Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-22 / 19. szám

V. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1961. JANUAR 22, VASÁRNAP Általánosságban elmond­ható, hogy termelőszövetkeze­teink nem bővelkednek ta­karmányban. Éppen ezért a rendelkezésre álló takarmányt igen nagy gonddal óvni kell a romlástól és a jó gazda gondosságával úgy beosztani, hogy az minden pazarlás nél­kül az állatállománynak elég legyen. Tanácsos a takarmá- nypkat porciózni. Minden ter­melőszövetkezeti tagnak közös érdeke, hogy a takarmányo­kat gondosan kezeljék. Ezekben a téli időszakok­ban tanácsos a kazlakat át­vizsgálni, hogy nem kelet­keztek-e benne horpadá­sok, amelyekben a víz megállva penészedést és rothadást okoz. Meg kell nézni, hogy kazlainkat nem bontotta-e meg a szél, rendesen be van­nak-e tetőzve az úgyne­vezett téli tetővel. Ahol hiányosságot észlelünk, azonnal ki kell javítani. Ez azonban nemcsak a széna- és takarmányszalma-kazlakra vo­natkozák, hanem a törek- és pelyvakazlakra is. A mind nagyobb ütemben elterjedt kombájnaratás a pelyva összegyűjtését nem te­szi lehetővé, ezért a cséplő­géptől eredő kevés pelyvát be­csüljük meg, mert takarmány szempontjából igen nagy a jelentősége. A kazlak lelkiis­meretes és szabályos metszése a takarmány helyes megőrzé­sének egyik fő tényezője. A pillangós szénák kazlai körül lehullott szénalevelek összeseprése és behordása szintén dicséretes takarékos­ság. Különösen ezeknél a tá- karmányf aj fáknál, amply ek magas fehérjetartalmuknál fogva minden állatfajtánál egy abrakolással felér. A silók felbontásakor ügyel­ni kell arra, hogy a földet és a siló tetejé­nek romlott részét gondo­san eltávolítsuk, mert az a többi, egészséges silóba keveredve, azt is meg- rontja és állataink vagy nem fogyasztják szívesen, vagy hasmenést kaphat­nak tőle. Ha lartósabb, mínusz 8 foknál hidegebbre van kilátás, taná­csos a felbontott silót 30 cen­timéteres vastag szalmaréteg­gel megóvni a megfagyástól. Ezzel a kitermelését is előse­gítjük és az állatok nem jéggé fagyott silót kapnak. A répaprizmák ellenőrzése is az egyik igen fontos felada­taink közé tartozik. Ha hosz- szabb, tartós hidegre van ki­látás, a répaprizmákat újabb szalma- és földréteggel meg kell vastagítani. Ha a tél enyhe, a répaprizmára rakott földet meg kell vékonyítani. Ha fagy esetén a répaprizmán a hó olvadni kezd, répánk túlmelegedett, tehát szellőz­tetni kell. Ha esetleg a priz­mán horpadást észlelünk, na­pos déli időben a horpadás helyén bontsuk meg, mert ilyen részen a répa már rot­hadásnak indult. A rothadt rész eltávolítása után ismét takarjuk vissza vékonyan ré­paprizmánkat. Általában a prizmák hő­mérsékletét prizmahőmérővel állandóan ellenőrizzük és akár túlhevülést, akár nagymérvű lehűlést tapasztalunk, a szük­séghez mérten védekezzünk szellőztetéssel vagy újabb föl­deléssel. Azonban nemcsak a szálastakarmányok és a répa­prizmák kívánnak ilyen gon­dos ellenőrzést. A magtárban elhelyezett abraktakarmány talán még nagyobb elővigyá­zatosságé kezelést kíván. Figyelni kell rendszeresen a magtár tetőzetének és padló­zatának a meghibásodását, mert egy beázás súlyos káro­kat okozhat. Figyelemmel kell lenni az egérkárra és azonnal védekezni kell ellene. Taná­csos 10—14 naponként az öm­lesztve tárolt abraktakarmá­nyokat lapátolással szellőz­tetni, de ha ez nem lehetsé­ges ilyen sűrűn, magtárunk huzatosságát feltétlenül bizto­sítani kell, hogy szükség sze­rint így biztosítsuk a szellőz­tetést. A termelési költségek csök­kentésében a legelőnek igen jelentős szerepe van. Sajnos, a tapasztalat azt mutatja, hogy ennek ellenére igen sok gaz­daság elhanyagolja. Minden gazda által ismert pedig, hogy a legelőn legolcsóbban, abrak nélkül nevelhetjük fel növendékeinket. A le­gelő mintegy 5—6 hóna­pon át nyújt táplálékot a termelőszövetkezet szarvas­marha-állományának, ezért megérdemli, hogy gondos kezelésben részesüljön. A gondos kezelést különben is várakozáson felül meghá­lálja. A legelők sürgős rend­behozása és termelőképessé­gének növelése nem csupán az állattenyésztésre fontos, hanem az egész gazdaság jö­vedelmezőségére is erősen hat. Sok helyen semmit sem csi­nálnak a legelővel, amely így kopárrá válik, az értékesebb füvek kipusztulnak róla, a mélyebben fekvő részein pe­dig az értéktelen savanyú fü­vek szaporodnak el, így a ter­méshozamuk évről évre csök­ken. Egyéb takarmányainknál mindig arra kell gondolni, hogy mennyi munka, mennyi ' fáradság, mennyi verejték árán állítottuk azt elő. Gon­dolni kell arra is, hogy a ta­karmány és az abrak minden szála és minden szeme anyagi értéket képvisel a termelő- szövetkezet, a közösség és ezen keresztül az egyén szá­mára. Ezért annak a helyes téli megóvásával törekedjünk a takarékosságra. Eszlári Ferenc, a gépállomás főagronómusa TOBÁNI LEGÉNYEK Azok voltak ám az igazi legények — hej, a tobániak, toprongyos szegények. Egy görögdinnyéért lesbe álltak estig, — nem a lopás, hanem a virtusa tetszik. Pakolták a másét nyáron vagonszámra, csak ami lehullott, az jutott a szájba, s hozzá egy kis kenyér, — emlékszel-e Miska? Gondolsz-e még régi gyermek-álmaidra, vagy tán elfeledted? Az a görcös élet jut-e eszetekbe tobáni legények? F. Tóth Pál Szép eredménnyel dolgozott Csapó Béláné, a Szabadság Termelőszövetke­zet kertészeti dolgozója. Csapó Béláné, fáradságot nem kímélve, egész évben szor­galmasan dolgozott az elvál­lalt zöldségesben. Munkája nem maradt ered­mény nélkül, összesen 17 654 forintot árult a termékekből. Ebből leszámítandó az az összeg, amit a termelőszövet­kezet ráfordításra költött. Összes keresete 12 355 fo­rint. Csapó Bélánénak kívánunk továbbra is sok erőt, egész­séget további munkájához. Aw. eredményességi jövedelemelosztás rendszere szerint dolgozott Szűcs Miklós, a Szabadság Termelőszövetkezet tagja. Az elmúlt esztendőben 906 négyszögöl paprika és 210 négyszögöl karalábé terme­lését vállalta. Állami áron számítva 44 622,85 forint termelési értéket hozott ki e területből. Az 1116 négyszögöl földre 10 056 forint volt a ráfordított költség. A tiszta termelési érték 34 606 forint lett. ebből az új njpdszer szerinti jöve­delem. amely Szűcs Miklóst Illeti, 24 224 forint. . A SZAKKÖRBEN Este az új bérházban Mint megannyi csillag, fény­lenek az új bérház ablakai. Este van, hazaérkeztek a la­kói. Kezdődik a második mű­szak. Dr. Konrád Zoltán, a kon­zervgyár osztályvezetője csa­ládjával a második emelet 3- ban lakik egy hónapja. Felesége éppen vixelte az egyébként is ragyogó parket­tot. Zolika, a trónörökös első osztályos és az olvasás művé­szetével vesződött. Jöttünknek igazán örült, így legalább egy kicsit pihenhetett. — Ha kijárom az első osz­tályt, abbahagyom a tanulást, éppen „eleget tanultam” — nyilatkozott az iskoláról szer­zett tapasztalatairól. Reméljük, mire kijárja az el­ső osztályt, az új iskolából — ahová egy hónapja jár — meg­változik a véleménye is. Dani LÁszlóék, az állami gazdaság dolgozói a második emelet 1-ben laknak. Az asz- szonyka a konyhában rakta a tüzet, a férj pedig a pincéből hordta a tüzelőt. Közben vendégek érkeztek. — Mióta megkaptuk a la­kást — mondják —, annyi a vendégünk, csak győzzük őket fogadni. Mindenki látni akar­ja a szép, modern szoba-kony- hás lakásunkat. Daniné itallal kedveskedik a vendégeknek, míg a konyha tűzhelye is rászánja magát a meleg árasztására. — Eddig három esztendeig édesanyáméknál laktunk és nem is tudom örömömet el­mondani, mit éreztünk, ami­kor ideköltözhettünk — lelken­dezik a fiatalasszony. Búcsúzóul megmutatta a szobát, a mosógépet, terveiket sorolja, mi mindent szeretné­nek venni még az új lakásba. Szöveg: Takács Paula Foto: Décsi — A KINIZSI Sportkörben kisvendéglő létesítését terve­zi a Ceglédi Vendéglátóipa­ri Vállalat. — AZ ARANY JÁNOS Termelőszövetkezetben Papp Gyula kútfúró két itatókutat létesített, amelyet már befe­jezitek, s átadtak rendelteté­sének. A termelőszövetkezet vezetősége, elégedett a végzett munkával. — Koroknál Sándorné 4. já­rás, Arboz-dülő 11. szám, Ócsai Ferenc, Kábnánhegy- dülő 4. szám, Petrák Ferenc, Árboz-dülő 9. szám alatti la­kosok az Őszi baromfioltást megakadályozták az oltókö­zegeknek. A szabálysértési ha­tóság 190—200, illetve 100 forintra bírságolta őket, — AZ AÍtANY JÁNOS Termelőszövetkezet 400 darab csirkét adott át a napokban a budapesti KÖZÉRT-nek. Tanácstagi beszámolót tart Pacsa János, a városi rendőrkapitányság vezetője, január 24-én, kedden este 6 órakor a 37. körzet választói előtt. (Szociális otthon, Ady Endre út.) A 37. választókörzet lakói megjelenésükkel, észrevéte­leikkel, javaslataikkal bizo­nyára segíteni fogják a jó kapcsolat kiszélesítését. — A GÉPJAVÍTÓ KTSZ- ben ez év első negyedében 5 darab élelmiszeripari gépet. készítenek. — A VÁROSI TANÁCS végrehajtó bizottsága az egész város lakosságát érintő (kom­munális) városfejlesztési fel­adatok célkitűzéseinek meg­valósítására 1 090 000 forin­tot javasolt, amelyet a tanács­ülés elé terjeszt jóváhagyás céljából. — NAGY FERENCNÉ Gyo­pár u. 14. szátrn alatti lakos a Petőfi Termelőszövetkezet gátrészi kaszálóján engedély nélkül legeltette tehenét. Ezért a szabálysértési ható­ság 100 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. — AZ ÜVEGEZŐ KTSZ a Iádagvárban végez nagyobb üvegezési munkákat és a vá­ros lakosságának dolgozik, akik még eddig nem végez­tették el az üvegezést. ' 224 dolgozó tanul a helyi gépállomáson. 4 dolgo­zó mezőgazdasági technikum­ba. 1 fő gimnáziumba, 12-en általános iskolába járnak, A könyvelői tanfolyamra 1 fő jár, 206 dolgozó pedig szak- tanfolyamon képezi magát', hogy tavasszal még jobb mun­kát nyújthasson a termelőszö­vetkezetnek. A termelőszövetkezetekben is tanulnak. A Petőfi Ternxslő- szövetkezetből 4 szövetkezett tag jár mezőgazdasági techni­kumba, 26-an pedig szaktanfo­lyamon tanulnak. A Hunyadi Termelőszövet­kezetből 3-an járnak mezőgaz­dasági technikumba és 20-an képezik magukat szaktanfolya­mokon. — Tessék megmondani: mi­vel tartozom? — Arca komoly maradt, de szemében lobbot vetett a kacagás. — Délelőtt a másodikba, délután az első­be járok. MOLNÁR PÉTER szívében balsejtelem kezdett rohangász- ni fel s alá. Mint amikor az ember égig érő marhaságot kö­vet el. Semmi kétség: ő a homokháti iskola új tanító­nője, állapította meg magá­gában s ezenközben hőn re­mélte, megnyílik alatta a ke­ményre fagyott föld és menten elnyeli. De nem történt sem­mi. Csak az iménti csitri lányból lett tanítónő mosoly­gott. kuncogott, mintha re­mek viccet hallott volna. — Hát ha elnézi nekem ezt a púpozott ostobaságot, akkor nem tartozik semmivel. Ne haragudjék ... Molnár Péter vagyok. — Nyíri Anna — nyújtotta a kezét. — Cseppet sem ha­ragszom ... és ha Homokháton jár, el ne feledkezzék bekuk­kantani az iskolába. A Panni dadogni kezdett. Egy mosoly, egy intés még, aztán a bundás, prémsapkás alakot elnyeli a köd. Valahol fent a magasban varjú károg: kár ... kár ...Sí' lolnár Péter rettenetesen szerette volna hozzávágni a kucsmáját... Décsi Pál prémsapkás hangját, amely most tiszta és nyugodt —, nem volt semmi baj, egyszer csak leállt a motor. SZEMÜGYRE VETTE a benzintartályt, a csapot, mo­gorván megkérdezte: — Gyertyakulcsod van-e? — 5 mivel a válasz késett, hát­ra fordult. Elkerekedett szem­mel nézett rá a lány. Elmo­solyodott kicsit, el is pirult. Lehajtott fejjel, fürge kézzel szedegette elő a szerszámo­kat. Hát ezt mi lelte? Bosszan­kodott a férfi. Jószerével a taknyos tizenhárom, legfel­jebb tizennégy éves, a lá­nyom lehetne. Tán röstelli, hogy letegeztem. Csend sűrűsödött közéjük. Míg a gyertyával szöszmötölt, megszólalt. Nem kíváncsian, csak, hogy mondjon valamit. — Hová indultál? — A homokháti iskolába. — No ugye, bólintott gondo­latban Molnár Péter meg­nyugodva. Iskolás ez még. Húzott még egyet a kulcson, összecsomagolta a szerszámo­kat. — No, ez kész is. Hányadi- kos vagy? A lány már a kormányt fog­ta: köd van. Nem az a sűrű, cse­pegő, mindent beburkoló, őszi köd, amiben a madarak is kénytelenek gyalog járni, s az ember megunja az életét. Nem. Ez hideg, csontig ha­tó és ritkás. A tárgyak bi­zonytalan körvonalat kapnak. A szem, s a reflektorfény té­tován tapogatja az utat. — No, itt az akácerdö. Még egy kanyar, aztán... Megtorpan a gondolat. A kéz s a láb — összetanult iker­pár — önkéntelen mozdulat­tal nyúl a fék után. Valaki áll az út közepén, s ez a va­laki integet. Bundás, prémsapkás, apró alak áll előtte. Gyerek vagy tán lányféle — véli Molnár Péter. — Legyen szives, segítsen, elromlott a motorom. Fátyolos, izgatott, gyerekes és kérő hang. S míg szem­ügyre veszi a krémszínpiros Pannit, gondol egy cifrát. Öt várják a faluban meg a tsz- ben is, s ahelyett, hogy a be­teg állatokhoz sietne, egy csit­ri lány játékszerével kell baj­lódnia. Hogy maradt volna az anyja szoknyája szélén... — A fenyvestanyáról jövök — hallja a háta mögött a Valaki integet... V» i\VV\\W\\\VVVVVV\\\V\\\\VS VW'WWVWWW» i í ILYENKOR, TÉL DEREKÁN £ nem szívesen motorozik az em- l bér. Nincs még hó, a fagy í is éppen csak mutogatja kör- mét, de január mégis a tél \ hava, Vonaton, buszon ba- ? rátságosabb. Ámbár nem mindig és nem mindenhová \ juthat el velük, akinek ügyes- Í bajos dolgá támad. Kunho- 'j mohosra például nem visz se / gőzös, se Ikarusz. A buckák % közé bújt istenhátamögötti % kis faluról azt tartják a rossz nyelvek, hogy még a ván- dormadarak is csak iránytűvel £ találnak oda ősszel meg ta- £ vasszal. Az a fiatal férfi el- j lenben, aki a tar jegenyesor szegte úton küszködik a mo- f torján köddel, hideggel, ká- % tyúval, behunyt szemmel se í tévedne el. '/ * fj Molnár Péter a főiskola óta ^ harmadik éve állatorvos itt, £ Homokország kellős közepén. ^ Méghozzá nem is akármilyen. ^ A beteg mezei pockot is meg- fj gyógyítaná, ha nem lenne ^ kártékony. Szereti a hivatá- f sát, érti a mesterségét. Most '/ is jókor reggel megnyergelte % Danuviáját, hogy Kunhomoko- fj sig meg se álljon. ^ A keményre fagyott görön- % gyök dobálják a motort és } utasát, mint holmi gumilab- ^ dát. Kemény kézzel kell '/ tartani a kormányt. Ráadásul ÓVJUK TAKARMÁNYAINKAT!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom