Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-21 / 18. szám

*XV\NV\\\\N\\\\V\\V\\>\\\\V\\\\\\\\\\\\N\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^

MINDENT SZOKNI KELL

le

W}:é

|h í

A gyermekek öltöztetésénél mindig vegyük figyelembe, hány évesek. A lányoknál különösen helytelen, ha a 10—12 éves kislányból nagylányt csinálunk és „dámának” öltöztetjük. Viszont vigyázni kell arra is, hogy a 8 éves jól fejlett kislányra ne adjunk olyan ruhát, rövid szoknyácskát, amiből az egész alakja kilátszik; szóval két szempont uralkodjék a kislányok ruhatára összeállításánál: a kor és a fejlettség.

Sohasem jó, ha a szülő a gyerek korát megelőzi és 10 éves korában 14 évesnek való ruhát vesz. Annak sincs sok értelme, azért venni két számmal nagyobb ruhát, mert a gyerek hamar kinövi. Az igaz, hogy így a ruha két évig eltart, de szegény gyerek első évben nevetségesen nagy, lötyögő ruhában jár, mire meg már csinosan állna rajta, a ruha bizony eléggé megkopottá válik.

A fenti képen bemutatunk egy igazi bakfis szövetruhát. A kis fehér gallér cserélhető, nagyon praktikus, mert ha piszkos lesz a ruha nyaka, nem kell azonnal kimosni az egészet.

A kisfiúnak újszerű kétsoros a matrózruhája. így kell öltöztetni egy kisfiút, ha ünnepségre, vendégségbe megy.

Erzsiké az iskolában mindig példamutató magatartású. júl tanuló, fegyelmezett. Sokan csodálkoztak azon, hogy tanulmányi munkája mellett mennyi mindenre van ideje. A szülők körében nagy érdeklődést váltott ki. vajon miként él otthon az ilyen tanuló, hogyan nevelték, milyen módszerrel, hogy erre az eredményre jutottak szülei.

Erzsi szülei mindketten dolgoznak. Van még egy gyermekük, Pali, aki hasonló típusú, mint húga. Ebben a családban tehát bebizonyosodott, hogy nemcsak a lányok, hanem a fiúk is fegyelmezett. Bzorgalmas, tisztelettudó emberré nevelhetők. Ugyanis többször hallottuk már, hogy 4 lányok nevelése könnyebb, mert szófogadóbbak, szorgalmasabbak és irányíthatóbbak a fiúknál.

„Mikor még a gyerekek egészen kicsinyek voltak, mondhatnám, az első naptól kezdve — mesélte Erzsi és Pali édesanyja — megszokták életükben a pontosságot. Ez talán a legtöbb családban így van, hiszen a csecsemőket pontosan etetjük, fürdetjük. Szervezetük megszokta a meghatározott rendet, belső folyamataik harmóniája is kialakult. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy gyermekeinket senki ne vegye fel, ne ringassák és ne „foglalkozzanak” velük, csak a meghatározott időben. Emiatt sokat kellett a rokonsággal küzdenünk, akik megállapították, hogy nem vagyunk igazán szülök, nem szeretjük kellően gyermekeinket. Mi úgy véltük, hogy akkor szeretjük igazán, ha az első

t&X\NX>XXXXXVXXXX>.XVXXXXVVX\l>XXXXXXXXXXXXXX^

GYERMEKREJTVÉNY \

Téli világ

t

■'MH I" J a|| i

LZZ“iEtI

’ Brr

ZZBzZHZ

« 11 <1

■Z~ZZI1

15 Mii*. 11

_______-----------------------------_

______V — — *■>

« 22 ÉH

íj 1 TI n

Az alábbi rejtvényünkben négy 1 Petőfi-vers címe szerepel, vala- ! mennyi a télről szól. Lásd a ; vízszintes 1 és 21, a függőleges ; 1. és 8- sorokat.

Vízszintes:

1. Valamely vitás ügyet bírói ! szóval eldönt. 6. U. L. 7. Ebéd- | idő. 8. Trombitahang. 9. Elfelé. ; W. Bécs egyik fele? ll. István: király felesége volt. 14. Mindjárt \ kezdetben. 15. Mindenes? 16. A | baba neve külföldön. 18. Ilyen ! napló is akad. 20. Jó — néme- j tül. 23. A kíméletlenül törtető; pajtás jelzője lehet.

Függőleges:

2. Amiről a rejtvényben szereplő versek beszélnek. 3. Életmű-, ködést fejt ki. 4. Vonóshangszerek kelléke. 5. A külső ingereket az agyba közvetíti. 10. Visz- sza is. oda is kutya. 12. Z. L. 13. Elrejtőző. 15. Balkezes. 17. A vita közepe? 19. Becézett leánynév. 22. Betűket rajzol.

Pajtások! A rejtvényben szereplő négy Petőfi-vers címét Írjátok le egy levelezőlapra, és 1961. január 30-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők között könyvjutalmat osztunk szét. Jutalmazásban csak az részesülhet, aki a Petőfl-ver- seket elolvassa.

Az 1961. január 7-i rejtvény helyes megfejtése: Oldalas, lapocka. csülök, dagadó.

Könyvet nyertek: Sólyom őrs. Vác. I>eákvár. új iskola. — Zen- tai Zoltán, Albertirsa. Pozsonyi út 32. — Lengyel Károly. Kiskun- lacháza. I.. Hajnal u. 6. —. Kovács András. Nyáregyháza. Kölcsey F. út 24. — Faragó Rozália, Vámosmikola. Börzsönyi út 2. — Farsang István, Nagykáta. Kövidinka u. 1. — Kasza Irén. Cegléd. V.. Borz u. 8. — Tóth Jolán. Tá- piószöllős IT. 244.

\ könyveket postán küldjük el.

perctől kezdve határozottan irányítjuk fejlődésüket.

Növekedésük során koruknak megfelelő életrendet alakítottunk ki. Meghatározott időben kellett lefeküdniük, ennek megfelelően pontos időben ébredtek. Az étkezések időpontja felett is szigorúan őrködtünk. Két-három éves korukban már arra is vigyáznunk kellett, hogy az étkezések mennyiségét is ellenőrizzük, mert különösen Pali hajlamos volt arra, hogy amit szeretett, abból nagy mennyiséget fogyasszon, amit pedig kevésbé szeretett, abból nem akart enni. Nem tettük el az ételt az asztalról azzal a megjegyzéssel, hogy ne lássa, hogy mit kap utána, akkor majd jobban eszik a főzelékből is. Éppen ellenkezőleg, megmutattuk neki, hogy az étel elfogyasztása után még mit fog kapni. Ezzel megkezdtük önuralmának nevelését. Gondolom, hogy ez is egyik oka annak, hogy mindkét gyermekünk kiegyensúlyozott és indulatain is képes uralkodni.

Életrendjükben szerepelt a játék is. Ennek is meghatározott időt hagytunk és sohasem engedtük meg, hogy később egyenek, vagy aludjanak, csak azért, mert most éppen „jól játszanak”. Már ilyen kicsi korban vigyáztunk arra, hogy ne érézzék magukat a családi élet központjában, ne érezzék azt, hogy mi alkalmazkodunk hozzájuk, hanem őket szoktattuk az alkalmazkodásra. Ha a férjem olvasott, a gyerekek csendes játékot játszottak, hogy ne zavarják apjukat, megszokták, ha valaki aludt, vagy éppen beteg volt a családban, nékik csendesen kell viselkedniük. Lábujjhegyen jártak és suttogva beszéltek. Ebben mi is példát mutattunk nekik. Fegyelemre és önuralomra szokattuk őket azzal is, hogy miikor járni kezdtek és első ta- | pasztalatszerző útjukra indul- |tak a lakásban, nem zártunk 1 mindent el, nem szedtük le a í térítőkét és törékeny holmi- íkat, hanem ha láttuk, hogy ; odanyúlnak, megtiltottuk ne- í kik. Lassan megszokták, miihez szabad nyúlni és mihez ;nem.

t

I

j A munkához is hamar [Szoktattuk őket. Segítettek '>port törölni, bevásárlásnál ők -is kaptak csomagot, később \ önállóan is kellett vásárol- ! niok. Mikor már mindketten \ nagyobbak voltak, megosztot- ítuk a munkát kettőjük kö- ! zött. Ezt látták nálunk is, hi- ! szén azért van időnk a gye- : rekekkel foglalkozni, mert írni, szülők is munkamegosz- ítással végezzük a háztartási í munkát.

1

Mikor Pali már iskolába j járt, Erzsi még nem, Pali [készítette a leckéjét, Erzsi is ! leült rajzolni és „írni”. Na- \ gyón' tisztelte, hogy bátyja í tanult. Mikor már mindketten !iskolába jártak, egyidőben !tanultak. Az iskoláskor 'be- ! köszöntésekor új életrendet ! alakítottunk ki. Beosztottuk, íhogy mennyi időt kell a ta- ! nulásra szánni, mennyi idő (marad a szabad időre, meny- ;nyi időt kell pihenésre fordí- \ tani. Életrendjüket mi is tisz- ! teleiben tartottuk és soha- Jsem csináltunk közös progra- jmot úgy, hogy ez a gyerekek J munkarendjének felborulását fokozta volna. A munkarend \szerintem nem merev forma- 'fság. így tanulja meg a gye- írek, hogyan kell helyesen gaz- \ \dalkodnia az idővel.

A szabad időt is beosztot- \ £tuk. Megállapodtunk abban,! ^ hogy milyen időközönként í í megyünk színházba, olyan da- ] ^ rabok megtekintésére, amit aí

2 gyermekek fejlődése szem-i «pontjából szükségesnek tar-| ? toltunk. Hasonlóan megegyeznünk a filmek kiválasztásáéban és a megtekintés időpontjában. A gyerekek korádnak megfelelő kiállításokat és

múzeumlátogatásokat is terveztünk. Míg az idő kedvező volt, vasárnap rendszeresen kirándulni vittük őket.

Emellett gyakran előfordult, hogy férjemmel a gyerekek nélkül is elmentünk szórakozni, de ilyenkor sohasem mondtuk azt nekik, hogy dolgunk van, hanem közöltük velük, hogy hová megyünk. Ök tudták, hogy nem minden előadás vagy látogatás illeti őket abban a korban, amiben éppen élnek. VencTégek is jöttek hozzánk, de ahhoz ragaszkodtunk, hogy csak olyan időpontban jöhetnek, amikor a gyerekek munkáját ez nem zavarja. Sok sértődés volt emiatt, de később belátták, hogy nekünk van igazunk. Ha nálunk vendégek voltak, sohasem engedtük meg azt. hogy a gyerekek a felnőttek között legyenek. Ha este jöttek, ők időben aludni mentek, ha pedig ennél korábbi időpontban jöhettek, ők a konyhában játszottak', s mi időnként megnéztük, hogy mit művelnek.

Megtanítottuk a gyerekeket arra, hogy hogyan kell viselkedni a felnőttekkel szemben. A köszönés formaságaira, hogy nem beszélnek csak akkor, ha kérdezik őket. hogyan kell valakit hellyel kínálni, egyszóval mindarra, ami a társas érintkezés szabályaihoz tartozik. Alkalmanként gyerektársaságot is hívtunk, megszabott időre. Bármilyen jól érezték is magukat, a szülők megérkezésekor a játékot abba kellett hagyni. A gyerek- összejöveteleken a gyermekkel való érintkezési formákat tanulták meg, hozzászoktak a különböző típusú és nevelésű gyerekekhez, s magulc is képesek lettek arra, hogy megítéljék, milyen a helyes és helytelen viselkedés. >

Nem szoktattuk őket sóhaj arra, hogy vakon engedelmes-j kedjenek, mindig vettünk ma-; gunknak annyi fáradságot,* hogy megmagyarázzuk; miért\ volt helyes, vagy helytelen aj magatartásuk. Ha kellett, meg-í dicsértük őket, ha ‘kellett bűn-1 tetést is kaptak, de sohasem ; vertük meg őket. A büntetés; rendszerint valaminek az elvo- j nása volt. Palinak például az; fájt a legjobban, ha nem be-! szélgettünk este, mielőtt lefe-í küdt, Erzsi legnagyobb bün-í tetősnek érezte, ha nem csó-j koltuk meg az esti búcsúzás-j kor. De előfordult az is, hogy t egy mozielőadás maradt el j büntetésként. A gyerekek min-! dig maguk „értékelték”, miért! volt hibás a viselkedésük, te-; hát már korán megszokták,! hogy mérlegeljék cselekedetű-! két. Egymásra való árulkodást! nem tűrtünk, mindig maguk-; nak kellett bevallaniok. ha; „rossz fát tettek a tűzre”. <

Sohasem fordult elő az.; hogy a férjem vagy én egy-; mással ellentétesen intézted-; tünk volna. Mindig találtunk) alkalmat arra, hogy megbe-! szeljük a gyerekek nevelésé-! nek ügyét, meghallgattuk egy- ; más intézkedését és ezt a má-j sík fél is végrehajtotta, még; akkor is. ha pillanatnyilag nemi voltunk egy véleményen. Ta-\ láttunk rá módot, hogy a gye-', rekek nélkül vitatkozzunk. !

Az iskolába rendszeresen í jártunk a tanárokhoz érdek-j lődni. Sok szülői értekezletre; mindketten elmentünk, hogyj együtt halljuk az ott előadottá- \ kát. A gyerekfek érezték, hogy; állandó felügyelet alatt áll- j nak, nem is próbátak kibúvó-! kát keresni. Az iskolai rendet! mi magunk is nagy tisztelet-'■

ben tartottuk és tartjuk még i ma is. A gyerekek iskolai felszerelése mindig rendes, a há- ; zif eladatok külalakját mi is j gondosan ellenőrizzük, az isko- j lai ruhájiűcat maguknak kell j tisztántartaniok. Ha bármit j kérnek az iskolában, igyete; szünk azonnal pontosan telje- I síteni, hogy a gyerekek is lás- í sálk az iskola szava' nekünk ! is fegyelmi kérdés. A gyere- í kék az iskolai társadalmi mun- ; kában is dolgoznak, de nemj tűrjük, hogy emiatt másnap; valamiből is kimentsék magú-; kát. Ha hiányoznak, mi azon-! nal telefonálunk az iskolába. ! Mióta a gyerekek iskolások,! még sohasem késtek el.

Hallottam, sok szülő panasz- ; kodik. hogy gyermeke követe-; lőző. Nálunk is előfordul, hogy; valamelyik gyerek vágyakozik; egy ruha vagy egyéb holmi; után. Közösen készítjük el a \ költségvetést, és közösen szá-l mítjuk ki, hogy mikor kerül- i hét sor annak megvételére, de \ olyan is előfordult már, hogy ; vágyát nem teljesítettük, dei ő ezt maga is belátta, mikor a; költségvetés elkészült. Pali j fiam például kérékpárt szere-! tett volna, ami a mi anyagi: körülményeinket figyelembe: véve nagy megterhelés. Pall.l minthogy a nyári szünetben dolgozik, kiszámította; egyéb szükségletei fedezése mellett | mikor kerülhet sor vágya tel-: jesítésére.

Azt hiszem, nem tettünk: a gyerekek nevelése terén: semmi olyat, amit más szülő is; ne tudna megtenni. Célunk az, hogy gyermekeink kulturált: közösségi emberekké alakuljanak. Mi úgy láttuk, hogy: célunk eléréséhez a fegyelem-; re nevelés és az önfegyelem- í re szoktatás a legjobb mód-! szer.”

M. L.

CVXXXXXXX>XXXVXXVXXXVXXXXXVvXXSXXXXXVXXXV

Kntyaszőrből - paróka

Milánóban nagy felháborodást keltett egy fodrász, aki ellopta a környék kutyáit, megölte őket és szőrükből drága parókát készített. Hat nő elájult, amikor megtudta, hogy kutyaparókát hord, a férfiaknál azonban egészen más volt a helyzet, ök elhitték a fodrász meséjét, hogy attól megerősödnek hajhagymáik.

I A fodrász vállalkozása to- \ vábbra is virágzott volna, ha | csak a hiszékeny férfiakra tá- : maszkodik, de a nők nem tn_ selték el a „szégyenletes” kutyaparókát és így a merész ;

; újító megbukott.

Tudja-e, hogy...

... a világ legkisebb törzse, a Ihoni luang törzs Thaiföld területén él. 1956 áprilisában hat férfiből, egy nőből és egy fiúgyermekből állt.

... a legalacsonyabb kalóriatartalmú étel a friss uborka, amelyből 100 gramm mindössze 12 kalóriát tartalmaz. —

. . . a világ első sikerült vakbélműtétjét 1736-ban II. György angol királyon hajtot- táik végre.

... a világ egyik leghosszabb földrajzi elnevezése az ame- / rikai Massachusetts állam- j ban egy kis tó neve, amely 44 j betűből áll és egy indián törzs ^ nyelvén azt jelenti: „A saját í partodon halássz, ml is a sa- ját partunkon halászunk, a középen pedig senki ne ha- ^ lásszon”. á

TRÓN - VAGY MILLIÁRDOK?

A nyugati sajtó izgatottan találgatja, hogy kit választ két kérője közül Maria Gábriellé de Savoia hercegnő, a volt olasz király leánya. A két kérő Don Juan Carlos as- turiei herceg, spanyol trónkövetelő, aki — legalább is a monarchisták vágyálmai szerint — Spanyolország Jurálynőjévé tenné Maria Gab- j riellát és Giovanni Volpi di ^ Misurata, aki ugyan „egysze- ^ rű” olasz gróf csupán, vi- ^ szont milliárdjai vannak. A ^ bizalmas hírek szerint a ki- ^ rálykisasszony szíve a milli- ^ árdoshoz hajlik. Talán ő sem ^ olyan biztos abban a spanyol í trónban? "