Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-19 / 16. szám
mr MrevEf <r'/fíHan 1961. JANTTAR 19, CSÜTÖRTÖK A dolgozók valódi érdekeinek szolgálatában Beszélgetés Palotás Károly elvtárssal, az SZMT titkárával A hároméves terv sikeres befejezése után vállalataink dolgozói hozzáfogtak az ötéves terv megnövekedett feladatainak végrehajtásához. Nem isis munka vár e feladatok végrehajtásában a szakszervezetekre, a dolgozók legszélesebb tö- megszervezeteire. A szakszervezetek sokat erősödtek az elmúlt években. Sok tapasztalattal gyarapodtak, egyre inkább betöltik hivatásukat. A tapasztalatokról és a jövő feladatairól beszélgettünk Palotás Károly elvtárssal, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkárával, aki többek között ezeket mondotta: — A SZOT ötödik teljes ülésének 1959 októberi határozata nyomán fontos változás történt az SZMT munkájában. A változás lényege, hogy a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsa a különböző szakszervezeti szervek operatív irányítója lett a megyében, míg korábban csak az egyes területi bizottságok munkáját egyeztette. Ez több feladatot és felelősséget is jelent, elsősorban a termelést irányító munkát, de a munka- védelmi, kulturális, _ társadalombiztosítási, üdülési és sport- feladatokat illetően is. Nagy előnye a változásnak, hogy a vezetés közelebb került a problémák megoldásához, a dolgozók ügyeit illetően pedig lehetővé teszi a elintézési idő jelentős lerövidítését. Ä bekövetkezett változás a munkavédelmi törvények betartása terén is jelentős javulást hozott. Az egységes irányítás következtében a megyei pártbizottság hároméves művelődéspolitikai irányelveinek végrehajtásából eredő feladatok is sikeresebben valósulnak meg az üzemekben. A sportmunka ugyancsak sokkal ösz- szehangoltabb, mint azelőtt. Az anyagi eszközök célszerűbb felhasználásával nagyobbak a lehetőségek a tömegsport fejlesztésére. Az SZMT úgy határozott, hogy a költségvetés tíz százalékát az idén e célra kell fordítani. — A szakszervezetek XIX. kongresszusa fontos feladatként jelölte meg számunkra a népgazdasági és a vállalati tervek kialakításában való részvételt és a tervfeladatok minél sikeresebb megvalósítására irányuló felvilágosító munkát. A vállalati termelés és gazdálkodás társadalmi ellenőrzésének fontos módszereként jelölte meg a kongresszus a dolgozókkal való rendszeres tanácskozásokat, a dolgozók véleményének és javaslatainak kikérését és azok megvalósítását. , — A hároméves terv kezdetén már egyre nagyobb mér-: fékben kibontakozott a dolgo-i zók kezdeményezése. Újra tömegmozgalommá vált a szo- szocialista munkaverseny. Különösen lelkes verseny folyt üzemeinkben a VII. pártkongresszus előtti időszakban. — Az irányító szervek 1960- ban éves feladatokat határoztak meg. Ezeket a dolgozók termelési tanácskozásokon, üzemi tanácsüléseken vitatták meg és tettek vállalásokat. Ezért a vállalások teljesítése a kollektíva ügyévé vált. — Őszintén el kell mondani azt is, hogy a szakszervezeteknek nem mindenütt sikerült elérniük, hogy a vállalások megtételénél az összes lehetőségeket vegyék figyelembe. Iigy fordulhatott elő, hogy a legtöbb vállalatnál lényegében az első félévben teljesítették az egész évre vállalt feladatokat. — A szocialista munkaver- senymozgalomban minőségileg is jelentős fejlődés következett be. A brigádverseny »fejlődése, az újítómunkával való alaposabb foglalkozás elősegítette, hogy egyre inkább előtérbe került a versenyben a műszaki fejlesztés, a korszerűbb gyártási és üzemszervezési módszerekre való törekvés. — Az ilyen irányú fejlődés is hozzájárult a még fel nem tárt termelési tartalékok fokozatos kihasználásához, a termelékenység további növeléséhez. Szakszervezeteink ezt a munkát tekintik elsőrendű feladatuknak a jövőben is. A dolgozók igazi érdeke azt követeli, hogy tegyünk meg mindent a termelőmunka megjavításáért, olcsóbbá tételéért, mert az életszínvonal további emelése csak ezen az úton valósítható meg. — A hétköznapok feladatainak jobb elvégzése érdekében járásonként összehívtuk a bizalmiakat és beszélgettünk velük. Miután előzőleg a szakszervezeti vezetőkkel már megbeszéltük a termelékenység növelésével, a laza normák kiigazításával kapcsolatos tennivalókat, azért beszélgettünk mindenütt a bizalmiakkal, mert nélkülük szinte elképzelhetetlen az ilyen fontos munka. — Két nagyon fontos elvben állapodtunk meg a bizalmiakkal ezeken a megbeszéléseken. Az egyik: legyen a bizalmi az új termelési módszerek kidolgozásának, alkalmazásának és elterjesztésének első számú szószólója csoportjában. A másik nagyon fontos feladat, hogy a szakszervezeti bizalmi a művezetővel együtt vizsgálja felül a laza normákat és a tapasztalatokat, valamint az ezekből eredő feladatokat beszélje meg dolgozótársaival. — A gyors előrehaladás érdekében a szakszervezeteknek a jövőben sokkal alaposabban kell elősegíteniük a műszaki fejlesztést, az újítómozgalmat Ennek érdekében az eddiginél vonzóbbá, ezen keresztül hatékonyabbá kell tennünk a műszaki propagandát, nagyobb gondot kell fordítanunk a tapasztalat- cserékre és a dolgozók szakmai képzettségének növelésére. — Nevelőmunkájukkal segítsék a szakszervezetek az állami terv-, munka- és bérfegyelem megszilárdítását, a munka- és .üzemszervezés további ^javítását. Segítsék a beruházások szétforgácsolt- ságának megszüntetését, a határidők betartását, hogy egyre kevesebb legyen a befejezetlen beruházások aránya. Mozgósítsanak jobban a tartalékok feltárására, a takarékosabb gazdálkodásra, minden területen. Nagyon fontos feladat mindenütt a vezetés színvonalának állandó javítása, a dolgozók kezdeményezéseinek felkarolása, az üzemi demokrácia további fejlesztése. Szakszervezeteink akkor tudnak megfelelni a megnövekedett követelményeknek, ha maradéktalanul magukévá teszik és megvalósítják az élet állította feladatokat — fejezte be tájékoztatóját Palotás Károly elvtárs. F. I. Véget ért a szakközépiskolák igazgatóinak országos tanácskozása A szakközépiskolák igazgatói szerdán az értekezlet második napján megvitatták a szakközépiskolák működési szabályzatának tervezetét, amelyet végleges formában az észrevételek, javaslatok figyelembevételével dolgoznak majd ki. ____________ — ÖNKIVÄLASZT0 rendszerűvé alakították át a múlt év végén a kiskun- Iaeházi piactérnél levő ruházati üzletet. Az új rendszerű bolt 1960 decemberében 750 000 forintos forgalmat bonyolított le. A háztájiban is lehet állatokat tartani Többen érdeklődtek szerkesztőségünktől, hogy az újonnan termelőszövetkezetbe lépett tagok háztáji gazdaságukban tarthatnak-e állatokat. Az érvényes rendelkezések értelmében minden termelőszövetkezeti tag jogosult egy tehenet, borjút, anyakocát, korlátlan számú baromfit vagy öt juhot, illetve kecskét tartani, Ezeken kívül nyulat és méhet korlátlan számban tarthat. Amennyiben valamilyen állatnevelési vagy állat- tartási szerződéses akcióban részt vesz, részére a termelő- szövetkezet vezetősége ideiglenes jelleggel engedélyezheti, hogy az alapszabályban előírt kereteket meghaladó számú állatot tartson. Részletes tájékoztatást ez ügyben a termelőszövetkezetek irodáin adnak. Háromszáz magyar disszidens a kasszafúrás specialistája lett Párizsban Háromszáz magyar disszidens a kasszafúrás specialistája lett Franciaországban — írja nagy cikkében a párizsi Aurore. Negyvennyolc órán belül a rendőrség négy magyar kasszafúrót tett ártalmatlanná. A párizsi lap bűnügyi krónikásai megszólaltatják a rendőrség szakértőit, akik szerint a magyar dissziden- sek két kedvenc bűnözési formája a kirakatok betörése és a páncélszekrények megfúrása. Párizsban és környékén háromszáz magyar disszidens bűnözőt tartanak nyilván. Egy Németh nevű 26 éves disszidens a „technikai tanácsadójuk”, aki több ízben rendőrkézre került már. Az Aurore szinte elismerő hangon jegyzi meg: a magyarok , olyan hírnévre tettek szert, hogy a különböző be- törőbandák — mint az 1960 májusában letartóztatott Fin- kelsteip-banda is — igénybe veszik szolgálataikat a betörések megszervezésekor. A magyar disszidens bűnözők jelentkezése igen súlyos feladatot ró a rendőrségre — írja a párizsi lap és megjegyzi, hogy a nyomozók véleménye szerint a politikai emigránsokkal foglalkozó szervet kellene létrehozni az ilyen különleges típusú bűnözők ellenőrzésére és ártalmatlanná tételére. A jó munka bizonyát Az elmúlt hetekben megye- szerte egymás után alakultak az új termelőszövetkezetek, de a régiek közül is nem egynek a földterülete, taglétszáma megsokszorozódott. Keresik a szakképzett mezőgazdászokat, könyvelőket, főkönyvelőket, hiszen egy-egy nagy gazdaság adminisztrációját, a nagyüzemi táblák szakszerű művelésének irányítását a bármennyire is kiváló földművelő vagy állattenyésztő gazdák maguk nem tudják ellátni. Felelősségteljes munka ez, húszén a szakemberek tevékenységükkel alapvetően befolyásolják az egész szövetkezet gazdálkodását, jövedelmét. Éppen ezért a járási pártbizottságok, a tanácsok már hetekkel ezelőtt igyekeztek a feladatot megoldani és mindenhová a megfelelő embereket ajánlani. De szép számmal jelentkeztek a szakemberek maguk is, mondván, szívesen otthagynák az íróasztalt, a kényelmesebb városi-falusi hivatalt, mert megértették az idők szavát és még anyagilag sem járnának rosszul. így azután a közgyűléseken egymás után tárgyalták meg a jelölteket, a szakembereket. Megtörtént azonban nem egy helyen, hogy amikor a főkönyvelő vagy a főmezőgazdász személyét elfogadásra javasolták a közgyűlésnek, elhangzott a kívánság: helybelit akarunk! Bizonyos fokig érthető ez az álláspont, hiszen az emberek általában jobban bíznak a helybeliben, akit már ismernek, akivel együtt nőttek fel, akivel évtizedes barátság, kapcsolat fűzi össze őket. Ha azonban nincs megfelelő helybeli szakember, márpedig az esetek jó részében nincs, vagy a képességei nem teszik alkalmassá a megnövekedett feladatok elvégzésére, a munkát akkor is el kell végezni — s ebben az esetben másnak. Ekkor már nem helyénvaló a lokálpatriotizmus, legalább is nem az olyan, amelynek ürügyén kiabálnak egyesek a „helybeli” után. Persze, a közgyűlés végső soron, ha megfelelőnek tartja, megválasztja az „idegent” és ezeknek a szakembereknek nem kell törődniök az egykét megalapozatlan közbeszólással. A mindennapi munkával, a termelőszövetkezet szeretetével úgyis bebizonyítják majd a rátermettségüket. Nem szabad elkedvetlenedniük, megsértődniök, hiszen ha a tagság elfogadta őket, egy idő múlva, jó munkájukat látva, talán éppen a közbeszólók dicsérik majd a legjobban. Az adott szó kötelez. Elfogadták az állást, vagy , éppen ők jelentkeztek, és ha egy ilyen sértődés miatt valaki utólag visszalép, akkor a szövetkezet, az egész falu előrehaladását hátráltatja az új úton. Desser József Kossuth országgyűlési tudósításai és Gyulai Pál levelezése az Akadémiai Kiadó első negyedévi kiadványai között Az Akadémiai Kiadó idei első negyedévi könyvtermésében a legkülönbözőbb tárgykörökből sok értékes művet kap majd kézbe a szakember és a művelt olvasó, de jócskán jut belőle a külföldnek is. Különösen gazdag a történelmi anyag. Kossuth Lajos ösz- szes munkáinak ötödik köteteként mintegy 800 oldal terjedelemben közreadják az 1832 —36. évi első reform-országgyűlés naplójának befejező részét. Az országgyűlési tudósítások záró kötete az országgyűlés utolsó hat hónapjának izgalmas vitáit tárja az olvasó elé. A magyar irodalomtörténetírás forrásainak harmadik köteteként megjelenik Gyulai Pál levelezése 1843-tól 1867-ig. A kötet számos adalékkal szolgál az irodalomtörténet és a történelem kutatóinak. Mucs Sándor tanulmánya a magyar néphadsereg megszervezésének történetét adja. Szilágyi János A magyar munkáskönyvtárak a két világháború között című munkájával könyvtörténeti sorozat kezdődik. A sok fényképpel élénkített kötet részletesen ismerteti a munkáskönyvtárak szerepét a munkásosztály kulturális mozgalmában. Turóczi-Trostler József akadémikus csaknem fél évszázados tudományos munkásságának javát bocsátja a közönség elé a Magyar irodalom és világirodalom címmel megjelenő, csaknem 1300 ol-. dalas két kötet. Negyven önálló tanulmány és három átfogó bibliográfiai melléklet világítja meg a magyar és az orosz irodalom kapcsolatait. A tanulmányok a magyar—orosz irodalmi kapcsolatok köréből című háromkötetes nagy munkában. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének gondozásában készült mű a legújabb kutatások eredményeit foglalja magában. Az egyes tanulmányok tartalmáról orosz, angol, francia és német nyelvű összefoglalók tájékoztatják a külföldi szakembereket és érdeklődőket. Mátrainé Zemplén Jolán hézagpótló munkája a magyar fizika történetét dolgozza fel 1711-ig, a zenetudományi tanulmányok Erkel Ferenc emlékének szentelt kötete a magyar operajátszás történetét teszi teljesebbé. Nagyigényű munka Ma- róthy Jánosnak az európai népdal születése címmel megjelenő több száz kottapéldával illusztrált kötete. Nagy nyelvészünk, Gombócz Zoltán halálának 25. évfordulójáról méltó megemlékezés a kiváló tudós Honfoglalás előtti bolgár, török jövevényszavaink című munkájának kiadása; A mai magyar nyelv rend- í szere című leíró nyelv- í tan első kötete és az 1959. évi budapesti Haydn- konferencia anyaga ugyan- i csak a közeljövőben kerül a könyvesboltokba. \ Orvostudományunk főleg i német nyelvű munkákkal jelentkezik. Többek között j Radnót Magda szemészpro1 fesszor a szem és a belső el- ; választású mirigyek összefüg- \ géseiről, Julesz Miklós és í Holló István a belső elválasztású mirigyek megbetege- £ déseiről közöl nagyszabású tu- dományos munkát. Bálint Mi- J hály Az orvos, betege és a be- ^ tegség című munkája az an- ^ goi eredeti, valamint a né- ^ met és a francia fordítás £ után most magyar nyelven £ elemzi az idegrendszer és a szervezet többi részeinek ösz- í szefüggéseit. Kardos Lajos ^ professzor német nyelvű könv- ^ vében a pavlovi kutatások £ eredményeit és a lélektani fej- ^ lődésre gyakorlott hatását ^ tárgyalja. £ A pszichológiai tanulmá- ^ nyok Gegesi Kiss Pál aka- ^ démikus főszerkesztésében ^ megjelenő harmadik kö- ^ tete ötven tanulmányt £ tartalmaz a lélektan leg- í különbözőbb területeiről. y '/f Hasznos kezdeményezése a Terra útiszótár sorozata, amelynek első köteteként — mintegy 300 000 szótári adat- ^ tál —-a magyar—német és né- met—magyar, zsebformátumú 2 útiszótár jelenik meg. xxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXKXXXXXXXXXXXXX' * • Bologna régi és nagyhírű í városa a hasonló nevű olasz j tartomány székhelye. A Pa- ; lazzo Communale. a városhá- ; za a székhelye Giuseppe Doz- ! zának, Bologna harmadíz- ! ben újjáválasztott polgár- í mesterének. ! Hivatali előszobája mindig í hangos: városi tanácsnokok, í tisztviselők, ügyes-bajos dol- í gaikkal jelentkező felek for- ; dúlnak meg ott sűrűn. Nem »igen kell hosszan várakozniuk: a hatvanesztendős, hó- 5 fehér hajú. zömök Dozza rö- í viden tárgyal, ajtaja szaporán \ nyílik. 2 A legutóbbi olasz közsé- J gi választásokon a kommu- í nisták a szavazatok 45,57 \ százalékát nyerték el, nyolc \ százalékkal javítva korábbi 2 választási eredményeiket. A 2 szocialisták 8,57 százalékával 2 együtt sikerült biztosítani á £ munkásvezetést a városban, í miközben az országban kor- mányzó kereszténydemofcra- 2 ták itt a jobboldali szociál- 2 demokratákkal összefogva sem 2 tudtak többséghez jutni. ^ Igaz, a választás eredmé- ^ nye nemcsak a helyi kom- 2 munisták munkáját dicséri, 2 hanem az országos helyzet 2 kifejezője is, mégis igen fi- 2 gyelemre méltó mindaz, amit ^ Dozza polgármester és titká- ^ ra, Fiorelli doktor, a munkás- 2 párti városvezetés 1952 óta 2 kifejtett tevékenységéről el- ? mond; — A városépítés és a városi lakosság számának növekedése tekintetében Bologna első helyen áll az olasz városok között. Bár néhány esztendeje még a hetedik hely volt a miénk, építkezéseinkkel azóta magunk mögé utasítottunk olyan nagyvárosokat. mint Róma. Milánó, Nápoly, Torino — mondja a polgármester. — A népességszaporulat nem egyedül a születések számának növekedésével magyarázható, hanem a nagyarányú ide vándorlással is. Az országban nyilván híre ment, hogy itt jobb az élet. 1951-ben még 340 000 ezer lakosa volt városunknak, 1961-ben számuk már 433 000. Ez azt jelenti, hogy az ide- vándorlók száma évi átlagban 9000-rel múlja felül az elvándorlókat. A születések száma az 1954. évi ezerrel szemben 1959-ben 1141-gyel volt nagyobb a halálesetek számánál. A nyomoitelepek, amelyek ott láthatók Rómában és Palermóban, Nápolyban és Cagliariban, Bolognából eltűntek. A kommunista városigazgatás első időszakában (a háborús sebek sem forrtak még be teljesen) egyszerűbb lakások épültek, manapság azonban általában fürdőszobás, erkélyes, központi fűtéses lakások készülnek és a házakban garázs van. Csak legutóbb is 200 millió lírát szavazott meg a városi tanács telekvásárlásra, hogy tovább folytassák a községi erőből végrehajtott lakásépítkezést. Nemcsak lakásókat építenek: 1951—60 között 23 új elemi és 2 új középiskola kapott hajlékot, - más épületeket kibővítettek vagy korszerűsítettek. Az olasz oktatásügyi minisztérium egy felügyelője legutóbb kénytelen volt elismerni: az olasz városok közül Bolognában legkedvezőbb az iskolai helyzet. A torinói 39-cel szemben itt 28 tanuló jut egy elemi iskolai tanteremre. Egészségügyi téren sem tétlenek Dozza munkatársai. A gyermekbénulás! megbetegedések ellen itt és Milánóban küzdöttek a legtöbb sikerrel. Míg 1949—1958 között átlagosan évi 17 gyermekbénulás! eset fordult elő, az orvostudomány azóta elért fejlődése és a városvezetés közös eredményeként mára száműzték ezt a betegséget Bolognából. — Sok mindenről mesélhetnék még — mondja dr. Fiorelli és céloz rá, hogyan igyekszenek az olasz kereszténydemokrata kormány központi szervei keresztezni a kommunista városvezetés intézkedéseit, fokozni nehézségeit — pártérdekből — a lakosság rovására. — íme, Európa legrégibb egyeteme — mutat elhalad- tunkban a tekintélyes épületre —, Dozza polgármester hivatali ideje alatt 385 millió lírát bocsátottunk rendelkezésére. Nem csoda, ha a választásokon sok ismert nevű professzor mellettünk állt ki. Rövid városnéző kör- utunkát az egyik új, hipermodern önkiszolgáló büfében fejezzük be, ahol bajos választani a sok jófajta falat közt. Jó konyhája miatt Bolognát úgy szokták emlegetni: „la grassa”, a zsíros. Van másik állandó jelzője is a városnak: „la dotta” — a tudós, ez utal a hírneves egyetemre. És a harmadik jelző: „la rossa”, a vörös ma már nemcsak a jellegzetes piros háztetőkre emlékeztet, hanem arra is, hogy Bologna lakosságának nagy része szilárdan kitart a kommunista párt mellett. (A Neuer Weg nyomán) így is lehet MIÉRT VÖRÖS BOLOGNA?
