Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-26 / 22. szám

1961. JANUÁR 27, PÉNTEK-vffíwlan 3 MH CL ÓDIHÍRUDRS Negyvenöt forintot fizet munka­egységenként a Micsurin Tsz Az új tagok is megkezdték a munkát — Téli tanfolyam indul a szövetkezetben Maglódon régen gyökeret vert a szövetkezeti gondo­lat. Itt dolgozik a Micsu­rin Termelőszövetkezet, amely az elmúlt évben a já­rás egyik legjobban dol­gozó nagyüzemi gazdasága volt. Mint hallottuk, kerek 45 forintot; fizetnek a tagok­nak munkaegységenként. Igaz-e a híresztelés, s ha igen, hogyan sikerült el­érni a nem lebecsülendő eredményt, mit csinálnak a tsz. újonnan belépett tag­jai? Ezekre a kérdésekre ke­restük a választ, amikor a minap útbaejtettük a szö­vetkezetei. Az elnökkel ugyan nem sikerült talál­koznunk — éppen a szövet­kezet ügyes-bajos dolgait intézte Monoron — viszont be­széltünk a vezetőségi tagok­kal, a főkönyvelővel meg a párttitkárral. Elmondották, hogy a kö­zel félszáz forintos mun­kaegység nem illúzió. Ha minden jól megy, a negy­venöt forintot csakugyan megkapják a tagok. Mint hallottuk, meg is ér­demlik, az ő munkájuk gyü­mölcse ez a szép eredmény. Az elmúlt évben felütötte fejét a száj- és körömfájás. Több mint három hétig le­zárták a Dózsa-tamyát, s ez idő alatt a tejet sem értéke­síthették. Kiszámították, hogy a kiesés legalább három­százezer forint kárt okozott a szövetkezetnek. Ennek el­lenére sem jönnek most za­varba a tsz vezetőd. Ahogy az előbb is mondottuk, a ta­goknak köszönhető ez. Ha akadtak is problémák, nem volt baj a munka­fegyelemmel. a Micsurin Tsz tagiai valóban szív­ügyüknek tekintették a közös érdeket. Az elmúlt év során leginkább szarvasmarh a-tenyésztéssel, meg spárgamagonc-termesz- téssel foglalkozott a szövet­kezet. A kapásnövényeknél bevezették a premizálást, ko­moly segítséget jelentett a munkákhoz a gépesítés. Ma már a monori járás­nak ez a legjobban gépesí­tett szövetkezete. Hét nagy gépe van már jelenleg a tsz-nek, az el­múlt nyáron két Belo­rusz-traktort vásárolt. Hogy Maglódon is olyan gyorsan lezajlott az átalaku­lás. az főképpen a Micsurin Termelőszövetkezetnek kö­szönhető. Innét nem ván­doroltak el a tagok, hiszen gondtalan megélhetést biz­tosít minden egyes dolgozó­ja számára a tsz. A fiata­lok is megtalálják számítá­sukat Csak egy-két példát: Horváth Gizella alig 17 éves, s az elmúlt évben körülbe­lül 14 000 forintot keresett a szövetkezetben. Horváth Krisztina mint családtag vett részt időnként a mun­kákban. s 258 munkaegysé­get számolhat' most el. Az idősebbek sem kerestek rosz- szul. Bobák Józsefné >369 mun­kaegységet szerzett, Fe­hér Istvánnak 523 mun­kaegységet jegyeztek be a könyvébe. Engl József 317, Vaskó Ist­vánná 381 munkaegységet teljesített. Nemcsak a mun­kát, hanem a szórakozást, a művelődést is megtalál iák a Micsurin tagjai szövetkeze­tükben. Élénk kultúráiét fo­lyik itt, önállóan működik a szakszervezet, s dicséretesen dolgozik a nőtanács. Tavaly harminckilenc fo rintot fizetett a szövetkezet munkaegységenként — jövőre sem szeretnének az ideinél kevesebbet osztani. Eddia száz­tizennyolc tag dolgozott a Micsurin Tsz 1700 hold föld­jén. Most, hogy szövetkezeti községgé alakult Maglód, há­romezer hold föld jut már az 518 tagra. A nagyobb gazdaság — az indulásnál na­gyobb gondot jelent. Persze, amint az eddigi tapasztala­tok is mutatják, most sem lesz zökkenő. Alig, hogy át­alakult a község, rendkívüli közgyűlést tartottak a Micsu­rin Tsz-ben. Uj tagokkal egé­szítették ki a vezetőséget és már másnap hozzáfogtak az új tagok a közös munkához. Különösen az asszonyok mutattak jó példát. Varga Mártonná, meg Szever Ist­vánná, hogy csak egy-két ne­vet említsünk, a régi tagok­kal együtt, a belépésük más­napján, megkezdték a munkát. Amíg az idő kedvezett, akadt olyan nap is, ami- kdr 37 fogat ment ki szán­tani a határba. Határidő előtt befejezték a zöld leltárt, talán már a belső leltár is elkészült. Úgy tervezik, hogy körülbelül 40 —45 holdra hagynak majd meg egy pár lovat. A veze- : tőség egyébként ezekben a na- • pókban még lázasabban dol- í gozik. Készül a leltár, s a ter- ! vek előkészítéséhez is hozzá- í fogtak. A földék egy részét ! itt is kiosztják megművelés­ig re a tagok között. Eddig több ; mint ötven százalékát kiosz- ; tották, sokan jóval többet [■vállaltak, mint tervezték, j Mivel a hirtelen beköszön­1 tött tél egy időre megbéní- \ tóttá a kinti munkát, most a ; tsz központjában dolgoznak a \ tagok. A hosszú téli estéket í sem akarják kihasználatlanul \ hagyni, pár nap múlva meg- £ indul a Micsurin Tsz-ben a £ téli oktatás. Három hét alatt í a legszükségesebb tudnivalók­2 kai, szakmai problémákkal \ ismerkedhetnek meg a hallga- í tók. í S. P. A Német Szövetség kérése Az ez évi sváb-bálra min­den jegy elkelt. Kérjük mind­azokat, akik vidékről annak reményében indulnak el. hogy a helyszínen árusítás lesz. ng jöjjenek fel hiába Bu­dapestre, mert jegyeket csak elővételben árusítottunk. (MTI) JELENTKEZZENEK A KÁROSULTAK A rendőrség sorozatos csa­lásért őrizetbe vette Mitró Mihály, többszörösen bünte­tett előéletű szabóseaédet, aki többek között Vácott. Szerencsen. Hevesen, Szik­szón, Sajószenípéteren és Putnokon ruhakészítést vál­lalt. Az átvett anyagot és ruhát értékesítette, majd az így szerzett .pépzt elköltötte. Az eddigi megállapítás -sze­rint tizenegy személyt káro­sított meg ily módon és ösz- szesen 12 000 forint kárt oko­zott nekik. A Budapesti Rendőrfőkapi­tányság kéri a károsultakat, hogy személyesen, vagy le­vélben jelentkezzenek a kö­vetkező címen: Budapest, VITT. kerület. Tolnai Lajos u. 39. I. emelet 13. szám. Te­lefon: 131—210, 141 mellék. — A DABASI járási mű­velődési ház február tl-én, szombaton este a községi KISZ-szervczettel közösen nagy farsangi, jelmezes kar­nevált rendez. A termelőszövetkezet elnö­kével jártuk a gazdaságot, örömmel mutatta, mennyire más a nagvtábla, a gépi munka, a szervezett növény- védelem, s közben már har­madszor találkoztam fiatal fiúkkal, akik serényen dolgoz­tak. nem sok ügyet vetve ránk. éppen csak odaköszön­ve. Gondoltam bizonyára szün­idős diákok. akik itt töltik a nyári hónapokat, szüleik munkaegységeit szaporítva. Kiderült. hogv tévedtem: ipari tanulók voltak. Mező- qazdasáoi ipa rí tanuló — ak­kor találkoztam először ezzel a fogalommal. Mindennek már ió ideie. s azóta nem ismeretlen foga­lom ez. sőt: örvendetes ered- ménvként könyvelhetiük el. hogy nemcsak a fogalom nem ismeretlen, hanem annak vi­selőié is mind több lesz. A napokban közölték a lapok az ioaritanuló-f elvétel tudni­valóit s a többi szakmák mellett már a mezőaazdasáa ipari tanulóinak felvétele is kellő súlyt kapott a tájékoz­tatóban. Igen. mert ha nem is tö­megesen. de mind több fiatal keresi otthon a boldogulását, a naavüzemi gazdaság ered- ménveit látva megérti, hosv iól keresni otthon is tehet, a termelőszövetkezetben is tiszte- keresetet, m önbecsü­lést érhet el munkájával. De ha már otthon marad, nem akar csak afféle tedd ide. tedd oda ember lenni, akit éppen mindenhol foglalkoztathat­nak, de éppen ezért igazából semmihez sem ért. Legyen már akkor szakma a kezé­ben — s igaza van! A fejlett nagyüzemi mező­gazdaság nemcsak munkát, hanem minőségi, sokoldalú szakmunkát követel. Míg a kisparaszti gazdaság szűk kor­látái között a gazda mindenes volt. mindent tudott — leg­alábbis tudnia kellett volna — amire szükség volt. addig a naavüzemben sereqestöl je­lentkeznek az olyan problé­mák. amelyeket csak szak­képzett, az adott terület for­télyait ismerő ember, illet­ve emberek oldhatnak'meg. Ezért kell nagy figvelmet szentelni a mezőgazdasági ipari tanulóknak, s a mező- gazdasági szakmunkáskép­zésnek. Míg előbbi a végle­ges. utóbbi csak átmeneti megoldás, forma Éppen ezért nemcsak n közös aazdasáyók Have, hoav jelentkezzenek ná­luk ipari tanulóknak, hanem a tanácsoké, a KlSZ-szerve- zeteké is. A mezőgazdaság — szakma. Rangot jelent ez. a munka megbecsülésének úi formáját. Biztos, hogy minél több fiatal tál álin meg álmait, vágyait e formák között. (m) Karfáiról jelentjük NEHÁNY HÉT ALAH IS LEHET SOKAT TENNI Hogyan dolgoznak a bagi nőfanács aktívái Váratlanul állítottunk be Pálya Andrásnéhoz, a bagi nőtanács elnökéhez: nagymo­sásban zavartuk meg éppen. Jöttünkre persze hátat fordí­tott a mosóteknőnek, pedig tisztes ruhacsomó sürgette. De ha már újságba kerülnek a bagi asszonyok, nem lehet azt csak úgy, mosás közben, fél szóval elintézni. így aztán körülüljük a konyhaasztalt, s úgy sorjázza, mi mindent csinált a nőta­nács, nem is hosszú Idő alatt. — Az elmúlt évben nagy öröm érte a községet: négy­tantermes, új iskolát kaptunk. A tanács és a tömegszerveze­tek vezetői úgy döntöttek: nem várhatunk mindent az államtól, segítenünk kell ma­gunknak is, amiben lehet. A férfiak vállalták az iskolaud­var planirozását, mi, asszo­nyok pedig a salakozást. Szóba jön, hogy általában nagyon jó a kapcsolat a szü­lői munkaközösség és a nő­tanács között. A két vezető­ség együttműködik, s mintegy 45-50 asszonyra számíthatnak egy-egy társadalmi megmoz­dulásnál. Közösen látogatják az Országos Nőtanács által ki­dolgozott előadássorozatot is, amelyet hetenként felváltva tartanak a pedagógusok a két iskolában. Szó esik itt sok mindenről, ami hasznos és ér­dekes: a babonák elleni küz­delemről, a mértéktelen gyógy­szerfogyasztás veszélyéről, a jó házasság titkairól stb. — Tehát a pedagógusok is részt vesznek a nőtanács munkájában — vonom le az — elhamarkodott — következ­tetést. Pálya Andrásné megcáfol: — Sajnos, nem mondhatom. Egyik, helyben lakó tanárnőn­A balesetek megelőzése fontos feladat a mezőgazdaságban is Kívül még vakolatlan az épület, de a társalgóban már egy hónapja élénk klubélet folyik. Kedd esténként az fmsz és az állami gazdaság dolgozói, a pedagógusok és a tanács alkalmazottai gyűlnek össze TV-műsort nézni, sakkozni, kártyázni vagy hanglemez-muzsikára, tereferélni. Csütör­tök a termelőszövetkezeti tagok napja, szombat esténként pedig az ifjúság rendez klubesteket. } A Szakszervezetek Megyei ^ Tanácsa elnökségi ülésén vi- ^ tatta meg a mezőgazdasági j; balesetekkel foglalkozó jelen- ^ test. A jelentés megállapítja, ^ hogy 54 üzemiben 16 ezer dol- í gozó érdekében végeztek vizs- í gálátokat V. . .XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXxXX' * A legifjabbakra is gondoltak Kartalon: ugyancsak a köz­ségié51 esztési alapból és a lakosság önkéntes munkájával, négy helyiséggel bővítik az óvodát. Itt Is csak a vakolás, festés van bátra. Jelentősen csökkent a bal­esetek száma az elmúlt év második felében, de a kép igy sem biztató. Igaz ugyan, hogy halálos ki­menetelű szerencsétlenség jó­val kevesebb történt — ösz- szesen öt ilyen esetet tartanak számon —, ám az összbalese- f, tek száma növekvő tendenciát ^ mutat. f Tavaly 1561 embert ért komolyabb sérülés. így közel 30 ezer munkanap veszett kárba, ami jelen­tős anyagi veszteséget is jelent, napi 180—200 forin­tos értékkel számolva. 1961-bén jelentősen csökken- í teni akarják a mezőgazdasági 4 balesetek számát. A legtöbb £ sérülés — érdekes módon — £ nem is a gépeknél, hanem az £ állatok körül és a növényter- i £ mesztésnél történt. Sokan dur- £ ván bánnak a jószággal, s ^ ezért fordul elő sok rúgásból í eredő baleset. A szétdobált ka- í szák, kapák, a fiatalok játékos A szülői munkaközösség és a £ verekedése az éles szerszámok- nőtanács tagjai elhatározták: a^ kai, ugyancsak sok bajt oko- májusi megnyitóra kartali, ^ zott. mezőkövesdi és torockői népi £ a segítség legeredménye- hímzésekkel díszítik fel az $ sebb módja, ha a vezetők jól óvodát, összesen 54 darab hím- £ tájékoztatják beosztottaikat az zett függöny és asztalterítő < előfordulható veszélyekről és a készül az apróságok otthonába. í kibocsátott rendelkezéseket 9 Szöveg: Nyíri Éva Foto: Gábor Viktor pontosan betartatják. A jövőben nagyobb erély- Iyel — fegyelmi intézke­déssel, pénzbüntetéssel, prémium- és nyereség- ,megvonással büntetik azo­kat a felelős vezetőket, akik nem gondolnak mun­katársaik testi épségére. EU kell érni, hogy minden szakszervezeti aktivista és bri­gádvezető becsületbeli ügyé­nek tekintse a munkavédel­met. Az ülésre meghívták a me­gyei gépállomások igazgatóját, aki üdvözölte a szakszervezet célkitűzését, s bejelentette, hogy kis könyvecskét készíte­nek a gyakori balesetekről, s azok elkerülésének módjairól. Ugyanakkor megígérte, hogy utasítani fogja a főkönyvelő­ket és revizorokat; a gazdasági adatokkal együtt minden alka­lommal jelentsék a baleseti statisztikát is. így már év közben is jól látható, hol kell közbe­szólni a munkások egész­sége, testi épsége érdeké­ben. A megyei pedagógus bizott­ság nagy segítségnek tartja a gyerekek gyakorlati oktatását. A jövő munkásait már most arra nevelhetik, hogy hozzáér­téssel, körültekintően fogjanak minden munkához. A cél ér­dekében a módszereket ismer­tető munkavédelmi tájékozta­tót bocsátanak ki a megyei pe­dagógusok részére. két kivéve, a többiekre nem számíthatunk. S nem is hibáz­tathatjuk őket: Budapestről járnak ide, a tanítás után sza­ladnak a vonathoz. A község nem tud lakást adni nekik; mindkét iskolánál egy-egy pe- dagóguslakás van csupán. — S nem hiányzik a köz­ség mozgalmi és kulturális életéből a pedagógusok segít­sége? — Dehogynem! De mit te­hetünk? — tárja szét tanács­talanul a kezét Pálya And­rásné. Nehéz ügy, annyi bizonyos. Az államtól mindent — ezt maguk is megállapították már — nem várhatnak. A község­fejlesztési alapot pedig még néhány évre leköti a művelő­dési ház építéséhez felvett OTP-kölcsön. — S kiadó lakrész nincs? Hiszen annyi szép, tágas villa épült az utóbbi években a községben ... — Á — legyint Pályáné —, nincs ilyesmi nálunk. Nem hallottam róla. Eddig tehát nem volt. De ezután sem lehetne? A tét — megérné... — Mivel foglalkoznak még az asszonyok? — terelem reá­lisabb témák felé a szót. — Részt veszünk a gyer­mek- és ifjúságvédelmi bizott­ság munkájában. Környezetta­nulmányt végzünk az elha­gyott gyermekek ügyében, ja­vaslatot teszünk állami gon­dozásba vételükre, szociális segélyre, családlátogatásokra járunk, a többi társadalmi és tömegszervezetekkel együtt foglalkozunk a fiatalkorúak erkölcsi problémáival. — Befejezésül a tervekről néhány szót. — Január 17-én tartott ve­zetőségi ülésünkön megbeszél­tük a megyei pártbizottság határozatát a termelőszövet­kezeti mozgalomról. Az ebből eredő feladatok képezik to­vábbi terveink alapját. A ve­zetőségi ülés után nőgyűlést is tartottunk, ahol megvitattuk a termelőszövetkezeti nőbizottság megalakításának feltételeit, s előkészítettük a közeli hetek­ben tartandó apák ankétjét. Két nappal később, január 19-én kezdődött a nyolchetes szabás-varrás tanfolyamunk* negyven hallgatóval. Vannak közöttük kiszista lányok és korosabb asszonyok is. Ny. É. Később eltűnt a kultúr-; teremből a tökmag és lelkes: taps váltotta fel a dobogást.: Széket sem kellett hazulról i hordani, mert az előadásokI bevételéből kényelmes szé- j kekre, függönyre, sőt zon-1 gorára is jutott. 1959-ben pe- i dig megszületett az elhatáro-i zás: bővíteni kell a kultúr- otthont, mert már kinőtték a kartaliak. A községfejleszté­si alapból és társadalmi mun­kával megindult az építkezés. Tágas társalgót, női -és fér­fiöltözőt, dohányzót, ruhatárat építettek. Megnagyobbították a színpadot, magnetofonos rá­diót, lemezjátszót, televíziós készüléket vásároltak. Érdekes volna egyszer meg­írni Kartal község kulturális forradalmának" történetét. Azt a szembeszökő, alapos válto­zást, amely ebben a távoli fa­luban néhány év alatt végbe­ment. Kezdetben volt egy kultúr­terem — a szövetkezeti ven­déglő épületében — de nem volt kulturális igény. Aztán a messzi Alföldről jött egy ál­dozatkész pedagógusházas­pár — Szűcs Ernő és felesége — és felébresztette a karta- liakban az érdeklődést. Az első előadásokra ki-ki hazul­ról hozott magával széket — és rágcsálni való tökmagot... A tetszésnyilvánítás fő formá­ja közbekiabálás és a láb­dobogás volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom