Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-04 / 3. szám

Szentendre V. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM 1961. JANUÄR 4, SZERDA • * PEST M ■ EG Y E 1 H í RL A P K Ü L ÖNKI A D ÁS A v • Emelkedett az adómorál A városi tanács végrehajtó bizottsága ezen a héten fogja tárgyalni az adófizetések 1980. évi alakulásáról szóló jelen­tést, amelyet Sashalmi László- né, a pénzügyi osztály veze­tője terjeszt elő. Megkérdez­tük Sashalmi Lászlónét a je­lentésre vonatkozóan, aki a következőket mondottá: — Az elmúlt évben negyed­évekre bontva, az adófizeté­sek teljesítése a következő kedvező képet mutatja: az első negyedévben 104, a má­sodikban 114, a harmadikban 126 és a negyedikben 113 szá­zalékra teljesítettük beszedési tervünket. A helyesbített elő­írások teljesítése száz százalé­kon felüli. — Igen sokan éltek azzal a kedvezménnyel, hogy az ese­dékesség előtt rendezték adó­jukat, így hatszázalékos térí­tést élveznek. 1960-ban 200 000 forinttal kisebb volt az elő­írás, mint 1959-ben, a hatszá­zalékos kedvezmény összege mégis magasabb. A kétszáza­lékos kedvezmény — amit azok kapnak, akik az év vé­géig összes adótartozásukat kiegyenlítik — körülbelül any- nyi adófizetőt érintett mint 1959-ben. Városunk termelőszövetke­zete a jövedelemadót, a búza­földadót és az öregségi ján.i- lékot — melynek beszedése szintén a mi feladatunk — száz százalékig teljesítette. — örömmel állapíthatjuk meg, hogy adminisztratív esz­közök igénybe vételére alig volt szükség, így igen csekély azoknak a notórius nemfize­tőknek a száma, akik ellen adóvégrehajtást voltunk kény­telenek folyamatba tenni. — Osztályunk munkájában komoly segítséget nyújtott a pénzügyi állandó bizottság, amely Llisztig Kálmán elnök­lete alatt a saját területén na­pirenden tartotta a pontos adófizetés kérdését és szorgal­mazta, hogy a lakosság ide­jében tegyen eleget polgári kötelezettségének. A végrehajtó bizottság is több esetben fog­lalkozott az adófizetések ala­kulásával és egyes esetekben hatékonyan közreműködött tervünk teljesítéséért. — Minden negyedévben fi­gyelmeztetést küldtünk azok­nak, akiknek adófizetési kö­telezettsége negyedévente ese­dékes és ennek is tulajdonít­ható, hogy a gazdák is ponto­san fizettek. Ugyanilyen ked­vező tapasztalataink vannak a helybeli iparostársadalom kö­rében is. — Megállapítható, hogy vá­rosunkban az adómorál ör­vendetesen javul, ami azt bi­zonyítja, hogy a lakosság ön­tudatosan és szívesen tesz ele­get elsőrendű állampolgári kö­telezettségének. TÚLTELJESÍTETTE TERVÉT A KÉZISZERSZÁMGYÁR Amit az udvarkapu takar A kocsigyár és cementgyár, valamint a papírgyár után nem árt, ha szétnézünk a ké­ziszerszámgyár házatáján is, s megnézzük: hogyan, mikép­pen, milyen eredménnyel dolgoztak 1960-ban? Az előttünk álló jelentésből megtudjuk, hogy az üzem elő­irányzott tervét 103,7 százalék­ra teljesítette. A túlteljesítés mértéke nem nagy, de más­képpen mutat az egész, ha ezt a számot az abszolút béralap­gazdálkodás figyelembevételé­vel nézzük. így ugyanis meg­tudjuk, hogy a túlteljesítésre béralap-fedezet nem állt a vállalat rendelkezésére. Ilyen módon sokkal értékesebbnek mutatkozik ez a 103,7 száza­lék. De nézzük csak sorjában a dolgokat. Kereskedelmi szerződéseit a tervezettnek megfelelően tel­jesítette a gyár, így a népgazdaság megkapott minden árut a vállalattól, amit csak várt tőle. Köz­vetett exportköielezeítsé- geinek is időben eleget tett. A termelőszövetkeze­tek megsegítésére a máso­dik negyedévben profilon kívüli munkát vállalt és ezt a késői rendelés elle­nére is megelégedésre el­végezte. Mintegy 13 százalékkal nö­vekedett a termelékenység az előző évihez hasonlítva. Ez elsősorban abból adódott, hogy a termelés volumene 1960-hoz viszonyítva 26 százalékkal növekedett, ugyanakkor nem emelkedett az improduktív munkáslétszám. így termé­szetesen növekedett az egy főre jutó termelési érték is. De elősegítette ezt az ered­ményt a dolgozók teljesít­ményszázalékának növekedése is, valamint a különböző újí­tások és műszaki intézkedések bevezetése. Tíz százalékos javulás mu­tatkozik az önköltségnél, amelyhez nagyban hozzájárult a termelőszövetkezeteknek végzett munkából származó terven felüli nyereség. Nagyobb beruházásra 1960- ban nem került sor, csupán egy szovjet gyártmányú lég­pörölyt állítottak be tervbe­ruházásból, valamint saját erőből egy új esztergapadot. A jobb, korszerűbb munka- körülmények biztosítása érde­kében is intézkedett a vállalat vezetősége. A nőmunkások számának emelkedése következté­ben szükségessé vált fürdőt, öltözőt létesítet­tek. Felújították a férfi­fürdőt is, amely ilyenfor­mán megfelel az egész­ségügyi követelmények­nek. Nem tudták azonban kicse­rélni a régi, alig használható kazánt, de 1961 első negyed­évében ezen is segítenek. Majdnem egy éve, hogy Szentendrén élelmiszerhigié­nikus állatorvos működik. Ellenőrzi a boltok, üzemi konyhák, vendéglátóipari egy­ségek, a piac tisztaságát és az élelmiszerek minőségét. Meg­kértük dr. Friedrich Zsuzsa szakállatorvost, nyilatkozzék működése során szerzett ta­pasztalatairól, az elért ered­ményekről, s adjon tájékozta­tást az újabb rendelkezések­ről. — Örömmel mondhatom — kezdte beszámolóját a fiatal, lelkes állatorvosnő —, hogy pár hónapos itteni működé­sem máris eredményes. Ellen­őrzéseim során egyre keve­sebb a kifogásolnivalóm, mind a tisztaságot, mind az árusí­tott élelmiszerek minőségét illetően. Lassan teljesen meg­szűnik a piacra hozott tejter­mékek hamisítása is. Fokozot­tan felügyelek az üzemek, in­tézmények konyháinak tiszta­ságára, s az a legnagyobb öröm, ha egy-egy helyen ja­vulást látok és jelenthetek. A piacon még van kifogásolni való a tisztaságot illetően. Ez­úton hívom fel az árusítók fi­gyelmét arra, hogy az aszta­lokon csak tejterméket és to­jást áruljanak, gyümölcsöt, zöldséget, virágot ne rakjanak ezek mellé. — Rendelet szerint a pia­con nyers disznóhúst, zsírsza- lonnát, hurkát-kolbászt árulni tilos, füstölt húst és tartósí­tott szalonnát is csak a vágás­kor beszerzett állatorvosi bi­zonyítvánnyal lehet forgalom­ba hozni. Tilos a piaci béláru­sítás is: belet csak kijelölt árusítóhelyen hozhatnak for­galomba. Vágott baromfit fel­darabolva egyáltalán, egész­ben pedig csak a helyszínen adott állatorvosi igazolással szabad árusítani. Az élő ba­romfi árusításánál is fokozot­tabb ellenőrzést fogunk gya­korolni, s csak beoltott állatot lehet forgalomba hozni. Fel­hívom az árusítók figyelmét még arra is, hogy az öreg fe­jős tehenek tejtermékeire fo­kozott gondot fordítsanak. Piacra vitel előtt kóstolják meg, mert keserű tejterméket árusítani nem szabad. A fen­tiekkel kapcsolatban megjegy­zem még, hogy a rendelkezé­sek be nem tartása és a tisz­taság elleni vétség az áruk el­kobzását és a szabálysértési eljárás megindítását vonja maga után — fejezte be nyi­latkozatát dr. Friedrich Zsu­zsa. ÚT A SZAMÁRHEGYRE pr p|f r>Vt ví"V . ■ '.vIä. /í.—.v.. -a. (Szösz Jenő festőművész tolira jza) HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL 1961. év clüő újszülöttei Régi szokás, hogy minden év elején megjegyezzük azok nevét, akik első szülöttei la­kóhelyünknek. Most is ezt tesszük. Sem Szilveszter éjszakáján, sem 1961 első napján nem született gyermek a szülőott­honban, de január 2-án már kettő. 1961. január 2-án hajnali négy óra harminc perckor Kádár Béláné leányfalui la­kos egészséges leánygyermek­nek adott életet. A kislányt Erzsébetnek nevezik. Tehát az év első újszülöttje leány. No­de a fiúk sem késtek sokáig. Pontosan öt órával később, fél tíz órakor már megpillantotta a szép téli reggelt a kis Bo- nifert József is, Bonifert Fe­renc dunabogdányi lakos kis­fia. Jó egészséget kívánunk a kicsiknek, sok örömet és bol­dogságot a szülőknek! FOKOZOTTABB intézke­désre utasította az ipari és műszaki csoportot a járási ta­nács végrehajtó bizottsága a kontárok ellen, valamint az építkezéseket engedély nélkül megkezdők ellen. A járás köz­ségeinek vezetőit ugyanakkor felkérte arra, hogy előzzék meg személyes munkájukkal a szabálysértések előfordulá­sát. CSAK decemberben 681 582 forintot forgalmazott a főtéri 25-ös Népbolt. Egész negyed­évi teljesítésük 1 807 000 forint. 4500 DARAB könyvet ad­tak el decemberben a Szent­endrei Állami Könyvesbolt dolgozói. Ez a szám forint­értékre átszámítva 90 000 fo­rintot tesz ki. Zömmel gyer­mek- és ifjúsági könyveket vásároltak ez idő alatt. SZABÁLYSÉRTÉS Németh Aladár, Szentendre, Kőzúzó utca 6. szám alatti lakos körülbelül 190 forint értékű kukoricát lopott. A lo­pás kisebb jelentőségére és az értékhatár-rendelkezésre való tekintettel szabálysértést elkö­vetőként kellett volna őt fele­lősségre vonni. De Németh Aladár már korábban is kö­vetett el tulajdon elleni sza­bálysértést. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvény- erejű rendelete szerint bűn­tettnek tekintendő a szabály- sértés, ha már egy éven be­lül hasonló szabálysértés miatt pénzbírságot szabtak ki az elkövetőre. E rendelkezés alapján most már bíróság előtt fog számot idni tettéről Németh Aladár. '.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Az 1847. VI1. 30-i közgyű­lési jegyzőkönyvben olvasható: „Két főjegyző írásképpen pa­naszkodik, miképp Etz Flóris és Gottanovics Pál fizetéses ír­nokok eddig sem dicsérhető szorgalmuk mellett (?) több l hetek óta az Irodában meg sem jelennek, kötelességüknek nem fsaik nem felelnek meg ez- i által, hanem a hivatalos dolgo­kat inkább hátráltatják — ké­sésük pirongattatás után sem javul pedig tudtuk szerint be­tegség által sem akadályoztat­nak.” (De borítsunk fátylat e csií- nya fegyelmi ügyre és lapoz- \ zunk tovább.) [ Ugyan e tájt, 1846-ban az [ adómorál körül is volt valami [ hiba, rájövünk, ha olvassuk > 1846. február 13-ról a követke- tző gyönyörű körmondatot: „Al- \ jegyző jelentést tészen Elsik f István ellen nem eszközölhe- i tett végrehajtásról oly kérés- '' sei hogy a lemarasztalt fél él­VAROSUNK TÖRTÉNETÉBŐL flosszú huzavona után végre hozzákezdtek a Templom téri támfal felújításához. A ta­vasz folyamán ugyanis az úgynevezett várfal me^csú­ről Liber József nyugalmazott tanfelügyelő, az örök ellenzéki így nyilatkozott a közgyűlésen 1911. augusztus 11-én: (bocsá­natot kérek az erős kifejezése­kért, szószerint idézék): „A városban uralkodik ama keleties rossz szokás hogy a lakosság egy bizonyos része nem csupán udvarát tartja un­dorító piszkosságban hanem emellett elköveti még azt is, hogy tisztátalan disznóólak bűzösségével bosszantja a szomszédságot, utcára ereszti a beszennyezett vizet, a mellék­utcákba, sikátorokba meg a nagy patakba dobálja ron­gyait.” NAGYON mérges bácsi lehe­tett ez a Liber József, nyilván el is túlozta a dolgokat, ma már csak mulatságos emlék­ként lapozzuk e régi lapokat, mulatságos emlékként, de ugyanakkor kritikai összeha­sonlítással is. — he — városi „tselédek”, akik éjjel a köznyugalom és jó alvás bizto­sítása érdekében óránként rik­kantották, hogy hány óra van.) 1892-től 1911-ig még úgy lát­szik, mindig nem megfelelő a rendőrség létszáma, mert a vá­rosnak még mindig 8 éjjeli őre van: Hanes József, Buzgó Ist­ván, Czermann István, Sztoja- novitf Demeter, Poszpisek György, Éber István. Pivarcsek Márton és Czapári Mátyás. Havi 8 korona a fizetésük, s 1911. II. 18-án fizetésemelést kérnek, kérelmük azonban el­utasítást nyer. Ugyanekkor közgyűlésben a városrendésze­ti tervet is tárgyalják, de csak annyiban, hogy a tervhez meg­határozzák, meddig terjedjen a belterület, s hol kezdődjék a külterület. INNEN származik mindig rendezett belvárosunk,< mely­MÜLT HÉT csütörtökjén tartotta rendes ülését a járási tanács végrehajtó bizottsága. Megállapította, hogy a járás hároméves művelődési tervé­nek 1960. évre jutó feladatait túlteljesítették a népművelés dolgozói. A vizsgált időszak­ban jelentősen fejlődött az is­meretterjesztés a járás közsé­geiben, eredményesen működ­tek a népfőiskola hallgatói. Eredménynek könyvelték el, hogy a járás öt községében megalakultak a társadalmi ta­nulószobák, amelyeknek mun­kája nagyban segítette az is­kolai oktatást. Több helység­ben alakítottak nemzetiségi kul tú resopor tot. BESZÉDES SZÁMOK Az új év elején hadd kö­zöljünk egypár érdekes ada­tot: Született Szentendrén 1960- ban 104 személy, ebből 62 fiú és 42 lány (örömhír a lányok­nak!). Házasságot kötött 87 pár. Húsz éven aluli menyasz. szony 30, vőlegény 7 fő volt. Húsz és harminc év között 47 menyasszony és 67 vőlegény akadt. Hatvan éven felüli vő­legény három volt, menyasz- szony azonban egy sem akadt. A legfiatalabb vőlegény 18 éves, a legidősebb 66 éves, a legfiatalabb menyasszony 16 éves, a legidősebb pedig 59 éves volt Hetvenkilencen haltak meg összesen Szentendrén az el­múlt évben, 39 férfi és 40 nő. A 79-ből 60 évesnél idősebb volt 60 fő. A meghaltak kö­zül öten voltak 90 évesnél idő­sebbek és egy nő volt 100 éven felüli. Egy éven aluli halott mindössze kettő volt, 1—30 év között pedig mind­össze egy fő. Ugye, érdekes statisztika? Tudnivalók a piaci árusítással kapcsolatban Akik vigyáztak — amíg mi szilvesztereztünk Mihály volt szolgálatban, de semmi említésre méltó baj nem történt; az Elektromos Művek ki- rendeltségénél Juhász Gábor ügyeletes tiszt, Schiessel Sebő művezető, Ribi István, Dudik István szerelők és Obrenovits Vazul biztosították a zavarta­lan áramszolgáltatást, hibabe­jelentés sehonnan nem érke­zett; a Vízműveknél Király Pál gépkezelő virrasztott, itt sem volt fennakadás. A város ügyeletes orvosi szolgálatát dr. Gyerkó János körzeti orvos látta el. A gyógyszertárban Lipták Katalin gyógyszerész virrasz­tott. de az emberek a szilvesz- terezés miatt nem értek rá sürgős receptjeiket kiváltani. A város minden lakosa, va­lamennyi jókedvű szilvesztere­ző és minden békésen alvó dol­gozója nevében fordulunk most azok felé, akik őrködtek és vigyáztak, míg mi önfeled­ten szórakoztunk vagy pihen­tünk. Megköszönjük szépen a gondoskodásukat. Kedves Olvasó, az új év szü­letésének pillanatában, mikor családod vagy barátod körében vidám, gondtalan hangulatban emelted poharadat az ünnepi alkalom köszöntésére, gondol­tál-e azokra a dolgozókra, akik éppen a te nyugalmad, bizton­ságod és a te kiszolgálásod ér­dekében nem szilvesztereztek, hanem éberen őrködtek egész éjszakán át? Gondoltál-e há­lásan a rendőrökre, a tűzol­tókra, a mentőkre és orvosok­ra. a közüzemek szolgálatosai­ra? »Körbetelefonáltuk városunk­ban azokat, akik nem szilvesz­tereztek: a mentőknél Hencz József és Gavrilovits Zsigmond voltak szolgálatban, az éjszaka teljes nyugalomban telt el; a tűzoltóknál Sipos István őrségparancsnoksága alatt Végmann György, Seres Sán­dor, Dudás István, Petrov György, Matány János és Czi- kora Miklós adták az éjszakai őrséget, az egyes üzemeknél Hamerlik Jakab, Horváth Ist­ván, Vargyas Imre és Bálint len, aki az exectionális tárgy elkótyavetyélése alkalmával magát ellenszegte — hatalom­kart (mai nyelven karhatal­mat) s az elkövetett illetlenség és botrány miatt büntetést el­rendeltethessen. (Szegény El­sik István!) 1892. március 31-én „Doch- nál Pál és Dilber József városi rikkancsok eddigi havi bérük felemeltetését kérik. Határo­zat: miután a rikkancsok szol­gálattétele általánosan nélkü­lözhető s felesleges kiadást okozó elavult intézménynek ösmertetik — határoztatik. hogy e minőségben a városi polgári éjjeli őrök 'közé soroz- tassanak addig is. míg a rend­őrségi személyzet újra szer- veztetik. (Ennek megértéséhez tudnunk kell annyit, hogy a rikkancsok nem újságárusok voltak, hanem éjjeliőrszerű

Next

/
Oldalképek
Tartalom