Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-05 / 4. szám

MMtlád CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL, TÖRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1961. JANUÁR- 5, C^Ü'FÖ^TŐK A növényvédelem jelentőségéről A termelőszövetkezetek megerősítését szolgáló 3004/2 korm. utasítás az eredményes növényvédelmi munkákat a felhasznált növényvédő sze­rek árának 30 százalékos visz- szatérítésével ismeri el. A rendelet a vegyszeres gyomirtás, a burgonyabogár, a lucerna-, lóheremag-kártevők, a szőlő, a gyümölcs kártevői és betegségei ellen felhasznált védekezőszerek beszerzési árá­nak (rézgálic kivételével) ár­eredmények növekedtek, illet­ve a kártevők és betegségek károsítását az időben és jól megadott vegyszeres védeke­zések az előírt százalék alá szorították le. Termelőszövetkezeteinknél a rendeletnek megfelelően a helyszíni kiértékelést elvégez­tük és a visszatérítést azóta már mind meg is kapták. A visszatérítésekből csak a vegyszeres gyomirtás eredmé­visszatérítésére ad módot ab­nyeire szeretnék részletesen ban az esetben, ha a termés­kitérni. Növény £ (A '0> vegyszeres védekezés kh. tényleges kár m ázsa tényleges kár 1 000 Ft-ban megmentett mázsa megmentett 1 000 Ft terméskiesés kg/kh ui Búza 5084 355 5775 1224 722 153 120 Árpa 2524 167 2828 566 415 83 120 T. árpa 284 — 568 114 — — 200 T. zab 236 — 472 90 — — 200 összesen: 8128 522 9643 1994 1137 236 terméstöbblet náluk is je­lentkezett volna. Az 1961-es gazdasági évben kb. 9500 kh kalászost vetnek a város határában. Az őszi ve­tések az elővetemények, és a hosszú ősz miatt az átlagos­nál gyomosabbak. Tehát a vegyszeres gyomirtásra most is szükség lesz. Most a tervkészítés alkal­mával mód lesz a vegyszeres gyomirtás beállítására, amely a kalászosoknál 20 százalékig kh-ként kétmázsás termés­többletet eredményez. Ez 38 vagon többtermést jelent, amelynek értéke 760 000 fo­rint, ebből a 152 000 forint védekezési költséget leszámít­va, több mint 600 000 forinttal lesz növelhető a gabonaterme­lés. Ez pedig nem • közömbös, sem a termelőszövetkezetek­nek, sem pedig a népgazda­ságnak. Szabolcska József, a növényvédő állomás agronómusa A szíicstelepi lakosok kívánsága Régen vajúdó ügy már a szücstelepi lakosoknak az a kérése, hogy a TÜZÉP léte­sítsen a területükön egy fiók­telepet, ahol 50—100 kilós tételekben is mérnének tüze­lőt. A kisebb keresetű dolgo­zók így közelebb és könnyeb­ben hozzájutónak a tiize’ő- höz, a szállítás is olcsóbbá válna számukra. Sajnos, ez az ügy mellékvá­gányra csúszott. Amikor először vetődött föl a telep létesítése, problémát okozott a kijelölendő telep he­lye. Akkor Seme^ka Gvuláné segítésképpen fölajánlotta a saját udvarát, vállalta a ki­mérést is, csakhogy minél előbb kapjanak közel tüzelőt a telep lakosai. Reméljük, ha a városi ta­nács tárgyilagos vizsgálattal megállapítja, hogy nem egy személy magánügyéről van szó, hanem elég nagyszámú dolgozó érdekéről, a régi kí­vánság teljesülni fog. A kimutatásból megállapít­ható, hogy a kalászosok ossz- vetésterületének 6,4 százalé­kán végeztek a tsz-ek vegy­szeres gyomirtást, és a be­csült kár 11 százalékát men­tették meg vegyszeres gyom­irtással. Ebből következik, hogy a becsült mennyiségnél többet tudtak megmenteni. Pontos számítás szerint a bú­zából 203 kg, őszi árpából 248 kg volt a terméstöbblet a vegyszeresen kezelt táblák ja­vára. Nézzük most már, hogy gaz­daságos volt-e a vegyszeres gyomirtás? Átlag számítás szerint 51 forintba került a Dikonirt gyomirtószer (kh- ként) ennek 30 százalékát le­számítva, mint kedvezményt, = 15,30 forint, marad tehát vegyszerköltség 35,70 forint. Ehhez hozzászámítjuk a mun­kabért 45 Ft/kh, összes költ­ség tehát 80,70 Ft/kh. Egérke Az elért terméstöbblet értéke kh-ként Levonva a védekezés költségeit Jövedelemtöbblet kh-ként Meg kell még írnom, hogy a Lenin, Kossuth, Petőfi, Tán­csics tsz-ek végeztek az el­múlt évben vegyszeres gyom­irtást, az eredmények az ő gazdaságaikból származtak. őszi búza 462,84 Ft 80,70 Ft őszi árpa 496,— Ft 80,70 Ft 382,14 Ft ■ • ■ 415,30 Ft Pedig az eredmények el­gondolkoztatok. Nem hiszem, hogy csak nekik érte meg, de a többi városi tsz is szívesen vette volna, ha a kh-ként bemért több mint kétmázsás — Az én apukámnak bicik­lije is van. — Nem igaz, nincs is. — De igenis, van. — Nincs. — Van. — Gyerekek, miért nem maradtok csendben. Ha min­dig beszéltek, nem mesélek to­vább. — Óvó néni, a Feri azt mondja, hogy az én apukám­nak nincs biciklije. Ugye, hogy van? — Persze, hogy van, csak ne beszélgessetek tovább. Hol is hagytuk abba? Az egér ke szomorúan ballagott az erdei úton. Elvesztett egy mogyorót és félt, hogy majd kikap az anyukájától. Múlt évi eredmények — új tervek Szenczi Lajos, a művelődési ház igazgatója nyilatkozik: — A belső tatarozási mun­kák elvégzése után — amiért külön köszönetét kell monda­nunk a városi tanács végre­hajtó bizottságának — megnyi­totta ajtait a szélesvásznú mo­zi. Annak ellenére, hogy utánjátszó mozi és így premier filmeket nem mutat be, a filmszínház máris nagy számú közönséget vonz. — Remélem a helyzet a jö­vőben e téren is csak javulni fog, mert ígéretet kaptunk ar­ra, hogy az új esztendőben már bemutató mozi lesz és így az érdeklődő^ száma tovább jog növekedni. Meg kell di­csérni Gyöngyösi József és Tóth József mozigépászek lel­kes, odaadó munkáját, akik társadalmi munkával mintegy 2500 forintot takarítottak meg és munkaterületük tisztasága példás. Következő feladatunk a színpad biztosítása volt a mű­vészeti csoportoknak. hogy utána megalakulhasson a ka­mara színpad is. — Az ismeretterjesztő szak­körök közül kiemelkedik a Farkas László vezette irodalmi kör munkája és a tanfolyam- szerű foto szakkör. Jól működő képzőművészeti szakkör is dol­gozik P. Kovács Sándor mű­vészeti vezető irányítása mel­lett. De meg kell mondani azt is, hogy a csillagászati szakkör nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. — Az úgynevezett népfőis­kola programja komoly tartal­mú, értékes, keskenvfilmekkel szemléltetett előadásokból te­vődött össze. — Az új színházterem nagy szinnadával alkalmat adott ar­ra, hogy igazán monumentá­lis darabok is bemutatásra ke­rüljenek. A színház vezetősé­ge gondolkodott arról boev a Déryné, a Szigligeti, a Katona József és a többi színház mű­vészeinek vendégjátéka válto­zatossá tegye a műsort. — A büfét presszóvá alakít­juk, az udvar rendbehozása után átépítjük a szabadtéri színpadot és mozit, valamint zenés kerthelyiséget bocsátunk a szórakozni vágyók részére. , — ízelítőnek ennyit a tava­lyi munkából. És most pillant­sunk a jövőbe, nézzük a ter­veket. 1 . ■" ' í —- Legfőbb célunk a néptö­megek széles rétegeiben elter­jeszteni, megszerettetni a tu­dást, a kultúrát és az, hogy a művelődési házat igazán „ott­honná” tegyük. Ezt főleg isme­retterjesztő előadások, szak­körök és találkozók formájá­ban igyekszünk megvalósítani. Hét központi ismeretterjesztő előadás szerepel programun­kon, ezeket a megyei tanács­tól kapott új gépeken vetített dokumentumfilmekkel tesszük szemlé’etesebbé. — A termelőszövetkezetek­ben és üzemekben 30 előadást tartunk, amelyek közgazdasá­gi. jogi. egészségügyi. irodalmi. gverm°kr>eve1ési és politikai tárgyköröket ölelnek fel. — Fő célkitűzésünk az év el­ső nemiedében megrendezni a tsz-ek kulturális találkozóiát, támogatni a művészeti cso­portokat. azok vezetőinek to­vábbképzését biztosítani és en­nek nyomán a tsz-eket kultu- rábs formálni. — Már folyamatban van az anrárenidot moB«7°''vezése és klubszerű működtetése is. pmeVnek keretében Ko'sutb- düas professzorok tartanak előadást, és az asronómusok rpncTViasTérboHk tanaszfalofpf­kat term ='éd p'-ndményeikrő] rppef t uro' •Ss'dkről — A helyi színiátsző csoport íc p1<”n "]\/TJ»— ni iteViPn rnii + r> + ip JJn rt q P&Í­fér Munka ünnepe című drá­máját Márki Péter rendezésé­ben. — És hogy kiállításokban se legyen hiány, márciusban be­mutatjuk a foto- és képzőmű­vészeti szakkör tagjainak leg­jobb munkáit. — Dohnál — — Óvó néni, a Jóska tegnap elvesztette a zsebkendőjét, de nem volt szomorú ... — A Jóska rossz kisfiú, ha elhagyja a zsebkendőjét, de te meg ne beszélj örökké. Szó­val ballagott a helyes kis szomorú egérke. Láttatok már kis egeret, gyerekek? Nézzé­tek, itt a képe. Nagyon he­lyes, kis szürke bundás ál­latka ... — Én már láttam egeret, óvó néni. Egy macska vitte a szájában. — Igen, a macska ellensé­ge az egérnek, s bizony meg is fogja, és megeszi... — Én félek az egértől óvó néni. — Ugyan, Ilike, miért mondasz ilyet? Olyan kedves, kis ártatlan az egérke ... — Óvó néni! Tessék nézni, ott, a sarokban, az is egérke? Ott szalad! — Mi?! Hol?! JaajU! — Óvó néni! óvó néni!!! Miért tetszett felugrani a szék­re? Ne tessék félni az egérké­től. Óvó néni, nem bánt az egérke... — O — Kérdeztek — válaszolunk K. P. olvasónk azzal a ké­réssel fordult szerkesztősé­günkhöz: adjunk tájékozta­tót a most nyugdíjbamenők, illetve azok részére, akik közelednek a nyugállomány­hoz. Sokan — írja levelé­ben — nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi a szük­séges szolgálati idő és ho­gyan történik a nyugdíj ősz- szegének megállapítása. Kovács Gyula, az SZTK­kirendeltség nyugdíj-csoport vezetője kérésünkre a követ­kező tájékoztatást adta: — Az új nyugdíjtörvény ér­telmében 1961-ben már 16 év szolgálati idő szükséges a teljes öregségi nyugdíjhoz, de továbbra is érvényes a ren­delkezésnek az a része, hogy 10 évre is jár résznyugdíj. Teljes nyugdíj esetén a törzsnyugdíj a munkabérát­lag 50 százaié '«t, és ehhez jár a nyugdíj kiegészítés az 1929. január 1 óta szerzett szolgálati idők után éven­ként 1 százalék. — Ha a szolgálati idő nem éri el a 16 évet, a törzsnyug­díj mértéke az 50 százalék­hoz képest annyiszor két- két százalékkal csökken, ahány évvel a szolgálati idő a 16 évnél kevesebb. Például 1961-ben 10 év szolgálati idő­re 38 százalékos törzsnyug­díj és ehhez még jár a nyug- díjkiegészítés, mint a törzs­nyugdíj 10 százaléka. Ha pe­dig a törzsnyugdíj és a nyug­díj kiegészítés együttes ösz- szege kevesebb, az öregségi nyugdíj legkisebb összegénél, a havi 500 forintnál, illetőleg az 500 forintnak annyiszor öt-öt forinttal emelt összegé­nél, ahány teljes évvel a szol­gálati idő a 10 évet megha­ladja, az öregségi nyugdíjat ez utóbbiak szerint számít­ják ki. Az öregségi nyugdí­jak összegét 1961. évben 4 év munkabérátlaga alapján számítják ki. Klubest a MEDOSZ-ban Az egyik este a sportolók vették birtokukba a MEDOSZ Jókai Mór Kultúrháza szín­háztermét, ugyanis itt ren­dezték meg a Ceglédi Hunyadi SE klubestjét, amelyre a szakosztály fiatal tagjainak a szülei is hivatalosak voltak, így tehát a szülők részére ez a klubest félig-meddig szü. lói értekezlet jellegű is volt. A kezdést hat órára hir­dették, de jó ceglédi szokás szerint csak fél hétre gyűl­tek ' össze a részvevők. Fél nyolcig, a szellemi próba megkezdéséig a Boldizsár- magnó szórakoztatta a ven­dégeket. Fél nyolc előtt egy pár perccel Kovács Nándor, az atléták edzője üdvözölte a megjelenteket, összefoglal­ta az 1960. év nagyobb ese­ményeit és röviden vázolta az elkövetkező év tenniva­lóit. Fél nyolckor megkezdő­dött a nagy szellemi vetél­kedés, amelyet azért ren­deztek a sportolók, hogy meg­mutassák: nem csupán a fu­tósalakon, de a „fekete tábla" előtt is kiválóak a Ceglédi Hunyadi atlétái. A szellemi próbát Antal László vezette igen kiválóan. Először kissé vonakodtak a szakosztály tag­jai a versenyben részt venni, de azért rövid időn belül gazdára találtak a színpad, ra felállított székek. A lá­nyok közül Antal Anna, Ba­kó Hajnalka, Boldizsár Pi­roska, Bondor Jutka és Kis­kun Magda vett részt a ver­senyben, a fiúk pedig a követ­kező csapatban rajtoltak: Szabó, Hidasi, Szivük, Szál­kái és Boldizsár János. Egymás után peregtek a kérdések, majd a gyakorlati versenyszámokra került sor. Bondor Jutkának és Szivák- nak egy-egy léggömböt kel­lett felfújniok. A győztes az volt, akinek előbb durrant ki a léggömbje. Ezek után egymást követ­ték még a szellemes kérdé­sek, majd eredményhirdetés­re került sor. A szellemi pró­ba első helyezettje Szabó Fe­ri, második Antal Anna, a harmadik pedig Boldizsár Jancsi lett. A hangulatot emelte a szellemi vetélkedés után megrendezett tombola. A tombola sorsolása után a szakosztály tagjai vidám hangulatban megvacsoráztak, majd a Káté—Timár-duó han­gulatos számai mellett tet­tek pontot az 1960. év kiváló atlétikai eredményeire. — Andrási — Megdicsérjük Madár Mihály kéziformá- zót, a Villamosipari Gyár dol­gozóját, aki az exportvasalók gyártásában végez kiváló mun­kát. Selejt nélküli teljesítmé­nye állandóan 120 százalék fölött van. — JANUÁR 15-e után a ze­neiskolában folytatódik a tan­év elején megkezdett hang­versenysorozat. Ezeken kívül zenei ismeretterjesztő előadá­sokat is tartanak neves fővá­rosi művészek közreműködé­sével. — 4500 CIPŐT készített ter­ven feiü! a múlt évben a Ci- ! pőipari Vállalat. : — A TERMÉNYFORGALMI ! Vállalatnál 15 vagon tavaszi I árpa tisztítását és fémzárolá- ! sát kezdték meg. : — A HULLADÉKGYŰJTŐ ’Vállalat a múlt évi tervét vas- . : ból 178,4, fémből 105,5, papír- ! \ ból 235,5, rongyból 1 .4, toll- ; ból 261,3, nyersbőrből 203,5, • szerből 150, hajból 143, csont­iból 173,8. szaruból 200 és üveg- ; cserépből 155,1 százalékra tel- : jesítette. Az össz-forint érté- : két — a járás területén — ; 154,8 százalékra teljesítették. I — E HÓNAP közepén kezdi | meg a keltetést a baromfikel- | tető állomás. i — AZ ÓRA- ÉS ÉKSZER- :BOLT az 1960-as évi tervét 118 ; százalékra te'jesítette. — NAGY lendülettel folyik I és még a héten befejeződik a leltározás a földművesszövet­kezeti áruházban. Az áruház a jövő héten ismét a vásárlók rendelkezésére áll. — A DAV 107—108 százalék­ra teljesítette tervét. — ELSEJÉN megkezdte a kétműszakos termelést a cipő­ipari vállalat. Az üzem dolgo­zói az első napon 700 pár cipőt gyártottak. — A KÖNYVESBOLT de­cemberi tervét 125 ezer forint heivett 157 ezer forintra tel­jesítette. — AZ ÉV első munkanap­ján a Május 1 Ruhagyár sza­lagjai közül az 51-es 105,8. a 45-ös 104,6. a 49-es 102,7 szá­zalékra teljesítette tervét* Házi muri NAGYON SZÍNVONALAS és kulturált szórakozás volt | és aki az ablakunk alatt el­haladt, annak egészen eredeti | véleménye lehetett a kultu- | rált szórakozásról általában. | A második félidőben, éjfél | után már csak zenét szervi-| roztunk és táncra uszítottuk a| vendégsereget. Ment a tánc: annak rendje szerint, de nem: tudtuk kifárasztani a részve- i vöket. Bírták. A szomszédok i is. Mindenki bírta. Csak mi: dülöngtünk fáradtan a pú-: rommal és egymás fülébe i suttogtuk annak a dicséretét, | aki az első házi murit kita-l lálta. Rajeresztés úgy reggel hét \ őrá táján volt és mire egé-\ szén elcsendesedett az utca, \ akkorra a csemői expressz isi becsoszogott a Kossuth térre.', HÁZAM NÉPE jobbra-balral dőlt és néhány perc múlva'' újévi béke és csend ülte meg \ a lakásunkat. Egyedül én bi- - belödtem a konyhában. Colls- • tokkal lemértem a szafaládé- \ füzért, megszámoltam a meg-i maradt virsliket, számba vet-: tem a süteményt, bort. likőrt, : és nyugodtan megállapítot- \ tam, hogy legalább egy hétig; elleszünk rajta. Hétfőn hozzáfoghatunk az új; házi muri szervezésének. Rik > lően természeti javakkal já­rultak hozzá a mi házi mu­rinkhoz. Húsz tál süteményt, vagy két méter szafaládét hoztak, két flaska mustárt, öt karvastagságú tormát, bort, búzát, békességet, akarom mondani, némi szeszes italt, úgy, hogy alig tudtuk a sok holmit emeletráépítés nélkül a spájzban elhelyezni. A ZENÉT MAGNETOFON, lemezjátszó, rádió, televízió és Juci macskánk szolgáltatta felváltva, a szórakozásnak megfelelő sorrendben. Hetykén táncoltunk, szor­galmasan kínálgattuk a ven­dégeket, gyakrabban hellyel, mint étellel, itallal és mond­hatom, nagyon jól szórakoz­tunk. Éjfél után családias társas­játékot játszottunk, azt a bi­zonyos zálogosdit. A zálogok leadásában annyira peches voltam, hogy először kirak­tam mindent a zsebemből, majd a felső ruhára került a sor és mire a kiváltásra so­rakoztunk, csak egyetlen szál lepedőben álltam, mint Anto­nius Egyiptom határán. Vesztettem huszonöt pofont, álltam tíz percig fél lábon, megcsókoltam a tulajdon fe­leségemet és két fazék fedő segítségével elpufoltam a Pe­tőfi utca sarkán a Boci, boci tarkát. VALAMIKOR REGGELIG tartó disznótorban jártuk a bolondját vagy szerény uzson­nákon tördeltük a mazsolás kuglófot a tejszínhabos kávé mellé. A kislányok este nyolc­kor ijedten kapták össze ma­gukat és remegve gondoltak arra, hegy mi lesz otthon, amiért ilyen későn mennek haza. A disznótor és a piknik ke­resztezéséből született meg mai formájában a házi muri, amit egyes nyelvkészséggel rendelkező törzsek népiesen bulinak is becéznek. Nem túlzók akkor, ha kész­pénznek veszem, hogy Ceglé­den az idei szilveszteren több száz, a téli szezonban pedig több ezer házi murit tart nyil­ván a várostörténelem. MI A HÁZI MURI? Mi a lényege? Kik és miért rende­zik és főként hogyan? Ezekre a súlyos kérdésekre kívánok válaszolni azzal, hogy elmon­dom a mi szilveszteri házi murinkat. Legalább huszonötén vol­tunk és a szomszédaink '•sak azért nem tudtak aludni a rettenetes ricsajtól, mert ők is rendeztek házi murit, ami. tői viszont mi nem tudtunk volna aludni. A gondosan feldíszített szo­bában fogadtuk a vendégeket, 'akik a rendezésnek megfele-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom