Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-15 / 39. szám

1961. FEBRUÁR 15, SZERDA MEC\EI Z/fíl'lftB Megsokszorozódott megyénkben a tsz-ek törzsállatállománya ­A tehén- és sertéstörzsállományunk helyzete megyénk tsz-eiben: 1177 magyartarka tehén és 715 anyakoca törzskönyvi ellenőrzés alatt A korszerű állattenyésztés előfeltétele, a nemes tenyész­állat-törzsek kialakítása. Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha a tenyésztés minden mozzanatát szakszerűen irá­nyítják, és ellenőrzik, a te­nyészállatok törzskönyvezése révén. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk a napokban a megyei törzskönyvi felügye­lőségen Márkly Ernő helyet­tes vezetővel és Orosz Ferenc törzskönyvi felügyelővel. — Pest megyében, az 1959— 60-as gazdasági évben. 57 tsz- ben 1177 magyartarka te­hén volt törzskönyvi ellen­őrzés alatt egész éven át — mondta Orosz Ferenc. — A tehénállomány törzskönyve­zése a tsz-ekben az 1952—53- as gazdasági évben kezdődött. Akkor mindössze 703 tehén volt alkalmas törzskönyvezés­re. A nyolc év alatt az egy tehénre eső tejelési át­lag a kezdeti 1788 kilóról 3814 kilóra, a tehenen­ként! tejelési istáilóát- lag pedig 4,9 kilóról 10,4 kilóra emelkedett. Az átlagos zsírkilogramm pe­dig — megduplázódva — el­érte a 146,6 kilót. — Melyek a legjobb törzs­tenyésztő szövetkezetek? — Első helyen áll a ceglé­di Vörös Csillag Tsz. 'Az el­lenőrzött 39 tehén tejelé­si átlaga 5914 kiló. Utána a péceli Zöldmező következik. 5896 kilós átlaggal, a harma­dik helyet tartó nagvkátai Magyar—Koreai Barátság Tsz teheneinek tejelési átlaga pe­dig 5205 kiló. Az átlagos zsírszázalék terén első a dunabogdá- nyi Úttörő Tsz. 4,14 kilo­grammal, _____ a többieké átlagosan 3.80 kiló körül mozog. Az ellési szá­zalék terén hét tsz érte el a száz százalékot, köztük az áporkai Vörös Csillag, a do- monyi Dózsa, a pócsmegyeri Május 1, tsz stb. A fóti Vö- rösmartynak. a hévizgyörki Dózsának nem sok dicsekedni valójuk akad azonban e te­kintetben. — Melyek a legjobb i törzs­teheneink? — tesszük fel az utolsó kérdést Orosz Ferenc­nek — Első a ceglédi Vörös Csillag Tsz 16-os Kicsi nevű tehene. 9005 kilós laktációval. Az előzetes értékelés sze- ] tint ugyancsak ez a te- j hén érte el az első helye­zést az országos tejelési j versenyben. Megyénk második legjobb te- í bene a péceli Zöldmező 20-as í Rebekája, 8634 kilóval, har- j madik a ceglédi Vörös Csillag• 22-es Katija. 8620 kilogram-; mal. A ceglédi Vörös Csilla- í got dicséri, hosv a megye tíz ! legjobb tehene közhl hat az o í tenyészetükben van — zárja ; szavait Orosz Ferenc. í A sertés-törzsáűomány; helyzetéről Márkly Ernővel; beszéltünk: — Tizenhét tsz-ben folyik! jelenleg a sertések törzsköny- ! vi ellenőrzése. Legjobb sertés törzste- j nyésztő szövetkezet a tá- \ piószelei Keleti Fény, és \ a ceglédi Vörös Csillag ! Tsz. Előbbiben 54 darab, utóbbi-; ban 117 darab törzskönyvezett; fehérhús anyakoca van. Mind- | két helyen ivadékvizsgálat is ; folyik. — Mi a célja az ivadékvizs­gálatnak? — A vizsgálat célja egy­részt kikeresni a legjobb ta­karmányhasznosító egyedeket, másrészt pedig annak megál­lapítása, hogy melyik adja a legjobb vágott áru minősé­get. E kettős cél érdekében egy-egy anya alól kivett mind­két nembeli malacnál ellen­őrzik, mennyi a napi súly­gyarapodás, és hánv napos kor­ban éri el a 90 kilót, a „Ba­con-súlyt”. Ennek során meg­állapítják, mennyi keményítő­értéket fogyasztott egy kiló súlygyarapodáshoz, levágás­kor pedig értékelik a vágott áru minőségét. Ez úgy tör­ténik, hogy lemérik -a törzs hosszát, a szalonna vastagsá­gát, a sonka arányát a vá- gottáruhoz, és a karaj ke­resztmetszetét. Ezt szabvány szerint pontozzák. A kemé­nyítőérték hasznosításában el­ső a ceglédi Vörös Csillag, második a tápiószelei Keleti Fény. A vágottáru minősége szempontjából a Keleti Fény megelőzi a Vörös Csillagot. Ezután a szaporulatról esik szó. Megtudjuk, hogy a Keleti Fényben — e szempontból ellenőrzött 28 anyakoca alól — átlagosan 12,7 darab malacot ne­veitek fel 14,8 kilós le­választást átlagsúllyal. A ceglédi Vöhös Csillagban az egy kocára eső felnevelt ma­lacok száma 7,1 darab volt (előhasi kocák!), 12,4 kilós átlagsúllyal. A legjobb anya­kocák egyike a Keleti Fény hároméves 11-es Panni ja. Há­romszor, összesen 35 darabot malacozott, ebből 29-et le­választottak 14,3 kilós átlag­súllyal. — A fehérhús mellett — folytatja Márkly Ernő — Cornwall, és öves sertéstenyé­szetek is vannak. A Cornwall tenyésztésé­ben legjobb a kiskunlac- házi Petőfi Tsz, övesben a vámosmikolai Vörös Csillag. Megyénkben elsősorban a fe­hérhús tenyésztése folyik. A fehérhússertés exportképe­sebb. — Sertéstörzs-tenyésztésün- ket tovább fejlesztjük. A szö­vetkezetek törlesztéses és kö­zéplejáratú hiteleket vehet­nek igénybe törzsállományuk megerősítésére, illetve kiala­kítására. A szakszerű takar­mányozás biztosítására pedig takarmánykeverő üzemeket létesítünk. Ezekből az üze­mekből, cseretakarmány el­lenében, antibiotikumokat, ás­ványi sókat tartalmazó, állati fehérje és vitamindús takar­mánykeveréket kapnak a szö­vetkezetek. Az első takar­mánykeverő üzem e hó vé­gén kezdi meg termelését Cegléden — fejezte be tájé­koztatását Márkly Ernő. Ferencz Lajos Kiállítás néprajzi gyűjtésekből A Néprajzi Múzeum, a Pe­dagógusok Szakszervezete rajzpedagógiai és képzőmű­vészeti szakosztálya szakkö­rök és rajzpedagógusok nép­rajzi gyűjtésekből, valamint néprajzi témát feldolgozó képzőművészeti alkotásokból kiállítást rendez. A kiállítás április 4-én nyílik a Nép­rajzi Múzeumban. A kiállítás képzőművészeti részében elsősorban grafikai munkák (rajzok, metszetek, vízfestmények) és szobrok kapnak helyet. Egy művész legfeljebb három művet küld­het be. A vidékiek keret nélkül, saját költségükön úgy küldjék műveiket, hogy azok március 11-ig beérkez­zenek. A visszaszállítás költ­ségeit a rendezőség vállalja. A fővárosiak március 10- és 11-én juttassák el kerete­zett műveiket a Néprajzi Múzeumba. Országos mezőgazdasági konferenciával pénteken nyílnak meg a magyar-szovjet mezőgazdasági napok A Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a többi tömegszer­vezet országszerte készül a ma­gyar—szovjet mezőigazdasági napokra. A több hetes ese­ménysorozat fő célja, hogy se­gítséget nyújtson a termelőszö­vetkezetek gazdálkodásához. A legértékesebb szovjet, valamint hazai mezőgazdasági tapaszta­latok ismertetésének sokféle módjára kerül sor. A magyar—szovjet mezőgaz­dasági napok február 17-én, pénteken kezdődnek, a volt Újvárosházán tartandó orszá­gos konferenciával, amit Lo- sonczi Pál földművelésügyi miniszter nyit meg. A tanács­kozásnak — mint a mezőgaz­dasági napoknak általában — központi témája: a hús-, a tej- és tojástermelés növelésének időszerű kérdései. Erről Kese­rű János földművelésügyi mi­niszterhelyettes tart előadást, korreferátumot Izinger Pál, az állami gazdaságok főigazgató­ja, Sághy Vilmos élelmezés- ügyi miniszterhelyettes és Varjas Gyula, a székesfehér­vári Szabad Élet Tsz elnöke mond. A megnyitó ünnepségen szovjet vendégek is' tartanak előadást. Az országos konferenciát megyei tanácskozások követik. Levelet kaptunk Cegléd­ről. Olvasónk azt panaszol­ta benne, hogy nem, sok nyomát látja egy helyes,' annak idején az egész me- gye figyelmét felkeltő kez­deményezésnek: a,z ifjúság- védelmi őrjáratoknak. Pedig arunak idején milyen jó — és főként: eredményes — volt, hogy esténként a jár­őr tagjai megjelentek a vá­ros szórakozóhelyein, a mozi­előadásokon, s hazatanácsol­ták azokat, akik koruknál fogva nemkívánatosak voltak ott. De a kezdeményezés „el­aludt”, a szalmaláng ellob- bant, s azóta vígan ott tán­colnak, isznak (!) a fiatalko­rúak, ott vannak a fiatal diákok az utolsó előadáson a moziban, s így tovább. Hajlamosak vagyunk arra, hogy könnyen lelkesedjünk, belevessük magunkat egy-egy „kampányba”, de amikor rendszeres munkára kerülne sor, egyszerre lelohad a lel­kesedés, s abbahagyjuk az egészet. Ilyen volt a ceg­lédi dolog is, s lehetne még példákat sorolni arra, hány helyen határozták el ezek­nek a járőröknek a meg­alakulását, de ténylegesen alig működtek egy-két he­lyen. Nemrég Budaörsről adtunk hírt, ahol összefo­gott a község népe, hogy lehűtse a rendbontókat, a huligánokat, rendre tanítsa őket. A jelek azt mutatják, hogy nem lesz szalmaláng. De a jelek annak idején Cegléden is erre mutattak, s mégis .;, Legyünk következetesek. Amit elhatároztunk, amit egyszer elkezdtünk, azt kö­vetkezetesen hajtsuk végre, valósítsuk meg. Csak akkor ér valamit a munka, a bele­fektetett energia, ha a célig dolgozunk, mert félbemaradt dolgokkal nem lehet sokat kezdeni. Ilyen kérdés a fia­talok ráncbaszedése — no, persze azoké, akik rászol­gálnak — de ilyen a többi is, bármiről van szó. önma­gunkat, önmagunk elhatáro­zását becsüljük meg ezzel, s ugyanakkor: önmagunknak használunk a végrehajtással. Mert vajon csak közös ér­dek, például a budaörsi hu­ligánok megfékezése? Nem elsősorban önös, egyéni ér­deke is minden budaörsi be­csületes embernek? Elsősor­ban egyéni érdeke, hogy nyugalma, Ibiztonsága legyen, hogy lakóhelyén ne néhány hangoskodó, magyszájú nap­lopó és siheder diktálja a regulát, hanem azok, akik­nek erre joguk van. S az egyéni érdek ugyanakkor kö­zös érdek is, mert a köz­ség egészének nyugalma te­remtődik meg, az egész község szabadul meg a zak­latástól, s normális körül­mények között szórakozhat, járhat a moziba, nem kell senkitől sem tartania. Ez kötelez bennünket arra, hogy végigvigyük, amit el­kezdtünk. S ezért jogos ceglédi olvasónk levele, ag­godalma, s ezért érdemes nemcsak Cegléden, hartem mindenütt elgondolkozni raj­ta. (m) Négyszáz vagon-szovjet tavaszi búzavetőmag érkezett A rendkívül csapadékos ősz miatt sok helyütt több hetes késéssel kerültek földbe az őszi gabonák. így a kipusztulás veszélye is nagyobb. Országosan ezért 35—40 ezer holdnyi tavaszibúza-vetést irányoztak elő. Főleg az északi és észak­keleti megyékben vetnek tavaszi búzát, szórványosan azon­ban az ország más vidékein is pótolják vele az őszieket. A Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési igaz­gatóságán közölték, hogy a Szovjetunióból máris megérkezett négyszáz vagon tavaszibúza-vetőmag. A legutóbbi napokban megkezdték az egyes termelőszövetkezetek által rendelt vető­mag kiszállítását. A tájékoztatás szerint a tavaszibúza-vető- magot azonos mennyiségű őszi szokvanybúzáért cserébe adják a terményforgalmi vállalatok, a cserélő termelőszövetkezetek csupán harminc forintot fizetnek mázsánként, a tisztítási és kezelési díj fejében. Az állami gazdaságok az idén tavasszal ezerötszáz holdon vetnek tavaszi búzát. (MTI) Jó ütemben folyik a gépjavítás a megyében Az úgynevezett „téli gép­javítás” lassan eltűnik a köz­tudatból, hogy átadja helyét a „folyamatos gépjavítás” fo­galmának. A mindinkább el­terjedt dieselerőgépek ugyan­is folyamatos javítást igé­nyelnek, de ezenkívül is cél­szerűbb, hasznosabb és gaz­daságosabb a folyamatos ja­vítási munka. Kétségtelen azonban, hogy a gépjavítá­sok zöme most is a téli hó­napokra, januárra és feb­ruárra esik. egy-egy pohár bo­rocska is — mond­ja Gál mester, mi­közben megmuto­gatja a kádár leg­fontosabb szerszá­mait. — Szekerce, kala­pács, fűrész, kések — ezek nélkül nem él meg a kádár, de enélkűl sem tud még hordót csinál­ni — emeli le a falról a dongahajlí­tó prést. — Az meg — vesz elő a sarokból egy furcsa szerszámot — a csinvágó gyalu. Alaposan kell ám ismerni a szakma csínját-binját, kell tudni számolni is, mert akad olyan munka, hogy tized mllliméternyi pon­tossággal kell dol­gozni. — Hogyan készül a hordó? — ez a következő kérdé­sem. Erre a mes­ter sorra elmagya­rázza és be is mu­tatja a különböző műveleteket. Legnehezebb a don­gák összeillesztése és meghajlítása. Ezt tűz segítségével vég­zi a kádár, nagy tü­relmet és erőt igény­lő munkával. Saját maga készíti az ab­roncsokat is. 180 fajta alkatrész hiány­zik, amelynek körülbelül 70 százaléka az erőgépekhez kellene. Ez természetesen csökkenti a munka ütemét. A Földművelésügyi Minisz­térium Anyagellátó Vállala­ta is mindent elkövet a szük­séges alkatrészek biztosítá­sa érdekében, de ilyen nagy­arányú és gyors utánpótlást a gyárak sem tudnak bizto­sítani, nem is beszélve a kül­földi gépek alkatrészután­pótlásáról. A gépállomások az egy­szerűbb hiányzó cikke­ket házilag, maguk ké­szítik el, bár erre nincsenek különös­képpen berendezkedve. A hiányzó cikkek általában egyszerűbb dolgok. A gépállomások végzik — szerződés alapján — a ter­melőszövetkezetek gépeinek javítását és karbantartását is. Már az elmúlt év végén felmérték, hogy a termelő- szövetkezetek előre látha­tóan mennyi munkát igé­nyelnek. A szerződések sze­rint az erőgépek közül 21 főjavítására 43 foljw javí­tására és 60 karbantartására kerül sor folyamatosan eb­ben az időszakban. Munka­képes állapotba kell még hozni a termelőszövetkezetek. igényei alapján többek kö­zött három műtrágyaszórót, 13 vetőgépet, 3 pótkocsit és három teherautót. A kiadott rendelkezések szerint március 1-től már­cius 14-ig minden gépállo­máson sor kerül a gépszem- lére. Sőt. a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának ter­vei szerint a termelőszö­vetkezetekben is tarta­nak szemlét, amelyhez a gépállomások mű­szaki embereket és agronómu- sokat adnak segítségül. A szemleidőszakig a gép­állomásoknak több mint két hét áll rendelkezésükre. Re­mélhetőleg, addig befejeződ­nek a még hátralevő mun­kák és a tavasz megérkez­tével valamennyi gép kifo­gástalan állapotban indul munkára. Mert munka, az lesz bőven! (lm) i Pest megye gépállomásain — ahogy erről Légrádi Lász­lótól, a Gépállomások Pest megyei Igazgatóságának ve­zetőjétől és Kusza Béla fő- agronómustól tájékoztatást nyertünk —, jó ütemben fo­lyik a gépjavítás. Január-február hónapban összesen 213 erőgép ke­rül főjavítás, 248 erő­gép pedig folyó javítás alá. Ezenkívül felülvizsgálnak és a zavartalan munkához elő­készítenek többek között 630 '$ ekét, 260 vetőgépet, 269 mű- ^ trágyaszórót és sok egyéb ^ munkagépet és felszerelést. ‘íj Jellemző a javítási munkák ^ arányaira, hogy az idei esz- ^ tendő első felére tervezett ^ és felhasználásra kerülő 13 ^ millió forint értékű gépal- ^ katrész 55—60 százaléka eb- ^ ben a két hónapban kerül ^ beépítésre. Az a cél, hogy március ^ 1-re valamennyi erőgép ^ és a tavaszi munkák el- ső fázisához szükséges ^ összes munkagép és fel- szerelés üzemképes, hasz- náiható állapotban le­gyen. í A javítást többek között 206 ^ műhelyszerelő és 78 brigád- ? szerelő végzi. Bevonták még í rajtuk kívül a műszakilag 1 jól képzett, tapasztalt trak- ^ torosokat is, akiknek szá- ^ ma megközelíti a 450 főt. ^ Az elmúlt hónapban, s feb- ^ ruár eddigi napjaiban is a £ terv szerint jó ütemben folyt ^ a javítás. Ugyanis már de- ^ cemberben valamennyi gé- J pet felülvizsgáltak és meg­nézték teljesítményi és fo­gyasztási adatait. Az így í nyert összkép alapján állí- g torták össze a gépállomások ja január-február havi javí- ‘j tási tervet. Ezenkívül a múlt í, év végén feltöltötték a rak- ^ tárakat alkatrészekkel és ki- ^ egészítették a szerszámkész- ^ letet. Ez az alapos, körülte- ^ kintő előkészület tette le- ^ hetővé a január havi, terv ^szerinti munkát. á Most azonban alkatrész­2 hiány jelentkezik. Az alkat- i rész-utánpótlás — sajnos — í nem tart lépést a szükséglet- J tel. A gépá'V,mások jelen- ‘ lése szerint mintegy 160— Nehéz lenne ösz- szeszámölni, hány hordót, puttonyt, ká­dat, s egyéb; a sző­lészethez szükséges edény féleséget ké­szített már ^életé­ben a mester. Ed­dig a legkisebb hor­dó, amit készített, egyliteres volt, a leg­nagyobb hetven ket­tős. — És a kereset? — Meg lehet be­lőle élni. A Rákó­cziban 36i egységet szereztem március óta, a Hunyadiban előzőleg huszonegyet, közben a Kossuth Tsz-nek is dolgoz­tam, ott is kaptam negyven egységet, összesen hát meg­van a négyszáz. Harmincnyolc fo­rintjával számolva magasabbra rúg, mint amikor önál­ló voltam. Az idén még jobb lesz, máris van hatvan munka­egységem. jxjemrégiben egy L » falusi. önálló kisiparossal beszél­gettem, mindenáron azt bizonygatta, nem becsülik ma már a kézműveseket. Va­jon tényleg így len­ne? Gál József és a többi, szövetkezet­ben dolgozó volt kisiparos példája a fordítottját bizonyít­ja. Súlyán Pál A csemöi kádár kármentőkkel. Hogy miért választotta ezt a mesterséget, maga sem tudja már pontosan. Apja föld­műves volt, ő meg iparos akart lenni. Kecskeméten tanult, s utána bejárta a hí­resebb borvidéke­ket. Egerben, Mór környékén — hogy csak a kiemelkedőb­beket említsem, gyarapította ismere­teit. Végül is Ceg­léden nyitott mű­helyt. Amilyen jól jövedelmezett a hor­dókészítés eleinte, éppen olyan rosszul ment az üzlet az utóbbi években. Hi­ába járta a vásá­rokat, nem vették tőle se a hordót, se a dézsákat. Erre az­tán gondolt egyet, visszaadta az ipar- engedélyt, s belé­pett a Hunyadi Tsz- be. M inthogy azon­ban énnek a szövetkezetnek ke­vés volt a szőlője, kádármunka sem sok akadt, hát át­ment a csemöi Rá­kóczi Termelőszö­vetkezetbe a múlt év márciusában. Azóta itt dolgozik. — Kar, mell erő kell ehhez a mun­kához, meg néha i \ rí a egészen pon- ; ti fos akarnék \ lenni, be kellene val- i Innom, hogy a cse- j mői kádár tulajdon- ! képpen nem is cse- \ mői, hanem Ceg-r \ lédre való. Onnét í került a csemöi Rá- j kóczi Tsz-be, s Ceg- ! lédről jár ki még i manapság is a szö- ! vetkezet központjá­ig ban berendezett ká- í dárműhelybe. Mint- S hogy azonban Cse- ! mő tőszomszédos \ Dózsa városával, í nincs értelme a haj- Í szálhasogatásnak, de Í Gál József, az ille- J tékes kádár sem % szégyelli a csemöi $ előnevel. Sőt, örül, % hogy odahagyta a % városi műhelyét, % mert bizony a hor- % dókészítők is egyre % inkább a nagy bor- % pincék szomszédsá- £ gában találják meg £ számításukat. Félre- £ értés ne essék, nem ^ a kedvderítő bo- ^ rocskára gondolok ^ én, hanem a kádár- f ra, akire bizony $ nagy szüksége van % a pincemesternek. $Ha betörik a donga, % rosszul zár az ab- % roncs, vagy új hor- % dót kell készíteni, J jó ha kéznél van a í kádár. y ^ Gál József kerek harminckét eszten- ^ deje faragja már a % dongákat, mérgelő- / dik olykor-olykor a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom