Pest Megyei Hirlap, 1961. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

PEST I MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK f AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM ARA 50 FILLER 1961. FEBRUÁR 1, SZERDA Gondosabbak, alaposabbak a zárószámadási beszámolók a tsz-ekben Csaknem száz tsz-ben elkészítették a zárószámadást Több mint háromszáz tsz készített már termelési tervet A megye termelőszövetkeze­tei az 1961. évi zárószámadásu- } kát már az elmúlt év decem- . bér 15-én megkezdték össze­állítani. A járási tanácsok pontos ütemtervet készítettek, ami megkönnyítette ezt a munkát. A megye tsz-eiből 169 szövetkezet a kettős könyvvitel előírásai szerint, 34 tsz pedig a rovatos könyvvi­tel előírása alapján készíti a zárószámadást. A felülvizsgálatok során megállapították, hogy a zárszámadást megelőző lel­tározásokat 1961. január 15-ig mindenütt elkészí­tették és azokat az illeté­kes szervek felül is vizs­gálták. Az elkészített leltárok alap­ján január 20-ig csaknem száz termelőszövetkezetben fejez­ték be a zárószámadást. Az ellenőrzések során azt tapasz­talták, hogy az 1960-as évben végzett munkáról készített gazdasági beszámolókat gon­dosabban és részletesebben állították össze, mint az el­múlt esztendőben. Jellemző azonbart a beszámolók jó ré­szére, hogy a számszerű adatok alapján nem értékelik kellő alapossággal a ter­més, a termékkiesések, a magas önköltség alaku­lásának okait. Előfordult, hogy sok tsz-ben csupán az időjárást okolják a tervek nem teljesítéséért és nem vitatják meg, mennyi­ben volt annak oka a tagság is. Az eddig megtartott záró- számadási közgyűlések jobban sikerültek a tavalyiaknál. Ebben nagy része van annak, hogy a szövetkezetek vezető­ségei nem a közgyűlést kö­vető mulatságra, vacsorára fordították a gondot, hanem arra, hogy a zárószámadó közgyűlés lényegében munka- értekezlet legyen. Ezért tart­ják a legtöbb szövetkezetben a zárószámadó közgyűlést a délelőtti órákban, hogy ma­radjon idő a vitára, az elmúlt év gazdálkodása tapasztalatai­nak levonására. A zárószámadásokkal egy­idejűleg hozzákezdtek a szö­vetkezetek az 1961. évi terme­lési tervek elkészítéséhez. A legfrissebb adatok alapján 1961. január 26-ig 154 régi tsz, 153 új tsz és 13 megnövekedett ter­melőszövetkezet készítette már el a termelési tervét. A termelési tervek felülvizs­gálata során megállapították, hogy a termelési előirányza­tok a növénytermelésben ál­talában reálisak, az elmúlt három-öt év termésátlagait vették alapul. A szántóföldi növényterme­lésben van bizonyos törekvés az eddigi nagymérvű szétap­rózottság csökkentésére, a zöldségtermesztésben ennél lé­nyegesen kisebb mértékű csök­kenést irányoznak elő. A nagykátai járásban például a zöldségtermő terület mintegy 85 százalékán 3—4 féle nö­vényt akarnak termeszteni. A fennmaradó részen azonban változatlanul nagymértékű a szétaprózottság. A vágómarha és a vágóser­tés termelési előirányzatoknál az év egyes hónapjait tekin­tetbe véve nagymértékű aránytalanságok tapasztalha­tók. Helytelen, hogy a serté­sek átadását a szövetke­zetek jó része a kora ta­vaszi és a késő őszi idő­szakra tervezi. Hiba az is, hogy a háztáji ál­latokra egyáltalán nem, vagy csak nagyon kismértékben terveznek takarmánytermesz­tést. A takarmánymérleg-ké- szítés sok esetben megalapo­zatlan és hiányos. A tervkészítés üteme a zá­rószámadásokéhoz hasonlóan megyénk termelőszövetkeze­teinél megfelelőnek mond­ható. Több — jelentős terü­lettel nagyobbodott — terme­lőszövetkezetben azonban elő­reláthatóan lesz bizonyos el­maradás. A megyei és a já­rási szervek minden segítsé­get megadnak, hogy mind a zárószámadásokat, mind a tervkészítéseket időben befe­jezzék a megyében. (csá) A megyei párt-végrehajtóbizottság ülése Az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottsága 1961. ja­nuár 30-án tartott ülésén megtárgyalta a Pest megye egészség- ügyi helyzetéről, az egészségügyi szervek munkájáról és káder- helyzetéről szóló jelentést. Ugyancsak megtárgyalta a végre­hajtó bizottság a váci és budai MÁV csomóponti pártbizottsá­gok munkájáról szóló jelentést és a Pest megyei Pártbizottság 1960. évi gazdálkodásáról szóló mérlegbeszámolót. A végrehajtó bizottság megvitatta az 1960. évi szárszám­adási, valamint az 1961. évi tsz-tervkészítési munkákkal és a területvállalásokkal foglalkozó tájékoztató jelentést, valamint a gépállomásoknak a tavaszi munkákra való felkészüléséről és a KISZ-szervezetek vezetőségválasztási tapasztalatairól szóló tájékoztató jelentést. Valamennyi napirendi pontban megfelelő határozatokat hozott a megyei végrehajtó bizottság. Az öntözéses gazdálko­dásról és az öntözhető területek növelésével kapcsolatosan úgy döntött, hogy a megyei operatív bizottság a közeljövőben be­hatóan megvizsgálja ezt a problémát és javaslatokat tesz meg­oldásuk érdekében. összefoglalták és értékel­ték a népfront jogász ak­cióbizottságának eddigi mun­káját, s a tapasztalatok alap­ján meghatározták a tenni­valókat. A Hazafias Nép­front Országos Tanácsánál elmondották az MTI munka­társának, hogy napjainkban több mint ezer jogász — ügyészek, bírák, ügyvédek, vállalati, tanácsi jogtanácso­sok — keresi fel rendszere­sen a termelőszövetkezeteket. Az újonnan alakult kö­zös gazdaságokban be­szélnek a tagok jogairól, kötelességeiről, megma­gyarázzák, mit jelent a termelőszövetkezeti de­mokrácia, milyen helyet foglal él a tsz életében a munkacsapat, a munkabrigád, ismertetik az ellenőrző, a szociális, vala­mint a fegyelmi bizottságok hatáskörét, tevékenységét. Szólnak a vezetők és a tsz- taigok felelősségéről, a rájuk bízott javakért, s azért, ho­gyan teljesítik szerződései­ket, kötelezettségeiket az or­szág, a társadalom iránt. A múlt év telén mintegy két­ezer előadást tartottak, most pedig, ősztől-tavaszig mint­egy háromezerre kerül sor. Ezek a tájékoztatók ország­szerte nagyon népszerűek, az egész kis falvakban és a ta­nyaközpontokban huszonöten- harmincan-ötvenen vesznek részt egy-egy ilyen összejö­vetelen, a községekben pedig eléri a kétszázat-háromszázat is a hallgatóság száma. A jogász, akcióbizottságok köré tömörült társadalmi se­gítők ebben az évben több helyütt segítettek a termelőszö­vetkezetek zárószámadá­sainak előkészítésében, részt vettek és részt vesznek a közgyűléseken, számos termelőszövetkezet­ben már mintegy külön na­pirendi pontként tartják számon a közgyűlésnek azt a részét, amikor a jogászven­dég válaszol a kérdésekre. Számos községben az a szo­kás honosodott meg, hogy a jogászok bizonyos időközön­ként rendszeres fogadóórá­kat tartanak társadalmi munkában a közös gazdasá­gok tagjainak. Jelentősen bővül a megye egészségügyi hálózata Új kórházi osztályok — Szülészeti osztály létesül Nagykátán Gyermekorvosi rendelések bevezetése főbb helyen Megyénk egészségügyi hely­zetéről legutóbb dr. Békés Zoltán, a megyei tanács v. b. egészségügyi osztályának ve­zetője nyilatkozott lapunknak, rámutatva a felszabadulás óta ezen a téren is elért nagy eredményekre, s hasonlókép­pen azokra a gondokra is, amelyek elsősorban az általá­nos fejlődés gyorsasága miatt bekövetkeznek. Dr. Békés nyilatkozatából is kiderül, a rohamos iparosodás és a ter­melőszövetkezetek fejlesztése következtében megyénk lakosságának csaknem egésze SZTK- biztosított lett, aminél a lakosság egészsége szem­pontjából jelentősebb fej­lődés alig következhetett volna be a beteggyógyítás és az orvosi megelőzés munkájában. Ugyan­ekkor a körzeti orvosok mun­kája erősen megnövekedett, akad közöttük olyan, akinek a körzetében két-három község ötezernél is jóval több lakójá­nak egészségén kell őrködnie. Ilyen körzetekben feltétlenül szükséges új körzetek kiala­kítása. amire a második öt­éves terv során hihetőleg meglesz a mód, ahogy a kór­házi ágyak növelésére máris megvan. Pest megye kórházi ellátott­sága a többi megyéhez viszo­nyítva ez idő szerint nem megfelelő. Tízezer lakosonként mindössze 17 kórházi ágy áll rendelkezésre. Ezen a ma fennálló helyzeten sokat javít majd az ötéves tervben meg­épülő új ceglédi kórházrész és a most folyó tervidőszak utáni első évben elkészülő új váci kórház. A megye területén je­lenleg Cegléden, Nagykőrösön és Vácott van kórház, vala­mint Gödöllőn szülészeti osz­tály, a közeljövőben pedig Nagykátán létesítenek szülé­szeti osztályt. Ezenkívül a megyei tanács Semmelweis kórháza áll a megyebeli bete­gek rendelkezésére. Mind­egyik megyei kórházhoz bizo­nyos terület tartozik, a me­gye többi része pedig fővárosi kórházakhoz és ugyanolyan arányban részesedik ágyelosz­tásban, ahogy a főváros lakói. Az ágyhiány így elsősorban éppen azokon a területeken mutatkozik, amelyek az elég­telen ágylétszámmal rendel- Icező megyei kórházakhoz tar­toznak. Elavult épülete ellenére nagy fejlődést jelent a megyei Semmelweis kórháznak a me­gye egészségügyi hálózatába való bekapcsolása, melyben a legkiválóbb orvosok dolgoz­nak, felszerelése is korszerű és műszerellátása különösen a legutóbbi években erősen meg­javult. Nagy hátrányt jelent azonban, hogy nincs gyer­mek-, ideg-, bőrgyógyászata, sem urológiai osztálya. A megyei kórháznak ugyanis konziliárusi és továbbképzési feladata is van és így ezekben a szak­mákban ezt a feladatát nem láthatja el. A szocialista egészségügy elveinek megfelelően a meg­előzés az anya- és gyermek- védelemben érvényesül leg- hangsúlyozottabban Pest me­gye területén is, ahol 1960-ban 194-re emelkedett az anya- és csecsemővédőnői állások szá­ma. Ez azonban még nem je­lenti a szükséges teljes lét­számot, mert az a cél, hogy minden orvos mellett védőnő is dolgozzon, csak akkor ér­hető el, ha még negyven új védőnői állást szerveznek. A jelenlegi védőnői állások kö­zül tizenhat betöltetlen. En­nek elsősorban a lakáshiány az oka, különösen a főváros­tól távol eső kisebb közsé­gekben. Nagy segítséget jelentene ezen a téren, ha a védő­nőiskolát elvégzett megye­beli növendékeket a me­gyébe neveznék ki, és­pedig szülőfalujukba, ahol szüleik házában lakásuk is lenne. Az iskolaorvosi állások sza­porítására is szükség van. A megye iskolás gyermekeinek mindössze egytizede áll füg­getlenített iskolaorvos egész­ségügyi ellenőrzése alatt, a többiek ellátása az amúgy is túlterhelt körzeti orvosokra hárul. Az utolsó tíz esztendő­ben egyébként jelentős mér­tékben javult a helyzet a gyermekszakorvosi ellátás te­rén. 1950-ben a megye terüle­tén még csupán két gyermek- gyógyász működött, 1960-ban számuk 31-re emelkedett. A második ötéves terv első felé­ben Cegléden, Vácott, Nagy­kőrösön körzeti gyermekgyó­gyász szakorvosi állások léte­sülnek. Felmerül, és közelebbi vagy a távolabbi jövőben ki­vihető az a terv, hogy a megyei rendelőintéze­tekben mielőbb, később pedig fokozatosan más helyi központokban is ne­velési tanácsadót, gyer­mek idegbeteg- és gyer­mek szívbeteggondozót, valamint ortopédiát állít­sanak fel. Az egészségügyi hatóságok állandóan igyekeznek a lehe­tőségek határain belül fejlesz­teni és korszerűsíteni me­gyénk egészségügyi szerveze­tét. Ez a munkájuk viszony­lag gyorsan és egyaránt teti hatását a gyóg ve a megelőz jobb példa csemőhalar százalékos j szágos ótj dig az csecsen hála a mazás; gyermek dés fordul letén; Közös erővel a közös célért t I é A megyei párt-végrehajtóbizottság levele a Pest megyei Hírlaphoz Kedves elvtársak! A sajtó napja ma már hagyományos ünnepe a sajtó l munkatársainak és azoknak is, akik a szocializmus épífé- í sének nagy jeladatai közepette hűséges segítőkként, har- \ costársakként maguk mellett tudják a nép, a párt ügyé- \ hez hű, a szocializmus építéséért naponta harcba szálló \ toliforgatókat, a sajtó munkatársait. Ezért köszönti e napon a megyei párt-végrehajtóbi- | zottság is elvtársi szeretettel a megyei sajtó munkatársait \ akik az elmúlt esztendőkben segítették és a jövőben is \ segíteni fogják a nyomtatott betű, az újság nyilvánosság- \ teremtő lehetőségeinek kihasználásával nagy feladataink j sikeres megvalósítását. i A párt sajtójának, a magyar kommunista sajtónak j nemes, követésre méltó, soha szem elől nem téveszthető i hagyományai vannak, amelyek ápolása nemcsak feladata, \ hanem kötelessége is minden újságírónak. Ezeknek a ne- \ mes hagyományoknak ápolását látjuk a Pest megyei Hír- j lap törekvéseiben, amikor a megye széles nyilvánossága j előtt folytatja a harcot a visszásságok, a hibák ellen, s di- 1 cséri, követésre méltókként népszerűsíti azokat, akik be- 1 csülettel eleget teszitek kötelességüknek, akik hűen és pél- ! ; dásan szolgálják a párt politikájának megvalósítását, a : i szocializmus felépítésének ügyét. A megyei pártbizottság, a megye kommunistái, de a \ : pártonkivüliek is hasznos, nélkülözhetetlen segítőtársat, 1 : barátot ismertek meg az elmúlt esztendők során a Pest \ \ megyei Hírlapban, s ezért az eredményes munkáért fo- i : gadják köszönetünket, elismerésünket. Az élet nem áll meg, napról napra újabb feladatokat \ \ kell megoldanunk. Hisszük, hogy e feladjatok megoldású- • : ban továbbra is hűséges segítőként, tántoríthatatlan agitá- ! : torként ott lesz a Pest megyei Hírlap, s közös munkánk í ; eredményeként valóra válik közös célunk: a szocializmus i ; alapjainak lerakása, a szocializmus ügyének végső győ- 1 : zelme hazánkban is. Fogadják még egyszer elvtársi üdvözletünket és kö- \ \ szünetünket a magyar sajtó napján. : Elvtársi üdvözlettel AZ MSZMP PEST MEGYEI í VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA í : í t f lórin megbeszélése Stevensonnal Nyugati hírügynökségek egy- ! behangzó jelentései szerint i Valerian Zorin, a Szovjetunió állandó ENSZ-megbízottja hét_ í főn találkozott Adlai Steven­sonnal, az Egyesült Államok újonnan kinevezett ENSZ- beli főmegbízottjával. Tárgya­lásaikról részletesebb jelentés nem érkezett. Átutazott Magyarországon a román szakszervezeti küldöttség Gheorghe Apostolnak, a Ro­mán Szakszervezetek. Köz­ponti Tanácsa elnökének ve­zetésével, átutazott Budapes­ten az SZVSZ berlini vb-ülé- sére utazó román szakszerve­zeti küldöttség. Ezer jogász válaszol a tsz-tagok kérdéseire Egymillió kiscsibe — Mikor kapják meg a ter­melőszövetkezetek az első naposcsibe-szállítmányt? — Kint ugyan minusz 10 fokot mutat a hőmérő hi­ganyszála, pirosra csípi a já­rókelők arcát a hideg, de bent a Ceglédi Baromfikeltető Ál­lomás keltetőjében nyárias melegben dolgozunk. Február első napjaiban mintegy 15 ezer naposcsibét adunk át a tsz-eknek. — Mikor kezdték a kelte­tést szezont? — Ez az első turnus, három keltetőgépet raktunk be to­jással január elején. Most már folyamatosan, egész éven át keltetjük a tojásokat. — Bizonyára sok naposba­romfit kapnak majd a tsz-ek? — Igen számításaink szerint hetenként 25—30 ezer napos­csirkét tudunk a tsz-eknek adni. Az idén mintegy egy­millió darab naposcsirkét, 50 ezer napospulykát és 20 ezer naposkacsát keltetünk. — Ilyen sok naposállathoz nagyon sok tojás kell. — A tojásmennyiség zömét szerződésre kapjuk a tsz-ektől és a baromfinevelő mintaköz­ségektől. Jövőre már nem lesz ilyen gondunk, mert a tsz-ek teljes egészében biztosítják keltetőállomásunk egész évi tojásszükségletét. — Kik gondozzák majd a tsz-ekben a baromfikat? — A körzetünkbe tartozó csaknem hatvan termelőszö­vetkezet közül mintegy ötven- ben szakképzett baromfigon­dozót képeztünk ki. Igen sok korszerű baromfinevelő is épült, így biztosítottnak lát­szik, hogy nem fizetnek rá a szövetkezetek a baromfite­nyésztésre. *— Kik kapják az első naposcsibéket néhány nap múlva? — Az igények egy része már beérkezett, ezek alapján biztosra vehető, hogy a ceg­lédi és a nagykőrösi tsz-ek, valamint a kocséri Űj Élet Termelőszövetkezet viszi haza az 1961-es évben keltetett első naposcsibéket — Kivel beszéltünk? — Horváth Istvánnal, a Ceg­lédi Baromfikeltető Állomás vezetőjével. (csá)

Next

/
Oldalképek
Tartalom