Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-12 / 10. szám

V. ÉVFOLYAM, 10. SZÄM 1961. JANUÁR 12. CSÜTÖRTÖK Napfényben Tanulnak az ezüstkalászos tanfolyamok hallgatói Novembertől márciusig, négy hónapon keresztül idős embe­rek és asszonyok füzettel, ce­ruzával keresik fel az iskolá­kat. ök az ezüstkalászos tan­folyamok hallgatói, önként je­lentkeztek a tanulásra. No meg egyéb indítékuk is van erre. • A meglevő rendelet ér­telmében 1963 után csak olyan munkásokat alkal­maz az állami gazdaság, akik ezüstkalászos tanfo­lyamot végeztek és a bizo­nyítvány birtokában szak­munkások lettek adta meg a felvilágosítást dr. Konrád Zoltán, az egyik ker­tészeti tanfolyam előadója. A termelőszövetkezetben dolgo­zók pedig 10 százalékkal ma­gasabb részesedést kapnak munkaegységük után. Tehát érdemes tovább tanulni egyé­ni érdekből, amelynek aztán a közös gazdaság veszi hasz­nát a több és jobb termel- vénnyel. , A szakmunkássá válás há­rom év munkájának eredmé­nye — amelyből a harmadik ezüstkalászosok, akik a fel- szabadulás után váltak ezüst- kalászos gazdákká, a harma­dik évben bekapcsolódva a szakmunkásképzésbe, ugyan­csak a képzettség előnyeiben részesülhetnek. A városban, kiváló szakem­berek vezetése mellett, több ezüstkalászos tanfolyam végzi munkáját. Faith István állat­orvos vezetésével, a megyé­ben egyedül baromfitenyésztő tanfolyamon 20 hallgató fi­gyel az előadó szavára, hiszen a kisgazdák és a nagyüzemek baromfitenyésztése nemcsak számban, hanem a tenyésztés módjában lényegesen külön­böznek egymástól. Ezt a kü­lönbséget meg kell tanulni, hogy ne ismétlődjék meg 30 százalékos eíhullási veszteség a naposcsibe nevelésénél. A hallgatók 25—50 év kö­zöttiek, férfiak-nök, a Szabadság, Petőfi és Dó­zsa termelőszövetkezetek baromfitenyésztő tagjai. Görcsös betűk, figyelmes ar­cok a nemes szándékot tükrö­zik. A takarmányozás alapis­meretei közben sok ismeret­len, szokatlan kifejezést hal­lottak, de lassan elsajátítva a gazdaságosabb és több ba­romfi felneveléséhez vezet. A kertészet után érdeklődők dr. Konrád Zoltán előadása alapján a konyhakertészet, majd a gyümölcs- és szőlőter­melés leggazdaságosabb mód­jával ismerkednek meg. Itt is a nagyüzemi termelés kér­déseivel foglalkoznak. A zöldborsó kaszálása és gépi cséplése biztosítja kh-ként a 6—7 ezer fo­rintos hasznot, a talajban visszamaradó mintegy 500 forint értékű műtrágyát helyettesítő tápanyag és talajjavító hatást, va­lamint a silótakarmány formájában mintegy 1000 forint értéket. A borsó cséplésére 4 új gép áll Nagykőrösön rendelkezés­re, amely fel tudja dolgozni a szerződött 800 kh termését. Régi borsófajtákkal váro­sunkban tavaly 30 mázsa át­lagtermést értek el hüvelyben, 14—15 mázsával szemben, amely magasan az országos átlag fölött van. A kitenyésztés alatt álló csoportos virágzatú, úgyneve­zett esernyős borsófajták a nagyobb terméseredményt és egyszerre történő érést bizto­sítják majd, amely a gyári feldolgozás és a gépi cséplés egyik szükséges feltétele lesz. A vegyszeres gyomirtás 50 fo­rinttal olcsóbb holdanként, mint a kapálás. Ennek az új módszernek az igazi értéke, hogy rö­vid idő alatt nagy kiter­jedésű területen végzi el a gyomirtást, kézi erőre tehát itt nincs szükség. Az uborkatermesztés öntö­zéses módját is megbeszélget­ték a gyakorló kertészekből álló csoporttal, akik legna­gyobbrészt a Petőfi Tsz tag­jai. Ennek a tanfolyamnak vannak konzervgyári hallgatói is. Ezek a termeltetésben vesznek részt és ezért kíván­ják a kertészet körében bőví­teni szakismereteiket. A tanfolyamok hallgatóival kapcsolatosan egy hiány me­rül fel. Átlagban 40 éven fe­lüliek. Azt mondta az egyik hallgató, hogy mind „foghíja­sok” már, azaz túl az élet de­lén. Nincs a fiatalok közül utánpótlás, pedig saját számításuk szerint ők is jól megtalálják számítá­saikat. Tehát a fiatalság részére nem­csak az ipar, hanem a szak­szerűen végzett mezőgazda- sági, kertészeti termelés is biztos megélhetést jelent. Mné A DAY ÜZLETIGAZGATÓSÁGA 1961. május 1-én megala­kítja a törzsgárdát. A mintegy 100 dolgozó — az egész üzletigazgatóság te­rületéről —, aki 10, 20, illetve 30 éve dolgozik a villamos­iparban, bronz-, ezüst- il­letve arany érmet kap. MÁSODSZOR ÁLL A BÍRÓSÁG ELŐTT 1960. április 19-én 6 hó­nap börtönbüntetésre ítélte a városi bíróság D. Kovács Sándort társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűntettért. Az ítéletet 3 év próbaidőre felfüggesztették büntetlen elő. életére való tekintettek Alig telt el pár hónap, D. Kovács Sándor ismét bűnö­zött. 1960. október 16-án több deci rum elfogyasztása után a Tormás utca 45. szám előtt parkoló Pesti József ládagyári munkás motorját ellopta. Pesti József, aki ebben az időben menyasszonyánál tar­W * Szenagyujto tózkodott,, búcsúzáskor meg. döbbenten állapította meg, hogy Pannóniájának hűlt he­lye lett. Illetve mégsem, mert a lopás esős nap után tör­tént, és az út homokja végig megőrizte a gumikerék nyo­mát, amin elindulhatott, hogy megtudja ki az ismeretlen tet­tes. Nemsokára feltűnt D. Kovács Sándor alakja, amint tolta a Pannóniát. Pesti József letért az útról a temető melletti részen és a szénás kertek mellett sza­ladni kezdett a szántófölde­ken keresztül, hogy a tanya előtt megelőzze a tolvajt. Köz. ben D. Kovács Sándor is el­fáradt, egy kis pihenőnél a szerszámos ládát kezdte fe­szegetni a motorkerékpáron, amikor Pesti József, a tulaj­donos és önkéntes rendőr ki­lépett a bokorból és megkér­dezte, hová viszi a motort? A motor sértetlen állapot­ban visszakerült a tulajdonos­hoz. D. Kovács Sándor becsü­letére azonban ismét folt esett. A rendőrségi kihallgatás­nál D. Kovács Sándor arra hivatkozott, hogy azért kö­vette el a lopást, mert rosszul él feleségével és tudta, hogy a lopás tényével börtönbe ke­rül. Az érvelés sántít, mert hiszen pár hónapja már egy­szer állt bíróság előtt társa­dalmi tulajdon ellen elköve­tett bűntettért. A városi bíróság egy rb. személyi tulajdon sérel­mére 600 forint értéket meghaladó lopás bűn­tettéért D. Kovács Sán­dort 10 hónapi börtönre ítélte. / Ugyanakkor mint visszaeső bűnös, az előzőleg felfüg­gesztett hathónapi börtönbün­tetését is le kelt töltenie a mostani ítélettel együtt. — PAPP MARIANNE, Tö­rök Ignác utca 14. és Turcsán Lidia, Gubodi utca 5. sz. alatti gyári munkások igazolatlanul maradtak el a légoltalmi ok­tatásról. A szabálysértési ha­tóság 100—100 forint pénzbír­sággal büntette őket. (Ifi. Rácz József pasztellja.) falton KOSZÖNTJÜK Cs. Kovács Jánosnét, VI. Encsi u. 17. szám alatti lakost, a. Rákóczi Termelőszövetke­zet jól dolgozó tagját. Cs. Kovács Jánosné dere­kasan kivette részét a közös munkából, egész évben szor­galmasan dolgozott. Beszéljenek a számok: vál­lalása 1 hold paprika és 400 négyszögöl újburgonya-föld volt. Elért eredménye 115 434 fo­rint, beterhelése, amit a ter­melőszövetkezet befektetett fenti területre 18 673 forint. Ebből le kell vonni a 30 szá­zalékot, amelyet a termelő­szövetkezet a közös alapra, trágyabeszerzésre és gépvá­sárlásra, stb-re fordít. A megmaradó 67 478 fo­rintot Cs. Kovács Jánosné már meg is kapta. Ezt a szép eredményt az eredményességi jövedelemelosztási rendszer alkalmazásával érték el a termelőszövetkezeti kertészek. Cs. Kovács János brigád­vezető a termelőszövetkezet­ben és brigádvezetői mun­kájáért külön havi 56 mun­kaegységet kap. Cs. Kovács Jánosék nem bánták meg, hogy egész év­ben jó munkát végeztek és ezzel is előre lendítették a termelőszövetkezet, ttí közös­ség gazdasági életét. * További jó munkájukhoz kí­vánunk sok erőt, egészségei és gazdag eredményeket. — 1960-BAN városunkban 218 leány, 200 fiú született, házasságot kötött 248, halot­tak száma 275. (Rácz József rajza) Kedves olvasóink Közöljük, hogy a szerkesz­tőségünkbe beérkezett kéz­iratokat, novellákat, verse­ket továbbá fényképeket köz­lés után nem őrizzük meg és nem juttatjuk vissza a szer­zőhöz. Ilyen irányú kérelemnek nem tudunk eleget tenni. Szerk. A MÉH VÁLLALAT 1960. évben szép eredményeket ért el a tervteljesítés terén. Vas­féleségekből 920 mázsa volt a tervük és 1400 mázsát telje­sítettek, fémféleségekből 22 mázsa volt a terv és 28 má­zsát gyűjtöttek, papírból 110 mázsa helyett 284 mázsát. — A KINIZSI Sportkör ökölvívó-szakosztálya meg­kezdte felkészülését a megyei egyéni versenyekre. A felnőtt csapat január 21—22-én ver­senyezik Nagykőrösön. PÁL SAROLTA így töltöttük a téli szüne-; leinket, amelyeket néha a\ nagy hidegek s a tüzelőhiányt miatt meghosszabbítottak. Bár- í mennyire töröm a fejem, nem} emlékszem olyan szünetre,! amikor ne lett volna hó vágyj jég s a lakásban lehetett J volna tartani bennünket.: Mindezektől az örömöktől a mai fiatalságot megfosztotta a ravasz tél. j A hó nélküli enyhe időjárás; tavaszt varázsolt a januári \ télbe. Pesten járva, az utcá-j kon már árulták a tavasz elsői hírnökét, a kis fehér hóvirá-'j got s a vonatban a diáklá- / nyok barkaágakat szorongat- / tak a kezükben. Amint az író- % asztalomon álló vázára tekin- í, tek. amelyben három szál ró- ^ zsabimbó nyiladozik, amelye- $ két szüleim kertjéből hoztam £ az ünnepek után — úgy ér-', zem, hogy vége a télnek — s'f itt a tavasz. Ugyanúkkor a régi közmon- j dúsra is gcndolok,\ hogy „nem eszi meg a kutya a telet”. Na '[ majd elválik. Rácz József alatt, csaknem minden szabad időnket ott töltöttük. Versenyeztünk, ki tud na­gyobb vargabetűt kanyarítani két sarokkal a jégen. A patkó hasította a jeget, egyenletes párhuzamos görbét írva, ame­lyet még korcsolyával sem le­hetett volna szabályosabban meghúzni. A patkó volt a mi korcsolyánk s a partoldalból nekirugaszkodva karcoltuk a jeget. Másik kedvelt és sok örö­met jelentő szórakozásunk a szánkózás volt. Magunk fa­ragta szánkóval szívrepesve vártunk utcáink végén egy- egy kocsit vagy lovasszánt, amelyhez hozzákötöztük a mi kis szánkónkat s rátelepedve, vígan száguldottunk végig a hosszú utcán. Néha fel is for­dultunk s megfürödtünk a hóban, de sebaj, talpra szökve tovább folytattuk a játékot. Ha a szánkózást meguntuk, hóembert készítettünk. Ilyen­kor az egész utca gyermek­hada közreműködött. Görget­tük a hókupacokat. Két szén­darabot nyomtunk szemnek a fejébe, majd piros csöves pap­rikából orrt alakítottunk. Rossz fazék is került fejfedő­nek, kezébe botot nyomtunk s körültáncolva gyönyörködtünk műalkotásunkban, melyet csak a tavaszi nap olvasztott el. A nagy havazások idején madarakat etettünk. Sárga begyű cinkék s piros hasú stiglicek szállták meg abla­kainkat, amelyeknek párká­nyára tökmagot szórtunk. Néha meg is fogtunk közülük egyet-egyet, hogy másnap örömrivalgások között enged­jük szabadon. Hógombóc-háborúra is adó­dott alkalom. Legtöbbször a Zug utcai gyerekek robban­tották ki, akiket sokszor meg­futamítottunk Bekerítési hod- műv"le,eket dolgoztunk ki s muníciót gyártottunk előre. I A DÁV üzletigazgatóságá­lnak gépszámlázója a KISZ 1. I kongresszusa tiszteletére in- dított műszaki vállalását 200 i százalékra teljesítette. i — A FAÁRU- és Dohány- : zócikkgyártó Vállalat a múlt évben 2 üzlet remekbeszabott berendezését készítette el. — A MÉK VÁLLALAT sár­garépát és gyökeret is tárol télire, hogy a lakosságot za­vartalanul tudják ellátni té­len is zöldségféleségekkel. — A KÖZSÉGGAZDÁLKO­DÁSI VÁLLALAT 23 532 fo­rint értékű tatarozási munkát végzett a Rákóczi út 13. szám alatti állami lakóházban. — Kovács Sándor, Zrínyi u. 105. szám alatti lakos, szarvasmarháit engedély nél­kül legeltette a Petőfi Ter­melőszövetkezet rétién. A társadalmi tulajdon ellen el­követett vétségért a szabály­sértési hatósá" 200 forint pénzbírsággal sújtotta. "T s' 19 •• •• • • f Teli örömök... i Az iskolák környéke ismét i megelevenedett. Vége a téli • szünetnek, a pihenésnek s ! kezdetét vette az iskolai mun- ! ka. Most kissé furcsán hang­ozik a „téli szünet” elnevezés, i mert a telet csak hóval, jég- igei s zúzmarával képzeljük i el, nem pedig a mostani i enyhe, szinte tavaszias idővel. ! Őszintén sajnálom a mai ta- i nulóifjúság apraját és nagy­iját, akik olyan sok remény­ig nyel kezdték meg a szünetet ! s annyi örömet vártak a tél­itől s az csúfosan cserben- \l hagyta őket. Pedig mennyi l szépség, öröm és kedves em- \ lék rejtőzik egy ilyen téli szü- \ netben ... 5 Pillanatra megelevenednek i előttem gyermekkorom téli " vakációi, amelyeket olyan sok tervvel és izgalommal vár- . tunk ... Még az első hó sem esett le, amikor már cipőinkre 5 patkót verettünk, ha lehetett, , sárgarézből, mert azzal este ' szikrát is tudtunk csiholni a betonjárdán. Ha pedig befa­gyott a Holt-Körös kertünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom