Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-25 / 21. szám

MONDR © VIDÉKÉ • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hl. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM 1961. JANUÁR 25, SZERDA Január Fagyok hava ez, $ a jégé, felhőktől fehérlő égé, *zeneskannáké, sülttöké, szélfújta basszus-kürtöké. Farsang hónapja, fánkoké, fonóba járó lányoké, kés alá érett hízóké, — s a minden újban bízóké, kik úgy kezdik az éveket, mint az újuló életet, füstökbe fújják ami volt és újratelnek, mint a hold. Szülőim, már ötven felé, futva az öregség elé, ifjúságért hadakozva egy újhangú dalba fogtak. Kilenszázhuszonkilencben igy szült meg az anyám en­gem, fagy havában, januárban, bízva bátor igazában, legyek példa, fényes, égő, hogy kezdeni sosem késő, csak szív kell hozzá, jó me­rész, lángos lélek és józan ész. | Én az ő szívüket hordtam, S e nagy 'cezdő, küzdő korban | igy leltem igaz honomra. Olykor kemény, s tán goromba de így férfias az élet — csalhatna más pénzzel, fény­nyel, ezt a forrót, küzdve-szépet, mindig csak ezt kezdeném el. Gábor Iván Politechnika (Mészáros Imre felvétele) A JÁRÁSI TANÁCSÜLÉSEN 1 1 —----­N EM ENGEDÉLYEZTE Illetékes szerv a gyömröi színjátszóknak, hogy előad­ják „A királyasszony lovag­ját”. Egyet lehet érteni a helyes elvvel: valóban, szükséges az, hogy hozzáértő népművelési szervek megvizsgálják az ön­tevékeny színjátszó csoportok műsorválasztását. De: a helyes elv gyakorla­ti megvalósítása nem min­dig mutatkozik eléggé gon­dosnak, célravezetőnek. Az erős szelekció követ­keztében kihullik nagyon sok színdarab alacsony nívója, nagyon sok meg éppen ma­gas szintje miatt. Marad „választéknak” egy nagyon vékony középső réteg, erő­sen közepes darabokból. A túlzott szorítás tehát a kö­zépszerűségnek kedvez, ami, ha jól meggondoljuk, alig jobb a nívótlanságnál. Az sem egészséges dolog, hogy a csoport ismerete nél­kül egy távoli íróasztal mel­lől döntik el, mire képes, mire nem. Ez az együttes sikerrel vitte színre A né­ma leventét, s A kőszívű ember fiait. Talán A király­asszony lovagjával is meg­birkóznának. Ki kéne pró­bálni ... ___________ R— E gy KISZ-gyűlésről Január 21-én este tartotta meg taggyűlését a monori- erdei KISZ-szervezet, ame­lyen elhatározták, hogy ezen­túl a Virágzó Tsz KlSZ-szer- vezeteként fognak dolgozni. A járási KISZ-bizottság ré­széről Klics Gyula és Kovács József elvtársak jelentek meg a gyűlésen. Nagy Imre hely­beli KISZ-títkár megnyitó szavai után kérte a fiatalo­kat. hogy minden erejükkel, tudásukkal, segítsék az újon­nan alakult szövetkezet meg­erősödését, felvirágzását. Ta­nácsolta. hogy vegyenek részt a közös munkában azok a fia­talok is, akik nem tagjai a tsz-nek, üzembe járnak, vál­laljanak el kollektív meg­munkálásra bizonyos meny- nyiségű földterületet a ki- szisták. — Ennek a húsztagú kis kollektívának szép eredmé­nyek vannak már a háta mö­gött. Hisszük és reméljük, hogy , jövőben még több és szebb sikert fognak elérni — fejezte be Klics elvers. Vadászná hosszú, tartalmas beszámolót tartott a járási népművelé­si felügyelő járásunk kultu­rális helyzetéről, melyet az alábbiakban foglalunk össze: Megállapította, hogy fellendülés tapasztalható járásunk népművelési te­vékenységében. A járási kultúrotthon és a közsé­gek kultúrotthonainak vezetőségei egyre inkább tervszerűen törekednek a kultúrmunka feladatainak megoldására. Előrehala­dás tapasztalható a helyi kultúrcsoportok szervezé­se. működése terén. Sikerült elérni, hogy egyes csoportok más községekben is sikerrel szerepeljenek. A művészeti tevékenysé­gek mellett az ismeretter­jesztő előadások terén is eredmények mutatkoznak, kezdeti lépések történtek a családi ünnepek új alapokra helyezésében is. Mindezen eredmény mel­lett azonban kultúrotthonaink nem váltak teljes mértékben a falu kulturális életének köz­pontjává. Nem kielégítő az eredmény a termelőszövetke­zetek parasztjainak a kultu­rális életbe való bekapcsolása terén sem. A községi tanácsok vég­rehajtó bizottságai, az oktatási és népművelési állandó bizottságok nem adják meg a szükséges útmutatást, támogatást eh­hez a munkához. Az álta­lános iskolákkal való fog­lalkozás mellett ezt a fel­adatot is feltétlenül fő feladatként kell tekinteni! Tapasztalható az is, hogy a pedagógusoknak csak egy ré­sze foglalkozik az iskolán kí­vüli népműveléssel, pedig fel­tétlenül szükséges lenne, hogy valamennyi pedagógus az is­kolai oktatáson kívül a nép­művelési munkát is hivatásá­nak, feladatának tekintse. ZRRJRK BE a Táncsics Mi- pohár bort, vagy sört is kul­levő úgynevezett túráltabb körülmények kö­zött akarnak elfogyasztani, rendes helyen akarnak szó­rakozni! A sportkör és a KIOSZ kö­zösen (kocsma nélkül is, eset­leg büfével) szép, valóban kultúrált klubházat tudna ott berendezni. Adják meg a lehetőséget hozzá« sürgő­sen! > Gyömrőn, hály úton KlOSZ-kocsmát! Éppen ide­je lenne, ha az illetékesek fel­figyelnének arra, hogy mi folyik ott. Klubháznak nyi­tották meg néhány évvel ez­előtt. Kezdetben be is töl­tötte feladatát — de az utób­bi időben csak osztályon és kritikán aluli kocsma. Az emberek ma már egy cjCeveíeh ^íttlLdLóí Második levél: ünnepi dobok pergéséről, Kongó Kossuth]áról, s árva asszonyáról got. Nem is tudnánk megbe­csülni saját szabadságunkat — ha a másokét nem becsülnénk kellően. r\e nemcsak az ünnepi do­U bök pergése, s az ujjon­gó öröm hangjai hallatszanak ide Afrikából. Velük együtt az algériaiakra szórt francia sortűz golyóinak kopogása, naponta éhenhaló kétszáz kongói végső hörgése is. Nyugtalanít, ha a rádió csak egyszer is nem ad hírt Kon­góról, örökös aggodalmunk: ehiész-e hát a szabadság Kon­góban, mi van, s mi lesz Kongó népével, s Kongó Kos­suth jával: Lumumbávál? És most itt áll anyám előt­tem, az újabb hírrel. Régen elmondta már, amit akart, de nem mozdul. Kimondatlanul is hallom vádló kérdéseit: Hát ezt is lehet? Hát hol az emberség, a tisztesség? Miért engedik ezt meg? Anyám, aki már a nyolcadik évtized dere­kán jár, úgy lehet, nincs tö­kéletesen tisztában a kongói dráma gazdasági és politikai hátterével. De azt tudja, hogy milyen kín, ha egy asszonyt nem engednek a férjéhez. Amikor az első világhábo­rúban hírét vette, hogy férje egy távoli városban fekszik se­besülten, azonnal felkereke­dett, s indult hozzá, nem volt veszély, ami visszatarthatta volna.., T udom jól, hogy nemcsak anyám, sokan, nagyon so­kan aggódnak itt, a mi ha­zánkban Lumumbáért, Kon­góért, Afrikáért. Jól tették hát, akik eltervezték, hogy megrendezik Afrika hetét, s ezekben a napokban minde­nütt szolidaritási gyűléseket szerveznek Afrika ügye mel­lett. Ha meghívót kapsz ilyenre, vagy hírét veszed plakátokról, feltétlenül gyere el, barátom! Feleségedet, szomszédaidat is hozd el! Várlak! Várunk! Radványi Barna I gyenek. De ezt el lehet mon­dani valamennyi brigádtagról. Külön szólt Miczkó Károly szerelő felelősségteljes mun­kájáról, aki a minimálisra •csökkentette a műszaki hibá­ból eredő szerelési munkála­tokat. A beszámolót Győri János párttitkár elismerő szavai kö­vették. Nem titkolta a szép eredmények fölötti örömét, de kesernyés szájízzel jegyezte meg: — Ha a két szocialista munkabrigádon kívül a többi öt brigád is felzárkózott volna ezekhez a dolgozókhoz, akkor a gépállomás egész évi tervét is tudta volna teljesíteni!” — Igaz, azt is meg kell mondani, hogy Szőcs Attila brigádvezető ügyes szervező és irányító készsége a kitűnő eredmények egyik forrása. Emlékezzenek csak vissza: el­ment munkáért Szajóiba, Ceg- lédbercelre, Tápiósülybe, hogy a terv teljesítve legyen és több forint kerüljön a tasa- kokba. S hogy ez mennyire így volt — bizonyítja a fize­tések kiosztása is: 1800—2000 forint az,átlag! — Az új termelőszövetke­zetek alakulásával megnöve­kednek a művelésre kerülő földterületek. Az új gazdasági évben 17—18 ezer normálhold gépi munkáját kell elvégezni ennek a szocialista munkabri­gádnak, ami igen komoly fel­adatot jelent, mert erőgépein­ket meg kell osztani! Remé­lem és bízom benne, hogy a feladatot megoldják, még ilyen körülmények között is! Szőcs Attila brigádvezető ezután javaslatot terjesztett elő. A szocialista munkabri­gádba javasolta Krizsán Já­nos, Sallai József és Túri Bá­lint traktorosokat, akik jó munkájukkal rászolgáltak a bizalomra. A brigádértekezlet megvitatása után felvette so­raiba a nevezetteket. Ezzel 17 főre nőtt a létszámuk. Hörömpő Jenő feladatoknak becsülettel ele­get tett. Évi tervét, amelyet időközben felemellek, 103,8 százalékra teljesítette! A 14 992 normálhold gépi munkát idő­ben végezte el. Beszámolójá­ban megemlítette, hogy az október 10-től december 31-ig vállalt, 4500 normálhold — részfelajánlás — gépi munkát is túlteljesítették! Üzemanyag­megtakarításuk a felajánlott 10 helyett 16,4 százalékos volt és pozitív eredmények mutat­koznak az alkatrész-megtaka­rítás terén is! Jó volt a közösségi szellem a brigádban. Kiemelte a bri­gádvezető: Pere Imre trakto­ros (1511 hold) 148%-os, Suf­fer Imre és Simó József (2694 hold) 149,6%-os és id. Kiss Mihály (1363 hold) 123,9%-os teljesítményét, akiket a leg­viszontagságosabb időjárás sem hátráltatott, hogy vállalt kötelezettségüknek eleget te­Az elmúlt év októberében a Monori Gépállomáson a Szőcs- és Bartal-brigádok el­határozták, hogy szocialista munkabrigádot alakítanak. Ezen a napon munkaszerző­désben fogadták meg a követ­kezőket: a rájuk bízott fel­adatot a szocialista emberhez méltó erkölcsi felelősséggel végzik el, a gyengébbeket se­gítik, a továbbképzést egyik fő feladatuknak tekintik. Egy éven belül a brigád vala­mennyi tagja megszerzi a vontatóvezetői jogosítványt és az erőgépek gazdaságos fel- használásával 10%-os üzem­anyag-megtakarítást érnek el! A Szőcs-brigád értékelésére a napokban került sor. Részt vett a* tanácskozáson Győri János, a Monori Gépállomás párttitkára is. Szőcs Attila brigádvezető beszámolójában megállapítot­ta, hogy a szocialista munka- brigád a szerződésben foglalt Szőcs Attila szocialista munkabrigádja az élen a Monori Gépállomás traktorosainak versenyében! Pere Imre teljesítménye 1511 hold, Stifter Imre és Simó József: 2694 hold Befejeződött a munkavállalási szerződések kötése a kényei Népfront Tsz-ben kedv, amely jellemezte a tava­lyi munkaév kezdetét, éppen akkor lanyhult el, amikor a legjobban kellett volna meg­fogni a munkát, amikor be kellett volna takarítani a ter­ményeket. Különösen jellemző volt ez a kertészetre, ahol sú­lyos tízezrek mentek veszen­dőbe, részben a vezetés , laza­sága, részben a tagság bűnös nemtörődömsége következté­ben. Reméljük, hogy ez az idén nem fog bekövetkezni. Erre biztosíték a tagság hozzáállása, s nem utolsósorban az, hogy a vezetőség is jobban megszer­vezi a munkát már most. a legelején, a szerződések meg­kötésekor. Nemcsak a szerző­dő fél kötelezi magát a vál­lalt terület becsületes megmű­velésére — hanem a tsz veze­tősége is írásos kötelezettséget vállal arra, hogy a területet időben elveti, s időben kiméri. Kötelezi magát, hogy a szer­ződött területet egyszer foga- solja. kétszer ekekapázza, stb. Minden vállalóval külön-kü- lön megbeszélték, hogy mi az eredményességi munkaegység­számítás lényege, s ennek is­meretében írta alá a tsz-tag a szerződést, amelynek egy példányát ő is megkapta. Nagy árat fizetett a bényei Népfront Tsz tagsága az el­múlt gazdasági év kieséseiért. Nagy árat, de ha tanult belőle, megérte! Böszörményi András Idős nénike hajol a rózsa­szín kartonlap fölé, ügyesked­ve vezeti a tollat. Akkurátus pontot tesz a neve után, óva­tosan leemeli orráról a régi­módi pápaszemet, gondosan belehelyezi kopott tokjába. Ezekkel a szertartásos mozdu­latokkal véget is ért a munka- vállalási szerződés megkötése. öt holdat vállalt özvegy Sin- kovi:z Jánosné. Amikor meg­kérdezem, nem lesz-e sok, magabiztosan nemet mond. — Nem bizony, lelkem, mert a menyem, meg a menyecske lányom is segít majd. Meg- hánytuk-v etettük tegnap a dolgot alaposan, ők bíztattak, hogy csak vállaljak nyugod­tan, még az emberek is segíte­ni fognak, pedig azok gyárba járnak mindannyian. Nagyobb csoport áll az iro­daajtó előtt. Beszélgetnek, ta­nakodnak.. Asszonyok mind. A kukoricamorzsológépnél szor­goskodtak eddig, az ebédszü­netet használják fel arra, hogy megkössék munkavállalási szerződésüket. — ügy szeretnénk, hogy egymás mellett lenne kimérve a földünk — szól Lomén Já­nosné, aki a múlt évben is élenjárt a munkában és ebben a gazdasági évben is becsület­tel szeretné kivenni részét a közös munkából. — Tavaly együtt dolgoztunk a kertészet­ben, az idén nem lesz kerté­szet, de azért mi szeretnénk együtt maradni. ötven hold a vállalásuk. És jönnek egymás után. Egyesével, csoportosan, nők, férfiak, fiatalok, öregek. Nö­vekszik a vállalt holdak szá­ma, rohamosan fogy a vállal­ni való. A százharmincadik vállaló is megkötötte a szerző­dést, s ezzel elfogyott a vállal­ható kapásterület. Akarva-akaratlanul eszembe jut a múlt év hasonló idősza­ka, amikor házról házra járva derék népnevelőink odaadó felvilágosító munkája ellenére is igen lassan haladt előre a szerződések kötése. Most nem kellett sehová menni, minden tag önként jött az irodába, hogy minél előbb megkösse a szerződést, amellyel biztosítva látja családja részére a kenye­ret. háztáji jószágai részére a takarmányt. A múlt évben kö­zel két hónapig folyt a szerző­dések kötése, most egy hét alatt leszerződtek minden te­rületet. Mi ennek az oka? Elsősor­ban az, hogy a tagság rájött: csak az időben végzett, be­csületes munkánaík van meg a gyümölcse. Nem fordulhat az idén elő, hogy az a munka­K edves Barátom! Ma délelőtt Euripidésznél időztem sokáig, tűnödve-bo- rongvá Médeia tragédiáján, kárhoztatva a kort, amely felidézte a bajt, azáltal, hogy a nőt és a férfit, s egyik nem­zetséget a másikkal nem tekin­tette egyenrangúnak. Nem le­het úgy olvasni ezt a tragé­diát, hogy fel ne bolyduljon az ember lelke. Keserű lett a szám, a szívem — más kort, más tájat, más témát kerestem hát: az ókori Egyiptomba ha­józtam át, az időnk előtti negyedik évezredbe, az első afrikai államalapítások száza­daiba. S ahogy megcsapott a Nílus lehelete, Afrika különös levegője — nyílt az ajtó. s anyám jött be a konyhából. Megállt csöndesen, szótlanul. Nem szeret zavarni, ha tanu­lok. Éreztem, valami nagy mondani valója lehet, ha még­is bejött. Felnéztem hát a könyvből, s ő már mondta is: — Nem engedik az urához... A gyermeke meg éhezik ... Érte^^nvl néztem anyámat. — A Lumumba feleségét nem engedik az urához — is­mételte el, s hozzátette még: — Most mondta a rádió ... O " Afrika, de mindennapi t örömünkké, s bána­tunkká lettél! Odahagyjuk sür­gős dolgainkat, kedves köny­veinket egy-egy rólad vett hír után, s tűnődünk, tanács­kozunk jelenedről, holnapod­ról. Annyi, de annyi minden történik forró földjeiden mos­tanában. Együtt örülünk ujjongó, da­loló. földjük szabadulását ün­neplő fiaiddal egy-egy új afrikai köztársaság megszü­letésekor.. Mi, magyarok, akik olyan sokáig éltünk félgyar­mati sorban, s négy évszázadig küzdöttünk életre-halálra a szabadságért, az önálló Ma­gyarországért, nagyon meg tudjuk érteni, mit jelent az, ha egy nép elnyeri a szabadsá­E1 kell érni a jövőben, hogy egy társadalmi bizottság köz­reműködésével, kultúrottho- naink, községeink helyes mű­sorpolitikát dolgozzanak ki, figyelemmel kísérve a lakos­ság igényeit, szem előtt tartva a szocialista kultúra célkitű­zéseit. ' ' ■ . Felvetődött a járási kultúr­otthon keretén belül működő járási népi együttes megalakí­tásának kérdése. Az együttes feladata lenne: színművek, népi táncok, népi énekek és játékok bemutatása. Terv sze­rint az együttes a járás szék­helyén és más községekben rendszeresen fellépne, s ezzel is elősegítené a községekben működő kultúrcsoportok tevé­kenységét, fejlődését. A tanácsülés határozatban állapította meg, hogy a jelenlegi járási kultúr- ház nem felel meg a mai kulturális követelmények­nek, nem lehet elhelyezni benne a különböző szakkö­röket. Ezért felvetődött egy megfelelő járási kul­túrotthon építésének szükségessége. Addig is a Vigadó felső nagy­termének igénybevételével kell a helyzeten segíteni. Határozatban hívta fel a tanácsülés a községi tanácsok végrehajtó bizottságait és a kultúrotthonok igazgatóit, hógy az eddiginél még job­ban működjenek együtt a KISZ-szervezetekkel és más társadalmi szervekkel. Külö­nösen tekintsék fontos felada­tuknak a kultúrotthonok az ifjúság nevelését és a kultu­rált szórakozási lehetőségek biztosítását. A tanácsülés a kulturális élet terén végzett eredményes munkájáért elismerésben ré­szesítette: Dr. Gábor Gyula járási művelődési otthon igazga­tót, Pásztor Antal járási könyvtárvezetőt. Mészá­ros János és Benda Lajos- né könyvtárosokat, Pápai Iván járási ismeretter­jesztő előadót. Tömör Mi- hályné járási népitánc- előadót, Kassai Mártonná gyömrői, Szabó Istvánná Péteri. Ladányi János maglódi könyvtárosokat, Bagoly Gáborné, Borbás Pál, Mátraházi Lajosné, Szabó Zsolt, Szüle Lajos­né, Fülöpp Zoltán, Blaskó Mihály és Gyenes Jó- zsefné művelődési otthon igazgatókat. • NNNXXX>X>^X>^XVS.\XX\\N>>XVVXVS.XXX>XVXXXXV\\

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom