Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-18 / 15. szám

Szentendre

V. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1961. JANUÁR 18, SZERDA

MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

Tanácstagi beszámolókon hallottuk...

Tanácstagi fogadóórákról havonta, beszámolókról félévenként érkeznek a végrehajtó bizottsághoz észrevételek, kérelmek, bírálatok. Ezek feldolgozása, a problémák megoldása az illetékes szakigazgatási szervek feladata. v

A kérelmek egy része rövid úton elintézhető. Sajnos, csak egy része.

Nagyobbik fele olyan kérdéseidet vet fel, amelyeknek megoldása nemcsak akarat, hanem anyagi fedezet és munkaerő kérdése is.

Itt szükséges a türelem, a lakosság belátása és a tanácstagok részéről a felvilágosítás is. A víz- és villanyhálózat bővítése, az utak felújítása, vagy éppen új utak építése nem könnyű feladat. Anyagi lehetőségeink korlátozottak, a megvalósításhoz tervek készítésére, kivitelezőre, jóváhagyásra és pénzre van szükség. Mindezeket figyelembe véve, természetesen sürgősségi sorrendben igyekszünk a bajokon segíteni. Hogy konkréten is rámutassunk a feladat sokrétűségére, pór adatót közlünk a legutóbb beérkezett kérelmekről, csak egy osztály vonatkozásában :

A műszaki osztályra január 10-én 35 kérelem érkezett. Az útsalakozási kérelmeket azonnal elintézzük. Ezek száma 8, tehát marad 27 fogas probléma. Csak egypárat említek: a vasúti villasor rendbehozatala vagy a TÜZÉP-telep elhelyezése (!), a Paprikabíró utca járdájának kiépítése, csatornázási kérelmek, a Templom tér rendezése, műszaki vizsgálatok egész sora stb. Ha ehhez hozzátesszük, hogy

egy-cgy osztályra nap mint nap befutnak felek által beadott kérelmek, amelyek szintén hasonlóak, vagy még ennél nehezebben megoldhatók, indokolt, ha türelmet, megértést kérünk.

Ezeken felül kérjük azt is, hogy a lakosság feladatait ne hárítsa át ránk. Jellemzőül egy példa: a 14. választókerület lakossága a következőket kéri: „Mikor intézkedik a tanács, hogy a járdák hóesés vagy ólmos eső esetén balesetelhárítás céljából gondozva legyenek?’’ A köztisztasági alkalmazottak tudvalévőén csak az utak tisztítását végzik. A járdák seprése, hó- és sártalanítása a lakosság feladata a fővárosban és vidéken egyaránt. Ezt a munkát tulajdonosnak, lakóknak meg kell osztani — miután a közterhek viselése mindenkire nézve kötelező. Aktuális ez a probléma, mert

a köztisztasági felügyelő felszólítására a legtöbb helyen „nem rám tartozik” felkiáltással hárítják át egymásra a járdagondozást tulajdonos és lakó, s ennek ki más látja a kárát, mint a gyanútlan járókelő és az egész város. Mindezeket összefoglalva: a tanácstagi fogadóórákon felvetett problémák elintézésénél adott esetben a lakosság türelmét, saját háztájikon a rájuk tartozó munkák elvégzését kérjük. Ezzel szemben ígérjük, hogy lehetőségeinkhez és erőnkhöz képest a legrövidebb időn belül orvosoljuk á sérelmeket és teljesítjük a kéréseket.

A városi tanács v. b. műszaki osztálya

SPORTHÍREK

2. Sánta Domonkos—Czer- mann István. Budakalász,

3. Atyimity Szilárd—Wolf Lajos, Szentendrei BHÉV.

Ifi egyéni:

1. Lendvaj István,

2. Szeirtes András,

3. Tamási László, mindhárom Szentendrei építők.

Ifjúsági páros:

1. A Fonódi-páros, Pomáz;

2. Lendvai István—Szirtes András, Szentendrei Építők;

3. Éberling Gábor—Tasná- di László, Pomáz—Szentendrei Építők.

A versenyen 20 fő vett részt és küzdelmes körmérkőzés során jutottak a döntőbe. Az első helyezettek érem, a második és harmadik helyezettek oklevél díjazásban részesültek.

(Sefcsik)

a varos lakosságához a városi vízmüvek fagykárok elleni megóvására

A téli időszak alatt, nagy hi- fedőlappal, hanem erre tegyünk

degek és fagyok következtében városunk vízmüvének csőhálózati szerelvényeiben súlyos károk keletkeznek, mint például a közkutak befagyása, a vízmérők tönkremenése, a szabad vezetékek szétrepedése stb. Ezek nemcsak nagy anyagi kárt jelentenek, hanem rövi- debb-hosszabb ideig tarló viz- szolgáltatási zavarokat és kieséseket idéznek elő. Mindezek megelőzésére az alábbiak szerinti óvintézkedéseket kell tenni:

1. Pincékben levő szabad vezetékek és vízmérők befagyása ellen a pinceablakokat be kell üvegezni; az ajtók és ablakok jól zárjanak. — Ahol ennek ellenére fagyveszély áll fenn, ott ajánlatos ezeket ronggyal, kóccal vagy szalma- kötélel körültakarni.

2. Vízmérő aknáknál ne elégedjünk meg a rendes (beton)

még 10—50 cm vastag szalma vagy kukoricaszárpaplant, amely legalább másfélszer olyan nagy legyen, mint a rendes fedőlap.

3. A kerti kifolyócsapok legyenek állandóan viztelenílet- tek.

4. Közkutakrói történő vízvételnél a kézi fogantyút egészen le kell nyomni; akkor működik jól, ha vízfolyás közben szörtyögö hangot ad. A fogantyú elengedése után figyeljük meg azt, hogy ugyancsak szörtyögésszerű hang hallható-e, mert ez bizonyítja a közkút nyomócsövének víztelenítését. Ahol a múlt évi tapasztalat alapján a befagyás veszélye fennáll, ott arra kérjük a körzetbe eső lakosokat, hogy saját érdekükben is társadalmi munkával védjék meg a közkutat vastagabb szalmaréteggel.

Történelmet formálunk

Az utóbbi évek során sok szó esik Szentendre város történelmi nevezetességeiről. A sajtón keresztül, előadások keretében nyújt ' lehetőséget a város vezetősége a lakosságnak, hogy megismerjék a város történelmi, gazdag múltját.

Meg kell azonban mondani, hogy Szentendre városának nemcsak rómaikori történelmi múltja van. Ha a munkában megöregedett, gazdákkal elbeszélgetünk, sóik olyan dolgot tudunk meg. melyből arra lehet következtem, hogy Szentendre város mezőgazdaságii kultúrája már régen olyan fejlett volt, amit mesz- sze földön is ismertek.

Most, amikor napirendre került a mezőgazdaság szocialista átszervezése a város területén is, amikor a mezőgazdaság fejlesztésének soha nem látott lehetőségeinek feltételei biztosítva vannak, úgy gondolom, helyes és szükséges ezekkel a kérdésekkel foglalkozni.

Ha a város dolgozó parasztsága él a népi demokratikus rendszerünk adta lehetőségekkel, biztosra veszem, hogy a város régmúlt, messze földön híres mezőgazdasági kultúráját vissza tudjuk állítani, sőt a modem technika /segítségévei túl is tudjuk szárnyalni. flhhez minden adottságunk megvan. Vannak gazdag tapasztalatokkal rendelkező dolgozó parasztjaink, megvannak a nagyszerű fekvésű és jó minőségű földjeink, vannak a nagyüzemi gazdálkodásban

jártas szakemberek. Ehhez más nem keli, mint az, hogy a szentendrei gazdák értsék meg az idők szavát, álljanak csatasorba, fogjanak össze.

Ez annál is inkább időszerű kérdés, mert ma már sok szentendrei dolgozó paraszt is világosan látja a jelenlegi gondolkodás tarthatatlanságát. Látják azt, hogy a kis- parcellás gazdálkodási módszer elavult, mert keveset és drágán termel. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a dolgozó parasztok keresik az utat, hogy merre menjenek.

így született meg a hegyközség, ahol összefogva nagyüzemi gazdálkodásra alkalmas gyümölcstelepítést végeztek.

De ezenkívül egy sor egyéb tényező is mutatja a kisüzemi gazdálkodás tarthatatlanságát.

Az is elentmondás, hogy bár a szentendrei paraszt is méltatlankodik azon, hogy a mai korban még egy órahosszat tart az út Szentendréről Budapestig, de ugyanakkor az évezredes múltra visszatekintő kapával dolgozik.

A mezőgazdaság szocialista átszervezésével mindezek a problémák megoldódnak és ledűlnek a mezőgazdaság fejlődését akadályozó korlátok is. De ez nem megy magától. Minden egyénileg dolgozó paraszt, aki szereti városát, annak múltját és jelenét, felelősséget érez annak további fejlődéséért, segítséget nyújthat ebben a történelmi fordulatban.

Sz. B.

A „hegyiek” háza tája

(Kiss István felvétele)

HÍREK A VÁROS ÉS A JÁRÁS ÉLETÉBŐL

A FILMSZÍNHÁZ műsorán január 16-tól 18-ig' Egy kislány keresi az édesapját, 19- től 22-ig az Isten után az első című film szerepel.

A JTST 1960. ÉVI munkájáról, a járás állategészségügyi és állattenyésztési helyzetéről tárgyalt január első hetében a járási tanács végrehajtó bizottsága.

BOROSPALACK

Palack úszik, billeg a Dunában Melyik ittas és hol dobta el? Szemben úszik jámbor vashajókkal

S csúfondáros hangon énekel. A palackban most is mulatoznak.

Egy kancsal eset néhány szelleme.

Szűk nyílásán — hallom — ki- iramlik

Pár ütemnyi lefojtott zene.

Darázs Endre

23 000 KÖTET könyvvel rendelkezik a jelenleg Szentendrén működő megyei könyvtár. A könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel is foglalkozik, így az egyébként értékes állomány minden igényt kielégít.

^J^aKonx, (J3a(ocjli b

fdeái.

A Szentendrei Járási TST beindítja a Sportakadémia előadásait. Felhívjuk az érdekelt sporttársak figyelmét, hogy akik ezen az értékes tanfolyamon részt akarnak venni, jelentkezzenek a JTST-el- nöknél, Dumtsa Jenő u. 15.

Az előadások minden kedden 17.30 órakor kezdődnek.

Az első előadás 1961. január 24-én, kedden.

Az 1. előadás anyaga:

1. A magyar testnevelési és sportmozgalom ötéves fejlesztési terve. Előadó: Szellő József, járási tanács vb-t.

2. Hol a sportbeli teljesítmények határa. E3őadó: Belos Péter testnevelési tanár.

3. Nő és a sport. Előadó: Belos Péter.

4. Mi szükséges egy verseny megnyeréséhez. Előadó: Belos Péter.

Január 31.

A 2. előadás anyaga:

1. A kapitalista országok ; sportja. Előadó: a JTST el- i nőké.

2. A sportedzés egészségtana. Előadó: dr. Fényes Elemér járási sportorvos.

3. A sportoló helyes táplálkozása. Előadó: dr. Fényes Elemér.

4. A sportteljesítményt fokozó szerekről és eljárásokról. Előadó: dr. Fényes Elemér.

■k

A január 15-én megrendezett járási asztalitenisz-bajnokság egyéni és párosverseny eredményei:

Felnőtt férfi egyéni:

1. Ravadics József, Budakalászi Textil;

2. Atyimity Szilárd, Szentendrei BHÉV;

3 Bruder György, Kisoroszi KSK.

Felnőtt páros:

1. Ravadics József—Hm- balkó József, Budakalász;

hogy teljesen átengedte magát a farsangi hejehujáknak.

— A maga ingerkedéseinek és piszkálódásainak alján mindig van egy szemernyi igazság. Nem tudom, hogyan lehet tiszteletlenség nélkül elképzelni engem, hetven meg egypár esztendővel a vállai- mon, amint kifenve és kipederve, kályhacsö-nadrághan, cipőmadzag nyakkendővel ünneplő ingem gallérjában, belejtek a bálterembe, ahol \ izzadó fiatalemberek ezüst- ; meg rézcsöveket szopnak, s : olyan hangokkal töltik meg ; a levegőt, amit maguk dzsesz- ; nek neveznek, én pedig egé- \ szén másnak, de erről most \ ne essék szó. Mondom, még \ a magaszerű, szemérmetlen if- l jak sem képzelhetnek el en- ! gém, amint derékonkapva egy ; leánykát, olyan mozdulatokat tegyek — ezt maguk, azt hiszem, csacsacsának nevezik —, amilyeneket ifjú koromban csak a vándorcirkusz porondján láttam, amikor lógó hajú díjbirkózók tepertők és gyötörték egymást a fűrészporban. Nem, öcsém, én utoljára akkor voltam bálban, amikor a szomszédos nagyvárosban karhatalomért telefonált a falu jegyzője, a községi orvos a feleségétől kölcsönkért konyharuhákat is felkötözte a sebesült táncosokra és a Korona Nagyven- déglö összes termei a sárga földig leégtek, mert hogy petróleumvilágítás volt még akkor divatban. (Az nagyon más világ volt és zsebrádió helyett miskárolő bicska lapult minden ifjú zsebében.) De a Farsang Tündére engem is meglegyintett egy kis varázslattal, amikor az egyik leányunokám, aki éppen soron következett, eljött, hogy megmutassa magát nagyapónak, első bálja előtt, az új ruhában. Ha láttam volna, öcsém, ahogy a sok fodor simult, meg áradt a leányka vékony kis alakja körül! Hej, ha látta volna ezüstös cipellőit, amint kikandikáltak a földet seprő szoknya alól, hajában az apró cseresznyevirágot, amit kacéran beletűzött ebbe a mézszínű zuhatagba, a leheletnyi pudert vállalnak fiatal és töretlen ivein, derekán az övét, szemében az első bál izgalmának kék fényeit, száján a mosolyt, a várakozásnak. szép ígéreteknek, az elkövetkező zenének szóló, félig lányos, félig gyerekes mosolyt. Ha látta volna, ahogy megperdült nagyapó előtt és a szoknya megsuhogott a lába körül s táncolt egykét lépést, csak úgy, magának. táncos nélkül, mintha az nem is lenne fontos egy bálhoz. csak ez a szép. új ruha, a készülődés és a mozgás öröme. És azt mondta: nagxiavó. én olyan boldog vagyok. Hát én is az voltam, öcsém, olyan

boldog, hogy nagyon nagyo- \ kát kellett fújnom az orromon, ■ elérzékenyedés ellen. S haj elgondolom, hogy lengő kerin-\ gök, ábrándos tangók és: egetverö csárdások helyett: csacsacsát fog lejteni ez az: én kis Farsangi Tündérem,: miközben egy dühöngő fiatalember mindenféle dobokon a Waterlooi csata ágyúdörgé-í sét püföli ki és a társai trombitákon és nagyöblű ezüstpipákon a bábolnai ménes etetés előtti türelmetlen nyerítését utánozzák, hát akkor, j öcsém ...

— Ne mondja ki, Balogh bácsi, mert valami rettenetes történik. Különben, ha nem lenne három menyasz- szonyom. itt. helyben megkérném az unokája kezét, úgy : belehabarodtam a maga el-: beszélése után.

— Nem sok esélyt adok ma-; gának az unokámnál: öcsém, \ mert nem állhat ja a minden i lében kanál ifjakat, maga pe-' dig a legnagyobb méretű ka-' nál. akit ebben a fajtában va- ■ laha is láttam.

290 MUNKAKÖNYVÉT adott ki 1960 második félévében a járási tanács v. b. munkaügyi csoportja. Ezek megoszlása: 106 férfi és 184 női igény volt. Mintegy száz főt közvetítettek ki a jelzett időszakban a járás üzemeibe.

40 KÖZÉRDEKŰ és nyolc magántermészetű bejelentést, illetve panaszt nyújtottak be 1960. év folyamán a járási népi ellenőrző bizottsághoz. A bejelentések zömét közvetlenül a hivatali szervek és intézmények vizsgáltak ki és mindösz- sze négy esetben folytattak vizsgálatot a népi ellenőrök.

1600 VÖRÖSKERESZTES aktívát és tagot mozgósítanak a járásszerte most beindult vezetőségválasztó taggyűlések. A járás 22 szervezete közül zömében a választások lebonyolódtak. Szentendrén, Dunabogdányban és a Pomázi Munkaterápiái Intézetnél megtartott gyűléseken részt vettek a községi szervezetek titkárai is, akik hasznos tapasztalatokkal gazdagodva, eredményesebben készítették elő saját gyűléseiket.

2500 DARAB gyermekruhát készít exportra, mintegy 250 ezer forint értékben a Szentendrei Háziipari Szövetkezet. 120 000 forint értékben nylon- harisnyákat, 750 000 darab berliner kendőt. valamint 2500 darab műanyag esőkabátot gyártanak. A foglalkoztatott dolgozók száma 217 fő. A közelmúltban a szövetkezet vezetősége megvásárolta az izraelita egyházközség szentendrei épületét, ahol a már megkezdett átalakítási munkálatok befejeztével egy közel 30 fős szövőrészleget helyeznek munkába. Remélhetőleg, ezzel egyidőben rendezik az épület környékét is.

IGAZGATÓS ÁGI ülést tart január 20-án a Szentendre és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vezetősége a soron következő feladatok megbeszélésére.

CSÜTÖRTÖKÖN tartja idei első rendes ülését a városi tanács végrehajtó bizottsága. Napirenden szerepel a felvásárlási szervek munkájáról szóló jelentés, különös figyelemmel a szerződéskötések helyzetére. Ugyancsak megtárgyalják az adófizetés 1960. évi helyzetéről, valamint a községieilesztés 1960. évi teljesítéséről szóló jelentést.