Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-24 / 20. szám

KISLÁNY - NAGY HEGEDŰ V. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1981. JANUÁR 24, KEDD Nyugodtan nézek a zárszámadás elé Hétszáz munkaegység története A Vácrátót felé elágazó út mentén, a Kossuth Tsz hatal­mas istállója tőszomszédságá­ban, ahol már vége szakad a városnak és a mezők egy- tagba szántott táblái kezdőd­nek, ott lakik Zsobrák Gyula, a Kossuth Tsz tejkihordó ko­csisa. Betessékel a szobába, pu- fajkáját leveti, cigarettával kínál és érdeklődéssel várja kérdéseimet. Pedig tudja, hogy mit is akarok kérdezni, hiszen lassan elérkezik a zár­számadás ideje, a könyvelők még számolnak ugyan, de a tagság azért már sejti, hánya­dán is áll a tavalyi munka fizetsége. — Milyen reményekkel várja a zárszámadást? — vá­gok mindjárt a téma köze­pébe. — Nyugodtan nézek a zár­számadás elé — mondja, majd odamegy a kisszekrényhez, a fiókból egy kis könyvecskét vesz elő. A számokkal teleírt oldalakat hajtogatja, ceruzát keres, összead. — Az elmúlt évben 702 munkaegységem volt. A feleségem is dolgozott — már amennyire a két gyer­mek megengedte —, így ket­ten együtt 882 munkaegysé­get teljesítettünk. Talán Zsobrák Gyulának van a tsz-ben a legtöbb mun­kaegysége, dehát meg is szol­gálta azt. A gyönyörű tehené­szetből ő juttatja el a tejet a rendelőkhöz. Mindennap fél négykor kel, megeteti a lovat, felrakja a 165 kiskannát és elindul, hogy a vevőkhöz idő­ben eljusson a tej. Ha ünnep van, ha hétköznap; ha fáj, ha esik, ő megy és végzi a fel­adatát. És ha úgy adódik, hogy szorul a munka, nem restell! megfogni a kapa nye­lét sem. Mert ez a 27 éves, markáns arcú fiatalember már gyerek­korában rászorult a munkára. Tíz év alatt bejárta a fél or­szágot, próbálkozott itt is, ott is. 1958-ban lépett a Kossuth Tsz gonddal küzdő tagjai közé. — Nem kívánkozik másfelé, valami jobb helyre? — pró­bálok tapogatózni a kérdéssel. — Én innen el nem me­gyek! Megtaláltam itt a he. lyemet, a számításomat. Mert nézze: a tavalyi évben 16 500 forintot vettem fel előlegként. Bár még a munkaegység érté­két nem tudom, de azért 8—10 ezer forintra még számítok a zárszámadáskor. Szippant egyet a cigarettá­jából, kiengedi a füstöt. — Talán nem fogja elhinni, amit mondok — a szemembe néz, a szavakat nyomatékkai ejti ki. — Nem cserélnék egy 15 holdas egyéni gazdával sem. Hallgatunk. Majd újra kér­dezem. — És mit fognak venni a pénzen? — Van annak helye — fe­leli, miközben a kis könyvecs­két visszateszi a fiókba. — A konyhabútort az ' előlegből már megvettük, most egy új szobabútort akarunk venni. Így majd csak egyenesbe jö­vünk már. Azután a gyere­keknek ruha, cipő kell, meg ezt a kis rádiót is szeretnénk nagyobbra kicserélni. A zimankós hideg ellenére a kapuig kísér. — Hótakaró kellene a ve­tésre — mondja —, nehogy baja legyen. Mert az idén még többet akarunk elérni. Berczeli János Csütörtökön, pénteken Sabin-védőoltás A legsúlyosabb gyermekbeteg­ség — a gyermekbénulás — védő­oltással megelőzhető. Az oltóanya­got nem injekció formájában adjuk, hanem mint kanalas or­vosságot, a szájon keresztül jut­tatjuk a szervezetbe. Az elmúlt évben végzett Sabin-féle immu­nizálás következménye volt. hogy a gyermekbénulásos megbetege­dések városunkban megszűntek. 1961. január 26-án és 27-én 10 órától 13 óráig fogja végezni a városi tanács egészségügyi osztá­lya a Sabin-féle védőoltásokat, az 1958. január 1. és 1960. novem­ber 30-a között született gyerme­keknél. Az oltás színhelye: a vá­rosi kultúrház (Csányi út 26.). Minden szülő kötelessége, hogy a megjelölt korosztályhoz tarto­zó gyermekeket az oltásra el­hozza, tekintettel arra, hogy pót­oltás nem lesz. Minden gyer­mekkel egy tiszta kiskanalat hozzon a kísérő. A városi tanács v. b. egészségügyi osztálya Két nap alatt 283 család lépett a szocialista gazdaság útjára A váci tanácsházán, a mezőgazdasági osztály helyiségében, nagy a sürgés-forgás. Népnevelők jönnek-mennek, majd egyé­ni parasztok lépik át a szervező iroda küszöbét, hogy mint tsz-tagok hagyják el a szobát. Január 18-án 141, 19-én pedig 142 váci parasztcsalád írta alá felvételét a közös gazdaság’ \ A Dunakeszi Vagongyár brigádja, Varga Ferenc vezetésével 70 családot segített két nap alatt a szocialista útra. — Megkönnyítette munkánkat — mondja Varga elvtárs — a jó előkészítés, valamint a váci tanácstagok példamuta­tása. Barazutti Sándor tanácstag még a meghirdetett gazda- gyűlés előtt kérte felvételét. — Csereklye Andrásné 16, Depoly Lajosné 6, D. Együd László 11. ifj. Füstös István 23, K. Kurdi János 5. Dinka István 16 holdjával néhány agilációs szó után már kérte tőlünk a be­lépési nyilatkozatot. A kisváci, alsóvárosi és gombási gazdagyűlések segítették a szervezés munkáját. A jó hangulatra jellemző, hogy a pa­A váci zeneiskolákban is megkezdődtek az előkészületek a félévi vizsgák sikeres lebonyolítására. (Cserny Gábor felvétele) LEVELEZŐINK IIIJAK: Egy szakkör születése Az otthonra talált váci ak­varisták a múlt csütörtökön megtartották első összejö­vetelüket. A megjelentek Mojzes Lajost kérték fel ide­iglenes ügyvezetőjüknek. Mint az ország többi kis és-nagy szakkörei, úgy a mienk is működésének alap­jait képező éves tervéről I beszélgetett. vitatkozott. A szén elképzelésekből megin­dult a kristályosodási folya- I mat. Reméljük, hogy a he- | ienkint — csütörtök estéken — összejövő akvaristák évi ter­ve hamarosan papirosra ke­rül. A megjelentek lelkesedése árrá enged következtetni, hogy e szén szórakozás sok váci emberrel szeretteti majd meg a víz élő világának de­koratív képviselőit. Remé­nyünk van rá, hogy műve­lődési házunk díszévé lesz a hamarosan megvalósuló élő sarok, amely a szakkör állandó jellegű kiállítása is lesz. , Molnár Péter (Kultúrház) Új létesítmény - társadalmi munkával Egy délelőtt a járásbíróságon Árdrágítás, Üzérkedés Sztraczeni Antal nógrád- verőcei vasutas már 1957-ben rájött arra, hogy az ország kü­lönböző vidékén összevásárolt kukoricát Vác környékén mázsánként 15—20 forintos árkülönbözettel — természe­tesen haszonnal — értéké- sitheti. A gyakori szállítás nem tűnt fel senkinek; csak három év után vonták fele­lősségre a Váci Járásbírósá­gon árdrágító üzérkedés cí­mén. Sztraczeni beismerte, hogy ez idő alatt mintegy 5 —6 ezer forint jogtalan ha­szonra tett szert. A tárgya­láson tanúsított magatartásá­ra, valamint családi körül­ményeire való tekintettel 10 havi felfüggesztett börtönre, 400 forint pénzbüntetésre és 400 forint vagyoni elkobzásra ítélték. MEGLOPTA DOLGOZÓTÁRSÁT Horváth József, a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat technikus műveze­tője gyakran vitte ki a mun­kabéreket az egyes építkezé­sekhez. A múlt év június 15- én Sülysápra vitt ki fizetést. Ott Lami Józsefnek azt mond­ta, hogy az ő bérét az asz- szony már felvette a központ­ban; Lami írja csak alá a bérlistát. Csakhamar kitudó­dott, hogy Horváth a pénzt nem adta át senkinek. Társa­dalmi tulajdon ellen elköve­tett csalás bűntettével állt a járásbíróság elé. Makacsul tagadott, azt állította, hogy ő nem tulajdonította ei a 863 forintot, de tíz tanú mondta a szemébe, hogy Lami csak aláírt, de pénzt nem kapott. Háromhónapi börtönbüntetés lett az ítélet. Okuljon mindenki belőle: bér­listát csak munkabér felvéte­le után szabad aláírni. A méhész-szakcsoport közgyűlése A Váci Földművesszövet­kezet méhész-szakcsoportja nagyszámú érdeklődő jelen­létében a napokban tartotta beszámoló és tisztújító köz­gyűlését a földműveszövetke- 2elben. Angyal Józsefnek, a szak­csoport elnökének beszámoló­jából megtudtuk, hogy a ta­gok a rossz gazdasági év miatt csak úgy tudtak eleget ten­ni a földművesszövetkezettel kötött szerződésüknek, hogy Király István méhésztársuk más vidékről vásárolta össze a mézet. (Jegyzőkönyvi kö­szönetét kapott érte.) így mintegy 65 mázsa mézet ad­tak át a szövetkezetnek. Az új alapszabály és a pénztári jelentés ismertetése után a vezetőség lemondott. Szijjártó Sándor korelnök vezetésével azután megvá­lasztották az új vezetőséget. Az elnök ismét Angyal Jó­zsef, az alelnök Király Ist­ván, a gazdasági felelős Ko­lostori János, a pénztáros Szászik Mihály lett. A fel­ügyelő bizottságba Péteri Ár­pádot, Sebestyén Jánost és Tolerián Ferencet választot­ták. Végül megállapodtak, hogy az 1961. évi mézszerződése­ket az alelnök fogja össze­írni. A méhész-szakcsoport leg­közelebbi összejövetelét feb­ruár 5-én tartja a földmű­vesszövetkezet Beloiannisz utcai székházában. B. Gy. rasztság nagy része már ezeken a gyűléseken kérte a belépési i nyilatkozatot. A tanács dolgozói nem vitték oda a nyomtat­ványokat, így az aláírásokra csak a következő napokban ke­rülhetett sor. Vác város dolgozó parasztsága megértette, hogy miért szükséges a szocialista út. Saját jüvőjükre, családjuk jobb bol­dogulására gondoltak, amikor elhatározásukat tett követte. Pusztai Ede NF FELEDKEZZÜNK MEG A NYUGDÍJASOKRÓL A tömegszervezeti székház 26-os emeleti szobájában né­gyen ülnek az asztal körül. Hajuk fekete szálai között ott csillognak már az ezüstfehé­rek, kezükben megremeg a papír, arcukon gyűlnek a rán­gok. Munkában eltöltött hosszú évek után csendesen élvezik nyugdíjas életük hátralevő éveit. Az utóbbi időben már láttam őket valahol. Ök azok, akik a Halászkert egy félreeső zugá­ban szoktak beszélgetni, kár- tyázgatni. — Igen — mondja Szűcs Gyula, az öntöde nyugdíjasa —, a Duna-parton, a posta­parkban vagy a Halászkertben szoktunk találkozni, de a hi­deg beköszöntévei bizony rit­kábban találkozhattunk, hi­szen mi italt nem fogyasztunk, szárazon meg nem ülhetünk a vendéglőben. — Ezért fogadtuk nagy örömmel és fköszönettel a párt és a szakszervezet gondoskodá­sát, ezt a meleg helyiséget. Négy hónapja mindennap 10 —15 nyugdíjas keresi fel ezt a szobát, ahol beszélgetni, olvas­gatni, kártyázni lehet. Most éppen vasas nyugdíjasok ül­nek itt, Prétor János és Tóth István a Híradástechnika volt dolgozói, Együd Sándor, a MÁV nyugdíjasa, valameny- nyien a Vasas Barátsági Klub­hoz tartoznak, amely nemrég alakult 110 taggal. A nyugdíjasok nemcsak sza­vakban fejezik ki köszönetü- ket, hanem tettekkel is meghá­lálják azt. Többen tagjai a né­pi ellenőrzésnek, a szakmaközi bizottságtól pedig feladatokat kapnak különböző munkák el­végzésére, ellenőrzésekre, láto­gatásokra. tagdíjbeszedésre. Örömmel végzik ezt a tényke­dést, pedig sokszor a fejük­höz vágják: — Mit akartok ti, örüljetek, hogy nyugdíjban vagytok. Mind a négyen szomorúan panaszolják, hogy nyugdíjba vonulásuk után a váci üzemek nem törődnek velük. Nem kí­vánnak ők ajándékokat vagy díszebédeket, de egy-egy ünne­pi alkalomkor, egy-egy gyűlé­sen hadd találkozhassanak gyáruk dolgozóival, hadd lás­sák a fejlődést, hadd nézhesse­nek körül időnként abban a műhelyben, amelyben 30 esz­tendőt eltöítöttek. Nyugdíjasainkat ezernyi szál fűzi a gyárhoz, nehéz megvál­ni a munkától, az emlékektől, ne rekesszük hát ki őket fej­lődő életünk sodrából. Egy-egy meghívással éreztessük velük, hogy nem felejtettük el őket. Mert egyszer mi is nyugdíj­ba megyünk ... Bi. Avatási ünnepség színhelye r'olt a minap a dunakeszi Bank-telep. A vendéglátóipar egyik újonnan létesített üzemegységét adtuk át ren­deltetésének. Az ünnepségen a párt és a tanács küldöttei is képviseltették magukat. A községi tanács vb-elnöke beszédében ismertette az új egység létrejöttének előz­ményeit. Kiemelte a megyei tanács megértő támogatását és méltatta a bank-telepi dol­gozók társadalmi összefogá­sának. ez elvégzett önkéntes munkának követésre méltó, szép példáját. Személy szerint Galántai János elvtárs agi­litását és fáradhatatlansá­gát említette, majd jelképe­sen átadta a létesítményt « Váci Vendéglátóipari Vállalat­nak. A vállalat igazgatója rö­vid beszédben mondott kö­szönetét az ünnepségen meg­jelent dolgozóknak, akik tár­sadalmi munlcájukkal hozzá­járultak, hogy e kulturált lé­tesítmény mielőbb létrejöhes­sen. Egyben átvette az üzem­egységet kezelésre é<• gondo­zásra a községi tanács vb-él- nökétől. A vendégek és a bank-telepiek ezután még egy ideig meghitt, baráti hangu­latban eo'irütt maradtak, csen­des beszélgetésre. Józsa János tudósító Híradás új szépirodalmi és szakkönyvekről A Széchényi utcai bolt újdonsá­gai: Gorkij: Elbeszélések (Euró­pa) — Kovács: A lengyel iroda­lom története. Fukász: A ma­gyarországi polgári radikaliz­mus történetéhez, Northrop: Rej­télyek a matematikában, Kroó: Berlioz (Gondolat) — Gorkij: Éj­jeli menedékhely (Magyar Heli­kon) — Illés Béla: Kárpáti rap­szódia (Szépirodalmi) — Garai: Emberi szertartás, Demény: A legszebb szertartás (Magvető) _ Á kos Károly: Gondolkoznak-e az állatok? Bevezetés a pedagógiai pszichológiába, Biró: Torién e- lemtanításunk a XIX. század el­ső felében (Tankönyvkiadó) — Ferenczy: Televízió-hibakeresés (Műszaki) — Berend—Bánki: Ma­gyarország a fasiszta Németor­szág életterében, Hatályos jog­szabályok gyűjteménye 1946— 1958. (Közgazdasági) _ Holdszép l eány meg a vízikirály (Móra). • • Ötszáz állami bérleményt, mintegy 1800 lakást leltároznak a közeli hónapokban Értesülésünk szerint a kö­zeli hónapokban Vácott, is hozzákezdenek az állami tu­lajdonban levő házak szám­bavételéhez. A Községgazdál­kodási Vállalat munkatársai­ból. és az e célra felvett szakemberekből álló csopor­tok Ropogtatnak be a laká­sokba. s járják végig pad­lástól a pincéig az épülete­ket. Leltároznak. A minisz­tertanácsi rendelet szerint 1961. december 31-ig az ellen­őrzéssel együtt be kell fejez­ni az állami kezelésben levő ingatlanok állagának a fel­mérését. A Községgazdálkodási Vál­lalat műszaki osztályán ezt a felvilágosítást kaptuk a be­induló munkáról: — Vácott 500 bérlemény, 1800 lakás tulajdonosa az ál­lam. Évről évre több millió forintot költenek á házak fel­újítására. Ugyanakkor ma még nem tudjuk, hogy ezek az épületek mennyit érnek és milyen az állapotuk? A szak­emberek eddig, amikor meg­határozták a tatarozások, fel­újítások sorrendjét, s kidol­gozták a munkák tervrajzait, nem mindig ismerték a való­ságos helyzetet, c nem egy­szer, csupán a becslésekre tá­maszkodhattak. — Gyakran megtörtént, mint legutóbb a Mártírok út­ján egy nagytatarozásnál, hogy a felbecsültnél sokkal több a hiba; így a felmerült tervezettnél sokkal többe ke­rültek a tatarozások, a lel- újítások. Ez akadályozta az építő vállalatoknál is a ha­táridők pontos betartását. — Ezen a tarthatatlan hely­zeten változtat a házak „kór­lapjának” összeállítása. A munka nagynak ígérkezik, ezért a vállalatnak külső munkatársak, szakemberek bevonására is szüksége lesz. Díjazásukra 70 000 forintot biztosított az irányító szerv. Ezenkívül társadalmi akti­visták is bekapcsolódnak a leltározásba. A munka a la­kosság érdekét szolgálja. S mi mindent megteszünk azért, hogy társadalmi segítőink, szakembereink, minél kevés­bé vegyék igénybe az érde­kelt bérlők idejét, türelmét: ezért jó előre jelezzük majd a látogatások időpontját. Ahol valamilyen kisebb bontásra lesz szükség, ott a legrövi­debb időn belül gondosko­dunk a hiba kijavításáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom