Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

KI TUDNÁ MEGMONDANI, hogy a Rákóczi úton levő bolt miért éppen „Tejcsárda”? He­lyes, hogy egyes üzleteket spe­cializálnak — erre vagy ar­ra... Nagyon örültünk, ami­kor Cegléden is megjelent a Rákóczi úti üzlet felirata: „Tejcsárda”, mert méltán gon­dolta mindenki, hogy ezután már városunkban is lesz egy bolt, ahol mindennap és a nap bármely szakában lehet majd tejet kapni. Egyesek pedig még tobzódásra is merészeltek gon­dolni a tej- és tejjel készült különféleségekből, a „csárda” szó láttán! De álljunk csak meg egy pillanatra. Mondjuk, a tejnél. Reggel kapható hidegen és me­legen is. Később, a nap folya­mán azonban meg ne áhítsa senki emberfia ezt az italt a csárdában, mert úgysem kap belőle. Azt mondják, nincs. És ez biztosan így is van, mert nem is mosolyognak, amikor mondják. Miért is mosolyogná­nak, hiszen nem öröm ez ne­kik sem, hogy nincs, elvégre... Elvégre ugye tél van, és jegelés nélkül is elállna az a jóravaló tej, akár estig is, amikor azok a dolgozók is meg tudnák venni, akiknek a reggeli időben erre nincs lehetőségük. Hogy a for­ró nyárban — este — nem lesz tej a tejcsárdában, könnyebben megértjük. Akkorra talán már nem is egyszerűen tejcsárda, hanem tej- és szörpcsárdává lesz ez az ifjúsági bolt, ahol a tejen és kakaón kívül még ká­vét is árulnak majd, de ha a nagy melegre vaió tekintettel ezt nem ajánlhatják, mad ször­pökkel látják el a betérő tik- kadót... Hogy diétások is vannak?! Majd leszoknak a diétáról vagy áttérnek az almuskára. Azt majd bizonyára mosollyal kínálják... Nem ment rosszul a CVSE-nek Debrecenben Ha ugyan az 5:l-es ered­ményt a maga számszerű­ségében nézzük, nem na­gyon örülhetünk. Más azonban a helyzet akkor, ha a mér­kőzést nézzük, mert a játék képe már egyáltalán nem ilyen nagy különbségű. A látot­tak alapján megállapíthatjuk, hogy csapatunk egyáltalán nem játszott alárendelt szere­pet a csúszós, havas, de nem mély talajon lejátszott mérkőzésen .— és a gólarány túlzott! A CVSE nélkülözni volt kénytelen a bokasérüléssel bajlódó Csontost, akinek hiá­nyát nagyon megérezte a csa­pat, különösen támadósorunk. Annál nagyobb öröm volt a fiatal Oláh jó teljesítménye — Csontos helyén. Az I. fél­időben jó fél órán keresztül egyik csapatnak sem sikerült gólt elérni, míg végre a 35. percben megtört a jég s a DVSC vezetéshez jut. Az mindenesetre látható volt, hogy csatársorunknak nem megy úgy, mint általában szokott. Csontos hiányában jóval kevesebb labdát ka- , pott ez a csapatrész, mint máskor. Csak Kökény és Bo­tos volt a szokott jó, Nagy ezúttal is gyengébben játszott a szokottnáil, Héri gyorsasága sem érvényesült jól a csúszós talajon. A II. félidőben vé­delmünk ismét elkövette a maga egészen szimpla hibáját, amelyből újabb gólt szerzett a DVSC — s a következmény: tíz perc alatt három gól! Általánosságban jó mér­kőzés volt, kitűnő előkészü­let a bajnokságra, amely megmutatta azt is, hogy hol kell javítanunk. Védelmünk­ben Kaltenecker két gólban is ludas, emellett azonban voltak nagy védései is. Hát­védhármasunk adta fel leg­jobban a leckét, amelyik eb­ben az összetételében nem felelt meg. Adva van azon­ban annak a lehetősége, hogy a Pákozdi — Gyikó L. — Gyi- kó B. összetételen változtasson a vezetőség, hiszen megfele­lő játékosok állnak rendelke­zésre. Idehaza és Kecskeméten is sárdagasztás folyt... A CVSE-pályán ismét a két ceglédi vezető egyesület if­júsági és második csapatai ta­lálkoztak egymással. Az Épí­tők ifjúsági csapata 4.0-ra győzött, a második csapatok találkozója pedig 1 :l-es dön­tetlennel végződött. Ugyan­csak 1:1 arányú döntet­lent ért el az Építők első csapata is Kecskeméten, a KTE ellen. Ezekre a mér­kőzésekre inkább a sárda­gasztás jellemző, mint a játék. Mindenesetre állóképesség szempontjából igen hasznos volt, élvezhetőség szempont­jából annál kevésbé ... Szerdán délután a gerjei pályán három órai kezdettel C. Építők—C. Honvéd edző­mérkőzés lesz. Változás a vasárnapi lab­darúgó-műsorban! A CVSE az eredeti tervtől eltérően nem az SZ. MTE-vel, hanem a Tö­rökszentmiklósi Vasas jóké­pességű együttesével játszik. E csapat a megyei bajnokság első helyén áll. A mérkőzés du. három órakor kezdődik a CVSE-pályán. V. A Ceglédi Építők férfi kézilabda-csapata még veretlen a törökszentmiklósi teremtornán A Ceglédi Építők megyei bajnok férfi kézilabda-csa­pata a törökszentmiklósi te­remtornán vesz részt. Vasár­nap már a negyedik fordulót bonyolították le, és örömmel jelenthetjük, hogy a csapat eddig kitűnően helytállt, és minden mérkőzését megnyer­te. Az eddig lejátszott mérkő­zések eredményei: Ceglédi Ép.—Szolnokszentmihály 12:8. Ceglédi Ép.—Mezőtúr AC 17:4, Ceglédi Ép.—Törökszentmik­lósi Gimn. 24:4 Ceglédi Ép.— Jászberényi Lehel 19:7 (ez barátságos mérkőzés volt). A tornán két csoportban 8 csapat vett részt, a Szolnok megyei szövetség rendezésé­ben. A vasárnapi, negyedik fordulóban. n ceglédi csapat a Jászberényi Lehel csapatá­val mérkőzött. Ceglédi Építők—Jászberényi Lehel 14:9. Törökszentmiklós, 500 néző. C. Építők: Tukacs — Os- váth, Öcsai K.. Irházi, Szá­raz. Tartalékos csapattal uta­zott Törökszentmiklósra a ceglédi csapat, a kapuban a mezőnyjátékos Tukacs védett, de örvendetes volt az, hogy első ízben szerepelt a csapat­ban a hazakerült Monori. Az első percekben az Építők megilletődötten játszott és a jászberényiek 4:1 arányú ve­zetésre tettek szert. Később azonban kibontakozott a ce s- lédi csapat technikai fölénye, és a közönség hangos bizta­tása közben, szép játékkal, biztosan győztek. Kitűnően si­került Monori bemutatkozá- sa — hét gólt lőtt. Góllövő: Monori (7), Os- váth (5). Száraz (2). Jók: Monori. Osváth, Száraz. Ír­házi. A legközelebbi fordulót va­sárnap rendezik meg. Magyar László Amíg a medve téli álmát alussza! Ilyenkor, február derekán még a jó kutyát sem illik az udvarba kikergetni — mond­ja a régi közmondás. Ami azt illeti, a közmon­dásnak sok az igazsága. Ha­nem a Duna—Tisza-közi Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zet tudományos munkatársai, dolgozói ezt a közmondást né­mileg módosították. Mégpedig két irányban. Elsősorban úgy, hogy az aránylag enyhébb napokat kihasználva, tízezerszám vég­zik a díszcserje-dugványo­zást. Ezekből a dugványok­ból 1—2 év alatt kész, ki­ültetésre aVtalmas cserjék lesznek, s díszíthetik a ceg­lédi s más városok parkjait. A másik módosítás sem jelentéktelenebb. A kísérleti intézet állandó dolgozói nagyszámban jelent­keztek a kertészeti jelle­gű ezüstkalászosgazda-tanfo- lyamra. A tanfolyam előadói is szép számmal az intézet munkatársai közül kerülnek ki, a mostani hallgatók meg a nyári munkákra készítik elő saját magulcat. És mit csinálnak a tudo­mányos munkatársak? Ők sem alusznak. Nagy erővel dolgoznak az intézet 10 éves eredményeit feldolgozó értékelésen. A ju­bileum ünnepére díszes al­bummal, értékes adatoklcal kívánják dokumentálni azt a hatalmas segítséget, amit az intézet a szocialista mező- gazdaság kialakításához, a kulturáltabb gazdálkodás ki- fejlesztéséhez adott. — Dózsa — ISTem tetszik, ... hogy a Beloiannisz utca 8. számú ház előtt szinte állan­dóan törött a csatornafedő és a megrongált fedőlapok kicse­rélése nagyon hosszú ideig tart. ... hogy a Teleki utcán már a járdára is- felnyomják a sa­rat az Állami Kordélyozási és Fuvarozási Vállalat ceglédi ki- rendeltségének kocsijai. BAJ VAN A TELEVÍZIÓVAL Azt hiszem, nincs senki az országban, aki ne örülne an­nak, hogy a televízió nem a városi lakosok privilégiuma! Felemelő érzés látni a falusi házak tetején a magasba nyú­ló televízió antennát. A falusi televíziók — amint ezt számtalan esetben tapasz­talhatjuk — nemcsak a tulaj­donosok, hanem a szomszéd­ság, komaság részére is su­gározzák a művelődés fényét és a falusi szobákba is' oda varázsolják a fővárosi szín­házak hangulatát, szivet-lelkct gyönyörködtető érzését. így vannak a televízióval Dudás Jánosék is. Munká- csy-készüléket vásároltak még a nyáron. Sok kellemes estét töltöttek a nehéz mezei munka után a televízió kép­ernyője előtt. Szombaton örömmel készülődtek a Jég­színház kiválónak ígérkező közvetítésére. Ám a készülék elromlott! Ilyenkor mit lehet mást tenni, ki kell javítani! Igen ám, de hol? Bementek az igen jó szak­emberekkel rendelkező ceg­lédi televízió szervizbe. Szí­vesen fogadták őket. Felvet­ték a lakcímet, megígérték, hogy a legsürgősebben kisza­ladnak a készülékért Ceg- lédbercelre. Azt hitték, min­den rendben van, amikor be­csapott a villám. Kiderült, hogy Dudás Jáno­sék televízióját, nem az Orion gyár, hanem a Vadásztöltény­gyár készítette. Miután a jelenlétünkben be­mondott panaszból a szerviz szakemberei azonnal megál­lapították, hogy néhány al­katrészt kell cserélni, sajná­lattal közölték, hogy a javí­tást nem vállalhatják. Azt ajánlották, hogy forduljanak a panasszal a szomszédos Vasipari Ktsz-hez, annak a te­levíziós részlege majd elvég­zi a javítást. Csodálkozva kérdeztük meg: Vajon az Orion-szervíz szak­emberei nem értenek a Mun- kácsy-készülékek javításához? A válaszon még jobban meg­lepődtünk. Elmondták ugyanis, hogy nincs olyan magyar gyártmá­nyú televízió, amelynek a ja­vításához nem volna magas képzettségű szakemberük. A problémát nem az ö szak- képzettségük. hanem az okoz­za, hogy a Vadásztölténygyár nem hajlandó őket megbízni a Munkácsy-készülékek ga­ranciális javításának elvég­zésével s így ők a Vadász­tölténygyártó! nem kapnak alkatrészeket. Bár több Munkácsy-készüléket kijaví­tottak már, ez azonban csak olyankor fordulhatott elő, amikor alkatrész cserére nem volt szükség. Úgy véljük, jogosan kér­dezhetjük a felsőbb iparszer­vezőket és a Vadásztöltény- gyár vezetőit; vajon olyan bővében vagyunk televíziós szakemberekkel, hogy gyári sovinizmusnak. vagy vala­mi rosszul értelmezett gyári elgondolásnak előnyt lehet adni a gyors javításokkal szemben? A technikum szalagavató bálján Örök ceglédi szokás a ké­sés. Ezt a „haladó" hagyo­mányunkat ápoltam én is szombat este. amikor ió két­órás késéssel a kezdés után érkeztem a Ceglédi Mező- gazdasági Technikum farsan. gi, szalagavató báljára. Tekintettel arra, hogy már a bál megkezdésekor sor került az est fénypontjára, a szalagok átadására, így dr. Oroszi András tanártól, a IVIÁ. osztályfőnökétől érdek­lődtem arról, hogyan zajlott le a szalagok ünnepélyes át­adása. — Már jóval a kezdés idő­pontja előtt gyülekeztek in­tézetünk tanulói kedves szü­leik társaságában, itt a mű­velődési ház emeleti nagy­termében. A kezdéskor már körülbelül négyszázan szo­rongtunk a teremben — mondotta az osztályfőnök. — Drahota Szabó Dénes, a tech­nikum igazgatója, engedélyez­te a bál megnyitását, majd Kiskun Magda, alapszervezeti KISZ-titkár köszöntötte a IV. évfolyam tanulóit, a sza- laaátadás alkalmából. Az üd­vözlő beszédre a IV. évfolyam tanulói nevében Sinai Sán­dor válaszolt. Megköszönte a III. -osok figyelmét, hogy nem csupán a szalagok át­adásával, de a terem szén feldíszítésével is törődtek. A beszédek elhangzása után a IV. -esek megkapták szalag­jaikat. amelyet az érettségi­ig viselnek. — A bál nyitótánccal kez­dődött. Tizenkét pár táncol­ta a ropogós magyar csárdást nagy sikerrel, legalábbis ezt fejezte ki a nézők tetszés- nyilvánítása — fejezte be tá­jékoztatását Oroszi András dr. Néhány órával később, ami­kor ismét találkoztunk a bá­li forgatagban, Oroszi dr. el­árulta. hogy ez a IV. osztály a 30., amelyet érettségire készít elő, és tanári pálya­futása alatt ez a szalagavató bál szintén /> 30. Ehhei a ju­bileumhoz lapunk hasábjain keresztül U gratulálunk. A bál hajnali 3 órakor vé­get ért. A jó hangulatról Tor- dai Zsolt és öttagú tánczene­kara gondoskodott. (Andrási) Pályaválasztás előtt A ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium február 18-án tartja hagyományos szalag­avató bálját. A bál után fel­kerülnek majd a színes sza­lagok az érettségire készülő diákok kabáthajtókáira, rajtuk két évszám: 1957—1961. Ez azt jelenti, hogy néhány hónap múlva a negyedikesek, az öreg diákok befejezik közép­iskolai tanulmányaikat. Az el­múlt napokban elbeszélgettem néhány negyedikes diákkal további terveikről, céljaikról. Néhány nappal ezelőtt zá­rult az 1960/61-bs tanév első része. Azóta már megkezdő­dött a második, az ő szá­mukra pedig most már az utolsó. Ilyenkor természetesen napirendre kerül a nagy kér­dés: milyen hivatást választok az érettségi után? Polgár László, az intézet egyik legkiválóbb tanulója. A félévet, mint minden bizonyít­ványosztást a négy év folya­mán, most is kitűnő ered­ménnyel zárta le. A IV. osz­tályban még nagyobb szorga­lommal tanult. — A Budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egye­temre szeretnék feljutni — mondotta Laci. — Az ilyen irányú ismereteimet az isko­lában tanult anyag mellett értékes szakirodalommal bö- vítem. A nyári szünidőben gyakorlati ismereteket szerez­tem. Sokáig gondolkodtam azon, hogy a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezem. Na­gyon szeretek rajzolni, de megértettem azt, hogy a mai technikának mérnökökre, ter­vezőkre van szüksége, ezért választottam a mérnöki hiva­tást. Plutzer Ferenc nagyon szép, komoly hivatást választott: pedagógus lesz. Az itt eltöl­tött évek alatt nagyon meg­szerette az iskolát, úgy hatá­rozott, hogy a pécsi Pedagó­giai Főiskola matematika, fi­zika és torna szakára jelent- kezük. Hörömpő Károly, bár el­hagyja az iskolát, a várostól nem válik meg. — Azoknak az érettségizők­nek, akik kedvelik a techni­kát. az elektromosipar terü­letén akarnak állást szerezni, kitűnő elhelyezkedési lehető­ség kínálkozik itt Cegléden is a Villamossági Gépgyárban — mondotta Hörömpő KáVoly. — Szeretnék itt elhelyezkedni és a tanfolyam elvégzése után mint technikus működni a gyárban. Kohlmayer Ádám Ceglédi percek a budapesti Technika Házában Ritka ceglédi sikerről számolhatunk be olvasóinknak. Pén­teken a Technika Házában az összes tudományos és gyakorlati szakértők, valamint nagyszámú érdeklődő jelenlétében került nyilvános bírálatra Nyújtó Ferenc, a ceglédi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet vezetőjének könyve. „A kajszibarack és ter­mesztése" című könyv, a bírálók egyöntetű véleménye szerint különleges erényekkel dicsekedhet. Bőséges elméleti anyagot ad a tudósoknak további búvárkodásaikhoz, kísérleteikhez s emellett rendkívül praktikus gyakorlati leírásaival tökéletes biztonságot ad a termelőknek, termesztési szakembereknek. Talán azt is érdemes megemlíteni, amit az egyik bíráló olyan színesen említett: Nyújtó Ferenc és társszerzőjének szak­könyve olyan stílusban íródott, amelyik akármelyik nagymama részére is érdekes olvasmányt jeleni, ha éppen szereti a ba­rackot. ________ E GY PILLANATRA Valahol egy társaságban Csodákról folyt beszélgetés Es mindnyájan megegyeztek: Ma a csoda nagyon kevés. Megszólaltam aztán én is Csodálatos volt a hatás: A múlt héten kiadó volt Egy szép szoba-konyhás lakás. — O — — 6 189 600 FORINT volt az 1960. évi termelési terve az előírt 5 353 000 forinttal szemben a ceglédi járási Épí­tőipari Ktsz-nek. — A VÁROSI és járási ví­zisport szövetség megfelelő számú jelentkező esetén az úszás és vízilabda sportágak­ban társadalmi edzői, úszó­versenybírói és vízilabda-já­tékvezetői tanfolyamot ren­dez. Jelentkezési határidő 1961. március 1, a JTST Rá­kóczi úti hivatali helyiségé­ben. ORSZÁGOS ÁLLAT- ÉS KIRAKODÓ VÁSÁROK Március 2, csütörtök: Ko- csér és Szolnok. Március 5. vasárnap: Nagykőrös. Március 6, hétfő: Üllő. Március 11, szombat: Tószeg. Március 12, vasárnap: Abony. Március 14, kedd: Tápiósüly. — A JÁRÁS területén ti­zenhat ezüstkalászos tanfo­lyam folyik, amelyen 343 hallgató vesz részt. — HÉTFŐN délután tar­tották a városfejlesztési állan­dó bizottsági ülést. Napi­rendi pontok között szerepelt az 1961. évi városrendezési terv és a községfejlesztési alap megtárgyalása. — SZOMBATON délelőtt tartotta tanácsülését a Ceg- lédberceli Községi Tanács, melyen megtárgyalták az 1961. évi községfejlesztési terveket. — 37 196 FORINT volt 1960-ban az egy főre jutó termelési érték a tervezett 33 333 forinttal szemben a ceglédi Fodrászok Ktsz-nél. — VÁROSUNKBAN 8704 rádióelőfizető. 805 lakásban pedig vezetékes rádió van. — MEGKEZDŐDÖTT az if­júság irányítása a főiskolára az 1961/62. tanévre. A kecs­keméti Felsőfokú Óvónőkép­ző Intézet is várja azoknak az érettségizett lányoknak a jelentkezését, akik hivatásul az óvónői pályát választják. A felvétel nemcsak közvetlenül érettségi után lehetséges, ha­nem előnyben részesülnek azok a jelentkezők, akik már fizikai termelő munkában részt vettek érettségi óta, de 30 évesnél még nem időseb­bek. A jelentkezés ideje áp­rilis 10-ig abban a középisko­lában, ahol érettségiztek. A képzési idő két év. A termelőszövetkezetek figyelmébe A sertés- és szarvasmarha­hizlalásnak két fontos célja van: 1. A dolgozó nép szerve­zett nagyüzemi ellátása hús­sal és zsírral. 2. A termelőszövetkezetek jövedelmének emelése, a ter­melőszövetkezeti tagok na­gyobb jövedelmének biztosí­tása. Több Ízben közöltük már járásunk, városunk terüle­tén egy-egy jól és eredmé­nyesen hizlaló termelőszö­vetkezetünk eredményessé­gét. A ceglédi Kossuth Tsz a legfényesebb példáját mu­tatta annak, hogyan kell eredményesen hizlalni. A ceglédi Kossuth Tsz 1961. február 7-én 37 darab szer­ződött szarvasmarhát adott át az Állatforgalmi Válla­latnak. A 37 darab szerző­dött marhából 12 darab osz­tályon felüli, extrém minő­ségű, amelynek kg-ja 13 fo­rint + 1,50 forint nagyüzemi felár, A 25 darab első osz­tályú kilója 10 forint + 1,50 forint nagyüzemi felár. A leadott 37 darab marháért kifizettünk 212 810 forintot. Ez és a* ehhez hasonló ered­ményes hizlalás és gazdálko­dás teile lehetővé, hogy a Kossuth Tsz az 1960. évet jól zárja. Ezt fényesen bizo­nyítja az egy munkaegység­re kifizetett 41 forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom