Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-25 / 21. szám

JAVASLATOK AZ ÚJ MENETRENDHEZ Ä MÁV évenként viszony­lag új menetrendet ad ki. A Vonatok indulásának idő­pontját nagyon nehéz úgy megállapítani, hogy minden­ki igényét kielégítse. Az idei menetrend összeállításához szeretnék néhány javaslatot tenni, a nagykáta—szolnoki vonalon közlekedő járatok­kal kapcsolatban. A Budapest felé haladó, munkába szállító vonatok indulása körül nincs semmi hiba — ha nem Icésnek. — Csupán az a kellemetlen, hogy zsúfoltak. Ez különö­sen vonatkozik a „második­ra”. Ezen is lehetne változ­tatni, azzal, hogy az amúgy is üres szolnoki (5519) gyors­ról megakadályoznák az át­szállást a Nagykátán álló i,máisodikra”. A hazafelé tartó vonatok indulása körül már több differencia akad. A 14 óra 25 perces (2534-es) mendei já­rást nem a legszerencsésebb időpontban indul. A dolgo­zók többsége kettőig van fog­lalkoztatva munkahelyén. Ez­után még öltözködni, mosa­kodni kell, s nem is min­denki dolgozik az állomások közelében. Célszerű lenne a vonat indulását 20—25 perc­cel későbbre tenni. Nagyon sokan dolgoznak fél négyig. Ezek a munkások nem érik el a 15.20-kor in­duló 2516-os járatot. Ha in­dulását későbbre tennék, jó­részt tehermentesítenék a zsúfolt, 16 óra 44 perces süly- sápi vonatot. A 2516-os in­dulási időpontjának 16 óra felelne meg leginkább. Sok a panasz a 20 óra 50- kor induló (2528-as) vonat­nia! kapcsolatban is. Kelle­metlen az utasoknak éjsza­ka, hidegben, állomásközö­ket gyalogolni. Jó volna, ha mindenütt megállna ez a vo­nat is. A színházkedvelőknek régi óhaja teljesülne ha — leg­alább szombaton és vasár­nap — 11 óra 30 perc körül indulna vonat. Cs. L. ★ A szerkesztő megjegyzése: A 15 óra 20-kor induló vo­nat már így is eléggé tö­mött. Ha indulási idejét 40 perccel későbbre tennék, zsú­foltabb lenne, mint most a 16 óra 44-es. Egyedüli megol­dás volna, ha 15.20 és 16.44 között is indulna vonat. A 17 óra 50 perekor induló men­dei elég üres. Nem lehetne azt esetleg előbbre hozni más­fél órával? Zárszámadás után — Faragó István tehenész t5 ezer forint, Halgass József 12 683 forint, Sztanó Pálné 15 588 forint, Takács Sándor 11 052 forint. Nem a rulettklub krupiéja, nem a lottósorsolás eredmény- közlőjének hangja töltötte be a kultúrtermet. Nem a szeszé­lyes Fortuna, a szerencse is­tenasszonyának kegyeltjei, ha­nem kérges kezű parasztembe­rek, parasztasszonyok egyévi szorgos munkája eredményé­nek még fel nem vett részét adja át Országh József elvtárs, a nyáregyházi Béke Tsz köny­velője. Kalmár István Pilisen lakik. Iígy gondolta az ép. elején: a szőlőben vállal munkát. A sző­lő közel, a nyáregyházi határ­ban fekszik. Nem csalódott. 402 munkaegysége van, s az előlegek levonása után hat és félezer forint húzódik meg a borítékban. A lánya most ment férjhez. A fiatal párnáik vásárolnak házat. Szítaná Pálnénak csak októ­ber óta segít a 17 éves leánya, mégis 838 munlaiegységet tel­jesített. Nemcsak otthon tart­ja rendben a háztartását, ha­nem a tsz sertéseinek is kive- szekedi, ha kell. a takarmányt. Az idén szobabútort vásárol­nak, de jut majd még egyébre is a több mint 15 és fél ezer forintból. Taikács Sándor azelőtt gyár­ba járt, 7 forintos órabére volt, most 9 hónap alatt 633 munkaegységet teljesített. A szőlőben dolgozott Kalmár Ist­vánnal együtt, néha a felesége is segített. A havi keresete 2900 forint, több mint a gép­állomás igazgatójának. Bútort vásárolnak, meg téli ruhane­műt a gyerekeknek. Motort szeretett volna, dehát a család előbbre való. Szűcs Dénes Maglód kulturális élete a számok tükrében A maglódi közönség ismeri és értékeli a művelődési ott­hon munkáját. A népműve­lési tanács és a művelődési otthon vezetősége mindent el­követett eddig is és elkövet ezután is, hogy a község dol­gozóinak kulturális igényeit kielégítse. íme, mit monda­nak i számok? 45 ismeretterjesztő előadás volt a községben, ebből 11 csak az ifjúságnak szólt, „A világ és az ember” címen. Ezeket az előadásokat 3200 főnyi közönség hallgatta meg. 25 ízben volt bál, vagy szó­rakoztató tánc. Ezeket a KISZ, a kultúrotthon és a tömeg­szervezetek rendezték, köztük a sportegyesület is! 6 alkalommal rendezett a művelődési otthon kiállítást, amelyek közül legnagyobb si­kere a „Kultúrcsoportunk 5 éves” és az „Ifjú képzőművé­szek kiállítása” c íműeknek volt. Ezek átlagos látogatott­sága 500 fő. Maga a kultúrcsoport 1960- ban 40 alkalommal szerepelt. Ebből 18-szor Maglódon, 15- ször a monori járásban, 6 al­kalommal az ország külön­böző községeiben, városaiban, 1 alkalommal Budapesten. A színjátszó csoport meg­tanult és bemutatott 2 egész estét betöltő háromfelvonásos színdarabot, 8 egyfelvonásos jelenetet, tréfát. Az énekkar megtanult és bemutatott 6 magyar, 3 szovjet, 3 szlovák és 2 német dalt. A tánccso­port megtanult 5 új táncot, s a régiekkel együtt 12 táncot mutatott be az év folyamán. A kultúrcsoport részt vett a felszabadulási kulturális szemlén, a járási — immár hagyományos — ifjúsági ta­lálkozón, a gödöllői táncfesz­tiválon. A Balatonfüreden rendezett nemzetiségi találko­zóról ezüstserleget hoztak és részt vettek a Békés megyei Hazafias Népfront-bizottság által rendezett békenagygyű­lésen, szeptemberben. A Pest megyei Petőfi Szín­pad ez évben 6 előadást tar­tott Maglódon. Három kirán­dulást rendezett a kultúrott­hon és a KISZ-szervezet, Az ifjúság nevelése érdeké­ben 6 ankétot tartottak, szintén közösen, ahol az ifjúságot érintő problémákat vitatták meg. —esjó— Jól sáfárkodtak! Az emberek egy része hajla­mos arra, hogy sok dolgot természetesnek tekint, ha nincs: szidja az illetékeseket, ha van: elsikliik felette, s eszébe sem jut: hogyan és mi­ből lett. Lakik néhány ilyen ember Gyomron is! Napjában végigmegy a szép, új betonjárdákon, nyáron használja a strand zuhanyo­zóját, látja, hogy új autóbusz- várók épülnek, természetes­nek veszi, hogy a könyv­tárban évről évre több xzáz kötet könyv áll a rendelkezé­sére. hallja, hogy új mozit, múzeumot, fürdőt kap a köz­ség. vízvezeték is lesz ... De miből és hogyan ...? A gyomrod tanács 1960-ban az alábbiakra költötte pénzét (csak a nagyobb tételeket kö­zöljük): 2224 méter betonjárda épí­tése: 213 214 forint, a Tán­csics Mihály út kövezése: 137 386 forint, az átereszek pótlása: 39 561 forint, a Gumi út feltöltése: 9585 forint volt. A strandi zuhanyozó készíté­se 46 755 forint, a villanyhá­lózat bővítése a községben: 19 296 forint, az autóbusz-vá­rók elkészítése: 20 674 forint. A strandgát elkészítéséhez megvásárolták az anyagot, ami: 122 658 forintba került. A sportház tatarozása: 5030 forint, futballkapu: 2496 fo­rint. a strandkerti színpad betonozása 2277 forint, és a KISZ-nek adott támogatás: 10 OCO forint volt. Megvásá­rolták az új mozihoz az ala­pot. ami 18 719 forintba, a strandgát tervezési költsége 7200 forintba, és a vízellátá­si tanulmányterv: 25 200 fo­rintba került. A könyvtár ál­lományának bővítésére: 9759 forintot. a Kossuth-iskolára 10 ezer forintot, a központi iskolára 44 196 forintot, tár­sadalmi ösztöndíjként 2000 .fori.ntot. az óvodákra: 39 250 forintot. az egészségházra 115 120 forintot, az orvosi la­kás megvételére hozzájáru­lásként 26 000 forintot köl­töttek. — RM — SPORT m\\\\VVÍ\VCVVkV\\\VV>^^^ Állandó edzésben vannak a Monori KSK labdarúgói Hárman elvégzik az edzőtanfolyamot Az elmúlt hét keddjén meg- kezték felkészülésüket a mo­ron KSK labdarúgói. Előtte való héten edzésbe álltak az ifik is. Hetenként háromszor edzenek. A felnőttek edzését Naszvadi János, az ifjúságia­két Petrányi József irányítja. Vasárnap délelőtt a felnőtt csapat játékosai kimerészked­tek az Ady Endre úti iskola tornaterméből a szabadba: az udvarban kétkapura játszot­tak. Nagy kedvvel, látható frisseséggel, erőtől duzzadóan mozogtak a játékosok. Nasz- yadi edző meg is jegyezte: — Biztató a fiúk mozgása, ll hátralevő időt a labdabiz­tonság, az állóképesség foko­zására fordítjuk. Nem jó ha­tással van és nyugtalanítja a fiúkat Kéri, Szabó S. és Bok­ros távolmaradása. Pedig ne­kik éppen olyan szükséges az időben való felkészülés, mint a többieknek. A bajnoki esélyeket latol­gatva óvatosan nyilatkozott az edző: — Nekünk talán az az elő­nyünk, hogy „tavaszi” csapat vagyunk: ilyenkor jobban szo­kott menni a játék. Ha jó rajtot veszünk és verseny­ben maradunk, reményeinket igyekszünk majd valóra vál­tani és rámegyünk a bajnok­ság megnyerésére. Persze ez sok más tényezőtől is függ! Solti László monori sport­vezetőtől megtudtuk, hogy Petrányi József, Naszvadi Já­nos és Krenács János hathó­napos edzőtanfolyamot végez Budapesten. Petrányi mellett — aki az ifik edzését vezeti — Krenács János is segédkezni fog. Petrányi edzői ténykedése már érződik az ifik játékán. Ősszel vette át az ifiket: azóta különösen technikai és takti­kai téren mutatkozott fejlő­dés! A monori KSK felnőtt csa­pata február 5-én a második csapat ellen játszik, majd a következő vasárnap, 12-én Monoron Albertirsával vív barátságos mérkőzést. A visz- szavágót 19-én rendezik meg Albertirsán. (Hörömpó) Sporthírek A fennálló rendelkezések ér­telmében, valamennyi sportkör­nek be kell jelenteni felügyele­ti szervének és a járási testne­velési és sporttanácsnak, hogy mikor tartja közgyűlését. Csak a járási szerv engedélyével, jóváha­gyásával lehet megtartani a köz­gyűlést! A közgyűlések napi­rendiébe fel kell venni a végzett munkáról szóló beszámolót és a kitűzött feladatokat. ★ Járásunkban is befejezéshez kö­zelednek a téli spartakiádok köz­ségi versenyei. Azok a községek, melyek még nem rendezték meg, legkésőbb február 3-ig megtart­hatják. ★ Az újonnan megválasztott gyöm- rői sportköri vezetőség névso­ra: elnök: Gyöngyössi Rudolf. Az elnökség tagjai: Fodor Mi­hály. Horváth Lajos, Mészáros Tibor, Molnár Pál, Molnár Sán­dor. Választmányi tagok: Tóth László, Farkas Ferenc, Töröcsik János, Lenti Károly és Garam- szegi Sándor. az ellenőrző bi­zottság tagja: Kiss Lajos (pénz­ügyőrparancsnok), Csorba Sán­dor és Rádi József. FEJ VÁG Megírjam?... Ne írjam?... Feldobtam egy húszfillé­rest, __leesett és az írás v olt felül... Megírom! 1962-ben lesz 50 éves a györna-ői sportkör. Bizonyá­ra akadnak majd emberek, akik feldolgozzák a sport­kör történetét. Munkájuk megkönnyítéséhez néhány adattal hozzájárulok. Előre- bocsájtom: közel száz ta­núm van rá, hogy mindazt, amit leírtam, az 1961. ja­nuár 22-i sportköri vezető­ségválasztó taggyűlésen je­gyeztem fel. Az 1960-as évben a gyom- rői sportkör nagy viszon­tagságokon ment keresztül. Dicséretre méltó az a fára­dozás és munka, amit a sportkör elnöksége végzett. Ez az elnökség jelentős adós­sággal vette át a vezetést, sokat tett annak érdekében, hogy rendbehozza a sportkör ügyeit. Ebbe a küzdelembe az elnökség egy része bele­fáradt — így többek kö­zött Fudener sporttárs is, akit a munkában magára hagytak. Hónapokig vajúdott a sportkör vezetőség nélkül, azaz mindenki intézkedett — de a felelősséget az el­nökre hárította. I-gy került sor szeptemberben az akko­ri elnökségi ülésen arra, hogy egy ideiglenes ügyvivő elnökséget válasszanak. Az elnökük Gyöngyössi Rudolf lett. — Őszintén megvallom — mondja Gyöngyössi sport­társ —■, 28 éve vagyok sport- rajongó. Az elnökség rábe­szélésére elvállaltam e be­osztást azzal a feltétellel, hogy közös összefogással, jó Szellemben minden odaadás­sal képviselni fogjuk a sport­kör ügyét, megpróbálunk előbbre lépni. Azóta eltelt már néhány hónap. Amit vállaltak, si­kerrel megvalósították. Sok Y ÍRÁS? és nagy nehézségek árán. Ma már több mint 200 pár­toló tagja van a sportegye- sületnek, s ezek rendszere­sen fizetik a tagdíjat. Sokat fáradozott az ideiglenes el­nökség a szakosztályok bő­vítésével A labdarúgó-szak­osztályon kívül ökölvívó-, asztalitenisz- és sakk-szak­osztályuk is van. Ilyen előzmények után ke­rült sorra vasárnap a veze­tőség lemondása, és az új vezetőség megválasztása. Mintegy száz tag és pér- tolótag jelent meg. A jó beszámoló ég az értékes fel­szólalások arra engedtek kö­vetkeztetni, hogy a sport egyre inkább közüggyé vá­lik Gyomron. így is van. Ezért is volt érthetetlen, hogy néhány olyan személy, akinek tudása és tapaszta­lata révén a vezetőségben lenne a helye, visszahúzó­dott és jelölését nem fo­gadta el. Mindenkiben fel­vetődött a kérdés: miért? Mi lehet az igazi ok? Mert amit ott mondtak, amivel indokolták távolmaradásukat, az nem a legnyomósabb érv! Őszintén megvallom, ez- egyszer nem sikerült beha­tolnom, belátnom a kulissza mögé. Sokan távoztunk ke­serű szájízzel erről a veze- tőségválasztásröl. Nem mint­ha elégedetlenek lennénk az új vezetőséggel, hiszen bírá­latot csak munkájuk nyo­mán és csak azok mond­hatnak majd, akik tesznek is, tettek is a gyömrői sport érdekében valamit. De... valahogy az az érzés támadt az emberben1, hogy valaki, vagy valakik nagyon kavar­ják a dolgokat. Mintha sze­retnék néhányan, hogy még sokáig vajúdjon a vezetőség kérdése. Nem a visszahúzó- dókat ítélem el, hanem azo­kat, akik tudatosan lebe­szélték őket! Blaskó Mihály Mélyhűtött autóbuszok a MÁVAUT vonalain A MAVAUT mélyhűtési kutató csoportja, a hideg idő beálltával kí­sérleti autóbuszok üzemeltetését kezd­te meg. A kísér­leti autóbuszok két típusa vált isme­retessé: az ülőka- lauz-rendszerű. nyi­tott ajtós Tápiósá- pon és a nyitott ab- lákú a Budapest— Nagykáta útvona­lon. Mindkét tí­pusnak közös jel­lemzője,: a ko­csikban uralkodó mínusz 15—17 fo­kos mirelite-leve- gő. Az autóbuszok mélyhűtésének nép- gazdasági jelentő­ségéről illetékes helyről az alábbi tájékoztatást kap­tuk: — A mélyhűtés következtében a testek, így az em­beri testek is ösz- szehúzódnak. ezál­tal az autóbuszok utasbefogadó terét másfélszeresére nö­velhetjük. A mély­hűtést a nyitott aj­tón, illetve abla­kon keresztül be­áramló mínusz 15—17 fokos leve­gővel állítjuk elő. A későbbiek során azonban n Déli- sarkról importált mínusz 40—50 fo­kos levegővel még nagyobb eredményt kívánunk elérni. A mélyhűtés beve­zetését elősegíti a fűtőtestek elég­telensége. Az ed­digi eredményeink bizonyítják. hogy jelentős mennyisé­gű fűtési kalóri­át takaríthatunk meg a nyári káni­kulai napok idejé­re. A kísértei ér­dekessége az. hogy i rövid távolságú járatokon, mint Budapest Béke tér—Vecsés nem annyira gazdasá­gos, mint a Nagy­várad tér—Nagy- káta vonalon. — Űjításunk az utazóközönség kö­rében nagy feltű­nést keltett, egye­sek elnyűtt téli- lcabátjaikat és használt kályháikat ajánlották fel a légnvílások eltö­mítésére, illetve az autóbuszok fűtésé­re. Fullánk Ferkó Villamosítják a Rákóczi-telepet A községfejlesztési alapból tovább fejlesztik Monoron a Rákóczi-telepen a villanyháló­zatot. A bővítés során a Stein­metz kapitány utcába, a Ro­senberg házaspár utcába, a Já­szai Mari térre, a Mező Imre utcába, a Hegedűs Gyula ut­cába, a Hányán Kató utcába és a Veress Pálné utcába vezetik be a villanyt. E munkák során a Lenin uteában kisfeszültsé­gű gerincvonalat létesítenek és a faoszlopokat vasbeton- oszlopokra cserélik ki. Az ut­cai világítást az utcasarkokon és az utcákban 100 méteren­ként elhelyezett közvilágítási lámpákkal biztosítják. — A villanyhálózat bővíté­sét, mely 3250 méter, a DÄV nagykőrösi üzletigazgatósága végzi el — mondja Reinhardt Sándor községi mérnök. Az üres telkek árából, mely a vil­lamosítás következtében emel­kedik. a kiadások egy része visszatérül. A helyszíni szem­le során a transzformátor he­lyét a Lenin utcából nyíló Trafó-közbe jelölték ki. A jelenlegi hálózatbővítés során a községi tanács anyagi okokból nem tudja az egész Rákóczi-telep villamosítását megoldani. A lakosság anyagi hozzájárulásával azonban biz­tosítani lehetne, hogy minden telepi házban kigyulladjon a villanyfény. (Szűcs) NÉHÁNY SORBAN Szombaton este nagyszabású farsangi bált rendez a kultúr- otthonban a gyömrői sport­egyesület. Vasárnap este pedig neves művészek fellépésével operett-est lesz. ★ Megalakult Monoron a 205. számú iparitanuló-iskolában a KISZ-szervezet. Titkár: Hrutt- ka Ferenc, a gyömrői Vas- és Fémipari Ktsz tanulója. Az Úttörő harsona mai számunkból anyagtorlódás miatt kimaradt, s következő, feb­ruár í-l számunkban jelenik meg majd. ÜGYELETES ORVOS január 29-én. vasárnap, Mono­ron: dr. Péterffy Gusztáv, Gyomron: dr. Túri Mária. MOZIMŰSOR Monor. Január 25: Egy kislány keresi az édesapját. Január 2T7— 29: Egy tiszta szerelem történe­te. Január 31—február i: a hol­tak bolygója. Matiné, január 29- én: Liliomfi. Vecsés Január 25: Tacskó. Ja­nuár 26—29: Bölcsődal. Január 30—február 1: Öz, a csodák cso­dája. Matiné, január 29-én: pa­pírsárkány. Gyömrő. Január 25: Az ordító egér. Január 28—29: Normandia— Nyeman. (A kulturális szemle bér­leti előadásra kijelölt film.) Ja­nuár 31—február 1: Orkán. Ma­tiné, január 29-én: Kezedben az élet Maglód. Január 2S: Napkelte előtt. Január 28—29: Orkán. Ja­nuár 31—február 1: Mozart. Ma­tiné, január 29-én: A 39-es dan­dár. Gondolatok egy kiállításon A Belügyminisztérium Or­szágos Légoltalmi Parancsnok­ságé és a járási tanács légol­talmi kiállítást rendezett Mo­noron. A kiállítási terembe lépve komor hangulat lesz úrrá az emberen. Az idősebbekben fel­szakadnak a elmúlt háború szörnyű emlékei. A fiatalok romantikával vegyes kíváncsi­sága is meghökkent komoly­sággá válik. Senkisem beszél, csak döbbenten szemlélik az üvegszekrényekben az eltor­zult, összeégett viaszarcokat. Aki csak a borzalmakat lát­ja meg ezen a kiállításon, el­veszti az emberiség jövőjébe vetett hitét. Észre kell venni azonban az atomfelhő árnyé­kában a szovjet atomerőmű leírását, a Lenin atomjégtörő, az atomrepülőgépek s tenger­alattjárók létező valóságát, amely hirdeti: mindezt az em­beriség javára is lehet fordíta­ni! t. J. KUTYAOLTÁSON — Mondja, nem látta vala­hol az állatorvost? (Földváry Iván rajza) ANYAKÖNYVI HÍREK Monor Születtek: Bokros Imre és Lajt- ner Eielka fia: Imre, Rafael Pé­ter és Kolompár Mária fia: Jó­zsef, Szurok István és Tönköl Ilona fia: István Sándor, Bugyi Sándor és Tóth Margit fia: Sán­dor, Ácsai Imre és Kéri Eszter fia: Imre, Juhász György és Osvald Erzsébet leánya: Erzsébet. Házasságot kötöttek: Győri Im­re és Garai Julianna. Gyömrő Házasságot kötöttek: Dudás Fe­renc és Stobl Borbála. Elhunytak: Kovalcsik Jánosné Üllei Erzsébet 7i éves, Kovács Andrásné Sós Matild 79 éves. Vecsés Házasságot kötöttek: Ebnet Já­nos és Oláh Margit. Göblös Sán­dor és Fieber Anna, Nagy László és Geisel Jolán, Sári János és Acs Julianna, Németh István Miklós és Tóth Éva Aranka. Elhunyt: Fazekas Tamásné Dob- rovitz Magdolna 64 éves. Gomba Elhunyt: Lőrik Józsefné Kozma Anna 69 éves. Maglód Elhunytak: Földi István 71 éves, Rauk Györgyné Varga Zsuzsanna 90 éves.

Next

/
Oldalképek
Tartalom