Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

1961. JANUAR 15, VASÁRNAP MSI Hicrci iMirlan ff áront ország, ahol küzd » J»g és a rrakció KONCÓ, BELGIUM, ALGÉRIA E héten három kiemelkedő eseménysorozatról számolunk be olvasóinknak, a kongói fegyveres és politikai harcokról, a negyedik hete tartó belgiumi sztrájkról, valamint az algériai kérdésben tartott francia népszavazásról. Változások Kongóban me előtt levő területeken. Ez gyakorlatilag annyit jelentett, hogy a gyűlölt belgák víssza- özönlöttek az országba, gaz­dasági pangás és anarchia lett úrrá széles területeken, a Mobutu-f egy veresek vad ter­rort gyakoroltak, kegyetlen- kedtek az emberekkel, gyil­koltak. Nyilvánvalóbb lett, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete — amelytől erede­tileg azt várták, hogy elűzi a belgákat, segít a törvényes kormánynak normális állami életet teremteni — végered­ményben ennek az anarchiá­nak s az imperialista érde­keknek a fenntartójává sze­gődött. Nyilvánvalóbbá lett, hogy az ENSZ nevében a vólt gyarmatosítók és új aspirán­sok akarnak a zavarosban halászni, s az ország teljes függetlenségét és egységét el­lenző kongói vezetők segítsé­gével megerősíteni gazdasági helyzetüket a kincsekben bő­velkedő tartományokban. Természetesen nem várható, hogy Kongó népe most egy­ségesen a Lumumba kormány mögé áll. Ehhez még túl nagy a tájékozatlanság, nagy szere­pet játszanak törzsi ellentétek, előítéletek, túl nagy a belső zűrzavar és széttagoltság. Tény azonban, hogy Csőmbe, Kaszavubu, Mobutu ma már kevésbé reményteljes eszköz­nek látszanak a nyugatiak szempontjából, mint akár né­hány héttel ezelőtt, s lehetsé­ges, hogy olyan közbeeső meg­oldások születnek, amelyek so­rán ismét előtérbe kerül a parlament, s a törvényes kor­mány. tényleges önrendelkezést Al­gériának, hagyják abba az értelmetlen, véres háborút, amely emberéletbe, temér­dek pénzbe kerül s az utóbbi két évben jelentős adóterhe­ket rakott Franciaország la­kóira. A „nemek” egy kis ré­sze a szélsőjobboldali gyar­matosítóktól származik, akik­nek még De Gaulle közben­ső megoldása is sok. A „ne­mek” többségét pedig a bal­oldali szavazók adták le, akik nem közbenső 'megoldást kö­vetelnek. hanem tárgyalást az algériai szabad kormánnyal. Ez a népszavazás nem ol­dott meg semmit. Az algé­riai háború tovább folyik — ezt fel kell számolni. Algé­ria népe függetlenséget akar — ezt meg kell adni. A nép­szavazás után De Gaulle ugyanazok előtt a problé­mák előtt áll, mint azt meg­előzően. Tatár Imre A TASZSZ kommentárja a laoszi helyzetről Vasziüj Harkov, a TASZSZ kommentátora írja: Az egész világ reményked­ve figyeli azokat a diplomá­ciai lépéseket, amelyek cél­ja a laoszi helyzet békés rendezése. Most minden bé­keszerető erő arra törekszik, hogy megtalália a laoszi nép törvénye« jogai biztosításá­nak. az agreSvSzorok megfé­kezésének és a háborús ve­szély megszüntetésének út­ját. Pozitív visszhangot kel­tett Norodom Szihanuk her­ceg javaslata, hogy a laoszi kérdés megvitatására hívja­nak össze 14 hatalmi értekez­letet. A nemzetközi közvéle­mény nagy érdeklődéssel fogadta Hruscsov szov­jet kormányfő válaszát, amely támogatta ezt a javaslatot. A New York Times washing­toni tudósítója úgy értékel­te ezt a választ, hogy a Szov­jetunió meg akarja szüntetni a laoszi kritikus feszültsé­get. Az utolsó napjait élő I Eisennower-kormány azon-1 ban hazárdiátékosként vi­selkedik a laoszi kérdésiben. I Nyilván csupán az a célja, hogy távozása után füstölgő tűzfészek maradjon ebben a térségben. Az Egyesült Államok a napokban néhány repü­lőgépet bocsátott Botin Oum-Nosavan lázadó klikk rendelkezésére. A hírek szerint ezek a repü­lőgépek nyomban rakéták­kal támadták a kormánycsa- patok állásait. Nyilvánvalóan provokációról van szó. Ami­óta 1954-ben létrejött a tűz- szüneti megállapodás. Laósz- ban soha nem aíka'maztak repülőgépeket. Amikor Whitenak. az ameri­kai külügyminisztérium szóvi­vőjének kérdést tettek fel az amerikai repülőgépek laoszi felhasználásáról, nem talált jobb mentséget, mint azt, hogy hivatala nem Ismeri ponto­san a genfi egyezménynek . azokat a cikkelyeit, ame­lyek megtiltják új fegyve­rek Indokínába szállítását. Jellemző egy másik dolog is; Mielőtt az amerikai repülőgé­peket Laoszban támadó célok­ra felhasználták volna, a zen- dülők hisztérikus módon arról rikácsoltak, hogy orosz csapa­tok léptek Laosz területére. A Laoszt fenyegető „orosz veszély“ meséje természe­tesen szétpukkant, mint a szappanbuborék. Az emberek ugyanis látják és hallják, hogy nem fegyvercsör- tetés jön Moszkvából, hanem békés felhívás, olyan megnyi- atkozások, hogy a Szovjetuniónak eltökélt szándéka meghiúsítani a laoszi agressziót. Ami pedig a Fehér Házat ille­ti, annak jelenlegi lakói az ér­telem ellenére, a népek aka­rata ellenére csak olajat önte­ne a Laoszban fellángolt tűzre. A Biztonsági Tanács péntek délutáni ülése Folytatódik az SZKP Központi Bizottságának plénuma Szombaton a nagy Kreml- palotában folytatta munkáját az SZKP Központi Bizottsá­gának plénuma. A délelőtti ülés magyar idő szerint reg­gel 8 órakor kezdődött. A plénumon tovább tart a Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken vacsorát adott Marosán Györgynek, a Ma. gyár Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárá­Négy hete tartanak a bel­giumi sztrájkok. Munkások százezrei hősies önfeláldozás­sal küzdenek a rendőrterror ellen, s keményen kitartanak. A sztrájk azért tört ki, mert a kormány a munkások kárá­ra akadja rendezni gazdasági bajait. Tulajdonképpen a kongói krízis indította meg ezt a fo­lyamatot. A kongói nyereség­források részleges elvesztése nagy anyagi veszteségeket okoz a belga államnak és egy^ sor vállalkozónak, s ezeket a vesz­teségeket a kormány jórészt a munkásokra akarja hárítani. Egy hónappal ezelőtt törvény- javaslatot hoztak nyilvános­ságra, amely egyebek között a munkanélküli segély csökken­tését, a szociális juttatások le­faragását és adóemelést tűz ki célul. E „takarékossági” törvényja­vaslat váltotta ki a meglepő erejű, s máig is tartó mozgal­mat. Azt mutatja ez, hogy e nyugati „jóléti államban” rendkívül nagy belső feszült­ségek vannak. A munkások féltik évtizedes kemény har­cokban elért vívmányaikat, s a sűrűn látható felíratok „Akasztóidra Eyskens minisz­terelnökkel!” arra vallanak, hogy mélyen gyökeredző gyű­lölet ég bennük a tőkés ural­kodórétegekkel szemben. Megmutatják azt is a bel­giumi események, hogy a „de­mokratikus és parlamentáris” kormány brutális eszközökkel, barbár módon kész lecsapni a munkásokra, ha azok a szelíd parlamentáris keretet túllép­ve követelik jogaikat. Üzembe lépett a kardlap, a rendőrló, a könnygázbomba és a sor­tűz. A sztrájkfelhívást eredetileg a szocialista párt adta ki. Vita előzte meg ezt a határozatot, de végül is létre jött. Tudni kell azonban, hogy a Belga Szocialista Pártnak nem sok köze van a forradalmi esz­mékhez: a fennálló rendszer és a királyság támogatója. Várható volt tehát, hogy előbb- utóbb megpróbálja lefékezni a sztrájkot, nehogy az túlmen­jen az előirányzott kereteken. Sőt, mint a jelek mutatják, a pártvezetőség jobboldali szár­nya még az eredeti célkitűzé­sekből is hajlandó tetemes engedményeket tenni: nincs más célja, minthogy valame­lyes eredményt felmutathas­son és a sztrájkot a más pár­tokkal folyó parlamenti csete­patéban taktikai eszköznek használja. Ez az oka annak, hogy a sztrájk vezetői között ma már szakadás tapasztalha­tó. \épsravii/ás Algériáról Egy hete népszavazás zaj­lott le Franciaországban és Algériában. De Gaulle elnök kérdezett és a szavazók vála­szoltak. Ez volt a kérdés: he- lyesli-e Algéria önrendelke­zését és helyesli-e, hogy a • kormány átalakítsa az algé­riai közigazgatás rendszerét. Az eredmény számszerűleg a következő: mintegy 32 mil­lióan szavaztak, ebből 17 és fél millió igen, csaknem hat­millió nem, több mint kilenc- -millió tartózkodott. Az első pillanatra De Gaul­le kérdése, pontosabban a megoldás, amit ebben kínál nem látszik rossznak. Való­jában azonban ez a népsza­vazás nem szolgálta az algé­riai tragédia megoldását. Azt, hogy ennek a francia gyarmatnak önrendelkezést kell adni. De Gaulle hóna­pok óta hangoztatja, anélkül, hogy valóban megtenné a döntő és elengedhetetlen lé­pést. Ami pedig a közigaz­gatási átszervezést illeti, ez végeredményben a francia kormánytól függő helyi ható­ságok szervezését jelenti, nem többet. Ez pedig egyáltalán nem azonos azzal, amit Al­géria népe óhajt, a független állami léttel. Érdekesek azok a kommen­tárok, amelyeket a világsajtó e népszavazás eredményeihez fűz. Az alkotmány betűi értel­mében De Gaulle felhatalma­zást kapott, hogy elgondolá­sait végrehajtsa. Kétségte­len azonban, hogy az igenek nagy többsége is elsősorban azért került a szavazatgyűjtő ládába, hogy adjanak végre Gheorghiu-Dej vacsorát adott Marosán György tiszteletére Közüietek! T érme kiszővetkezetek! TÉGLA, CSÉRÉP kiutalás nélkül vásárolható a Budapest-környéki TÜZÉP Vállalat telepein Cement, mész, fűrészáru és más építőanyag igényeiket — az ellátás biztosítása érdekében — időben jelentsék be a Budapest-környéki TÜZÉP Vállalat telepein, illetve központjában (Budapest. VIII., Práter u. 22. Telefon: 340—587). É. M. 21. sz. Állami Építőipari Vállalat ÁCS es KŐMŰVES ipari Tanulókat szerződtet Jelentkezhetnek azok a 1, —17 éves fiúk, akik a fc ált. iskolát elvégezték. Vidékiek részére szállást, munkaruhát, teljes ellátást és ösztöndíjat biztosítunk. Jelentkezni lehet személye­sen, vagy írásban: Bpest. V., Apáczai Csere János u. 7. Munkaügyi osztályom. A Mü. M. 207. sz. Intézete ipari tanuló felvételt hirdet KŐMŰVES SZAKMÁRA Jelentkezhetnek azok a 15—17 éves fiúk, akik a 8. ált. osztályt elvégezték. Szerződés időtartama 2 év. Vidékiek részére az intézei teljes ellátást biztosít. Jelentkezni lehet személye­sen, vagy írásban: Bpest. XIII.. Angyalföldi út 2. vita a növénytermesztési és állattenyésztési termékek ter­melésére és állami felvásár­lására vonatkozó 1961. évi terv, valamint a szocialista felajánlások teljesítéséről és a mezőgazdaság fejlesztését szol­gáló további intézkedésekről. A Biztonsági Tanács péntek délutáni (magyar idő szerint esti) ülésén folytatta a kongói helyzet vitáját. Ceylon. Libéria és az EAK küldöttségei határozati ja- | vaslatot terjesztettek elő, amelyben felszólítják a belga kor­mányt, hogy azonnal szün­tessen be minden ellensé­ges cselekményt a Kongói Köztársaság ellen és szigo­rúan tartsa be nemzetközi gyámsági kötelezettségeit Ruanda Urundi területén, . vonja ki a Kongói Köztársa­ságból az összes belga katonai személyeket, valamint a kato­nai rendeltetésű polgári sze­mélyzetet, hívja vissza ta­nácsadóit és műszaki szak­embereit. A határozati javas­lat szerzői azt ajánlják a koz­nak tiszteletére. Marosán György feleségével együtt Romániában tölti szabadsá­gát. A vacsorán Gheorghiu-Dej és a2 egybegyűltek szívélye­sen elbeszélgettek Marosán Györggyel. gyűlésnek, hogy Belgium el­járását minősítse a Ruanda Urundi gyámságárú' szóló és az ENSZ-közgyűlés által 1946. december 13-án elfogadott egyezmény megszegésének. Barco amerikai képviselő után, aki rendkívül ügyetlenül védelmezte Belgium kongói intézkedéseit, Ceylon képvi­selője szólalt fel. Leleplezte a belga kül­döttnek azt az állítását, hogy a belga hatóságok semmit sem tudtak Mobu­tu csapatainak Ruanda Urundi területén való át­haladásáról. Ceylon képviselője leszögez­te, hogy küldöttsége szüksé­gesnek tartja a Ruanda Urun- dira vonatkozó gyámsági egyezmény felülvizsgálását. Lumumba nem volt hajlandó szóbaállni a börtönében megjelent Kaszavubuval Pénteken este minden nagy hírügynökség átvette azt a Tanjug hírt, amely szerint Patrice Lumumba, a törvényes kongói kormány elnöke kisza­badult börtönéből. A hír azon­ban nem nyert megerősítést és a később érkezett jelentések szerint Lumumba továbbra is a Leopoldville-től kétszáz kilométerre thysvllle-i Mo- butu-féle helyőrség bör­tönében van. A december 2-a óta fogva- tartott Lumumba — mint a TASZSZ a Tanjug tudósító­jának megbízható forrásból származó jelentése alapján közli. — pénteken nem volt hajlandó tárgyalni a börtön­ben megjelent Kaszavubuval. Leopoldville-ben szombatra Lumumba hívei nagy tünte­tést szerveztek a minisz­terelnök szabadonbocsátá- sáért. E körökben rámu­tatnak, hogy a helyőrség egy része is Lumumba mellett van. A TASZSZ Reuter-tudósítás alapján közli, hogy Manonó- ban, a nemrég alakult Luala- ba autonóm tartomány fővá­rosában összeütközés történt a kongói hadsereg és az oda­érkezett ENSZ-csapatok között. E csapatokat állítólag azért vezényelték oda, hogy „meg­akadályozzák a polgárháború kitörését” a törvényes kor­mány csapatai és a katangai Csombe-féle bábkormány- fegyveres bahdái között. Szovjet tiltakozó jegyzék az Egyesült Államokhoz Vaszilij Kuznyecov szovjet külügyminiszterhelyettes szom­baton jegyzéket nyújtott át Llewellyn Thompson amerikai nagykövetnek. A jegyzékben a szovjet kormány erélyesen til­takozik az amerikai hadihajók legutóbbi provokációja miatt. Egy amerikai őrhajó — hangzik a jegyzék — feltartóz­tatta a Karib-tenger nemzetkö­zi vizein a Szverdlovszk nevű szovjet tartályhajót. Az ameri­kai hajó minden jogalap nél­kül megállást parancsolt a Szverdlovszk kapitányának, valamivel később pedig két másik amerikai hadihajó tar­tóztatta fel a tartáiyhajót, ugyancsak nemzetközi vizeken. A szovjet kormány jegyzé­ke hangoztatja, hogy ez az el­járás durván megsérti a nyílt- tengeri hajózás szabadságának elvét és lábbal tiporja a nem­zetközi jog szabályait. A jobboldaliak árulása ellenére a belga dolgozók nem adják fel harcukat A jobboldali szocialista ve­zetők és a kormány szégyen- teljes összejátszása ellenére továbbra is töretlen lendü­lettel folytatódik a belgiu­mi sztrájk. Még a nyugati hírügynökségek is kénytelenek elismerni, hogy Dél-Belgiumban. az úgyneve­zett „vörös övezetben“ a sztrájk száz százalékos és a munkabeszüntetés elterjedt a Flamand tartományokban is. Az AP jelentése szerint Dél-Belgiumban pénteken újabb véres összetűzésre került sor a munkások és a csendőrség között. Braine Le Comte helységben a rendőrség brutálisan a sztrájk­őröknek támadt. Charleroiban a sztrájkolok hatalmas tömeg- tüntetést rendeztek és megfo­gadták, hogy a végsőkig foly­tatják a harcot. Verviersben a munkások egy óráig álltak el­len a csendőrség és katonaság meg-megújuló rohamának. Több tüntető megsérült és egynek az állapota válsá­gos. A nemzetközi munkásság élénk szolidaritással kíséri a belga dolgozók harcát. Mint az AP írja. külföldi szervezetek eddig több mint 32 millió bel­ga frank segélyt küldtek a sztrájkolok támogatására. i A belgiumi sztrájk Lehetséges, hogy Kongó hamarosan újabb meglepeté­sekkel szolgál. Tegnap érke­zett híre annak, hogy Thys- ville-ben fellázadt a helyőr­ség és néhány órára szabad lett Lumumba miniszterelnök is. Kaszavubu először próbált tárgyalni a börtönben Lu- mumbával, de a miniszter- elnök nem volt hajlandó. A kongói hírközlés bizonytalan­sága miatt nem lehet mindig gyors véleményt alkotni az ottani eseményekről, a múlt hetek azonban arra vallanak, hogy bizonyos változások mennek végbe. Tény, hogy a törvényes kor­mányhoz hű haderők gyors ütemben törtek előre, s kéz­ben tartják az ország terüle­tének csaknem felét. Ez an­nál is inkább jelentős, mert voltak e hónapokban olyan pillanatok, amikor az olvasó azt hihette, hogy — egyelőre 'legalábbis— a törvényes kor­mány hatalma elenyészett, s a gyarmatosítók emberei ve­szik át Kongóban a hatal­mat. A harc természetesen még nem dőlt el, lehetséges visz- szaesés, bekövetkezhetnek újabb meglepetések. Biztos azonban, hogy Mobutu, Ka­szavubu és Csőmbe helyzete meggyengült, s ezzel tulaj­donképpen a nyugati hatal--, mák helyzete lett bizonytala­nabb Afrika középpontjában. Mi e változás megindulásá­nak oka? Mintegy három hónapja Mobutu ezredes gyakorolta a hatalmat Kongó jelentős és a nemzetközi közvélemény sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom