Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-31 / 26. szám

Színházi élet Abonyban II. rész III. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1961. JANUÁR 31, KEDD A község ipari munkásainak helyzetét vizsgálta a tanácsülés A községi tanács és a vég­rehajtó bizottság az elmúlt évben már többször foglal­kozott a község dolgozóinak helyzetével, az e téren jelent­kező feladatokkal. A múlt év augusztusában héttagú ideig­lenes bizottságot bízott meg a tanácsülés, hogy dolgozza fel a község ipari munkásai­nak helyzetét. A bizottság széles aktívahálózat kiépíté­sével kezdte meg a munkát, s az elmúlt tanácsülésen ke­rült ismertetésre a jelentés. A község sajátos helyzetéből kiindulva, a bizottság a köz­ség alkalmazott és értelmi­ségi dolgozódnak helyzetéről is jelentést készített. A felmérés során megálla­pították, hogy a felszabadu- * l ás előtt a község lakosságá­nak mintegy 40 százaléka dolgozott munkás, alkalma­zott, értelmiségi munkakör­ben. A községben mintegy 800-an tudtak elhelyezked­ni, a többieknek vidéken kel­lett munkát keresniök. Ma már községünk felnőtt lakossá­gának 60 százaléka ipar­ban dolgozik, tehát húsz százalékkal több, mint a felszabadulás előtt. Hely­ben mintegy 1100 fő dolgozik és 3500 vidé­ken dolgozó munkásunk van. Ezeknek a helyze­tét két szempontból vizsgálta a bizottság. Az egyik: a bejáró munká­sok helyzete, akik na­ponta utaznak a munka­helyre, s munkájuk vé­geztével vissza Abonyba. Számuk mintegy ezerre tehető. A másik csoport a munkahelyén tartózko­dik, s csak hetenként, vagy annál ritkább eset­ben tér haza. Számuk 2500 fő. Zömmel építő­munkások. A felszabadulás előtt a hely­ben dolgozóknál a kereset 30, a vidéki dolgozóknál 50 szá­szatokat a különböző szol­gáltatások vitték el. Ez az arány ma ' módosult, bár a százalékos arány a helyben foglalkoztatottaknál emelke­dett. a vidéki dolgozóknál alig változott. A tartalmi változás mégis figyelemre méltó. Bővült a létfenntar­tás, a szolgáltatások köre. Ma már szükségszerűen je­lentkezik a dolgozók számára a sajtó, a könyv, a mozi, a szebb és több ruha, a maga­sabb iMlóriájú és nagyobb választékú élelmiszer stb. Mindezekkel tehát bővült a szolgáltatások köre és a lét­fenntartás. Ugyanakkor a fennmaradó keresetből a ré­gen meg nem valósítható kí­vánságok teljesítésére is sor keiül. Elég megemlíteni csak azt a számot, hogy az elmúlt 16 esztendő alatt községünk­ben 900 dolgozó épített csa­ládi lakóházat. Az építtetők jelentős része munkás. Dolgozóink többsége részt vesz a közügyek intézésében ; is. í Sajnálatos negatívum, \ hogy a község kulturális j életébe egyes munkások \ nem kapcsolódnak be kel- i lóképpen. Nem érdek- i lödnek a különféle ren- i dezvények (Ismeretterjesz­tő előadás, kultúrműsor stb.) iránt. E téren mégis örvendetes a fiatalok ze­nei érdeklődése, bár a dolgozó szülők ezt sem értékelik eléggé. Kommunális ellátottság te­kintetében hiányosság mu­tatkozik a villany- é& vízel­látásban. Nincs megfelelően megoldva a munkáslákta te­rületeken az utak, járdák kiépítése sem. Igen nagy probléma számos munkás­család számára a lakáshiány. Van olyan tapasztalat is, hogy , a különböző gyűlésekre, rendezvényekre a munká­sok nemigen mennek el. Még a tanács munkájá­ban is tapasztalható, hogy a tanács és a.z ál­landó bizottságok ülésé­ről a munkások távol­maradnak — ez persze nem általánosítható min­den alkalomra. Figyelmet kell fordítani a további helyzet megjavítá­sában a dolgozók megnöve­kedett anyagi igényeire. Fo­kozatos fejlesztéssel meg kell szüntetni azokat a hiányos­ságokat, amelyek a közfo­gyasztási cikkek tekintetében még ma is mutatkoznak. Meg kell oldani a lakosság meg­felelő áruellátását olyan cik­kekből is, mint tej-, zöldség-, húsellátás. Kommunális ellátás tekin­tetében a lakáshiány felszá­molása, a magán- és köz- építkezés jelentkezik első­ként feladatul. De törekedni keli a villany-, vízellátás ja­vítására, utak, járdák építé­sére, parkok létesítésére, ál­talában az egészséges kör­nyezet kialakítására. Sok barátommal beszélget­tem arról, hogy valamikor ré­gen. a sivár, szennyes piacté­ren reggeltől 11 óráig álldo­gáltunk. vártunk *munkaadó­ra, hogy mi is keressünk né­hány fillért, családi életünk fenntartásához. Nehezen ment ez a dolog, mert aki­nek több volt az ismeretsége, munkába is jobban él tu­dott helyezkedni — különö­sen, ha egy-két litert fize­tett az úgynevezett vállalko­zó „első” embernek. Soha­sem felejtem el. hogy a Soós- telepen dolgoztunk, napi het­ven fillérért, és örültünk, hogy munloához jutottunk. Régi emlék ez. de igaz. Most barátaimmal együtt nyugodt életet élünk, elmondhatjuk, sokkal jobbat, mint a múlt­ban. Nem kell éjfélkor kelni. hogy kerékpárral eljussunk a ceglédi Soós-telepre, vagy más munkahelyekre, reggel négy órára. Talán sokan ezt már elfelejtették. Mi a ter­melőszövetkezetben ma már saját jobb életünkért fárado­zunk. Örömmel látjuk, hogy idős barátaink nyugdíjban részesülnek Akik pedig dol­gozunk, örömmel tesszük azt, mert tudjuk, munkánk nem hiábavaló. Épül. szépül köz­ségünk, és szépül a mi éle­tünk is. Szívesen dolgozunk a szebb községben, a jobb em­beri élet kialakításáért. Ez nehéz, de tudjuk, hogy mun­kánk gyümölcse megtérül. Munkánk révén szövetkeze­tünk minden évben erősödik, s ez jelenti a mi boldog jö­vőnket. — M. János — Az első színkör Abonyban a múlt század hetvenes évei­ben épült. Laczkó Sándor épít­tette kis vendéglője udvarán. Ezt a csinos kis színkört tel­jesen körülzárta a vendéglő és a melléképületek. Ez dön­tötte el későbbi sorsát. A ha­tóság tűzveszélyesnek nyil­vánította, és húsz évi fennál­lás után lebontatta. Színpadán az itt időző tár­sulatokkal Üjházi Ede. Tamás- sy József, Németh József és Tollagi Adolf vendégszerepei­tek. A színház nélkül maradt művészetkedvelő községünk­nek a Nemzeti Színház mű­vészei jöttek segítségükre. térre közepén nyílt a bejárat, jobbról és balról lócaszerű padsorok voltak. A harmadik évben elkészül­tek az öltözők, a páholyok, a plüsshuzatú zártszékülések. Ekkor vásárolták meg a szín­pad művészi díszleteit, és ezek megfelelő felhasználásá­ra zsinórpadlást emeltek a színpad fölé. Ennek gerendá- zatáról hullatta virágesőjét az abonyi hálás közönség a köz­reműködő művészekre az elő­adás végén. A Nemzeti Színház művé­szein kívül vándorszíntársula­tok is játszottak ebben a szín­körben, 1902 után csaknem minden évben más-más tár­Sportakadémiát indít a JTST A Ceglédi Járási Testneve­lési és Sport Tanács mellett működő agitációs s propagan­da bizottság sportvezetők, sportolók és szurkolók részére sportakadémiát indít. A hat részből álló előadás- sorozaton neves fővárosi sportemberek, sportolók és sportvezetők tartanak előadá­Abonyi Gyula buzdítására a Nemzeti Színház több tagja — szezon után, június végén — leútazott Abonyba. Mihályfi Károly igazgatása alatt há­rom előadást tartottak, és előadásaik összes bevételét a felépítendő új színkör költ­ségeire ajánlották fel. Ezzel az önzetlen szép magatartásuk­kal együtt adták művészetük legjavát. A színműveket csak­nem ugyanazon szereposztás­ban adták elő, mint Budapes­ten. A mellékszerepekben pe­dig a ..szintanoda” legjobb nö­vendékeinek adtak alkalmat arra, hogy érvényesülhesse­nek. Soraikból többen jutot­tak el országos hírnévre, 1893- tól 1897-ig az évente megis­métlődő előadásokon több mint 30 fiatal színinövendék bontogatta szárnyát Abony színpadán. Közülük csak né­hány nevet említek: Latabár Kálmán, Odry Árpád. Hetényi Béla, Csázsár Imre. Paulay Ede, Nádai Ferenc és Béla, Nógrádi Jolán. Az első évben a régi város­háza udvarán felállított sátor volt az előadások színhelye. Lukács Gyula és a színpártoló egyesület nagyon tevékeny tit­kára, Véli Miksa fáradoztak az előadások technikai nehéz­ségeinek elhárításán. A vidám kedves Véli Miksára ma is többen , emlékeznek. Ügy em­legetik, mint akinek télen nyá­ron mindég virág volt a kabát­ja gomblyukában, zsebében pe­dig aprószemű cukorka a gye­rekeknek. A második évben készen ál­lott az egyszerű, de tágas szín­kör, a mai József Attila Ter­melőszövetkezet irodájának helyén és a Bartha-féle ház­telken a Radák úton. Nyári színház volt ez, deszkából épült, mintegy 50 méter hosz- szú és 18 méter széles. Szín­pada 10 méter hosszú és 6 méter széles lehetett. A néző­ÜLÉST TART a Hazafias Népfront községi bizottsága február 3-án a tanácsháza dísz­termében, amelyen az első fél­évi munkateryet tárgyalják. AZ ELMÜLT napokban ötvennégy személy 134 hold földdel (ebből 10 hold szőlő), valamint 42 földdel nem ren­delkező személy lépett be a termelőszövetkezetekbe. AFRIKAI NAPOT rendez a Hazafias Népfront községi bizottsága február 3-án a Pe­tőfi Művelődési Ház nagyter­mében este 6 órakor. Az elő­adást Pátkay Imre, a gimná­zium igazgatója tartja. Az előadást filmvetítés és műsor követi. ÜJ BÚTORT kap a könyv­tár. A szobafestés és a parket­tázás már befejeződött, előre­láthatóan február közepén már az olvasók rendelkezésére áll. VARGA BÉLA Ittas álla­potban hajtotta a lovaskocsit a gépállomást és a vasút utat összekötő bekötő úton. Meg­zavarta lovait, ezek a kocsit az iskola előtt kcrckvetönek rán­tották. A kocsi felborult és Varga Bélát súlyos sérüléssel kórházba szállították, a kocsin tartózkodó Szűcs János ki­sebb sérüléseket szenvedett. SZAKMAI továbbképző tan­folyamon vesznek részt ter­melőszövetkezeteinkből a nö­vényvédelmi felelősök. GYALÁZKODÓ kifejezé­sekkel illette rendszerünket a Szelei úti italboltban D. Nagy István. Kijelentéseit, fenyegetéseit felszólítás elle­nére sem szüntette meg, sőt a csitítóit is megfenyegette. D. Nagy István ellen megin­dult az eljárás^ EREDMÉNYESSÉGI mun­kaegységre 138 hold répa­féleség, 135 hold krumpli, 378 hold cukorrépa és 2321 hold kukorica megmunkálá­sát vállalták eddig a tsz-ta- gok. ÜGYELETES orvos: Feb­ruár 5-én dr. Jánossy László. ÜGYELETES gyógyszertár 1/1, Kossuth tér 17. A BÁSTYA SÉTÁNY 77 cí­mű háromfeivonásos zenés vígjáték bemutatójára feb­ruár 4-én és 5-én kerül sor a Petőfi Művelődési Ház színháztermében. SZALAG A VATÖ-bálra ké­szül a gimnázium IV. osz­tálya. Községünkben először érettségiznek a helyi gimná­ziumban a diákok. lódik be cikkünk hőse, Tóth János, Vasút dülőbeli lakos. Jó gazda ugyan, de a törvé­nyek betartása nem tartozik erényei közé. Nem is beszélve a szövetkezetről alkotott igen helytelen nézetéről. Hősünk a kapott fakiterme­lési engedély alapján kisze­dett fái közül 1—2 mázsát 50 forintos áron eladott. Búzave­tését a közelben levő artézi kút vizének lefolyása elárasz­totta. S ennek megakadályo­zására semmit sem tett, a ha­tóságnak sem jelentette, tét­lenül nézte, ahelyett, hogy cselekedett volna. Kutyáit szabadon engedte, hadd fo­gyasszák a nyúlállományt, ez persze minden időben tiltott dolog. Többszöri figyelmezte­tés ellenére sem tartotta be a megelőző tűzrendészen előírá­sokat. Sorolhatnánk viselt dolgait tovább is ... Mikor pe­dig a hatóság mindezek tisz­tázása érdekében megidézte, először eltűnt a községből. Bejárta Ceglédet, Tószeget, sulat. Ma is emlékeznek sokan dr. Farkas Ferenc szabadkai színtársulatára az 1907-1908- as évekből. 1918-ban Radó Bé­la színtársulata töltött pár hetet Abonyban. 1919-ben a Tanácsköztársa­ság idején a direktórium fog­lalta le a színkört. Propagan­da felvilágosító előadásokat • tartottak az új jogrendről, néphigiéniáról és sok más hasznos ismeretről. Amikor a román csapatok megjelentek, egy géppuskás osztagot helyeztek el a szín­házban. Lassan annyira meg­rongálódott maga az épület is, hogy annak helyreállítására már senki sem gondolt. A színpártoló egyesület végül is lebontatta a színkört. A színház pusztulása sok emberi lehangolt. Különösen a műkedvelő színjátszókat. Sze­rencsére került Abonyban olyan ember — az abonyi ke­rület akkori nemzetgyűlési képviselője, Fábián István —, aki a saját tulajdonát képező Kossuth-szálló udvarán szi­lárd anyagból tágas színkört emelt. Ebben már télen is le­hetett előadást tartani. Később Fábián igen méltányos árért a községnek adta el a színkört. A község azt mozgóképek elő- , adására rendezte be. Kibőví­tette, átalakította, de egyszers­mind azt is biztosította, hogy az bármely időszakban rendel­kezésére álljon a színielőadá­sok számára is. Az első ilyen előadás ebben az épületben — Torma János emlékezései szerint — a Betyár kendője volt, amelynek ren­dezésében maga is részt vett. (Folytatjuk) Péter Ida Új állandó bizottság alakúit Az elmúlt tanácsülés, a fennálló rendelkezés értel­mében. több tanácstagot visz- szahívott a különböző állan­dó bizottságokból, és az ifjú­ságvédelmi á. b. munkájának végzésével bízta meg őket. Áz új á. b. munkája, az if­júság védelmén túl, a csalá­di élettel kapcsolatos gyám­ügyi feladatokat is megvizs­gálja. Ezen túl a gondozásba vett öregek eltartásának kö­rülményeit, valamint ital­boltokban n fiatalok esetle­ges kiszolgálását ellenőrzi. Az új á b. létrejöttével megszűnt az eddigi ifjúság- védelmi tanács, s annak tag­jai mint aktívák dolgoznak tovább az állandó bizottság­ban. ___________* ANYAKÖNYVI HÍREK Született: zelei István — Sebők Erzsébet: Béla, Kiss János Ist­ván — Brezvai Anna: László ne­vű gyermeke. Házasságot kötött: szabó Fe­renc — Jenei Margit. Meghalt: Király Kálmánná sz. tuhász Anna, Kássa Sándomé sz. Makai Terézia, Csizmadia Mi­hály, Sárvári Zoltánné sz. Se­bestyén Dorottya. Szabó János; Halász Mihályné sz. Bodócs Má­ria. Janó Mihály, Sánta János,* Csizmadia Béla. Kállai Lajosné sz Rácz Pali Mária. Hegedűs Istvánná sz. Brenye Mária. Levelesládánkból sokat a legkülönbözőbb té­mákról. Az egyes előadásokat filmvetítéssel egészítik ki. Minden héten egy előadás lesz. Az akadémia célja: időszerű és népszerűén feldolgozott té­mákon keresztül minden ér­deklődő. de elsősorban a test­neveléssel és a sporttal váro­sokban. falvakban, különböző sportteriilcteken társadalmi munkában tevékenykedő ve­zető szakemberek, úgyszintén a sportolók és szurkolók is­meretterjesztő jellegű okta­tása. képzése, egyben tovább­képzési lehetőségeinek bizto­sítása. Az akadémia a sportköri ve­zetők részére kötelező jellegű, de elvárjuk, hogy a sportolók és szurkolók is minél nagyobb számban részt vegyenek. Jelenlkezésekct a ceglédi JTST címére (Cegléd, Rákóczi út 14) kell megküldeni feb­ruár 1-ig, név, születési év, hely és lakcím feltüntetésé­vel. A JTST agit.-prop. bizott­sága Cegléden, Nagykőrösön és Abonyban külön-külön ren­dezi meg az akadémiát, mint már említettük, 6—6 előadás­sal. A JTST TOTÓTIPPJEINK FEBRUÁR 5-ÉRE 1. Catania—Milan 2x1 2. Internazionale—Aíalanta 1 3. Lecco—Fiorentina x 2 4. Napoli—Lanerossi 1 x 5. Róma—Bari 1 6. Sampdoria—Torinó 1 7. Troyes—Sedan l x 8. Valenciennes—Angers 1 x 9. Lennes—St. Etienne 1 10 Lyon—Reims x 2 11. Limoges—Nice 1 2 12. Nimes—Racing Club Paris 1 x 21 Pótmérkőzések: l, 1, 1, 1. Halottak, akik feltámadtak kellő fontolás és vizsgálat után arra a megállapításra jutottak, hatóságilag fel kell nyittatni az ajtót, hátha va­lami szerencsétlenség történt. Nem egy ilyen esetről írtak az újságok. A lakás felnyitásakor nagy meglepetés érte a belépőket. Mindenki egészséges volt, csupán a nagymama jajgatott szívettépőn, hogy mindjárt meghal, vége van. Lehet, hogy mindez a látogatók miatt volt. A hatóság emberei meredten nézték a feltámadt nagyma­mát. A gazda pedig bezárkó­zott a másik szobába és ké­sekkel vette körül magát. Most talán valójában szere­tett volna meghalni, mert szé- gyellte a leleplezést. Hiába, vannak még embe­rek, akik mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a tör­vényt kijátsszák és kivonják magukat a felelősségrevonás alól. Olvastam táltosról, jó­sokról, de halottaiból feltá­madt embert most láttam éle- temben először, Tóth János', személyében, aki megunta ai túlvilági életet és visszatért a\ földre. —SzL— # Szolnokot, Budapestet, már csak azért is, nehogy megta­lálják. A rokoni látogatásnak egy­szer vége lett. nyilván úgy gondolta, nem idézik tovább, mindent elfelejtettek, vissza­tért tanyájára. Meglepődve tapasztalta azonban, hogy az idézés tovább folytatódik. Ek­kor merész elhatározás szüle­tett meg gondolatában. Csa­ládjával'egyetemben bezárkó­zott a lakásba. Állatainak sem adott enni, azok éhsé- . gükben naphosszat bőgtek. A nagyobb hatás kedvéért még a havat sem seperte el az udvaron. Mindezt úgy ren­dezte el, mintha mindenki meghalt volna a tanyán. Hiá­ba ment a postás, a kézbesítő, életjelt nem adtak magukról. A postai és a kényszeridézé­sek, levelek már ellepték a bejárati ajtót, ahová kifüg­gesztették őket. A szomszédok és az arra já­rók rendellenességet látva, je­lentést tettek a tanácsnak, a V\\\\\\\\\\\\\\\N\\N\\\\\\\\\\\\S\\\\\\\\\\\\\ % Nem, kedves olvasó, nem f valami bibliai alakról vagy f mondásról, hanem megtörtént f igazi történetről van szó. f Egyébként is e történetben % szereplő személyek nem föl- döntúli lények, hanem élő £ emberek. A történetet talán £ ott kezdeném, hogy az egyik í alkalommal vizsgálgattam a '/ tanács egyik szakigazgatási f szervének munkáját; az ügyek f intézésének menetét, a ható- f ság által felvetett szempontok $ kivizsgálását, a törvények, f törvényerejű rendeletek és f egyéb jogszabályok betartását, f így kerültem magam is az események forgatagába. | Köztudomású, hogy a helyi £ tanács mezőgazdasági szak­igazgatási szervének a mun- 5 kaja a tsz-községgé válás kö- f vetkeztében sem csökkent, f hanem növekedett. A tsz-ek f megszilárdítása mellett egyéb f általános szakigazgatási fel- ^ adatot lát el. Csupán egyet- ^ kettőt említek közülük, mint f például a fakitermelési enge- f dély kiadása, mezőrendészeti £ feladatok stb. Mindezeket gazért tartottam szükségesnek felmondani, mivel itt kapcso-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom