Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-04 / 3. szám

PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST ME GY E / ß Weynif'Jt ah a jécfpcifyáh V. ÉVFOLYAM, 3. SZÄM VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKf ARA 50 FILLER 1961. JANUÁR 4, SZERDA Nagfkáta dolgozó parasztjai is előbbre lépnek Kedd estig 600 család írta alá a belépési nyilatkozatot —Két áj, egyenként 5000 holdas tsz-t szerveznek — A hét végén tartják az alakuló közgyűléseket (Munkatársunk telefonje­lentése) Hétfőn este a nagykátai járási művelődési házban, több mint nyolcszáz falubeli jelenlétében, falugyűlést tar­tottak. Ezt megelőzően a pártszervezet, a népfront-bi­zottság és a tanács tartott ülést. Egyhangúlag úgy dön­töttek ezeken a tanácskozá­sokon, hogy Nagykáta dol­gozó parasztjai is előbbre lépnek. A hétfői napon, a falugyűlést követően, mint­egy 250 család írta alá a belépési nyilatkozatokat. Az első belépők között voltak a falu legjobb gazdái, közöt­tük Telek Antal, Udvari László, Molnár Béla és má­sok. A falugyűlés érdekes színfoltja volt, hogy az idős Pintáesá Sándor bácsi, aki verselgető ember hírében áll, ügyes ritmusokat írt a termelőszövetkezeti szerve­zésről. A belépők között volt még Hegedűs Imre, aki a többi tanácstaggal együtt a rend­kívüli tanácsülésen írta alá nevét a belépési nyilatkozat­ra, Koncz Lászlóval és má­sokkal együtt. Azok, akik már döntöttek, egy percre sem tétlenkednek. A 61 éves Molnár Béla bácsi például idős kora ellenére 35 belépési nyi­latkozatot kért a szer­vező bizottságtól és az­óta a saját példájával ér­velve járja ismerőseit és kéri őket is a belé­pésre. Hogy fáradozása nem hiába­való, azt igazolja, hogy kedd estig 15 aláírt nyilatkozatot vitt a tanácsházára. A be­lépők tudják, mire adják aláírásukat, ugyanis a köz­ségi termelőszövetkezeti elő­készítő bizottság a falu ter­melési és gazdasági tervei­nek kidolgozásába bevonta az arany- és ezüstkalászos gaz­dákat is. Az elképzelések szerint a már országos hí­rű Magyar—Koreai Barátság Tsz-en kívül két új szövet­kezet alakul, a község adott­ságainak megfelelően. A régi tsz területe 1100 holdról mintegy ötezer holdra nö­vekszik. Az 1960-ban léte­sített 100 holdas öntözőte­lep továbbra is a Magyar— Koreai Barátság Tsz-é lesz. A szövetkezet gazdái saját példájukkal, egyre javuló életmódjukkal tudnak agitál­ni, az idén 47 forintot osz­tanak munkaegységenként, amellett rendszeresen fizet­tek év közben készpénz-elő­leget. A megnöveltedet! szövet­kezet továbbra is első­sorban állattenyésztéssel foglalkozik. Az egyik új szövetkezet a Szentmártonkáta felé eső részen alakul meg. Előrelát­hatólag ötezer holdas terü­leten. a másik új szövetke­zet pedig a Farmos felé eső részen, ugyancsak ötezer holdnyi területen. Nagyká- tának mintegy másfélezer hold szőlője van, aminek túlnyomó többsége a két új tsz-hez kerül. A rövidesen megalakí­tandó két új szövetkezet főleg növénytermesztés­sel és kisebb mértékben kertészkedéssel foglalko­zik. Előrelátóan készültek fel a szövetkezetek szervezésére Nagykátán, A Magyar—Koreai Barátság Tsz már tavaly ősz­szel készített egy száz férőhe­lyes szerfás istállót, ahol a szövetkezetbe vitt állatokat el tudják helyezni. Az új szö­vetkezetek gazdái is döntöttek már, hogy hová teszik a kö­zösbe viendő állatállományu­kat. A teheneket átmenetileg a nagyobb istállókban helye­zik el, ezeket megfelelően át­alakítják. Előreláthatóan nem okoz gondot az állatállomány elhelyezése 1961-ben. Kedden estig mintegy 600 család írta alá a belépési nyi­latkozatot, 2000 holdat megha­ladó földterülettel. A belé­pők nagy része nem várja meg, hogy otthonaikban ke­ressék fel őket, hanem ők maguk mennek el a termelő- szövetkezet szervezési irodá­jába, a tanácsházára. Kedden alig másfél óra alatt tanúja voltam annak, hogy mintegy félszáz dolgozó paraszt jött be a tanácsházára, csak azért, hogy ott, az elnöknek írhassa alá a belépési nyilatkozatot. Előreláthatóan még e hét végén megtartja alakuló gyűlését a község két új szövetkezete és ugyanak­kor rendkívüli közgyűlést tart a Magyar—Koreai Ba­rátság Tsz, ahol felveszik a belépésre je­lentkezetteket és kiegészítik a vezetőséget, A szervezéssel egyidejűleg munkához láttak a faluban a földrendezők is. Megfeszített erővel dolgoznak, hogy január végére befejezzék a földrende­zés felelősségteljes munkáját, ami alapja annak, hogy az 1961. évi tervek elkészítéséhez hozzáfogjanak. A faluban minden időszerű munkát el­végeztek a nemrég még egyé­nileg dolgozó parasztok. Egye­dül az őszi mélyszántással ma­radtak el, aminek végzésében a tartós esőzések is akadá­lyozták őket. A belépett gazdák egyre többet beszélnek arról, mihelyst az idő megenge­di, fogatokkal megkezdik a szántást. Az új szövetkezetek központi majorjait már kijelölték. A 2. számú szövetkezet központi épületei a Vörösmarty utca végén, a Homok dűlőn lesz­nek, ahová 1962-ben a távlati tervek szerint makadámutat építenek. A 3. számú szövetke­zet az új szőlők alatt, a szent- mártonkátai úton alakítja ki központi tanyáját, a Molnár Béla-féle tanyánál. A községi tanács a bekötőutakat a két tsz-tanyához a szövetkezetek segítségével legkésőbb 1962- ben meg akarja építeni. Csekő Ágoston Január 17-től menetrendszerűen köilégtlilt a MAIÍV II—18-as repülőgépe Budapest és Moszkva között A MALÉV január 17-től 1 menetrend szerint közlekedte-j ti Budapest és Moszkva kö-j zott az IL—18-as repülőgépet. \ A gép kedden és pénteken \ indul Budapestről Moszkvá- í ba. Moszkvából pedig szerdán § és szombaton érkezik vissza ajj á magyar fővárosba. Az utazási | idő három óra. I —'rcházi gyermekek örömmel vették birtokukba a be­fagyott faluvégi tavacska jegét (MTI-foto, Kácsor László felv.) vV\\\\\\\\\\\\\Vv\\Vv\\m\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\^^^ A kormány elleni vádak özönével kezdte meg ülését a belga képviselőház Tombol a rendärterror a belga fővárosban A sztrájkoló munkások száma meghaladja az egymilliót Belgiumban kedden teljes erővel bontakozott ki a mun­kásosztály harca a kormány „takarékossági” terve ellen, amely a dolgozóik életszínvo­nalának csökkentésével sze­retné orvosolni a gazdasági bajokat. Brüsszel már korán reggel ostromlott város képét mutatta. A kormány-intéz­mények „övezetét” szöges- drőt-akadályok, tankok, pán­célkocsik, tŰ20ltófecskendők- kel felszerelt tartálykocsik és nagy rendőri erők bizto­sították: a kormány erejé­nek fitogtatásával igyekezett megfélemlíteni a tüntetőket A munkások korán reggel a szocialista párt székháza előtt gyülekeztek. Innen in­dultak el a város üzleti ne­gyedén keresztül vezető út­vonalon. A mintegy 10 000 főnyi me­net végighaladt a város köz­pontján. Ekkorra Brüsszelben szinte telje­sen leállt a közlekedés, amely a szállítási dolgo­zók sztrájkja következ­tében már reggel is csak részleges volt, mert a villamosoknak és autóbuszoknak csak húsz szá­zaléka futott ki a garázsok­ból. A tüntetés útvonalán az összes üzletek bezártak és le­húzták a redőnyöket. A ban­kok bejárata előtt erős rend­őri különítmények álltak. A menet fél 11 órakor in­dult el. A mintegy másfél ki­lométer hosszú oszlop a pén­teken meggyilkolt munkás halála fölötti gyász jeleként meghajtott vörös zászlókkal vonult végig a városon. A tün­tetők másik, mintegy 15 000 főnyi csoportja később a tőzsde előtt csatlakozott a menethez. A munkások követelték az Eyskcns-kormány le­mondását a takarékossá­gi törvény visszavonását. Délelőtt a feszült légkör el­lenére sem került sor össze­csapásra a rendőrök és tün­tetők között. Röviddel dél­után azonban megváltozott a helyzet. A Rogier téren a lovas­rendőrök brutális támadást intéztek a tüntetők éllen, amikor azok a kormány­intézmények „övezete felé indultak. A csendőrök ki­vont karddal támadták a fel­vonulókra, akik az üzletaj­tókban kerestek menedéket és kőzáporral válaszoltak. A tüntetők — közöttük igen sok diák — hangosan kiáltot­ták: Gestapo!, Gestapo! Az összetűzés színhelye fölött rendőrségi helikopter jelent meg, amely — amint az AP írja — rádióösszeköttetésben állt a brüsszeli parkban ál­lomásozó rendőri erőkkel és a menetet a párhuzamos ut­cákban kísérték páncélgép­kocsikkal. Hírügynökségi jelentések szerint összetűzésekre került sor a tüntetők és a támadóan fellépő rendőri erők között a város más pontjain is. Nagyszabású tömegtünte­tésre került sor Antwerpen­ben is. A kikötővárosban mintegy tizenötezren vonultak fel. A tüntetők a városi fog­ház elé mentek és köve­telték a bebörtönzött sztrájkolók szabadon bo­csátását. A rohamrendőr­ség itt is brutális táma­dást intézett a munkások ellen. Az összetűzés nyomán tucat­nyi munkás maradt sebesül­ten, vérbefagyva a kövezeten. A sebesült tüntetőket társaik vitték el a helyszínről. Tamínesben, Belgium kö­zépső részén a csendőrök szin­tén összecsaptak a sztrájko- lókkal. Centben mintegy 4000 sztrájkoló vonult fel vörös zászlók alatt, Liege-ben szin­tén folytak az előkészületek a délutánra tervezett tünte­tésre. Egy Liege melletti ipari központban 15 000 ember gyűlt össze, hogy meghallgas­sa Andre Renardot, a Szocia­lista Szakszervezeti Szövetség főtitkárhelyettesét. „Nem haj­tunk fejet kormány előtt, mert ügyünk igazságos” — je­lentette ki a szónok. — André Renard bejelentette, hogy a munkásság a végső fegyver­hez, a gyárak és kohók teljes elhagyásához folyamodik majd. A legfrissebb jelentések szerint Belgiumban ország­szerte tovább folynak a tün­tetések. — Niedermann Márton ke­reskedelmi osztályvezetőhe­lyettes beszél, a megyei ta­nácstól. — Bizonyára megtörtént a kereskedelmi vállalatok között folyó múlt évi verseny érté­kelése. Szeretnénk megtudni az eredményt. — A gazdaságos működé­sért, a munkavédelmi beren­dezések fejlesztéséért és az új kereskedelmi módszerek al­kalmazásáért indított verseny­ben a legjobb eredményt a Vác és környéke Élelmiszer- Kiskereskedelmi Vállalat és a Nyugat-Pest megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat érte el. Jutalmuk hét-hétezer forint. Rangsorban ezután a Cegléd és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat kö­vetkezik, amely 4000 forintot kapott a megyed tanács vég­rehajtó bizottságától. A jutal­mak összegét mindhárom vál­lalatnál szétosztották a leg­jobb dolgozók között. — Szabad egyszer nekem is kérdeznem valamit? — foly­tatja Niedermann elvtárs. — Hogyne! — Tudnak arról, hogy ked­den délelőtt nyílt meg Szent­endrén az ország első önki- szolgáló édességboltja? Még­hozzá „telt házzal” és „kasz- szasikerrel”: az iskolás gyer­mekek azonnal birtokukba £ vették az új üzletet. De nagy \ tetszést aratott az ízléses, ko- jjj vácsoltvas-berendezéssel ellá-| tott, gazdag választékkal ren-1 delkező üzlet a felnőttek kö- £ rében is! á — Az utolsó szó jogán mégí, mi teszünk fel egy kérdést: $ miután az v? kereskedelmi^ , mó*?-'"?'- ön' 'asz-% tás és az önkiszolgálás —t Az elss hó véleménye is rendkívüli ér­deklődéssel és rokonszenvvel figyeli a belga dolgozók har­cát az Eyskens-kormány „nyo- mortörvénye” ellen. A Párizs- 2 ba érkező hírekből azt a meg­állapítást szűrik le, hogy a belgiumi harc mai napja sorsdöntő fontosságú lesz. Po­litikai megfigyelők alig látnak más kiutat, mint azt, hogy az Eyskens-kormány vagy visz- szavonja törvényjavaslatát, vagy lemond, ami pedig a parlament feloszlatását és új választások kiírását vonja maga után. A francia—belga határon átjutó kevés utas elmondja, hogy különösen a „fekete or­szágban”, azaz a bánya­vidéken a végsőkig fe­szült a helyzet. Összetű­zésekre került sor sztrájko­lok és rendőrök között. Mons körül az utakat akadályok torlaszolják el. A rendőrök időnként megpró­bálják ezeket eltávolítani, de távozásuk után fél órával az útelzáró torlaszok ismét meg­épülnek. Titkos rádióleadó is meg­kezdte működését. „Harci rádió” néven jelentkezik a (Gábor lelv.) 3 (Folytatás a 2. oldalon.) A franciák rokonszenvvel figyelik a belga dolgozók harcát a irancia munkásosztály, . de Franciaország egész köz-1 Szentendrén nyílt me ff az orszáff első önkiszolgáló édességboltja minden vonalon sikert arat­tak, várható-e további térhó­dításuk? — Természetesen! A keres­kedelmi szakemberekkel egyet­értésben úgy határoztunk, hogy a megyei élelmiszer-kis­kereskedelmi vállalatok 20— 20, az iparcikk-kiskereskedel­mi vállalat 13, a ruházati kis­kereskedelmi vállalat pedig 12 boltegységét alakítja át új rendszerűvé, még ebben az évben. Ny. É.

Next

/
Oldalképek
Tartalom