helyzetet teremt a politechnikai oktatás bevezetés e a mindennapi életben ? Több éves kísérletei során Kapás Sándor bebizonyította azt is, hogy bár a tenyészidő és a termőképesség összefügg egymással, ez az összefüggés csak tendenciában érvénye­sül; a koraiság nem határozza meg a termőképességet, a ne- mesítőknek tehát lehetőségük van korán érő, nagy hozamú hibridek előállítására. A Növényfajtaminősítő In­tézetben már eredményesen alkalmazzák az új kukorica­értékelési módszert. Ezzel ál­lapították meg, hogy a hazai természeti viszonyok között a magyar és a legújabb szovjet hibridek biológiai értéke lé­nyegesen felülmúlja az ameri­kai hibridekét. Ezzel a mód­szerrel vizsgálják azt a 14, sokat ígérő hibrid-jelöltet is, amelyek a martonvásári és keszthelyi kutatóintézetből a közelmúltban kerültek orszá­gos fajtakísérletbe. (MTI) mondani, hogy korántsem megy minden a legnagyobb rendben. A múlt év decem­ber végéig például a' 6. sz. Mélyépítő Vállalat dolgozói építették a keverő és tároló silókat. Nagyszerű munkát végeztek. Ponyvával vonták be a betonozás helyét, gőzt vezettek a ponyva alá és si­keresen betonoztak a fenti időpontig. Akkor aztán át­szervezték ezt a vállalatot, beolvadt egy másik válla­latba. A szakemberek egy része pedig elment. — Nem vitatom ennek az átszervezésnek a szükségessé­gét, de biztosan úgy is meg lehetett volna csinálni, hogy ne zavarja ezt a fontos mun­kát. A silókat ugyanis egy újfajta eljárással, csúszózsa­luzással építjük. Eleinte bi­zony nehezen ment, de bele­jöttek az emberek. S most ta­níthatják megint az új embe­reket. — Az imént arról beszél­tem, hogy az építkezés az ütemterv szerint folyik. Nos, nem így a belső épületszere­lés. Az irodaépületet például 1960. december 31-re át kel­lett volna adni, s úgy néz ki, hogy márciusban sem lesz kész. Az említett vállalatok beláthatnák végre: lehetetlen állapot, hogy a DCM igazga­tója Vácott, főmérnöke Buda­pesten, a Dimitrov téren, fő­könyvelője pedig a Várban dolgozik. Az építővállalatok érdeke is, hogy a beruházó megfelelő körülmények között dolgozzék. Az épülő Dunai Cementmfi egyik részlete, Előtérben a nyersmalomcsarnok beton­alapja, háttérben az irodaépület, az egyik toronydaruról fényképezve A politechnikai oktatás álta­lánossá tétele, tanítása, előbb- utóbb az ország valamennyi iskolájába eljut. Ott, ahol már megvalósították, szinte telje­sen eltűnt az a tartózkodás, amely az újnak, az ismeretlen­nek kezdetben gyakran „ki­jár”. Az iskolareformról tar­tott szülői munkaközösségi vi­ták bőségesen igazolják ezt a megállapítást. A fizikai mun­ka megismertetése, tanítása és gyakorlása, a fő kérdéseken kívül számos más, papíron ta­lán mellékesnek tűnő, de az életben fontos problémát vet fel.'Ezek közé tartozik egyrészt a tanulóifjúság egészségi álla­potának megvizsgálása, a poli­technikai oktatás bevezetése előtt, a további rendszeres fel­ügyelet, üzemhigiénia, baleseti lehetőségek kiküszöbölése stb. Fenti kérdésekről folytat­tunk beszélgetést dr. Stark Janka igazgató-főorvos, or­szággyűlési képviselővel. A fő­orvos-asszony megállapítása szerint alapos előkészítő munká­val kell megteremteni a politechnikai oktatás alap­jait. — Bár elsősorban orvos va­gyok, mégis először talán a politechnikai oktatás nevelés­ügyi vonatkozásairól szeretnék egy pár szót mondani, ame­lyet rendkívül pozitívnak tar­tok — mondotta dr. Stark Jan­ka bevezetőül. — A szülők egy részének tu­data még nem szabadult meg sok múltbeli kötöttségtől. Év­százados tapasztalatok alapján, gyermekeiket minden erővel „tisztviselői munkakörbe’’ sze­retnék juttatni. Ezért aztán valóságos csapásnak érzik és ezt a hangulatot lassan gyer­mekeik is átveszik, ha érettsé­gi után üzemi munkára java­solják őket. Pedig a széles ala­pon kibontakozó kultúrfprra- dalom eredményeképpen ma már nemcsak egy vékony ré­teg rendelkezik érettségivel. A kultúra mindinkább a töme­gek közkincsévé válik, olyan munkás- és paraszt rétegeké­vé, amelyek a múltban erre a lehetőségre nem is gondoltak. A politechnikai oktatás igen jó eszköz a kezünk­ben, hegy a tanulóifjúsá­got a fizikai munka meg­becsülésére és megszeret­tetésére nevelhessük. Hozzásegít a materialista szemlélet kialakításához, a vi­lág, a társadalom és benne a maga helyzetének reális meg­ítéléséhez. — A másik oldala a poli­technikai oktatásnak egészség- ügyi vonatkozású. A gyerme­kek, testi, szellemi, idegrend­tékek, a kompresszorok és a kompresszorállomás daruja már az első negyedévben megérkezik. A nagy gépi sze­relés augusztusban indul, af első kemencesor szerelésével. 1962 negyedik negyedében már mintegy 120 fős német és körülbelül 600 fős magyar szerelőgárda dol­gozik a DCM-nél. — Az ideiglenes állapotok­hoz viszonyítva nagyon elé­A lengyel kooperációban készült forgókemencék már készen állnak a szereléshez (Gábor Viktor felv.) Eddig nem lehet különösebb panaszunk az idei télre. Pár napot kivéve nagyobb hidegek nem voltak. Különösen jól jött ez a DCM építkezésén, mert lehetővé vált— ha csök­kentett erővel is —, hogy folytassák a munkát. Még betonozni is lehetett, így az­Igaz, kicsit zavarta a mun­kát a fagy, nagyobb kiesé­sek azonban eddig nem vol­tak. Elismerés illeti az építő- vállalatokat azért is, hogy az előirányzott pénzösszegnél jó­val kevesebbet használtak fel, ami azt jelenti, hogy ol­A csúszózsaluzással épült keverő és tároló silók után legutóbbi látogatásunk óta nagyot nőttek a nehéz gépek alapjai és a tároló si­lók. A már kívülről elké­szült épületek munkálatai is sokat haladtak előre. Ez az év szaporítja a fel­adatokat a DCM-nél, a nyá­ron már elkezdik a szerelési munkákat. Ez azt jelenti, csobban dolgoztak, mint az várható volt. — Ez az év még nagyobb feladatokat ró a DCM épí­tőire, hiszen ebben az évben az építőmunka zömét be kell fejezni. A szerelési munkák március végén elkezdődnek. Nem kell mondani, milyen fontos a szerelés zavartalan­hagy az építőknek addig mindent meg kell tenni a szerelés zavartalansága érdekében. Hogyan is állunk ilyen te­kintetben? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Mikó Balázst, a Dunai Cement- és Mészmű közelmúltban kinevezett igaz­gatóját. A következő tájékoz­tatást kaptuk tőle: — Az építkezés az ütem­tervnek megfelelően folyik. ságának. folyamatosságának biztosítása. — A műszaki gárda már megkezdte a felkészülést a szerelésre. Pontos organizá­ciós tervet készítettünk az NDK-ból érkező szakemberek irányításával dolgozó szerelő- vállalatoknak. A nyár köze­pén már mintegy hatszáz fős szerelőgárda fog itt dolgozni. — Persze azt is el kell — Ennél is égetőbb azon­ban, hogy a műhelyraktár sem került átadásra december 31-ig. Ezért anyagaink még mindig öt telephelyen vannak, például a Budapesti Ipari Vásár egyik csarnoká­ban, ahol mellékesen még tízezer forint bérleti díjat is fizetünk. — Hozzátartozik ehhez, hogy az irodaépület közel másfél éve, a műhelyraktár pedig mintegy nyolc hónapja áll. Az építővállalatok alvál­lalkozókkal végeztetik el a belső munkálatokat. Ezek kés­leltetik az átadást. Valamilyen megoldást feltétlenül találni kell, mert ha így megy to­vább, előfordulhat, hogy 1963- ban nem kezdődhet meg a ce­mentgyártás. Herbert Miller gépészmér­nökkel is beszélgettünk, akit az NDK-ból helyeztek ide, hogy irányítsa a szerelési munkálatokat. Jelenleg az elő­készítő munkánál tart. ö így látja az előkészületeket: — Most az a feladatom, hogy biztosítsam a raktáro­zást, a kezdő szerelések elő­készítését és az emberek elhe­lyezését. Hat héttel a kezdés előtt jelenteni kell, hogy minden rendben. — Április elsején érkeznek az első német szerelők. Az olaj csővezeték szerelésével kezdjük a munkát. A csőveze­Herbert Miller, az NDK főszerelésvezető főmérnöke az egyik tervrajzot tanulmányozza szeri felépítettsége igen külön­böző. Erősebb és gyengébb testalkatúnk, kiváló és közepes képességűek vannak közöttük. Hiba lenne, ha mindezt szem elől tévesztenénk, mielőtt a fiatalokat a különböző üze­mekbe, munkahelyekre elindí­tanánk. — A legkisebbeknél, az álta­lános iskolásoknál, a politech­nikai oktatás még nem lépi túl az iskola kereteit. Különösen nem a városi iskolákban. lylég- is az iskolai műhelyekben, gyakorlati órákon, már tág tere van a fizikai munka megszerettetésének, aktív végzésének. Nem tartozik szorosan a tárgy­hoz, mégis itt mondon el, mint orvos, mennyire helyénvaló­nak tartanám az első iskolaév tananyagának fellazítását. A kötöttség nélküli kisgyermek­kor és a szabályozott iskolai élet között simábbá kellene tenni az átmenetet. Talán ke­vesebb ismeretet — játékosabb formában. Ez jó hatással len­ne a gyermeki idegrendszer te­herbíró képességének fokoza­tos erősítésére. — A gyermekek már itt, az általános iskolában megtanul­nak bánni a szerszámokkal, megismerik az anyag tulajdon­ságait, ügyesebbekké, hajléko­nyabbakká válnak. A politechnikai oktatás más irányú jellege jól ki­egyensúlyozza azt a szelle­mi megterhelést, amely a tanulást jellemzi. Ehhez kapcsolódik aztán a jól felépített tornaóra és a gyógy­torna hatása. — A középiskolás9k már nemcsak az iskolákban, de üzemekben, gyárakban, állami gazdaságokban effektiv mun­kát végeznek, pedagógusok és szakmunkások vezetésével. Itt lépnek aztán előtérbe a foko­zott egészségügyi feladatok-. A fiatalokat alapos orvosi vizs­gálatnak kell alávetni, amely hivatott megállapítani, nincs-e olyan lappangó tünet, szerve­zeti elváltozás, amelyre a fizi­kai munka káros lenne. Ilyen például a szerviszívbaj, szín­vakság stb. Szerencsére ezek az esetek eléggé ritkák. De az ilyen fiatalok sem érzik kisebb értékűnek magukat, mert meg­felelő ülőmunkát, részfelada­tokat igyekeznek találni szá­mukra. A teljesen egészséges ifjúságot még egy fontos fel­adat várja mielőtt a gépterem­be léphetne. Ez pedig a bal­esetvédelmi tudnivalók legala­posabb elsajátítása. Az üzemorvosok a peda­gógusokkal együtt szak­szerűen ismertetik a mun­kahely egészségügyi kérdé­seit, az üzemi bántalmak elkerülésének módját. Természetesen azt mondanom sem kell, hogy az egészségre káros, például vegyi üzemek­ben vagy a fokozott balaeset- veszélynek kitett gépek mellé a gyerekeket nem állítják. Azokon a munkahelyeken, ahol az iskolásokat tanítják, még nagyobb gondot kell for­dítani a tisztaságra, kulturált­ságra, Az iskola, és az üzem­orvosnak közös összefogással kell ezt a feladatot ellátnia. Városokban, nagyobb üzemek­ben nincs is baj. Más a hely­zet azonban a falvakban, ahol ezek az adottságok hiányza­nak. Itt szép, új területet kap­nak a vöröskeresztes aktívák; az ő feladatuk ellenőrizni, ta­náccsal, felvilágosítással szol­gálni azoknak a munkahelyek­nek, ahol az ifjúságot foglal­koztatják. — Nagy vonalakban ezek azok a feladatok, amelyeket el kell látnunk a politechnikai oktatással kapcsolatos egész­ségügyi helyzet erősítésében — fejezte be tájékoztatóját dr. 'Stark Jankái r~ K. M. NÉGYSZER KEVESEBB KÍSÉRLET Hazai viszonyaink között a magyar és a legújabb szovjet kukoricahibridek a legértékesebbek Az Országos Növényfajta Minősítő Intézet állomásain évente 70—80 hazai és külföl­di kukorieaíajtát vetnek el öszeihasonlító kísérletre. A nagyüzemi gazdálkodás és az export az eddiginél szélesebb fajta-választékot igényel: egy­részt a munkacsúcsok széthú­zása, másrészt a külföldi or­szágok éghajlata különböző tenyészidejű fajták termeszté­sét teszi szükségessé. gedettek vagyunk az elhelye­zési lehetőségekkel. Az ellá­tásban sincs hiány, annak el­lenére, hogy a DCM építkezé­sein sok ember dolgozik. Az általa elmondottakhoz csak annyit teszünk hozzá, amit egyébként már Mikó elvtárs is elmondott, hogy a legkisebb alvállalkozónak, kooperációs vállalatnak is biz­tosítani kell a „zöld utat” a DCM építkezése előtt. Farkas István Az utóbbi időben ezért itt­hon is, külföldön is, erősö­dött a nemesítők versenye az új, értékesebb, s főleg koraibb fajták, hibridek előállítására. Tényleges értékük megállapí­tása a fajta-minősítés fontos feladata. A kukoricafajták értékelé­sére Kapás Sándor, a Növény­fajtaminősítő Intézet igazga­tója új, az eddiginél hatáso­sabb módszert dolgozott ki. Ez a tenyészidő és a termőképes­ség összefüggése alapján vi­szonylag megbízhatóan mutat­ja ki a növény tényleges bio­lógiai értékét, megmutatja, hogy koraiságához képest me­lyik hibrid adja a legtöbb ter­mést. Uj módon állapítja meg a tenyészidőt is: nem az idő­járás és több más tényező mi­att évenként módosuló érési hanem az ennél biztosabb, megfigyelhető virágzást idő­pontot vizsgálja; így csaknem négyszer keve­sebb kísérletre van szük­ség a fajtajelöltek koraisá- gának értékeléséhez. l V

Next

/
Oldalképek
Tartalom