Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-25 / 21. szám

M*r JWffCt iztfírlaD 1961. JANUÁR 25, SZERDA Zenekar a csecsemőotthonban Pest megye tanácsának csecsemőotthonai mintaszerű­ek, nem akarjulk azt állítani, mintha a zsámbéki lenne Mi­amikor sétálni viszik ki a köz­ségbe a nagyobbacska gyerme­keket, mindegyik pár fillért kap, saját maga vásárolhat zöttük a legjobb. Habar két­ségtelen, hogy igazgatója, dr. Fejér Ilona és a vezetése alatt működő gondozó nővérek a ■maguk részéről mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy a gondjulkra bízott két­száznál jóval több apróság tes­tileg és szellemileg éppúgy fejlődjön, ahogy a szerencsé­sebb gyerekek, akik szüleik családi tűzhelyénél nevelked- | hétnek. Legnagyobb gondjuk ; az úgynevezett „intézeti elma- rádás” elleni küzdelem, ugyan­is a csecsemőkoruktól kezdve intézetben nevelkedő gyerme­kek egy részének szellemi fej­lődése bizonyos mértékig las­ezen a pénzen valamit a bolt­ban. Ezzel igyekeznek önálló­ságra szoktatni őket. Kétéves koruk után óvodába kerülnek a gyerekek. Az intézeten belül működő óvodában ugyanúgy foglalkoznak velük, akár a többi óvodában a gyefekekkel. A zsámbéki az egyetlen cse­csemőotthon Pest megyében és talán az egész országban, ahol ilyen óvoda van a kétévesek számára. Az óvoda függetle­nített vezetője, Villányi Jolán óvónő ugyancsak az „intézeti elmaradás” csökkentése érde­kében nemrég figyelemre mél­tó újítást vezetett be, zene­kart alakított a picinyekből. Ütőhangszerekkel kísérik az óvónéni hegedűjátékát és ki­tűnő érzékkel verik ki a tak­tust. Ütődobon, Minnon Ági és Pinczinger Pista játszik, a triangulumot Tóth Anikó és Balogh Ibolyka kezeli, Nagy Jutka a csöngőt rázza, Horváth Ilonka és Vadicska Gyula pe­dig a cintányért veri össze. Szép népdalokat muzsikál az óvó néni, a gyerekek meg nagy igyekezettel követik. Jó hallásukat, zenei ritmusérzé- k-üke l bizonyítja játékuk. Sz. E. (Gábor felv.) AZ ÚJ ÉLET ELSŐ NAPJAI KISKUNLACHÁZÁN Befejezés előtt a leltározás — Kezdődik a földrendezés Kiskunlacházán az új év első napján nemcsak új esz­tendőt, hanem — új életet is kezdtek az emberek. A szo­kásos évi számvetés mellett számot vetettek a múlttal is: a meglevő Petőfi Tsz-be és négy új szövetkezetbe, a Rá­kóczi, Kiskun, Üj Barázda és a Pereg tsz-be tömörülve lép­ték át a régi, s az új paraszti életforma mezsgyéjét. A múlt év utolsó napjaiban megtartott alakuló közgyűlé­sek után az új életet megala­pozó munka kezdődött. — Első teendő a mezei lel­tár elkészítése, s ezzel egyide­jűleg a tagság közösbe vitt gazdasági-borászati felszerelé­sének és állatainak számba­vétele volt — mondja Garai István, a leltározó bizottság vezetője. Tizenegy brigád vég­zi a munkát. Ehhez a nagy és sürgős munkához a helybeli föld­művesszövetkezet két, az erdészet két, a Taksonyi Állami Gazdaság nyolc, a Korszerű önkiszolgáló bolttal bővült a földművesszövetkezeti üzlethálózat Tárnokon Ma, szerdán nyílik meg a Tárnoki Földiműveszövetke- zet korszerű önkiszolgáló ve­gyesboltja, amelyet több mint százezer forintos költséggel egy régi épületből alakítot­tak át. Egyúttal korszerűsí­tették az iparcikk-üzletet is, amelyet új berendezéssel lát­tak él. A raktárhelyiség pe­dig mintegy 35 négyzetmé­terrel bővült, így nagyobb mennyiségű áru tárolására lesz alkalmas. — Az önkiszolgáló ve­gyesbolttal ötre szaporodott községünkben a földműves- szövetkezeti üzletek száma — mondotta Pap Tibor el­nök. — A szövetkezet dol­gozói közel másfélezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá elké­szítéséhez. A lakosság kí­is, 4 és fél vagon ősziba­rackot szállítottunk export­ra, 2 vagonnal pedig bel­földi fogyasztásra. A terme­lőknek kifizetődő volt a szer­ződés, akadt olyan is, aki egymaga 13 ezer forintot ka­pott árujáért szövetkeze­tünktől. Tárnok nemrég a termelő­szövetkezeti községek sorába lépett, a földművesszövetke- ■zet olyan formában is segít­ségükre sietett, hogy raktá­rát biztosított a tsz számára, amelyben 3 vagon műtrá­gyát tudnak majd tárolni. vízügyi kirendeltség hat embert adott. Elém tesz egy kövér irat­tartót, amelyből egymás után emeli ki a különböző kimu­tatásokat és azoknak összesí­tőit. Örök életemben irtóztam a bürokratikus papírhalma­zoktól, s megvallom, gyártok- vóan néztem a kimutatásokra és összesítőkre. Külön össze­sítő tartalmazza a földterület és vetésterület adatait, má­sikban a behozott állatállo­mány, gazdasági-borászati fel­szerelések, férőhely és a ház­táji állatok adtai sorakoznak, a harmadik a felajánlott ve­tőmag mennyiségét mutatja, a negyedik a mezei leltár ösz- szesítője, az ötödikbe majd a behozott állatállomány darab, súly és érték szerinti adatai kerülnek. — Hogyan lehet eligazodni bennük? — olvassa le sze­memről a kérdést. Minden szövetkezeti tagnak, valameny- nyi kimutatásban, azonos száma van. — És mond egy nevet, s utána mutatja a szá­mot, melynek segítségével valamennyi kimutatásban pillanatok alatt megtalál­juk ugyanazt a tagot, s így percek alatt megálla­pítható, ki, mennyi ingat­lan- és ingóvagyont ho­zott a szövetkezetbe. Ezek szükséges és hasznos részadatok, de az összesítőből már olvasom is, hogy a Petőfi Tsz-be — sok egyéb mellett — 28 vetőgépet, 103 lőcsös kocsit, 102 ekét-lókapát, 110 lószerszámot, 190 hektoliter­nyi hordót, 24 hektoliternyi kádat, öt darab prést, 9 per­metezőt, 111 meglegágyi ab­lakot, 2 robbanómotort, egy öntözőszivattyút vittek b? az új tagok. — És így tovább, szövetkezetenként... A leltárkészítésnél nem ki­sebb gondossággal folyik Lac- házán a földrendezés előké­szítése. Minthogy a tagság el­osztása — a belépők szándé­kainak is megfelelően — már megtörtént a szövetkezetek között, most a határ felosztá­sa ügyében tanácskoznak a szövetkezetek vezetői. Ez már más természetű’ munka. Az összefüggő földterületek kiala­kításáról van s~ó, ez előfelté­tele a nagyüzemi gazdálkodás­nak. Ezekről a kérdésekről Kómár László, a községi ta­nács v. b. elnöke beszél ma­gabiztosan, higgadtan, nem­csak a közigazgatás területé­nek ismeretében, hanem me­zőgazdasági és közgazdasági felkészültséggel. Ahogy az ép­pen jelenlevő Józan Antal, Faragó János, a Petőfi Tsz elnökhelyetteseinek és Mlade- nov György kertésznek, a Pe­tőfi Tsz tagjának szavaiból következtetem: egyetértenek. Ugyanígy szólt a határ­rendezésről Szőke Imre, a Kiskun Tsz elnöke és Gránicz András, a Pereg Tsz elnöke is, akikkel a nap folyamán találkoz­tam. Látszik, hogy az alapvető el­vekben a múlt heti megbeszé­lésen megegyeztek, s a héten tartandó elhelyezkedési tár­gyaláson valamennyi szövet­kezet gazdasági érdekeinek figyelembevételével osztják fel a lacházi határt öt részre. Utána — mire a téli fagyr ban megdermedt földek fel­engednek — elkészülnek a szövetkezetek tervei is a tak- sonyi és kiskunsági állami gazdaságok és a helyi föld­művesszövetkezet agronómu- sainak segítségével. Addig is valamennyi tsz a jövő héten — a határrendezés után — megkezdi a trágyahordást a földekre. Közben pedig az új szövetkezetek is berendezik központi irodáikat, ahol aztán a gazdasági és szakvezetők, vezetőségi tagok és a tagság összefogva rendezhetik közös gondjaikat. F. L. Hajszál híján újabb áldozatot követelt a befagyott Duna Két kisfiú szerencsés kimenetelű balesete Kislány a triangulummal súbb a családi körben élő gyer­mekekénél. Ezt az elmaradást ugyan később, nagyobb koruk­ban majdnem mindannyian behozzák, mégis sokaiknak kö­zülük nehézséget okoz az isko­lában. Oka: az állandó gondos­kodás, az intézet és a környe­zet többé kevésbé zárt volta, és az is, hogy a picinyek csu-; pán három éves korukig ma-', radnalk a csecsemőotthonban, \ aztán vagy más intézetbe ke-; rülnek, vagy családok gondo-'i zásába. A csecsemőotthonok ; régi törekvése, hogy a gondo-í zásukra bízott picinyek leff'í JÓKAI: KARPATHY ZOLTÁN CÍMŰ MŰVE - SZÍNPADON A Pest megyei Petőfi Szín­pad úi magyar színművet mutatott be Tápiószecsőm. A társulat — amely az évadban már 380 előadást tartott Pest megye falvaiban és városai­ban — ősbemutatón hozta színre Jókai Kárpáthy Zoltán című művét, Bozó László dra- matizálásában. A megyében, ifjúsági előadássorozatban, több mint 80 községben mu­tatják be a darabot — MEGHALT A PILLAN­GÓKISASSZONY, a 98 éves Hisako Oyama, aki Puccinit a „Pillangókisasszonyt meg­írására inspirálta. Nem múlik el év, hogy té- len-nyáron ne szedne áldoza­tot a Duna az elővigyázatlan emberek sorából. Nyáron az úszók, télen a vakmerő kor­csolyázók merülnek el hullá­maiban. Vasárnap délután Dunabog- dányban könnyen végzetes kimenetelű kettős gyermek­halál történt volna, ha két elszánt ember saját élete koc­káztatásával nem siet a sze­rencsétlenül járt gyerekek se­gítségére* Bonifert Ferenc és Vogel József általános iskolások a többiekkel együtt vidáman korcsolyáztak a befagyott Du­nán. A síkos jég mind bel­jebb csábította őket, olyany- nyira, hogy a széle felé mind­inkább elvékonyodó jégtábla meghajolt, majd recsegve tör­ni kezdett alattuk. A kétség- beesett kiáltozásra mindenki a jéghez futott, kötelekkel, lét­rákkal. Bonifert Ferit perceken belül kihúzták a vízből, de Vogel Jóska még bel­jebb volt, s a töredező jégtáblák közt lehetetlen volt megközelíteni. Hosszú percek teltek el, £ kisfiú görcsösen kapaszkodott a jégtáblába. Ekkor állt mei a parton a menetrend szerint közlekedő MÁVAUT autó­busz, melynek egyik utasa Kopnya Árpád, a Csepeli Vasmű szerszámgyáránál dolgozója, pillanatokon belül cselekedett. Ruháit levetve, egy nagy létrát maga előtt tolva, közelítette meg a kis­fiút. A létra már elérte a fuldoklót, amikor elmerült, de kezével még megkapta az utolsó fokot. Kopnya ekkor erejét megfeszítve, még előbb­re kúszott és sikerült az esz­méletlen gyermeket kiemel­nie. Ekkor ért oda saját ko­csiján dr. Wacht István tanársegéd, aki úgy, amint volt, szintén a men­téshez látott. Begázolt a töredezett jégtáb­lák közé és ott vette ki a gyereket a vízben összeeső, vérző Kopnya karjaiból. Mindkettőjüket Palkovics Já- noséknak a parton levő há­zába vitték, ahol dr. Wacht — önmagával nem törődve — jéggé fagyott ruhájában meg­kezdte az első segélynyújtást, azonnali injekciókkal harcol­va a tüdőgyulladás ellen. Vogel József már túl van a veszélyen, a tüdőgyulla­dást leküzdötték, a men­tők tegnap már haza is szállították. Ehhez még annyi hozzáfűz­ni valónk van, hogy bár a baleset híre még vasárnap be­járta a Duna mindkét part­ját, mégis, mintha mi sem történt volna, végig csúszkáló, korcsolyázó gyerekeiket lát­tunk a befagyott víz szélén. A községi tanácsoknak, szülők­nek és a helyi tantestületnek kellene összefognia s szigorúan megtiltani a veszélyes helye­ken való korcsolyázást, s el­lenőrizni is a tilalom betartá­sát, nak. Ra jta múlik, hogy min­den rendben menjen és a meghívandók kellő , időben megkapják az írásos meghí­vót. A járási, meg a köz­ségi tanács, a szövetkezetét patronáló ÁFORT Budapest­ről, no és a községben nem­rég alakult két közös gaz­daság vezetősége. i így hát vagy kétszázan, ha nem többen vesznek részt a közgyűlést követő vacsorán, de azért jut bőven ennivaló mindannyiuknak. Kati márisf nyom másfél mázsát és élete utolsó napjaiban még jó né­hány kilót felszed magára. Amivel pedig leöblíthetik a zárszámadási sertésből ké­szült ízes falatokat, bor is lesz bőven, elég termett a tsz szőlőjében. EJNYE! Valamiről majd- hogy nem megfeledkeztem: még zene is lesz. A gyóni KISZ zenekara, meg népi ze­nekar húzza reggelig, vagy talán még tovább is a talp- alátMlót. Mert végül is tánc­vigalommal fejeződik be a zárszámadási disznó tora... Aztán, ha az idén ismét ilyen jól dolgoznak, eszten­dőre, jövő januárban újra leszúrják a zárszámadási disznót. Persze erre már a nyáron be kell fogni hízóba az új Katit. Jó gazdák az Egyetértés tagjai, nem feled­keznek meg róla. Szokoly Endre hóból egyre áthatóbban nem szivárogna a közgyűlés ter­mébe az ínycsiklandó illat. Melyik reggel óta étlen-szom- jan közgyűlésező ember len­ne képes még tovább is koplalni? Akiben benne ma­rad a szó, az sem bánja, a zsírban sercegő hurka-kolbász szagára hamarosan be kell rekeszteni a közgyűlést. Reggel, még a közgyűlés előtt Kati, a zárszámadási disznó befejezi földi pályá­ját, és mialatt a kultúrott­hon nagytermében folyik a szó, kifolyó vérét felfogják odakinn az udvaron. A ta­gok feleségei aztán nekilát­nak, fürge, ügyes kezük gyorsan mozog, Kati húsá­ból kolbász és némi lacipe- csenye, melsőrészeiből meg hurka lesz, éspedig töménte­len. Sok ennivalóra lesz szükség, mert nemcsak a ta­gok meg a családjuk, de még a vendégek is nagy számmal vesznek részt az Egyetértés örömünnepén, az eredményes évet bezáró közgyűlésen. Már most fő a feje Dö- mök Antálnénak, a tsz anyagkönyvelőjének, aki mel­lesleg a községi kultúrotthon igazgatója és az ünnepélyes közgyűlés szervezője, vagyis kettős minőségben háziasz- szonya az ünnepi vacsorá­san megtudják, amit külön­ben máris tudnak, nem dol­goztak hiába, szorgos mun­kájuk eredményét a zár­számadás kimutatja. Elsőnek persze Katona János, az el­nök szólal fel. Elmondja, mi minden történt az elmúlt év­ben, mennyi küzdelem és fá­radtság árán keveredtek ki a bajokból. Hogyan szaba­dultak meg az előző eszten­dő örökségétől, a 200 ezer forintos mérleghiánytól, mi­képpen gyarapodott a közös vagyon. Sokakat megdicsér a jó, keveseket kipellengérez a rossz munkáért, aztán Lükő Béla főkönyvelő beterjeszti a zárszámadást. Részletesen felsorolja a kiadást, a bevé­telt, mindent amit építettek, termeltek és legvégül kihir­deti a munkaegység érté­két: egy egység készpénzben negyven forintot ér. EZZEL azonban a közgyű­lés még nem zárul be, a ta­gok csak akkor kezdenek be­szélni, s úgy hírlik, nagyon sokan készülődnek a szónok­lásra, majd mindegyiküknek lesz szava a múltról meg a jövendőről. Ki tudja med­dig, talán a késő éjszakai órákig is eltartana a beszé­dek árja, ha délután, úgy szürkülettájt közben a kony­: KATI tízhónapos és duz- Izadó életkedvénél csak ét­ivágya nagyobb. De a kövér- ! ség rendkívül jól áll neki, \ nem is fogja magát fo- \ gyasztókúrára, Gracidint sem j szed. Remekül eszik, jóked- \ vű, szemmel látható, még \ nem tudja, napjai meg van- \ nak már számlálva, csupán í csak január 28-ig él. Bizony, \ szombaton reggel böUérkés ívet véget életének. \ Kati ugyanis zárszámadási \ disznó. Ez pedig merőben új • rang a sertéstársadalomban. \A tsz kondájából legfeljebb j egy malac érheti el, tehát í nagy megtiszteltetés a szá- í mára. Fontos szerepének tu- í datábam van vagy se, Kati el ! nem árulja, de komolyan í mondom, büszkén röfög, ön- ! tudatossága már szinte gőg, ! s van is erre oka, hiszen ké- ínyeztetik. Mióta hízóba fog- ! ták, külön lakosztályban, a \ sertésfiaztató egyik rékeszé- j ben helyezték el, míg egy íapától, de más-más anyától ;származó 128 testvére közös 1ólban gömbölyödik. Ezek csak í közönséges szerződéses disz- 1 nők. Kati pedig a gyóni ; Egyetértés Tsz zárszámadási í közgyűlésének fénypontja. í E hét szombatján Gyónón, ; az Egyetértés Tsz tagjai a iközségi kultúr otthonban reg- ; gél tízkor gyülekeznek, ösz- i szejönnek mind a hatvanon, ; az egész tagság megjelenik a '• közgyűlésen, ahol hivatalo­Pinczinger Pista a friss csárdás! ütemére ilyen jókedvűen dobol \ alább hatéves korukig marad-í hassanak ríttuk, neveljék őket« ugyanazok, hogy így bizonyos; mértékig valakihez tartozón-í dónak érezhessék magukat. ! Zsámbékon érdekes kísér-; let folyik az „intézeti elmara-: dós” csökkentésére, gyakran,' A tsz Katija váncsian várta az új rend­szerű vegyesbolt megnyitá­sát, mindent elkövettünk, hogy az a várakozásnak meg­feleljen. Gondoskodtunk az igényeknek megfelelő áru­készletről és a vásárlás za­vartalan, gyors lebonyolítá­sáról. Elmondotta még, hogy_ a közeljövőben tekepályát épít a földmíjyesszövetkezet, a tagság hatezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel — 1960-ban tovább fejlő­dött szövetkezetünk — hang­zik a tájékoztatás. — A hát­ralékos részjegyesek száma 226 volt az év elején, év vé­gére valamennyien rendez­ték a tartozásukat. Jól si­került a gyümölcsléi vásárlás Ritka búza, ritka árpa, ritka rozs... Ezt hegedüli Villányi Jolán, a zenekar nagy figyelemmel játssza vele együtt a dallamot

Next

/
Oldalképek
Tartalom