Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-17 / 41. szám

«st «Ecrei hírlap 1961. FEBRUÁR IT PÉNTEK Világszerte tovább folynak a tüntetések Lumumba meggyilkolása miatt (Folytatás az l. oldalról.) hogy az események fejlődését megállíthassa". Azt bizony­gatta, csak addig tudták meg­védeni Lumumbát, amig el nem hagyta leopoldville-i la­kását, utána — mint Ham­marskjöld mondta — „húsz­ezer főnyi ENSZ-haderö kép­telen volt megakadályozni azt, hogy Lumumbát elfogják”. A főtitkár ezután kijelen­tette, nem mondhat le. nincs joga lemondani állásáról, elsősorban azért mert a Szov­jetunió az ő lemondása ese­tén nem lenne hajlandó új fő­titkár megválasztásához hoz­zájárulni. hanem háromtagú titkárságot akar. Másodszor azért nincs joga lemondani, mert hiszen csak a Szovjet­unió bizalma ingott meg ben­ne. Ha az úgynevezett, el nem kötelezett államokkal együtt a tagok többsége el­lene szavazna, akkor termé­szetesen azonnal lemondana. Végül a főtitkár öt pont­ból álló javaslatot tett a kongói helyzet rende­zésére. Hammarskjöld beszéde után a török küldött szólalt fel. A főtitkár pozíciójának kérdésében az ázsiai-afrikai delegátusok azon az állás­vonton vannak, hogy részint bizalmatlanok vele szemben. részint eljutottak addig a határig, hogy ennek a bizal­matlanságnak már hangot kell adni. Világszerte követelik Lumumba gyilkosainak megbüntetését A hírügynökségi jelenté­sek továbbra is arról szá­molnak be. hogy Ázsia és Afrika. Európa és Amerika népei Lumumba és társai gyilkosainak megbüntetését követelik. Szerdán a tokióiak tün­tettek a belga nagykövetség előtt. Kalkuttában a diákok a belga konzulátus előtt mág­lyára vetették Kaszavubu és Mobutu, valamint gazdájuk, a nemzetközi imperializmus szalmabábját, majd az ame­rikai konzulátus előtt tün­tettek. A rendőrség 15 diá­kot letartóztatott. Khartumban szerdán foly­tatódtak a tüntetések Bel­gium és az ENSZ kongói szereplése ellen. A tüntetők követelték a diplomáciai kap­csolatok megszakítását Bel­giummal és a szudáni csa­patok hazarendelését Kon­góból. Az olasz dolgozók sztráj­kokkal juttatják kifejezés­re együttérzésüket Kongó né­pével.­Sztrájkról érkezett jelen­tés Bogotából, Genová­ból, Nápolyból, Paler- móból és mis olasz nagy­városokból. Ugyanakkor Rómában, Tori­nóban. Bariban. Modenában és más városokban utcai tüntetések résztvevői köve­telték a gyilkosság elkövetői­nek megbüntetését. Havannában. Kuba fővá­rosában. szerdán este sok­ezer főnyi tömeg vett részt a Lumumba meggvilkolása mi­att tiltakozó tömeggyűlésen. A kanadai Montreálban az afrikai egyetemi hallgatók tüntettek Belgium és az Egyesült Államok konzulátu­sa előtt. Kairóban szerdán nagy tö­meg vett részt az ázsiai és afrikai szolidaritási bizottság EAK szervezetének Lumumba emlékére rendezett nagygyű­lésen. A gyűlés megnyitásakor helyet foglalt az elnöki emelvényen Lumumba Kairóban nevelt három árvája is. A beszédek elhangzása el 5tt a részvevők egyperces csend­del adóztak Lumumba emlé­kének. A csendet a nők zoko­gása szakította meg, később pedig a jelenlevők szeretetük megnyilvánulásaival árasz­tották el az árvákat. Amikor a gyermekek távoztak, a fiata­lok hangosan követelték: .,ad­jatok fegyvert kezünkbe, hogy megtoroljuk Lumumba halá­lát r. Szerdán a washingtoni Ho- ward-egyetem diákjainak egy nagy csoportja tüntetett a washingtoni belga nagykövet­ség előtt. A tüntetők záptojá­sokkal és hógolyókkal dobál­ták meg az épület ablakait. A rendőrség 25 tüntetőt letar­tóztatott. Tüntetés zajlott le a chicagói belga konzulátus előtt is, és — mint a UPI je­lenti ------a tüntetők ilyen fel­i ratú transzparenseket emel­tek a magasba: „Szégyen a Nyugatra.” Brazília külügyminisztériu­ma hivatalos tiltakozást jelen­tett be és hangsúlyozta, hogy a brazil kormány elítéli Lu­mumba és társainak meggyil­kolását. A Kongói Köztársaság kairói képviselőjének nyilatkozata az Izvesztyijának Az imperialisták, amikor bestiális módon meggyilkolták Lumumbát és a kongói nép Szovjet csillagász az ember űrutazásáról Hivatalos amerikai nyilatkozat az Egyesült Államok elmaradásáról a Szovjetunió mögött az űrhajózás területén A Venus-rakéta továbbra is az érdeklődés középpontjában áll Nyikolaj Petyinov biológus, a Szovjet Tudományos Aka­démia tagja nyilatkozott a szovjet automatikus űrállo­másról. A Venus-rakéta fel­lövése — hangoztatta — nagy­mértékben hozzájárul ahhoz, hogy mélyebben behatoljunk az élő anyag titkaiba. A földi élet keletkezésének egyik legfontosabb tényezője — folytatta a biológus — a Föld mágneses mezője, ép­pen ezért a tudósokat rendkívül ér­dekli, hogy a Venusnak vajon van-e mágneses me­zője. Ha sikerül e kérdést eldönte­ni, akkor nagyobb pontosság­gal lehet megmondani, van-e élet az illető bolygóm Az automatikus űrállomás- í ról közölt adatok — fűzte hoz- J zá a tudós — felvilágosítást ^ adnak a Venus esetleges mág- '/f neses mezejéről és kiszélesí- í tik a földi életről alkotott ed- ^ digi elképzeléseinket. A kü- j lönböző bolygók mágneses | mezejének és állat-, illetve j növényvilágának — összeha- $ sonlítása valószínűleg felele- j! tét ad arra a kérdésre is, mik ^ a legkedvezőbb körülmények az élet fejlődésére. Álla Maszevics szovjet csillagász, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia űrhajózási bi­zottságának alelnöke, aki je­lenleg Olaszországban tartóz­kodik, ahol megfigyelte a február 15-i napfogyatkozást, újságíróknak kijelentette, hogy a Szovjetunió eddig még embert nem lőtt ki az űr­be, de remélhetőleg erre hamarosan sor kerül. Hangsúlyozta, hogy a Szov­jetunióban csak akkor bo­csátanak majd útra olyan ra­kétát, amelyben ember is uta­zik, ha biztosítani tudják, hogy épségben visszatérhessen a Földre. Maszevics professzornő egyi­ke annak a két szovjet tudós- nőnek, aki közreműködött a Venus-rakéta kilövésének elő­készítésében. Hugh L. Dryden, a Nasa (Országos Űrhajózási Hiva­tal) igazgatóhelyettese, az amerikai képviselőház űrku­tatási bizottságában szerdán azt mondotta, hogy «z Egyesült Államok 1965- ig, vagy 1966-ig nem ké­pes utolérni a Szovjet­uniót az űrhajózás terü­letén. Hangsúlyozta, hogy a lema­rád ást nem lehet hamarabb helyrehozni semmiféle pénz­összeggel, vagy egyéb erőfe­szítéssel sem. „Bele kell nyu­godni abba a rideg ténybe, hogy négy vagy öt év belete­lik, amíg végre tudunk haj­tani ilyen nehéz feladatokat” — mondotta. A Washington Post and Times Herald terjedelmes cikkben méltatja a szovjet tudomány és technika leg­újabb vívmányát. Az auto­matikus űrállomás felbocsá­tása — írja — csodálatos tel­jesítmény, amely messze meg­haladja az amerikai technika mai lehetőségeinek határait. Az űrállomás nehéz sú­lya arra enged következ­tetni, hogy az űrhajó nagy mennyiségű tudomá­nyos készüléket visz fe­délzetén. A fellövés módszere, a rendkívül pontos irányítási rendszer, valamint a kitű­zött célok azt mutatják, hogy országunknak még sokat kell tennie, mielőtt behozhatja a lemaradást. Angol és más nyugati tu­dósok véleménye szerint — írja befejezésül a lap — a kö­zeljövőben újabb szenzációs tudományos eredményekre le­het számítani. Kétségtelen, hogy ezekben az eredmények­ben a szovjet tudósok vezető szerepet játszanak. másik két vezetőjét, nyílt há­borút hirdettek a kongói ha­zafiak ellen, s ugyanakkor a világ minden szabadságszere­tő népének is hadat . üzentek — mondotta Pierre Mulele, a Kongói Köztársaság népmű­velési minisztere, Kongó kai­rói diplomáciai képviseletének vezetője az Izvesztyija tudósí­tójának. Ismét kijelentjük, hogy fel­háborít bennünket Ham­marskjöld ENSZ-főtitkár ál­láspontja — Hammarskjöld megjátszotta a semleges sze­mély szerepét, aki állítólag azon fáradozik, hogy bizto­sítsa Kongóban a személyes szabadságot és megvédje az ország anyagi érdekeit. Való­jában pedig csak a belgák és barátaik érdekeit szolgálta. A kongói miniszter rámu­tatott arra a szégyenletes sze­repre, amelyet Kaszavubu töltött be Lumumba meggyil­kolásában. Kaszavubu számá­ra ez a bűntény — mondotta Mulele — az árulások soro­zatának logikus betetőzése. De vegyék tudomásul Kaszavubu és gazdái, hogy Lumumba meggyilkolásával nem ért vé­get a harc, ellenkezőleg. Csak most kezdődik meg igazán Kongó népe a győzelmes be­fejezésig fogja folytatni ezt a harcot. mai nap 1961. február 17. vétitek. Dónál na via. A nap kél 6.47, nyugszik 17.10 órakor. A hold kél 7.58, nyug­szik 20.02 órakor. Várható időjárás: Vál­tozó felhőzet, csapadék nél­kül. Mérsékelt szél, reg­gel és délelőtt sokfelé köd. A hőmérséklet alakulásá­ban lényeges változás nem várható. A Minisztertanács ülése A Minisztertanács csü­törtök délelőtt ülést tar­tott, s folyó ügyeket tár­gyalt. (MTI) — A DIÖSDI CSAPÁGY­GYÁR dolgozói tegnap röp- gyűlésen tiltakoztak Lu­mumba kongói miniszter- elnök meggyilkolása ellen. Az üzem dolgozói táviratot intéztek az MSZMP Köz­ponti Bizottságához. to­vábbítsák tiltakozásukat. — KÉTTÖSZÁZHARMINC- EZERRE becsülik azoknak a számát Japánban, akik a Hirosima és Nagaszaki ellen intézett atomtámadás következtében fehérvérűség­től rákia terjedő betegsé­gekben szenvednek. — ÉPÍTÉSI NAPOT tarta­nak Nagykőrösön ma a mű­velődési ház tanácstermé­ben. Az előadásokon kívül kiállításon mutatják be a különböző családi ház tí­pusterveket. — FABIOLA belga király­nő bátyja játszik Vittorio de Sica új filmjében, az „Utolsó ítéletben". Partne­re Anita Ekberg. — GÖDÖLLŐN a Haza­fias Népfront-bizottság és a „Petőfi Művelődési Ház” díjtalan jogtanácsadást szer­vez. A helybeli ügyvédi munkaközösség és a járásbí­róság február 20-án, hétfőn este 6 órai kezdettel a Kos­suth Lajos u. 42 .szám alatt tartja az első tanácsadó na­pot. Ezt követően minden hónap harmadik hétfőjén este 6—8 óra között megis­métlik a tanácsadást. — JÓL HALAD a csalá­donkénti vállalás a kapás­növényeknél az érdi Búza­kalász Tsz-ben. A 120 hold kukorica elvállalása órák alatt megtörtént, sót, a terü­let kevésnek bizonyult. Ugyancsak eredményességi munkaegység alapján vál­lalták a tagok IS hold cu­korrépa és 10 hold burgo­nya művelését is. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT községi bizottsága február 21-én Kósdon mál­natermesztési ankétot ren­dez. — 1716-BÓL SZÁRMAZÓ Stradivári-hegedűt találtak a franciaországi Clermont- Ferrandban. A hegedű tu­lajdonosa 60 évvel ezelőtt egy vásáron vette s csak most tudta meg, milyen kincs van a birtokában. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT Pest megyei Bizott­sága és a Magyar Jogász Szövetség Pest megyei Szer­vezete jogászbált rendez feb­ruár 18-án a Pest megyei Tanács dísztermében. — RÖVIDESEN MEG­ALAKUL Cegléden a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület városi és járási cso­portja. A szervezésben részt vesznek a pártbizottság és a tanácsok mezőgazdasági szak­emberein kívül a Hazafias Népfront és a kísérleti gaz­daság képviselői. — AZ ABONYI KISZ- BIZOTTSÁG február 18-án a munkásklub nagytermében farsangi bált rendez. — KERTI KAROLY fes­tőművész kiállítása febru­ár 17-én nyílik mea n Fé­nyes Adolf-teremben. Meg­nyitó beszédet mond Par- ragi György országgyűlési képviselő. — AZ IFJÚSÁG helyzeté­vel, az időszerű nemzetközi eseményekkel és a békemoz­galom feladataival foglalko­zik február 21-én a Hazafias Népfront dunakeszi községi bizottsága. — JÖVŐ NYÁRON oszt­rák, holland, dán. angol és svájci geológusokból álló, helikopteres expedíció keresi fel Dél-Grönlandot, mert az eddigi kutatások arra mutat­nak, hogy ott gazdag urán, titán és egyéb értékes ásvá­nyi kincsek vannak. — 3300 LITER tejet ad tak — évi átlagban — a mag- lódi Micsurin Termelőszö­vetkezet tehenei 1960-ban. A 100 darabból álló tehené­szet rendszeres készpénz­jövedelmet biztosított a szövetkezetben az előlegfi­zetéshez. .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' A háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen talmit; az ázsiai, az afrikai, a latin-amerikai békeszerető ál­lamok növekvő száma, ame­lyeknek létérdekük a béke megőrzése; a nemzetközi munkásosztály és szervezetei, mindenekelőtt a kommunista pártok; a gyarmatok és a füg­gő országok népeinek nemzeti felszabadító mozgalmai; a bé­keharcosok világmozgalma; a semleges országok, amelyek nem értenek egyet a háború kirobbantásának imperialista irányvonalával és a békés egy­más mellett élés híveiként lép­nek fel. A békés egymás mel­lett élés oolitikáiát támoaalia a fejlett tőkés országok bur­zsoáziájának bizonyos része is, amely józanul értékeli az erőviszonyokat és a korszerű háború következményeit.” Nem a marxizmus—leniniz- mus elméletében történt te­hát alapvető változás, hanem a világ képében, az erőviszo­nyokban. A marxizmus—leni- nizmus tanítását a kommunis­ta pártok csak alkalmazták er­re a megváltozott helyzetre. Ami már most az, erőviszo­------- ----nyok megvál­tozását illeti, annak a fentebb felsorolt legfőbb összetevői között is az első helyen áll az immár világrendszerré vált szocialista tábor, elsősorban a Szovjetunió léte, fejlődése, gazdasági, technikai és tudó­d ott a világ felosztása a gyar­matosító tőkés hatalmak kö­zött. A nemzetközi porondon azonban rendszeresen újabb és újabb rablók, imperialista nagyhatalmak jelennek meg, amelyek követelik „jussukat”, a világ újrafelosztását. A ka­pitalizmus egyenlőtlen fejlő­désének törvényszerűségéből adódik ez, ennek alapján tar­totta szükségesnek és elkerül­hetetlennek Lenin az imperia­lizmus viszonyai között a há­borúkat. Igazát bizonyította az elmúlt két világháború is. Azóta azonban — amikor az imperializmus még az egész világot átfogó rendszer volt, a háborúban nem érdekelt erők pedig viszonylag gyen­gék — az elmúlt több mint négy évtized alatt gyökere­sen megváltoztak a nemzetkö­zi viszonyok. Létretjöttek a feltételei annak, hogy az em­beriség életéből véglegesen száműzzék a legborzasztóbbat, a háborút Joggal állapította meg a 81 marxista—leninista párt tavaly novemberi Moszk­vai Értekezlete: „A történelem folyamán első Ízben harcol­nak a háború ellen nagy, szervezett erők. A hatalmas Szovjetunió, amely kivívta a világelsőséget a tudomány és a technika döntő ágaiban; az egész szocialista tábor, amely a béke szolgálatába állította óriási anyagi és politikai ha­mányos síkon történő állandó erősödése. Szükséges tehát, hogy némileg részletesebben is szóljunk róla. 1917-ben a szocialista tábor (akkor még egyedül a Szov­jetunió) területe 50 598 000 négyzetkilométer volt, lakosai­nak száma pedig 131 millió. Ma több mint 35 millió négy­zetkilométeren terül el a szo­cialista tábor 12 országa, la­kosságának száma pedig egy- milliárd. A szocialista világ­rendszer magában foglalja föl­dünk szárazföldjének egyne­gyedét, lakosságának egyhar- -madát, ipari termelésének pe­dig már mintegy 35 százalékát adja. A Szovjetunió, a szocia­lista tábor vezető ereje, ipari termelését például az 1913-as színvonalhoz képest csaknem megnegyvenszerezte. 1965-ig egyes igen fontos termelési ágban megelőzi, másokban megközelíti az Egyesült Ál­lamoknak, a kapitalista világ legfejlettebb országának egy főre eső termelését. 1972-ig aztán a szovjet ipar minden tekintetben utoléri és túlszár­nyalja az amerikait. Ennek biztosítéka az ipari termelés fejlődésének az az üteme, amellyel a Szovjetunió, és a szocializmust építő országok is, messze vezetnek az egész világon, míg Amerika — Kennedy elnök saját bevallása szerint is — ilyen tekintetben már a legutolsók közé ke­rült. Ezért írta a londoni People című lap: „A Nyugat elveszíti a gazdasági háborút a kommunizmussal szemben. A Szovjetuniónak nincs szüksé­ge arra, hogy hidrogénbombá­val ijesztgessen bennünket, le­győz minket csákánnyal és la­páttal.” Ezekkel a kiemelkedő gaz­dasági sikerekkel, a tudomány és a technika legkülönbözőbb ágaiban történt hallatlan üte­mű előretöréssel párhuzamo­san változtak meg természe­tesen a katonai erőviszonyok is a szocialista tábor javára. Ezzel kapcsolatosan csak egy véleményt idézünk abból a csodálatot és elismerést kife­jező sajtóvisszhangból, amit a szovjet rakéta- és űrhajózási sikerek világszerte kiváltot­tak. Az angol Daily Mail nem kis meghökkenéssel álla­pította meg a Venus-rakéta fellövése után: „Ha az oroszok eltalálhatják a Földtől 26 millió mérföldre levő Ve- nust, akkor számukra gyerek­játék a világűrből száz mér­földre lefelé elterülő földi tá­maszpontokat eltalálni.” A szocialista tá!?°í' ,,éte ts----------------- szüntelen erő­södése mellett az erőviszo­nyok eltolódásának második legfontosabb oka az imperia­lizmus szégyenteljes gyarmati rendszerének felbomlása, amely napjainkban, a szemünk előtt játszódik le. „A gyarma­ti rabság rendszerének a nem­zeti felszabadító mozgalom előretörése következtében vég­bemenő összeomlása történel­mi jelentőségét tekintve a szo­cialista világrendszer megala­kulása óta a legfontosabb je­lenség” — állapítja meg er­ről a Nyilatkozat. Csak a má­sodik világháború óta eltelt 15 esztendő alatt 38 ország vívta ki nemzeti függetlensé­gét, s csaknem másfélmilliárd i l i Szovjetunió Kommunista----------í---------Partjának 1956 f ebruárjában megtartott XX. kongresszusán, amely a mar­xizmus—leninizmus szellemét a mai viszonyokra alkalmazva elemezte a nemzetközi hely­zetet, Hruscsov elvtárs — ép­pen e mélyreható elemzés alapján — leszögezhette azt, amit előtte az emberiség tör­ténetében még soha senki: a háború ma már nem végzet­szerűen elkerülhetetlen. A kommunista és munkáspártok 1957-ben elfogadott Moszkvai Nyilatkozata, majd két évvel később a XXI. kongresszus, s pár hónappal ezelőtt, 1960. no­vemberében a kommunista és munkáspártok képviselőinek ugyancsak Moszkvában meg­tartott Értekezletén egyhangú­lag elfogadott Nyilatkozat is­mételten megerősítette ezt a tételt. És nemcsak megerősí­tette. de hozzá is tehette: az azóta bekövetkezett változá­sok tovább növelték a háború elkerülésének lehetőségét. Ez a korszakalkotó megál­lapítás egyáltalán nem ellen­tétes a marxizmus—leniniz­mus ama tanításával, hogy az imperializmus korában szük- ségszerűek és elkerülhetetlenek a háborúk. Lenin, aki még az első világháború előtt ki­fejtette az imperializmus alapvető jellemvonásait, meg­állapította, hogy az imperia­lizmus korszakában befejező-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom