Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-13 / 11. szám

/^‘filoili 2Hria CEGLÉD, ALBERTIRSA, CEGLÉDBERCEL, TŰRTÉL ÉS CSEMÖ RÉSZÉRE V. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1861. JANUÁR 13, PÉNTEK Zárszámadási előkészületek Három termelőszövetkezetet látogattunk meg: a Rákóczi, a Kossuth és a Hunyadi tsz-t. Mindhárom tsz-ben a legfőbb gond most a zárszámadás és a zárszámadó közgyűlés meg­felelő előkészítése. Egyik fel­adat megoldása sem könnyű. A zárszámadás folyamán számot kell adni a ter­melőszövetkezetek tagsága előtt arról, hogy milyen munkát végeztek és ezt a munkát milyen siker, mi­lyen eredmény koronázza, mennyi a kiosztásra ke­rülő alap, mennyi a ta­gok részesedése. Meg kell mondani, hogy va­lamennyi tsz vezetősége igyekszik titokban tartani ezt az összeget. Azonban mind a három tsz-nél az idei aszá­lyos évet figyelembe véve, valamint főként a Rákóczi Tsz-nél figyelembe véve azt, hogy az első évben gazdálkod­tak közösen, új termelőszö­vetkezet és emellett félmilliós saját erő beruházása volt — az eredmény szépnek mond­ható. Ha a tsz vezetői ezt ti­tokban tartják, én sem aka­rom számszerűen közölni az összeget, de bizonyos, hogy az a termelőszövetkezeti tag, aki egész évben be­csületesen dolgozott és megszerzett legalább 400 munkaegységet, tisztessé­ges megélhetést biztosított magának. Mind a három szövetkezetben komoly erőfeszítést folytat a pártszervezet a zárszámadó közgyűlés jó- politikai előké­szítéséért. A szövetkezet veze­tőségének és így a pártveze­tőségnek sincs miért szégyen­keznie, mégis, igen komoly feladat, hogy a pártszervezet tagjait és rajtuk keresztül a szövetkezet tagságát is politi­kailag jól előkészítsék a zár­számadó közgyűlésre. Elsősor­ban a hibák megvitatása mel­lett arról kell hogy folyjon a közgyűléseken majd a vita. hogy a jövőben milyen módon tudják hasznosítani az eddigi tapasztalatokat, hogyan tud­ják elérni, hogy reális, jó terv alapján túlszárnyalják az idei eredményeket. Ezzel egyidejűleg folyik a termelési tervek elkészítése. Legelői ezen a téren a Kos­suth Termelőszövetkezet áll, ahol már elkészítették a ter­vet és azt a városi tanács me­zőgazdasági osztálya jóvá is hagyta. A Rákóczi Tsz terve 12-re, a Hunyadi Tsz-é 17-re készül el. Mindhárom tsz-nél lema­radás mutatkozik azon­ban a terület felvállalta- tása terén. Pedig akkor érezheti biztosítottnak a terv végrehajtását a ter­melőszövetkezetek veze­tősége, ha a tagság ma­gáévá tette azt olyan for­mában is, hogy az ered­ményességi munkaegység alapján a területet műve­lésre elvállalta. Ezzel kapcsolatosan, valamint a közgyűlés előkészítésével kapcsolatosan a Kossuth Tsz- ben az elmúlt héten kibőví­tett vezetőségi ülést is tartot­tak. E hónap 20-ig a város valamennyi termelőszövetke­zetében, így az említett három szövetkezetben is, szabad pártnapot kell tartani, hol konkrétan megvitatják a szak- bizottság által elkészített eredményességi munkaegység­tervezetet és annak alapján hozzálátnak a terület felválla­lásához is. Igen fontos probléma vala­mennyi termelőszövetkeze­tünkben és reméljük, hogy ezen a téren a Kossuth Tsz tartani fogja a tavalyi szép példát, hogy megkössék a szerződéseket egyrészt a gabonaértékesí­tésre, másrészt az állat-, elsősorban sertéshizlalásra is, és itt előrébb kell lépni eggyel, biztosítani kell, hogy a tsz állatállo­mányán kívül a háztáji állomány egy részére is kössenek a tagok szerző­dést. Igyekeznek termelőszövet­kezeteink kihasználni a tava- szias időjárást is és nemcsak az irodákban, hanem kint a földeken is szorgos munka folyik és ez mintegy biztosí­téka annak, hogy ebben a gazdasági évben a tsz-tagság még jobb, még szebb eredmé­nyeket kíván elérni. —V. G — Udvarias kiszolgálás rátságosan kérdezik tőle, hogy mire van szüksége, nem uta­sítják el durván, ha éppen nincs abból az áruból, s az emberek annál is inkább meg­becsülik az udvarias eladó­kat, mert sajnos nem min­dig akad dolguk ilyenekkel, mint a Kossuth Ferenc utcai méteráru-bolt kiszolgálói. T. Egy pillanatra Egyszerre négy szabályt sértett Egy vontató vezetője, Nyakon csípték, s büntetésként Száz forintot kértek tőle. Oda kellett volna írni E rövid kis hír végére: „Ha egyszerre több szabályt sért, Árengedmény is jár érte” — cO — Beszélgetés a tervekről A járási tanács mezőgazda- sági osztályának terv- és sta­tisztikai előadójával, Retkes Gyulával beszélgettünk a járás termelőszövetkezetei 1961-es terveinek most folyó felülvizsgálásáról. A járás 30 termelőszövetke­zete közül 22-nek a terveit már felülvizsgálták a helyszí­nen. Tavaly még a legtöbb tsz-nek a mezőgazdasági osz­tály állította össze tervét, mert a termelőszövetkezetek­ben kevés szakember volt. Az idén a helyzet örömteljesen megjavult. A járási tanács mezőgazdasági osztálya azon­ban most is segítséget ad a zárszámadások elkészítésében, így biztosítja a határidős fel­adatok időben történő elké­szítését. A szerkesztőség válaszol Nagy János olvasónk levelé­re válaszolva közöljük: a ren­delkezések értelmében a mun­kaviszonyok között 5 évnél hosszabb megszakítás nem le­het. Ugyancsak nem veszti el a szolgálati idejét az a dolgo­zó, akinek megvan már a nyugdíjhoz szükséges szo’gála- ti ideje és így az utolsó mun­kaviszony, illetve az öregségi nyugdíjra jogot adó korhatár betöltése között nincsen öt év­nél hosszabb megszakítás. Rokkantsági nyugdíjigénylők­nél az utolsó munkaviszony és a rokkantság bekövetkezése között, nincs öt évnél hosszabb megszakítás. Vannak azonban olyan ese­tek, amikor a nyugdíjigénylő nem állott biztosításra kötele­zett munkaviszonyban, vagy egyéb ok következtében ugyan a beszámítható szolgálati ideje között öt évnél hosszabb meg­szakítás van, mégis összeszá­mítható a szolgálati ideje. így például, ha a megszakított idő­ben régebbi nyugdíjellátásban részesült vagy 1951. december 31. előtt legalább 20 százalék munkaképességcsökkenésnek megfelelő baleseti járadékban részesült. 1952. január 1. után már 50 százalékos munkaké- pességcsökkenésnek megfelelő baleseti járadék alkalmas a megszakítás áthidalására. Ré­gebbi időkben a házfelügyelők vagy a dolgozók bizonyos bér­határon felül, vagy a mezőgaz­dasági munkások nem estek biztosítási kötelezettség alá. Az ilyen idők, mint nyugdíjba beszámítható idő ugyan nem vehetők figyelembe, azonban arra alkalmasak, hogy 'ameny- nyiben öt évnél hosszabb meg­szakítás állt be, azt áthidal­ják. Nem veszti el a dolgozó a szolgálati idejét abban az eset­ben sem. ha az 5 évi megszakí­tás megtörtént ugyan, de újabb 5 éven belül (10 éven belül) legalább 50 héten át biztosítva volt. Ez a kedvezmény azon­ban 1951. december 31-ig szól, olyan értelemben, hogy az újabb 350 napi munkaviszonyt eddig az időpontig meg kell szerezni. Például a nyugdíj- igénylő 1943. augusztus 1-én dolgozott utoljára és újabban csak 1951. január 16-án lépett ismét munkaviszonyba. A szol­gálati idő épségéi visszaszerez­te. mert legkésőbb 1951. de­cember 31-ig 50 héten át biz­tosításra kötelezett munkavi­szonyban állott. Az új nyugdíjtörvény módot ad arra, hogy a dolgozó a már megszerzett szolgálati idejét ne veszítse el. Elismerési díj fizetése esetén mód van erre, amit részletesebben a követke­ző alkalommal ismertetünk. Nézelődők — vásárlók (Foto: Opauszky László) — a mezőgazdaság; technikum első éves levelező hallgatóinak írásbeli és szó­beli félévi vizsgája megkez­dődött. — A VIRÁG KERTÉSZET pövényházában megkezdődött a melegágyáéi előkészítése, a virágmagvak elvetése, a dug­ványozás és az évelő növé­nyek tisztítása. A kertészetben sok olcsó virág várja a vevő­ket. Ciklámen, primula, asz­parágusz és más virágok kö­zül válogathatnak az érdeklő­dők. FELHÍVÁS A városi tanács v. b. pénz­ügyi osztálya felhívja az adó­zók figyelmét arra, hogy ha a pénzügyi osztályon ügyük (pl. adófizetés. adóbevallás, adóhelyesbítés stb.) elintézése végett jelennek meg, az 1960. évi adóívet elsősorban ügyük gyors intézése érdekében fel­tétlenül hozzák magukkal. — A HUNYADI Termelő- szövetkezet 102 darab hízott sertést adott át az Állatfor­galmi Vállalatnak, 126 kilós átlagsúlyban. Rövid időn be­lül átadnak (izénkét darab hí­zott marhát is. — A JÁRÁS községeiben 1960. II. félévében 602 dol­gozó részére adtak ki munka­könyvét. A munkavállalók közül 52-en már másolatot igényeltek. — A TERMELŐSZÖVET­KEZETEK 1961. évi építkezé­seihez szükséges szerfaanya­gok igénylését a tanács mező- gazdasági osztály építési elő­adója a Nemzeti Banknál el­intézte és 11-én személyesen adta át a MEZÖSZÖV-nél, hogy az anyagok beszerzése és szállítása időben biztosítva legyen. — A NYÁRSAPÁTI Kos­suth Termelőszövetkezetben ötvenötén vállaltak eddig te­rületet eredményességi mun­kaegységre. A termelőszövet­kezet területéből 65 hold ku­korica, 20 hold burgonya, 8 hold takarmányrépa, 17 hold paradicsom, 20 hold dinnye és 40 hold szőlő kerül ilyen módon művelésre. Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejt­hetetlen emlékű édesapánk, nagy­apám, dédnagyapám: id. Boda Fe­renc temetésén megjelentek, rész­vétüket nyilvánították, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Boda Ferenc és családja haza! Azt írja az úisáa. hogy a Hazafias Népfront vala­melyik művelődési otthon­ban létrehozza a nyugdíjasok otthonát. Odaadom az új- sáaot. mert nem akarta el­hinni. hanem amikor elol­vasta, kezdi ám a mondókát; „Ehhez vóna eszed, vénséged- re klubba járni, ki vágja majd a fát. ki segít majd a nehéh munkában?” stb.. stb. Alia tudtam megbékíteni, és nagynehezen, de abban egyez­tünk meg, hogy ha valóban lenne ebből a klubból vala­mi. csak akkor járnék oda. ha ő i? hozzájárulna. Persze, biztos vagyok benne, hogy szükség lesz majd az utólagos hozzájárulásra is (de ezt csak neked mondom), titokban most is a népfront-irodába megyek és felajánlom segít­ségemet a klub szervezésé­hez. — Bizonyára szükség is Hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen jó férjem, édesapánk: Hajdú Ist­ván temetésén megjelentek, fájdal­munkban részvétüket fejezték ki, külön köszönetét mondunk a Fő­városi Vasút Igazgatóságának, a Ceglédi Pályafentartás Vezetősé­gének ,a 11-es szakasz dolgozói­nak, a Vasutas Dalkarnak, az el- húnyt összes munkatársainak, akik sírjára koszorút helyeztek. özv. Hajdú Istvánné és családja Ez úton mondunk hálás köszö­netét" mindazoknak, akik szerető jó feleségem, édesanyánk, nagy­anyánk és dédnagyanyánk, test­vérünk: Ecser Mátyásné, szül. Dóczi Teréz temetésén megjelen­tek, részvétükkel fájdalmunkban osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Ecseri Mátyás és családja Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejt­hetetlen jó férjem, édesapánk, nagyapánk és testvérünk: Nagy Lajos temetésén megjelentek, rész­vétükkel fájdalmunkban osztoz­tak, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. özv. Nagy Lajosné és családja Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik szeretett jó édesanyánk, nagyanyánk és testvérünk: özv. Elefánti György- né, szül. Bartal Rozália temetésén megjelentek, részvétükkel fájdal­munkban osztoztak, sírjára koszo­rút virágot helyeztek. A gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejthe­tetlen jó férjem, és testvérünk: Dávid Andor elhúnyta alkalmából részvétüket nyilvánították, a te­metésén megjelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. özv. Dávid Andomé és a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik szerető jó édesanyánk, nagyanyánk és testvérem; özv. Kernács Jánosaié temetésén megjelentek, részvétük­kel bánatunkban osztoztak, sírjá­ra koszorút, virágot helyeztek. öcsai János és neje valamint a gyászoló család Ez úton mondunk hálás köszö­netét mindazoknak, akik felejt­hetetlen jó férjem, édesapánk, nagyapánk, dédnagyapánk és test­vérünk: id. Ecseri János temeté­sén megjelentek, részvétükkel bá­natunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. özv. Id. Ecseri Jánosné és családja, valamint a gyászoló család hatunk, remélem, érdekelni fog jó vagy rossz kedvünk oka, s amit ott majd meg­tudsz tőlünk. írogathatsz be­lőle az újságba, akár egy hétig is. Azám. erről jut eszembe, hát mi van az ígé­reteddel? — Benő bácsi, kedves! Nem io hiszi el, hogy mi történt. — Mondjad csak, hallgatom. — Emlékszik még az egyik decemberi beszélgetésünkre, amikor a rossz tetőcsatornák miatt mérgelődött? — Emlékszem hát! — Na jó. Hát — hogy fo­kozzam a jókedvét és örö­mét — a mérg elődé se nyo­mán írt cikk hatása beindí­totta a „hiba nélküli esőcsa­tornás ház” mozgalmat, s e mozgalom úttörője a Szolno­ki út és a Fűzfa utca sarkán levő ház. ahol tegnap fejez­ték be az új csatorna szere­lését. — Örülök neki, édes fiam. na de most már megyek is, a többi jó híredet tartogasd csak arra az alkalomra, ami­kor mérges kedvemben le­szek. Addig is, ha írni akarsz, írjál olyan cikket, amivel \ segítséaére lehetsz a nyugdí-l jas-klub szervezésének. Megígértem — és most tel-, iesítem. lesz erre — szólok közbe, de Benő bácsiból szinte árad a szó tovább. — Nézd. ha a klub a miénk lesz. akkor én amondó va­gyok: tegyük olyanná, hogy ott jól is érezzük majd ma­gunkat. Már beszéltem a Miskával is, neki is nagyon tetszik a dolog, és mind a ketten úgy döntöttünk, hogy 20—25 könyvvel, egu sakk­készlettel, no persze, egy-egy pakli kártyával lépünk be a nyugdíjasok klubjába. Lá­tod, ha ezt megírnád az új­ságba, biztosan lenne olyan, aki követné a példánkat. Teg­nap névnapot köszöntöttem Ernő barátomnál — vele majdnem egyszerre lettem nyugdíjas, na meg szaktár­sak is vagyunk. Azt mond ja, már a kiskapuban, amikor ki­kísért: ha tényleg elmegyek arra a népfront-irodára, ak­kor teavem szóvá azt is. hogy ne csak miránk, férfiakra, ha­nem a nyugdíjas asszonyokra is gondoljunk. — Nagyszerű ez a gondo­lat is — mondom én, és élén­ké bb topogásommal értésére akarom adni, hogy fázom már, mire apró. gyűrött uj- jainak dörzsölgetése közben azt mondja: — Ott aztán ve­led is gyakrabban találkoz­— Csak látnád az asszonyt, az meg mérgelődik! — Bizonyára nem azért, mert a Benő bácsinak jó a kedve?! — De, valahogy úgy van! Még mindig szokatlan neki az én nyugdíjas életem. Ál­landóan az útjában vagyok — az is baj. ha mindig ott­hon ülök, az is. ha elmegyek. Sokszor már alia tudok ked­vére tenni. Napokban is olt ülök a kályha mellett és ol­vasom a ceglédi újságot. — Ülj már odébb — formed ; rám —.nem látod, hogy nem | férek tőled? — kérdi, és alig \ várja, hogy a helyemre ülhes- 1 sen. Mit tehettem? Odébb ül- i tem — gondoltam, így volt ' ez fiatal koromban is — miért l háborognék ez ellen most, j már vénségemre. — Na, anyjuk — szólok oda í később. csak úgy félvállról, l az újság mellől —. nem so- • káig lábatlankodok már ide­Egyik olvasónk, Bartók Barnáné. a Május 1 Ruhagyár párttitkára felhívta figyel­münket a Kossuth Ferenc utcai méteráru boltra, ahol igen udvariasan, kedvesen és gyorsan kiszolgálják a vá­sárlókat. Erről a rúhagyár több dolgozója is meggyőző­dött már. Amikor ellátogattunk az . említett üzletbe, az öt eladó- £ nak igen csak akadt dolga, ^ mert sok vevő állt a pult ^ előtt. A kiszolgálás valóban ^ gyorsan, zavartalanul folyt. ^ Gyugyi Antal üzletvezető el- ^ mondta: igyekeznek kielégí- | teni a vevők minden kivánsá- | gát, hogy máskor is ebbe í az üzletbe jöjjenek vásárol- 6 ni. Itt a vevőket úgy fogad- f jáfc, mintha vendégek len- $ nének, a saját lakásukon. A jelenlegi nagyobb for- ^ galmat a textilutalványok ki- ^ váltása okozza. Éppen egy ^ mellettünk álló asszonynak ^ mérte ki a rózsaszínű ágy- ^ nemű-anyagot Szalisznyó Er- ^ zsebet. Amint megtudtuk, ^ az utalványra mindenféle ^ textilt kiadnak, éppen ezért í rendeltek például nagyobb ? mennyiségű futószőnyeget is. ^ Naggyörgy Karolina, a pénz- ^ táros átlag napi harmincezer forintos forgalomról beszélt, Az eladók közül bárkit is ^ kérdeztünk, mindegyik maga- J tói értetődőnek vette, hogy ^ udvariasan kell bánni a ve- £ vőkkel. Számukra ez a meg- % szokott, ezért csodálkoztak g gyanús faggatásunkon. Amint elmondták, egymást is meg- £ becsülik, jó a kollektív szel- £ lem köztük, jó munkatársak. £ Jólesik a vevőnek, ha ba- ä

Next

/
Oldalképek
Tartalom