Pest Megyei Hirlap, 1961. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-13 / 11. szám

1961. JANUAR 13, PÉNTEK MECrCI srfCiritm Még a mostani szántás is hasznos! Az elmaradt őszi mélyszántás pótlása Jelentős terméstöbbletet eredményez Vetómagcsere-okcióval segítik majd a tavaszi kalászosok vetését Műtrágyát kapnak az új termelőszövetkezetek A megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya növényterme­lési szakembereinek vélemé­nye szerint valamennyi új szövetkezeti községben komoly eredményeket érhetnek el a közösbe lépett parasztemberek az első esztendőben is, ha hoz­záértő, szorgalmas munkával már az idén bevezetnek né­hány olyan egyszerűbb ter­mésfokozó munkamódszert, amelyet eddig a falu egy ré­sze nem alkalmazott, csupán a legképzettebb, legjobb gaz­dák. Az első esztendőben az új szövetkezeteknek ez lehet a legreálisabb célkitűzésük. A község kialakult vetési ará­nyával dolgozva, amelyhez helyben megvan és megvolt a munkaerő, megvan és megvolt a tapasztalat és a gyakorlat, fokozni lehet és fokozni kell az egész község ha­tárát véve alapul, az ed­digi termésátlagokat és a közös gazdálkodás haszna már az. indulás évében kézzel foghatóvá válik, így is. Ilyen egyszerűbb, de sajnos, még eléggé el nem terjedt termésfokozó módszer az őszi mélyszántás elvégzése. Régi tapasztalat, hogy az őszi mélyszántást kapott föld a tél folyamán a fagytól porha- nyósabbá válik és ami még lényegesebb, a talaj nagy mennyiségben tárolja a téli csapadékot, majd a tavaszi talajélet is kedvezőbben in­dul. Az ilyen földbe kerülő kukorica és burgonya még aszályosabb esztendőben is kielégítő termést ad, jobb idő­járás esetén pedig sokkal na­gyobb termést biztosít, mint azok a területek, ahol köz­vetlenül az eke után történt a kukorica vagy burgonya elve­tése. A több éves tapasztalatok és statisztikák azt mutatják, hogy megyénk parasztságának jó része nem ismeri ezt és nem élnek az őszi mélyszán­tás termésfokozó lehetőségé­vel. A megyei statisztikák szerint az egyénileg gazdál­kodó parasztok a szükséges őszi mélyszántásnak évenként általában csupán 55—60 szá­zalékát végezték el. A leg­utóbbi jelentések szerint is az elmúlt hetekben szö­vetkezeti kezelésbe került földekből 89 700 katasztrá- lis holdon kellett volna mélyszántani, ezzel szem­ben csak 24 740 katasztrá- lis holdon, a tervezett terület 27 százalé­kán végezték el ezt a mun­kát. Ez még a szokásosnál is kevesebb, amelynek egyik^ fő oka a szokatlanul nagy őszi esőzés. Számításokat végeztek, hogy az elmaradt őszi mélyszántás, ha ezekben a napokban nem pótoljuk a hiányt, milyen tér méstöbbletet vesz ki a közös gazdaságok zsebéből, például kukorica esetében. A szokásos és megyénkben kialakult veté' si arányokat véve alapul, a jel­zett 89 700 holdnak mintegy 75 százalékára kerül kukorica. Ez 67 275 hold. Ugyancsak 75 szá zalékot számíthatunk a mély­szántott 24 470 hold esetében is, amely 18 550 hold. Ennek alapján tehát megállapíthat­juk, hogy 48 725 katasztrális hold jelen pillanatban az a te­rület, ahová tavaszi szántásba ■kerülne a kukorica, ha nem pótolnánk sürgősen a mulasz­tást. Ezen a területen a ta­pasztalatok szerinti legszoli­dabb számításokat véve alapul, tehát a holdankénti négy má­zsát, csövesen, mintegy 1950 vagon lenne kukoricából az a mennyiség, amelyet a téli csa­padék tárolásának elmulasztá­sa miatt elveszítenének a me­gye új szövetkezeti gaadaságai. Az időjárás jelen pillanatban még kedvező a szántásra és a szakemberek véleménye szerint a télen elvégzett szántás 'S őszi szántásként hasznos, mert még jönnek fagyok, s még számítani le­het bőséges csapadékra is. Tehát a kukoricának, burgo­nyának, cukorrépának síb. ki­jelölt területen késedelem nél­kül el kell végezni minden szövetkezetben a szántást. Az átszervezés időszakában, majd az alakuló közgyűlések idején mind a szövetkezeti ve­zetőség. mind a szövetkezeti tagság sok létfontosságú kér­déssel volt elfoglalva. Most pe­dig folynak a leltározások, ter­vezések, földrendezések és egyéb munkák. Ezek miatt vi­szonylag -kevés helyen kezdték meg az alakuló közgyűlés után azonnal a szántást. Most már azonban egyre több szövetkezet szervezte meg a fogatos brigádot, s kezdheti meg teljes lendülettel első kö­zös tevékenységként a trá­gyahordást és a fogatokkal történő szántást. Nemcsak a szövetkezetnek, hanem a szövetkezeti tagnak egyénileg is azonnal kifizető­dik, ha pótolja a mulasztást. A megyei szervek ugyanis enge­délyezték, hogy a közös gazda­ságok a tagoknak fogatos szán-.' tás esetén holdanként 80 forin­tot fizessenek készpénzben az állatok takarmányozására, ezenkívül pedig az új szövet­kezeti tag munkaegységjóvá­írásban részesül. így legkeve­sebb 120—140 forintot keres­hetnek az emberek a holdan­kénti szántás után. Az állatok addig, míg a közösbe nem ke­rülnek, kihasználatlanul állná­nak, s akkor is megkívánják a takarmányozást. A szántásban való részvé­tel tisztességes keresetet jelent már most a szövet­kezeti tagnak, nem beszélve arról, hogy ké­sőbb is érdeke lesz a jobb ter­més, többszörösen is. Érdeke, mert minél több lesz a szövet­kezet takarmánya, annál na­gyobb lesz a hizlalásból szár­mazó jövedelem. Ezenkívül pedig a tagnak egyénileg is nagy hasznot jelent a többlet­termés. A területvállalásnál ugyanis a tervezett átlag fölöt­ti terméstöbblet egy része, a legtöbb szövetkezetben fele, prémiumként a tagot illeti meg. A megyei szervek más indu­ló munkáknál is, mint például a tavaszi a kalászosok vetése, segítik majd az új szövetkeze­teket. Többek között árpa és zab vetőmagcsereakció kereté­ben 10 kilogrammos cserefelár mellett egységes minőségű, szavatolt, ólomzárolt vetőma­got adnak, amely után jó ter­mésben bízhatnak a szövetke­zetek. Ezenkívül az új szövet­kezetek is részesülnek műtrá­gyából. A szántóterület holdjai után 18 kiló nitrogén, 8 ki­ló foszfor és három kiló káli műtrágyát igényelhet­nek és vehetnek, amelyeket helyes arányban, kiemelt területeken használva, jól hasznosíthatnak. Műtrágyá­hoz juthatnak a szövetkezetek a kukorica szerződéskötéssel és burgonyatermelés vállalásával is. A burgonya vetőgumó be­szerzéséhez pedig — szerződést kötve étkezési burgonyára — segítséget ad majd a MÉK, mint ahógy ezt az elmúlt évek­ben is tette. Tenkely Miklós Ma Dunakeszin sorsolják a lottót A hónap soron következő lóttóhúzásait vidéken rendezi a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. A 2. játékhét nyerő­számainak a sorsolását ma délelőtt 10 órai kezdettel Du­nakeszin tartják. Egy év alatt több mint 100 előadást tartott az erdész-színpad Egy évvel ezelőtt alakult meg az erdész-színpad, azzal a céllal, hogy színházi bemu­tatókat tartanak az erdőgaz­daságok dolgozói és család­tagjaik számára. Az első év tapasztalatai szerint az erdész­színpad beváltotta a hozzá­fűzött reményeket. Eddig több mint száz előadást tartott, s ezeket mintegy harmincezren néztek meg. A színpad művé­szei Bende Miklós rendező irányításával most készülnek harmadik műsorukra, ame­lyet január 13-án mutatnak be a Földművelésügyi Mi­nisztérium művelődési ter­mében a fővárosi színház; szakembereknek. Legköze­lebb Moliére két egy fel vo- násosát, a Kénytelen házas­ságot és a Botcsinálta dok­tort tűzik műsorra. (MTI) — ÉLŐ DIORÁMA az ál­latkerti madárházban. A na­pokban készült el a madár­házban egzotikus növények­kel és díszmadarakkal egy olyan dioráma, amelyben a madarak természetes kör­nyezetben élhetnek. A dísz­madarak meglepően gyorsan meghálálták a kedvező kör­nyezetet, néhányan már köl­töttek is az odahelyezett fé­szekodúkban. A nagyhátai földmüvesszövetkezet tervei a lakosság szolgálatában A nagykátai földművesszö­vetkezetnek 30 kiskereskedel­mi üzlete és hét vendéglátóipa­ri egysége van. A múlt év ne­gyedik negyedévi tervét mind­két üzemág túlteljesítette. A kiskereskedelem mintegy 45 millió forintos forgalmat bonyolított le 1960-ban. A vendéglátóipari üzemek kö­zül az italboltok a legjövedel­mezőbbek. Az egyiknek pél­dául szilveszterkor 12 ezer fo­rint volt a bevétele, a II. sz. italbolt novemberben 39, de­cemberben 43 ezer forintos forgalmat bonyolított le. — Milyen az arány az áru­készlet és a szövetkezet saját forgóeszköze között? —• kér­deztük Abonyi Gyula főköny­velőtől. — Árukészletünk értéke mintegy 9 millió forintra te­hető, saját forgóeszközünk pe­dig 3 millió forint — hangzik a felelet. ötéves tervünkben célul tűztük ki a szövetkezet sa­ját erejének növelését, a mostani 30 százalékos arányt 60 százalékra kí­vánjuk emelni. 1959-ben egymillió 100 ezer fo­mázsa hízott baromfit ' vásároltunk fel. A zöldségfelvásárlással a he­lyi lakosság igényét ki tud­tuk elégíteni. A téli hónapok­ra 8 vagon burgonyát tárol­tunk, ez a mennyiség fedezi a nem mezőgazdasági foglalko­zású lakosság burgonyaszük­ségletét. Hasonlóképpen ele­gendő mennyiségű káposztát tettünk félre a téli időszakra. A nagykátai földművesszö­vetkezet vezetősége az ipari tevékenység bővítését terve­zi. Szó van arról, hogy a mo­sodát, amely eddig a szövet­kezet belső mosnivalóit látta el, tovább fejlesztik, hogy a lakosság ez irányú igényeit is kielégíthessék. Még az év első negyedében rádió, villamossági ésí háztartási gép szerviz fel­állítását tervezik, a szakembereket már kijelöl­ték, csupán az engedélyre vár­nak. A szerviz működése több­letkiadástól mentesíti majd a lakosságot, mert elromlott gé­peiket eddig Szolnokra, vagy Budapestre kellett küldeniök javításra. A nagykátai földművesszö­vetkezet irodájában korsze­rűsítették a számvitelt: gépe­sített könyvelés folyik. Kívü­lük az egész országban, csak Törökszentmiklós és János­halma dicsekedhet szövetke­zeti vonalon ilyen berendezés­sel. A gépek napra kész köny­velést biztosítanak. Nem csu­pán a műveleteket és az egyen- legezést végzik el, hanem még az ellenőrzést is; nyomban jelzik, papírra vetik a téves összeget. (dé) VÁLASZ - EGY LEVÉLRE „Gyömrőiek vagyunk, szórakozni sem járunk másho­vá. Feleségemmel együtt nagyon szeretjük a mozit. Jófor­mán minden új film bemutatóján ott vagyunk. így tör­tént a múlt héten is, amikor az egyik, nálunk még nem játszott magyar filmet akartuk megnézni. Megváltottuk jegyünket és beültünk a nézőtérre. A film pergett, mind­kettőnknek tetszett. Nemsokára szünet következett. Ekkor megjelent három „fiatalember”, olyan 15—16 évesek, és nem törődve azzal, hogy jegyük nem oda szól, helyetfog- laltak, csupán azért, mert a sorban fiatal lányok ültek, akikre különböző, sértő megjegyzéseket tettek. Azok riad­tan összebújtak, nem tudván, hogy most mit tegyenek. Végül nem tudtam szó nélkül megállni és figyelmeztet­tem az ifjakat, hagyják abba ízléstelenségeiket. Feleségem megharagudott rám, miért vonom magamra a közfigyel­met. Ezeknek a huligánoknak a megfékezése nem az én dolgom, hanem a mozi személyzetéé. Még egy kicsit ösz- sze is kaptunk. Én továbbra is úgy érzem, ilyen esetben közbe kell lépnünk.” Aláírás: Majzik József, Gyömrő, Ne­felejts u. 3. A levél írója tőlünk vár választ, kinek van igaza a vitában, feleségének-e, vágy neki, helyes volt-e az eljárá­sa, vagy sem.. Válaszunk rö­vid: helyes volt. Igen, jól tette, hogy közbe­lépett, felemelte szavát, s fi­gyelmeztette a huligánként viselkedő fiatalokat: maga­tartásuk épérzékű ember számára undorító, amivel nemhogy tetszést, de általá­nos megvetést „vívnak ki” maguknak. De még helye­sebben tette volna, ha vállal­ja azt az áldozatot is, hogy nemcsak gondolatban, de valóságban is rendőrrel ve­zetteti ki őket. Abban töké­letesen igaza van, a mozi személyzetének is fel kellett volna figyelnie a rendbon­tókra. Úgy hisszük, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat ezekután figyelmezteti be­osztottjait és felhatalmazza őket a legerélyesebb intéz­kedésekre az efféle mozilá­togatókkal szemben. Sok esetben az ilyen ma­gatartásnak még jobb orvos­sága a társadalom egységes megvetése, erélyes fellépése. Dehát nehéz úttörőnek len­ni! Nehéz valamit elkezdeni, vállalni a ránkszegeződő pil­lantásokat, elviselni az eset­leges gúnyos megjegyzése­ket a „minden lében kanál” emberekről. Mert ez még ná­lunk új dolog. Hosszú évszá­zadokon át befelé fordulva éltünk, úgy éreztük, amíg nem szólunk, nem lehet ba­junk. ösztönös védekezése volt éi qz egyszerűbb embe­reknek, s e bölcsességet köz­mondások alakjában adták tovább nemzedékről nemze­dékre. Az apák arra tanítot­ták fiaikat, „ami nem a te dolgod, abba ne üsd az or­rod!" Mindig is voltak renitens­kedek, a helyes viselkedés­sel, a társadalmi együttélés szabályaival szembehelyez- kedők. A múltban talán még több, mint most. Mert az az ember téved erre a talajra* akit nem köt semmiféle er­kölcsi norma, nijies semmi­féle eszményképe, amelyhez magatartását igazítaná. Van egy példázat a hegyte­tőről legurított kőről, ame­lyet nem lehet megállítani. Az ember azonban nem aka­ratlan tárgy, - amely, ha egy­szer hullani kezd, nincs meg­állása. Talán egyedül, magá­ban, nem elég erős erre, de nekünk, akik e kornak és e társadalom tagjának valljuk magunkat, van erőnk, amely- lyel a kis gördülő „emberka­vicsot” megállíthatjuk. Ezt az új közönséget kép­viselte Majzik József, ami­kor tisztességes magatartás­ra intette a gyömrői „galeri” három tagját. Eljárása új volt és szokatlan. Bizonyára többen hátrafordultak a szó­váltásra, felesége kényelmet­lenül érezte magát a rájuk- szegeződő szempárok tüzé- ben. Ma még így van, ez az általános, de holnapra már tíz ember fog haraggal nézni a rendbontókra, holnapután már ötven, s belátható időn belül kialakul az a helyzet, amikor már nem lehet huli- gánkodni, mert a dolgozó társadalom azonnal, kemé­nyen rendre inti ezeket az elemeket; pontosabbak tár­sadalmi erővel kényszeríti őket, hogy beilleszkedjenek a közösségbe. Az „alvilág" pusztulásra ítéltetett mert a szocialista világrend meg­szünteti a legfőbb bűnök táp­talaját, a kizsákmányolást, a nyomort. ön lépett jó útra Majzik elvtárs és ezen az úton járjon továbbra is! Komáromi Magda Többféle elgondolás Pilisszentiván és Pilisvörösvár közös vízmüvének rendbehozatalára Tavasszal kezdődtek a víz­gondok Pilisszentivánon és Pi­lis vörösvárott. Addig a szi­vattyúk a tíz éve épített, 76 méter mély aknából percen- cenként 900—1000 liter vizet emeltek ki, attól kezdve azon­ban mindössze 380 litert. A karsztvízig leásott akna apa­PILLANATFELVETEL ... >xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxvxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx>.xxx\xxxxxx>xxxxxxxxxxxx nnt volt a szövetkezet nyere-g \ sége. Pontos adataink még : nincsenek, de az biztos, hogy 1960-ban sem kevesebb a nye­reség. A mérleg elkészülte után kerül majd sor a föld­művesszövetkezeti tagok vá­sárlási visszatérítésének a ki­fizetésére, valamint a szerző­déses értékesítésben részvevő tagjaink részesedésének a kiegyenlítésére. V — Hogyan teljesítette a á szövetkezet a felvásárlási ter-% vet? — vetjük közbe. í — Kielégítően — feleli Abo-í nyi Gyula főkönyvelő. —^ Gyümölcsből egyedül a szil-^ vafelvásárlás volt gyenge, | mert a mostoha időjárás miatti nem termett elegendő. 2304 ^ mázsa szőlő kivitelünk volt^ Csehszlovákiába, a Néme! He- ^ mokratikus Köztársaságba és 4 Nyugat-Németországba. ^ A baromfinevelésre 120 000 ^ forint előleget folyósítót- tunk a múlt évben a szer- í ződőknek. ez maradékta- lanul visszatérült: 120 á Darányi József — csernői tanár és — mozipénztáros, ott­honi foglalatosság közben: „stímmel-e a kassza”? (Foto: Gábor) dóban van. Eredetileg Pilis­szentiván község mintegy öt­ezer főnyi lakosságának és a Pilisi Szénbánya Vállalatnak vízellátására épült a vízmű, amelyet azonban minden esztendőben fej­lesztettek és 1956 feb­ruárja óta Pilisvörösvárig hosszabbították meg a víz­vezetéket, úgy, hogy azóta ezt a tízezer lakosú köz­séget is ellátja jó ivóvíz­zel. Az akna vizének apadása különösen a nyári hónapok­ban valóságos vízhiányt oko­zott mindkét községben. Té­len, bár a vízigény sokkal na­gyobb, nagynehezen mégis fedezi a szükségletet. Miután azonban a víz további apadá­sától tartanak, a vízmű gaz­dája a pilisszentiváni tanács, a Vízügyi Tervező Irodához fordult s a jelenlegi helyzet or­voslására vonatkozó, de egy­úttal húsz-huszonegyezer em­ber vízellátását biztosító táv­lati tervet rendelt. A tervezőiroda most fejezte be a munkát és több részlet­ben megvalósítható elképze­lést dolgozott ki. A terv sze­rint a vízmű teljes kiépítésé­hez 6 700 000 forint szükséges. Ily módon nemcsak a lakos­ság, de a bányaüzem vízszük- i; ségletére is elegendő, napi '' 3000 köbméter víz lenne biz­tosítható. Természetesen ilyen nagy összegű beruházásra a két községnek is nehéz előte­remteni a megfelelő anyagi fedezetet, de a legszüksége­sebb, halaszthatatlan munká­latok, a vízfakasztás, a meg­levő három mellé még egy új tároló medence építése, a víz­mű elektromos berendezése, gépei és új csőhálózat lefek­tetése a tervezők költségve­tése szerint 3 700 000 forintba kerülne. Ennek az összegnek nagyobb részére azonban már szükség van. Néhány hete ugyanis a Kö­zépdunai Vízügyi Igazgatóság, a Pest megyei Közegészség- ügyi és Járványügyi Állomás és a járási tanács közös bi­zottsága vizsgálta meg a pilis­szentiváni vízmüvet és köz­egészségügyi szempontból elő­írta az akna szellőztetése és a további víznyerés sürgős megoldását. A Pilisi Szénbánya Válla­lat nyomban kijelentette, hogy amennyiben ezekhez a munkálatokhoz biztosí­tanák a költségvetési ke­retet, az aknamélyítés és a szellőztetés megoldását önköltségi áron magára vállalná. Ez pedig mintegy félmillió forinttal tenné olcsóbbá a legsürgősebb munkák elvég­zését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom