Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-19 / 43. szám

1961. FEBRUAR 19, VASÁRNAP "iKirítm 3 Büntessék meg Lumumba és társai gyilkosait biztosítsák a kongói nép szabadságát (Folytatás az 1. oldalról) tes emberek milliói gondos­kodnak róluk. Javasolta még azt is, hogy a fővárosi tanács Budapest egyik utcáját Patrice Lumum- báról nevezze el. Dr. Benedek Jenő, a Jo­gász Szövetség főtitkára, a magyar jogászok tiltakozá­sát tolmácsolta. — Mindaz, ami a legutób­bi időben Kongóban történt, súlyosan sérti minden becsü­letes ember józan erkölcsi felfogását, minden civilizált ország alapvető törvényé­nek rendelkezéseit, az egyé­ni és demokratikus szabad­ságjogokat, és nem utolsósor­ban az ENSZ alapokmányá- iTítk legfontosabb rendelke­zéseit. Az ENSZ főtitkára azon­ban mindezek megakadá­lyozására semmit s* tett, sőt, kétszínű, de na­gyon egyértelmű maga­tartásával „erkölcsi” bá­torítást, bíztatást adott azoknak a banditáknak, akik a kongói nép szabadsá­ga és függetlensége ellen. Lumumba és harcostársai éle­te ellen törtek. — Nekünk, magyar jogá­szoknak az a szilárd meggyő­ződésünk, hogy az ENSZ főtit­kárának személyes felelőssé­ge ebben az ügyben semmivel sem kevesebb, mint azoké, akik fegyverekkel oltották ki Lumumba életét. (Helyeslés és taps.) — Nekünk, magyar jogá­szoknak szilárd és elhatározott álláspontunk, hogy Ham- marskjöldnek nem az ENSZ- ben, hanem a vádlottak padján a helye. (Taps.) Ezért követel­jük Hammarskjöld azonnali eltávolítását az ENSZ főtitkári tisztéből. — A Magyar Jogász Szövet­ség és a benne tömörült jogá­szok mindenben egyetértenek a Magyar Népköztársaság kor­mányának nyilatkozatával, mert ez. nemcsak minden be­csületes ember erkölcsi felfo­gásának, hanem a nemzetközi jog alapelveinek és az ENSZ alapokmánya rendelkezéseinek is mindenben megfelel. Az egész magyar jogász­világ egységes állásfoglalá­sára támaszkodva követel­jük Csőmbe és Mobutu bandáinak lefegyverzését, a gyilkosok nemzetközi bí­róság elé állítását mindazokkal együtt, akik ré­szesei voltak ennek a gyaláza­tos bűnténynek. Kongó népé­nek, a függetlenségükért har­coló igazi hazafiaknak üzen­jük, hogy dolgozó' népünk, köz­tük az egész magyar jogászság támogatja harcukat és kíván­juk, hogy igazságos küzdelmü­ket mielőbb kövesse a végső győzelem. (Taps.) Ezután Nagy Richard, a bu­dapesti KISZ-bizottság első titkára lépett a szónoki emel­vényre. — Budapest ifjúsága tudja: Lumumba azért harcolt, hogy a kongói nép megszabaduljon a gyarmattartók rabbilincsei­től. Azért gyűlölték az impe­rialisták, mert Lumumba azt akarta, hogy a kongói föld értékei a kongói nép gazdagodását, boldogságát szolgálják. Azt akarta, hogy megszűnjön az éhség és nyomor, a tudat­lanság és a betegség, és sze­retett országa virágzó, szabad földdé váljon. Azt akarta, hogy a hatalmas Kongó folyó ne a rabszolgák szomorú énekét, hanem a szabad és vidám négerek örömteli da­lait visszhangozza! Azt akar­ta, hogy Kongó ifjú nemze­déke már új országot épít­sen, hol ember lesz végre a néger! — ezért gyilkolták meg Lumumbát a gyarmattartók! — Afrika vádol, s vádol az egész haladó emberiség! Gyű­löletünk izzó, mint Afrika napja, s nincs bennünk megbocsá­tás! Lumumba miniszter- elnök és harcostársainak vére visszahull a bűnösök fejére. — Mi budapesti fiatalok teljes szolidaritásunkat fejez­zük ki a kongói néppel és annak Gizenga vezette egye­dül törvényes kormányával — mondotta befejezésül Nagy Richárd. Sárközi Ferenc a Láng Gép­gyár dolgozói, Antos Mária pedig az egyetemi hallgatók nevében ítélte el a belga gyar­matosítók és kiszolgálóik al­jas merényletét. Hütis Mária javasolta, hogy a naigygyűlés intézzen táv­iratot az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez. A távirat kifejezi Buda­pest dolgozóinak tiltakozá­sát a kongói hazafiak legyil- kolása ellen, követeli, az imperialis­ták távozását Afrikából, a belga gyarmatosítók kitakarodását Kongó föld­jéről, a gyilkosság kitervelőinek és végrehajtóinak megbün­tetését; Mobutu, Csőmbe és a többi gyilkos letartóztatá­sát. A távirat követeli, hogy az ENSZ ismerje el a Gi- zenga-kormányt törvényes kormánynak, valamint távo­lítsák el Hammarskjöldöt, aki, mint a gyarmatosítók cinkosa, beszennyezte az ENSZ nevét! „Mi, magyar dolgozók osztozunk a kongói nép mély fájdalmában, támogatni fog­juk minden lehetséges mó­don Kongó népét, még el- szántabban fogunk küzdeni azért, hogy megszűnjön min­den gyarmati elnyomás a föl­dön. Szabadságot minden gyar­mati népnek!” fejeződik be a budapesti dolgozók nagygyű­lésének távirata. A nagygyűlés részvevői egyöntetűen elfogadták az ENSZ-hez szóló tiltakozó távirat szövegét. A nagygyűlés Baradzi Lászlóné javaslatára úgy határozott, hogy táviratot küld Lumumba özvegyének. Ezután Omar Búsra szudáni diák, a Budapesti Orvostudo­mányi Egyetem hallgatója mondott nagyhatású beszédet magyar nyelven: — Kongóból hivatalosan ki­vonultak ugyan a belga gyar­matosítók, de tisztjeik ott ma­radtak a hadsereg vezetőségé­ben. Lumumba látta, hogy ez látszólagos, nem igazi függet­lenség. Behívta az ENSZ- csapatokat, de ezek Ham- marskjöldnek, az imperia­listák engedelmes eszközének irányításával Csombét, Mo- butut, Kaszavubut segítették, hogy megdöntsék a törvényes kongói kormányt, meggyilkol­ják miniszterelnökét. Lumum­bát meggyilkolták, de téved­nek az imperialisták — ahogy Gizenga is kijelentette már ezt — ha azt hiszik, hogy el­fojthatják a kongói nép har­cát és térdre kényszeríthetnek bennünket. S jóleső érzés számunkra, hogy harcunkban a szabad népek, köztük a magyar nép is mellettünk áll. A budapesti dolgozók nagy­gyűlése Brutyó János zárósza­vaival ért véget. Lerakták a közös gazdálkodás alapjait (Folytatás az 1. oldalról) esedékes hiteltartozást is ide­jében kiegyenlítették. összesen négymilliószázhat- vannyolcezer forintot fizet­tek ki a tagoknak munkaegv- ségrészesedésre. Egy munka­egységre névlegesen 30.08 fo­rint jut, ez azonban nem tükrözi a tényleges értéket. Ha a természetben kiadott já­randóságot nem állami, ha­nem szabadpiaci áron számol­nánk, magasabb lenne a munkaegység értéke. A rendszeresen dolgozó tagok átlagban 436 mun­kaegységet szereztek, de szép számmal akad olyan is, aki 709 munkaegysé­gen felül teljesített. Bebizonyosodott, hogy akik rendszeresen dolgoztak, azok már most sokkal jobban meg­találják számításukat, mint­ha üzemben dolgoznának. A beszámolót követő vitá­ban sokan szólaltak fel. El­mondották, milyen problémák nehezítették a még eredmé­nyesebb munkát, s hogyan lehetne gazdaságosabban ter­melni. Felvetődött az öregek problémája is. Ezt egyébként a szövetkezet tőle telhetőén megoldja. Felszólalt a zárszámadáson Horváth András elvtárs, a Pest megyei Pártbizottság első titkára. Elismerését fejezte ki a szövetkezet tagjainak, s hangsúlyozta, hogy az az eredmény, amit mint újon­nan induló tsz elértek, jó­nak mondható. — Itt is meggyőződhetett a tagság — mondotta többek kö­zött — hogy aki becsületesen dolgozott, az megtalálja a szá­mítását. Az öregekről szólva megem­lítette, hogy egy-két éven be­lül úgy megerősödik ez a tsz is, hogy nem lesz gond az öregek ellátása. Több példát említett a megyéből, hogy ahol ésszerűbben gazdálkodnak, ott az eredmények is jobbak. Vé­gezetül arra kérte a Petőfi Termelőszövetkezet tagságát, hogy igyekezzék ki-ki a maga képességéhez mérten dolgozni s a fő munkák idején vonják be a munkába a családtago­kat is. A nagykőrösi Petőfi Ter­melőszövetkezet beváltotta a nagyüzemi gazdasághoz fűzött reményeket, megteremtette a további eredményes gazdálko­dáshoz szükséges alapokat. Ha a tagok lelkiismeretesen dolgoznak, s a vezetőség leszű­ri a hibákból származó ta­nulságokat, jövő ilyenkorra nemcsak jó, de kitűnő ered­ménnyel zárhat a szövetkezet. Súlyán Pál Magyar államférfiak távirata szovjet államférfiakhoz Szeretettel köszöntjük Antonin Novotny elvtársat! Hétfőn reggel hazánkba ér­kezik Antonin Novotny elv­társ, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnöke. Novotny elvtárs személyé­ben a nemzetközi munkásmoz­galom megingathatatlan, ki­próbált harcosát köszönti a magyar nép. Mint prágai if­júmunkás, 1921-ben, tizenhét éves korában találta meg az utat a Cseh Kommunista Párt­hoz. A burzsoá Cseh Köztársa­ságban politikai tevékenysé­géért többször bebörtönözték. 1938-tól kezdve, amikor a pártot illegalitásba kénysze­rítették, Novotny elvtárs azt a megbízatást kapta, hogy a prágai területi pártbizottság instruktoraként szervezze az ellenállási mozgalom csoport­jait. E tevékenysége közben, 1941-ben tartóztatta le a Ges­tapo. Különbíróság elé állí­tották és elítélték. Csaknem négy évet töltött a nácik mauthauseni koncentrációs tá­borában. 1945 májusában, a hitleri fa­sizmus felett aratott győze­lemmel egyidőben szabadult ki a táborból. Visszatért ha­zájába, hogy egész életét, moz­galmi tapasztalatait a mun­kásosztály szolgálatának szen­telje. 1953-ban lett a Cseh­szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Zápotoczky elvtárs halála után. 1957-ben pedig a nemzetgyűlés a Csehszlovák Köztársaság elnökévé válasz­totta. Novotny elvtárs látogatása újabb fejezettel gazdagítja a két, szocializmust építő nép barátságát. A magyar dolgozók ez alka­lomból szeretettel köszöntik kedves vendégüket, a csehszlo­vák munkásosztály hű fiát! ^J\un J3éía óziifetéőéneh 75. évfordulójára csönös segélynyújtási szer­ződés megkötésének 13. év­fordulója alkalmából Dobi István, az Elnöki Tanács el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára és ár. Münnich Ferenc, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke táviratot intézett N. Sz. Hruscsov és L. I. Brezs- nyev elvtársakhoz. A táv­iratban hangsúlyozzák: a magyar nép nem felejti el, hogy a hitleri fasizmus igája alól a Szovjetunió szabadí­totta fel hazánkat. A ma­gyar népet örömmel és lel­kesedéssel töltik el azok a nagyszerű eredmények, ame­lyeket a világ első és leg­hatalmasabb szocialista ál­lama, a Szovjetunió ért el a kommunista társadalom építésében. Az évforduló tiszteletére az MSZBT Országos Elnöksége is táviratot intézett a Baráti és Kulturális Társaságok Szövet­sége elnökségéhez és a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság vezetőségéhez. Szombaton az MSZBT szék­házában ünnepi esten emlé­keztek meg a szerződéskötés évfordulójáról. Rónai Sándor, az MSZBT elnökének megnyi­tója után Kerkai Sándorné, a társaság alelnöke mondott ün­nepi beszédet. Felszólalt. V. I. Usztyinov is, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Az ünnepi est magyar és szovjet művészek színvonalas műsorá­val ért véget. a magyar munkásosztály, fi az egész magyar nép nagy történelmi személyiségnek ki­járó tisztelettel emlékezik meg a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő fiának, Kun Béla születésének 75. évfordulóján. Kun Béla 1886. február 20- án született Erdélyben, Delle kisközségben. Apja falusi jegy­ző volt. Iskoláit is az erdélyi városokban végezte. A kisdiák­nak egy időben a még gimna­zista Ady Endre volt a házita­nítója. A fiatal Kun Béla korán megismerkedett a korabeli tár­sadalmi és politikai kérdések­kel, tanulmányozta a marxista klasszikusok műveit. Már 16 éves korában belépett a szo­ciáldemokrata pártba. Huszon­három éves volt, amikor osz­tályellenes izgatásért először állt bíróság előtt. Kun Béla Ko­lozsvárott esett át a munl<ás- mozgalmi tűzkeresztségen, eb­ben. az ipari munkásságot is magában foglaló városban ke­rült a mozgalom sodrába. Amikor az első világháború kitört, Kun Béla a szociálde­mokrata párt baloldali ellen­zékéhez tartozott. Csakhamar behívták katonának, az orosz frontra került és mint zászlós 1916-ban fogságba esett. A tomszki hadifogolytáborban Kun Béla megjelenése mar­xista irányba terelte a már szervezkedő magyar hadifo­golycsoport működését. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme Oroszor­szágban a hadifoglyokat is felszabadította. A bolsevikok felismerték a milliónyi hadi­fogoly közti politikai munka jelentőségét. Kun Béla volt mindvégig a hadifoglyok for­radalmi mozgalmának legki­emelkedőbb vezetője. Ktilönö- nösen fáradhatatlanul agitált a magyar hadifoglyaik között, akik közül sok százan az ő ha­tására váltak kommunistákká. Kun Béla csakhamar megis­merkedett Leninnel és a szov­jethatalom többi vezetőjével, majd Moszkvában állandó munkatársa lett a „Pravda”- nalk. Itt, a Moszkvában dolgo­zó magyar forradalmárokkal megalakította az első magyar kommunista szervezetet, az OK(b)P magyar csoportját, amelynek elnöke lett. Kun Szamuelyvel együtt részt vett a magyar, német és cseh nyel­ven megjelenő „Nemzetközi Szocialista”, majd a „Szociális .Forradalom" című magyar kommunista lap megalapítá­sában. Ezenkívül több nyelven megjelent „Mit akarnak a kommunisták?” és „Mi a Szov­jetköztársaság?" című brosú­rája. A hadifoglyok körében kifejtett áldozatos tevékenysé­gének a bizonyítéka, hogy a Bolsevik Párt mellett működő Külföldi Csoportok Szövetsé­ge 1918-ban elnökévé válasz­totta. ! ahol internálták őket és csak % 1920 nyarán kerültek sza- % badlábra. Kun Béla ettől £ kezdve egészen 1936-ig egy- £ részt a Kommunista Inter- í nacionáléban dolgozott, más- j részt a magyar kommunis- ; ta mozgalom újjászervezésén í fáradozott Landlerrel és más í vezetőkkel együtt. Ennek So- % rán különösen a 20-as évek ; első felében a magyar párt ^ és a magyarországi helyzet j megítélésében elkövetett \ szektás hibákat. A tömegek- ; kel való kapcsolató a szak-: szervezetek, a köztársaság ! jelszava, a legalitás kérdé- ; seben stb. Landlerrel és má- ^ sokkal szemben helytelen ál- ! láspontot képviselt. Azonban í a magyar kommunista moz- j galom néhány problémájú- \ nak megítélésében elköve- ! tett hibái nem homályosítják \ el a Magyar Tanácsköztársa- \ ság élén és a Kommunista i Internacionále vezérkarában \ játszott történelmi szerepét. \ Mindvégig a kommunista \ mozgalom és a Szovjetunió í rendíthetetlen híve és ka- j tonája maradt. Különösen a \ szivén viselte a magyar mun- \ kásosztály sorsát. ■ Hetven- \ ötödik születésnapján a ma- \ gyár nép úgy emlékszik meg j róla, mint a magyar és a • nemzetközi munkásmozgalom \ kiemelkedő vezetőjéről, a \ kommunizmus ügyének ren- \ díthetetlen harcosáról. j | Dr. Vigh Károly ' köztársaság proletárállamá­nak — hangzott Lenin üze­nete — és elsősorban Kun Béla elvtársnak. Üdvözletü­ket közöltem az oroszor­szági bolsevik párt kong­resszusával. Mérhetetlen a lelkesedés.. A Tanácsköztársaság 133 napos fennállása és hősi küzdelme a nemzetközi kom­munista mozgalom legszebb fejezetei közé tartozik. A Ta­nácsköztársaság és Kun Bé­la személye nem választható el egymástól. Ű volt a ma­gyar kommün elismert ve­zetője, aki a Tanácsköztár­saság leverése után az emig­rációban is sokat foglalko­zott 1919 történelmi tapasz­talataival. A hibákról szól­va, önkritikusan megállapí­totta, hogy ,a KMP vezetői (elsősorban én magam) el­követtük azt a hibát, hogy készpénznek vettük, hogy a szociáldemokrata vezérek szavakkal elismerték a kom­munisták platformját, a pro­letárdiktatúrát. a szovjetha­talmat.” — Másik ilyen alap­vető hibának tekintette a pa­rasztkérdés droktriner kezelé­sét, .amely a proletárforra­dalmat legfontosabb tartalé­kától. a parasztságtól fosz­totta meg. Ez a két hiba vég­zetes hiba volt" — hangoz­tatta Kun Béla. a TANAüSKÖZTARSA- SÁG bukása után Kun Béla és a többi vezető nagy része Ausztriába menekült, a KÜLFÖLDI csoportok fi felkészültek a hazájuk­ba való visszatérésre és ami­kor 1918 októberében-no- vemberében összeomlott az Osztrák-magyar Monarchia, Kun Béla harcostársaival együtt hazatért . Magyaror­szágra. Vezető szerepet játszott a Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakításá­ban 1918. november 20-án, majd a munkások és a ka­tonák között végzett szer­vező és agitációs munkájá­val nagymértékben hozzá­járult a párt népszerűsíté­séhez. A polgári-szociálde­mokrata koalíció nem nézte tétlenül a kommunisták tér­hódítását és 1919. február 20-án letartóztatták Kun Bé­lát és több mint félszáz kommunista vezetőt. De a le­tartóztatás nem akadályoz­hatta meg a tömegek viha­ros erejű forradalmasodását. A szociáldemokrata párt bal- szárnya és a centrum kép­viselői felkeresték Kun Bé­lát a gyűjtőfogházban és el­fogadták a proletáregység lét­rehozására és a proletárdik­tatúra kikiáltására vonatko­zó javaslatát. Március 21-én kikiáltották a Magyar Ta­nácsköztársaságot és március 22-ről 23-ra virradóra lét­rejöhetett a történelmi jelen­tőségű üzenetváltás Lenin és Kun Béla között, „Forró üd­vözletem a Magyar Tanács-' A magyar—szovjet barát­sági, együttműködési és köl-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom