Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-28 / 24. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK* Téli lékhorgászat a soroksári Duna-ág jegén ^ A vizek „szerelmesei”, a horgászok, télen is hódolnak szen­vedélyüknek. Léket vágnak a jégpáncélon s innen horgásszák ki az ilyenkor kétszeresen finom falatnak számító halakat. AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Y. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM ARA 50 FILLER 1961. JANUÁR 28, SZOMBAT Megtartotta zárszámadó közgyűlését a lőrinckátai Új Világ Termelőszövetkezet Az előírtnál három és félszer nagyobb saját erőből történő beruházást végeztek — Egymillióhétszázezer forint hitelelengedésben részesültek 39,17 forint jut munkaegységenként Sekou Touré távirata Dobi Istvánhoz Sekou Touré, a Guineái j; Köztársaság elnöke, meleg-1 hangú táviratban mondott f köszönetét Dobi Istvánnak, az £ Elnöki Tanács elnökének, köz- ‘j társasági elnökké történt is- ^ mételt megválasztása alkal- £ mából küldött jókívánságai- í ért. í (Munkatársunk telefonjelen­tése) Tegnap délután zsúfolásig megtelt Szentlőrinckátán az általános isikolá nagyterme. Az első sorokban fejkendős asszonyok, hátrább kucsmás, bekecses férfiak ültek, mint­egy 600-a.n. Nagy esemény ez a falu éleiében, mert most tartotta a termelőszö­vetkezeti község első zár­számadó közgyűlését. Az el­nökségben a termelőszövetke­zet legjobb dolgozóin kívül helyet foglalt Jámbor Mik­lós az MSZMP % Pest me­gyéi Bizottságának mezőgaz­dasági osztályvezetője, Ko­vács József, a járási part- bizottság első titkára, vala­mint Vasztl László, a ter­melőszövetkezet elnöke. A zárszámadó közgyűlést Ko- , vács Lajos termelőszövetke­zeti elnökhelyettes üdvözlő, szavai nyitották meg, majd Vaszi! László ismertette a termelőszövetkezet vezetősé­ge beszámolóját az 1960. évről. Elmondotta, hogy a szentlőrinckátai Uj Vi­lág Termelőszövetkezet 1959 őszén alakult 581 taggal, több mint 3 és félezer hold földterület­tel. A tervkészítés igen nehéz feladat elé állította a szö­vetkezet vezetőségét. A ka­pások területét például jó­formán csak találomra tud­ták megtervezni. Ennek el­lenére feszes, de reális, meg­valósítható tervet készí­tettek. Figyelembe vet­ték a község azelőtti termelését, s a kertészet­re fordítottak nagy gon­dot. Az eredményességi munka­egység-rendszert választot­ták a jövedelemelosztás for­májának és ezzel kezdetben nem minder» tag értett egyet. Később azonban, miután be­látták, hogy ez a jövede­lemelosztási rendszer pilla­natnyilag a legigazságosabb, mindannyian hozzáláttak a dologhoz és szép eredménye­ket értek el. A növénytermelési ter­vet a szövetkezet 106 százalékra teljesítette. A tervezettnél egy-három mázsával többet termeltek holdanként, például gabona­félékből. Ez nagyrészt a szakszerű növényápolásnak, magágykészítésnek köszönhe­tő. A kertészetben gondot okozott kora tavasszal a me- legágyi ablakok hiánya, de háromezer melegágyi keret­ablakot vásároltak saját erő­ből. A növényápolási munkák ál­talában zökkenőmentesen ha­ladtak. A betakarításnál az volt a probléma, hogy a jár­művek nem birták a nagy- mennyiségű termény szállítá­sát Ezenkívül a betakarítást hátráltatta a rendkívüli, esős időjá­rás is. Azonban az eredményességi jövedelemelosztás révén, a te­rületvállalás segítségéve] lé­nyegében időben tudták befe­jezni a termények betakarítá­sát. Jelentős eredményeket ért el a szövetkezet az állat­tenyésztésben is, hízóser­tés, hízómarha, gyapjú, tejtermelés! és malacsza­porulati tervüket túltelje­sítették. Ebben része van annak, hogy az eredményességi munkaegy­séget alkalmazták. A tehené­szetben például bevezették a sörtörköly etetését, amely je­lentősen emelte a hozamot és csökkentette az önköltséget és igen sok abrak megtakarítását tette lehetővé. Nagyon ''énye- ges, hogy időben mintegy 13 tonna silókukoricát, valamint szárat és répaszeletet besilóz- tak. Ezáltal bőségesen biztosí­tott az állatok silószükséglete. A szövetkezet megtermett áruinak zömét az államnak adta el. < Búzából például 504 má­zsával,* rozsból 300, árpá­ból 450 mázsával többet adtak át, mint amennyire leszerződtek. Zöldségfélékből 231 vagon árut adtak el hatmillió forint értékben, jóval többet, mint azelőtt a község egyéni gazdai. Megdőlt az az állítás, hogy a szövetkezet létrejötte után csökkeni fog a terméshozam és a 'megtermelt áru mennyisége. Anyagilag egész éven át szi­lárd volt a szövetkezet, a ta­goknak munkaegységenként 20 —24 forint előleget fizettek. A téli hónapokban is tudnak a tagoknak munkát biztosítani, a szalmabálázásnál, a nádvá­gásnál és más helyütt, A szövetkezet 1960-ban mintegy egymillió 700 ezer forint értékben végzett saját erőből történő beru­házást. Vásároltak többek között hat darab traktort és megépítettek igen sok istállót. Most üveg­házat építenek, ez a követke­ző években többszörösen be­hozza a ráfordított költségeket. 1960-ban a szövetkezet a tervezettnél 3,5-szer töb­bet fordított építkezésekre. Az állam mintegy 1 700 000 forint hitelelengedésben része­sítette a szövetkezetét. A szövetkezet munkaegysé­genként a tervezett 40 forint helyett, 39,17 forintot fizet munkaegységenként. A szövetkezet elnökének be­számolóját a zárszámadó köz­gyűlésen részvevő tagok igen nagy érdeklődéssel figyelték. A beszámolót követő vitában igen sokan felszólaltak és töb­ben tettek értékes, megvaló­sítható javaslatokat. Többen kérték, hogy a szövetkezet az idén még jobban vegye figye­lembe a tagság véleményét és minden lényeges döntés előtt tájékoztassa arról a tagokat. A felszólalók zöme egyetértett azokkal a beruházásokkal, amelyeket a szövetkezet az el­múlt évben végzett, mert lát­ják, ez a módja és alapja an­nak, hogy az elkövetkező években a tervezettnél lé­nyegesen többet tudjanak osztani munkaegységen­ként és megtalálja a szá­mítását a szövetkezetben minden tag. Megemlékeztek arról a sokat érő segítségről, amelyet a szö­vetkezet vezetőségének és a tsz-nek nyújtott a pártszerve­zet, valamint a KISZ-szervezet és a helyi tanács, ezenkívül a tsz-t patronáló Könnyűipari Gépgyár (amelynek képviselői részt vettek a közgyűlésen és hasznos segítséget adtak hoz­zászólásaikban is). Ma reggel a szövetkezetben megkezdik a kiosztásra kerülő pénzek kifizetését. A délutáni órákban az általános iskola termében kultúrműsorral szó­rakoztatják a szövetkezeti köz­ség lakosait, vacsorával ven­dégelik meg a szövetkezet tag­jait és utána reggelig tartó táncmulatságon szórakozhat­nak egymással. Csekő Ágoston Charlotte nagyhercegnő távirata Dobi Istvánhoz Charlotte, Luxemburg nagy- ^ hercegnője, táviratban kö- ^ szönte meg Dobi Istvánnak,^ az Elnöki Tanács elnökének ^ Luxemburg nemzeti ünnepe ^ alkalmából küldött jókíván- ^ sásait. á A zsákmány: kősüllő (MTI-foto, Kácsor László felv.) Az északi sarkvidéktől a trópusokig harminc országba eljut az Orion hőpalack Évről évre gyorsan növek­szik a hőpalack é* áz ébresz­tőóra exportja, s noha ezek az Elektroimpex Külkereske­delmi Vállalatnak nem a leg­jelentősebb cikked közé tartoz­nak, kivitelük tekintélyes mennyisége miatt mégis fi­gyelemre méltóak. Ebben az évben több mint félmillió különböző típusú ébresztő­órát exportál a vállalat, csak­nem 50 százalékkal többet, mint 1960-ban. Vásárlói kö­zött vannak angol* holland, finn. mexikói cégek, kolum­biai ecuadori, guineai, ka­meruni kereskedőik. A MOM- nak ez a gyártmánya harminc országba jut el, s az ez évi exportra tervezett mennyisé­get lényegében már mind el­adta az Elektroimpex. Ugyanilyen széleskörű pi­acra találtak az Orion-hőpa- lackok is. ezeket szintén har­minc országban vásárolják, az északi államoktól a trópu­sokig. a világ legVü’önbö- zőbb tájain használják. Meg­találhatók például Kanadá­ban. Dániában. Svédország­ban, Norvégiában, de kere­sett Törökországban. Marok­kóban, Tuniszban és a dél­afrikai országokban is. Az ez évi kivitel megközelíti a két­millió darabot.-^XXXX^^XXXVaXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX­A megye szövetkezeti dolgozóinak 12 százaléka fiatal Kibővített ülést tartott a KISZ Pest megyei Végrehajtó Bizottsága Tegnap délelőtt mintegy nyolcvan fiatal, megyei, járá­si alapszervezeti KlSZ-funk- cionári us részvételével tar­tott ülést a KISZ Pest me­gyei végrehajtó bizottsága. A tanácskozáson megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja. a KISZ KB első tit­kára, és Horváth András, az MSZMP Központi Bizottsá­gának póttagja, a Pest me­gyei pártbizottság első titká­ra. Somodi Gyula, a KISZ Pest megyei végrehajtó bizottsá­gának titkára, beszédében fel­elevenítette a KISZ I. kong­resszusának hangulatát, majd a kongresszusi határozatok főbb pontiadból kiindulva, el­sősorban a megye üzemeiben folyó munka termelékenysé­gének növelésével foglalko­zott. Megemlítette, hogy az utóbbi másfél évben 26 százalékkal nőtt a tér. melékenység, s a költség, szint ugyanakkor két szá­zalékkal csökkent. Mégis. a termelékenység emelkedésének nagy részét létszámemeléssel érték el. Éppen ezért helyes a megyei pártbizottságnak az a határo­zata, amely előírja, hogy 1961-ben a termelékenység növelésének kétharmadát korszerű munkamódszerek be­vezetésével. a normák meg­felelő szintre hozásával kell elsősorban elérni. Ez a mi szempontunkból sokat nyom a latban, azért is. mert az * Április 4-én avatják a Csepel Autógyár kultúrházát — Itt Diósi György, a Rác­kevei Járási Tanács elnöke... — Hallottuk, hogy április 4-én adják át rendeltetésének a Csepel Autógyár új kultúr­házát. Arra lennénk kíván­csiak, hogy az elnök elvtárs véleménye szerint ez mennyi­ben járul majd hozzá a járás kulturális életének a fellendü­léséhez? — A kérdés felvetése telje­sen jogos, a választ mégis messzebb kezdeném... A vál­lalati kultúrházak és kultúr- otthonok kihasználtságára, il­letve kihasználatlanságára gondolok. Általános tapaszta­lat ugyanis, hogy a vállalati kultúrotthonok — különösen vidéken — nem töltik be azt a szerepet, amelyet betölthet- nének. Nem használják ki le­hetőségeiket a vidék kuiturá- lódásának elősegítésére. A Cse­pel Autógyár új művelődési otthonának munkájához sok reményt fűzünk. Szeretnénk, ha ez az általános tapaszta­lat alól a ráckevei járás leg­szebb, legmodernebb kultúr- háza kivétel lenne, s hozzá­járulna a gyári munkások és a mezőgazdasági dolgozók kapcsolatának elmélyítéséhez Ha a mezőgazdasági dolgozók is részt vehetnek majd a munkások igényeihez igazí­tott előadásokon, beszélgeté­seken. ez a reményünk rész­ben mát valóra is vált. (V) üzemi dolgozók egyharmada az ifjúság soraiból kerül ki. Számos példát említett az üzemek életéből, ahol a fia­talok helyesen értelmezik a védnökség vállalását,' mert csak a konkrét feladatok ré­vén segíthetnek a termelés­ben. A brigádmozgalommal kapcsolatban Somodi Gyula megemlítette, hogy a megy ében ötvenegy if­júsági brigád nyerte el a szocialista ifjúsági mun­kabrigád címet, és még 177 brigád küzd érte. A KISZ megyei titkára re­ferátumában külön kiemelte, hogv a megye termelőszövet­kezeti megye lett. Míg évek­kel ezelőtt a magyar fiatalok alig hét és fél százaléka dol­gozott a termelőszövetkeze­tekben, most ez a szám 12 százalékra emelkedett Mono- ron és Nagykátán a most ki­alakult nagyüzemi táblák megműveléséhez száz úi trak­torosra lett volna szükség — mondotta. A KISZ olyan jól szervezte meg a munkát, hoPv majdnem kétszázan je­lentkeztek. A megyében azon­ban ezer úi traktorosra vol­na szükség, de a két jó példa ellenére is eddig hatszáz trak­toros látszik biztosítottnak. Az elmúlt év mezőgazda- sági eredményeit vizsgálva, a termelőszövetkezeti kuko­ricatermelő ifjúsági csapa­tok versenyében az ország első tíz helyezettje közé ke­rült a tápiószelei Keleti Fény Termelőszövetkezet 44 mázsás májusi morzsolt átlagával. Ezért ‘hétezer forint jutal­mat kapnak A silózási brigádok ver­senyében második lett a nagykőrösi Dózsa Népe Tsz ifjúsági munkacsa­pata, » az állami gazdaságok siloza- si brigádjainak versenyében a Cifrakefti Állami Gazda­ság a második helyezést ér­te el. Mindkét csapat három­ezer forint iutalmat kap maid. Az állami gazdaságok trakto­ristáinak versenyében orszá­gosan is két második helye­zettje van a megyének: Ko- csos János és Bakó Mihály, dánszentmiklósi traktoristák. Somodi Gyula — mint az egyik legfontosabb feladattal — ezután behatóan foglalko­zott az új termelőszövetkeze­tekben a KISZ-szervezetí élet kialakításával. A beszámoló külön fejezetben tárgyalta a társadalmi munkát. Megálla­pította, hogy 1959-ben 23 óra volt az egy főre. eső átlag. Ez a szám 1960-ban emelkedett, hiszen Cegléden személyenként harminckilenc, Nagykörö­sön harminc óra társa­dalmi munkát végeztek a fiatalok De nem lehet ugyanilyen di­csérő jelzővel beszélni a szentendrei, ráckevei járásról, sőt a Csepel autógyári fiata­lokról. A határozat értelmében az idén 450 000 társadalmi mun­kaórát ^teljesítenek a megye területén a fiatalok. Ezt vál­lalták, de epnek gondos elő­készítéssel tudnak csak eleget tenni. Külön foglalkozott az ifjúság a szocializmusért moz­galommal és megállapította, hogy a középiskolás fiata­loknak több mint 90 száza­léka, az ipari tanulóknak 80 százaléka nemcsak hogy je­lentkezett a próbákra, hanem becsületesen helyt is állnak azokon. Végezetül szervezeti kérdé­sekkel, a tagfelvétellel, a tag- díjfizetéssel foglalkozott a beszámoló. A vita során felszólalt Ko­mócsin Zoltán és Horváth András elvtárs is, majd a ki­bővített végrehajtó bizottsági ülés megfelelő határozatot ho­zott. (d. j.) A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa 6. plénumának határozata A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának 6. plé­numa január 23—24-én ülése­zett Moszkvában. A szakszer­vezet plénumának határozata kimondja, hogy a szervezetek legfontosabb feladata a dolgo­zók alkotóerejének mozgósítá­sa a mezőgazdasági termelés színvonalát felemelő harcra. A határozat arra szólítja fel a szakszervezet tagjait, hogy indítsanak szocialista munka­versenyt az SZKP XXII. kong­resszusának tiszteletére: vala­mint arra. hogy a hatéves ter­vet és annak 1961-re eső fel­adatait határidő előtt teljesít­sék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom