Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-08 / 7. szám

K?Äirföp 1961. JANUAR 8, VASÄRNAP Kitűnően vizsgáztak tömegkapcsolatból a szobi járás kommunistái VámosmikcIán, a népnevelők szálláshelyén találkoztunk pénteken a késő délutáni órák­ban Provics Ilonával, az MSZMP szobi járási bizottsá­ga első titkárával. A népne­velőkkel beszélgetett a szerve­zés tapasztalatairól, közben érvelt, vitatkozott, ahogy a helyzet megkívánta. Csendben figyeltük a tanács­kozást, alig tudtunk eligazod­ni az ott elhangzott érvek, el­lenérvek forgatagában. Jófor­mán azon gondolkodtunk, mi­lyen választ adhatnánk egy- egy kérdésre, amikor a párt­titkárnő röviden, a lényeget [kifejtve, már felelt is az ille­tőnek. Türelemre, határozott­ságra intette a népnevelőket., tanácsokat adott vitás esetek­ben s hosszasan beszélt, mit mondjanak, ha a parasztok a jövő kilátásairól érdeklődnek. Amikor a népnevelők a rö­vid megbeszélés után elindul­tak baráti beszélgetésre, felvi­lágosító feladatuk végzésére, akkor tudtunk [ csak beszélni Provics Ilonával. Hogy miről? Arra voltunk kíváncsiak a termelőszövetkezeti fejlesztés­ben elért eredményeiknek mi a „titka?” — Semmiféle titokról nem lehet beszélni — mondta. — Amit mi a szobi járásban és szerte a megyében, az ország­ban elértünk, az egyenes kö­vetkezménye annak a követ­kezetes, nyílt és őszinte politi­kának, amit a párt és a kor­mány az ellenforradalom óta folytat. Az őszinteségért, a bi­zalomért járásunk lakosai, szö­vetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai is őszinteséggel, mélységes bizalommal vála­szoltak. Mégis, mi a magyarázata annak, hogy a szobi járás köz­ségeinek zömében a parasztok „külső segítség” nélkül léptek <r> tv- MXn» j| ‘ JUDO. JSO! 3 -itUsU ' Ü , ­népnevelőknek. is. hogy ; nn < évek óta céltudatosan be­szélgettünk a parasztokkal az előrelépés szükségességé­ről. előnyeiről — felelte ha­tározottan. — Nem feledkez­tünk meg a réai szövetkeze­tek gazdasági és politikai megszilárdításáról sem. Párt- bizottságunk negyedévenként minden termelőszövetkezetet beszámoltatott végzett mun­kájukról, terveikről. Sőt nemcsak a járás, de egyes tsz-ek pártszervezetei is so- katérő segítséget adtak a tsz-eknek Az egyéves nagy­börzsönyi Hunyadi Tsz-ben 37 forintot, a szobi Űi Baráz- d„ Tsz-ben 47 forintot osz­tanak munkaegységenlzént. Az eredményekben része van pártszervezeteink tevékeny­ségének is. — Látták a kívülállók is, mire vitték a régi tsz-ek. ahol fokozták a tagok anyagi ér­dekeltségét. ezáltal növeke­dett a tagok munkafegyelme, munkakedve. A mostani át­szervezést január 2-án kezd­jük meg — formailag. Ugyanis az átszervezést nem tartjuk kampányszerűnek, sem most, sem ha járásunk szövetkezeti járássá alakul. A belépési nyilatkozat alá­írás,, eddigi munkánk egyik szalcaszát jelenti, de egyben jelenti eav újabb, még ne­hezebb szalíasz kezdetét. — Félreértések elkerülése végetf hozzá kell tennem, hogy mi iárásiak és a népneve­lők csak segítünk, de min­den egyes falu sorsáért a he­lyi vezetők és a helyi kom­munisták felelnek elsősorban, a munka terhe az ő vállukon nyugszik. Ezt az álláspontun­kat iárási bizottságunk nem egyszer leszögezte. — Járásunkban — egy-két község kivételével, a földdel rendelkező parasztok túlnyo­mó többsége már aláírta a belépési nvilatkozatot. Cs. A. Bevált a pulykatenyésztés Az isaszegi Damjanich Ter­melőszövetkezet az elmúlt év­ben is nagy gondot fordított az állattenyésztésre. A szarvas­marhatenyésztés és hizlalás mellett megpróbálkoztak a ba­romfitenyésztéssel is. A csibe­nevelés nem hozta meg a kí­vánt eredményt, ezzel szemben a pulykanevelés nagyszerűen bevált és az elkészült idei ter­vekben a tavalyinál nagyobb súllyal szerepel ez az üzemág is, amely szép jövedelmet biz­tosít. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Kedden adják át a legjobb gyümölcstermelő szövetkezetnek a verseny első díját A termelőszövetkezetek gyü­mölcstermelési versenyében 10 termelőszövetkezet vett részt az elmúlt évben. A december második felében sorra került értékelés szerint a verseny feltételeit legjobban a szobi Űj Barázda Termelőszövetke­zet teljesítette. , A szobi Üj Barázda Terme­lőszövetkezet almásgyümölcsö­sének területe 16 katasztrális hold, amelynek idei termése Legfőbb terv — az állattenyésztés fejlesztése Több husi adnak ai aszódi járás termelőszöveIkeietei Az aszódi járás, mint me­gyénk első szövetkezeti járása, már az elmúlt évben is jelen­tős eredményeket ért el a nagyüzemi állattenyésztés alapjainak lerakásában. A leg­főbb munkát a szükséges épü­letek biztosítása jelentette. Három és félmillió forintos állami hitellel és ehhez több mint hatszázötvenezer forint saját hozzájárulással sok szarvasmarha-férőhelyet, ser- tésfiaztatót, hizlaldát, süldő­szállást és baromfiólat építet­tek fel, ezenkívül több mint kétmillió forintra tehető az. sájat emberfiái* kel, házilagosan végeztek el. Ezenkívül figyelemre méltó erőfeszítések történtek a ta­karmány termelés fokozására, a termésátlagok növelésére. A járás területén az elmúlt év­ben több mint 4400 kát. hold kukoricát termeltek a ter­melőszövetkezetek közös mű­velésében és 4000 kalasztrális hold fölött volt a háztáji ku koricavetés is. Ezenkívül más takarmányokban, főleg fehér- jedús szálastakarmányokban nagy területeken folyt a ter­melés. Az elkészült termelőszövet­kezeti tervek, amelyek az idei munkát szabják meg, szintén az állattenyésztést, ezen belül pedig a fokozottabb húster­melést állítják a munka elő­terébe és ezzel együtt termé­szetesen a takarmányterme­lést is. A járási tanács mező- gazdasági osztályának számí­tásai szerint ennek megfele­lően az idén az aszódi járás termelőszövetkezetei még na­gyobb mennyiségű marha- és sertéshúst, valamint baromfi­húst és tojást ad majd a köz- fogyasztásnak, mint az elmúlt évbea.i;^ 1 Iá A . - ■ ■ .-kilMife' c-.tob’X. : 1655 mázsa voll, tehát ka­tasztrális holdanként 103 má­zsa átlagtermést adott, amely pajzstetűtől 98 százalékban, egyéb kártevőktől pedig 94 százalékban mentes volt. Szö­vőlepke-fertőzés nem fordult elő. A termés hatvan százalék­ban remek színeződésű és aro- májú jonathán, negyven szá­zalékban pedig egyéb fajta téli alma volt. A szakszerűen kezelt, féregmentes, szép árut túlnyomórészt a Szövetkezetek Pest megyei Értékesítő Köz­pontja export minőségben vette át. Ez a szép eredmény a termelőszövetkezet vezetősé­gének és gyümölcstermelő brigádjának jó növénytermelő munkáját dicséri. Ezekkel az eredményekkel a szobi Űj Barázda Tsz nem­csak a növényvédelemben lett az első, hanem a termelőszö­vetkezet elnyerte a legjobb mintakert első díját is. A két első díj ünnepélyes átadására kedden délelőtt tíz órakor ke­rül sor Szobon. Az egyik első díj egy darab Rapidtox II permetező-porozógép 32 ezer forint értékben,, a másik első díj pedig egy darab Kis Bá- lint-féíe permetezőgép 6300 forint; ,éfté^W9 ■ rs..o.. II Ml .ifc'iii * rfkíníjhV . • j, in .. - - - ■> -*> ••• • a Van bőven káposzta Sikeres tapasztalatcserék Az elmúlt évben a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a tervezett 12 tapasztalatcsere helyett hét ankétot és 25 ta­pasztalatcserét rendezett a termelőszövetkezeti vezetők és tagok részvételével. Ezenkívül a járási mezőgazdasági osz­tályok is tartottak tapasztalat- cseréket. Az ezüstkalászos tanfolyamok hallgatói és a mezőgazdasági szakkörök tag­jai is tettek egy-egy tanul­mányutat élenjáró szövetkeze­tekbe és állami gazdaságok­ba. A tanulmányutakon, ta­pasztalatcseréken és ankéto­kon mintegy ötezer mezőgaz­dasági dolgozó vett részt. A találkozók tárgya az ese­tek többségében állattenyész­tési, több alkalommal pedig nö­vénytermelési és kertészi kér­dés volt. Ebből a programsorozatból kiemelkedő volt az év elején tartott II. Pest megyei kuko­ricatermesztési tanácskozás, valamint a Cegléden tartott burgonyatermelési ankét. Szin­tén jól sikerült a ceglédi Dó­zsa Termelőszövetkezetnél tar­tott üzemszervezési tapaszta­latcsere, és a ceglédi MEDOSZ kultúrházban rendezett ba­romfitenyésztési tanácskozás. Sokan vettek részt a budapesti kertészeti tapasztalatcserén is. Nagy érdeklődést váltott ki az ősz folyamán megrendezett nagyszabású paraszttalálkozó, amelyen az ezüst- és aranyka­lászos gazdák vettek részt és beszélték meg a mezőgazdasá­gi termelés fejlesztésének főbb problémáit. A tavalyi tapasztalatok alap­ján az idén is több termelési ankétot, bemutatót és találko­zót tartanak majd, amelyek el­sősorban az új szövetkezeti vezetőknek és tagoknak nyújt majd segítséget. A Pest megyei MÉIC megbízottai időnként ellenőrzik, hogy az inárcsi Március 21 Tsz-ben szerződés alapján tárolt 119 vagon káposzta hogyan viseli a telet. Az eredménnyel elé­gedettek, nincs baj, lesz bőven káposzta a téli hónapokban. (Győri felv.) FELHÍVÁS Pest megye gépállomásainak valamennyi dolgozójához! Megyénk gépállomásai 1960-ban megyei szinten telje­sítették azokat a feladatokat, amelyeket pártunk és kor­mányunk a gépállomások elé tűzött. Rendkívül nehéz adottságok mellett elért eredményeikkel gépállomásaink méltán kiérdemelték a párt- és az állami vezetők köszö­netét és elismerését, amit gépállomási dolgozóinknak ez úton is tolmácsolunk. A gépállomások dolgozóinak becsületes helytállása jelentős tényezője volt annak, hogy pártunk és országgyű­lésünk célul tűzhette ki a mezőgazdaság szocialista átala­kításának a tavaszi munkák megkezdése előtti befejezését. E történelmi jelentőségű lépés megtételénél pártunk számításba vette azt is, hogy a mezőgazdaság átalakulá­sával jelentkező és ebből a gépállomásokra háruló rend­kívül nagy feladatokat gépállomásaink dolgozói a ko­rábbi években tapasztalt lelkesedéssel, szakértelemmel és szorgalommal fogják megoldani. A feladatok mennyiségét tekintve. 1961. évben csak akkor tudnak gépállomásaink maradéktalanul helytállni, ha az év első napjaitól kezdve, minden időt kihasználnak az időszerű munkák elvégzésére. Csak így biztosítható, hogy a mezőgazdasági munkákat olyan időben végezzék el, amikor azok a terméshozam növelésére a legjobb ha­tással vannak. Traktoristák! Megyénkben mintegy 25 000 kh. őszi szántás húzódott át 1961. évre. Használjanak ki január, február hónapban minden alkalmat, hogy ezt az áthúzódó munkát még a tavaszi munkák megkezdése előtt elvégezzék. Folytassák a szántást azonnal, ha azt az időjárás és a talajállapot lehetővé teszi. Ezzel a munkával jelentős se­gítséget nyújthatnak a terméshozamok növeléséhez és ke­vesebb munka marad a tavaszi idényre, amikor az esedé­kes munkák elvégzéséhez egyébként is minden erőre szük­ség lesz. Műhelymunka sok és javításba bevont szakemberek! A téli javítások maradéktalan és jó minőségű elvég- zésével biztosítsák, hogy már a tavaszi munkákhoz kifo- % gástalan állapotú erő- és munkagépek álljanak rendelke­zésre. Biztosítsák, hogy a termelőszövetkezetektől beérkező gépek javítása határidőre és jó minőségben elkészüljön. Gépállomási vezetők! A soron levő munkák megjelelő ütemezésével és jó szervezéssel bizlosítsák, hogy traktoristáink erő- és munkagépeiket akadálytalanul és legeredményesebben üzemeltethessék. Biztosítsák, hogy a rendelkezésre álló gépjavítási kapacitást a legtermékenyebben lehessen ki­használni. , Biztosítsák, hogy a gépállomáson folyó traktorosképzö \ és továbbképző tanfolyamokról számban és szakképzett­ségben olyan traktorosgárda kerüljön ki, akikkel biztosít­ható, hogy a szántó traktorok egész esztendőben, állandó jelleggel, két műszakban üzemelhessenek. Fejlesszék a vezetés színvonalát és találják meg gép­állomásuk körzetében mindig azt a feladatot, aminek megoldásával a legnagyobb segítséget adhatják termelő- szövelke^efeink és népgazdaságunk további megerő­sítéséhez. Bízunk abban, hogy gépállomásaink valamennyi dol­gozója minden tudásával és erejevel azon lesz, hogy pár­tunk mezőgazdaságunkra vonatkozó határozatát saját te­rületén maradéktalanul végrehajtsa. MEDOSZ Pest—Nógrád megyei Területi Bizottsága és a Gépállomások Pest megyei igazgatósága. <XXXX\NXXNVVXVXVVNXNVVVV\XXNXVVVVVX\VNN>>XVVVXXXXXVXXV\XXX\XVNXXNXNN>XV\X\VVV\X\VVVVV^ Megkezdték a tanulást a tsz-tagok a mezőgazdasági technikumok első osztályában A megyei tanács mezőgaz­dasági osztályától nyert ér­tesülés szerint január első napjaiban az elmúlt évi nyári és őszi előkészítő tanfolyamok után megindult az oktatás a megye két mezőgazdasági technikumának- első osztá­lyaiban, ahol az idén nyolc­van termelőszövetkezeti tag kezdte meg a tanulást, hogy középfokon képesített mező- gazdasági szakember legyen. j'őher tész el a termést A gazdálkodás újabb és újabb befektetéseket követelt. — Nem volt könnyű ... — mondja, és ebben a három szóban benne foglaltatik a több évtizedes küzdés, gond, viaskodás a pénzesebbekkel, módosabbakkal. — Milyen volt a legjobb esztendeje? — Ilyen nem volt... Nem emlékszem. Ha kedvező volt az időjárás, akkor valame­lyik állatom hullott el. Ha minden sikerült, akkor meg az árakkal volt baj, vagy az egészséggel... Valami min­dig jött... — És most? — Brigádvezető vagyok a kertészetben, két éve. Két évig pedig gyalogmunkás vol­tam. — Mi jelenti a legnagyobb különbséget a régi és új élet között? — A nyugalom!... Ha el­látom a munkát, biztos a jö­vedelem. És amit megkapok, az az enyém, nem folyik száz felé... Kevesebb a gondom... 1954 decemberében lépett be, három lovat hozott, meg földet. Két év után kertészeti brigádvezető lett és ezzel régi vágya valósult meg. Nem a tisztség miatt, mert ugyan jól­esik az embernek, ha becsü­lik, de az még nem minden. A kertészet vonzotta őt na­gyon. Régen nemigen kertész­kedtek az emberek Versegen. Ismeretlen volt, féltek a koc­kázattól, meg sokan nem is gondoltak rá. Főleg a kuko­rica, meg egyéb takarmány termett itt, a hizlaláshoz, a kenyérgabonán kívül. Kon­koly József, aki szeretett vol­na kitömi a megszokott pa­raszti munka taposómalmá­ból, próbálkozott a kertészke­déssel, hogy többet, jobbat produkáljon, mint mások. Ká­posztával, paprikával kísérle­tezett, több-kevesebb sikerrel. Most pedig csak ez a dolga. 43 hold földön, 20 emberrel dolgozott tavaly is. Egyebek mellett 10 hold paprikát. 5 hold paradicsomot, 10 hold Konkoly Józseffel egy sá­ros, ködös december végi délután találkoztam a szövet­kezet majorjában. Ismerke­désünk véletlen volt, Meleg Dezső könyvelő közvetítette. Valami nagyon jellemzőt, va­lami nagyon tipikusát keres­tem ebben a jól működő közös gazdaságban, olyat, ami méltóképpen .mutalja a szövetkezeti életet. így ke­rültem össze a vérségi Tö­rekvő Termelőszövetkezet fő­kertészével. Konkoly József ötvenes, keménykötésű, kevésszavú, magabiztos ember. Csendes, megfontolt szavakkal beszél életéről, a régiről és a mos­taniról, az újról. És megvaló­sult elképzeléseiről... Nem volt sok földje, csalt négy hold. De igyekezett, hogy vigye valamire. Itteni szokás szerint földet bérelt. Sokat. Tíz-tizenöt holdat évenként és beletemetkezett a munkába, küzdött az idő­járással, bajokkal, pénzte­lenséggel. Nem nyomorgott, azt túlzás volna mondani. De állandóan bizonytalanságban élt, mert bérletét fizetnie kellett. , akár fagy, akár aszály jött, vagy a jég verte káposztát, 8 hold dinnyét, mej zöldséget, hagymát, új burgo­nyát termeltek. Holdanként — öntözés nélkül — több, mini 10 ezer forintot jövedelmez­tek a közös kassza javára Jövőre pedig — ahogy terve­zik — nagy területet öntöz­nek majd. És az lesz az igazi, így valósulnak meg régi el­képzelései az új körülmények között, ahol elégedetten él. mert megtalálta helyét, hiva­tását. — És mint magánember, ho­gyan él? — Negyvennégy munkaegy­séget kapok havonta. Időnként asszonylányom is besegít. Har­mincezer forint fölötti jöve­delmet számítok a hatvanas esztendőre. No. meg a háztá­jit... Amióta szövetkezeti tag, összegyűjtött egy családi ház­ra való pénzt. Már fel is épí­tette. Augusztus 20-án pedig „Kiváló termelőszövetkezeti tag’1 kitüntetést kapott... így ismerkedtem meg Kon­koly József főkertésszel, ami­kor valami jellemzőt kerestem a szövetkezeti családok életé­ből, Versegen. a Törekvő Ter­melőszövetkezetben. Um) Az idei eisöosztályos hallga­tók között a tsz-tagok arányát az mutatja leginkább, hogy az elmúlt tanévben valamennyi osztály hallgatói közül mind­össze harmincnégy fő volt a termelőszövetkezeti tag. Tehát az idén csupán az első osztályban kétszer annyian vannak a termelőszövetkeze­ti tagként tanuló hallgatók, mint nz 1959—60-as tanévben az I—IV. osztályokban. A mezőgazdasági techni­kumba a legtöbb hallgató Nagykörös. Cegléd és Abony városból, és általában a ceg­lédi járásból jelentkezett. En­nek egyik fő oka. hogy Deli Gyula, a ceglédi mezőgazda- sági technikum levelező ta­gozatának vezető tanára, a iárác nagyobb városaiban és községeiben felvilágosító elő­adásokat tartott a tanulás szükségességéről, és ..tobor- zó útiénak” egyik eredmé­nye például, hogv Abonvban 38 hallgatóval. Nagykőrösön oedig nyolcvan hallgatóval, kihelyezett osztályok is mű­ködnek. Természetesen ezek között már nemcsak termelő­szövetkezeti tagok vannak, hanem aénállomási és álla­mi gazdasági dolgozók is. Abonvban különben — mi­vel az általános iskolák pe­dagógusai is segítették az előkészítő tanfolyamok si­kerét. azzal, hoa.v megköny- nyítétték a jelentkező pa­rasztembereknek az általános iskola VII.—VITT. osztályá­nak letételét — még a tanyasi Iskolák is részt vettek az elő­készítő tanfolyamok mun­kájában. A tervek szerint a lövő évben nagyarányú ok­tatás indul — előreláthatóan izintén kihelvezett osztállyal 5 ráckevei járásban is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom