Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-06 / 5. szám

finnlátU 7fír CEGLÉD, ALBERTIRSA. CEGLÉ D BE RC EL. TÖRTÉL ÉS CSEMt3 RÉSZÉRE Barátainkhoz V. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1961. JANUÁR 6, PÉNTEK Az eredményességi munkaegységrészesedés továbbfejlesztéséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1960. február 12-i ülésén ha­tározatot hozott: a termelő­szövetkezetek termelésének növelése, a családtagok mun­kába való bevonása és a jobb munka végzése céljából az ed­diginél fokozottabban kell ér­vényesíteni a szövetkezeti ta­gok llcözvetlen egyéni anyagi érdekeltségét. A Központi Bi­zottság ajánlotta, hogy terme­lőszövetkezeteink — a helyi adottságoknak megfelelően — ■minél szélesebb leörben alkal­mazzanak a hagyományos munkaegységrendszert tovább­fejlesztő jövedelemelosztási módszereket, amelyek megfe­lelnek a szocialista jövedelem- elosztás elveinek. E határozat alapján a helyi pártbizottság állástfoglalt amellett, hogy 1960-ban minden tsz-ben vezessék be a termésered­mények szerinti részese­dést, vagyis az eredmé­nyességi munkaegységré­szesedést. A tapasztalat azt bizonyította, hogy ez a módszer bevált és ha meg­kérdeznénk akár egy egy­szerű tsz-tagot, vagy akár egy tsz-vezetőt: visszatér­jünk-e a hagyományos munkaegységhez, vagy to­vább alkalmazzuk az ered­ményességi munkaegység­részesedést, határozottan azt válaszolnák, hogy az utóbbi mellett maradjunk. A kezdeti nehézségek elle­nére az eredményességi mun­kaegységrészesedéssel elértük azt., hogy . nemcsak. maga a tsz-tag vette ki részét a mun­kából, hanem a fontosabb munkáknál (növényápolás, be­takarítás stb.) bevonta család­tagjait is. Mivel a termésered­ménytől volt függővé téve a tag jövedelme, igyekezett a so­ron levő munkákat időben és jól elvégezni. Az effajta jö­vedelemelosztási módszer al­kalmazása nagymértékben hozzájárult tsz-eink I960, évi eredményeihez. Az eredményességi munka­egységrészesedést tsz-einkben a jövőben is alkalmazni fog­juk, a meglevő hiányosságo­kat kijavítva, az elmúlt év ta­pasztalatainak felhasználásá­val. A városi párt és a tanács végrehajtó bizottsága, vala­mint a pártbizottsági ülés rész­letesen kielemezte, hogy az alkalmazott eredményességi munkaegységrészesedési rend­szeren mit kell javítani, mivel kell kiegészíteni. Elsősorban helyes, ha tsz- eink az eredményességi munkaegységTészesedés szerint a területet — ahol erre lehetőség van — nem egyénekre, hanem csapa­tokra oszt ják ki. Ennek elő­feltétele, hogy a csapat tagjai hasonló fizikai erő­vel és szakmai felkészült­séggel rendelkezzenek. így elkerülhető lesz, hogy a betakarításnál az egyik terü­let előbb, a másik pedig ké­sőbb kerüljön betakarításra, és ezáltal a további munkák se lesznek akadályozva. Másod­sorban helyes, ha tsz-eink a tag vagy a csapat által elért terven felüli eredményt pre­mizálják. amelyet a tag, vagy a csapat részére természetben adnak ki. Helyszűke miatt nem áll módomban a városi párt- és tanács v. b., valamint a párt­bizottsági ülésnek az eredmé­nyességi munkaegységrészese- désre vonatkozó határozatát teljes egészében leközölni, így csak arra térek ki, ahol a ta­valyihoz viszonyítva eltérés, kiegészítés vagy módosítás történt. NÖVÉNYTERMESZTÉS: Kukoricánál a terven felül termelt mennyiség 15 százalé­kát a tag vagy a csapat részé­re természetben kell kiadni. Burgonyánál 30 mázsás hol­dankénti termés után 0,7, 40 mázsás holdankénti termés esetén 0,6, 50 mázsás termésen felüli termés esetén 0,5 mun­kaegységet kell elszámolni. A terven felül termelt meny- nyiség 15 százalékát kell ter­mészetben a tagnak vagy a csapatnak kiadni. Cukorrépánál a terven felül termelt mennyiség minden má­zsája után 1 kg cukrot kell kiadni. Takarmányrépánál a terven felül termelt mennyiség 20 százalékát kell természetben kiadni. Napraforgónál a terven fe­lül termelt mennyiség 15 szá­zalékát kell pénzben (felvásár­lási áron) elszámolni. Rétiszéna betakarításánál 120 forint bruttó termelési ér­ték után 1 munkaegységet kell jóváírni. A munkaegység érté­két természetben ki lehet ad­ni a csapatnak, vagy a tagnak, azonban a kiadandó széna­mennyiség a betakarított ter­més egyharmadát nem halad­hatja meg. Dohánytermelésben a terven felül termelt mennyiség min­den mázsája után 200 forintot kell a csapat részére kifizetni. Kézi aratásnál az egy hol­don várható termést kell ala­pul venni. 10 mázsáig 6 mun­kaegységet, 10.01-tól 12 mázsá­ig 6,5 munkaegységet, 12,Ol­tói 14 mázsáig 7 munkaegysé­get, 14,01-tól 16 mázsáig 7,5 munkaegységet. 16,01-tól 18 mázsáig 8 munkaegységet, 18,01 mázsán felül 8,5 munka­egységet kell jóváírni. Ha dőlt gabonát aratnak, akkor 20 szá­zalékkal, ha kuszáit gabonát aratnak, akkor 30 százalékkal kell az alapmunkaegységet megemelni. Kombájnaratásnál. ha EMAG-kombájnnal aratnak, a műszaknorma teljesítése vagy túlteljesítése esetén a kom­bájnnal elvégzett munka mennyiségének 0,3 százalékát kell a kombájnon dolgozóknak prémium címén természetben kiadni. Az SZK—3-as kombájn aratásnál a műszaknorma tel­jesítése vagy túlteljesítése ese­tén a kombájnon dolgozóknak a végzett munka mennyiségé­nek 0,1 százalékát kell pré­mium címén természetben ki­adni. Aratógépnél a tsz vezetősége határozhat meg célprémiumot az aratógépen dolgozók részé­re. Szalmalehúzásnál az FM norma teljesítése vagy túltel­jesítésekor a bekazlazott mennyiség minden mázsája után 10 fillért lehet a kazalo- zóknak prémium címén elszá­molni. Csépléskor a tsz-tagokból szervezett cséplőcsapat esetén búza, rozs cséplésekor má­zsánként 0,3 munkaegységet, árpa, zab cséplésekor mázsán­ként 0,22 munkaegységet kell jóváírni. Ha nem tsz-tagok csépelnek, akkor búza. rozs cséplése ese­tén mázsánként 14 forintot, árpa, zab cséplése esetén má­zsánként 12 • forintot kell a csapat részére elszámolni. Mindkét cséplőcsapatnak, ha a műszaknormát teljesítik vagy túlteljesítik, az elcsépelt mennyiség 2 százalékát pré­mium címén természetben kell kiadni. KÖZTES TERMESZTÉS: Mind a szőlőiben, mind a szántóföldön a köztesként ter­melt növény feles. A vetőma­got, palántát a tsz biztosítja, azonban a költség is feles. A szőlőben a gvümölcs nem szá­mít köztesnek, a gyümölcs be­vételét bele kell számítani a szőlőből elért bevételbe. KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Az öntözéses kertészetek ön- elszámolóak legvenek és a bruttó bevétel 45 százaléka a kertészeké, amit forintban ke’l nekik elszámolni. A szárazkertészetnél 125 forint bruttó bevétel után kell egy munkaegységet jóvá­írni. A szőlőket négy csoportba kell sorolni. A bruttó bevé­telt gyümölcsnél, csemege- szőlőnél az érvényben lévő MÉK napi ár szerint, a bor­szőlőnél a szerződéses ár sze­rint kell kiszámítani. A szőlőket több évre (lehe­tőleg 4—5 évre) kell a tagok­kal elvállallatni. A bruttó bevételből az egyes csoportokra meghatá­rozott százalék szerint a tag­tól le kell vonni a védekező­anyag, a trágya, a műtrágya árát, a biztosítási költséget és a szállítási költséget. A szervestrágya árát nem egy­szerre, hanem több egyenlő részletben kell a tagtól le­vonni. A trágya és műtrá­gya kivételével a tsz köteles a tag igénye szerint a véde­kezési és egyéb anyagokat a tag részére időben bizto­sítani. A levonások után a iag részére visszamaradó nettó jövedelmet kell munkaegy­ségre átszámolni (osztani kell a betervezett munka­egység-értékkel). Az így szer­zett munkaegységet a többi tsz-tagokéhoz hasonlóan kell elszámolni. Az első csoportba az I. osztályú szőlő tartozik, 20,01— 30 mázsáig, amelynél a brut­tó bevétel 55 százaléka a tagé, 45 százaléka a tsz-é. A szőlőre történő ráfordítás is 55 százalékban a tagot, 45 szá­zalékban a tsz-t terheli. Terv­túlteljesítés esetén a túltel­jesített mennyiség 5 száza­léka a tagot illeti meg. ame­lyet természetben kell ré­szére biztosítani. A második csoportba a II. osztályú szőlő tartozik, 13,Öl­től 20 mázsáig, amelynél a bruttó bevétel 65 százaléka a százaléka a tsz-é. A szőlőre történő ráfordítás is 65 százalékban a tagot, 35 százalékban a tsz-t terheli. Tervtúlteljesítés esetén a túl­teljesített mennyiség 5 szá­zaléka a tagot illeti, melyet természetben kell részére ki­adni. A harmadik csoportba a III. osztályú szőlő tartozik, 6,1-től 13 mázsáig, amelynél a bruttó bevétel 75 százaléka a tagé, 25 százaléka a tsz-é. A sző­lőre történő ráfordítás 50 százalékban a tagot, 50 szá­zalékban a tsz-t terheli. A terv túlteljesítése esetén a túlteljesített mennyiség 10 százaléka a tagé, amelyet ré­szére természetben keli ki­adni. A negyedik csoportba a IV. osztályú szőlő tartozik, 6 má­zsáig, melynél a bruttó be­vétel 85 százaléka a tagé, 15 százaléka a tsz-é. A sző­lőre történő ráfordítás 50 szá­zaléka a tagot, 50 százaléka a tsz-t terheli. A terv túltel­jesítése esetén a túlteljesített mennyiség 10 százaléka a ta­got illeti, amelyet természet­ben kell a részére kiadni. ÁLLATTENYÉSZTÉS A terven felül kifejt minden 1000 liter tej után a tehenész­nek 200 forintot kell elszá­molni. Hízómarháknál 100 kg súlygyarapodás esetén havon­ta darabonként 5,5 munka­egységet kell jóváírni. Sertéshizlalásban a terven felül hizlalt súly minden má- j zsája után 20 forintot kell a I gondozó részére elszámolni. Baromfitenyésztésnél min- j den 1000 darab terven felül j termelt tojás után a gondozó | részére 150 forintot kell elszá­molni. A VEZETŐK JAVADAL­MAZÁSA A vezetők alatt értjük az elnököt és azokat a szemé­lyeket. akiknek megállapí­tott munkaegységük van és munkaegységük az elnök m u n kaegy ségének .bizonyos százaléka. Alapjavadalmazá­suk a két v. b. által megha­tározott havj munkaegység. A terv globális túlteljesítése esetén ahány százalékkal a tervet túlteljesítették, annyi százalékkal kell az alap­munkaegységet megemelni. 30 százalékon felüli tervtúl­teljesítés azonban nem ve­hető figyelembe. Ha a terv nem teljesítése a vezető hi­bájából történik, annyi szá­zalékot kell az alap-munka­egységből levonni, ahány szá­zalékkal alacsonyabb a terv teljesítése. A levonás azon­ban 15 százaléknál több nem lehet. B_. A. Nagyon sok barátja van la­punknak. Járásunk, városunk i lakói rendszeresen olvassák az újságot és örömmel tapasz- | táljuk, hogy egyre többen j vannak, akik segítséget akar- i nafe nyújtani a lapnak. Meg- j írják észrevételeiket mind a I lappal, mind az élet külön­böző jelenségeivel kapcsolat­ban. Köszönjük a leveleket, nagy részüket úgy háláljuk meg, hogy leközöljük az új­ságban. Az olvasók és a szerkesztő­ség közötti kapcsolat azonban még nem kielégítő. Sokan van­nak, akik nem tudni mi ok­ból, nem merik aláírni a ne­vüket. Több esetben megírtuk már: csak olyan írással tu­dunk foglalkozni, amelyet névvel és címmel ellátnak. Megírtuk azt is: ha a levél­író úgy kívánja, nem írjuk ki a nevét. Igen sok jó írást kapunk különböző rövidített és álne­vek alatt. ír nekünk a „Fény­szóró’“, a „Figyelő” és még nagyon sok jó tudósító. írá­saik érdekesek, jók és ha le­közölnénk őket, bizonyára hasznot hajtanának a közös­ségnek. Mégsem tudunk velük foglalkozni, mert nem tudjuk, hogy kik a szerzők. Nagyon örülünk a levelek­nek, de ismételten azt kell ír­nunk, álnevekkel ellátott és névaláírás nélküli leveleket nem veszünk figyelembe s azok szinte olvasatlanul ván­dorolnak a papírkosárba. Elégtétet Homlokom a normálisnál „Valamivel“ magasabb Nem tudom már ráfésülni A ritkaszép hajamat. Azt is mondják, kopasz va­gyok, Szerintem ez rágalom. Nem kérem ki épp magamnak De bíz nem is vállalom. A napokban egy férfi jött Velem szembe, s ó egek. Tükörsima fényes fején Elcsúsztak vön’ a legyek. Hol vagytok most rágalmazók?! Sóhajtottam boldogan, Nézzétek csak, van akinek Még kevesebb haja van. — O — A filmszínházak műsora A Szabadság Filmszínház ja­nuár 5—8-ig a Magasabb elv cí- , mű, magyarul beszélő csehszlo­vák filmet vetíti. A nagy Caruso című amerikai színes filmet. amely a világhí­rű olasz énekes életéről szól. a Kossuth Filmszínházban láthat­ják az érdeklődők, január 4-től 6-ig. Január 6—8-ig az Ingo vány cí- •mű csehszlovák filmet a Dózsa- mozi tűzte műsorára. A törteli filmszínház A kutyás hölgy című szovjet filmet játssza. Albertirsán A vidéki lány című amerikai filmet Grace Kelly-vel és Bing Crosbyval a főszerepben tekinthetik meg az érdeklődők. — MA KEZDTÉK meg az Építők kczilabdásai a kiegészí­tő teke-edzéseket. — A MEZŐGAZDASÁGI Felszereléseket Gyártó Ktsz december hónapban 660 darab áruszállító ládát készített és szállított a budapesti FŰ­SZERT részére. — MA DÉLELŐTT ülést tart a járási tanács végrehaj­tó bizottsága. — PÁR NAPRA nyolc ceglé­di ifivezető jött haza a pomá- zi rajvezetőképző táborból. HOL A HIBA? Megkérdeztük Katona Sán­dort, az Orion rádió és tele­vízió Szerviz vezetőjét, vajon tényleg hibásak a televíziós készülékek? Mi az oka annak, hogy a szerviz dolgozóinak sok a munkájuk? Katona Sándor így válaszolt a kérdésre: — A magyar televíziós ké­szülékek gyártása igen jó, az előállított készülékek kielégí­tik az igényeket. Az. ’hogy a készülékek hibásak, nem egé­szen fedi a valóságot. Számta­lan esetben tapasztaltuk, hogy a készüléknek semmi baja, és megállapítottuk, hogy a szakszerűtlenül felszerelt an­tennában kell a hibát keresni. A vásárlók nagy része „masze­kokkal”. hozzá nem értőkkel szerelteti fel az antennát s csodálkozik azon, hogy a kép vagy a hang hibás. Amikor tényleg a készülékben van a hiba. akkor meg a legtöbbször azt állapítjuk meg, hogy nem elég szakszerűen kezelik. Teg­nap este érdekes előadás volt a televízióban a készülék he­lyes kezeléséről. Reméljük, hogy a tulajdonosok tanulnak belőle! — A KOSSUTH MÚZEUM­BAN Bozsó János kecskeméti festőművész képeiből tárlatot rendeztek. — AZ ALKOTMÁNY Ter­melőszövetkezetben egy von­tató és öt lovasfogat hordja a szántóföldekre a trágyát. — H. GY. 46 ÉVES táborfal­vai lakos, a pusztavacsi erdő- gazdaság dolgozója munkaköz­ben gerinctörést szenvedett. Súlyos állapotban a ceglédi baleseti kórházba szállították. — A TELEVÍZIÓS ADÁ­SOKNAK 25—30 állandó láto­gatója van a Kossuth Termelő- szövetkezetben. — FEBRUÁR közepétől a Képzőművészeti Ala£ képeit állítják ki a múzeumban. Gondolatok a szakosításról Honnan indult a magyar szocialista kereskedelem? Em­lékezzünk a falusi, város végi bodegákra, a lebujokra emlé­keztető vegyes boltokra, ahol a rizskásának petórelumszaga volt és a promenclicukor ma­gába szívta a klórmész gyil­kos illatát. Egymás hegyén- hátán volt a ruházati, a kö­tött- és a méteráru. A gumi- pertli sokszor belecsüngött az ecetestálba. Zűrzavart, kevés túlzással mondhatnánk, szemétdombot vett át a szocialista kereske­delem örökségképpen és ezzel a sovány örökséggel indult a nehéz feladatnak. Ki gondolt akkor még a vi­déken létesülő áruházakra, az önkiszolgálásra, vagy a szocia­lista kereskedelem legújabb, alig egyesztendős fejlődésére, a szakosításra. Egy évvel ezelőtt a Cegléd és környéke Népbolt Vállalat élelmiszer-szakvállalat lett és a vállalat iparcikkboltjai a szervezés során átkerültek a Pest megyei Kiskereskedelmi Vállalathoz. A ceglédi válla­lat majdnem egész Dél-Pest megyét magában foglalja Nagykőröstől Kiskunlacházáig, a pesti iparcikk-vállalat terü­lete Nagykőröstől Szobig ter­jed és felöleli a megye ösz- szes iparcikkboltjait Sok-sok új létesítmény, amik­ben a közönség számára átte­kinthetően elhelyezett áruk kínáltatják magukat. Ugyanez áll az élelmiszer­szakboltokra is. Egyre több az élelmiszer- és a csemege-szak­bolt, tejbolt, kizárólag kenyér vagy péksütemény értékesíté­sével «foglalkozó szakbolt, édességbolt és a közeljövő biztosan teret biztosít más szakboltoknak is. Mennyire megkönnyíti a szakosítás a mai ember szá­mára a vásárlást! Nincs bi­zonytalanság és felesleges tu­dakozódás. A szakbolt — kü­lönösen az önkiválasztó szak­bolt — már a kirakatával fel­kelti a vásárló érdeklődését és rövid séta a boltban minden kétséget kizáróan megnyug­tatja a vásárlót a megvásá­rolható árukat illetően. A ruházati boltok mintái szem előtt vannak, a cipőbol­tok berendezése beszédes ki­rakat, a jármű- és KERA- VILL-szakboltok áttekintése csak pillanatnyi munkát je­lent a vevőnek. A vásárlók megszerették és megbecsülik a szakboltokat. Erről tanúskodik a napról napra emelkedő forgalom, ami beszédes bizonyítéka a vásárlók szeretetének és lel­kes támogatásának. Rik Dicséret illeti a Húsipari Vállalat sertés csontozó részlegében dolgozó három kiváló szakmunkást: Végh Bélát, Veres Mihályt és Zsilka Józsefet. Száz százalé­kon felüli állandó teljesítmé­nyükkel nagy mértékben segí­tették az 1960-as terv kiváló végrehajtását. Mindazoknak a barátoknak, kar­társaknak, ismerősöknek, akik fe­lejthetetlen halottunk temetésén megjelentek, sírjára virágot he­lyeztek, s részvétükkel igyekeztek fájdalmunkat enyhíteni, ez úton fejezi ki köszönetét a Rozmarink- és Molnár-család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik dr. Tá- lasy Aladár ny. ügyvéd elhúnyta alkalmából részvétüket nyilvání­tották, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyez- tek. özv. dr. Tálasy Aladárné és leánya, Katalin A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN! Inspekciós szolgálat Naponta 16.30—18 óráig. Belső világítási zavarokat jelentse 191 telefonon! Azonnal szerelőt küldünk! VASIPARI KTSZ Cegléd. Szabadság tér 5. í Mi volt a célja és értelme ennek a szakosításnak? Min­denekelőtt az előnyösebb be­szerzés és a kulturáltabb ke­reskedelmi forma. Az üveg­áru nem fért össze az élelmi­szerrel, a vegyiárunak semmi helye nem volt ott, ahol em­beri fogyasztásra szánt alap­vető élelmiszereket árultak. A fejlődésnek a mai foka szük­ségessé tette a szakvállalatok létesítését. A kiskereskedelmi vállala­tok beszerzése és viszonya a nagykereskedelme vállalatok­hoz egyszerűbb lett. A beszer­zés sokkal kevesebb forrásra támaszkodott, az árukezelés éppen az egyöntetűség követ­keztében könnyebb lett. A szakvállalatok természe­tesen sok vegyesboltot átvet­tek, de az átvétellel együtt megindult az a természetes folyamat, amely a szakválla­latok megalakítása után a szakboltok kiképezését tette elsőrendű feladattá. A villa­mossági boltoktól különvá­lasztották a járműboltokat, a kultúrcikk-boltok is új alak­ban nyíltak meg a közönség szolgálatára: sport- és játék­boltok, ajándékboltok, na­gyobb városokban háztartási gépeket kölcsönző szakboltok, alkalmi üzletek, leértékelt áru­kat árusító boltok nyíltak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom