Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

1961. JANUÁR 1, VASÁRNAP PEST MEGYEI írlrtD Szovjet tudósok Rusztaveli sírja után kutattak Sota Rusztavelinek, A tig­risbőrös vitéz című elbeszélő költemény több évszázaddal ezelőtt élt szerzőjének mun­kássága a grúz kultúra pá­ratlan értékű kincse és az egész világon ismert. Gazdag irodalom foglalkozik a nagy grúz költő munkásságával, de mindmáig nem sikerült meg­találni Rusztaveli születésé­nek és halálának adatait. Az sem ismeretes, hol született és hol halt meg. Jeruzsálemben járt szovjet turisták többször említést tettek a szent kereszt kolos­torról és azokról a legen­dákról, amelyek szerint itt taláható Sota Rusztaveli sír­ja is. Az érdekes tudományos és irodalomtörténeti probléma tisztázása végett nemrégiben ismert grúz tudósok utaztak Jeruzsálembe, hogy megkísé­reljék a rejtély megoldását. .Sok érdekes adatot gyűj­töttek, megvizsgálták a Rusz- taveliről készült eddig isme­retlen festményt, amelyet a szent kereszt kolostorban ma­guk találtak meg, összegyűj­tötték a Rusztavelivel kap­csolatos legendákat. A szov­jet tudósok a jeruzsálemi szent kereszt kolostor egyik oszlopán, a sűrű festékréteg letisztítása után találták meg Rusztaveli eddig ismeretlen portréját. Sajnos, az értékes régi grúz kéziratokkal nem sike­rült megismerkedniük, mivel nagy része Jordániába ke­rült. Ráadásul a hatóságok mesterséges akadályokat ál­lítottak a szovjet tudósok munkája elé. A kutatók vé­leménye szerint az UNESCO- nak, vagy más nemzetközi szervezetnek kell védelmébe vennie a Jeruzsálemben levő páratlan értékű, régi grúz kulturális emlékeket, s akkor gyorsabban meg lehet fejteni, hol temették el a nagy Rusz- tavelit. Régi újdonságok Miről írtak a Pest megyei lapok 100,90,85,70 és 40 évvel ezelőtt? Mit vár az új évtől ? Átléptük az időszámítá­sunk óta eltelt ezerkilencszáz- hatvanegyedik év küszöbét. Az új év fordulóján mindenki — egyén és család, község és város, ország és az egész világ — reménykedő, bizako­dó terveket szövöget. Nekünk, magyaroknak, és az országon belül a megyebelieknek, az elmúlt hónapokért, évekért, nincs miért szégyenkeznünk. A Pest megyei Hírlap régi számai, az 1960-as, és az azt megelőző évfolyamok tornyo­sodnak előttem Pergetem a visszavonhatatlanul múlttá vált lapokat... Termelőszö­vetkezet-alakulás ... iskola- építés .. kiváló termelési eredmények hírein akad meg a szemem. Azokon az esemé­nyeken. amelyek a maguk idején egy napig, egy hétig, egy hónapig, vagy nagyon sokáig érdekelték, izgatták, sőt, lázba hozták falvaink, városaink dolgozóit. Érdekes­ségek. újdonságok azonban minden időben voltak. Ön­kéntelenül is kíváncsiság éb­red bennem, hogy egy-két emberöltővel ezelőtt mi fog­lalkoztatta megyénk akkori lakóit? A száz esztendővel ezelőtti január elejéről a „Magyar Királyság alkotmányos kor­mányának hivatalos lapja”, a Pestbudai Újság (Pest-Ofner Zeitung) nemet nyelven ad hírt. „A legutóbbi héten állan­dóan tartó borús-esős idő miatt az utak állapota any- nyira megromlott, hogy alig volt számottevő terményfel­hozatal.’’ Az időjárás a megyebeli pa­rasztokat feltehetőleg lénye­gesen jobban érdekelte, mint az. hogy: Toxinok a talajban Szovjet biológusok bizo­nyos mérgező anyagokat, toxinokat találtak a talaj­ban. Megállapították, hogy e toxinok lényegesen csök­kentik a mezőgazdasági nö­vények terméshozamát. A mérgező anyagokat olyan mikroorganizmusok termelik, amelyek maguk nem árta­nak a növényeknek. A talaj toxintartalma azonban pusz­títja a hasznos mikrobákat és végzetesen hat a növé­nyekre. Uborka, búza és más nö­vényfajták magvai ki sem keltek olyan talajban, amely­nek toxintartalmát mestersé­gesen növelték. E kísérlete­ket Nyikolaj Kraszilnyikov, a moszkvai egyetem profesz- szora végezte. A biológusok az elvetett búza hajtásainak számából meg tudják állapítani a ta­laj toxintartalmánaik mérté­két. Kraszilnyikov professzor megállapította, hogy a nö­vényekben akkumulálódnak a sókkal és vízzel együtt fel­szívódott mérgező anyagok. Egyes toxinok a növényi élel­miszereken keresztül bejut­nak az állatok és emberek szervezetébe. „ö császári és királyi apos­toli felsége legfelsőbb elha­tározásával gróf Széchenyi Pál császári és királyi kama­rást titkos tanácsosi ranggal tüntette ki.” A politikához értők már na­gyobb jelentőséget tulajdo­níthattak annak az eldugott néhány sornak, amelyben a lap közölte, hogy magánjel­legű tárgyalások után: „Deák Ferenc úr és báró Eötvös József visszatért Becs­ből.” Ezek a magánjellegű tár­gyalások voltak az első ta­pogatózások a hat évvel ké­sőbb valóra vált rossz emlé­kű kiegyezéshez. A tömegeket ehelyett bi­zonyára jobban megragadta az a szenzáció, amely ugyan­csak száz esztendővel ezelőtt örvendeztette meg a Pest me­gyeieket: „Bélyeges levélborítékok használatát vezeti be a posta.” És ami ma is minden hét végén országos izgalom tár­gya: „Az 1861. évi első lottóhú­zás nyerőszáma: 11, 25, 33; 73 és 78 volt." Kilencven esztendeje nagy hóval köszöntött be az új esztendő. Valószínűleg a hó szerezhette az akkor 14 000 lakosú Vác polgárainak azt a meglepetést amelyről he­tilapjuk, a Vdcz, e szavakkal számolt be: „Egy éhen kórászó farkas tévedett be városunkba s __ vé gigjárta a legnépesebb ut- czákat.” Ugyanakkor nagy. felhábo­rodást keltett, hogy Rixinger József aranyozó mester el­esett a váci városháza előtt és karját törte, mert a ma­gisztrátus nem söprette el a tulajdon portája elől a havat. Vajon mi lehetett a mellékut­cákban? ., , Már lényegesen apróbb be­tűkkel és eldugottabb helyen fordul a Vácz a terményke­reskedők' csalásai miatt pa­naszkodó szegényparasztok­hoz: „A visszaéléseket, miket szegény, gabonát eladó falu­siakkal elkövetnek a lemá- zsáláskor. mi is tudjuk és legyenek önök meggyőződve, hogy ezért legközelebb inter­pellálni fogjuk hatóságun­kat.” öt évvel később. 1876-ban vastagbetűs cím hirdette a Pestmegyei Közlönyben: „A Duna árad Pestmegyé­ben ... Idősebb emberek ál­lítása szerint épen az 1838-i helyzet van most.” Tudvalevő, hogy az 1838. évi árvíz döntötte romba Pest városát. Most a Duna a me­gye értéke« termőterületeit fenyegette, mégpedig több helyen azért, mert a part­menti uradalmak tulajdonosai perben álltak egymással, és a per eldőltéig senki nem javíttatta a gátakat Vajmi sovány vigasz lehetett ehe­lyett, hogy: „Az ínséges kölcsönből még a megyénél levő 18 000 frtra vonatkozólag a megye alis­pánja azon kéréssel fordult a belügyminiszterhez, hogy tekintettel az áradási veszély folytán beállható éhínségre, ezen összegnek visszafizeté­se, netáni felhasználás ese­tére, függesztessék fel.” Más szóval: ha gát nincs, legalább ínségsegély legyen a kiöntötteknek, helyesebben kiöntésre ítélteknek. Az árvíz nem gátolta meg Tökölön Bárány Mihályt, bi­zonyos Radnics László cse­lédjét abban, hogy gazdája szérűjét felgyújtsa: „bosszúból, mert... gazdá­jától pénzt nem kaphatott.” A kár háromezer forint. Árveréssel kezdték a bol­dog úi évet Gyónóit, Csömö­rön. Vácott. Abonyban. Mag­lódon és Hévizgyörkön. Hetven éve, 1891-ben rimát kemény téllel érkezett az új év. Vácbottyán környé­kén farkasok kódorcátak. A medvében már évek óta pusz- ; tított a filoxera, egész fal­GÁTI FERENC, a Diósdi Csapágygyár igazgatója REZNÁK JÁNOS válogatott birkózó — A nyáron a Távol-Keletre „rándulok” ki, az 1961. évi birkózó-világbajnokságot ugyanis Tokióban rendezik meg. Már az elmúlt év vé­gén három hetet a tatai edző­táborban töltöttem, s január 10-től, a világbajnokság kez­detéig, július 1-ig, rövid megszakításokkal, az edzőtá­borban készülődünk. A ma­gyar birkózó-válogatott csak­nem teljesen kicserélődött, a régiek közül csupán Pólyák és én vagyok tagja a váloga­tott keretnek. Szorgosan ed- zek a nagy erőpróbára, sze­retnék kárpótlást venni a múlt évi balsikerekért. A ro­mai olimpián ugyanis, hato­dik helyen végeztem. Hómai teljesítményemmel nem va­gyok elégedett, többet vártam magamtól. Balszerencsém volt, ugyanis, bár nem szenvedtem vereséget, még­sem kerültem dobogóra. Ha Tokióban nem kísér balsze­rencse, akkor helyre kerülhe­tek. Nehézsúlyban a szabad- fogásúak közül a szovjet Bog­dán, a török Kaplan, s a német Dietrich a legnagyobb vetélytársam. Igyekszem tu­dásom legjapát nyújtani, nemcsak ellenük, hanem ter­mészetesen a súlycsoport töb­bi tagjával szemben is. Az edzések nem csupán a VB, hane^n/azíl 1964-fs ;olimpiára készülődés jegyében folynak. Most, 30 ép es ,,vagyok, s sze­retnék 1964-ben még egyszer kijutni Tokióba, idei jó világ- bajnoki szereplésemmel is igyekszem kiérdemelni a má­sodik távol-keleti utat. URBAN PÁL termelőszövetkezeti tag — Nehéz dolog arra vála­szolni, hogy mit várok az új évtől — mondotta érdeklődé­sünkre Urbán Pál, az ácsai Aranykalász Tsz állattenyész­tési brigádvezetője. — Kö­zépparaszt voltam, 1959 ok­tóberétől vagyok tsz-tag. Fe­leségem és fiam velem együtt rendszeresen dolgozik, eddig hármunknak mintegy 1100 munkaegységünk van. Ez forintban 35—40 ezer forint tiszta jövedelmet jelent a házr tájin kívül. Elégedettek vagyunk, mégis azt akarjuk, azért fáradozunk, hogy jövőre még eredménye­sebben zárja az évet szövet­kezetünk, még nagyobb le­gyen mind a közös, mind a mi tiszta jövedelmünk. Sze­retnénk fiammal motorkerék­párt penni, s elérni, hogy be­iratkozhasson a mezőgazda- sági technikum levelező ta­gozatára, — Nyári konyhát építettünk az idén, két éve meg családi házat — szólt közbe Urbán néni. — A lakást padlóztatni akarjuk, a nyári konyhát be­fejezni. Ezenkívül ruházkod- ni, „kivetkőzniteljesen a fe­lénk még dívó népviseletből. Jövőre is akarunk vágni leg­alább két hízót, s szerződése­sen nevelni tinót, sertéseket. Rádiónk van, talán nem fur­csa. de én egyre többet gon­dolok egy televíziós készülék­re. \ — Abban a kellemes hely­\ zetben vagyunk, hogy a jövő j is nyitott könyv számunkra. A í Diósdi Csapágygyárnak az lsem okoz fejtörést, hogy áruit l hogyan helyezze el a piacon. I Az 1961-es év valamennyi ter- 1 mákét már előre lekötötte a \ kereskedelem. \ 1961-ben huszonkét százalék­\ kai több csapágyat gyártunk. j Tovább nő az exportunk. S ha j ezt a baráti országokon kívül \olyan államokról is elmondha- \ tom, mint Svédország és Svájc, ! akkor ez sokat mond gyártmá- ! nyaink minőségéről. De még \ itt is tovább jutunk. Az új í esztendő 30-féle magaspontos- t ságú. az átlaggyártmányok- ínál jóval precízebb csapágyfé- í leséget követel. Megnöveke- \ dett feladataink megoldásához •csak háromszázalékos létszám- ; emelést tervezünk. A többit a i termelékenység emelkedése I adja. i Tovább automatizálunk. Hu­szonkilenc új gépet állítunk be, a szerelőben pedig megva­lósítjuk a szalagrendszerű sze­relést. Ezzel egy időben beve­zetjük a reprezentatív jellegű ellenőrzést. A gyártmányoknak csak bizonyos százalékát vet­jük kontrol alá. 1961-ig befejezzük a gyári építkezéseket. Most már egy kicsit a külcsínre is gondol­nunk kell. Otthonossá akarjuk tenni a munkahelyet. A,KISZ- _ Szel karöltve parkosítjuk gya- tűrik környékét . .................., , F ÁBIÁN ISTVÁNNÉ szövőnő » ! — Harmincéves vagyok. j Asszonynak fiatal, anyának jkomoly korú, szövőnőnek {„öreg”. Másfél évtizede elő- '{ször léptem át a gyár küszö- \bét. És most már odahaza két '{ kisfiút, idebenn egy nagy \lányt nevelek. Igaz, hogy ő, í Csömör Danka, a nagyobb ! családhoz tartozik, a posztó­gyárhoz. Én tanítottam a \ szakma sok fogására. ! Az új esztejidőt mindany- \nyian várjuk. Év elején csa- \ ládi házunkban berendezünk ; e9V kombinált szobát, az év '•végén meg kell venni végre a I televíziót. Feltéve, ha jó bi­• zonyítványt hoz a nagyobbik ‘■gyerek. A kislegény még a ;gyári óvodában tanul... • A gyárban az új esztendő­iben, remélem, hogy jobb mű­szaki feltételek között dolgoz- ! hatunk, jobb munkaeszközök­kel. Várjuk, hogy a szövőgé­peknél műanyagvetélökkel cse­réljék fel a régieket, mert azok szálkásodnak és szakít­ják a fonalat. Az újításoktól is azt várjuk, hogy csökkent­sék az állásidőket, vagy segít­senek a kifogástalan minőségű textil szövésében. A magam dolgán túl szeretném, ha a nemrég felszabadult „pártfo­goltam” túljutna a 80—90 szá­zalékon. Segíteni fogom, hogy munkája is felnőtté avassa Csömör bankát. A férjem is itt dolgozik. Mester. Vele, s a gyerekekkel együtt várjuk az új esztevdőt, a hozzávaló jókedvvel és egészséggel. vak szölleit irtotta ki. és a Váczi Hírlap még az újévi számot U jónak látta három­hasábos Védekezésünk a phyl­loxera pusztítása ellen című vezércikkel kezdeni. A szesz­fogyasztók nagy bosszúságára: „az újév első napján az ösz- szes korcsmárosok felemelték a bor árát 5 krajczárral lite- renkint." Ez azonban vajmi kevéssé érinthette a váci megyéspüs­pök önagymóitóságát, aki ugyanakkor: „Tizenhat terítékű díszebé­det adott.. A múlt nyáron nagy költséggel megújított püspöki palotának egészen újból díszített nagy ebédlője ez úttal nyílt meg először vendégek látására, s dúsan aranyozott falai és stílszerű domborművekkel ékes meny- nyezete egészen elragadták a jelenvoltakat.” Ellentétben a tállyai evan­gélikus temploméval. ahol Kossuth Lajost keresztelték, és amelyik annyira romlado- zott. hogy tatarozására or­szágos; közadakozást kellett rendezni. Ebből szépen ki­vette részét a megyebeli „sze­gény nép” is Komor képet fest az alig egy emberöltővel ezelőtti, 1921-es januárról az akkori Pestmegyei Hírlap. Bár a vezércikk a nemesi vár­megye történelmi múltjával és (a cikkíró által feltételezett) jövőt formáló feladataival foglalkozik, egy oldallal odébb már megtudjuk, hogy: „Vetetlen a föld. Az or-: szág újjászületésének és meg-: erősödésének első feltétele oi termelés intenzívebbé válá- i sa. Csak ezáltal emelkedhe- j tik pénzünk értéke. Annál el- \ szomorítóbb az a híradás, \ hogy Pestmegyében sok he- \ lyütt a földek egy részén nem \ végezték el az őszi vető mun-: kát. a rpygyar földdel j törődő egyének véleménye: szerint i,-, 30 százalékkal ke- • vesebb a bevetett föld. mint\ tavaly ilyenkor volt. bár már\ a tavalyi őszi munka is elma- \ radt a. normális mögött.” Ugyanaznap: „A pénzügyminiszter a cu-\ kor árát 80 koronában álla- • pit ja meg, amelyben márj benne foglaltatik a 2 koro-: nás fogyasztási adó, a kincs-: tár 37 koronás árrészesedése i és ft cukorbizottság 50 fillé-\ rés illetéke is.” Tehát a cukor árának ke- \ reken felét a különböző adók í és illetékek képezték! Gyön-j gécske öröm lehetett ezek: után, hogy a belügyminiszter j feloldotta a proletárdiktatú-; ra bukása óta érvényben le- i vő gyülekezési tilalmat, és j ezért fontos eseményre ké- ] szülhetett a megye: „Január 16-án leplezik le az\ irredenta szobrokat.” ! i Irredentizmusban egyébként j sem volt hiány. A kalocsai j érsek elrendelte, hogy az egy-! házi igazgatás alá tartozó va-! lamennyi iskolában: „a Magyar Hiszekegyet at tanítás megkezdése elején, \ valamint az utolsó óra végén \ a tanulók karban, han-\ gosan, megfelelő komoly- \ Sággal mondják el.” Míg a serdülő fiatalok sze-! me előtt hiszekeggyel igye-J keztek ködbe burkolni ország- : vesztő uraiknak bűneit, a; közeire tekintő szem minden- j hol nyomort és elmaradott- j ságot láthatott. Egy adalék a \ megyebeli egészségügyi hely-; zethez: j „A jelen sanyarúságai kö- { zepette teljesen meg feled keznek arról a veszedelemről, J amely a nemi betegségek tér-1 fedése által a házasságot köt-f ni óhajtókat fenyegeti.” A kórházak férőhely-szá- ^ mának gyarapítása helyett: ; „Apácazárda alapítását tér- £ vezik Ráckevén.” í * 1 Csak szemelvényeket idéz- f tem. tgy vallanak a régmúl- \ ró!. a ..boldog békeidőkről” \ és a Horthy-rendszer első \ éveiről a korabeli újságok £ sárguló lap jai Az ú j év kéz- J detén nem árt röviden visz- J szaidézhi mindazt, ami im- í már végérvényesen eltűnt. < O. I. í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom