Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-04 / 3. szám
Szentendre V. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM 1961. JANUÄR 4, SZERDA • * PEST M ■ EG Y E 1 H í RL A P K Ü L ÖNKI A D ÁS A v • Emelkedett az adómorál A városi tanács végrehajtó bizottsága ezen a héten fogja tárgyalni az adófizetések 1980. évi alakulásáról szóló jelentést, amelyet Sashalmi László- né, a pénzügyi osztály vezetője terjeszt elő. Megkérdeztük Sashalmi Lászlónét a jelentésre vonatkozóan, aki a következőket mondottá: — Az elmúlt évben negyedévekre bontva, az adófizetések teljesítése a következő kedvező képet mutatja: az első negyedévben 104, a másodikban 114, a harmadikban 126 és a negyedikben 113 százalékra teljesítettük beszedési tervünket. A helyesbített előírások teljesítése száz százalékon felüli. — Igen sokan éltek azzal a kedvezménnyel, hogy az esedékesség előtt rendezték adójukat, így hatszázalékos térítést élveznek. 1960-ban 200 000 forinttal kisebb volt az előírás, mint 1959-ben, a hatszázalékos kedvezmény összege mégis magasabb. A kétszázalékos kedvezmény — amit azok kapnak, akik az év végéig összes adótartozásukat kiegyenlítik — körülbelül any- nyi adófizetőt érintett mint 1959-ben. Városunk termelőszövetkezete a jövedelemadót, a búzaföldadót és az öregségi ján.i- lékot — melynek beszedése szintén a mi feladatunk — száz százalékig teljesítette. — örömmel állapíthatjuk meg, hogy adminisztratív eszközök igénybe vételére alig volt szükség, így igen csekély azoknak a notórius nemfizetőknek a száma, akik ellen adóvégrehajtást voltunk kénytelenek folyamatba tenni. — Osztályunk munkájában komoly segítséget nyújtott a pénzügyi állandó bizottság, amely Llisztig Kálmán elnöklete alatt a saját területén napirenden tartotta a pontos adófizetés kérdését és szorgalmazta, hogy a lakosság idejében tegyen eleget polgári kötelezettségének. A végrehajtó bizottság is több esetben foglalkozott az adófizetések alakulásával és egyes esetekben hatékonyan közreműködött tervünk teljesítéséért. — Minden negyedévben figyelmeztetést küldtünk azoknak, akiknek adófizetési kötelezettsége negyedévente esedékes és ennek is tulajdonítható, hogy a gazdák is pontosan fizettek. Ugyanilyen kedvező tapasztalataink vannak a helybeli iparostársadalom körében is. — Megállapítható, hogy városunkban az adómorál örvendetesen javul, ami azt bizonyítja, hogy a lakosság öntudatosan és szívesen tesz eleget elsőrendű állampolgári kötelezettségének. TÚLTELJESÍTETTE TERVÉT A KÉZISZERSZÁMGYÁR Amit az udvarkapu takar A kocsigyár és cementgyár, valamint a papírgyár után nem árt, ha szétnézünk a kéziszerszámgyár házatáján is, s megnézzük: hogyan, miképpen, milyen eredménnyel dolgoztak 1960-ban? Az előttünk álló jelentésből megtudjuk, hogy az üzem előirányzott tervét 103,7 százalékra teljesítette. A túlteljesítés mértéke nem nagy, de másképpen mutat az egész, ha ezt a számot az abszolút béralapgazdálkodás figyelembevételével nézzük. így ugyanis megtudjuk, hogy a túlteljesítésre béralap-fedezet nem állt a vállalat rendelkezésére. Ilyen módon sokkal értékesebbnek mutatkozik ez a 103,7 százalék. De nézzük csak sorjában a dolgokat. Kereskedelmi szerződéseit a tervezettnek megfelelően teljesítette a gyár, így a népgazdaság megkapott minden árut a vállalattól, amit csak várt tőle. Közvetett exportköielezeítsé- geinek is időben eleget tett. A termelőszövetkezetek megsegítésére a második negyedévben profilon kívüli munkát vállalt és ezt a késői rendelés ellenére is megelégedésre elvégezte. Mintegy 13 százalékkal növekedett a termelékenység az előző évihez hasonlítva. Ez elsősorban abból adódott, hogy a termelés volumene 1960-hoz viszonyítva 26 százalékkal növekedett, ugyanakkor nem emelkedett az improduktív munkáslétszám. így természetesen növekedett az egy főre jutó termelési érték is. De elősegítette ezt az eredményt a dolgozók teljesítményszázalékának növekedése is, valamint a különböző újítások és műszaki intézkedések bevezetése. Tíz százalékos javulás mutatkozik az önköltségnél, amelyhez nagyban hozzájárult a termelőszövetkezeteknek végzett munkából származó terven felüli nyereség. Nagyobb beruházásra 1960- ban nem került sor, csupán egy szovjet gyártmányú légpörölyt állítottak be tervberuházásból, valamint saját erőből egy új esztergapadot. A jobb, korszerűbb munka- körülmények biztosítása érdekében is intézkedett a vállalat vezetősége. A nőmunkások számának emelkedése következtében szükségessé vált fürdőt, öltözőt létesítettek. Felújították a férfifürdőt is, amely ilyenformán megfelel az egészségügyi követelményeknek. Nem tudták azonban kicserélni a régi, alig használható kazánt, de 1961 első negyedévében ezen is segítenek. Majdnem egy éve, hogy Szentendrén élelmiszerhigiénikus állatorvos működik. Ellenőrzi a boltok, üzemi konyhák, vendéglátóipari egységek, a piac tisztaságát és az élelmiszerek minőségét. Megkértük dr. Friedrich Zsuzsa szakállatorvost, nyilatkozzék működése során szerzett tapasztalatairól, az elért eredményekről, s adjon tájékoztatást az újabb rendelkezésekről. — Örömmel mondhatom — kezdte beszámolóját a fiatal, lelkes állatorvosnő —, hogy pár hónapos itteni működésem máris eredményes. Ellenőrzéseim során egyre kevesebb a kifogásolnivalóm, mind a tisztaságot, mind az árusított élelmiszerek minőségét illetően. Lassan teljesen megszűnik a piacra hozott tejtermékek hamisítása is. Fokozottan felügyelek az üzemek, intézmények konyháinak tisztaságára, s az a legnagyobb öröm, ha egy-egy helyen javulást látok és jelenthetek. A piacon még van kifogásolni való a tisztaságot illetően. Ezúton hívom fel az árusítók figyelmét arra, hogy az asztalokon csak tejterméket és tojást áruljanak, gyümölcsöt, zöldséget, virágot ne rakjanak ezek mellé. — Rendelet szerint a piacon nyers disznóhúst, zsírsza- lonnát, hurkát-kolbászt árulni tilos, füstölt húst és tartósított szalonnát is csak a vágáskor beszerzett állatorvosi bizonyítvánnyal lehet forgalomba hozni. Tilos a piaci bélárusítás is: belet csak kijelölt árusítóhelyen hozhatnak forgalomba. Vágott baromfit feldarabolva egyáltalán, egészben pedig csak a helyszínen adott állatorvosi igazolással szabad árusítani. Az élő baromfi árusításánál is fokozottabb ellenőrzést fogunk gyakorolni, s csak beoltott állatot lehet forgalomba hozni. Felhívom az árusítók figyelmét még arra is, hogy az öreg fejős tehenek tejtermékeire fokozott gondot fordítsanak. Piacra vitel előtt kóstolják meg, mert keserű tejterméket árusítani nem szabad. A fentiekkel kapcsolatban megjegyzem még, hogy a rendelkezések be nem tartása és a tisztaság elleni vétség az áruk elkobzását és a szabálysértési eljárás megindítását vonja maga után — fejezte be nyilatkozatát dr. Friedrich Zsuzsa. ÚT A SZAMÁRHEGYRE pr p|f r>Vt ví"V . ■ '.vIä. /í.—.v.. -a. (Szösz Jenő festőművész tolira jza) HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL 1961. év clüő újszülöttei Régi szokás, hogy minden év elején megjegyezzük azok nevét, akik első szülöttei lakóhelyünknek. Most is ezt tesszük. Sem Szilveszter éjszakáján, sem 1961 első napján nem született gyermek a szülőotthonban, de január 2-án már kettő. 1961. január 2-án hajnali négy óra harminc perckor Kádár Béláné leányfalui lakos egészséges leánygyermeknek adott életet. A kislányt Erzsébetnek nevezik. Tehát az év első újszülöttje leány. Node a fiúk sem késtek sokáig. Pontosan öt órával később, fél tíz órakor már megpillantotta a szép téli reggelt a kis Bo- nifert József is, Bonifert Ferenc dunabogdányi lakos kisfia. Jó egészséget kívánunk a kicsiknek, sok örömet és boldogságot a szülőknek! FOKOZOTTABB intézkedésre utasította az ipari és műszaki csoportot a járási tanács végrehajtó bizottsága a kontárok ellen, valamint az építkezéseket engedély nélkül megkezdők ellen. A járás községeinek vezetőit ugyanakkor felkérte arra, hogy előzzék meg személyes munkájukkal a szabálysértések előfordulását. CSAK decemberben 681 582 forintot forgalmazott a főtéri 25-ös Népbolt. Egész negyedévi teljesítésük 1 807 000 forint. 4500 DARAB könyvet adtak el decemberben a Szentendrei Állami Könyvesbolt dolgozói. Ez a szám forintértékre átszámítva 90 000 forintot tesz ki. Zömmel gyermek- és ifjúsági könyveket vásároltak ez idő alatt. SZABÁLYSÉRTÉS Németh Aladár, Szentendre, Kőzúzó utca 6. szám alatti lakos körülbelül 190 forint értékű kukoricát lopott. A lopás kisebb jelentőségére és az értékhatár-rendelkezésre való tekintettel szabálysértést elkövetőként kellett volna őt felelősségre vonni. De Németh Aladár már korábban is követett el tulajdon elleni szabálysértést. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvény- erejű rendelete szerint bűntettnek tekintendő a szabály- sértés, ha már egy éven belül hasonló szabálysértés miatt pénzbírságot szabtak ki az elkövetőre. E rendelkezés alapján most már bíróság előtt fog számot idni tettéről Németh Aladár. '.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Az 1847. VI1. 30-i közgyűlési jegyzőkönyvben olvasható: „Két főjegyző írásképpen panaszkodik, miképp Etz Flóris és Gottanovics Pál fizetéses írnokok eddig sem dicsérhető szorgalmuk mellett (?) több l hetek óta az Irodában meg sem jelennek, kötelességüknek nem fsaik nem felelnek meg ez- i által, hanem a hivatalos dolgokat inkább hátráltatják — késésük pirongattatás után sem javul pedig tudtuk szerint betegség által sem akadályoztatnak.” (De borítsunk fátylat e csií- nya fegyelmi ügyre és lapoz- \ zunk tovább.) [ Ugyan e tájt, 1846-ban az [ adómorál körül is volt valami [ hiba, rájövünk, ha olvassuk > 1846. február 13-ról a követke- tző gyönyörű körmondatot: „Al- \ jegyző jelentést tészen Elsik f István ellen nem eszközölhe- i tett végrehajtásról oly kérés- '' sei hogy a lemarasztalt fél élVAROSUNK TÖRTÉNETÉBŐL flosszú huzavona után végre hozzákezdtek a Templom téri támfal felújításához. A tavasz folyamán ugyanis az úgynevezett várfal me^csúről Liber József nyugalmazott tanfelügyelő, az örök ellenzéki így nyilatkozott a közgyűlésen 1911. augusztus 11-én: (bocsánatot kérek az erős kifejezésekért, szószerint idézék): „A városban uralkodik ama keleties rossz szokás hogy a lakosság egy bizonyos része nem csupán udvarát tartja undorító piszkosságban hanem emellett elköveti még azt is, hogy tisztátalan disznóólak bűzösségével bosszantja a szomszédságot, utcára ereszti a beszennyezett vizet, a mellékutcákba, sikátorokba meg a nagy patakba dobálja rongyait.” NAGYON mérges bácsi lehetett ez a Liber József, nyilván el is túlozta a dolgokat, ma már csak mulatságos emlékként lapozzuk e régi lapokat, mulatságos emlékként, de ugyanakkor kritikai összehasonlítással is. — he — városi „tselédek”, akik éjjel a köznyugalom és jó alvás biztosítása érdekében óránként rikkantották, hogy hány óra van.) 1892-től 1911-ig még úgy látszik, mindig nem megfelelő a rendőrség létszáma, mert a városnak még mindig 8 éjjeli őre van: Hanes József, Buzgó István, Czermann István, Sztoja- novitf Demeter, Poszpisek György, Éber István. Pivarcsek Márton és Czapári Mátyás. Havi 8 korona a fizetésük, s 1911. II. 18-án fizetésemelést kérnek, kérelmük azonban elutasítást nyer. Ugyanekkor közgyűlésben a városrendészeti tervet is tárgyalják, de csak annyiban, hogy a tervhez meghatározzák, meddig terjedjen a belterület, s hol kezdődjék a külterület. INNEN származik mindig rendezett belvárosunk,< melyMÜLT HÉT csütörtökjén tartotta rendes ülését a járási tanács végrehajtó bizottsága. Megállapította, hogy a járás hároméves művelődési tervének 1960. évre jutó feladatait túlteljesítették a népművelés dolgozói. A vizsgált időszakban jelentősen fejlődött az ismeretterjesztés a járás községeiben, eredményesen működtek a népfőiskola hallgatói. Eredménynek könyvelték el, hogy a járás öt községében megalakultak a társadalmi tanulószobák, amelyeknek munkája nagyban segítette az iskolai oktatást. Több helységben alakítottak nemzetiségi kul tú resopor tot. BESZÉDES SZÁMOK Az új év elején hadd közöljünk egypár érdekes adatot: Született Szentendrén 1960- ban 104 személy, ebből 62 fiú és 42 lány (örömhír a lányoknak!). Házasságot kötött 87 pár. Húsz éven aluli menyasz. szony 30, vőlegény 7 fő volt. Húsz és harminc év között 47 menyasszony és 67 vőlegény akadt. Hatvan éven felüli vőlegény három volt, menyasz- szony azonban egy sem akadt. A legfiatalabb vőlegény 18 éves, a legidősebb 66 éves, a legfiatalabb menyasszony 16 éves, a legidősebb pedig 59 éves volt Hetvenkilencen haltak meg összesen Szentendrén az elmúlt évben, 39 férfi és 40 nő. A 79-ből 60 évesnél idősebb volt 60 fő. A meghaltak közül öten voltak 90 évesnél idősebbek és egy nő volt 100 éven felüli. Egy éven aluli halott mindössze kettő volt, 1—30 év között pedig mindössze egy fő. Ugye, érdekes statisztika? Tudnivalók a piaci árusítással kapcsolatban Akik vigyáztak — amíg mi szilvesztereztünk Mihály volt szolgálatban, de semmi említésre méltó baj nem történt; az Elektromos Művek ki- rendeltségénél Juhász Gábor ügyeletes tiszt, Schiessel Sebő művezető, Ribi István, Dudik István szerelők és Obrenovits Vazul biztosították a zavartalan áramszolgáltatást, hibabejelentés sehonnan nem érkezett; a Vízműveknél Király Pál gépkezelő virrasztott, itt sem volt fennakadás. A város ügyeletes orvosi szolgálatát dr. Gyerkó János körzeti orvos látta el. A gyógyszertárban Lipták Katalin gyógyszerész virrasztott. de az emberek a szilvesz- terezés miatt nem értek rá sürgős receptjeiket kiváltani. A város minden lakosa, valamennyi jókedvű szilveszterező és minden békésen alvó dolgozója nevében fordulunk most azok felé, akik őrködtek és vigyáztak, míg mi önfeledten szórakoztunk vagy pihentünk. Megköszönjük szépen a gondoskodásukat. Kedves Olvasó, az új év születésének pillanatában, mikor családod vagy barátod körében vidám, gondtalan hangulatban emelted poharadat az ünnepi alkalom köszöntésére, gondoltál-e azokra a dolgozókra, akik éppen a te nyugalmad, biztonságod és a te kiszolgálásod érdekében nem szilvesztereztek, hanem éberen őrködtek egész éjszakán át? Gondoltál-e hálásan a rendőrökre, a tűzoltókra, a mentőkre és orvosokra. a közüzemek szolgálatosaira? »Körbetelefonáltuk városunkban azokat, akik nem szilvesztereztek: a mentőknél Hencz József és Gavrilovits Zsigmond voltak szolgálatban, az éjszaka teljes nyugalomban telt el; a tűzoltóknál Sipos István őrségparancsnoksága alatt Végmann György, Seres Sándor, Dudás István, Petrov György, Matány János és Czi- kora Miklós adták az éjszakai őrséget, az egyes üzemeknél Hamerlik Jakab, Horváth István, Vargyas Imre és Bálint len, aki az exectionális tárgy elkótyavetyélése alkalmával magát ellenszegte — hatalomkart (mai nyelven karhatalmat) s az elkövetett illetlenség és botrány miatt büntetést elrendeltethessen. (Szegény Elsik István!) 1892. március 31-én „Doch- nál Pál és Dilber József városi rikkancsok eddigi havi bérük felemeltetését kérik. Határozat: miután a rikkancsok szolgálattétele általánosan nélkülözhető s felesleges kiadást okozó elavult intézménynek ösmertetik — határoztatik. hogy e minőségben a városi polgári éjjeli őrök 'közé soroz- tassanak addig is. míg a rendőrségi személyzet újra szer- veztetik. (Ennek megértéséhez tudnunk kell annyit, hogy a rikkancsok nem újságárusok voltak, hanem éjjeliőrszerű