Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-11 / 9. szám
HONOR 0 VIDÉKÉ • a pest Megye/ hírlap különkiadása • III. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1961. JANUÁR 11, SZERDA ÖRÖKNAPTÁR Január még a Jégkirály, varjút virágzik a hó — de Február már fényben jár, a fagy kérge roppanó. Kél Március, és már fiús kedvvel lobog a somfa — morc Április, sok sárt iszik, de kertje csupa pompa. . S hogyha Május, a Nagy Mágus szivünket felhúrozza — jön Június, a jázminos, a teljesülést hozva. Víg Július a jóllakást avatja istenéül — Augusztus aranygyapjút aszal a rét füvéből. Szeptemberben szerterebben a sok őszi kismadár — Októbernek foszló kertek őrzik színét, illatát. Bár November sár-hótenger, útra hullott liszt a dér, s jön December — bölcs az ember, tudja: Május visszatér. Gábor Iván Járásunk tem&elágut us lett! Legutóbbi híradásunk óta győzött a szövetkezés gondolata Monoron, Csévharaszton és Vasadon is, így a mienk is termelőszövetkezeti járás lett. Monoron a szövetkezetek megtartották közgyűlésüket. Az Uj Élet Tsz kibővített vezetőségének Sáránszki János, Bukai Péter, Tönköly Imre, Gyarmati Bálint, Bánóczki József, Mészáros György, La- borcz Imre, Gál Imréné, Szigeti Pál és Szabó László lettek a tagjai. Az újonnan alakult Kossuth Tsz vezetősége: S. Kovács Béni, Léé Kára-y, Tönköly János, Monori Ferenc, Begó József, V. Nagy Károly, Tóth I ászlőné, Darázsi Sándor, ifjú Bokros Károlyné és F. Burián Imre. A Monori-erdőn január 7-én, szombaton, a langyos tavaszi levegőt élvezve, sokan siettek az iskola felé. Ott tartották meg az első szövetkezeti gyűlést. Szijjártó Lajos országgyűDicséretet érdemel mindenki, aki a közösség érdekében önzetlenül dolgozik. Nem szalasztjuk el mi sem az alkalmat és megemlítjük azokat a szerveket és személyeket, akik Gyömrőn társadalmi munkával hozzájárultak 1960-ban a község szépítéséhez, fejlesztéséhez. Elsőnek azokat dicsérjük, akik a Hazafias Népfront és a községi tanács felhívásának eleget téve, portájuk előtt az utakat, árkokat rendbehozták, s ezzel 131 971 forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a község szépítéséhez. A bölcsőde garázsépítése, amelyet a szülők és jelentős részben idős Mikoleczki Ferenc végzett, 5600 forint értéket tesz ki. Sárospataki Lajos 4400 forintos, a Kossuth-iskola szülői munkaközössége és tantestülete 6200 forintos munkával, a sütőipari vállalat 1600 forint értékű fuvarral járult hozzá társadalmi munkában a község fejlesztéséhez. Az Erzsébet-telepi iskola tanulói a sportpálya karbantartásánál 1600 forint értékű, a Kossuth-iskola járdaépítésénél a szülők, tanulók, tanárok 1500 forint értékű, a községi park rendbehozatalánál a központi iskola 600 forintos, a strandi padok elkészítésével az építőipari szövetkezet dolgozói mintegy 1500 forint értékű munkával járultak hozzá társadalmi úton ahhoz, hogy Gyömrő szebb, korszerűbb legyen. Jól zárult az év Figyelmesen hajolnak az asztalokon kiterített lepedőnyi ivek fölé az üllői Március 15 Tsz-ben. Az 1960-as gazdasági év zárszámadását készítik. A rubrikákba írt ezernyi, apró, kerek szám tükrözi mázsában, literben, forintban az elért eredményeket, s a hiányosságokat. — A leltározást befejeztük, a szálastakarmányok kivételével minden terményt lemá- zsáltunk — mondja Záhonyi Elekné tsz-főkönyvelő, egy pillanatra feltekintve az előtte levő ívről. — A munkalapok S0 százaléka készen van. Magát a zárszámadást terv szerint szombatra fejezzük be és amikor e sorok napvilágot látnak, szerdán fogják felülvizsgálni. Élesen cseng a telefon. Varga Pál tsz-elnök vitatkozik hevesen a monori MÉK-kiren- deltség vezetőjével, zsákügyben. — A vállalatokkal szemben rendeztük minden tartozásunkat — szól letéve a kagylót Varga elvtárs. — ök is időben elküldték a vetőmagot, elszállították az általunk termelt árut, de sok rossz ládát és rongyos zsákot küldtek az áruk csomagolásához. Ezeknek a javítását pedig velünk fizettetik meg. — Milyen eredménnyel zárul az elmúlt gazdasági esztendő? — teszem fel az utolsó kérdést. — Tagságunk átlagosan kilenc hónap alatt 250—300 munkaegységet teljesített. A legtöbb munkaegységet (személyenként 550—600-at) Folt Lajos tehenész, Földi Pál ta- karmányos és Gudmann János traktoros érték el. Egy munkaegység értéke a terv szerint 40 forint körüli összeg. Ezt, ha a zárszámadást jóváhagyják, el is érjük. lési képviselő, a járási tanácselnök, Kupecz Ferenc tanácselnök, Nagy Sándor, a járási mezőgazdasági csz.ély vezetője és Kása Károly, a tsz-szervező bizottság vezetője már elfoglalták helyüket, de az érkező gazdák még mindig egymásnak adták a kilincset. Mintegy 120 tsz-tag volt már jelen, amikor megkezdődött a közgyűlés. Kimondották a szövetkezet megalakítását, s úgy döntöttek, hogy közös gazdaságuknak a „Virágzó” nevet adják. Ezután következett a szövetkezet vezetőségének a megválasztása. Tsz-elnöknek ifjú Csetneki Mihályt, helyettesének Dancsok Istvánt választották meg. A vezetőség első feladataként a földrendezést tűzte ki. Megnyílt a járási könyvtár 75 ezer forintos költséggel átalakítva, a szabadpolcos kölcsönzési rendszert bevezetve. Nyitvatartási idő: hétfőn, csütörtökön, pénteken 13-tól 18 óráig, szerdán és szombaton 8-tól 12-ig. Diafilm-kölcsönzés pénteken 13 óratol 19 óráig. MINT A NYÍRFÁK Zúgjatok csak traktorok... Pilisen, a malom után nemrég még nadrágszíj parcellákon szántottak a fogatos ekék. Most messzire hangzik a betonút két oldalán szántó traktorok zúgása. A betonúton meg-megállnak az arra haladók „csodát látni”. Nem mindennapi esemény Pilisen, de másutt sem, hogy 16 traktor szántson egyszerre. Egymás mellett haladnak a magyar lánctalpas DT, a négy kerék meghajtású magyar Ue és a szovjet univerzális Belorusz traktorok, s nyomukban 30 cm mélyen szántanak az ekék. — Az újonnan választott vezetőség úgy hktározott — mondja Kovács László, a pilisi Hunyadi Termelőszövetkezet elnöke, hogy a rendkívül enyhe időjárást kihasználva, a fagyok beállta előtt elvégezzük az őszi mélyszántást. — Az őszi mélyszántás elvégzése igen fontos — veszi ét a szót Fehér László tsz- mezőgazdász — még ilyen későn is. 1500 hold tavaszi vetésünk lesz, szeretnénk ennek a területnek a nagyobbik felét most felszántani. — Hogy haladnak a traktorok? — fordulok Szőcs Attila traktoros brigádvezetőhöz. — Elég jó a teljesítményük. Naponta 70—80 holdat szántanak fel. Ha az idő engedi, még januárban befejezzük a szántást. A traktorok folyamatosan dolgoznak, a kisebb hibákat Mickó Károly szerelő — aki állandóan a gépek mellett tartózkodik — itt, helyben, a barázdában kijavítja. írták: Radványi—Szűcs—Vadászná r-gy nagyon kedves idős Hí asszonytól kaptam levelet vasárnap, búsat, búsítót. Nem írom ide a nevét, nem akarom megbántani. Büszkébb annál, semhogy szénássá magát; jobban szereti a fiát, semhogy elviselje nyilvános, név szerinti megpi- rongatását. Akik meg ismerik, s fájdalmát is tudják, azoknak minek név? Jobb is lenne az egész ügyet elhallgatni, ha csak róla volna szó, ha esete csak egyedi, egyedülálló lenne. „Szilveszter 39 fokos lázzal talált — írja — az új év pedig tüdőhurutot hozott... Na de már talpon vagyok ... Csak az a mély fájdalom nem tud bennem felszakadni, amit a fiam okoz, amióta megnősült. Képzelje el, még az ajtót nem nyitotta rám az új évben ...” S még az utolsó sorokat hadd idézzem: „Erős leszek, mint a nyírfa, amely földig hajol a viharban, de újra kiegyenesíti a derekát. Igaz, ha megöregszenek, azok is ketté roppanhatnak .. Aki az erdők jobb ismerője nálamnál, könnyebben eldöntheti, hogy ez a hasonlat a nyírfával, pontos-e? De hogy torokszorító, azt minden szívvel bíró ember érzi. G ondoljuk csak el: vajon ő az egyedüli, aki lesi az ajtót, mikor nyitja rá a kedves, a rég nem látott fiú, lány, vagy unoka: Itt vagyok, kedves anyám, boldog új esztendőt! Hogy van? Hoztam egy kis meleg kalácsot. (Meg egy kis meleg szívet — mert az mindennél jobban kell.) Nem, nem ö az egyedüli. A számuk? Nincs statisztika róla. Ha lenne is, mit érne, itt a számok semmit sem mondanak. Ebből a kettő már sok, a három rengeteg. A szocializmus mindinkább nagy, meleg, emberi kötelességgé formál bennünket. Jó szomszédok, barátok, elvtársak — ha vér szerint nem is, de szív szerint rokonok — nem hagyják veszendő sorsára az elfelejtett öregeket. Levélíróm sem maradt egyedül: „Nagyon kedvesek voltak velem az emberek” — írja. De száz orvosság, száz szomszédi jóság sem ér any- nyit, mintha a fiú rájuk nyitja az ajtót... / gen, a nyírfák! Azolcat is szánjuk, ha széllel, hideggel egyedül küzdenek. A fiatal nyírnek még csak jó: az ide hajlik, oda hajlik, s ha elmegy a vihar, kiegyenesedik karcsún, sudáran, fehéren. De az öreg nyírnek könnyen dereka roppan. Akkor aztán... Anyák vasárnapja még olyan nagyon messze van, emberek, barátaim. A kötelező háládatosság lerovásával ne várjunk addig. Olyanok a mi anyáink mint a nyírfák, száz vihar hajtotta meg őket, százszor egyenesedtek fel. De már öreg a derekuk, ki tudja, kiállják-e a százegyedik vihart is. Nyissuk rájuk az ajtót, mielőbb. Már holnap. Még ma. Radványi Barna Megrovás illeti azokat, akik a vállalt társadalmi munkának nem tettek eleget! Akad közöttük ingatlantulajdonos szép számmal (akiknek portája előtt agyig süllyed a szekér, s igrok hiányában járdáján folyik a viz), de megrovás illeti a népboltosokat is, akik tanácsülésen 80 óra társadalmi munka elvégését vállalták, de öt percet sem áldoztak e célra! A községi tanács bízik abban, hogy ez új esztendőben a KISZ, az úttörők és a sportoló fiatalok is jelentős társadalmi munka elvégzésével járulnak hozzá Gyömrő fejlesztéséhez. BM — Ügyeletes orvos január 15-én, vasárnap, Monoron: dr. Kovács Jenő, Gyömrőn: dr. Szekeres Sándor. A felelősségünkről A KÖR bezárult. Az a folyamat, amely járásunkban elsőnek 1959 tavaszán Gombán indult meg: egy-egy község dolgozó parasztságának szövetkezése, egyszerre indulása az új, a közös úton — napjainkban Vasadon véget ért. Megszűnt a paraszti földek szét- forgácsoltsága, megszületett a mezőgazdasági nagyüzemek kialakításának lehetősége, megnyílt a szocialista falu megteremtésének az útja. Valljuk be: nem volt könnyű munka végéhez segíteni ezt a nagyon is egészséges és nagyon is szükséges folyamatot. Népnevelőinknek gyakran és sokat kellett hadakozni értetlenséggel, közönnyel, megszokottsággal, rosszindulatú rémísztgetők kártékony hatásával. S azért is nehéz volt ez a „hadakozás”, mert nem ellenség állt szemben ellenséggel, hanem barát a baráttal. Dicséretére mondhatjuk népnevelőinknek — a szocializmus próbált harcosainak —, hogy ezt a munkát sok türe- remmel, nagy emberséggel elvégezték. Parasztságunk — az d segítségükkel — úgy váltotta fel a sok százados, megszokott életformát az újjal, hogy e változás során nem adódtak nagy lelki megrázkódtatások, súlyos egyéni tragédiák, még szórványosan sem. SZÖVETKEZETT parasztságunk hangulata — azoké is, akik egy-két éve, s azoké is, akik csak egy-két napja törik- tapossák az életük új útjait — egészségesen bizakodó. Bármennyire is mást szeretnének hallani a szocializmus megrögzött ellenségei, csak azt mondhatjuk nekik: aki nem hiszi, járjon utána. Kérdezzék meg talán Inglis Ferencet Mendéröl, aki egy éve tsz-tag. Különben kérdezés nélkül is elmondotta ő számos monori gazdának, hogyan változott, formálódott az élete, s vele együtt a gondolkodása is az elmúlt esztendő alatt. Akaratlan tanúja voltam egy beszélgetésnek, amelyet Kiss József, az ecseri Törekvő Tsz frissiben választott elnöke (nemrég még neves egyéni gazda) folytatott egy maglódi asz- szonnyal. Nem tudta, hogy hallgatják, bizakodó szavai nem leheltek hát színleltek, megjátszottak. Nem lenne azonban teljes a kép, ha elhallgatnánk, hogy ha kevesen is, de akadnak még Bényén, g másutt, olyanok, akik értetlen makacssággal távol tartják magukat a közös munkától, s a kemencepadkán ülve lesik: vajon boldogulnak-e nélkülük? Ezek az emberek elkeseredetten látják, hogy egy- maguknak nem sikerült kéivállra fetetni a szocializmust, s a szövetkezett erők mind szebb, s pagyobb eredményeket érnek el. S velük, az üldögélőkkel, mi lesz? Előbb-utóbb jobb belátásra térnek ők is. Saját érdekük kívánja így! Formálódik, alakul az új, a szocialista falu. A mi kezünk, agyunk, szívünk formálja. Ne feledjük hát, pillanatra sem, a felelősségünket! Nagyobb elővigyázattal a balesetek ellen r' Beszélgetés a közrendvédelmi osztály vezetőjével — Járásunkban az 1960-as esztendőben az eimúlt évhez viszonyítva 15—20 százalékkal emelkedett a közlekedési balesetek száma! Pilistől Vecsésig a 4-es számú műúton, több súlyos és halálos kimenetelű baleset is történt. Ezek többnyire ittas vezetés és gyorshajtás következményei voltak — tájékoztatott bennünket Fejes József elvtárs, a Monori Járási Rendőrkapitányság köz- rendvédelmi osztályának vezetője. — Még igen emlékezetes az alig egy hónappal ezelőtti halálos végű szerencsétlenség, amely a monori-erdei felüljáró közelében történt. Ködös idő volt, rossz látási viszonyokkal. A Cegléd felől 60—70 kilométeres sebességgel futó 3 tonnás tehergépkocsi nem tartotta be a sebességkorlátozást és hátulról beleszaladt Fekete Sándor nyáregyházi lakos kivilágításán egylovas kocsijába! Fekete Sándor súlyos sérülést szenvedett, felesége — aki szintén a kocsiban ült — meghalt! A balesetet gyorshajtás okozta. A helyszínen megállapították, hogy a tehergépkocsi 15 méteren tolta maga előtt a szekeret! Kellő óvatossággal, a szabályok betartásával elkerülhető lett volna a baleset! — Községi viszonylatban mi a gyakorlati oka a 'közlekedési baleseteknek? — kérdeztük Fejes elvtársat. — Elsősorban az, hogy sok lovaskocsi és kerékpár nincs kivilágítva! Gyakran előfordul olyan eset is. amikor szabálytalanul ketten ülnek egy kerékpárra, s így az úttesten naF.nnek a balesetnek az előidézője a kerékpáros volt. aki el'll! tartotta be a kötelező megállást a „magasabbrendű“ főútvonal előtt. gyobb helyet foglalnak el. Sok bosszúságot okoznak az úgynevezett „csalinkázó” kerékpárosok, akik ily módon veszélyeztetik saját és mások testi épségét. Ezzel ellenkezően igen örvendetes, hogy a gyalogos járókelők hibájából az elmúlt évben nem fordult elő közlekedési szabálytalanságból eredő baleset. Persze ez nem jelenti azt. hogy a gyalogosok minden esetben betartják a szabályokat. Például Monoron a vasútállomásra siető és onnan hazatérőben levő dolgozók szabályellenesen közlekednek az úttesten. Ott, ahol gyalogjáró van, nem indokolt az úttesten járás. Ez csak a kisebb hiba lenne: de ezek a járókelők szabálytalanul a jobb oldalon haladnak! A szabályos gyalogközlekedés mindenesetben a menetiránnyal párhuzamosan az úttest bal oldalán történik! — Milyen tanácsot ad a járókelőknek és a gépkocsivezetőknek? — A járókelőknek azt tanácsolom, hogy mielőtt lelépnek az úttestre, először balra nézzenek és csak azután mérlegeljék az átkelést! A gépkocsivezetőknek és motorosoknak azt, hogy ha gépjárműre ülnek, szeszes italt ne fogyasszanak, mert az józan cselekvőképességüket hátrányosan befolyásolja! A sebességkorlátozást lakott területen feltétlenül tartsák be és fokozottabb figyelemre intse őket az úttest mentén iátszadozó gyerekek csooortia Ezt kívánja a társadalom és a cseléd érdeke! Hörömpő Jen«-;
