Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-11 / 9. szám
Ä áros takarókosstktf Az idén voltam először a Tatabánya melletti Oroszlányban, a Sztálinvároshoz hasonlóan 900 lelkes kisközségből 30 900 lakosú kulturált, modern nagyvárossá fejlődött bányavárosban. Életemben először jártam ott, mégis játékosan, egy szó kérdezősködés nélkül megtaláltam a város Fő terén méltósággal terpeszkedő központi nagy vendéglőt. Nem az épület formájáról, vagy a zeneszóról ismertem rá, hanem arról, hogy kiugró aranyozott bánya- csille függött a bejárat felett s kivilágított nagy betűk hirdették, hogy ez az Arany Csille vendéglő és étterem! Kell ott ez a cégér? Hiszen harmincezer ott lakó jól tudja, hol van a nagyvendéglő. Persze, hogy kell — idegenek is sűrűn megfordulnak Oroszlányban, akárcsak Szentendrén, akik enni, inni leülni szeretnének. Bezzeg, ha Szentendrére ma tenném be a lábamat először, még nappal is nehezein találnék rá a Béke-vendéglőre, nemhogy esti kivilágítás után. Egyetlen betű, jelzés, külső felirat lel nem hívja a figyelmet arra, hogy itt vendégváró étterem működik. Müemiéktábla van rajta, de az látható még ! néhány a téren és környékén, a kirakott szerény étlap pedig j még nappal sem igen olvasható, nemhogy esti reklám lenne. Pedig állítólag idegenforgalmunk fellendítésén fáradozunk, alkalmi nagy szavakkal. A külső bejárat semmivel nem árulja el a vendőglátó- ipari jelleget. Itt pedig nem érvényes „a jó bornak nem kell cégér“ elve. Mert városjáró ! idegeneknek nemcsak az erdőben kell a turistajelzés. Egy ! kultúrváros belsejében is. Nem a jó bornak, mert az úgyis csak esténként kapható. Az új esztendő negyedik napján például a Békében már csak pálinkát mértek, sem bor, sem sör nem volt kapható. Ezt sem tartom a legsikerültebb idegenforgalmi csáberőnek. A kapitalista múltban, büntetendő jövedéki kihágásnak számított, ha a kocsmáros nem tett ki cégtáblát, mert azzal adófizetési erejét csökkentette. Ma nem kapitalista adóérdek, de a szocialista közösség érdeke kívánja meg, hogy megjelöljük a közösségi szórakozóhelyeinket. KÖZSÉG FEJ LESZTES A VÁROS FEJLŐDÉSE Elérkezett a községfej lesz- tési tervkészítés időszaka. Az elmúlt évi terv végrehajtásáról tanácsülésen számolt be a községiéi lesztési előadó, de a beszámolón túl realizálható eredmények is vannak. A lakosság által befizetett forintokból és az állami hozzájárulásból jelentős mértékben meanövekedett a vízhálózatba bekapcsolt utcák száma, meajavult a város közvilágítása, új létesítményeket adtak át rendeltetésének. Az 1961. éve« tervben többek között a Pap-szigeti bejáró-gát befejezése és forgalomba adósa, a tavaly elkezdett szabadtéri színpad befejezése és üzembehelyezése. a Pannónia-teLepi új népbolt építése szerepel. Állami beruházási hitelből készülnek ugyan a kultúrotthon berendezései, az új lámpahelybővítések. a körzeti orvosi rendelő, a víztároló, de ezekhez is hozzájárul a községié jlesztés 15 százalékkal. Ezek a tervek nagy vonalakban. A községfejlesztésd előadó nyilatkozata szerint, örvendetesen .megnőtt az elmúlt évben a társadami munka értéke. Továbbra is számítunk n város lakosságának segítségére. ha lehet, a tavalyinál még nagyobb mértékben, hiszen a tervbevett beruházások közvetlenül az ő érdekeiket szolgálják, s megvalósítani csak akkor tudjuk, ha társadalmi összefogással, áldozat- vállalással is segítik azt. Félmillió forint bevétel gombából Tudott dolog a város lakói körében, hogy az Április 4 Termelőszövetkezet gombatermesztéssel is foglalkozik, de úgy hisszük, közelebbit kevesen tudnak róla. Pedig elég tekintélyes területen, pontosan 3000 négyzetméteren folyik pillanatnyilag a gombatermesztés. Ma már napi 60—80 kilogramm friss gombát dobnak piacra, ami 1500—2000 forint bevételt jelent. Hogy ez milyen komoly bevétel, csak akor érthető, ha azt is tudjuk, hogy egy kiló gomba megtermesztése előállításának 50 százalékába kerül. A szövetkezet a bevételeket újabb és újabb telepítésekre fordítja. Éppen most van folyamatban egy 400 és egy 250 négyzetméteres pince betelepítése. Lehetőség van arra, hogy másfél-egy hónap múlva már 5000 négyzetméteren termelhessenek gombát. Ez 1961-ben előreláthatólag 500 000 forint bevétett jelent az Április 4 Termelőszövetkezetnek. De nemcsak a szövetkezetnek jelent bevételi forrást, hanem komoly segítség a lakosság ellátásánál is, mert a gomba igen fontos, magas fehérjetartalmú élelmiszer. Természetesen a szövetkezet az elkövetkező időkben át kíván térni a legkorszerűbb gombatermesztésre. Erre gyűjtik most a tapasztalatokat és nem utolsósorban a pénzt is. Virágzik a gomba (Simonffy-foto) Friss, tavaszi szelek fújdogálnak Szentendrén A város dolgozó parasztsága a januári napsugárban új, szebb életéért indult harcba. Mint az ország minden városában, községében, így nálunk is megindult a mező- gazdaság szocialista átszervezése. A tanácsháza napok óta központja, irányítója a szervezésnek. Innen indulnak ki az agitátorok, akik baráti szóval, segíteniakarással magyarázzák a dolgozó parasztoknak, hogy a jövő a szövetkezés útjára való lépés! Csak ezen az úton biztosíthatják a maguk jobb, boldogabb életét és az ország szükségletének maradéktalan kielégítését. Nem könnyű dolog ez! Elszakadni az évszázadok óta megszokott régitől, s elkezdeni egy újat, sokak által ismeretlent! Azonban örök emberi törvény, hogy mindig előre kell nézni, keresni, kutatni az ismeretlenben az emberek boldogulásához szükséges erőket. Ennek az örök keresésnek, kutatásnak köszönhetjük a mai technika nagy alkotásait. A mezőgazdaságban is végtelen, eddig még ki nem használt lehetőségek vannak. Ezeket a lehetőségeket csak a nagyüzemi gazdálkodás keretén belül lehet kihasználni, ahol az egyéni gazda korlátolt anyagi és egyéb eszközei nem állnak a fejlődés útjában. Ezt értette meg a szentendrei hegyközség vezetősége is, amikor megalakította a város második, új termelőszövetkezetének szervezési bizottságát. Űj belépőkkel erősödik tehát az Április 4 Tsz is, mert az 1960. év eredményei adnak biztosítékot arra, hogy a belépők — szorgalmas, komoly munkával — meg fogják találni számításukat. Örömmel köszöntjük az új belépőket a szocializmust építők nagy családjában, s a közösben végzendő munkájukhoz jó egészséget, sok sikert kívánunk! Várakozók (Szösz Jenő tollrajza) FIATALOKHOZ Egy ismerősöm mesélte a nyáron, hogy az egyik Pest környéki szociális otthonban, ahol leánya mint alkalmazott működött, az egyik ápolt — egy 70 év körüli bácsi — évek óta látogatót várt. Gyermekeit, hozzátartozóit, akik levelekben, sőt, csomagokban időnként megemlékeztek róla, azonban sietős életükben soha nem jutott idő arra, hogy az egyedül maradt öreget személyesen is meglátogassák. Az intézetben jól érezte magát, szépen gondoskodtak róla, de jólesett volna egy-egy személyének szóló látogatás valaki, elsősorban persze gyermekei részéről. Ez a szomorú történet jutott eszembe, amikor a napokban olvasom az újságban, hogy az egri Szilágyi Erzsébet leánygimnázium növendékei az ottani hasonló intézmény magukra maradt öregjeit támogatják, és szervezett, rendszeres „társadalmi munkával” istápolják őket. Rendszeresen látogatja ki-ki a számára kijelölt apóAZ ÖREGEKRŐL kát, anyókát, virággal, aprósággal kedveskedik neki, leül mellé és beszélget vele, mint kedves hozzátartozóval. Meghatottan olvastam ezt a kedves egri híradást, amely úgy érzem, követésre méltó, s a szentendrei szociális otthon 29 gondozottjával szemben is eredményesen gyakorolható lenne. Itt is vannak- kedves ismerőseink: Helm Gyurkától és Dehurta bácsitól kezdve nők és férfiak, akik egyedül maradtak. Ök is szívesen fogadnának biztosan egy-egy kedves látogatót, akivel egy kicsit elbeszélgetnének, elszórakoznának. Gondolok itt nagyobb iskolás gyermekekre, vagy dolgozó KISZ-fiatalokra, akik kijelölnék maguk között a teljesen egyedülállókat és állandó kapcsolatot létesítenének velük. Csak ötletnek, javaslatnak szántam ezt a gondolatot, amely az újsághír olvasásakor jutott eszembe. A megvalósítást az illetékes fiatalokra és vezetőire bízom. Horváth Levente Elolvadt az első hő (Kiss István felvétele) Őrségváltás a Nemzeti Bankban Megható ünnepségen . búcsúztatták a Magyar Nemzeti Bank szentendrei fiókjának dolgozói Deim Ferenc fiókigazgatót, aki 43 éves köz- szolgálat után, 1961. január 1-én nyugdíjba ment. Deim Ferenc utolsó munkahelyén 10 évig dolgozott, s működésével a legteljesebb mértékben kivívta felettesei. munkatársai, s az ügyfelek elismerését. Szaktudása, vezetőkészsége. emberi erényei jutalmául a bank központja emléklappal tüntette ki. dolgozótársai pedig nagy szeretettel köszöntötték a távozót. Deim Ferenc a munkában eltöltött 43 év legnagyobb jutalmát akkor kapta meg. amikor megtudta, hogy utódjául fiát. ifj. Deim Ferencet nevezték ki, előlegezve a bizalmat, amelyet az apa kiérdemelt. A távozónak a jó munka után jó pihenést, az utódnak az apához hasonló eredményes működést kívánunk! Új üzlet a fő téren Nagyon régi szentendreiek! Ugye, ti emlékezteik a mi régi Fő terünkre, Weisz Márk és fia túlzsúfolt fűszerüzletére, amelynek a helyén ma világos színeikben sziporkázó ön- kiszolgáló boltunk áll. Szemben vele volt Szávits néni fes- tékkeresikedése, ahol mozdulni sem tudtunk a festékes zacskóktól, terpentines és firneiszes üvegek között botladoztunk. A helyén ma illatszerboltunk kínálgatja szebb- nél-szebb cikkeit. Nem tudom hányadszor ismétlem, hogy nagyon kevésnek találom városunkban az egyszerű fűszer- és élelmiszer-üzletek. számát, de meg vagyok győződve róla, hogy fokozatosan a számuk növekedni fog. Azonban a város kulturális emelkedését s a közönség igényességének növekedését szolgálja a szaküzletek számának gyarapodása. Lichtenstein bácsi „vegyes bazár”-jónak helyén, ahol a toronygombtól kezdve a szőlős puttonyig minden kapható volt — még képeslevelezőlap és cipőkaptafa is —, textilboltunk díszeleg, szemben a kultúrcikkbolt, mellette az önkiválasztók cipő- bolitja. Folytassam a sort? Még a napi hanglemezért sem kell Pestee menni, megkaphatjuk ott, ahol azelőtt csak a fröccsöt! S a fővárosi színekben pompázó Marx téri üzleteink szép sora a napokban egy vitán felüli nagyon szép ponttal gyarapodott. Harmadikén délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyílt a Dumtsa Jenő utca elején a műemlék jellegű bolthajtásos, kedves régi házban, ragyogó külsőben az új édesség boltunk. Illatszierboltunknak sem sokan jósoltak nagy jövőt, ma már bevallom, magam sem hittem jövőjében s évi zárszámadása hatalmas eredményekről számol be. Az édességboltban is a két kedves szentendrei asszony: Szobiné és Klárikné olyan kedves. bizakodó mosollyal és ezer reménnyel állt a nyitás napján a pult mögött ..: Mint halkszavú és enyhén epés krónikása városunk múltjának és jelenének, szentendrei büszkeséggel köszöntőm az új esztendő új üzletét s két kedves dolgozóját, akiknek egy igényes és kritikus, fejlődő városka nagy- közönségét kell mielőbb meg- hódítaniok. H. L. FIGYELEM ! „Szabadság, le vagy a lelkem istensége’!’ — Költőink a szabadságért címmel előadást tart január 11-én este Boros Lajos gimnáziumi tanár. Közreműködik: Surányi Ibolya előadóművésznő. ★ A filmszínház műsorán január 9-től 10-ig A szultán fogságában, 12-től 13-ig A nyomorultak I.—II. rész. FELHÍVÁS! A városi tanács v. b. pénzügyi osztálya felhívja az adózókat, hogy az iparosok és a kereskedők 1980. II. félévi, valamint az önálló szellemi és egyéb tevékenységet folytatókat az 1960. évi adóköteles tiszta jövedelmükről 1961. január hó 15-ig adóbevallást köte'esek adni. A bevalláshoz szükséges nyomtatvány a városi tanács v. b. pénzügyi osztatván. az 5. szobában igényelhető. ANYAKÖNYVI HÍREK Születtek: Franyő Júlia, Havrán Irén, Stanczl Ferenc István, Zill- zi Tivadar, Bonifert József. pa- pucsek József István. Tóth István, Szévics János György. Rebe Ágnes. Házasságot kötöttek: Abendschein Károly és Ferincz Anna. Pivarcsek Lajos Pál és Demeter Erzsébet. Meghalt: dr. Fülöp Pálné ő® éves szentendrei lakos.
