Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-12 / 10. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKf AZ MSZMP PEST M EGYE I B I ZOTT SÁG A ÉS A MEGYE I JA V. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ARA 50 FILLER 1961. JANUAR 12, CSÜTÖRTÖK Befejezéshez közeledik Budaörsön a szervezés, folyik a területvállalás és a leltározás Torbágyon és Sóskúton Nagy lehetőségek az őszibarackosok telepítésére - Sóskúton a tagság is részt vesz a tervkészítésben Téli „csúcsforgalom” a Dunakeszi Konzervgyárban A balatoni garda halászati idényének kezdetével egy idejű- 4 leg, megindult a „csúcsforgalom” a Dunakeszi Konzervgyár- 4 ban. Tízezer számra készül — sokak kedvence — az ízletes 4 olajos hal. A megnövekedett fogyasztásra való tekintettel a 4 múlt évi 88 millió forintos teljesítésükkel szemben idei tervük 4 143 millió. Megkezdték ezenkívül a másfél és ötkilós, szárnya- £ sokból készített konzervek gyártását, amely angliai exportra 4 kélszül. : (Tudósítónk telefonjelentése) Budaörsön rövidesen befejeződik a község átszervezése. A falu lakosságának zöme ipari munkás és jó részük Budapestre jár dolgozni, így viszonylag kevés azoknak a gazdáknak a száma, akik főfoglalkozásként földműveléssel vagy gyümölcstermeléssel foglalkoznak. A mai napig 120 belépő van, mintegy 300 hold földdel, amelynek zöme barackos és szőlő. Az első belépők között voltak: Tatár Gyula, Boros István, Gazda Mihály, Bittler Ferenc és még több tekintélyes gazda. Elmondják, hogy a budaörsi gyümölcstermelők már korábban is érezték az összefogás szükségességét. Különösen a növényvédelemben látták hasznát az összefogásnak. Ugyanis egy-egy községben a kártevők elleni védekezést, a növényvédelmet, csak úgy lehet sikeresen folytatni, ha lehetőség szerint egy időben valamennyi gazda elvégzi a szükséges munkát. Ennek érdekében a községi tanács segítségével már évek óta működtetnek permetezőbrigádokat, amelyek a községi tanács által bérbevett magasnyomású permetezőkkel és porozógépekkel végezték a község határában a szükséges növény- védelmi munkákat. Deiner János például elmondja, hogy évekkel ezelőtt ő szervezte meg az első ilyen brigádot és munkájuk eredménye rövid időn belül kézzel fogható lett. Véleménye szerint a jövőben a szövetkezeti útra tért budaörsi ősza- baracktermelők még sikeresebben gondozhatják gyümölcsöseiket és még szebb árut küldhetnek piacra. A belépő gazdák elmondják azt is, hogy a községben nagyon sok az olyan terület, ahol már kiöregedett az őszibarack és feltétlen fiatalításra szorulna. Egyes vélemények szerint mintegy 500 holdra tehető az ilyen terület. Első dolgukként a következő években végrehajtják majd ezt a szükséges fiatalítást és ezzel újabb területeket vonnak be az őszibarack-termelésbe. Farkas Imréné, a községi tanács agronómusa, valamint Wendler Antal gyümölcstermelő gazda elmondják: ezeken a felújításokon, fiatalításokon kívül még további nagyarányú telepítésekre van lehetőség. Például mintegy 100 ka- tasztrális holdra tehető az a Lapzártakor érkezett: Lapzártakor kaptuk a telefonértesítést Boross András elvtárstól, a dabasi járási tanács VB elnökétől, hogy a dabasi járás szövetkezeti járás lett. Több mint negyvenötezer kataszt- rális hold földet vitt be a közel nyolcezer család, amely az elmúlt egy hét leforgása alatt lépett a szövetkezeti útra. Tegnap estig húsz új szövetkezet alakult, és még ma délutánig további négy községben tartják meg az alakuló közgyűlést és ezzel be is fejeződik a dabasi járásban a szövetkezet szervezés. Valamennyi községben a falu legjobb, legtekintélyesebb gazdáit állították a munkák élére és ezek a vezető emberek a kapott bizalom birtokában legjobb tudásuk szerint máris megkezdték tevékenységüket. Nincs jég a Dunán — járnak a kompok A Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat szakszervezeti bizottságának elnökével, Pontyos Dezsővel beszéltünk telefonon, milyen változást jelent számukra a januári tavasz? — Bizony, ez a váratlan enyheség felborította az évek óta megszokott időbeosztásunkat. Szobtól Lórévig a révátkelőhelyek és kompok a mi kezelésünkbe tartoznak, ez 20 megállót jeleni. Vannak olyan átkelőhelyek a Dunán. amelyek a zavartalan közlekedés szempontjából különösen jelentősek, mint például a Szob—Pilismarót közötti. Itt az embereknek Tahiig. illetve Pestig kellene lekerülniük. ha a másik oldalra akarnak átjutni. Komppal meg 15 perces haj ókázásról van szó. — Ha naptár szerint benne is vagyunk a télben, ameddig az időjárás engedi, közlekedünk. Nagyon sok üzemi dolgozó veszi igénvbe járatainkat hetijeggyel, akiknek komoly segítséget jelent a dunai átkelés. Januárban általában már megkezdjük a téli nagyjavítást, ami az idén előreláthatólag elhúzódik. Januárra terveztük például Vácott a Huba motoroshajó motorcseréjét. A téli készülődést azonban folytatjuk. Járjuk a partokat, hogy valamennyi révátkelőhelynél kijelöljük a téli szállás helyét. A Duna medre és vízállása ugyanis állandóan változik. Két egymásra következő évben sem ugyanaz. Nekünk pedig lehetőleg a partvonalhoz közel fekvő, de mély mederrészt kell találnunk, hogy a jég ne viselje úgy meg a járművet. — Mit csinál a révállomás személyzete télen? — Évi szabadságuk egy részét ilyenkor veszik ki. Azonkívül a telelőbe beállt jármű körül sok a tennivaló. Ha je- gesedni kezd a víz, fél-egyméteres szélességben állandó léket vágunk a hajótest körül, hogy a jégpáncél össze ne Toppantsa, ilyenkor végezzük el a takarítást, fe- néktisztitást stb. A tél eddig nem jelentkezett, de úgy gondoljuk. még a hajósok sem bánnák, ha végképpen elma. radna! (k. m.) terület a község határában levő Frank-hegyen, amelynek jórésze 'parlagon áll, vagy a régi gyümölcsösök kipusztulófélben vannak. A Frank-hegy elhanyagolásának legfőbb oka, hogy a hegyi utak időről-időre megromla- nak nagyobb esők alkalmával és az eddigi külön-kü- lön dolgozó, egyéni gyümölcstermelők nem fogtak össze az utak rendszeres és állandó karbantartására. A másik gátló ok ennek a területnek a hasznosítása előtt az, hogy a hegyen nincsen víz. A közösbe lépett gyümölcs- fermelők elő11 megnyílik a lehetőség arra, hogy összefogva, együtt tartsák karban a jövőben ezeket az utakat és vízfogók, valamint víztárolók létesítésével megoldják együttesen a hegy vízkérdését is. A közös útra lépett híres budaörsi gyümölcstermelők úgy tervezik, hogy holdanként két-háromszáz forint összeget adnak ösz- sze üzemviteli költségekre az aranykoronánként fizetendő közös alapon kívül és ebből a pénzből rövidesen megvásárolják a tavasszal szükséges növényvédőszereket, műtrágyát és egyéb felszereléseket. Ez az elhatározás majd a rövidesen bekövetkezendő alakuló közgyűlés után válik hivatalossá, de minden bizonnyal va’ameny- nyi belépő egyetért vele, legalább is az eddigi beszélgetések tapasztalatai ezt tanúsítják. Az így összejövő pénz megkönnyíti a legsürgősebb munkák megkezdését, így mar eleve biztosítja, hogy zökkenő nélkül kezdjék a munkát a szövetkezeti útra lépett Saz~ dák. Budaörs átszervezési problémája mellett feltétlenül szót érdemel az a lelkes és gyors munka is, amelyet az elmúlt napokban Torbágyon és Sóskúton tapasztalhattunk, pori Rudolf elvtárs, a járási párt- bizottság első titkára elmondotta, hogy Torbágyon és Sóskúton a megválasztott vezetőség elismerésre méltó aktivitással és szorgalommal látott a munka megkezdésének, a leltározásnak, területvállalások megszervezésének, és a tervek készítésének. Sóskúton például sok szövetkezeti tag részt vesz a vezetőség tervező munkájában, tolmácsolják a többi tag véleményét, javaslatát, ötletét és igen hasznosan segítik a vezetőség munkáját. A tervkészítésnek ez a módja nagyon helyes, mert így a tagsfig magáénak érzi majd a gazdálkodás elkészült programját és ennek megfelelő aktivitással lát a végrehajtáshoz. Bori Rudolf elvtárs elmondta még. hogy Torbágyon 19-én, Sóskúton pedig 20-án a helyi vezetőkkel megbeszélést tartanak, amelynek legfőbb témája az új körülmények között végzett munka, az új körülmények között kialakult feladatok helyes meg- n’dása. Ezeken a tanácskozásokon többek között megbeszélik azt is, hogy ezekben a községekben a tényleges tavaszi munkák megkezdéséig utcánként vagy körzetenként a helyi vezetők és a termelő- szövetkezet vezetőségébe beválasztott legjobb, legtekintélyesebb parasztemberek meglátogatják az utcabeli gazda- társakat és beszélgetnek velük, hogy miképpen képzelik el a szövetkezetben végzendő munkájukat, miből mennyit akarnak vállalni. Ezekre a beszélgetésekre feltétlenül szükség van, mind a járási pártbizottság, mind a helyi vezetők véleménye szerint, ugyanis a szövetkezetbe lépett parasztemberek számtalan kérdésre várnak választ, mint például az idős emberek nyugdíjazása, SZTK-tagság, az eredményességi jövedelemelosztás módja, és még számtalan egyéb, új kérdés, amely- lyel eddig ritkábban találkoztak, vagy kevésbé érdeklődtek iránta. Ezek a beszélgetések elősegítik, hogy a meginduló j közös munka idejére, minden új szövetkezeti gazda megnyugodva és tisztán lássa a szövetkezetben elfoglalt helyét, szerepét és a rá váró feladatokat, így könnyebb lesz majd beilleszkedni az új körülmények közé, céltudatosabb lesz a munka és eredményesebb a termelés. Tenkely Miklós Dobozokba rakják az olajos halat. Több mint egymillió liter tej A nagykátai járás termelő- szövetkezetei egymillió 232 ezer liter tejet adtak át felvásárlásra a múlt év november végéig, mintegy 200 ezer literrel többet a tervezett mennyiségnél. * • Automata géppel zárják az angol exportra 5 kilós szárnyasokból készített konzerveket. (MTI foto: Tormai Andor felv.) .AV\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\V, . Jó mankót végzett az Aszóéi Járási Tanács VB a termelőszövetkezetek megszilárdításában Takarmánymalom létesül Cegléden Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Szerdán délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Napirenden kívül dr. Dajka Balázs vb-elnökhe- lyettes tájékoztatta a megjelenteket a mezőgazdaság helyzetéről. Első napirendi, pontként a végrehajtó bizottság megvitatta és a megyei tanács vb- titkérságának észrevételeivel együtt jóváhagyta az Aszódi Járási Tanács v. b. irányító munkájáról szóló jelentést. A jelentés abból a sajátos helyzetből indul ki, hogy az aszódi járás az 1959— 1960-as év telén — elsőként a megyében — termelőszövetkezeti járás • lett. Területén húsz termelőszövetkezet alakult, közel 40 000 ka- tasztrális holdon. Ebből következik. hogy a járási tanács v. b múlt évi munkájának jelentős részét a termelőszövetkezetek megszilárdítása ké- ! pezte. Ennek a feladatának — a végrehajtó bizottság megállapítása szerint — az aszód' járási tanács v. b. néhánv a gyakorlatlanságból eredő kisebb hibától eltekintve, a legteljesebb mértékben eleget tett, s elsők közé került a megyében. A megyei tanács v. b. titkárságának a jelentéssel kapcsolatos észrevételei ugyanakkor megállapították, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében végzett jó munka mellett az Aszódi Járási Tanács v. b. bizonyos fokig elhanyagolta az állam- igazgatási feladatokat. A tanács államhatalmi és tömegszervezeti funkciójának érvényesülésében visszaesés volt tapasztalható. Nem működtek kielégítően az állandó bizottságok, a járási tanácstagok egy része nem tartotta meg beszámolóit, s nem volt mindig megfelelő a tanácsülések előkészítése. Az a tény azonban, hogy e hibák kiküszöbölésére már az elmúlt év második félévében intézkedéseket ‘ettek, arra enged következtetni, hogy ez évben nem ismét’ődnek meg. A végrehajtó bizottság a jelentés megvitatása után határozatokat hozott az Aszód' Járási Tanács v. b. államhatalmi és tömegszervezeti munkájának megjavítása, valamint a termelőszövetkezetek további politikai, szervezéti és gazdasági megszilárdításának elősegítése érdekében. Ezután a nem gazdaságosan üzemelő tanácsi malmok leállítására vonatkozó javaslatot vitatta meg a végrehajt- bizottság. Helyszíni vizsgálat alkalmával megállapítást nyert, hogy több olyan malom működik a megyében, amelynek kapacitáskihasz- - nálása nem éri el az ötven százalékot, sőt, egy részük ráfizetéssel dolgozik. Annak figyelembevételével, hogy a lakosság lisztellátásában zavarokat ne okozzon, a v. b. elfogadta az ipari osztály javaslatát tíz malom leállítására. Egyet közülük, a ceglédi városi gőzmalmot, rövid időn belül takarmánymalommá alakítják át
