Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1961-01-15 / 13. szám
1961. JANUÁR 15. VASÁRNAP Hit KEcrei Kj&riap 12 ügyirat + 2 tervrajz és ami mögötte van Kovács Bálint Szigetszent- miklós, Árpád u. 11. szám alatti lakos kéréssel fordul a községi tanács vb-hez, hogy szomszédja, Bodrogi István, Árpád u. 9. szám alatti lakost kötelezze árnyékszéke, trágyadombja. disznóólja, baromfi- udvara eltávolítására, mivel a mezsgyétől nincs a kötelező 3 méter távolságra, tehát egészségtelen, fertőző. 1959. május hó. Ekkor vette kezdetét az a történet, amelyet a vastag iratcsomó alapján most végigkísérünk. Kovács Bálint beadványára a községi tanács v. b. elsőfokú határozatot hozott. Kovács Bálint kérelmét elutasították, miután dr. Varga László körzeti orvossal, az egészségügyi állandó bizottság tagjával egyetemben helyszíni szemlét tartottak. Megállapították. hogy a kérdéses építmények valóban nincsenek 3 méterre a mezsgyétől, azonban teljesen zártak, a közegészség- ügy követelményeinek megfelelnek. Az épületek úgy kerültek nyílt helyre, hogy Kovácsék a velük határos melléképületüket elbontották. A tanács azt javasolta Bodrogiaknak, hogy a lebontott épület helyére most már ők húzzanak Kovácsék felé masszív téglakerítést. Dátum: 1959. május 26. A Ráckevei Járási Tanács v. b. egészségügyi csoport állami közegészségügyi felügyelője II. fokú határozatából: „Kovács Bálinték kérelmét elutasítom, mert a helyszíni szemle alapján megállapítottam, Bodrogi István mellék- épületeit a jelenleginél kedvezőbben elhelyezni nem lehet. Az épületek különben is el lesznek választva Kovács Bálint kertjétől, a már készülőben levő kerítéssel.” Dátum: 1959. július 1. De ekkorra Bodrogiék megelégelték /-az.- átendó torzsalkodást. szükséges pénzt ' és , takaros, rendes téglaépületet kívántak húzni a kérdéses baromfiólak helyett, így Kovácséknak sem lehet kifogásuk — gondolták. Az elhatározást tett követte. A Ráckevei Járási Tanács v. b. ipari és műszaki csoportja a benyújtott építési tervrajzot jóváhagyta és megadta az engedélyt 1 kamra. 1 baromfiól, 1 sertésól építésére. Dátum: I960, június 1. Július elején hozzákezdtek az építkezéshez.. A Szlgetszent- miklósi Tanács v. b. igazgatási csoportja azonban utasította Bodrogiékat, hogy a megyei tanács áltál leadott távmondat alapján az építkezést azonnal állítsák le. Dátum: 1960. július 9. A Pest megyei Tanács v. b. építési és közlekedési osztály 76228/1/1960. számú ti. fokú határozatából: ,,Kötelezi Bodrogi Istvánt, hogy a már megkezdett melléképületek továbbépítését szüntesse meg és azokat a hátsó telekhatárra tűzfalas megoldással helyezze át. Az így kialakított gazdasági udvar utca felőli oldalát élősövénnyel kell betelepíteni. Az építés; engedélyben megadott feltételekkel az állattartást továbbra is engedélyezi.” Dátum: I960, július 20. Bodrogi István beadványa a Pest megyei Tanács v. b. titkársága panaszügyi irodájához: „Érthetetlennek találjuk a Pest megyei Tanács legutóbbi határozatát. A községi körzeti orvos, a járási tisztiorvos, a községi tanács, a járási tanács helyszínen történt kivizsgálása után adta meg a Ráckevei Járási Tanács az építési engedélyt. De nem fogadhatjuk el 1 azt sem. hogy az építési engedély megadása után 38 nappal állították le a már folyamatban levő munkálatokat, mert a fellebbezési határidő 15 nap.” Dátum: 1960. július 28. 23845/5/1960. számú építési engedélye a Ráckevei Járási Tanács v. b. ipari és műszaki csoportjának. Az engedély, 8. pontja ekkor már úgy szól: „Az építmény helyiségeiben mindennemű állat tartása szigorúan tilos!” (Ugyanis Bodrogiék végső szorultságukban újabb tervrajzot adtak be, melyben kamrát és mosókonyhát stb. kértek.) Dátum: 1960. szeptember 26. 23845/6/1960. szám alatt ismét újabb építési engedélyt adott ki a Ráckevei Járási Tanács v. b. ipari és műszaki csoportja. Ezek szerint: „23845/ 5/1960. szám alatt kiadott határozatomat az alábbiak szerint módosítom: A tűzfalas tetős megoldás helyett nyeregtetős megoldást kell építeni, amelyet esővíz- csatornával kell ellátni. A Kovács Bálint felé eső oldalon attikacsatoma kiképzését rendelem el, a megépítendő kéményt hosszabbítóval kell ellátni. Tűzfalas megoldás helyett gerinctetős megoldásra azért van szükség, hogy a szomszédos udvar megvilágítása (!) biztosítva legyen. Dátum: 1960. október 19. Ezután ismét Bodrogiék beadványából következik az a rész, melyet á Pest megyei Tanács v. b. építési és közlekedési osztályára küldött válaszként. „A határozatban foglalt indokolást nem fogadhatom el. Kovács Bálintnak ugyanilyen megoldással volt itt mellék- épülete. Udvara megvilágítása akkor is, most is biztosítva van, mert a melléképület lakóházától 8 méternyire áll. Déli fekvésű ablakait napkeltétől délután háromig a nap süti. Egyébként a jelenleg épülő tűzfal távolról sincs, olyan magas, mint az ő régi épületéé volt.” Dátum: 1960. október 27, Egy levél Bodrogiéknak címezve a Pest megyei Tanács v. b. titkárságától: „Tudomásunkra jutott, hogy a Ráckevei Járási Tanács v. b. T. Cím kérelmére egy új építési engedélyt adott ki. Ezért a Pest megyei. jfangcs 76828/1/1960. azámu határozata" éífén beaÓott panaszát tärgytalanna^tftjynt- jük”. Dátum: 1960. november 11. Már a 23845/10/1960. számú építési engedélynél vagj-unk. Ugyanis fenti számra való hivatkozással közli Bodrogi Istvánnal a járási tanács építési csoportja, hogy megkezdett építkezését azonnali hatállyal > szüntesse be. (Immáron má-; sodszor.) Építési engedélye a; levél szerint i jogerőre nem emelkedett, j ezért az építést folytatni tilos.! Amennyiben ez nem történik! meg, karhatalom igényűévé te- i lével szeremet érvényt felhí- i vasuknak. Dátum: 1960. november 16. I Az ez ideig utolsó határozatot,! amelyet most kézbeveszünk, aj Pest megyei Tanács v. b. épí-j tési osztálya adta ki 76828/4/ 1960. szám alatt. „Ezen másodfokú határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. A helyszíni szemle során megállapítást nyert, hogy a vitás építkezés az 1937. évi VI. tv. 21. §-ban foglaltak értelmében a szomszéd érdekét nem sérti az esetben, ha az első fokú hatóság átlal a 23845/6/1960. számú határozatban foglaltaknak eleget tesz és a magas tűzfal helyett a melléképületet nyeregtetővel, attika csatorna kiképzéssel építi fel. Természetesen a megépítendő melléképületbén semmiféle állatot tartani nem szabad. Az attika csatorna megépítésének elrendelését azért tartotta osztályom indokoltnak, mive] ezáltal építtető a panaszos szomszéd udvarának benapozását a legkisebb mértékben sem befolyásolja. Dátum: 1960. december 5. Kinn a helyszínen sem sok vigasztalót talál az érdeklődő. Gyűlölködve él egymás mellett a két szomszéd. Kovács Bálinték valósággal lobognak az indulattól, ha átnéznek a kerítésen. — Megmutatjuk, hogy nem lesz itt ház. Nem szagoljuk Bodrogiék piszkát! Hiába érv, magyarázat, hogy az 6 háza körül is sok kifogásolnivaló akad, baromfit''’-- j ugyanúgy épült az ő szomszédja számára. Hiába mutatunk rá. hogy nemhogy a mellék-, de a főépülete sincs a szomszéd felé kellően csatornázva — nem tágít. Az nem zavarja, hogy körben a szomszédságból (ahol kivétel nélkül minden udvarban szép számmal tartanak sertést, baromfit) szintén árad a szag. Nem, ők az egészből kizárólag azt akarják kiérezni, ami majd Rodrogiék- tól száll feléjük — a tűzfallal elválasztott kerítésen át. Lépésre lépés következik. Megmozgatna^ fűt-fát, járják a megyei tanácsot, ahol az építési osztály főmérnöke, Rado- vits József csak a kezét tárja szét: — Mit tehetünk? Ha fellebbeznek, foglalkozni kell az ügyükkel. Hozzanak egy olyan törvényt, hogy a hatóságokat fölöslegesen zavarókat pénzbüntetéssel sújtják. Egyetlen percig sem állítjuk, hogy az állampolgároknak nincs joguk törvényes jogorvoslatot keresni, ha sérelem éri őket. És azt sem állítjuk, hogy meglevő törvényeinket, szabályainkat éppen a közösség érdekében nem kell a legszigorúbban betartani. Ez esetben azt hisszük azonban, egy kicsivel kevesebb több lett volna. A hivatalos szervek is — saját állításuk szerint, meggyőződtek arról, hogy főleg szomszédi torzsalkodásról van szó. Ez esetben pedig módot kellene keresni arra, hogy a szabályok merev betűjén kívül rugalmasabb megoldást találjanak. Ne kelljen Bodrogiéknak két évet várni arra, hogy végre engedélyt kapjanak a sok módosítás miatt lassan főépületnek is beillő attikacsatornás kamra felépítésére. A beadott hatósági igazolások szerint építkezésük a köz- egészségügy minden követelményének megfelel. Ne kényszerítsék tehát őket arra Szi- getszentmiklóson, hogy udvarukon szabály ellenesen, élőál- l^töt'ferttónafc- Éz «a kikötés” környéken eddig is sok derű- i re adott okot, de okot ad Ko- j vács Bálintéknak is a további j feljelentésekre, a helyi, járási | és tanácsi szerveknek pedig a végeérhetetlen határozatok gyártására. Komáromi Magda Xelefonálók és „táv beszélők Tizenhárom év a készüléknél — Automata központot kap Cegléd — Új előfizetők A telefon úgy szerepel a köztudatban, mint rövid és sürgős szóbeli közlésre készített alkalmatosság. A gyakorlatban kissé (?) más a helyzet: némelyik embertársunk megfeledkezik arról, hogy esetles más is beszélni szeretne azzal az állomással, amellyel ö már jó negyedórája — locsog. Jószerencse, hogy legtöbbéin nem Jépik túl helyi beszélgetéseik alkalmával a szokásos három percet — a telefonálók így is hihetetlenül sok időt töltenek el. kagylóval a fülükön. Cegléden. a postahivatal helyettes vezetőjének, Szűcs Rózsának szívességéből megtudtuk: a szövetkezeti városban tavaly egymillió 150 ezer helyi kapcsolásra került sor. Hetvenkétezerrel többre, mint 1959-ben. Beszélgetésenként három percet számítva, s figyelembe véve. hogy az két ember idejébe kerül: kikalkuláltunk: a ceglédiek 1960- ban összesen tizenhárom évet telefonáltak. LegforgaTmasabb- nak a március hónap bizonyult; 102 ezer 235 beszélgetéssel. Március volt a tsz- szervezés forradalmi lendületű hónapja. A statisztika — közvetve — arról is beszél, hogy a közös betakarítás már könnyedén folyt: augusztus és szeptember a gyenge forgalmú hónapok között áll. Jó az, hogy az emberek használják a telefont, a modern technika hasznos vívmányát, de kevésbé helyeselhető. hogy a közösség terhére. az állam — hogy úgy mondjuk: — zsebére — teszik. Több vállalat, így a Közlekedésépítési 'Gépjavító Vállalat, átalányt fizet helyi beszél,getései után. Az említett módon, havonta nyolc- százezer forinttal kevesebbet fizet a postának, mintha beszélgetéseit esetenként számláznák. A Május 1. Ruhagyárban — igen helyesen —: megtéríttetik a magánbeszélgetés díját. Ott bizonnyal nem fordul elő, ami imitt- amott: egyik szobából a másik ba városi vonalon szól át valaki — ahelyett, hogy a házi telefont, vagy éppen a lábát használná ... A második ötéves terv utolsó évében kerül sor arra, hogy Hover-lipusú, kétüléses, légpárnás robogó, amely körülbelül 15 centiméternyi magasságban siklik a viz tükre, vagy a szárazföld felett. s- (MTI Külföldi képszolgálat.) Cegléden — mintegy hárommillió forintos költséggel — automata telefonközpontot szereljenek fel. A körülbelül kéttonnás berendezés helyét már kijelölték. Üzembehelyezése után megszűnik a ré- busz-kapcsolás... Mi a rébusz-kapcsotás .. .? A telefonközpont . dolgozói naponta számtalanszor hallanak effélét: „Ugyan kedveském, kapcsolja hamar a Gyukits-féle boltot!” Gyukits-féle bolt vagy tíz éve nincs már Cegléden: de régi helyiségében székel egy földmű vessz öve Ékezeti raktár, amelynek telefonszáma: 262. Telefonoslány legyein a talpán, aki a hasonló kéréseknek késedelem nélkül eleget tud tenni... A múlt évben negyven. új telefonállomást szereltek fel Cegléden: közülük harmincötöt magánhasználatra —ami igényesség, az életszínvonal emelkedésének örvendetes jele. A néhány hónapon belül megjelenő új tele- fonkönyvben már Szabó Pál gépjavító munkás, Nagy József állami gazdasági dolgozó, Bene József agronómus. Zsoldos Pál ktsz-tag nevét olvashatjuk. Az új távbeszélő névsornak a régi előfizetők is örülnek: bizony, a most használatban álló számok közül legalább 20 százalék a múlté már... Barátok, rokonok, ismerősök, sok ezer kilométer távolságot is legyőznek a telelőn segítségével. Erős János — például —, akit a politikai ismeretterjesztés megbecsült munkásaként tartanak nyilván Cegléden, többször beszélt telefonon Kijevben lakó barátaival. Nemegyszer tengerentúli, kanadai állomást kap- osolt- a eeglédi posta,-. ■-><. Csupán kíváncsiságból kérdeztük meg. mennyibe kerül egy „kiadósább” távolsági beszélgetés. Budapestre három perc hat forint. Bolíviába picit (??) több: 468 forint 42 fillér. Személyi szerencse, hogy nem oda, hanem Ceglédre udvarol e sorok íróia: Borváró Zoltán PARASZTOK és HERCEGEK más helyzetben vannak. Az utóbbi években több százezer mezőgazdasági munkás veszítette el munkáját. A parasztgazdaságok tömegesen kerülnek csődbe. Ez a jelenség az ország déli részén katasztrofális méreteket öltött, s itt a parasztok valósággal menekülnek a földről. A földbérlet félfeudális rendszere már régen túlélte önmagát. A földnélküli parasztok azt követelik, hogy szüntessék meg a földbérletet és adják oda a földet azoknak, akik megművelik. Az idén rossz volt a termés és ennek következtében csupán gabonaféléken 110 milliárd lírával csökkent a parasztok amúgy is nyomorúságos jövedelme. Ez még jobbam elmélyítette a földbérletrendszer válságát. Nemrégiben Olaszország egyik olyan vidékén jártam, ahol a parasztok különösen heves harcot vívnak jogaikért: Siena tartományban. Itt a parasztok nagy része földbérlő. ... A forgalmas roma—firenzei országúton az autó gyorsan nyeli a kilométereket. Az ég borús, a levegő friss. A tél már itt, Olaszország szívében is követeli a jogait: a szőlőskertekben el- sárgultak a levelek, az olajligetekben leszüretelték a termést. A földeken hol itt,'hol ott fogatok tűnnek fel: a parasztok csoportosan, vagy egyenként dolgoznak a földeken. A földbérlők most fejezik be a gabonavetést. Néha-néha e.gy-egy traktorral is találkozik az ember. Ez a kép vonul végig egészen Siena városáig. — Siena tartomány parasztsága — meséli Brogi Peris, a földbérlők helyi szövetségének titkára, akivel Sienában találkoztam — főleg gabonaféléket, kisebb mértékben dohányt és cukorrépát termel. Ez utóbbiak természetesen kifizetődőbbek lennének, de ehhez gépekre lenne szükség és a kis parasztgazdaságok miből tudnának gépeket vásárolni? Azt hiszem minden magyarázatnál tanulságosabb lesz, ha ellátogatunk Gaetani herceg birtokára, ahol szüleim s velük együtt én is hosszú éveken át robotoltunk. Elindultunk Gaetani herceg 11 gazdaságának egyikébe. ... Az út mellett alacsony kőház áll. A kerítésen túl szivattyút, szénaboglyákat, mezőgazdasági felszerelést pillantunk meg. Az udvaron egy középkorú parasztember fogad bennünket. Bemutatkozunk. Nemsokára több férfi és nő vesz körül minket: az arcuk napbarnított, kezük kérges, kidolgozott. Beszélgetni kezdünk. — A mi gazdaságunk igazán szerény — magyarázza Emilio Radi, az egyik gazda, s a tehenekre, az egyszerű ■felszerelésekre mutat. — Mi testvérek, négyen összefogtunk, 10 hektár földet kibéreltünk a hercegtől, s az asszonyokkal együtt hajnaltól késő estig azon dolgozunk. — A föld persze nem a miénk — szél közbe Mario, a legfiatalabb testvér. — A ház és minden, amit itt lát — a herceg tulajdonában van. A termésnek a felét kell odaadnunk neki azért, amiért megművelhetjük a földet. — Milyen volt az idei termés és a jövedelem? — érdeklődöm. — Jó közepes — válaszol Emilio. — Hektáronként 19 mázsa búza és egy kis dohány termett. Amikor elszámoltunk a tulajdonossal, leróttuk az adót, kifizettük a műtrágyát, kiderült, hogy egy napra átszámítva körülbelül 250 lírát kerestünk. De ez még nem lenne baj — mondja mintegy magát nyugtatgatva —, sok bérlő még ilyen jövedelemhez sem jut. Pedig mi az a 250 líra? Ennyiért még fél kiló húst sem lehet venni. Igaz, a saját kenyerünket esszük, de az asszonyokkal, a gyerekekkel együtt 12 embert kell ruháznunk. Hát még az orvos, a drága gyógyszerek ... Ha rossz a termés, altkor vagy kölcsönt kell kémünk a hercegtől, vagy itt kell hagynunk a földet és mehetünk a városba. Amíg a föld a hercegek és a bárók birtokában lesz, addig semmiképpen sem láboThatunk ki a nyomorból. Esteledett, amikor visszatértünk Sienába. — A Radi-testvérek gazdasága aránylag még elég jól tartja magát — mondta Peris. — De nézzen csak oda — mutatott az egyik kanyarban feltűnő házira —, abban az épületben nem lakik egy lélek sem. A bérlő tönkrement, itthagyta a földet, a házat. Ezen a dombos vidéken nagyon sok az elhagyott föld. Tartományunkban az utóbbi években 3000 gazdaság, egész Olaszországban pedig körülbelül egymillió paraszt ment tönkre. i ! A tapasztalatlan, turista a ! római üzletek kirakataiban ! felhalmozott komzervhegyek, ; m a karón iszsákokat látva ! azt hiheti, hogy általános | jólét közepette köszöntött be ! az új év Olaszországban. 5 Sajnos, ez távolról sincs \ így. } Nem sok örömet hoztak \ az ünnepek azoknak, akik J az élelmiszereket megtermel- Jték, az olasz parasztoknak, í Az olasz sajtó egyre gyak- $ rabban foglalkozik az or- \ szög mezőgazdaságának sú- \ lyos helyzetével, s azzal a \ szomorú ténnyel, hogy a pa- í r asztok tömegesen hagyják £ ott a földet. í A hivatalos propaganda ál- J tál reklámozott olasz „cso- dának” — így keresztelték el ^ az olasz ipar fellendülését í— megvan a visszája is, ? | a mezőgazdaság válsága. í Az olasz ipar és mezőgazda- < ság fejlődése között meg- y, döbbentő aránytalanság mu- ^ tatkozik. Az olasz ipari ter- ^ melés indexe 1953 óta 100-ról ^ 153,9-re. a mezőgazdasági ter- í melés indexe viszont csak í 115-re emelkedett. Az olasz í falu már hosszú ideje kró- ?nikus válságban van. ami a ^ „közös piac” egyezmény élet- ^ belépése óta különösen sú- ^ lyos iellefiűvé vált. A földek ^ mind jobban a nagybirtoko- ^ sok kezében koncentrólód- i nak, és a falvakban csökken a foglalkoztatottság. ? A válság nem érintette a nagy. kapitalista mezőgazdasági üzemeket, amelyek él- _ larni támogatással modgmi- ’ •’álni tudják a termelést, g«5- "-“íé-'tték a munkát, s a v—Vaerő plVnlmazását ?n—- T T-Iv *•> * ^ c if/** * A nara-s^ok más fa’u- si dolgozók milliói, egészen
