Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-22 / 19. szám
19«t. .TANTTÄR 22, VASÄRNAP Tervezet a termelőszövetkezeti vezetők új javadalmazási rendszerére Kísérletképpen mintegy száz termelőszövetkezetben alkalmazzák az áj módszert A termelőszövetkezetek jövedelemelosztási rendszerében az utóbbi időben több új, az eredményesebb termésre ösztönző forma alakult ki. A tagság munkadíjazásának fejlődése mögött azonban elmaradt a szövetkezeti vezetők javadalmazásának módja. Az elnök, a mezőgazdász és a könyvelő alapjavadalmazását a földterület, a pénzbevétel és az állatállomány nagysága határozza meg, s ehhez csak a tervteljesítés után jár eredményességi százalék. Ez a munkadíjazási rendszer megfelelő volt addig, amíg a termelőszövetkezetek átlagos területe kisebb, gazdálkodásuk színvonala alacsonyabb volt. Most azonban, amikor az ország mezőgazdasági áruellátása nagyrészt a termelőszövetkezeteken múlik, olyan javadalmazási rendszerre van szükség, amely magas árutermelésű, belterjesen gazdálkodó nagyüzemek kialakítására, illetve továbbfejlesztésére ösztönzi a szövetkezeti vezetőket. A Földművelésügyi Minisztériumban ezért most két változatban javaslatot dolgoztak ki a termelőszövetkezeti vezetők új javadalmazási rendszerére. A javaslat szerint az elnök jövedelmének mértéke elsősorban a közös gazdálkodás színvonalától függ. Az első változatban az alapjavadalmazást négy tényező ha-. tározza meg: a területegységre számított bruttó termelési érték és gazdálkodási eredmény, az áruértékesítés, a közös gazdaság területének nagysága és a saját erőből beruházásra fordított összeg. Ehhez járul az elnöki minőségben eltöltött idő és a szakmai képzettség szerint megállapított kiegészítő javadalmazás. A második változatban hasonló elveken alapszik, de itt az alap-ja- vadalmazásnál figyelembe veszik a gazdálkodás belterjességének színvonalát, vagyis a területegységre jutó állatok számát és a gépek, berendezések értékét, a kiegészítő javadalmazást pedig a termelési terv túlteljesítése is növelheti. A Földművelésügyi Minisztérium tervezete hasonló jellegű javadalmazási módszert javasol a termelőszövetkezetek valamennyi szakembere számára. A vezető mezőgazdász, a főkönyvelő és a mezőgazdasági gépészmérnök az elnök alapjavadalmazásának 80—90 — illetve a második változat szerint 85—95 százalékát kapja, s kiegészítő javadalmazást is az elnökével azonos módon állapítják meg. A beosztott szakemberek jövedelme ugyancsak hasonló elvek szerint oszlik alap- és kiegészítő javadalmazásra, de mindkét tervezet figyelembe veszi a közvetlen irányításuk alatt álló részterület tervteljesítését is. A javaslat szerint a beosztott könyvelők és adminisztrátorok részére a közgyűlés állapít meg, a helyi viszonyok figyelembevételével, munkadíjat. A szövetkezeti vezetők javadalmazásának két új módszerét az idén mintegy száz, már szilárd szervezettel rendelkező, jól vezetett termelőszövetkezetben próbálják ki. Kulturális „lárósiámadás“ tizenhét termelőszövetkezeti községben Tizenhét termelőszövetkezeti községben nemcsak az elmúlt év gazdasági eredményeit mérik fel és beszélik meg ezekben a napokban, hanem a falu művelődési helyzetét, az e téren végbement változásokat is. A Földművelésügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet együttesen szervezte meg a széleskörű adatgyűjtést, amelyben mezőgazdászok, pedagógusok, falusi művelődési otthon vezetők vesznek részt. Amellett, hogy az ország különböző tájain, régi és új termelőszövetkezeti községekben megvizsgálják, hogyan terjednek a szakmai ismeretek, milyen új termelési módszereket alkalmaznak, hogyan szórakoznak, művelődnek a szövetkezeti parasztok. HÍRŐS ÉS ALMUSKA Amit kevesen ismernek a Nemzeti Múzeumból Sokan látogatnak el naponta a Nemzeti Múzeumba, de kevesen tudnak arról, hogy az épületen belül milyen sokirányú, kiterjedt tudományos munka folyik és mi mindent kell a tudományos munkásoknak elkészíteni ahhoz, hogy egy kiállítás megnyíljon. Ezt a sok irányú munkát mutatjuk be képeinken. Nagy György, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője — a ceglédi Hazafias Népfront városi bizottsága és a TIT városi osztálya rendezésében — előadást tartott a városi művelődési házban. „Értékes üdítő italunk a gyümölcslé” című előadása bevezetőjében azt fejtegette, hogy Pasteur kutatásainak eredményeként már 50 éve megteremtették ugyan a gyümölcslé gyártásának és tartósításának higiénikus feltételeit — s ez a mindenképpen hasznos és jóízű italféleség mégis csak most kezd elterjedni világszerte, Magyarországon is. Az előadás után a hallgatók megtekintették a Ceglédi Népbolt Vállalat által rendezett árubemutatót, s a büfében egy-egy pohár „Hírőssel”, „Almuskával” koccintottak egymás egészségére. S arról beszélgettek: érdekes, aktuális voK ez az előadás — különösen most, hogy megjelent a belkereskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ elnökének közös rendelete, amely — az alkoholfogyasztás csökkentésével — a nyártól kezdve már olcsóbban árusított gyümölcslevek fogyasztását akarja növelni. Dohnál Tibor tudósító Neonfényben fürdik a kis tér, az üzletek feletti neonfeliratok ontják a kék, zöld. piros sugarakat, igaz. rajtam kívül a kutya se csodálja a fények játékát. Nem tudom, ki hogy van vele, araikor az első híreket hallottam, hogy neonfényes üzletek nyílnak falun is, örömmel könyveltem el a dolgot, hiszen „ez is egyik jele a falu előrehaladásának.’’ Igenám. de van ennek fonákja is. Először akkor gondoltam erre, amikor az egyik földművesszövetkezeti üveges porcelánbolt megnyitóján végignézve az ultramodern vitrinekben pompázó — ízléstelen. a harminc évvel ezelőtti kispolgári ízlést kielégítő, bájolgó „alkotásokat”, megállapíthattam, hogy hiába az úi eladási rendszer, a neonfény n bolt fölött, a modern vonalú vitrinek, ha ugyanaz van benne, ami volt, s amit ma már falun sem, sehol sem szabadna árusítani — sőt. elsősorban: készíteni! És akkor már jobban figyeltem arra, hogy a neonfény vajon valóban tartalmi változást hoz-e, vagy pedig csak arra jó, hogy — hivalkodjék fényével. Bevallom: nem egy helyen csak a nagy semminek világít fényével, mert egy lélek sem jár arra. s ha arra is jár valaki, legfeljebb annak örül, hogy a tájékozódásban segít a fény, de eszébe sem jut elolvasni a feliratot. Tévedés ne essék: nem sajnálom én a neont sehonnét. A modern üzleteket sem. Csak éppen azt tartom célszerűtlennek. hogy itt neon, ott meg, két utcával arrébb, méa fehér köpenyre sem jut a pult mögött álló eladónak. Az ésszerűtlenséget, s tegyük hozzá, a szerénytelenséget kell itt szóvátenni. A modem üzlet, a jól felszerelt bolt nem hiányozhat egyetlen községből sem, legyen ott a kereskedelem gazdája a népbolt vagy a földművesszövetkezet. De hogy elkapjon bennünket a ..gépszíj”, s nosza neki. neont a falunak, s a pénzből, amiből raktár, jó mérleg, új padló került volna az üzletbe, azaz a vásárlót közvetlenül szolaáló beruházás, hideg fény lesz, ami p világon semmit nem szolgál, hacsak azt nem. hogy a közgyűlésen bejelenthetik: nemcsak a városban van neon. hanem nálunk is. Legyünk szerényebbek, gazdálkodjunk az állam pénzével ésszerűbben. A kereskedelemben Is. Mert ugyan bűvöc dolog a beruházási keret, arra csábít, hogy abból valami mutatósat sike- rítsünk. de minden hivalkodó neon fénynél mutatósabb, a vásárlót szolgálóbb az észszerű. valóban szükséges beruházás. (m) Halálos baleset a dabasi határban La jó József 40 éves daba- síi lakos Lacza István két- fogatú kocsijával fát szállí-- tott a Peszéri erdőből. A szekérre mintegy tizenkét mázsa tuskót és rönköt rakott fel. Az erdőből Dabas felé 1 haladva a kátyús dűlőúton elakadt a lovaskocsi. Lajó ostorával biztatta a lovakat indulásra. Azok hirtelen megrántották a szekeret, s ennek következtében a rakomány megbillent. Lajó József, a kocsi hajtója, a ledőlő rönkök elől az útmenti árok irányába ugrott. Az árokban levő jég beszakadt alatta és derékig a jeges vízbe süllyedt. Ilyen körülmények között már nem tudott az árokba zúduló rönkök elől elmenekülni. A szerencsétlen ember a mintegy egy méter mély ároik jeges vizébe belefulladt. A rendőrségi nyomozás megállapítása szerint a halálos kimenetelű baleset bekövetkezéséért egyedül Lajó Józsefet terheli a felelősség. Százhatvan féle cikket gyárt a Monori Kefegyár Az egykori vállalkozás hetven emberrel dolgozott. Ma kétszázíhetvenen készítik a háztartási keféket — a köröm- kefétől a padlósúrolóig. Vannak olyan cikkek, melyeket speciális kívánalmak szerint állítanak elő és csak külföldre szállítanak. De a belföldi igény is olyan nagy, hogy a viszonylag olcsó árukat termelő üzem az elmúlt esztendőben is 18 és fél milliós eredményt ért el. Az idén további kétmillióval emelkedik a gyár termelése. S ezt úgy érik el, hogy nem vesznek fel új embert a vállalathoz! Nagy segítség a decemberben kapott partviskötőgép, amely magában jó egymillióval emeli a termelési értéket. A termelékenység emelését segíti a három mártólakkozó-gép munkába állítása is, amelyet újítás révén, saját erőből, rezsiköltségben állítottak elő. A berendezés egy ember irányításával két ember munkáját végzi el. — TOVÁBB NÖVELI az üdítőital gyártását a Nagykőrösi Konzervgyár. A terv szerint ebben az évben 4 800 000 palack különféle üdítőitalokat készít a gyár s emellett 2 millió palack ivóparadicsomot is átad a kereskedelemnek. valamennyien belátták, hogy igaza van. S ma talán nagyobb bizalmat élvez, mint valaha. A Történelmi Múzeum textilgyűjteményében száz teljes korabeli ruha található. A képen: magyar női díszruha, barokk szoknyával, amelyet dr. Ember Mária és Ernyei Jánosné készítenek elő az állandó kiállításra. „A föld és élet fejlődésének története” címen a föld- és növénytár munkatársai kiállítást készítenek elő, amely előreláthatólag január végén, február elején nyílik meg. (MTI-foto, Friedmann felv.) r. Legutóbbi látogatásunk \ alkalmával a Dunakeszi Jár- $ műjavítóban arról beszélgetnünk J. Gy.-vel, hogy az ő jí műhelyükben is ideje lenne már megvizsgálni a normá- fa kát, mert sokat túlhaladott fa az idő, korrigálásra szorulnak. fa Elismerte, hogy igazunk van, fa az ő csoportja túl is tudná te\- fa jesíteni a műhelyátlagot, de fa agállyai támadtak, mondván: fa — Hátha rossz szemmel néz- fa nének rájuk és személyesen fa rá a többiek. 4 J. Gy. élvezi a dolgozók bi- í zalmát, mert példamutató a fa munkában, kiáll az embe- fa rekért. egyszóval, ahol tud, J segít. S lám, most megtorpan, fa mert — előző véleményében í kimondatlanul is benne van fa— félti a bizalmat. fa Valóban csak eddig tartana, fa eddig futná a dolgozók bizal- fa ma a bizalmiak iránt? y fa A vasasszakszervezet me- J gyei területi bizottságának ^ egyik jelentésében olvastam a fa bizalmiakról a következő so- rókát: fa Az 1959-es szakszervezeti 8 választásokon 976 bizalmit fa választottak meg. Általában fa minden 22 dolgozó választott fa magának bizalmit. Közel két- | éves működésük óta alig 20 fa százalékos változás történt kofa rükben. Oka, hogy nagyobb I felelősséget éreznek a bizal- | miak választóik iránt. Külö- í nősen meglepő, hogy maga5 tartásuk vagy elégtelen ügy- fa intézés miatt alig hívtak visz- / sza bizalmit. bekövetkezett változások zömmel munkahelyváltoztatás, katonai szolgálat, magasabb beosztásba való helyezés vagy betegség miatt történtek. Más helyen még egy érdekes adatot közöl a jelentés: A jelenlegi bizalmi gárdának 50—60 százaléka már régóta bizalmi, akik gyakorlatilag sokat tapasztaltak. Mi teszi alkalmassá ezeket az embereket ilyen fontos funkció betöltésére, és miért bíznak bennünk a dolgozók? Úgy gondolom, a kérdésre minden elvi fejtegetésnél jobb választ ad néhány, elég széles körben általánosítható példa. A Csepel Autógyárban gyakran emlegetik Stocker József, Szatmári József, Takács Imre, Halász Tibor, Baranyai Gusztáv, Farkas János és más bizalmiak nevét. Sőt közülük többről már a lapok is írtak. Talán azért szeretik őket és bíznak bennük, mert igyekeznek segíteni mindenkinek az ügyes-bajos dolgában? Ezért is és még valamiért. Ezek az emberek a munkapad mellett is, sőt, elsősorban itt állnak helyt. Úgy is mondhatnánk, hogy példamutatóan dolgoznak, de ez nem teljesen fedi a tényeket, mert ennél többet tesznek: nem tűrik környezetükben a rossz munkát. A Ganz Árammérőgyárban Árpás Gézáné bizalmi a művezetőjével közösen vizsgálja a normákat és ő maga is javaslatot tesz a megváltoztatásukra. S mit szólnak hozzá a dolgozók? A legtöbben azt mondják: — Igaza van Árpásnénak! Miért? Mert tudják, hogy ha valamilyen javaslat alá odaírja a nevét, igazságosan cselekszik. A legtöbb bizalmit így ismerik a dolgozók Tudják, hogy kiállnak érdekeikért, a törvényesség betartásáért. Ebbe a fogalomba pedig a tervek minél jobb teljesítése is beletartozik. Tudják ezt is, mert a Szerszámgépfejlesztő Intézet bizalmijához, Varga Istvánhoz hasonlóan, a legtöbben nemcsak a szakma jobb ismeretére, a politikai kérdések megértésére is nevelik a dolgozókat. Érvelhetnénk még a Horváth Vilmos bizalmi és csoportjának példájával. Azelőtt közöttük is a „kaparj kurta, neked is lesz” elv uralkodott. S ma közösen harcolnak a jobb termelési eredményekért, a munkafegyelem megsértése ellen. Nem csoda folytán változott meg a korábbi helyzet. Egyszerűen az történt, hogy a bizalmi ki merte mondani, hogy az önzés, csak a saját, vélt érdekek szem előtt tartása nemcsak a köznek, az .egyénnek is ártalmas. Először csak kevesen értették ezt meg. Horváth Vilmos is félthette volna a dolgozók bizalmát, de mert tudta, hogy igaza van, addig magyarázott, érvelt az embereknek, amíg Ugyanezt elmondhatnánk a Pestvidéki Gépgyárból Wagner Ferencről, Kerékgyártó Ferencről, Varga Józsefről, Szabó Istvánról, a Ceglédi Villamosgépgyárból Pásztor Pálról és Fekete Margitról, a Gödöllői Gépgyárból Orbán Angéláról, a Diósdi Csapágygyárból Inglis Mihályról, Tóth Józsefről és Nagy La. jósról, de oldalakon keresztül sorolhatnánk sokezer olyan bizalminak a nevét, akik maguk is jól tudják és csoportjukkal is megértették, hogy az igazi érdekvédelemnek két oldala van. Az egyiket teljesíteni nagyon népszerű, mert különböző juttatásokról, jutalmakról van szó. A másik oldal azonban, mint ahogy J. Gy. példája is bizonyítja, valamivel nehezebb, pedig ez is érdekvédelem. Mert ha a bizalmi a munkaidő, a gépek jobb kihasználásáról, - az anyagtakarékosságról beszél, akkor a többtermelés érdekében cselekszik. A többtermelés pedig elsőrendű érdeke mindenkinek, mert enélkül egy tapodtat se mehetnénk előre. Nem lenne több vasúti kocsi, rádió, televízió, ruha, de még élelem sem, pedig mindenkinek természetes vágya, hogy gyarapodjék családjával együtt. Higgye el, kedves J. Gy., hogy a dolgozók előbb- utóbb mindenütt rájönnek erre és arra is, hogy csak azok érdemlik meg bizalmunkat, akik az érdekvédelem mindkét oldalán letették a garast. Farkas István Vasárnapi Posta BIZALMIAD
