Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

1961. JANUÁR 15. VASÁRNAP Hit KEcrei Kj&riap 12 ügyirat + 2 tervrajz és ami mögötte van Kovács Bálint Szigetszent- miklós, Árpád u. 11. szám alatti lakos kéréssel fordul a községi tanács vb-hez, hogy szomszédja, Bodrogi István, Árpád u. 9. szám alatti lakost kötelezze árnyékszéke, trágya­dombja. disznóólja, baromfi- udvara eltávolítására, mivel a mezsgyétől nincs a kötelező 3 méter távolságra, tehát egész­ségtelen, fertőző. 1959. május hó. Ekkor vette kezdetét az a történet, amelyet a vastag irat­csomó alapján most végigkísé­rünk. Kovács Bálint beadványá­ra a községi tanács v. b. első­fokú határozatot hozott. Ko­vács Bálint kérelmét elutasí­tották, miután dr. Varga László körzeti orvossal, az egészségügyi állandó bizottság tagjával egyetemben helyszíni szemlét tartottak. Megállapí­tották. hogy a kérdéses épít­mények valóban nincsenek 3 méterre a mezsgyétől, azonban teljesen zártak, a közegészség- ügy követelményeinek megfe­lelnek. Az épületek úgy ke­rültek nyílt helyre, hogy Ko­vácsék a velük határos mel­léképületüket elbontották. A tanács azt javasolta Bodrogi­aknak, hogy a lebontott épület helyére most már ők húzza­nak Kovácsék felé masszív téglakerítést. Dátum: 1959. május 26. A Ráckevei Járási Tanács v. b. egészségügyi csoport álla­mi közegészségügyi felügyelője II. fokú határozatából: „Kovács Bálinték kérelmét elutasítom, mert a helyszíni szemle alapján megállapítot­tam, Bodrogi István mellék- épületeit a jelenleginél kedve­zőbben elhelyezni nem lehet. Az épületek különben is el lesznek választva Kovács Bá­lint kertjétől, a már készülő­ben levő kerítéssel.” Dátum: 1959. július 1. De ekkorra Bodrogiék meg­elégelték /-az.- átendó torzsal­kodást. szüksé­ges pénzt ' és , takaros, rendes téglaépületet kívántak húzni a kérdéses baromfiólak helyett, így Kovácséknak sem lehet ki­fogásuk — gondolták. Az el­határozást tett követte. A Rác­kevei Járási Tanács v. b. ipari és műszaki csoportja a benyúj­tott építési tervrajzot jóvá­hagyta és megadta az engedélyt 1 kamra. 1 baromfiól, 1 sertés­ól építésére. Dátum: I960, június 1. Július elején hozzákezdtek az építkezéshez.. A Szlgetszent- miklósi Tanács v. b. igazgatási csoportja azonban utasította Bodrogiékat, hogy a megyei tanács áltál leadott távmondat alapján az építkezést azonnal állítsák le. Dátum: 1960. július 9. A Pest megyei Tanács v. b. építési és közlekedési osztály 76228/1/1960. számú ti. fokú határozatából: ,,Kötelezi Bod­rogi Istvánt, hogy a már meg­kezdett melléképületek to­vábbépítését szüntesse meg és azokat a hátsó telekhatárra tűzfalas megoldással helyezze át. Az így kialakított gazdasá­gi udvar utca felőli oldalát élő­sövénnyel kell betelepíteni. Az építés; engedélyben megadott feltételekkel az állattartást to­vábbra is engedélyezi.” Dátum: I960, július 20. Bodrogi István beadványa a Pest megyei Tanács v. b. tit­kársága panaszügyi irodájá­hoz: „Érthetetlennek találjuk a Pest megyei Tanács legutóbbi határozatát. A községi körzeti orvos, a járási tisztiorvos, a községi tanács, a járási tanács helyszínen történt kivizsgálása után adta meg a Ráckevei Já­rási Tanács az építési enge­délyt. De nem fogadhatjuk el 1 azt sem. hogy az építési enge­dély megadása után 38 nappal állították le a már folyamat­ban levő munkálatokat, mert a fellebbezési határidő 15 nap.” Dátum: 1960. július 28. 23845/5/1960. számú építési engedélye a Ráckevei Járási Tanács v. b. ipari és műszaki csoportjának. Az engedély, 8. pontja ekkor már úgy szól: „Az építmény helyiségeiben min­dennemű állat tartása szigorú­an tilos!” (Ugyanis Bodrogiék végső szorultságukban újabb tervrajzot adtak be, melyben kamrát és mosókonyhát stb. kértek.) Dátum: 1960. szeptember 26. 23845/6/1960. szám alatt is­mét újabb építési engedélyt adott ki a Ráckevei Járási Ta­nács v. b. ipari és műszaki csoportja. Ezek szerint: „23845/ 5/1960. szám alatt kiadott ha­tározatomat az alábbiak szerint módosítom: A tűzfalas tetős megoldás he­lyett nyeregtetős megoldást kell építeni, amelyet esővíz- csatornával kell ellátni. A Ko­vács Bálint felé eső oldalon attikacsatoma kiképzését ren­delem el, a megépítendő ké­ményt hosszabbítóval kell el­látni. Tűzfalas megoldás he­lyett gerinctetős megoldásra azért van szükség, hogy a szomszédos udvar megvilágítá­sa (!) biztosítva legyen. Dátum: 1960. október 19. Ezután ismét Bodrogiék be­adványából következik az a rész, melyet á Pest megyei Ta­nács v. b. építési és közlekedé­si osztályára küldött válasz­ként. „A határozatban foglalt indokolást nem fogadhatom el. Kovács Bálintnak ugyanilyen megoldással volt itt mellék- épülete. Udvara megvilágítása akkor is, most is biztosítva van, mert a melléképület lakó­házától 8 méternyire áll. Déli fekvésű ablakait napkeltétől délután háromig a nap süti. Egyébként a jelenleg épülő tűzfal távolról sincs, olyan ma­gas, mint az ő régi épületéé volt.” Dátum: 1960. október 27, Egy levél Bodrogiéknak cí­mezve a Pest megyei Tanács v. b. titkárságától: „Tudomá­sunkra jutott, hogy a Ráckevei Járási Tanács v. b. T. Cím ké­relmére egy új építési enge­délyt adott ki. Ezért a Pest me­gyei. jfangcs 76828/1/1960. azá­mu határozata" éífén beaÓott panaszát tärgytalanna^tftjynt- jük”. Dátum: 1960. november 11. Már a 23845/10/1960. számú építési engedélynél vagj-unk. Ugyanis fenti számra való hi­vatkozással közli Bodrogi Ist­vánnal a járási tanács építési csoportja, hogy megkezdett építkezését azonnali hatállyal > szüntesse be. (Immáron má-; sodszor.) Építési engedélye a; levél szerint i jogerőre nem emelkedett, j ezért az építést folytatni tilos.! Amennyiben ez nem történik! meg, karhatalom igényűévé te- i lével szeremet érvényt felhí- i vasuknak. Dátum: 1960. november 16. I Az ez ideig utolsó határozatot,! amelyet most kézbeveszünk, aj Pest megyei Tanács v. b. épí-j tési osztálya adta ki 76828/4/ 1960. szám alatt. „Ezen másod­fokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. A helyszíni szemle során megál­lapítást nyert, hogy a vitás építkezés az 1937. évi VI. tv. 21. §-ban foglaltak értelmében a szomszéd érdekét nem sérti az esetben, ha az első fokú ha­tóság átlal a 23845/6/1960. szá­mú határozatban foglaltaknak eleget tesz és a magas tűzfal helyett a melléképületet nye­regtetővel, attika csatorna ki­képzéssel építi fel. Természete­sen a megépítendő melléképü­letbén semmiféle állatot tarta­ni nem szabad. Az attika csa­torna megépítésének elrende­lését azért tartotta osztályom indokoltnak, mive] ezáltal épít­tető a panaszos szomszéd ud­varának benapozását a legki­sebb mértékben sem befolyá­solja. Dátum: 1960. december 5. Kinn a helyszínen sem sok vigasztalót talál az érdeklődő. Gyűlölködve él egymás mellett a két szomszéd. Kovács Bálinték valósággal lobognak az indulattól, ha át­néznek a kerítésen. — Megmutatjuk, hogy nem lesz itt ház. Nem szagoljuk Bodrogiék piszkát! Hiába érv, magyarázat, hogy az 6 háza körül is sok kifogá­solnivaló akad, baromfit''’-- j ugyanúgy épült az ő szomszéd­ja számára. Hiába mutatunk rá. hogy nemhogy a mellék-, de a főépülete sincs a szomszéd felé kellően csatornázva — nem tágít. Az nem zavarja, hogy körben a szomszédságból (ahol kivétel nélkül minden udvarban szép számmal tarta­nak sertést, baromfit) szintén árad a szag. Nem, ők az egész­ből kizárólag azt akarják ki­érezni, ami majd Rodrogiék- tól száll feléjük — a tűzfallal elválasztott kerítésen át. Lépésre lépés következik. Megmozgatna^ fűt-fát, járják a megyei tanácsot, ahol az épí­tési osztály főmérnöke, Rado- vits József csak a kezét tárja szét: — Mit tehetünk? Ha felleb­beznek, foglalkozni kell az ügyükkel. Hozzanak egy olyan törvényt, hogy a hatóságokat fölöslegesen zavarókat pénz­büntetéssel sújtják. Egyetlen percig sem állítjuk, hogy az állampolgároknak nincs joguk törvényes jogor­voslatot keresni, ha sérelem éri őket. És azt sem állítjuk, hogy meglevő törvényeinket, szabályainkat éppen a közös­ség érdekében nem kell a leg­szigorúbban betartani. Ez eset­ben azt hisszük azonban, egy kicsivel kevesebb több lett vol­na. A hivatalos szervek is — saját állításuk szerint, meg­győződtek arról, hogy főleg szomszédi torzsalkodásról van szó. Ez esetben pedig mó­dot kellene keresni arra, hogy a szabályok merev betűjén kí­vül rugalmasabb megoldást találjanak. Ne kelljen Bodro­giéknak két évet várni arra, hogy végre engedélyt kapja­nak a sok módosítás miatt las­san főépületnek is beillő atti­kacsatornás kamra felépítésé­re. A beadott hatósági igazolá­sok szerint építkezésük a köz- egészségügy minden követel­ményének megfelel. Ne kény­szerítsék tehát őket arra Szi- getszentmiklóson, hogy udva­rukon szabály ellenesen, élőál- l^töt'ferttónafc- Éz «a kikötés” környéken eddig is sok derű- i re adott okot, de okot ad Ko- j vács Bálintéknak is a további j feljelentésekre, a helyi, járási | és tanácsi szerveknek pedig a végeérhetetlen határozatok gyártására. Komáromi Magda Xelefonálók és „táv beszélők Tizenhárom év a készüléknél — Automata központot kap Cegléd — Új előfizetők A telefon úgy szerepel a köztudatban, mint rövid és sürgős szóbeli közlésre ké­szített alkalmatosság. A gya­korlatban kissé (?) más a helyzet: némelyik embertár­sunk megfeledkezik arról, hogy esetles más is beszél­ni szeretne azzal az állomás­sal, amellyel ö már jó ne­gyedórája — locsog. Jósze­rencse, hogy legtöbbéin nem Jépik túl helyi beszélgetéseik alkalmával a szokásos három percet — a telefonálók így is hihetetlenül sok időt tölte­nek el. kagylóval a fülükön. Cegléden. a postahivatal helyettes vezetőjének, Szűcs Rózsának szívességéből meg­tudtuk: a szövetkezeti városban tavaly egymillió 150 ezer helyi kapcsolásra került sor. Hetvenkétezerrel többre, mint 1959-ben. Beszélgetésenként három percet számítva, s fi­gyelembe véve. hogy az két ember idejébe kerül: kikal­kuláltunk: a ceglédiek 1960- ban összesen tizenhárom évet telefonáltak. LegforgaTmasabb- nak a március hónap bizo­nyult; 102 ezer 235 beszél­getéssel. Március volt a tsz- szervezés forradalmi lendü­letű hónapja. A statisztika — közvetve — arról is beszél, hogy a közös betakarítás már könnyedén folyt: augusztus és szeptember a gyenge for­galmú hónapok között áll. Jó az, hogy az emberek használják a telefont, a mo­dern technika hasznos vív­mányát, de kevésbé helye­selhető. hogy a közösség ter­hére. az állam — hogy úgy mondjuk: — zsebére — te­szik. Több vállalat, így a Közlekedésépítési 'Gépjavító Vállalat, átalányt fizet helyi beszél,getései után. Az emlí­tett módon, havonta nyolc- százezer forinttal kevesebbet fizet a postának, mintha be­szélgetéseit esetenként szám­láznák. A Május 1. Ruha­gyárban — igen helyesen —: megtéríttetik a magánbe­szélgetés díját. Ott bizonnyal nem fordul elő, ami imitt- amott: egyik szobából a másik ba városi vonalon szól át valaki — ahelyett, hogy a házi telefont, vagy ép­pen a lábát használná ... A második ötéves terv utol­só évében kerül sor arra, hogy Hover-lipusú, kétüléses, légpárnás robogó, amely körülbe­lül 15 centiméternyi magasságban siklik a viz tükre, vagy a szárazföld felett. s- (MTI Külföldi képszolgálat.) Cegléden — mintegy három­millió forintos költséggel — automata telefonközpontot szereljenek fel. A körülbelül kéttonnás berendezés helyét már kijelölték. Üzembehelye­zése után megszűnik a ré- busz-kapcsolás... Mi a rébusz-kapcsotás .. .? A telefonközpont . dolgozói naponta számtalanszor hal­lanak effélét: „Ugyan ked­veském, kapcsolja hamar a Gyukits-féle boltot!” Gyu­kits-féle bolt vagy tíz éve nincs már Cegléden: de ré­gi helyiségében székel egy földmű vessz öve Ékezeti raktár, amelynek telefonszáma: 262. Telefonoslány legyein a tal­pán, aki a hasonló kérések­nek késedelem nélkül eleget tud tenni... A múlt évben negyven. új telefonállomást szereltek fel Cegléden: közülük harminc­ötöt magánhasználatra —ami igényesség, az életszínvonal emelkedésének örvendetes jele. A néhány hónapon be­lül megjelenő új tele- fonkönyvben már Szabó Pál gépjavító munkás, Nagy József állami gaz­dasági dolgozó, Bene József agronómus. Zsol­dos Pál ktsz-tag nevét olvashatjuk. Az új távbeszélő névsornak a régi előfizetők is örülnek: bizony, a most használat­ban álló számok közül leg­alább 20 százalék a múlté már... Barátok, rokonok, ismerő­sök, sok ezer kilométer tá­volságot is legyőznek a tele­lőn segítségével. Erős János — például —, akit a politi­kai ismeretterjesztés megbe­csült munkásaként tartanak nyilván Cegléden, többször beszélt telefonon Kijevben lakó barátaival. Nemegyszer tengerentúli, kanadai állomást kap- osolt- a eeglédi posta,-. ■-><. Csupán kíváncsiságból kér­deztük meg. mennyibe kerül egy „kiadósább” távolsági beszélgetés. Budapestre há­rom perc hat forint. Bolívi­ába picit (??) több: 468 fo­rint 42 fillér. Személyi sze­rencse, hogy nem oda, ha­nem Ceglédre udvarol e so­rok íróia: Borváró Zoltán PARASZTOK és HERCEGEK más helyzetben vannak. Az utóbbi években több százezer mezőgazdasági munkás ve­szítette el munkáját. A pa­rasztgazdaságok tömegesen kerülnek csődbe. Ez a jelenség az ország déli részén katasztrofális mére­teket öltött, s itt a parasztok valósággal menekülnek a föld­ről. A földbérlet félfeudális rendszere már régen túlélte önmagát. A földnélküli pa­rasztok azt követelik, hogy szüntessék meg a földbérle­tet és adják oda a földet azoknak, akik megművelik. Az idén rossz volt a termés és ennek következtében csu­pán gabonaféléken 110 mil­liárd lírával csökkent a pa­rasztok amúgy is nyomorú­ságos jövedelme. Ez még jobbam elmélyítette a föld­bérletrendszer válságát. Nemrégiben Olaszország egyik olyan vidékén jártam, ahol a parasztok különösen heves harcot vívnak jogai­kért: Siena tartományban. Itt a parasztok nagy része földbérlő. ... A forgalmas roma—fi­renzei országúton az autó gyorsan nyeli a kilométere­ket. Az ég borús, a levegő friss. A tél már itt, Olaszor­szág szívében is követeli a jogait: a szőlőskertekben el- sárgultak a levelek, az olaj­ligetekben leszüretelték a ter­mést. A földeken hol itt,'hol ott fogatok tűnnek fel: a pa­rasztok csoportosan, vagy egyenként dolgoznak a földe­ken. A földbérlők most fe­jezik be a gabonavetést. Né­ha-néha e.gy-egy traktorral is találkozik az ember. Ez a kép vonul végig egészen Siena városáig. — Siena tartomány pa­rasztsága — meséli Brogi Pe­ris, a földbérlők helyi szö­vetségének titkára, akivel Sienában találkoztam — főleg gabonaféléket, kisebb mérték­ben dohányt és cukorrépát termel. Ez utóbbiak termé­szetesen kifizetődőbbek len­nének, de ehhez gépekre lenne szükség és a kis parasztgazdaságok miből tudnának gépeket vá­sárolni? Azt hiszem minden magyarázatnál tanulságosabb lesz, ha ellátogatunk Gaetani herceg birtokára, ahol szü­leim s velük együtt én is hosszú éveken át robotol­tunk. Elindultunk Gaetani her­ceg 11 gazdaságának egyi­kébe. ... Az út mellett alacsony kőház áll. A kerítésen túl szivattyút, szénaboglyákat, mezőgazdasági felszerelést pillantunk meg. Az udvaron egy középkorú parasztember fogad bennünket. Bemutatko­zunk. Nemsokára több férfi és nő vesz körül minket: az arcuk napbarnított, kezük kérges, kidolgozott. Beszél­getni kezdünk. — A mi gazdaságunk iga­zán szerény — magyarázza Emilio Radi, az egyik gazda, s a tehenekre, az egyszerű ■felszerelésekre mutat. — Mi testvérek, négyen összefog­tunk, 10 hektár földet kibé­reltünk a hercegtől, s az asszonyokkal együtt hajnaltól késő estig azon dolgozunk. — A föld persze nem a miénk — szél közbe Mario, a legfiatalabb testvér. — A ház és minden, amit itt lát — a herceg tulajdonában van. A termésnek a felét kell odaadnunk neki azért, amiért megművelhetjük a föl­det. — Milyen volt az idei ter­més és a jövedelem? — ér­deklődöm. — Jó közepes — válaszol Emilio. — Hektáronként 19 mázsa búza és egy kis do­hány termett. Amikor elszá­moltunk a tulajdonossal, le­róttuk az adót, kifizettük a műtrágyát, kiderült, hogy egy napra átszámítva körülbelül 250 lírát kerestünk. De ez még nem lenne baj — mondja mintegy magát nyugtatgat­va —, sok bérlő még ilyen jövedelemhez sem jut. Pedig mi az a 250 líra? Ennyiért még fél kiló húst sem lehet venni. Igaz, a saját kenyerün­ket esszük, de az asszonyok­kal, a gyerekekkel együtt 12 embert kell ruháznunk. Hát még az orvos, a drága gyógy­szerek ... Ha rossz a ter­més, altkor vagy kölcsönt kell kémünk a hercegtől, vagy itt kell hagynunk a földet és mehetünk a városba. Amíg a föld a hercegek és a bárók birtokában lesz, addig semmi­képpen sem láboThatunk ki a nyomorból. Esteledett, amikor vissza­tértünk Sienába. — A Radi-testvérek gazda­sága aránylag még elég jól tartja magát — mondta Pe­ris. — De nézzen csak oda — mutatott az egyik kanyar­ban feltűnő házira —, abban az épületben nem lakik egy lélek sem. A bérlő tönkre­ment, itthagyta a földet, a házat. Ezen a dombos vidé­ken nagyon sok az elhagyott föld. Tartományunkban az utóbbi években 3000 gazda­ság, egész Olaszországban pedig körülbelül egymillió paraszt ment tönkre. i ! A tapasztalatlan, turista a ! római üzletek kirakataiban ! felhalmozott komzervhegyek, ; m a karón iszsákokat látva ! azt hiheti, hogy általános | jólét közepette köszöntött be ! az új év Olaszországban. 5 Sajnos, ez távolról sincs \ így. } Nem sok örömet hoztak \ az ünnepek azoknak, akik J az élelmiszereket megtermel- Jték, az olasz parasztoknak, í Az olasz sajtó egyre gyak- $ rabban foglalkozik az or- \ szög mezőgazdaságának sú- \ lyos helyzetével, s azzal a \ szomorú ténnyel, hogy a pa- í r asztok tömegesen hagyják £ ott a földet. í A hivatalos propaganda ál- J tál reklámozott olasz „cso- dának” — így keresztelték el ^ az olasz ipar fellendülését í— megvan a visszája is, ? | a mezőgazdaság válsága. í Az olasz ipar és mezőgazda- < ság fejlődése között meg- y, döbbentő aránytalanság mu- ^ tatkozik. Az olasz ipari ter- ^ melés indexe 1953 óta 100-ról ^ 153,9-re. a mezőgazdasági ter- í melés indexe viszont csak í 115-re emelkedett. Az olasz í falu már hosszú ideje kró- ?nikus válságban van. ami a ^ „közös piac” egyezmény élet- ^ belépése óta különösen sú- ^ lyos iellefiűvé vált. A földek ^ mind jobban a nagybirtoko- ^ sok kezében koncentrólód- i nak, és a falvakban csök­ken a foglalkoztatottság. ? A válság nem érintette a nagy. kapitalista mezőgaz­dasági üzemeket, amelyek él- _ larni támogatással modgmi- ’ •’álni tudják a termelést, g«5- "-“íé-'tték a munkát, s a v—Vaerő plVnlmazását ?n—- T T-Iv *•> * ^ c if/** * A nara-s^ok más fa’u- si dolgozók milliói, egészen

Next

/
Oldalképek
Tartalom