Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-07 / 6. szám

1*1. JANUÁR 7, SZOMBAT "</fíi4ao A nagykátai járás termelőszövetkezetei 30 százalékkal növelik kertgazdaságukat 1961-ben Megkezdik a szőlők és gyümölcsösök fokozatos felújítását A Nagykátai Járási Tanács mezőgazdasági osztályán pén­teken fejezték be az 1961-re szóló tervezés munkáját. Az előző évekkel szemben most az a leglényegesebb változás, hogy a múlt évben a járás földterületének még csak 30 százaléka tartozott a mező- gazdaság szocialista szektorá­hoz, e pillanatban pedig már a járás egész területe. Ez kedvezően befolyásolta a tervezés munkáját, sike­resebben lehetett össze­hangolni a közellátásban jelentkező igényeket és a mezőgazdasági termelés feladatait. örvendetes fejlődésről szá­molhatunk be, mert — mint Nagyváti János járási tsz- csoportvezető elmondotta — a tervszámok sokkal megfontol­tabbak és reálisabbak, mint az előző esztendőkben vol­tak. A felső irányító szervek már fokozottan figyelembe vették a helyi sajátosságokat, a hagvományos termelési ága­kat. Ennek megfelelően bon­tottuk le a terveket a közsé­gekre — tájékoztat Nagyváti János. — Ez az esztendő járá­sunkban a specializálódás kez­dete lesz. Az egyes vidékeken a már korábban kialakult szo­kásoknak megfelelő növé­nyek termesztésére helyeztük a súlyt. A feltételeket a ter­melőszövetkezeti földek meg­sokszorozódása teremtette meg. Ezérl növelhettük például 30 százalékkal járásunk­ban a kertészetet is. Az öntözéses kertgazdálkodás több mint fele a szentlőrine- kátai Uj Világ Termelőszö­vetkezetre esett eddig. Ezen­túl más községek is intenzí­vebben foglalkozhatnak maid kertészkedéssel, ami jelentős jövedelemhez juttatja a kö­zös gazdaságokat. — Az a törekvés vezetett bennünket, hogy a kertésze­tekben ne sokféle zöldséggel foglalkozzanak, mert ez fel­aprózza az e célra szánt terü­letet, ezáltal megakadályozza a nagyüzemi jelleggel járó előnyök érvényesülését a mű­velési kultúrában és a ráfor­dítás mértékében egyaránt, ha­nem kevesebb fajtát termelje­nek a nagyüzemi táblákban. Ez lehetővé teszi a kerté­szeti gépek alkalmazását, valamint az öntözéses mű­velés kiterjesztését. — Mire alapozták a ter­méshozamok megtervezését? — vetjük közbe. — Az elmúlt öt év átlagát vettük figyelembe, mert eb­ben a távlatban kiegyenlítőd­nek a kedvezőtlen időjárás következtében beállott ingado­zások. Járási szinten 15 má­zsás kukorica (májusi mor­zsolt!, 11 mázsa búza, 8 má­zsás rozs átlagtermést ter­veztünk. A gyümölcsösök és a szőlők több helyen egyelőre családi művelésben marad­nak, de már ebben az évben megkezdjük fokozatos felújí­tásukat, hogy alkalmassá vál­janak a nagyüzemi művelésre. — Szóval semmi különösebb probléma nincs? — Az azért van — válaszol­ja. — Problémák nélkül talán nincs is igazi munka. A tervet előzőén megtár­gyaltuk a községi vb-elnö- kökkel és ezen a meg­beszélésen aggályok me­rültek fel az olajos nö­vények termesztésére ka­pott irányszámokkal szem­ben. A járásban ugyanis évtizedek óta nem foglalkoztak komo­lyabban termesztésükkel, egyedül napraforgó volt egy kevés. Ennek az a magyará­zata, hogy a vetés szerkezete nem követelte meg, másrészt igen nagyarányú a szádor és a vírusos fertőzöttség. Persze, azért dűlőre juttatjuk e prob­lémát is. — Melyek az elképzelések az állattenyésztésben? — in­tézzük a kérdést Laczkovitch Imre járási főállattenyésztő­höz. — Itt csak részben vehettük figyelembe azt a tényt, hogy a járás egész területe szocia­lista gazdaság lett, mert az állatállomány gyarapodásának határt szab a férőhely, külö­nösen a teheneknél. Az épít­kezések ütemét figyelembe véve — a járásban két 50 fé­rőhelyes tehénistálló készül el ebben az esztendőben — a tehénállományt 1000-re egé­szítjük ki az év végére, sza- porulátból és a háztáji gazda­ságokból történő vásárlás ré­vén. Ez a növekedés 250—300 darabnak felel meg a múlt évi állományhoz képest. Szarvasmarhában sem szá­míthatunk még az idén szám­beli gyarapodásra, mert a ma­gas húsfogyasztás következ­tében nagy a vágási arány. Viszont nagy szaporulatra van ki­látás a sertésállományban, s noha az idén már minden termelőszövetkezetnek elegen­dő férőhelye lesz, mindenütt lesz szerfás fiaztató — a ta­karmányellátás gondot okoz majd. — A törzsbaromfi-állomány az év végére megkétszerező­dik, juhban marad a 6000 da­rab, amelyből 4000 a régi ter­melőszövetkezetek állományá­hoz tartozott. A legelőhiány korlátozza az állomány növe­lését. Az állati termékek közfii a járás 650 mázsa barom­fira (ebből 500 mázsa a tsz-ekre, a többi a háztáji gazdaságokra esik) és 630 ezer darab tojásra szerző­dik. Megjegyezzük még, hogy a nagykátai járás igen alaposan készült az új gazdasági évre. A most megalakult termelő- szövetkezetek számára is megvannak az előtervek, úgyhogy már a közgyűlés le­zajlása után azonnal nekilát­hatnak a tervszerű munkához. (dékány) MOZART-EST A gödöllői Juhász Gyula Irodalmi Színpadon január 13-án este hat órai kezdettel Mozart-estet rendeznek. Elő­adó dr. Albert Loránd. Inkább javíttassák meg! A Szentendrei Cement- áruipari Vállalat hirdető- tábláján olvastunk eau le­velet. amelyet a avar váci telepének leánydolgozói írtak. Azt panaszolják, hogy szállásukon elromlott a rádió, és többszöri ké­résükre sem javíttatták meg Pedig — amint ír­ták — ez az egyetlen szó­rakoztatójuk a leányszál­láson. Lám. milyen önkriti­kusak az illetékesek eb­ben a gyárban — gondol­hatna az ember. Hogyne, hiszen közszemlére teszik azt a levelet, amely kizá­rólag nekik szól. Ez a közvetett önkriti- Ica azonban akkor lenne teljes értékű, ha legalább egy szót aláírtak volna, csupán ennyit: ..Elintéz­tük”. r Meghosszabbították a kenyérgabona- szerződéskötés idejét, felemelték a napraforgó felvásárlási árát A napraforgó felvásárlási árát az illetékes szervek fel­emelték. A krasznodári fajta 400 forint mázsánként, az iregi és lovászpatonai fajta 340 forint mázsánként. Ezen­felül a termelő tíz forint szer­ződéses felárat kap mázsán­ként, száz mázsa átadása ese­tén húsz forint mázsánként a nagyüzemi felár. A babszerződés-kötés feltéte­lei azonosak az elmúlt évivel. A szerződött termények után járó szerződéses felár és nagyüzemi feláron felül a Magyar Nemzeti Bank ka­matmentes hitelt is biztosít a szerződő gazdaságoknak. A dig kevesebb volt például a kalászosok területe, mint ahogy azt a terme­lőszövetkezet vezetősége tudja és mint amennyi­vel számoltak. Gyakori eset, hogy a földek gazdái maguk sem tudják egészen pontosan, hogy mekkora is a gabo­nával ősszel bevetett földdarab. Ezenkívül még számtalan más, apróbb dolog is 'oözre játszhat ah­hoz, hogy az irodában be­mondás alapján elkészített mezei leltár ne fedje tel­jes mértékben a valósá­got. z új termelőszövetke­zeti községekben ezer­nyi feladat adódik most és a több ezer holdas te­rületek közösbe kerülése lényegesen megnöveli a munkát. Ennek ellenére nagy gondot kell fordítani általában a leltárok, de különösen a mezei leltár felvételére. A tervszerű gazdálkodás alapja csak a reális felmérés lehet, amikor tudják, hogy mi­vel rendelkeznek és me­lyek a lehetőségeik. Ezzel elkerülik a későbbi prob- lémákat a több, vagy ke­vesebb földterület jelent- lcezését. Ezért bármekko­ra gondokkal és felada­tokkal indulnak is az új körülmények között a nem­rég alakult termelőszö­vetkezeti községek, min­dent tegyenek meg azért, hogy a helyszínen vegyék fel a mezei leltárt. Tenkely Miklós Foglalkozása: kékfestő mester Faluhelyen nagy kultusza I volt valamikor a kézzel festett, kékes színű kartonanyagoknak. A bő szoknyákat, kötényeket, meg a blúzokat is jóformán | csak „kékfestőből“’ varratták a parasztasszonyok. Sokszor, ha a falujukban nem dolgozott festőmester, hát a hosszú gya­loglást sem sajnálták, néhány méter festőanyagért. Kisváro­sokban, nagyközségekben, több műhely is működött, s egy-egy ügyes kékfestő igen jó névre tett szert. A kelmefestésnek ez a leg­ősibb formája tulajdonképpen a múlt század második felében érte meg virágkorát — ma már kihalófélben van. Azt mondják, a háború előtt még 114 kékfestő dolgozott az or­í m. . i ? ‘ i r ff fire varnak . A nagykovácsi ivóvízgond megoldását tervezik Mende és Tápiósüly között, a Nagykátára vezető műút jobb oldalán, hosszú hónapok óta látják az arrajárók ezt a vetőgépet. Még nem sikerült megtudni, kinek a tulajdonát képezi a vetőgép, amely tengelyig bera­gadt a sárba, szél fújja, eső áztatja, s maholnap hó- takaró fedi. Ezekben a napokban tartották a tsz-ek is, a gépállomások is évvégi leltáraikat. Ha valahol eset­leg hiányozna a képen látható vetőgép a leltárból, tu­datjuk velük, a fent jelzett helyen megtalálják. (Mänich felv.) ^.XVvXXXxXXXXXXXXXVvXXXXXXXXXXXXSXXX\XXV.XSÍA.XXXVvXXXXXXyNXX\XXXV^.XXXXXXXXVC,XXXXXXXXX\ Régi nagy probléma Nagy­kovácsi az ivóvíz. Az egész községben egyetlen egészséges vizű kút sincsen. Kétezernégy­százötven ember szenved emiatt, a lakosság 15—18 szá­zaléka strumás. Sokan a fővá­rosba járó dolgozók közül csa- tosüvegben, demizsonban hoz­zák haza Pestről az ivóvizet. A helyi boltokban pedig tö­méntelen ásványvíz fogy. Ter­mészetesen ez nem megoldás és a nagykovácsiak már régen szeretnének valamilyen úton- módon jó, egészséges vízhez jutni. Sürgeti a megoldást az Er­dészeti Főigazgatóság nagykovácsi nevelőottho­na is, amely éppen most akar új épületrészt emelni, ahol a tanulószobákat elhelyez­heti. Egyébként is terjeszked­ni kell a nevelőotthonnak, mert egyre több erdészszülő szeretné Nagykovácsira külde­ni gyermekét. Felmerült már az a gondo­lat is, hogy a Fővárosi Vízművektől szereznek vi­zet, de Budapest vízellátá­sa nem engedi meg a víz­vezetékhálózat kiterjeszté­sét a környező községekbe. A járási tanács szintén sür­gősnek tartja a nagykovácsi vízprobléma megoldását és ép­pen ezért az ősszel felvétette a község vízkateszterét. Meg­vizsgálták a talajt és megálla­pították, hogy a község terü­letén sehol nincs ivásra alkal­mas víz, csak több száz ma­ter mélységből nyerhetnek karsztvizet. A helyet is kijelölték a nagyszénási és a zsíros­hegyi menedékház között, ahol a bánya alatt két-há- romszáz méter mélység­ben lenne elegendő és em­beri fogyasztásra alkalmas karsztvíz. Mindenesetre ilyen mély kút fúrása rendkívül költséges, a község lakossága egyedül nem is képes a költségeket előte­remteni. Tekintettel arra, hogy a faluban egyetlen egészséges kút sincsen, az illetékesek mérlegelik, beilleszthető-e a mély kút és vízvezeték építé­se az ötéves tervbe. Nagyková­csi ígéretet kapott rá. hogy a lehetőséghez mérten egy-két éven beiül megoldják vízprob­lémáját. szágban, most már alig lehet­nek 60-an. Megyénkben mind­össze egyetlen kékfestőmester él: a monori Gál Gyula. Jómagam még sohasem vol­tam kékfestő műhelyben, azt sem tudtam, mi fán terem ez a ritka mesterség. Föl is tettem magamban, ha törik, ha sza­kad, felkutatom a monori kék­festőt. Nem volt nehéz. A Vö­röshadsereg út 2. szám alatt találtam meg a kis üzemet — mert az egykori kézművesfé- szeik valóságos kis gyárteleppé fejlődött már. Csakhamar elő­került a mester, Gál Gyula is. Eleinte ugyan szűkén bánt a szóval, de végül is felengedett szótlansága. Sorjában elma­gyarázta, milyen hagyományai vannak a mesterségnek Mono- ron. Azelőtt itt is több kékfes­tő dolgozott, s igen jól éltek ezek a mesterek. (A gyári kék­festő anyagot akkor még drá­gábban árulták, s ezeknek a minősége sem volt olyan jó.) Gál Gyula édesapja is kékfestő volt. Egy kecskeméti mesternél szerezte a segédlevelet. Mint monori születésű, természete­sen a falujában próbált sze­rencsét. Ö még valóban kézzel fes­tette a szoknyaanyagokat, indigót használt a kókítés- hez és saját maga tervezte a mintákat. Gál Gyula ugyan­csak a mesterségnél maradt, apja műhelyében kezdte a ta­nulást. Később Gyöngyösön segédkezett, végül ő lett a monori Gál-műhely örökö­se. 1932-ben vette át az üzemet, mint önálló kisipa­ros. Szakmai rátermettsége megfelelő üzleti lelemény­nyel párosult. Nemcsak új vevőkört szerzett magának, hanem a műhelyt is tökéle­tesítette. Gépeket vásárolt, munkásokat vett fel, s a ritka mesterség jól jövedelmező vállalkozásnak bizonyult. Jöt­tek is a rendelők közelről- távolrói. A Tápió mentiek épp úgy megkedvelték a mo- nori kékfestőt, mint a Duna mellettiek. A második világháború alat­ti anyaghiány nagy problé­mát okozott, de még komo­lyabb veszélyt jelentett a kékfestő-kisiparosoknak a gyáripar. Ha minőségben nem is készítettek akkor olyan ki­fogástalan kékfestő anyagot a textilüzemek, mint a kis­iparosok, árban már lénye­ges differencia mutatkozott; Vásárok alkalmával, és az üz­letekben is jóval olcsóbban lehetett megvásárolni a nagy­üzemben készült kékfestő­anyagokat. Nyolc esztendeje Gál Gyu­la belépett a helyi ktsz-be. Ma már erősen csökkent az érdeklődés a kékfestő-anya­gok iránti Maga a mester is elismerte ezt. Amíg végig­kalauzolt a jól felszerelt mű­helyeken, elmagyarázta a mesterfogásokat. Most már nem indigóval festenek, ha­nem úgynevezett indantren festékkel. Mégis, lassan szinte egyeduralkodóvá válik a nagyüzemi textiltermék. A monori műhelyben álta­lában két színárnyalatban készülnek a különféle min­tákkal díszített festőanya­gok. Régen a nyersvásznat maga a kékfestő szerezte be, most már a rendelők hozzak az anyagot. A részlegben hat ember dolgozik, s Gál Gyula, a mester irányítja a munkát. A megrendelők Pilisszentke- reszttől Ácsáig, a megye leg­távolabbi részéből is eljön­nek. Főképpen az öreg né­nikék festetnek itt még egy- egy kötényrevalót, vagy bő szoknyához molinót. Negyed­évenként körülbelül ötezer méter anyagot fest a műhely, sok-sok apró darabból. Gál Gyula nagyon szereti ezt a szakmát, a rajongó sze- retetével beszélt az egyes műveletekről. Megmutatta saját tervezésű mintáit, el­kalauzolt az áztató- és festő­műhelyekbe, végignéztük az utolsó műveletet is, a mán­gorlást. A mester két év múlva nyugdíjba megy és fia ápolja majd tovább a kihaló- félben levő mesterséget. Súlyán Pál A megyei Terményforgalmi Vállalat megkezdte a sörárpa, a napraforgó és bab értékesí­tési szerződéskötését, folytatja a kenyérgabona és kukorica értékesítési szerződéskötést. A kenyérgabona, kukorica, sörárpa és bab vételárak azo­nosak az elmúlt évivel, a nap­raforgó árát felemelték. A tsz-ek többsége kenyérgaboná­ra már megkötötte az értéke­sítési szerződést a Termény- forgalmi Vállalattal, hogy biz­tosítsa a tíz forint szerződéses felárat. Az eddigi szerződéskötés 1800 vagon, amelyből 1300 va­gon szabad értékesítésre van lekötve. Ez 1 300 000 forint többletbevételt jelent a tsz- eknek. Tekintettel az újonnan ala­kuló tsz-ekre, az Élelmezés- ügyi Minisztérium a kenyér- gabona szerződéskötés határ­idejét meghosszabbította. így az a tsz, amely még január 15- ig szerződést köt a Termény­forgalmi Vállalattal, kenyér- gabonára tíz forint szerződéses felárat kap mázsánként. A kukorica értékesítési szerződéskötés a tsz-ek mű­trágya-felhasználásának nö­velését teszi lehetővé, mert holdanként három mázsa mű­trágyát kapnak a szerződés után. Ezért a kukoricaszerző- dés-kötés is előnyös a termelő- szövetkezeteknek. Sörárpa értékesítési szer­ződést ez évben a Termény- forgalmi Vállalat csak kész­pénzeladásra köt, cserére nem. A 250 forint vételár és a 28 fo­rint szerződéses felár nem változott. ftofiicettdeto Helyszínen vegyük fel a mezei leltárt ni aponta érkeznek jelen­ti tések a megyéből ar­ról, hogy az új termelő­szövetkezeti községekben megindult a munka. Ülé­sezik a vezetőség, készí­tik a jövő évi terveket, ki­jelölik az állatállomány helyét, meghatározzák a leendő építkezések mér­tékét és módját. Ezzel egyidőben nagyon sok helyen folytatták a szer­vezési időszak alatt né­hány napra abbamaradt trágyahordást, mélyszán­tást és egyéb munkákat. Az indulás ezernyi felada­ta között az egyik leg­fontosabb a közösbe vitt felszerelések és a közösbe vitt földterület leltározása. Különösen fontos a me­zei leltárok pontos és kö­rültekintő felvétele. Az elmúlt évek példái azt mutatják, hogy a tavaszi vetéskor, vagy aratáskor sok problémát okoz, ha nem vették fel alaposan a mezei leltárt. Eleve meg- bízhatatlan az a terv, amely nem tartalmaz pon­tos adatokat és nem fedi a valóságot. Az elmúlt esztendőkben is tapasz­talhattuk, hogy több új termelőszövetkezeti köz­ségben nem tudnak any- nyi időt szakítani az új vezetőségi tagok, hogy mindenütt a helyszínen tekintsék meg a behozott földeket, az ezeken kikelő vetést és a területen lévő esetleges létesítményeket. Ebből adódott aztán az, hogy néhány községben több, más . községben pe-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom