Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-20 / 17. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 17. SZÄM 1961. JANUÁR 20, PÉNTEK A honfoglaláskori sírokról amelyeket a város határában találtaik, ismertetés jelent meg az Archeológiái Értesí­tőben. Ezeket a sírokat 1950. szeptember utolsó napjaiban találták a református teme­tőtől délre húzódó dombo­sabb felületen, a laktanya­építkezés során. Ériékes leletanyaga a mú­zeum őrizetében van. A ran­gosabb sír öweiretei az ed­dig talált honfoglaláskori sír­leletek legszebb darabjai közé tartoznak. Dienesi István tudós, mu­zeológus „Honfoglaló magya­rok sírjai Nagykőrösön” cím­mel részletesen foglalkozik a leletanyagga.1, fényképeket közöl azokról. A cikk jelentősége az, hogy az Archeológiái Értesítő nem­csak a hazai, hanem a kül­földi tudományos intézmé­nyekhez is eljut, városunk nevét és értékes leleteit is­mertté teszi. Mi történik Afrikában ? címmel ma, pénteken, 20- án este nyolc órai kezdettel klubelőadást tart a Figyelő szerkesztője az értelmiségi klubban. Az érdekesnek Ígérkező elő­adásra minden érdeklődőt sze­retettel vár a klub vezetősége. Árpád-kori magyarja ink nyomában NYOLC ÉVSZÁZAD MÚLTÁN MEGSZÓLALT A CSÖRGŐ I960, szeptember 19-től ok­tóber 10-ig végzett kutatá­saimról még nem volt módom számot adni. Ezek a kutatá­sok semmivel sem voltak eredménytelenebbek, mint a korábbi években végzettek. Bár azonos korból valók a lelőhelyek, sem a tárgyak, sem az észleltek nem ismétlései a korábbi megfigyeléseknek. Szeptember 19-én a Csík­várban, a Kenyeres Ambrus laktanya mögött kezdtem ásatni. Erről a helyről azt tartotta a nép, hogy itt a tö­rök alatt vár volt. Az a mese is ismert, hogy itt hét bivaly­bőrben van az arany elásva és éjjel kékes fénnyel világít. Fekete Márton kapta ezt a helyet a legelőosztáskor tu­lajdonul. Még a tanyát nem építtette meg, de minden éjjel nagy gödröt ásott ott valaki. Kereste az aranyat. Azért' éj­jel, hogy a kékes fényt is megláthassa. Nem volt itt arany elásva, a kékes fényt se látta senki. Vár sem volt itt a törökök idejében. Egy Árpád-kori kis falu templomának a temetője és körülötte a lakótelep ma­radványait takarja a föld. A templom nyugati falónak alapjaira, tégladarabjaira és a 1960/61. évi labdarúgó-bajnokság őszi fordulójának értékelése A labdardúgó-bajnoiksóg őszi fordulójában Nagykőrös labdarúgását 8 csapat kép­viselte, 2 megyei és 6 járási. Egyesületek szerint a Kinizsi 4. az Építők 2 és a Postás 2 csapatot szerepeltetett. Vá­rosunkhoz viszonyítva a szám­szerűség megfelelőnek és el­fogadhatónak mondható, de már a bajnoki osztályokra, amelyekben szerepeltek és az ott elért eredményekre és helyezésekre nem mondhatjuk ugyanezt. Városunk gazda­sági és kulturális jelentősé­géhez, üzemeinkhez, iskolá­inkhoz viszonyítva, legalább egy jó NB III-as, és két kö­zepes színvonalú megyei I. o. csapatunknak kellene lennie, a járási csapatokon kívül. Ennek a nívónak az elérésé­hez minden adottságunk meg­van, csak az adott lehetősé­gek, összetevők eredményes és sikeres összehangolása szükséges. Vegyük sorra a csapato­kat: A Kinizsi I. őszi szereplé­sével kapcsolatban Laborcz Tibor edző — aki Herfelendy edző betegsége miatt a fordu­ló közepén vette ét az edzé­sek irányítását — véleménye szerint az I. csapat a vártnál Hazai mérkőzések Vidéki mérkőzések gyengébben szerepelt. Ennek — a kisebb hiányosságok mellett — két fő oka van: a csapatban uralkodó rossz szellem és a helytelen játék- felfogás. a túlzott egyéni já­ték erőltetése. Első edzői fel­adat: e hibák kiküszöbölése, felszámolása és a csapat át­térése, a folyamatos, korsze­rű labdarúgásra. Ez nem kis feladat, és feltétlenül visz- szaesés fog bekövetkezni, mert az áthidalás nagyon nehéz. és az eredmények is csak egy-két év múlva fognak mutatkozni. Ha a fiúk átérzik és fegyelmezetten ma­gukévá teszik ennek fontos­ságát. akkor kialakulhat egy év múlva Nagykőrösön is olyan csapat, amelyben a ha­zai közönségnek öröme telhet, de ehhez szükséges az edző és a játékosok együttes jó munkáján kívül a vezetőség sokoldalú támogatása és a közönség feltétlen türelme és buzdítása. Nézzük a csapatot az ered­mények és a számok tükré­ben: A csapat a 9. helyen vég­zett. adott és kapott gólok szempontiából egyaránt har­madik. Ha felbontjuk a vég­eredményt. az alábbi adato­kat kapjuk: J. Gy. P. V. Gól Pont 7 4 3 — 28: 4 11 8 116 7:14 3 Öszesen A 35 gól így oszlik meg: Kornyik 14. Decsi 10 (kettőt 11-esből), Bakonyi 4 (egyet 11-esből), Bélteki 3. Tomyi 2, Csikós I. és Pécsi 1—1. A gólarány látszólag jó, de egyik szépséghibája, hogy a csapat egy mérkőzésen (Aszód ellen) 12 gólt lőtt, a másik, hogy 5 (ebből 1 hazai) mérkőzésen egyetlen gólt sem tudott szerezni. Érdekesség és jellemző még, hogy 6 mér­kőzésen (2 vidéki) nem kapott a csapat gólt. Tehát a számok is Laborcz edzőt igazolják, mert egy­részt a 3 hazai döntetlen és a támadósor 5 mérkőzésen való gólképtelensége a folyamatos, gólratörő. önzetlen játék hi­ányát: másrészt a 3 hazai döntetlen és a 6 vidéki vere­15 5 4 6 35:18 14 ség pedig a küzdőszellem hi­ányát mutatja világosan. Az egyes mérkőzések ilyen kedvezőtlen alakulása mellett a számszerűségek összevetése alapján a csapatnak mégis a 3. helyen kellene állni, de az ehhez «szükséges ponto­kat sokszor léleknélküli, szét­eső, egyénieskedő játék mi­att, a kisebb tudású, de nagy becsvággyal és végig kemé­nyen küzdő ellenféllel szem­ben nem tudta a csapat meg­szerezni. Reméljük, hogy az őszi for­duló tanulságait levonják a játékosok, és a tavaszi mér­kőzéseken eredményesen hasz­nosítani is fogják. Pécsi Sándor (Folytatjuk) mellette levő sírokra talál­tam. A téglák szélesek voltak, több idomtégla is volt köztük. A templom bejárata délnyu­gat irányú volt. A sírok nyu­gat-keleti irányúak. A halot­takat hanyatt fektették a sír­ba, a lábukat elnyújtva, a kezek a hason keresztbe téve. Volt olyan sír, amelyben a halottnak a mellére, vagy a térdeire, vagy a fej mellé tég­lák voltak téve. A sírokban semmi tárgy nem volt az említett tégláikon kívül. A XII. századra tehető a falu virágkora. A templomtól 250 méterre lakóépület után kezdtem ku­tatni. Kétnapi munkával sike­rült is feltárnom egy házat. Ez a ház hat méter hosszú és négy méter széles. A mai dinnyés kunyhóinkkal azonos épület. Az északkeleti sarká­ban volt a tüzelőhely. Ennek a tüzelőhelynek a hamuzógöd­rében húsz centiméter magas, vázaszerű, spiráldíszes edényt találtam, kormos hamuval ki­töltve. A házon kívül is volt egy kemence és tüzelőhely, amely fölött valamikor cserépbog­rácsban főzött a ház asszo­nya, A szolgafa helyét is megtaláltam. A hamus föld­ben egy késpenge is volt. Bi­zonyosan azzal darabolták le azokról a csontokról a húát, amelyeket a tűzhely körül, ta­láltam. A ház járószintjén, ds a tűzhelyek körül is sok edénytöredék volt. Ezek kö­zött cserépbogrács és fazék összetört darabjai is bőVen akadtak. Orsógombokat is találtam, amelyeket eltörött fazékdara­bokból csiszoltak, örlőkődara- bok is voltak a ház körül. Az állatcsontok közül a legtöbb marha- és birkacsont volt, de lócsont is került élő. Szárnyas állatok csontjait is észleltem. A ház leégett. A járószint­jén ott voltak a gerendák szén- és korommaradványai. A tűzhely ledőlt kéményének maradványait is fel lehetett ismerni. Ellenség dúlta fel a házat. Az edényeket össze­törte, még az őrlőkövet is, és felgyújtotta. A lakói bizonyo­san elmenekültek, vagy az el­lenség rabként hajtotta őket el, mert nem tértek többé vissza. Szeptember 24-ón a Barát- szilosban — a Dózsa Tsz köz­pontjától délre, mintegy kilo­méternyi távolságra levő ho­mokos dombon ásattam. Itt az Árpád-kor elején volt temető. A környéken olyan edénytö­redékeket nem találtam, ame­lyek e korra vallottak volna. A felszínen emberi csontok voltak. Ezekből arra következ­tettem, hogy az eke a szántás közben elérte a csontvázakat és kiforgatta azokat. Itt már nem érhetek el sok ered­ményt. Délig nem is került említésre méltó. A domb tetején délben egy leánykasírt találtam (6—8 éve­sét). A koponyája arcrészét már az ekevas elvitte, de egyébként volt még bolygatat- lan része. A csontváz kibon­tásakor meglepődve láttam, hogy gyöngy nyakéke, ezüst hajkarikái, fülbevalója és egy kis csörgője van. A csörgő olyasféle, mint amilyet régeb­ben a kisbárámy nyakába akasztottak. A csörgőhöz egy kis textildarabka is hozzározs­dásodott. Szőtt, ingecskében volt eltemetve a kis halott. A gyöngyök felülete ezüstlemez­zel volt bevonva. Az anyaga nem üveg, hanem pasztaféle, könnyen elmállik. A kis csör­gőt több ismerősömnek meg­mutattam és legutóbb váratla­nul megszólalt. Nyolc évszázad múltán szólalt meg, szerény, halk hangon. Kis gazdájának a hangja is ilyen lehetett... Dr. Balanyi Béla — A SZABADSÁG TSZ- BEN folyik a tervkészítés. Mind az öt üzemegység kü­lön készíti a tervét, és az az öt részletterv egybevetve, az egész termelőszövetkezet 1961. évi tervét képezi. Szépülnek a körösi ufeák A ostornyél-lámpák szerelését a DÁV még 1960-ban el­kezdte. A. ' mm, ' ; ,« . ~ "mM gj A Kecskeméti úton már a fénycsőtartó oszlopok készen állnak, várják, hogy a fénycső beszerelésével szebbé va­rázsolják a körösi utcákat. (Foto: Antal László) Egy hónapja a termelőszövetkezetben ... ÍRÓASZTAL helyett inkább a föld Fiatal ember Viszkok Fe­renc: a három X-et még nem írja neve mellé. Egész fiatalon került a had­sereg kötelékébe, ahol becsü­lettel helytállt. Később a pártmunka a járási tanácshoz szólította Nógrád megyében. A hazai táj hazahívta Nyárs­apáira, ahol hosszabb idő óta a község tanácselnöke volt. Ha dolgozni kellett, mindig ott volt Viszkok Ferenc is. A falu átszervezéséből ki­vette részét becsülettel. Mint parasztszülők gyermeke, ma­ga is a föld felé tekintett, beiratkozott a mezőgazdasá­gi technikumba. Egy hónapja elhatározta, az íróasztalt felcseréli a köz­vetlen termelőmunkával. A Petőfi Termelőszövetke­zetnél munkára jelentkezett és ő az állattenyésztési bri­gád vezetője. A szövetkezet tagjai rövid idő alatt megszerették és ma­guk közé fogadták. Tudják, hogy fiatalos munkalendüle­te és szakismerete csak ja­vára válik a szövetkezetnek. NEM KÖNNYŰ A POSTÁS DOLGA Amíg a levél eljut a címzettig Szabó István levélhordó­val elindultam a napi útjára. Kicsit gyanakodva nézege­tett körül kerékpárommal együtt. Majd alighanem gyors fejszámolást végzett: össze­adta a fülemre húzott kucs­ma kalóriáját elnyűtt élet­korommal, megszorozva el­aggott kerékpárom állapotá­val és közölte az eredményt: — Kibírja a bácsi ezt a nagy utat? Még hogy nagy! Sok az emelkedő, sok a ma­rasztaló sár és homok. Szeren­cse esetén a bicikliket csak átvezetjük a rossz helyeken! De lesz hely, ahol a hátunkra vesszük! Pihenő nincs! Sietni kell, mert gyorsan sötétedik! Kérdően rámnéz. — Mehetünk! — feleltem. így aztán reggel 9 órakor nyeregbe ültünk. Nekivág­tunk a vasút alatt átbújva — a Pesti útnak. Jobbra a Szur­dok dűlő, balról a Lencsés világos dűlő terpeszkedik, vé­gig az erdőiig. Teleszórva kis füstölgő fehér tanyai házak­kal. A Hunyadi Termelőszö­vetkezet földjei! A baloldal homokos buc­káival. szőlővel beültetett domboldalaival a Dunántúl­ra emlékeztet. Déli 12 óra. A Nagyerdőn jobbra kanyarodunk a Pö- cök dűlő felé. Cik-cakkban történik a levélkézbesítés. Megyünk előre-hátm, jobb- ra-balra, ahol egy-egy há­zacska feltűnik! Fél kettő! Csípősen sivit a nyugati szél! Éhesek vagyunk. Lenyer gélünk. Tovább. Ez már a Pöcök dűlő! Ez is a Hunyadi Tsz, sőt még messzebb, ameddig a szem ellát, Nyársapát felé! Pár száz méter gyalogtúra után itt is kedves dombos sző­lővidékre jutottunk. A fák között meghúzódó házakat 2—3 láncra kötött kutya őr­zi. Rángatják és tépik a láncot az idegen lépteire! Néhány szabadon eresztett komondorral is találkoztunk. Az emberek barátságosak, vidráinak, tréfásak. A lányok, asszonyok kacagva várják a postást! — De aztán hónap erre gyüjjöm — kiáltja egy me­nyecske —, és levelet is hoz­zon ám, Pista! Fél négy. Reggel 9 árától pihenő nél­kül 25—30 kilométert meg­tenni nap mint nap, szép tel­jesítmény egy postástól! Sza­bó István szereti a szolgála­tát és a tanyavilág roman­tikáját! Dehát hosszú az út, amíg, egy levél eljut a címzettig. Fehér Szilárd — STIFLER Józsefné Men- tovich u. 6. szám alatti lakos kerékpárjával világítás nél­kül közlekedett. A szabálysér­tési hatóság 80 forint pénzbír­ság megfizetésére kötelezte. — A FÖLDMŰVESSZÖ­VETKEZETI boltba a na­pokban érkezett új áru. Női alsó fehérnemű, harisnyafé­lék, takarók, paplanok, sző­nyegek és gyapjú méteráruk várják a vásárló közönséget. — A SZABADSÁG TSZ jelenlegi állatállománya: 1116 darab sertés, 248 darab szarvasmarha, 495 darab juh, 277 darab ló, 2000 darab törzs­baromfi. — A HUNYADI TSZ 120 mázsa kelkáposztára, 50 má­zsa petrezselyemre és 60 má­zsa zellerre kötött szerződést a MÉK-vállalattal. A pedagógusok nemcsak tanítanak. önmagukat is képezik rend­szeresen. A város négy általá­nos iskolájából és a kültelki iskolákkal együtt 8-an főisko­lán, illetve egyetemen tanul­nak, mint levelező hallgatók, 165-en pedig különféle szak- tanfolyamok hallgatói. Az Arany János általános iskolában az egyik hivatal- segéd általános iskolában ta­nul. ♦ Az Arany János gimnázium­ból két fő jár egyetemre, il­letve főiskolára, 28 pedagógus pedig szaktanfolyamon növeli szaktudását. Az állami zeneiskola tanári karából négy nevelő főiskolá­ra, illetve egyetemre jár. Mikor adhatja el a tsz-be lépett tag a lovát A termelőszövetkezetbe 1960. december 1-től belépett ta­gok eladhatják azokat a lo­vaikat, amelyekre a termelő- szövetkezet vezetősége nem tart igényt. Eladás előtt írás­beli engedélyt, illetve bele­egyezést kell kérnie az il­lető tsz-tagnak a szövetke­zet vezetőségétől és csak eb­ben az esetben, írásnak a bir­tokában adhatja el a lovát. — CZOKÁNY Zoltánná Tormási szőlőskertek 3. szám alatti lakos kerékpárjával ki- világítatlanul vett részt a közúti forgalomban. A sza­bálysértési hatóság 80 fo­rintra bírságolta. — A HUNYADI TSZ 28 da­rab sertést adott át a múlt hét folyamán az Állatforgalmi Vállalatnak. — A KÖZSÉGGAZDÁLKO­DÁSI Vállalat 465 000 forint értékű.kisebb munkákat vég­zett az elmúlt évben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom