Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

MM. JANTTÁK 1, VASÁRNAP «ccm V> Mirttm 3 Befejezéshez közeledik hazánkban a szocializmus alapjainak lerakása ylc 1961. vvi n€»pfßuztSítstíißi Í€>rv főbb 4*Íóirtín tßzttltt i Mit vár az új évtől? KELETI FERENC, a Pest megyei Tanács VB-elnöke KOVÁCS JÓZSEF, a Nagykátai Járási Pártbizott­ság titkára A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács december 1 29-én — a Népköztársaság El­nöki Tanácsának felhatalma­zása alapján — jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet. ! A Minisztertanács megálla­pította, hogy az 1958—1960-as hároméves terv éveiben sike­resen haladtunk előre, s befe­jezéshez közeledik hazánkban a szocializmus alapjainak le­rakása. A hároméves terv tel­jesítése során a fejlődés a népgazdaság minden területén a tervezettnél gyorsabb volt. A szocialista ipar termelése j 1957-hez viszonyítva 1960-ban j a tervezett 22 százalék helyett — nem végleges adatok sze­rint — mintegy 40 százalék­kal növekedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1958 decemberi határozata nyomán örvendetesen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista át­alakulása. Ma már a szántó- terület mintegy négyötöd ré­sze tartozik a szocialista szek­torhoz. A szocialista átszerve­zéssel egy időben a mezőgaz­dasági termelés a tervezettnek megfelelően, az 1955—57. évek átlagához viszonyítva 12 szá­zalékkal emelkedett. A nem­zeti jövedelem emelkedése há­rom év alatt az előirányzott 13 százalék helyett 20—22 szá­zalék. Három év alatt a nép­gazdaság fejlesztését szolgáló beruházásokra az előirány­zottnál mintegy 45 százalék­kal többet fordítottunk. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére a tervezett 6 százalék helyett körülbelül 9,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 8 százalék helyett 17 százalékkal nőtt. ' A paraszt­ság egy főre jutó reáljöve­delme 4 százalék helyett 6—7 százalékkal emelkedett. Mindezek bizonyítják á párt és a kormány gazdaságpoliti­kájának eredményességéh a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség alkotó mun- • kakészségét. Az 1961-es népgazdaság terv *— amely második ötéves ter­vünk első évének terve — tá­maszkodva a hároméves terv. ben elért eredményekre, a Magyar Szocialista Munkás párt VII. kongresszusa által meghatározott gazdaságpoli­tikai irányelveknek megfele­lően, további jelentős fejlő­dést irányoz elő a népgazda­ságban: Az 1961-es népgazdasági terv legfontosabb előirányza­tai a következők: Ipar 1961-ben tovább folytató­dik az ipari termelés gyors ütemű növekedése. A terv szerint az ipari termelés az 1960. évi várhatóhoz képest 1961-ben 8 százalékkal ma­gasabb lesz. Az átlagosnál nagyobb .mértékű növekedést irányoz elő a terv azokban az ágazatokban, amelyekben a termelés gyorsabb emel­kedése a népgazdaság továb­bi fejlődése szempontjából elsősorban kívánatos. Így az átlagosnál gyorsabban emel­kedik a termelés a gépipar­ban (Í0 százalék), ezen belül is elsősorban a -híradástech­nikai iparban (17,7 százalék), és a műszeriparban (15,8 szá­zalék). Az építőanyagipar 8,5 százalékkal, a vegyipar 13 szá­zalékkal növeli termelését. A vegyi páron belül a legna­gyobb fejlődést a gyógyszer- ipar (20 százalék), továbbá a gumi. és műanyagipar (19 százalék) éri el; A terv az alapanyagipari ágak kapacitásának jobb ki­használását irányozza elő. Ennek megfelelően a villa­mos energia termelése 9,3 szá­zalékkal, a meleg hengerelt acél 'termelése 16,5 százalék­kal, a kőolaj termelése 15 szá­zalékkal, a nitrogénműtrá­gya termelése 20 százalékkal, a cement termelése pedig 10 százalékkal emelkedik. ' A terv nagy feladatokat ró a gépiparra. Népgazdaságunk technikai fejlesztése és a külkereskedelem igényei egy­aránt megkövetelik a gép­ipari gyártmányok minősé­gének további javítását, kor­szerűségük fokozását. El kell érni, hogy a gépipari üzemek kapacitását a jelenleginél job­ban használják ki. Nagy fi gyeimet kell fordítani a vas-, az acél- és a színesfém-öntö­dék termelési lehetőségének teljes kihasználására, mun­kájuk jobb megszervezésére, termelésű k korszerű sí tésér e. A híradástechnika és a mű­szeripar termelési feladatai- | nak teljesítése szükségessé teszi, hogy az új gyártmá­nyok szerkesztési munkála- j tait meggyorsítsák, üzemsze­rű termelésüket program- ! szerűen megvalósítsák. A terv szerint a könnyű- i ipar termelése 1960-hoz ké- j pest az idén 6.4 százalékkal ! emelkedik. Ezen belül gyor- j sabban fejlődik a cipőipar (11,8 százalékkal), a bútor­ipar (9,9 százalékkal) és a papíripar (8,2 százalékkal). Az élelmiszeripar termelé­se 4,5 százalékkal növekedik. Az átlagosnál magasabb a ter­melés előirányzata a kon­zerviparban (12,5 százalék), a baromfifeldolgozó-iparban (12,3 százalék), az édesipar­ban (5,9 százalék) és a sör­iparban (5,1 százalék). Termelékenység < és önköltség 1961-ben a munkások és az alkalmazottak száma 85 ezer fővel (2,9 százalékkal) nő. A termelés emelkedésének mintegy kétharmad részét már 1961-ben a munka termelé­kenységének növelésével kell biztosítani. Ennek megfelelően az iparban a munka termelé­kenységének 5,6 százalékkal kell emelkednie. Ez megköve­teli a létszám, a munkanorma-, a bér- és a munkafegyelem megszilárdítását, a műszaki fejlesztés gyorsítását és az el­múlt években megvalósított gépi beruházások jóval haté- konyabbahasznosítását. A munka termelékenysége emelkedésének és a fajlagos anyagfelhasználás javulásának, a takarékossági . intézkedések megvalósításának eredménye­ként a termelési költségeket az iparban 1961-ben legalább 2 százalékkal kell csökkenteni. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági ter­melés 7,9 százalékos növelését irányozza elő. A terv számol azzal, hogy 1961 elején a ter- melőszövetkezetek tömeges /szervezése befejeződik. A növénytermelés 10,6 szá­zalékkal emelkedik. A növény­termelésiben a fő figyelmet a kenyérgabona, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa, vala­mint a korai és kései zöldség­félék termelésére kell fordíta­ni. A terv az állattenyésztés termelési értékéjiek 4.5 száza­lékos növelését írja elő. Ehhez a többi között szükséges a te­hénállomány 1.2 százalékos fejlesztése. A tejhozamnak az 1959. évi 2160 literről 2370 literre való emelése, a kiselej­tezett tehenek megfelelő pót­lása, a borjúszaporulat növelé­se. Fontos feladat a sertés- és baromfiállomány gyorsabb és nagyobb arányú növelése. A mezőgazdasági termelés fejlesztését segíti, hogy a műtrágyaéllátást 30 száza­lékkal növeljük, 120 ezer kát. holdon — a tavalyinál 20 szá­zalékkal nagyobb területen — végzünk talajiavítást, és . az öntözött terület 195 ezer kát. holdra — a tavalyihoz kénest 12 százalékkal — növekszik. A tavalyi 25 ezer kh-val szem­ben az idén 300 ezer kh-on nagyhozamú búzafajtákat, a kukorica vetésterületének 75 Arra a kérdésre, hogy mit vár az új esztendőtől, Kovács József így válaszol: — Nem várok, hanem tenni akarok, illetve a nagykátai já­rás minden kommunistája dolgozni akar a jövő esztendő­be} azérí, hogy az újonnan alakult és a régi tsz-elc meg­erősödjenek, a bennük dolgozó parasztemberek jól érezzék magukat és megtalálják a szá­mításukat. — Az újonnan alakult tsz- ekben meg akarjvík hagyni a szokott növényféleségek ter­mesztését, az állattenyésztés bevált formáit. Másszóval: fel­használjuk a parasztok sok-sok évtizedes, apáktól, nagyapák­tól, átszármazott tapasztala­tait, szaktudását, de ugyanak­kor segítjük őket megtanítani a modern gazdálkodásra, a nagyüzemi forma másféleségé­re a nagyobb távlatokat kívá­nó módszerekre is. A közös gazdálkodásba vont 117 ezer holdra szaporodó föld­területről nem ugyanannyi ter­méket, hanem nagyobb értékű mennyiséget kívánunk betaka­rítani. Merész álom-e ez, vagy pedig tényeken alapuló reális lehetőség? — Mi, kommunisták úgy gondoljuk, és meg is teszünk érte minden emberileg elkö- vethetőt, hogy a termelőszövet­kezetek tervei találkozzanak az egyéni vágyak kielégítésével. Ez a munka vár ránk és bizo­nyos vagyok abban, hogy az 1961-es esztendő eredményes lesz. mert a járás minden ter­melőszövetkezetében becsüle­tes, munkaszerető emberek dolgoznak. Velük együtt a fel­adatot nem nehéz megoldani. BORSICZKY ISTVANNÉ pedagógus — Mit várok az új eszten­dőtől? Mint ember, feleség és édesanya: békét! Mint peda­gógus: javuló tanulmányi eredményeket. Az a tapaszta­latom ugyanis, hogy az új pe­dagógiai módszerek: a csök­kentett időtartamú, *45 perces órák, a figyelem felfrissítését szolgáló nótázások, játékok jó hatással vannak a gyerekekre. Az az időveszteség, amelyet a játék okoz, kamatoson megté­rül a regenerálódott figyelem­ben. Erre alapozom azt a re­ményemet, hogy — első ízben 18 éves pedagógiai pályafutá­som során — az első osztályo­sok körében csaknem teljesen bukásmentes tanévre számít­hatok. Annak is örülök, hogy ezentúl több szabad időm lesz pedagógiai munkám és a csa­ládom számára. December el­sejével megoldódott ugyanis iskolánk súlyos pedagógushiá­nya, s megvalósíthattuk az egyműszakos tanítást. A fel­szabadult délutánok lehetővé teszik, hogy újabb és tökéle­tesebb szemléltető eszközök készítésével könnyítsem meg a tananyag megértését az osztá­lyomban. Több időm jut majd a családlátogatásokra is, ame­lyeknek hasznát elsősorban mi, pedagógusok tapasztaljuk. S nem utolsósorban — több időm jut majd a saját gyer­mekeim nevelésére, gondozá­sára. i százalékán hibrid fajtákat termelünk, a magas olajtar­talmú napraforgó fajták ter­melését pedig 20 ezer kh-ról 80 ezer kh-ra emeljük. A mezőgazdasági termékek felvásárlását 9,1 százalékkal kell növelni. A termelőszö­vetkezetek termelési és költ­ségvetési terveit a népgazda­sági tervvel összhangban úgy keli elkészíteni, hogy a kö­zös és a háztáji gazdaságod árutermelése együttesen biz­tosítsa a felvásárlási tervek teljesítését. Fokozott gondot irell fordítani a termelési szer­ződések kötésére, 'és egyben biztosítani kell a szerződést kötelezettségek teljesítését mindkét szerződő fé! részéről. Az 1961. évi terv az állami gazdaságok és a gépállomá­sok munkájának további ja­vulásán túlmenően, számol a termelőszövetkezetekben a nagyüzemi szervezet megszi­lárdulásával, a munkafegye­lem erősödésével, a korszerű agrotechnikai és tudományos eredmények szélesebb körű elterjedésével. Kuzleketlé« A népgazdaság termelőága­zataiban végbemenő növeke­dés, a külkereskedelmi forga­lom és a lakosság ellátásának megnövekedett szükségletei az 1960. évi színvonalhoz képest a szállításra készülő áruk mennyiségét 9 százalékkal nö­velik. Az utasok száma a terv szerint 8.6 százalékkal nő. A megnövekedett szállítási fel­adatok ellátása a járművek kihasználásának további javí­tását teszi szükségessé. Külkereskedelem A külkereskedelem összfor­galma 1961-ben mintegy ti­zenhárom százalékkal lesz na­gyobb, mint tavaly. Az összforgalom hetvenegy százalékát' a szocialista tábor országaival bonyolítjuk le. Az 1961. évi külkereskedel­mi áruforgalmi előirányzatok alapján tovább szélesedhet­nek kapcsolataink a tőkésor­szágokkal is, különösen a nemzeti önállóság útjára lé­pett, gazdaságilag ma még gyengén fejlett országokkal. Az ipar szerkezeti változá­sának megfelelően összes ki­vitelünk 44,4 százalékát gépek és finommechanikai termékek teszik ki, összes behozatalunk hatvankét százaléka pedig az erősen növekvő ipari terme­lés, a mezőgazdaság anyagel­látását biztosítja. Külkereskedelmi terveink tel­jesítéséhez fontos népgazda­sági érdek fűződik. Ezért min­den minisztérium és vállalat munkájának előterébe kell ál­lítani, hogy belföldi szállítási kötelezettségeinek teljesítése mellett minél több, gazdasá­gosan exportálható terméket bocsásson a külkereskedelem rendelkezésére. Beruházási Beruházásra a terv 30,7 mil­liárd forintot irányoz elő. A beruházási terv legfőbb célja, hogy a rendelkezésre álló esz­közök leghatékonyabb fel- használásával biztosítsuk min­denekelőtt a folyamatban levő beruházások minél gyorsabb ütemű folytatását, illetve be­fejezését. Ipari beruházásokra a terv mintegy tizenötailliárd forin­tot irányoz elő. Ennek huszon­három százaléka szolgál az energiahordozó anyagok ter­melésének fejlesztésére, negy­vennégy százaléka a nyers­anyagot termelő iparágak és harminchárom százaléka a fel­dolgozó ipar fejlesztésére. A mezőgazdaság fejlesztésé­re a terv 5,1 milliárd forint beruházást biztosít, ebből ket- tőegésznégytized milliárd fo­rint beruházás a termelőszö­vetkezeteikben valósul meg. A közlekedés fejlesztésére kettőegészöttized milliárd fo­rintot fordítunk. Háromszáztizenhét nagyobb létesítmény üzembe helyezése van a .tervben. 1961-ben egye­bek között befejeződik a punai Vasmű kokszolója és salakha- bosítója. Az erősáramú ipar- [ ban befejeződik az Akkumulá- ] torgyár, a Transzvill és a Cse- I peli Trafógvár, a műszeripar- | ban pedig a Kórházi Bererde- l zések Gyárának, az Elektro­mos Készülékek Gyárának, va­lamint az Elektronikus Készü­lékek Gyárának a bővítése. A textilipar kapacitása 46 000 orsó üzembe állításával bővül, befejeződik a Kispesti Textil­gyár automatizálása. A népgazdaság egész terüle­tén. de különösképpen az ipari beruházásoknál, fokozottabban érvényt kell szerezni a beruhá­zások koncentrálására vonat­kozó korábbi határozatoknak. Biztosítani kell az építési idők és az építési költségek gyor­sabb csökkentését. Életszínvonal, lakásépítés, áruellátás A nemzeti jövedelem 1961- ben az 1960. évihez képest hét százalékkal növekszik. A nem­zeti jövedelemből a lakosság fogyasztási alapja 4,1 száza­lékkal nő. A hároméves terv folyamán a. tervezettet jelentősen meg­haladó mértékben megnöveke­dett átlagjövedelem biztosítá­sa mellett a munkások és al­kalmazottak reál jövedelme 1,8 százalékkal magasabb, lesz, mint 1960-ban volt. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 4,6 százalékkal nő. Állati termékekből azon­ban1 bár ez évben a tavalyi­nál több hús, tej, tojás, vaj kerül forgalomba — a lakos­ság növekvő igényeit nem tud. juk teljesen kielégíteni. A belkereskedelmi forgalom­ban a bolti élelmiszerek el­adása 3,8 százalékkal, a ru­házati cikkeké 3,6 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 6,8 szá­zalékkal, a vendéglátóüzemék forgalma pedig 3,6 százalékkal növekszik. Lényegesen több te­levíziót, hűtőszekrényt, por­szívót, bútort biztosít a terv a lakosságnak. 196í-ben az állam csaknem két és félmilliárd forintot for­dít lakásépítésre. Állami kivitelezésben és magánerőből összesen több mint 46 ezer lakás építése fe­jeződik be. Az egészségügyi ellátás fej­lesztésében a legjelentősebb ezerkétszáz kórházi ágy lé­tesítése. A kulturális beruhá­zások közül a legfontosabb mintegy kilencszáz általános iskolai és középiskolai tan­terem megépítése. Az 1961. évi terv sikeres végrehajtása céljából a kor­mány kötelezte a minisztériu­mok és más irányító szervek vezetőit, hogy — a tervek vál­lalati kiadásán túlmenően — intézkedéseket dolgozzanak ki az előirányzatok valameny- nyi részletének tervszerű meg­valósítására. A gazdasági élet minden te­rületén biztosítani kell a szi­gorú tervfegyelmet. A taka­rékosság és a fegyelmezett munka jegyében meg kell akadályozni a pazarlást, a népvagyon herdálását, a nép érdekeit sértő fegyelmezetlen­séget és lazaságokat. Ez min­den gazdasági vezető alap­vető kötelessége. Az 1961. éves terv reális feladatokat állít dolgozó né­pünk elé. Teljesítése feltétle­nül megkívánja, hogy a ter­melés minden területén az év élső napjától kezdve len­dületes és jól szervezett mun­ka folyjék. Az 1961. évi terv második ötéves tervünk első eszten­dejének terve. Megvalósításá­val tovább erősödik és gaz­dagodik hazánk, a Magyar Népköztársaság, növekszenek dolgozó népünk jólétének anyagi alapjai. (MTI) l —• Az új év különleges he- \ lyet kap a Magyar Népköz­ig társasáa fejlődésének törté- ! Hetében A második ötéves { terv kezdő éve egyben az el- í ső olyan év. amikor a már \ teljesen szövetkezeti bázisra \ épült mezőgazdaság felzár- ! kózik a szocialista ipar <mö- < gé. Pest megyében ennek kü- \ lönös jelentősége van. mert \ nálunk, eltérve sok olyan \ iná? megyétől, ahol a paraszt- ! súg túlnyomó többsége ko- í rabban áttért a nagyüzemi : termelésre, az egyénilea C/az- : dálkodó parasztság arány- \ száma a téli szervezést meg- ; előző hetekben is elérte még \ a 49 százalékot, A megyei • tanács és a helyi tanácsok I az új évben, a helyi ipar to- \ vábbfejlesztése mellett, ter- \ mészetesen legfontosabbnak ; az egész megyére kiterjedő i szövetkezeti gazdálkodás szer- \ vezeti kialakítását és megerő- : sítését tartják. Szorgalmas : és tehetséges parasztsága van Pest megyének, az egyéni gaz- dálliodás terén is kiváló ered­ményeket ért el, joggal vár­ja tehát az ország, hogy az új esztendőben piár a nagy­üzemi gazdálkodás keretei között, kihasználva annak valamennyi előnyös lehető­ségét. még több és meg jobb élelmiszert, nyersanyagot ad, elsősorban fővárosunk la- kosságánaJa *• és az iparnak, biztosítva ezzel a maga biz­tos megélhetését is. f- Megyénk kulturális fej­lesztésére is nagy figyelmet fordítunk az új évben. Hála kormányzatunk megértő tá­mogatásának. jelentősen to- ; vábbfejlesztlietjük művelődé­si hálózatunkat, és gondoskod- ; hatunk a lakosság reális mű- i velődési igényeinek kielégí- I téséről. MÓRICZ VIRÄG írónő J-------------------------- — \ — Az élmúlt esztendőben \ fejeztem be Balga szüzek i című regényem, amely előre- í láthatólag a könyvnapra jele- \ nik meg. Egy asszony életéről ! szól, 1917-tol mostanáig, kis- \ lánykorától egészen addig mu- í tatja be sorsát, amikor az ! öregség már kint várakozik az \ ajtaja előtt... Mondhatnám \ úgy is, a nők oldaláról nézett \ tükre ez a könyv a szerelem- ! nek, házasságnak, társada- i lomnak; és mindennek, ami az ! élethez tartozik. \ Ha ezt a könyvet szívesen ! olvassák majd az emberek, \ meghozza az új esztendő, amit \ várok. \ Szeretném, ha a tavaly ! befejezett munkáim ered- j ményt hoznának, szeretném, \ ha a fám várók is siUeriilné- < nek, jó lenne sok szép és igaz \ dolgot írni — mit mondhatnék ! mást? \ Azt hiszem, mindebből egy ! kívánság derül ki: eredmé- í nyes esztendőt kívánok ma- \ gamnak. És nemcsak ma- \ gomnak; a Pest megyei Hír- : lap minden olvasójának — • minden embernek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom