Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-11 / 9. szám

Ä áros takarókosstktf Az idén voltam először a Ta­tabánya melletti Oroszlányban, a Sztálinvároshoz hasonlóan 900 lelkes kisközségből 30 900 lakosú kulturált, modern nagy­várossá fejlődött bányaváros­ban. Életemben először jártam ott, mégis játékosan, egy szó kérdezősködés nélkül megta­láltam a város Fő terén méltó­sággal terpeszkedő központi nagy vendéglőt. Nem az épület formájáról, vagy a zeneszóról ismertem rá, hanem arról, hogy kiugró aranyozott bánya- csille függött a bejárat felett s kivilágított nagy betűk hirdet­ték, hogy ez az Arany Csille vendéglő és étterem! Kell ott ez a cégér? Hiszen harminc­ezer ott lakó jól tudja, hol van a nagyvendéglő. Persze, hogy kell — idegenek is sűrűn meg­fordulnak Oroszlányban, akár­csak Szentendrén, akik enni, inni leülni szeretnének. Bezzeg, ha Szentendrére ma tenném be a lábamat először, még nappal is nehezein talál­nék rá a Béke-vendéglőre, nemhogy esti kivilágítás után. Egyetlen betű, jelzés, külső fel­irat lel nem hívja a figyelmet arra, hogy itt vendégváró étte­rem működik. Müemiéktábla van rajta, de az látható még ! néhány a téren és környékén, a kirakott szerény étlap pedig j még nappal sem igen olvasha­tó, nemhogy esti reklám len­ne. Pedig állítólag idegenfor­galmunk fellendítésén fárado­zunk, alkalmi nagy szavak­kal. A külső bejárat semmivel nem árulja el a vendőglátó- ipari jelleget. Itt pedig nem ér­vényes „a jó bornak nem kell cégér“ elve. Mert városjáró ! idegeneknek nemcsak az erdő­ben kell a turistajelzés. Egy ! kultúrváros belsejében is. Nem a jó bornak, mert az úgyis csak esténként kapható. Az új esztendő negyedik napján pél­dául a Békében már csak pá­linkát mértek, sem bor, sem sör nem volt kapható. Ezt sem tartom a legsikerültebb ide­genforgalmi csáberőnek. A kapitalista múltban, bün­tetendő jövedéki kihágásnak számított, ha a kocsmáros nem tett ki cégtáblát, mert azzal adófizetési erejét csökkentette. Ma nem kapitalista adóérdek, de a szocialista közösség érde­ke kívánja meg, hogy megje­löljük a közösségi szórakozó­helyeinket. KÖZSÉG FEJ LESZTES A VÁROS FEJLŐDÉSE Elérkezett a községfej lesz- tési tervkészítés időszaka. Az elmúlt évi terv végrehaj­tásáról tanácsülésen számolt be a községiéi lesztési előadó, de a beszámolón túl realizál­ható eredmények is vannak. A lakosság által befizetett forintokból és az állami hoz­zájárulásból jelentős mér­tékben meanövekedett a víz­hálózatba bekapcsolt utcák száma, meajavult a város közvilágítása, új létesítmé­nyeket adtak át rendelteté­sének. Az 1961. éve« tervben többek között a Pap-szigeti bejáró-gát befejezése és for­galomba adósa, a tavaly el­kezdett szabadtéri színpad befejezése és üzembehelye­zése. a Pannónia-teLepi új népbolt építése szerepel. Ál­lami beruházási hitelből ké­szülnek ugyan a kultúrott­hon berendezései, az új lám­pahelybővítések. a körzeti or­vosi rendelő, a víztároló, de ezekhez is hozzájárul a köz­ségié jlesztés 15 százalékkal. Ezek a tervek nagy vonalak­ban. A községfejlesztésd elő­adó nyilatkozata szerint, ör­vendetesen .megnőtt az el­múlt évben a társadami mun­ka értéke. Továbbra is számítunk n város lakosságának segítsé­gére. ha lehet, a tavalyinál még nagyobb mértékben, hi­szen a tervbevett beruházások közvetlenül az ő érdekeiket szolgálják, s megvalósítani csak akkor tudjuk, ha társa­dalmi összefogással, áldozat- vállalással is segítik azt. Félmillió forint bevétel gombából Tudott dolog a város lakói körében, hogy az Április 4 Termelőszövetkezet gombater­mesztéssel is foglalkozik, de úgy hisszük, közelebbit keve­sen tudnak róla. Pedig elég tekintélyes területen, pon­tosan 3000 négyzetméteren folyik pillanatnyilag a gom­batermesztés. Ma már napi 60—80 kilogramm friss gom­bát dobnak piacra, ami 1500—2000 forint bevételt je­lent. Hogy ez milyen komoly be­vétel, csak akor érthető, ha azt is tudjuk, hogy egy kiló gomba megtermesztése elő­állításának 50 százalékába ke­rül. A szövetkezet a bevételeket újabb és újabb telepítésekre fordítja. Éppen most van folyamatban egy 400 és egy 250 négyzetméteres pince be­telepítése. Lehetőség van ar­ra, hogy másfél-egy hónap múlva már 5000 négyzetmé­teren termelhessenek gombát. Ez 1961-ben előreláthatólag 500 000 forint bevétett jelent az Április 4 Termelőszövetke­zetnek. De nemcsak a szö­vetkezetnek jelent bevételi forrást, hanem komoly segít­ség a lakosság ellátásánál is, mert a gomba igen fontos, magas fehérjetartalmú élel­miszer. Természetesen a szövetkezet az elkövetkező időkben át kí­ván térni a legkorszerűbb gombatermesztésre. Erre gyűjtik most a tapasztalato­kat és nem utolsósorban a pénzt is. Virágzik a gomba (Simonffy-foto) Friss, tavaszi szelek fújdogálnak Szentendrén A város dolgozó parasztsága a januári napsugárban új, szebb életéért indult harcba. Mint az ország minden vá­rosában, községében, így ná­lunk is megindult a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése. A tanácsháza napok óta központja, irányítója a szer­vezésnek. Innen indulnak ki az agi­tátorok, akik baráti szó­val, segíteniakarással ma­gyarázzák a dolgozó pa­rasztoknak, hogy a jövő a szövetkezés útjára való lépés! Csak ezen az úton biztosíthat­ják a maguk jobb, boldogabb életét és az ország szükségle­tének maradéktalan kielégíté­sét. Nem könnyű dolog ez! El­szakadni az évszázadok óta megszokott régitől, s elkez­deni egy újat, sokak által is­meretlent! Azonban örök emberi törvény, hogy mindig előre kell nézni, keresni, kutatni az isme­retlenben az emberek bol­dogulásához szükséges erő­ket. Ennek az örök keresésnek, kutatásnak köszönhetjük a mai technika nagy alkotásait. A mezőgazdaságban is végte­len, eddig még ki nem hasz­nált lehetőségek vannak. Eze­ket a lehetőségeket csak a nagyüzemi gazdálkodás kere­tén belül lehet kihasználni, ahol az egyéni gazda korlá­tolt anyagi és egyéb eszközei nem állnak a fejlődés útjá­ban. Ezt értette meg a szentend­rei hegyközség vezetősége is, amikor megalakította a város második, új termelőszövetke­zetének szervezési bizottságát. Űj belépőkkel erősödik te­hát az Április 4 Tsz is, mert az 1960. év eredményei adnak biztosítékot arra, hogy a be­lépők — szorgalmas, komoly munkával — meg fogják ta­lálni számításukat. Örömmel köszöntjük az új belépőket a szocializmust épí­tők nagy családjában, s a kö­zösben végzendő munkájuk­hoz jó egészséget, sok sikert kívánunk! Várakozók (Szösz Jenő tollrajza) FIATALOKHOZ Egy ismerősöm mesélte a nyáron, hogy az egyik Pest környéki szociális otthonban, ahol leánya mint alkalma­zott működött, az egyik ápolt — egy 70 év körüli bácsi — évek óta látogatót várt. Gyer­mekeit, hozzátartozóit, akik levelekben, sőt, csomagokban időnként megemlékeztek ró­la, azonban sietős életükben soha nem jutott idő arra, hogy az egyedül maradt öre­get személyesen is megláto­gassák. Az intézetben jól érezte magát, szépen gondos­kodtak róla, de jólesett volna egy-egy személyének szóló látogatás valaki, elsősorban persze gyermekei részéről. Ez a szomorú történet ju­tott eszembe, amikor a napok­ban olvasom az újságban, hogy az egri Szilágyi Erzsé­bet leánygimnázium növen­dékei az ottani hasonló in­tézmény magukra maradt öregjeit támogatják, és szer­vezett, rendszeres „társadal­mi munkával” istápolják őket. Rendszeresen látogatja ki-ki a számára kijelölt apó­AZ ÖREGEKRŐL kát, anyókát, virággal, apró­sággal kedveskedik neki, leül mellé és beszélget vele, mint kedves hozzátartozóval. Meghatottan olvastam ezt a kedves egri híradást, amely úgy érzem, követésre méltó, s a szentendrei szociális ott­hon 29 gondozottjával szem­ben is eredményesen gyako­rolható lenne. Itt is vannak- kedves ismerőseink: Helm Gyurkától és Dehurta bácsi­tól kezdve nők és férfiak, akik egyedül maradtak. Ök is szívesen fogadnának biz­tosan egy-egy kedves látoga­tót, akivel egy kicsit elbeszél­getnének, elszórakoznának. Gondolok itt nagyobb iskolás gyermekekre, vagy dolgozó KISZ-fiatalokra, akik kijelöl­nék maguk között a teljesen egyedülállókat és állandó kapcsolatot létesítenének ve­lük. Csak ötletnek, javaslat­nak szántam ezt a gondola­tot, amely az újsághír olvasá­sakor jutott eszembe. A meg­valósítást az illetékes fiata­lokra és vezetőire bízom. Horváth Levente Elolvadt az első hő (Kiss István felvétele) Őrségváltás a Nemzeti Bankban Megható ünnepségen . bú­csúztatták a Magyar Nemze­ti Bank szentendrei fiókjá­nak dolgozói Deim Ferenc fi­ókigazgatót, aki 43 éves köz- szolgálat után, 1961. január 1-én nyugdíjba ment. Deim Ferenc utolsó mun­kahelyén 10 évig dolgozott, s működésével a legteljesebb mértékben kivívta felette­sei. munkatársai, s az ügy­felek elismerését. Szaktudá­sa, vezetőkészsége. emberi erényei jutalmául a bank központja emléklappal tün­tette ki. dolgozótársai pedig nagy szeretettel köszöntötték a távozót. Deim Ferenc a munkában eltöltött 43 év leg­nagyobb jutalmát akkor kap­ta meg. amikor megtudta, hogy utódjául fiát. ifj. Deim Ferencet nevezték ki, előle­gezve a bizalmat, amelyet az apa kiérdemelt. A távozónak a jó munka után jó pihenést, az utódnak az apához hasonló eredmé­nyes működést kívánunk! Új üzlet a fő téren Nagyon régi szentendreiek! Ugye, ti emlékezteik a mi régi Fő terünkre, Weisz Márk és fia túlzsúfolt fűszerüzletére, amelynek a helyén ma vilá­gos színeikben sziporkázó ön- kiszolgáló boltunk áll. Szem­ben vele volt Szávits néni fes- tékkeresikedése, ahol mozdul­ni sem tudtunk a festékes zacskóktól, terpentines és firneiszes üvegek között bot­ladoztunk. A helyén ma illat­szerboltunk kínálgatja szebb- nél-szebb cikkeit. Nem tudom hányadszor is­métlem, hogy nagyon kevés­nek találom városunkban az egyszerű fűszer- és élelmi­szer-üzletek. számát, de meg vagyok győződve róla, hogy fokozatosan a számuk növe­kedni fog. Azonban a város kulturális emelkedését s a közönség igényességének nö­vekedését szolgálja a szaküz­letek számának gyarapodása. Lichtenstein bácsi „vegyes bazár”-jónak helyén, ahol a toronygombtól kezdve a sző­lős puttonyig minden kap­ható volt — még képeslevele­zőlap és cipőkaptafa is —, textilboltunk díszeleg, szem­ben a kultúrcikkbolt, mel­lette az önkiválasztók cipő- bolitja. Folytassam a sort? Még a napi hanglemezért sem kell Pestee menni, megkap­hatjuk ott, ahol azelőtt csak a fröccsöt! S a fővárosi színekben pom­pázó Marx téri üzleteink szép sora a napokban egy vitán fe­lüli nagyon szép ponttal gya­rapodott. Harmadikén dél­előtt 10 órakor ünnepélye­sen megnyílt a Dumtsa Jenő utca elején a műemlék jellegű bolthajtásos, kedves régi ház­ban, ragyogó külsőben az új édesség boltunk. Illatszierboltunknak sem so­kan jósoltak nagy jövőt, ma már bevallom, magam sem hittem jövőjében s évi zár­számadása hatalmas ered­ményekről számol be. Az édességboltban is a két ked­ves szentendrei asszony: Szo­biné és Klárikné olyan ked­ves. bizakodó mosollyal és ezer reménnyel állt a nyitás napján a pult mögött ..: Mint halkszavú és enyhén epés krónikása városunk múltjának és jelenének, szent­endrei büszkeséggel köszön­tőm az új esztendő új üzle­tét s két kedves dolgozóját, akiknek egy igényes és kri­tikus, fejlődő városka nagy- közönségét kell mielőbb meg- hódítaniok. H. L. FIGYELEM ! „Szabadság, le vagy a lel­kem istensége’!’ — Költőink a szabadságért címmel előadást tart január 11-én este Bo­ros Lajos gimnáziumi tanár. Közreműködik: Surányi Ibo­lya előadóművésznő. ★ A filmszínház műsorán ja­nuár 9-től 10-ig A szultán fogságában, 12-től 13-ig A nyomorultak I.—II. rész. FELHÍVÁS! A városi tanács v. b. pénz­ügyi osztálya felhívja az adózókat, hogy az iparosok és a kereskedők 1980. II. félévi, valamint az önálló szellemi és egyéb tevékeny­séget folytatókat az 1960. évi adóköteles tiszta jövedelmük­ről 1961. január hó 15-ig adó­bevallást köte'esek adni. A bevalláshoz szükséges nyomtatvány a városi tanács v. b. pénzügyi osztatván. az 5. szobában igényelhető. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Franyő Júlia, Havrán Irén, Stanczl Ferenc István, Zill- zi Tivadar, Bonifert József. pa- pucsek József István. Tóth Ist­ván, Szévics János György. Rebe Ágnes. Házasságot kötöttek: Abend­schein Károly és Ferincz Anna. Pivarcsek Lajos Pál és Demeter Erzsébet. Meghalt: dr. Fülöp Pálné ő® éves szentendrei lakos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom