Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-19 / 16. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK f AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM ARA 50 FILLER 1961. JANUÁR 19, CSÜTÖRTÖK | A hideg idő ellenére teljes erővel építik a Dunai Cement- és Mészművet í ... Második ötéves tervünk egyik legnagyobb ipari létesítmé^ nyit, a Dunai Cement, és Mészművet a hideg idő ellenére is | teljes erővel építik. A betonozáshoz melegített kavicsot és vizet í használnak. A nyersmalom építkezésénél a betont „betonágyúy j val" szállítják. 7 \ híradástechnikai ipar érdekes fejlesztési terve: az elektronikus műszerek és a közszükségleti híradástechnikai cikkek 80-90 %-a nyomtatott huzalozással készül a következő években Az utóbbi években a híradástechnikai berendezésekkel kapcsolatban egyre több szó esik a nyomtatott áramkörről. Ennek a korszerű, gazdaságos technikának a kialakításával — a rohamosan fejlődő elektronikus ipar, az automatizálás, a berendezések méret- és súlycsökkentése követelményeként — már 20—30 évvel ezelőtt foglalkoztak a világon, de csak alig egy évtizede használják a gyakorlatban. Hazánkban — a népi demokratikus országok közül elsőként — 2—3 éves kísérletezés Után 1958-ban kezdték meg a nyomtatott huzalozás tömeges felhasználását, s azóta számos. elsősorban közszükségleti, híradástechnikai cikk készül ezzel a módszerrel. Így vált lehetővé például a tranzisztoros zsebrádió. a hallásiavitó és a személyhívó berendezés gyártása. Egy évtizede az Orion Rádiógyár csöves táskarádiója. amely anódteleppei mindössze 6 órát működött, még érdekes újdonságnak és luxuscikknek számított. A Telefongyár nyomtatott áramkörös, tranzisztoros táskarádiója nemcsak kisebb annál, hanem hetekig működik két egyszerű zseblámoaelemrMl. A közönség egjwe jobban megismeri a nyomtatott áramkör előnyét. v A hagyományos „drótos" rádiókészülékeknél a garanciális javítások száma éppen a huzalozás miatt nagy volt. Az Orion Rádiógyárban a múlt évben már csak nyomtatott huzalozású készüléket állítottak elő, s a forgalomban levő mintegy 150 000 ilyen készülékre nem érkezett a régihez hasonló panasz. A nyomtatott huzalozású rádiók — a gazdaságosabb technológia eredményeként — olcsóbbak. Az elismerten jó minőségű T—529-es típusú rádjó 3000 forint, míg az ugyancsak népszerű, s az előzővel telje- son egyenértékű AR—612-es nyomtatott áramkörös készülék 2800 forint. Egy hagyományos huzalozású középszuper készülék 1800 forintba kerül, s az azonos teljesítményű, sőt URH-sáwal ellátott nyomtatott huzalozású rádió ára 1560 forint. A korszerű technika alkalmazása tehát jelentősen csökkenti a gyártás költségeit és idejét, növeli a berendezések, készülékek élettartamát, üzembiztosságát, a rádiókészülékek szerelési ideje például felére csökken. A középszuper készülékekben körülbelül 320 forrasztást kellett elvégezni a szerelőknek. A nyomtatott huzalozás bevezetésével ez a munka egy művelettel, úgynevezett mártó forrasztással néhány másodperc alatt készül, Híradástechnikai iparunk a következő években tovább fejleszti és szélesíti a nyomtatott huzalozás technikáját, s minden olyan elektronikus berendezésnél használja, amelyből nagytömegű gyártásra számítanak. A tervek szerint 3—5 év alatt az elektronikus műszerek és a közszükségleti híradástechnikai cikkek — televíziók, magnetofonok, a lemezjátszók is — 80—90 százalékát nyomtatott huzalozással gyártják. Kiterjesztik ■ alkalmazását az úgynevezett nehéz híradástechnikai gyártmányokra is. Az átviteltechnikai berendezések egy-egy típusánál már be is vezették, s ezzel a berendezések méretét egyhar- madára csökkentették. Ezután a telefonközpontok, a rádióadók és a mikrohullámú berendezések gyártásánál is felhasználják majd. A kutatók tervezik és részben már kísérleteznek a különféle alkatrészeknek, a kondezátorok- nak, az ellenállásoknak, a tekercseknek nyomtatott technikai előállításával. A híradástechnikai ipar távlati fejlesztési tervében helyet kapott már a mikro- modul-technika kialakítása is, s 10 éven belül el akarják érni, hogy a gyártmányok 50 százaléka ezzel a módszerrel készüljön. (MTI) A Uj módszert kísérleteztek ki az egyetemi kutatók timföldgyártásunk fejlesztéséh ez Két évvel ezelőtt az Almásfüzitői Timföldgyár felkérésére közös kutatást kezdett az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem kolloidkémiai és kolloidtechnológiai, illetve kémiai-technológiai intézete a timföldgyártás technológiájának megjavítására. A bauxitból ugyanis útépítéssel termelik ki az alumí- niumoxid tartalmú lúgot, amely után melléktermékként a vasoxid, az úgynevezett vörösiszap marad vissza. Ehhez a művelethez nálunk is, külföldön is lisztet és keményítőt használtak, amelyeknek óriásmolekulái mintegy összekapcsolják, tömörítik a vasoxid részecskéket, s ezzel elősegítik a folyamatot. A liszt és a keményítő azonban bizonyos bauxitfajtáknál nem adja a megkívánt, gyors eredményt. Timföldgyártásunkra a jövőben az eddigieknél sokkal nagyobb feladatok várnak, s ezeknek újabb jelentős beruházások nélkül csak akkor tehet eleget, ha sikerül hatékonyabb anyagokkal helyettesíteni a lisztet és a keményítőt, A két egyetemi intézet már egy éve talált egy új anyagot, amely be is vált a gyakorlatban, de nagy mennyiségben való gyártása meglehetősen nehézkesnek bizonyult. Ezért a kolloidkémiai és kolloidtechnológiai intézet folytatta a kutatásokat és az óriásmolekulák újabb csoportosításával sikerült olyas anyagot találnia, amely laboratóriumi kísérletek eredményei szerint nemcsak lényegesen meggyorsítja a folyamatot, hanem különösebb nehézségek nélkül gyártható nagyüzemileg isj NAGY IRAMÚ FEJLŐDÉS A BAROMFITENYÉSZTÉSBEN: Tovább bővítik a keltetőállomások hálózatát, új erőtakarmány gyár létesül Több mint 800000 forint napközi otthon fejlesztésre A nyersmalom építkezésénél a téli időszakban épül a bunkersor és a nyerstároló csarnok. Itt betonágyúval szállítják a betont. J-. -yfsymyyrvwtyw; . val, szívesen válaszolok — mondotta Bodnár elvtáxs. — A részletekről most még nem nyilatkozhatom. hiszen mi is csak 17-én kaptuk meg a fejlesztési tervet. — A Művelődésügyi és a Pénzügyminisztérium 1961-re kilenc újabb általános iskolai napközis csoport létesítését engedélyezte Pest megyében. Az elosztás — a kérdés sürgősségére való tekintettel — megtörtént. Eszerint Vácon. Budakeszin. Gyálon. Gödöllőn. Ecseren. Monoron, és a dunaharaszti 2. számú általános iskolában egy-egy. Cegléden pedig két napközis csoportot alakítunk. Sajnos, ez korántsem elégíti ki a növekvő igényeket. Jelenleg például mintegy 30 csoport megalakítása volna szükséges. Többet azonban — egyelőre — nem engedélyeztek. Természetesen, mi ennek is örülünk, hiszen így is 360 iskolai tanulónak biztosíthatunk otthont és napközis ellátást. Hadd tegyem hozzá, hogy ez sem csekélység! Évi 846 000 forintba kerül, amihez 297 000 forintos bevételi előirányzatot írtak elő a többit pedig az állam fedezi. — És az óvoda-fronton? — Négy újabb óvodai csoport alakítását irányozza elő a terv. Mivel a szükséglet itt jóval nagyobb, az elosztást a } végrehajtó bizottság az il- £ letékes szervek széleskörű bevonásával kívánja megoldani, április 1-ig. (ny. é.) Jó ütemben épül a keverő-tároló és az elevátorház, ahol 3800 köbméter betont és 160 tonna betonacélt használnak fel Toronydaruk segítik az építkezést a cementmalomnál (MTl-foto, Herceg felv.) ,\\\\\\\\\\\\\\W.\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\V\\\\ A legutóbbi esztendőkben, különösen pedig 1960-ban jelentős eredményeket értek el az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek a nagyüzemi baromfitenyésztés alapjainak megteremtésében. Az ország baromfiállomá- myának alakulásáról és a keltetőhálózat fejlesztéséről dr. Kántor István, a Földművelésügyi Minisztérium kisállattenyésztési osztályvezetője adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy bár a felszabadulás előtti évek 21—22 milliós baromfiállományával szemben 1960-ban 27 millióval számoltak, az állomány mégis kevésnek bizonyult a rendkívül megnövekedett igények kielégítésére. Elsősorban a lúd-, a kacsa- és a pulyka-törzsállo- mány utánpótlása volt elégtelen. De a tyúkállomány növekedése sem tudta a tojásterme- léssél szemben támasztott igényeket kielégíteni. Jobb a helyzet a baromfihús-termelésnél. Tavaly kereken 38 millió naposbaromfit adtak át a tenyésztőknek. Jellemző, hogy az idei terv 40, az 1962. évi terv pedig 60 millió naposbaromfi gépi keltetését irányozza elő. A termelőszövetkezetek részére 1957-ben százhatvanhat- ezer naposbaromfit adtak át a keltetőállomások, a múlt évben tízmilliót, s az idei terv már tizenötmillióra szól. Az idén tovább növelik a keltetőállomások számát, a meglevő állomásokat bővítik és korszerűsítik. _ 1960-ban 747, egyenként tízezres keltetőgép működött az országban, most újabb 400 nagy teljesítményű gépet állítanak üzembe. A bábolnai keltetőállomás az idén 25 és jövőre újabb 25 géppel gyarapszik, a jelenleg 25 gépes pécsi állomást pedig 1961-ben bővítik 40 gépesre. Az Élelmezésügyi Minisztériumban Láng György, a Baromfiipari Igazgatóság vezetője adott tájékoztatást a baromfifelvásárlás és az erőtakarmánygyártás alakulásáról. Jellemzésül elmondotta, hogy a mezőgazdasági nagyüzemektől felvásárolt élőbaromfi mennyisége egy év alatt több mint kétszeresére nőtt. 1959-ben az állami gazdaságoktól és termelőszövetkezetektől 426 vagonnyi baromfit vettek át a felvásárló szervek, 1960-ban már elérték a 900 vagont. Az idén nagyarányú fejlődés várható a baromfi-árutermelésnél rendkívül fontos erőtakarmány gyártásában. Eddig egyetlen erőtakarmány- gyár működött az országban, amelynek évi 8000 vagonos termelése megközelítőleg sem elégítette ki az igényeket. Ez évben Szentesen új, korszerű erőtakarmány-gyárat építenek. Az új gyár az év második felében kezdi meg működését és naponta 36 vagon szemcsézett vagy lisztalakban készített erőtakarmányt bocsát az állattenyésztő üzemek rendelkezésére. A gyárakon kívül több takarmánykeverő üzem is működik. A szakemberek megállapítása szerint az ország baromfiállományának zöme az egyéni tenyésztők tulajdonában van, ezért rendkívül nagy jelentőségű a háztáji baromfitenyésztés fenntartása, illetve minél szélesebb körű megszervezése. Számos vidékről igen életrevaló kezdeményezések indultak máris: egyes közös gazdaságok szerződést kötnek a tagok háztáji gazdaságaiba adott naposbaromfiak felnevelésére és munkaegység-részesedést adnak a gondozóknak, másutt kotlóstyúkokat vesznek át az egyéni tenyésztőktől. A tegnapi lapok közölték a Magyar Távirati Iroda tájékoztatását a művelődésügyi tárca 1961. évi terveinek egyes részleteiről. Az országos jellegű tájékoztatás nyomán Pest megye idei fejlesztési terveiről kértünk felvilágosítást Bodnár Endrétől, a megyei tanács művelődési osztálya költségvetési előadójától. — Ha megelégednek egy előzetes, rövid tájékoztatóTöbb mint 18 000 fiatal tanul A református egyház vezetőinek látogatása Kállai Gyulánál Kállai Gyula, a Miniszterta- j nács első elnökhelyettese Olt1; Károlynak, az Állami Egyház-:; ügyi Hivatal elnökének jelen- ! létében fogadta dr. Bartha Ti- \ bor, Győry Elemér és Szamos- ; közi István református püspö- j köket. ; — a Pest megyei KISZ-szerveietek f politikai körein Pest megyében 400 KISZ- ; alapszervezetben tartanak ; rendszeres politikai foglalko- ; zásokat. Ezeken több mint 18 : ezer fiatal — köztük három : és félezer szervezeten kívüli ; fiú és leány — vesz részt. ; Száznegyven pedagógus is se- j gíti az oktatást. Alapozási munkák a cementmatomnál I
